Délmagyarország, 1965. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-09 / 33. szám

Két évtized a szegedi színjátszás múltjából Két éve, 1963. február 15én hívtam föl a figyelmet az egykori színházi riporternek, a nyugdíjas korára kiváló színháztörténeti kutatóvá lett Jenő Istvánnak roppant szorgalmat és fáradságot megkövetelt gazdag adattára, a szegedi színház 1919 és 1944 közötti műsorainak és szereposztásainak összeállítására. Elmondottam, hogy a Színháztudományi Intézet pártfogásával, de szerény anyagi támogatásával végzett munkája folytatásra vár, ám ehhez a szegedi Illetékesek segítségére is szüksége van az áldozatos búvárkodónak. Jenő István — önzetlenségének újabb bizonyítékát adva — segítséget sem várva letette az asztalra újabb munkájának kéziratát. Ez visszamenőleg, a századfordulótól, 1899 őszétől 1919 nyaráig nyújtja a szegedi 6zínház történetének alapvető forrásanyagát. Most mér csak a fölszabadulás utáni két évtized földolgozása szükséges, hogy a 20. század adattára teljes legyen. Természetesen visszafele is érdemes lesz tovább haladni, hogy apródonként, a kezdetektől máig föltáruljon előttünk a helyi színjátszás egész múltja. A század első két évtizede ls nyújt annyi tanulságot, mint a korábban összegyűjtött anyag, a Horthy-korszaké. Olyan igazgatók működtek ez idő alatt, mint a neves Krecsányi Ignác (1899 —1902), a híres Janovics Jenő (1902—1905), a tragikus hirtelenséggel elhunyt Makó Lajos (1905—1908), majd veje, Almássy Endre (1908— 1920), sőt a forradalom néhány hete alatt, 1919 áprilisában Juhász Gyula. S nagy színészek ls. Beregi Oszkár, Márkus Emília, Rútkay Márton, Hegedús Gyula, Küry Klára Csak vendégként ugyan, de hosszabb-rövidebb ideig a szegedi társulat tagjaként játszott Körvyey Béla, Csortos Gyula, Felhő Rózsi, Tóvölgyi Margit, Baróti József, Nyárai Antal; a későbbi híres amerikai filmcsillag: Lugosi Béla. a világhírű dán filmszínész, Waldemar Psylander is föllépett 1914. március 23-án a szegedi színpadon. Ebben az Időszakban mutatják be Gorkij Éjjeli menedékhelyét (1903. okt 13.), Rostand Sasfiókját (1908. akt 22.), Juhász Gyula Atalantáját (1909. nov. 19.), Móricz Sári bíróját (1910. febr. 6), Tömörkény Barlanglakókjét (1913. febr. 28.), Cserzy és Szalay Vgarimádását (1916. febr. 11.), Heijermans Reményét (1919. ápr. 17 ). Ez utóbbinak ugyan még Makó Lajos Idején volt első bemutatója (1908. febr. 14 ), de a forradalmi Időkbein Juhász Gyula tűzte ismét műsorra. Érdekes megfigyelni, hogy a költő kérészéletű igazgatói működése hogyan hatott későbbre, amikor már eltávolították a színház éléről. a halottnak — úgy tartja a néphit — tovább nő körme és haja, Juhász Gyula tevékenysége még akkor is megmutatkozott a színház életében, amikor már ő maga nem lehetett ott. A Szentivánéji álom bemutatóján (1919. ápr. 10.) még konferanszot is modott előtte: a forradalom emléke össze is szövődött lelkében a ,.nyáréji álom" szépséges jelképével. A Remény után Szomory II. Józsefje is még irányításával került színre (ápr. 29.), s ő tűzte műsorra a Bori (máj. 8.), a Barlanglakókat és Turgenyev Kegyelemkenyér című kétföilvonásoeát egy műsorban (máj. 14.), legkedveltebb operáját, a Carment (máj. 28.), az Ingyenélöket (máj. 3!.), a Velencei kalmárt, a Liliomot és Avercsenko egyik jelenetét (júL 3.). De ez utébbi már ki ls szorult a színházból — a Korzó-moziba... Ha meggondoljuk, hogy akkoriban egy-egy szlnlévadban az előadások száma 