Délmagyarország, 1965. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-09 / 33. szám

Szeged r S ül éléskamrája Hat holdnyi területen 20 millió forint állami beruházásból épül Szeged új éléskamrája, a Dorozsmai úti zöldség-, gyümölcsértékesítő raktár és a hűtőház. A modern légkondicionáló berendezésekkel is rendelkező háromhajós raktártérben 150 vagon árut tárolhatnak majd. A mélyhűtőben pedig további 45 vagon mirelit zöldség fér. A telep irodaháza és a szociális épületek már csóknem teljesen készen vannak. Az építők a zord tél etlenere is teljes erővel folytatlak a munkát. Egy kivénhedt vasúti mozdony is segít nekik. Meleg vízzel és gőzzel védik a friss beont a fagyástól. Dolgoznak a tetőfedők is. Az ÉM Csongrád Megyei Építőipari Vállalat dolgozói szocialista munkafelajánlást tettek: az új telepet határidő előtt, április 4-re átadják rendeltetésének. Prémium — A TERMELÉS ÚTJÁBAN Dr. Ábrahám Antalné, a Szegedi Konzervgyár igazgatója mondja: — Gyárunk éves termelési tervének teljesítéséhez többek között szükségünk van 160 vagon fejtett zöldborsóra, 1800 vagon paradicsomra. 60 vagonnyi zöldbabra és még 140 vagon pritaminpaprikára, valamint 180 vagon zöldpaprikára is. Tegyük hozzá: ezeket a zöldségféléket a Szegedi Konzervgyár nem is egy, hanem két megyéből, Csongrádból és Békésből kéri. S mégis e pillanatban alig van biztosíték arra, hogy az árukat megkapja és a népgazdaság által rája ruházott tervfeladatát teljesíteni tudja. Ugyanakkor — ismerve gazdaságaink termelési lehetőségeit, még kiaknázatlan tartalékait — az is tény, hogy Csongrád és Békés megyék tsz-ei egyéb szerződéses kötelezettségeik teljesítése mellett akár két ilyen konzervgyárat is nagyszerűen kiszolgálhatnának. Most mégis az a helyzet, hogy a termelők vonakodnak szállítási. termelési szerződéseket kötni. A szövetkezeti gazdáknak a korábbi évek tapasztalatai alapján panaszuk van a konzervgyárra és viszont. Káros okoskodás Valóban voltak esztendők, amikor a Szegedi Konzervgyár elég sok árut — főleg paradicsomot — a tsz-ek nyakán hagyott. Jóllehet, azt se győzte mindig feldolgozni, amit átvett, s rothadt Tíztonnás kohó kemence Magyarországon először újfajta tiztonnás kohókemencék gyártását kezdte meg a Vaskohászati Kemence Építő Vállalói. Az eddig gyártott öttonnás elektromos kemencéktől eltérően a® új típusok teljesen automatikus működésűek. Technikai haladás az európai népi demokratikus országokban Az európai népi demokratikus országok fejlesztési terveiben nagy szerepet játszik a technikai haladás, amely valamennyi népgazdasági ág gyorsabb fejlődésének, s az anyagi termelés nagyobb hatékonyságának fontos tényezője. EMBEREK A technikai haladásban fontos szerepet játszik a népgazdaság kemizálása. A bruttó ipari termelés, illetve a vegyipar termelése 1963ban az előző évihez viszonyítva — mint a Mezsdunarodnaja Zsizny közölte — Bulgáriában 10, illetve 16,8 százalékkal, Magyarországon 7, illetve 15 százalékkal, az ndk-ban 4,9, illetve 6,8 lágszinvonalon álló mélyfúróberendeaés prototípusát. Lengyelországban 1963 folyamán 550 új gépipari gyártmányfajtát honosítottak meg a termelésben. Valamennyi népi demokratikus országban komoly erőfeszítéseket tesznek a gyártástechnológia korszerűsítésére. (Komplex gépesítés és autoszázalékkal, Lengyelország- matizálás, feladatmegoldó a gyárban Mesterlevelet a bognár szakmában szerzett, s ha nem. is a szakmában, de az iparágban dolgozik már tizenöt éve Mogyorósi József. — Itt dolgozom inkább, mert közel van a vállalat a lakhelyemhez. Mivel a feleségem 1944 óta ágyban fekvő beteg, ez a közelség nagyon fontos. Mogyorósi Józsefet tisztelik, becsülik a Tisza Bútoripari' Vállalat szegedi gyáregységének vezetői és