Délmagyarország, 1965. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-09 / 33. szám

Elha rrcrkcdcft intézkedés Miért zárták be a Szabadság t ilmszmliá^at? Lapunk legutóbbi, vasárnapi számában közlemény adta tudtára a város lakosságának: „Hétfőtől a Szabadság moziban nem tartanak előadást". Miért? Mi történt egyik napról a másikra? Idén január 11-én felülvizsgálták a mozi elektromo-i berendezését. Az erről készült jegyzőkönyvben szerepel a Csn-, rád megyei Moziüzemi Vállalat elektromérnökének szakértői véleménye is. amely szerint a filmszínház elektromos vezetékeit 1925 óta nem újították fel. A villanyhálózatot bergmanncső nékül fektették le, s a szigetelések azóta elavultak, porladnak. Tűzveszélyt okoz a csupasz vezeték, s ez munkavédelmi szempontból is erősen kifogásolható. Ezt a tényt ismerték már korábban is. A Csongrád megyei tanács művelődésügyi osztálya ezért utasította a Csongrád megyei Moziüzemi Vállalatot a Szabadság Filmszínház műszaki kiviteli tervének, illetve az ezzel kapcsolatos költségvetésnek elkészítésére. Kapacitás hiánya mintt erre 1904-ben nem volt lehetőség, s valószínű, r.em lesz az idén sem. A mozi üzembiztonságáért azonban senki sem vállalja a felelősséget. Tehát be kell zárni — így döntöttek. Valóban nincs más megoldás? — ezt mérlegelte korábban Csete György őrnagy, a II. fokú tűzrendészeti hatóság vezetője is. S ezért semleges szakértői véleményt kért a filmszínház elektromos berendezéséről. Ezt a Szegedi Elektromos és Vasipari Szolgáltató Ktsztől kapták meg. Csányi István részlegvezető és Simon Pál műszaki vezető szerint a közvetlen és pánikot előidéző tűzveszélyt meg lehet szüntetni, de a javasolt felújítást emellett is feltétlenül el kell végezni. Ez a szakértői vélemény január 28-i. Ennek alapján hozott a II. tűzrendészeti hatóság és a Csongrád me0 Három narancs szerelmese Prokofjev operájának magyarországi Ősbemutatója gyei tanács művelődésügyi osztálya határozatot a Szabadság Filmszínház bezárására addig, amíg a szükséges munkákat el nem végzik az elektromos hálózatban. Érthető, hogy az érdekelt szervek a szakértői véleményre és a tűzrendészeti hatóság határozatára építenek. az elmúlt hét szombat- i jón született az újabb szakértői vélemény, amelyet a Szakszervezetek Csongrád Megyei Tanácsa kért a DÁV-tól. Eszerint is feltétlenül indokolt és sürgős az átszerelés. Ez azonban a folyamatos üzemeltetést nem zavarhatja. „Az MSZ 447-es szabvány szerint a berendezés tovább is üzemeltethető, az előzőkben vázolt feltételek teljesítése mellett" —állítja a DÁV véleménye. Vajon ezek után születik-e egy újabb szakértői vélemény, amely az előző kettőnek ellentmond, avagy más megoldást javasol? Annyi bizonyos, hogv elhamarkodtak a Szabadság Filmszínház bezárását. Megkérdez » sorok írója is a Szegec': ctromos és Vasipari S: tó Ktsz vezetőjét, Csún Istvánt, hogy az elektromos hálózatban elvégezhelők-e a legsürgősebb inunkák anélkül, hogy a mozit be kellene zárni. A válasz ez volt: igen. Ezt az igent azonban nem tették hozzá szakértői véleményükhöz, amelyet a II. fokú tűzrendészeti hatóság kért tólük. Valahol tehát hűbelebalázsként cselekedtek, amikor elvetették, vagy meg sem ragadták annak lehetőségét, hogy a mozi elektromos berendezését, hálózatát anélkül is ki lehet javítani, fel lehet újítani, hogy a közönség előtt bezárják a kapukat. Ezek a kapuk azonban még most is kinyithatók. Ezt várja az amúgyis nagyobb lehetőségeket igénylő szegedi mozilátogató