300 körül mozgott, a bemutatóké. fölújításoké gyakran nemcsak elérte, de meg is haladta a százat, megértjük, milyen töméntelen adatot hordott össze, rendezett értelmes, áttekinthető egésszé, a színészettörténeti kutatás kincsesbányájává. Szeged hálás lehet Jenő Istvánnak, s tartozik neki annyival, hogy munkáját anyagilag, erkölcsileg egyaránt méltányolja. Megéri, hogy egyre sorjázó adattárai korszerű sokszorosításban, néhány száz példányban a nyilvánosság elé kerüljenek, közkézen foroghassanak, megtermékenyíthessék a színháztörténeti, művelődéstörténeti kutatást helyben, és példaként szolgálhasson más városok kutatói számára is. Olyan befektetés ez, amely a város számára bőségesen térülne vissza: egy .magyar város sem dicsekednetnék színészed múltjának ilyen alapos, részletes földolgozásával. A szegedi színjátszás több évszázados múltja így kerülne országosan megérdemelt helyére, így torkollnék bele az egyetemes magyar színháztörténet áramába. Könyves László rejtvény verseny A k onyvtárban — az írö— „szaz-OLV.vsc) találkozok üj formája — szazalékos" növekedés Látogatás a városi KISZ könyvtárban a Somogyi Könyvtárnak városszerte számos kihelyezett fiókkönyvtára működik. a városi KISZ bizottság épületében lévő részlegének azonban speciális szerepe van. Mint KISZ könyvtárnak elsőrendű feladata a KISZ propagandisták szakirodalommal, folyóiratokkal, brosúrákkal való ellátása. Mint ifjúsági könyvtár pedig különös gondot fordít a fiatal, jobbára középiskolás korosztály igényeinek kielégítésére. Messzemenő segítséget nyújt a tagságnak az önálló témafeldolgozásokban és kutatásokban. Mind ennek a szívesen vállalt feladatnak teljesítésében azonban nagy nehézséget jelentett eddig a helyhiány. A legszükségesebb bútorzat, s maga a 7—8 ezer könyv zsúfolttá tette a könyvtárul szolgáló kis szobát A kölcsönzők számának napi átlaga 32. De volt olyari nap is, amikor 60—65 fiatal fordult meg a kis helyiségben. S, hogy ezen a zsúfoltságon segítsenek, a közelmúltban még egy szobát bocsátott a könyvtár rendelkezésére a városi KISZ bizottság. A könyvtár lelkes vezetője, Görgei Géza. s munkatársai szeretnék az új lehetőségeket az olvasók javára kamatoztatni. A kölcsönző fiatalokkal szinte egyénenként foglalkoznak. Ismerik, s nevelik ízlésüket. A természettudományi tárgyak és azok irodalmának jobb megismerése céljából, március 1-től a Tisza-parti gimnáziummal közösen rejtvényversenyt indítanak. Tervbe vették az író—olvasó találkozók egy még szokatlan, spontán formájának meghonosítását is. a meghívott író néhány órát tölt a könyvtárban a kölcsönzési idő alatt, s elbeszélget az ott megforduló fiatalokkal. Ebben az évben — nem egészen egy hónap alatt — kétszázhetvenhárman iratkoztak be a könyvtárba. Jó lenne, ha az általános iskolák felső tagozatában, különösen a nyolcadik osztályban tanító tanárok, osztályfőnökök, több energiát fordítanának arra, hogy a gyerekek figyelmét, érdeklődését felkeltsék a könytár iránt. Esetleg közös könyvtárlátogatásokkal is. Hiszen legtöbb gyereknél ebben a korban dől el, hogy olvasni szerető, vagy a könyvek iránt közömbös ember lesz-e. n. k. A Munka Törvénykönyve új rendelkezéseiről 1965. január l-én hatályba léptek azok a jogszabályok, melyek módosították a Munka Törvénykönyve négy fejezetét: a munkaviszony, a fegyelmi és anyagi felelősség, valamint a munkaügyi viták elintézésének szabályait. Megváltoztak a mun\ munkaYÍ»/ony mcg>íun<elÓ8e kakönyvben történő bejegy- 3. új munkahelyén hat hózésekre és a munkavállalói nap folyamatos munkav) igazolási lapra vonatkozó szonyban töltött idő után rendelkezések is. szerez igényt szabadságra, A legfontosabb új szabályok ismertetését ezúttal a munkaviszony megszüntetésének módozataival kezdjük. Mhyen esetekben mondhat fel a munkaltató? A munkáltató a határozatlan időre szóló munkaviszonyt felmondással megszüntetheti, ha — a vállalat megszűnik, — a vállalat vagy a termelés átszervezése indokolja, :— vállalatnál mutatkozó létszámfelesleg szükségessé teszi (új rendelkezés!), — a dolgozó munkakörének ellátására alkalmatlan (megszűnt felmondás) okként az, ha a dolgozó a munkáját ismételt figyelmeztetés ellenére nem látja el megfelelően), — a dolgozó öregségi, teljes, vagy résznyugdíjra igényjogosultságot szerzett. A vállalat — a szakszervezeti bizottság véleményének kikérésével — a fentebb felsorolt okok hiányában is felmondhat annak a dolgozónak, akinek folyamatos munkaviszonya egy évnél rövidebb (új rendelkezés!). A szakszervezeti bizottság tagjainak, illetve a bizalmiaknak, továbbá a munkaügyi döntőbizottságokba, a szakszervezet részéről delegált tagoknak és a területi munkaügyi döntőbizottságcár tagjaínak csak a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv hozzájárulásával lehet felmondani. Továbbra ls érvényben maradnak azok a rendelkezések, amely a munkáltató részéről történő felmondás állalában (pl. beteg dolgozó esetében), illetve átszervezés, vagy létszámfelesleg mialt történő felmondásnál korlátozzák. Űj rendelkezés, hogy átszervezés, vagy létszámfelesleg esetén csak különlegesen indokolt esetben lehet felmondani annak a dolgozónak, aki a vállalatnál már több mint 15 éve megszakítás nélkül munkaviszonyban áll, vagy ez idő alatt csak áthelyezéssel változtatott munkahelyet, és nem áll fegyelmi büntetés hatálya alatt Mikor mondhat fel a dolgozó? Az egyik leglényegesebb mondja fel, akkor a követúj rendelkezés, hogy a dol- kező hátrányok érik: goeó a határozatlan időre i. amennyiben több szaszóló munkaviszonyát indo- badsígot vett igénybe, mint kolás nélkül, bármikor fel- rz abban az évben a vállamondhatja és a munkáltató ]atnál eltöltött idővel aráa felmondást elfogadni köteles. A dolgozó felmondása azonban különböző hátrányokkal jár, kivéve, ha az alábbi Indokok alapján mondja fel munkaviszonyát: — más helységbe helyezték — ha ez nem fegyelmi büntetésként történt — és az azt követő hat hónap alatt új munkahelyén lakást nem kapott, — házasságot kötött, vagy házastársát más helységbe helyezték és annak a lakóhelyére kíván költözni, — terhes lett, illetőleg szült, feltéve, hogy a felmondás jogát legkésőbb gyermeke harmadik életéve betöltéséig gyakorolja, — öregségi vagy rokkantsági nyugdíjra, illetőleg baleseti járadékra szerzett igényt, — középfokú vagy felsőfokú tanintézet nappali tagozatára vették fel, — a vállalat a társadalmi tanulmányi szerződésből eredő kötelezettségét megszegte. Ha * dolgozó munkaviszonyát nem a fenti okokból nyos volna, a többletnapoknak megfelelő különbözetet munkabéréből le kell vonni, 2. megszakad munkaviszonyának folyamatossága, és azt csak két év folyamatos munkaviszony után szerzi vissza. 