közönség. Lődi Ferenc Ariiul! ám a Tisza déli szakaszán Amíg a Tisza a felső szakaszon apad, a déli szakaszon emelkedik a vízállás. A gyors áradás nagy gondot okozott az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság védelmi területein. A tél elején ugyanis nagyarányú fakitermeléshez kezdtek, s az árterületnek mintegy 60 különböző szakaszán dolgoztak. Eddig a tervezett 19 000 köbméter fa 60 százalékát ter" melték ki, s több mint százezer kéve rőzsét gyűjtöttek össze. Az értékes, többnyire árvédelmi célokat szolgáló anyagokat az áradó folyó elsodrással fenyegeti. Ezért most minden erővel hozzáláttak a mentéshez. A munkába bekapcsolódtak a környékbeli termelőszövetkezetek és állami gazdaságok is. A szentes—csongrádi tiszahíd mellett vasárnap éjszaka is dolgoztak a brigádok, hogy vízmentes partrészre vigyék a kitermelt anyagokat. Kezdjük mi is azzal, amivel minden modern opera bemutatóját elemző kritika szinte kötelezően indul: elavult-e az opera? Ha az ember a Három narancs szerelmesé-nek szegedi premierje, Prokofjev pompás, friss muzsikájának megismerése után próbál felelni erre a kérdésre, könnyű a válasz. Szó sem lehet semmiféle elavulásról, kifáradásról. Ez a zene maga a virágzás, az élet. A helyzet azonban mégsem ilyen egyszerű. Máskülönben nem érthető, hogy kiváló elmék egész sora miért foglalkozott — sokszor egészen szenvedélyesen és nagy indulatokkal — a műfaj hanyatlásának problémájával. S nemcsak muzsikusok, zeneesztéták, hanem az operától olyan távoleső emberek is, mint például a világhírű amerikai író, William Saroyah, aki olyan „lányomnak mondom, de h menyem is értsen belőle" módon szólott erről, de azért egész világosan fejezte ki magát. „A háború olyan, mint az opera — írta. Csak az a furcsa, hogy még mindig van publikumuk." Valami baj van tehát az operával. S ezt nemcsak ez az idézet és a többi hasonló gondolat bizonyítja, hanem maga a Három narancs szerelmese is. Prokofjev műve ugyanis egyáltalán nem olyan, mint a hagyományos operák, nem olyan, mint amit a közönség ebben a műfajban megszokott. Ha tetszik: egyszerre példa — közvetve — oz opera elavulására és — közvetlenül — újjászületésére. Helyesebben: nem ls az opera elavulására. Erről ugyanis nincsen szó. Nem az opera, a műfaj fáradt el, hanyatlott le, hanem a romantika avult el az operában. De mivel ez n két teljesen különböző valami, opera és romantika a fejlődés folyamán összenőtt, egymáshoz tapadt, nem csoda, ha sokan a kettőt egynek látták. Hogy ez nem több egyszerű félreértésnél, arra nincs jobb példa, éppen a Három narancs szerelmesénél. Prokofjev gyökeresen leszámolt a romantikával, s műve azért mégis opera maradt, méghozzá a műfaj java termése. Ez a radikális romantika-ellenesség azonban egyszerre megszüntette a nézők válság-érzetét. Zenetörténeti szempontból ebben van a Prokof jev-mű jelentősége. Mit csinált a zeneszerző? Olyan librettót választott, amely egészen más, mint a régi operák szövegkönyvei. Azokban hatalmas szenvedélyek lángolnak, pusztítanak, itt derűs és fölényes játékot látunk, szatírát és karikatúrát, groteszk, bizarr, szokatlan ötleteket, fanyar megoldásokat. A szövegkönyv alapja a commedia deli' arte egvik remekműve, Carlo GozA Herceg (Varga Róbert), narancsba zárt hercegnő zi színjátéka. Maga a zeneszerző gyúrta át librettóvá, mi Szabó Miklós szellemes fordításából ismertük meg. Szó se róla, eléggé különös munka: előadásra szokatlan követelményeket támaszt. A commedia dell'arte a