4. munkaruhát — egészségügyi, illetőleg szolgálati szempontból szükséges forma- és egyenruha kivételével — hat hónapig nem kaphat, 5. egy éven át nem részesülhet üdülésben, jutalomban, a miniszter és a szakszervezet állal meghatározott kedvezményes beszerzésben és természetbeni juttatásban, segélyt vagy előleget pedig csak külön indokolt cselben kaphat, 6. új munkahelyén hat hónapig nem lehet magasabb a személyi alapbére. mint amennyi előző munkaviszonyának megszűnésekor volt, 7. új munkaviszonyának első évében a vállalat indokolás nélkül felmondhatja munkaviszonyát. Még súlyosabb hátrányok érik azt a dolgozót, aki egy éven belül kétszer, vagy többször. Illetőleg ilyen évet követő évben akárcsak egyszer ls felmond, kivéve, ha a felmondás a fent ismertetett Indokok miatt történik. Ezek a dolgozók csak három évi folyamatos munkaviszonyuk alapján nyerik vissza jogfolytonosságukat, rendes szabadságra csak 12 hónapi folyamatos munkaviszonyban töltött idő után szerezhetnek igényt Alapbérük egy évig nem lehet több, mint az előző munkahelyen volt, ós egy évig nem is foglalkoztathatók oiynn munkakörben. amelyben keresetük meghaladja az előző munkahelyen elért átlagkeresetet, kivéve a túlmunka díjazó st. Az egyéb juttatások közül munkaruhában egy év, a többiben pedig csak két év elteltével részesülhetnek. Jó könyv FEHÉR KÁLMÁN Egy vekni kenyér BUDA, 1945 FEBRUÁR Legjobban két bátyámat, Sanyit meg Gabit irigyeltem, pedig egyik sem volt valami izomkolosszus. Pláne Gabi, aki nem sokkal nyomott többet, mint én. pedig majdnem öt évvel volt idősebb nálam. Szóval tizenhét éves volt. Sanyi meg huszonegy, őrájuk vadásztak a nyilasok és a németek, engem azonban kutyába se, vettek. A mgltkpr még mog is piszkáltam valami hégres orrú lövedékei Itt a szomszédban. az ágyúmühelyben', s fel se pofoztak érte. Egyszerűen kizavartak. Sanyinak most ősszel kellett volna bevonulnia katonának. Puff neki! Minden sarokra kiragasztották a plakátot, hogy aki nem tesz eleget a behívó parancsnak, azt agyonlövik. C". ibl leventeköteles volt, s társainak nagy részét kivinek Némelors/, mba. ök mind a ketten itthon maradtak. Külön vackot csináltak maguknak a fáspincébcn, cigarettáztak. s vígan élték világukat. Nem volt szabad odamennem hozzájuk. Igaz. ök se jöttek fel a melegedőbe, a földszintre, ahol cn meg a barátaim szórakoztunk. A felnőttek különben is fáztak a melegedőtől, pedig ők fűtöttek bc minden reggel A ircl "dőben sokkal jobb volt, mini a pincében. Az ablakokat ueyan be kellett deszkn/nl; mert az üveget mind kivitte a légnyomás, s emiatt félhomályban üldögéltünk. De meleg volt és volt asztal és szele, nem a priccs szélén kellett szoronganl. Molnár mindig ijedezett, amikor a közelben csapott be egy-egy léglakna vagy ágyúlövedék, de a többiek nem igen féltek. Még Irén sem. pedig alig volt nyolc vcs. Az oroszok jól tudtak célozni, de ide ugyan be nem találtak, mert az a szoba bombabiztos volt. Egyszer jött bc csak néhány aépnuskegolvó az ablakdeszkákon át, de sz h( jő messzire, vagy fél méterre tőlünk vágódott be a falba. Csak a malter jött le róla, más baj nem esett. Nyavalyás fáradt lövedékek voltak. Nincs semmi értelme ilyesmivel lövöldözni. Én mondtam ugyan Müllernek, meg a kis Baloghnak, hogy tűnjünk el innen egy időre, nehogy a következő eresztés bennünket találjon, de kinevettek érte. Na jó, hát akkor majd megmutatom, ki a gyáva! Aki nem az, jöjjön veleim sétálni egyet az utcára! Jöttek. A kapu előtt, az utca közepén még mindig ott hevert az a gebe, amit tegnap nyírt ki egy kakastollas. A farának meg a combjának azonban már nyoma sem volt, a hátából is hiányzott egy nagy darab. Gondolom, nálunk