többi között abban különbözik a mai színjátszástól, hogy a mozgásnak nagyobb szerepe volt benne, mint a szónak. Ez persze nem így van a Prokofjev operában, de azért a szó szoros értelmében szinjátékos mű ez. Nemcsak éneklést kíván a szereplőktől, hanem igen intenzív, néhol már az akrobatika határát súroló eleven mozgást. S a zene? A romantikus opera reprezentáns elemei, a nagyáriák teljesen hiányoznak belőle. A szereplők jellemzése viszont egyéni és karakterisztikus. A zenekar nemcsak egyszerűen kísérő, hanem lényeges és önálló zenei mondanivalót hordoz. A hangszerelés bravúros; Prokofjev ebben a művében is ragyogó színeket kever ki palettáján. S ami a legfontosabb, csak a romantika „ugrott" ebben az operában, a melódia maga nem, s ezért még a dallamkedvelőknek sincs okuk panaszra. Gondoljunk csak például a pompás Indulóra. fl világhírű mű szegedi előadása — a magyarországi ősbemutató — általában tiszta, világos, pontos és szabatos produkció volt. Vaszy Viktor zenei vezetése stílusosan és árnyaltan szólaltatta meg Prokofjev muzsikáját. A zenekar sokszínűen beszélt, zengett, énekelt, pontosan a (Siflis felv.) Ninetta (Berdál Valéria), a — kiszabadulása után partitúra előírásai szerint. Versényi Ida rendezése a mű játékosságát hangsúlyozta, és sok komédiás elemmel, lazziával, gaggel, mókával tűzdelte tele az előadást. Színpadképe mozgalmas és dekoratív. Legfeljebb csak azt kifogásolhatjuk, hogy a produkció két elemének, a régiesnek és a modernnek az öszszeötvözése nem mindig harmonikus. Jellegzetes ebből a szempontból Székely László egyébként ötletes díszletének technikai szempontból kitűnő, de valójában stílustalan háttere. Formavilága, hangulata ultrnmodern; kis túlzással azt mondhatnánk, egy modern bérház homlokzatának távlati képére emlékeztet. A szintén modern elemekből felépült balett viszont engedékenyebben simul az egész produkcióhoz, s ennek azért is ürülünk, mert a koreográfia alkotója, a színház tánckarának tagja, a fiatal Imre Zoltán, tudtunkkal, először írt ilyen balett-betétet. Munkája jól sikerült része az előadásnak. fl közreműiodö művészek közül mindenekelőtt azok tetszettek. alqk az énekesi feladatokon felül a mű színjátékos elemeit is színvonalasan dolgozták ki. Ilyen szempontból két alakítás aratott vitathatatlan sikert: Sinkó György piszeorrú, gyerekes Királya és Szabó Miklós könnyed, eleven tréfacsinálója. Karakterisztikus, erőteljes alakítás mindkettő. Természetesen nem minden szerep kíván ennyi mozgalmasságot. Fata Morganát és Celiót például maga a darab ítéli „mozdulatlanságra". Karikó Teréz és Gregor József alakítása azért mégis sikeres és kifejező, bár Ceüo hangban talán súlyosabb lehetett volna. Feltűnő voít viszont, hogy Varga Róbert, a Herceg alakítója, kitűnő énekesi teljesítményével szemben színészileg vérszegény alakítást nyújtott. Nem hittük el, hogy olyan nagyon kívánja a narancsokat, hogy értük sóvárog és miattuk szenved. A Konyhalány hálás szerepét játszó Rissay Páltól is több és főképpen könnyedébb színészi játékot vártunk, bár zeneileg igazán figyelemreméltót nyújtott Berdál Valériát soványka szerepe kárhoztatta tétlenségre. E két véglet között a középtájon helyet foglaló szerepek alakítói közül Gyimesi Kálmán mókás kegyencét emeljük ki. Sikeres alakítást nyújtott Turján Vilma (Smedaldinc), Littay Gyula (Forfarcllo), Ivánka Irén (Clorissa), Horváth József (Leander), Kemény Klió (Ninetta) és Horváth Anna (Nicoletta) is. A technikailag is igen nehéz feladatokat ellátó kórus színvonalas közreműködéséért Szalay Miklós karigazgatót illeti dicséret. A színpompás, tarka jelmezeket Kemenes Fanny tervezte. ÖKRÖS LASZLÖ hozzánk, két kanál kristálycukorral itták, és pedig eggyel. Olvastam valahol, hogy veszélyben dupla rumot szoktak adni a matrózoknak. Űk is biztos azért kaptak dupla adagot, mert veszélyben voltak. Még jóval vacsora előtt, dólután is történt két érdekes eset. A pince utca felöli ablakában, ami azért volt nyitva, hogy levegőzzön, egyszercsak megjelent egy emberfej. Az ablakot rögtön kinyitották, ha nem lőttek kint, mert máskülönben mindig büdös volt. Még az ostrom elején megszámoltam: hetvenhatan laktunk lent összesen. Szóval megjelent egy fej az ablakban, s mondott valamit, amit nem értettem. Később tudtam meg, hogy egy német volt. Be akart jönni, hogy átöltözzön civilbe. Csodálkoztam rajta, hogy nem engedték be, az meg nem is erőltette a dolgot. Rá nemsokkal egy magyar katona jött ugyanezzel. Rövid tanácskozás után levetkőztették, egyenruháját elásták az udvaron, neki pedig adtak egy rossz nadrágot meg kabátot. Bebújt a 'asszinbe s többé nem is láttam. Lehet, hogy még akkor tov ibbállt. Vacsora után lefeküdtünk, de ezen az éjszakán én sem na í aludtam. Olyan veszekedett ágyúzás kezdődött, hogy 1 ele lehetett bolondulni. Míg ki nem virradt, nem volt ti percnyi szünet sem. Senki nem mert kimenni a latin, a. amit az udvaron ástak és Pest felé nézett, tehát b -nV biztos volt. Még reggel is inkább valahová a lépcsőin ; mentek dolgukat végezni. Délelőtt viszont olyan nagy volt a csendesség, hogy az rémisztett meg mindenkit Az egész (' .'óhely az oroszokat várta. ltodig egyelőre nem jöttek. Ügy kellett utánuk néznem Müllcrrcl és Baloghal. Kiálltunk a kapu alá és lestíik őket. Időnként egy-egy géppisztoly-sorozat hallatszott a Kruspér utca felöl, s onnan érkeztek meg később az orosz katonák is. Müíler azt mondta, fél három van. Ö tudta a pontos időt. m irt neki hagyta az apja a karóráját, amikor deportál k. Az oroszok ügyet sem vetettek ránk, csak futottak és szor' naatták a géppisztolyukat. Sosem gondoltam volna, ho?y ilyen a valódi roham. Azután a Horthy Miklós út felől ráállt egy hatalmas tamik az utcára. T. 34-es. Nem lőtt, pedig végigsöpörhette uolna az aszfattot a Budafoki De minek lőtt volna, amtkor a németek már mind egy szálig eltűntek? Ahány megmaradt belőlük, azok valamivel később mentek el a ház előtt. Fegyverük nem volt, viszont kormosak meg rongyosak voltak. Az egyiknek hiányzott a karja is, de fehér ruhával el volt kötözve a helye. Oroszok kísérték őket. Utánuk néhány perccel érkezett egy csapot magyar katona. De ezeknek megvolt a derékszíjuk meg a puskájuk, s köpennyükön kokárda piroslott. Ezek a magyarok az oroszok barátai voltak, s ők is a németek ellen harcoltak. Gondolom, ha Sanyi tudta, hogy ilyen magyar katonák is vannak, nem bújik el a bevonulás elől. Már alkonyodott, amikor jött egy magyar tiszt, két arancsillagos. tehát főhadnagy, s vele egy orosz. Az is tiszt lehetett, valahogy annak képzelte az ember. Amikor az orosz tiszt meglátott bennünket a kapu alatt, szólt valamit, mire a főhadnagy odafordult hozzánk, s ránk parancsolt, hogy azonnal menjünk be, mert még valami bajunk eshet. Nem tudom, hogy gondolta, hiszen akkor már majdnem vége volt az ostromnak. Mindegy. Visszamentünk a pincébe. Alig egy óra múlva lejött öt vagy hat orosz katona. Jó hangosan beszéltek, de csak annyit értettem meg