is lóhús volt ma ebédre, mert anya nem volt hajlandó elárulni, honnan szerezte a csemegét. Azt hitte, nem jövök rá, hogy ebből faragta le. De ha apa kedvéért titkolózott, az egészen más! Akkor meg van minden bocsátva. Egyébként ez a szegény gebe volt a ház utolsó lova. Néhány héttel ezelőtt hoztak ide négyet, a kalaposüzletbe. Egy ideig volt körülöttük néhány katona, azután ittfelejtették őket. Lassacskán megették a polcokról az összes kalapot, később lenyalták a falról még a meszet is. Valaki szólt a házból az erre szolgáló tábori csendőrnek, hogy löjje le őket. Így jutottunk húshoz. A Horthy Miklós út felé indultunk barátaimmal. Nincs messze, összesen két ház a sarokig. De alighogy elértük, olyan csindaratta kezdődött, hogy egymás szavát se hallottuk mog. A Sztálin-orgona volt. Persze, hogy egyből visszafordultunk. Mégis én győztem, mert Müfler és Balogh hamarabb hazaért. Nem vették észre, mi van a túloldalon, srégen szemben a házunkkal. Csapatba verődve álltak ott az emberek, de nem tudtam mit néznek, miről tanakodnak. Közéjük furakodtam. Először azt hittem, két gyerek fekszik az aszfalton, olyan kicsik voltak, csak azután láttam meg, hogy ráncos az arcuk. Nagyon öregek lehettek. Benkő néni mesélte, hogy a két öreg nem akart éhen halni, inkább leugrott az ötödik emeletről. Attól mentek ennyire össze. Férj és feleség voltak. Milyen jó. hogy anya meg apa lejöttek velünk a pincébe! Igaz, ezeknek itt nincs gyerekük. Illetve volt egy fiuk, de elesett az orosz harctéren. Mindenki nagyon sajnálta a két öreget, de enni azért nem adtak nekik. Inkább megvárták, még szépen leugranak az ötödik emeletről. Mire beértem a pincébe, kiderült, hogy Sanyi és Gabi elmentek. Razziáztak a nyilasok és elvitték őket. Szerencsére eszükbe se jutott Sanyiról, hogy már katonának kellene lennie. Mind a ketten fehér lepedőt vittek magukkal a hó ellen. Reggel jöttek csak meg. Anya meg apa egész éjjel nem aludtak. Én ugyan aludtam, de mondták. Felesleges volt az aggodalom, mert rögtön láttam, hogy egyik fiúnak sincs semmi baja. A nyilasok átadták őket sok más fiúval együtt a németeknek. Azok meg kivitték mindet a frontra, valahová ide a Kelenföldi pályaudvarhoz. Lőszeres ládákat kellett vinniük az egyik saroktól át a másikig. A németek „nagyon rendesek" voltak, csak akkor kellett menniük, amikor az oroszok nem lőttek. De egyszer éppen az utca közepén voltak, amikor rázendítettek. Annak a két fiúnak el is talállak a ládáját, aki Sanyiék mögött szaladt. Pedig rajtuk is lepedő volt a hó ellen. Apa a fogát csikorgatta, anya sírt, amikor Sanyi elmesélte kalandjukat. Gabi kijzben kisompolygot. Biztosan megint Klárinak ment udvarolni. Klári Balogh nővér-e volt. Én kicsit arrébb álltam, s úgy tettem, mintha nem figyelnék oda, mit mond Sanyi apáéknak. Csak fél füllel hallottam, hogy a németeket szidta, s azt mondta, hogy nehéz lesz ezt a néhány napot kibírni. Gondolom, az ostromra értette. Nagyon irigyeltem Sanyit meg Gabit hőstettükért. Én bizony nem mertem volna kimenni az első vonalba még fehér lepedőben sem. Őket sem vitték volna, ha a nyilasok észre nem veszik cigarettájuk tüzét a sötét pincében. Miért nem vigyáztak jobban? Engem még soha senki sem kapott el, amikor cigiztem. Ebédre már nem is tudom, mi volt, vacsorára viszont igen. Burizst kaptunk és teát. Erre azért emlékszem ilyen jól, mert Sanyi és Gabi, akik végre bemerészkedtek 4 DÉL MAGYARORSZÁG Kedd. 1SWL február L