szavaikból, hogy „nyemeckl". Németeket kerestek. Milyen jó, hogy nem engedtük be tegnap azt a német katonát! Biztosan észrevették volna rajta, hogy német, még ha át is öltözik civilbe. Másnap meghúztam magam, mert féltem, hogy megint rám srzólnalk, ha kimegyek barátaimmal az utcára. Akkor esett, el a Citadella és a Vár. Febr. 13-a volt. De attól kezdve nyugodtan jöhettem, mehettem, semmi sem akadályozott meg benne. Szereztem egy hosszú deszkáit is a Hortihyhíd helyén épülő pontonhídnál. Egy katona adta ide, mert látta, hogy mennyire megfájdult rá a fogam. De a hőstettei megint a két bátyám követte el, nem én. Sanyi bement jelentkezni a munkahelyére, Gabi pedig egy délelőtt fát vágott egy pékségben, ahol az orosz hadseregnek sütöttek. Munkájáért egy egész vekrrtt kapott. Akkor este ettünk Fekete Péter m új film m Ugy látszik, a csehszlovák filmesek megszerették a ciné ma veritét. Egyre-másra készítik rejtett-kamerás filmjeiket, s mind jobban elsajátítják ennek a különös film-technikának újabb s újabb fogásait. A korábban látott Eva és Verában még tétovább volt a rendező, a lefényképezett, rendezetlen valóságot még kevésbé tudta szelektálni, s mondanivalójának szolgálatába, állítani; Milos Formán, a Fekete Péter alkotója már sokkal céltudatosabban és határozottabban dolgozik. A téma egyébként — egy kamasz első lépései az életben — mindenképpen alkalmas az ilyen típusú feldolgozásra; a tétova mozdulatok, a rejtett zavar leginkább így leshetek el. A kamerának Péter esetében különösen sok az ellesni valója, mert a film ifjú hősének élete talán még a szokásosnál is több ellentmondással terhes. Egyfelől ott van sok újdonságával, ismeretlen titkaival a felnőtti világ, másrészt ezernyi szállal "köti a kispolgári életszemléletet árasztó családi otthon. A film nem is akar többet: csupán kifejező és részleteiben gazdag látleletét adni ennek a lelket béklyózó kettősségnek. A Fekete Péter egy hétköznapi témát hétköznapi eszközökkel dolgoz fel, az eredmény azonban ünnepelni való. A. L. A tavalyi haleseti s/ámok f gyelmcztetnek A szegedi MÁV igazgatóság területén a múlt évben is voltak olyan jelenségek, amelyek károsan befolyásolták a terv teljesítését. A munkafegyelem, a balesetek, személyi sérülések alakulása nem a legkedvezőbb képet mutatja. Tavaly 723 baleset történt az igazgatóság területén, 92vel több, mint 1963-ban. A balesetekből eredő kár meghaladta a 2,5 millió forintot. Igaz, jelentősen növekedett a forgalom, ezzel azonban nem magyarázható a balesetek számának flyen mértékű emelkedése. Az okok a megelőzés az oktatás elhanyagolásában, egyes vezetők magatartásában, az utasítások megszegésében keresendők. 12 millió forint ilyen kár jelentkezett a vasúton. Az igazgatóság területén dolgozók is hozzájárulták ehhez az elképesztően magas számhoz. 1963-ban *2í6-an, tavaly pedig 370-en fizettek rész-kármegiérítést Szomorú képet mutat a tűzkárok alakulása is. Az igazgatóság területén 20 esetben volt tűz — ebből 13 esetben a mozdonyból kipattanó szikra miatt —, mely körülbelül 280 ezer forint kárt okozott. A munka- és egészségvédelmi utasítások szigoré betartására figyelmeztet a múlt év személyi sérüléseinek száma is, mert igen sok — 453 — fordult elő. Ezenkívül 5 csonkulásos és 7 hahüos sérülés történt. Mindez összesen tS ezer 474 kiesett Nagyobb figyelmet érdemelnek a múlt évi árukárokról szóló számadatok is. Az országban tavaly több mint munkanapot jelentett. Jf Sed^^flt február g, DÍÍjMÁ9UB9&S^Á9 5