dolgozói egyaránt. Három alkalommal kapott „A szakma kiváló dolgozója" oklevelet, jelvényt. S még ö maga sem tudná hamarjában összeszámolni, hány ízben vehetett át munkaverseny eredményhirdetések, ünnepségek alkalmából kisebb-nagyobb pénzjutalmat. — Fiatal éveimben lettem még szerelmes a fásszakmába. Azért választottam a bognárságot. Igaz, most nem élek a tudományommal, dc azért ebből a szerelemből most már egy életre szóló frigy lett. Itt a gyárban, az asztalmaró gép mellett hü maradtam a fához. Mindig különös vonzódást éreztem a gépekhez is. Amióta itt vagyok az üzemben, gépmunkás vagyok. A bútorgyár gépműhelyében, a gépmunkások között nincsen fiatalember. A segédmunkásoknál már akad néhány. Szívesen hallgatják Mogyorósi József szakmai tanácsait, mert. érzik. tőle jószívvel jön a segíteniakarás. — Nemcsak a jutalmakból, kitüntetésekből érzem én, hogy megbecsülnek itt. Bizonyítja az is, hogy megértik életem problémáját. Megengedik például, hogv innen az üzemből vigyek ebédet a feleségemnek. Jól esik az ilyesmi az embernek. S Mogyorósi Józsefet nemcsak a lakása és a bútorgyár közti rövid távolság fűzi össze már tizenöt éve az üzemmel. Sokkal inkább az a szeretet, megbecsülés, amellyel körülveszik őt. M. É. ban 5,3, illetve 8,7 százalékkal, Romániában pedig 12,5, íLletve 30 százalékkal nőtt. Nagyjából azonos volt az arány 1964-ben. Előrehaladt a népgazdaság villamosítása. Ézt tanúsítja, hogy egy ipari munkásra számítva már 1962-ben Magyarországon 5032 kilowatt/óra, Csehszlovákiában pedig 7 ezer kilowatt/óra áramot használtak fel (Angliában 6 ezer kilowatt/órát). A termelés műszaki színvonalát az határozza meg, hogy a gyártástechnológia és a kibocsátott gyártmányok mennyiben felelnek meg a világszínvonalnak. Ennélfogva a gépgyártásban kiváltképpen nagy szerepet játszik a tudományos és technikai haladás. Az európai szocialista országok eredményeket értek el ezen a téren is. Például Bulgáriában 1963ban megkezdték 23 lóerős vontatók, univerzális silókombájn, új traktormotor, új, korszerű villamos-targonca, elektronikus számítógépek, merülő villamos szivattyúk és sok más gépfajta gyártást. Az elmúlt évben 370 új gép- és berendezésfajta gyártási előkészületeit kezdték meg, s erre az évre még 420 új gép- és berendezésfajta gyártásbavételét tervezik. Romániában 1963-ban 140 lóerős új típusú tehergépkocsi és 65 lóerős új traktor sorozatgyártását kezdték meg. Üj karusszel gépeket, esztergákat, menetvágógépeket, fogmaró- és kopírgépeket, excentrikus marógépeket állítottak be stb. Létrehozták néhány korszerű új gép és berendezés, közte egy 315 tonnás, 6 ezer méter mélységig használható, vigépek alkalmazása a termelési folyamatok szabályozására) — Bulgáriában 1964-re 174 gépesített és automatizált futószalag beállítását vették tervbe. Az NDK-ban 1963 folyamán végrehajtották a zwickaui Kari Marx vállalat szénbányáinak komplex gépesítését, a plaiueni iparvállalatoknál négy szerelőszalagot, a karl-marx-stadti esztergagyárban nagy szimmetrikus alkatrészeket megmunkáló gépesített futószalagokat állítottak be. A lengyel Labenda kohászati kombinát 1964 márciusában kipróbálta az Odera-10 003 típusú elektronikus számítógépet amelyet a lemezacélszabás irányítására használnak fel. A próba eredményei szerint a gép alkalmazása révén 9 százalékról 4 százalékra csökkenthetik a fémhulladékot. Aa európai népi demokratikus országokban, elsősorban az NDK-ban és Magyarországon erőteljesen növelik a gyengén ötvözött acélok és a feldolgozás második szakaszán átmenő vaskohászati termékek gyártását. Nagy jelentősége van az új nyersanyag- és anyagfajták előállításának és alkalmazásának. (Műanyagok, új acélmárkák, új profilú hengerelt vasáruk.) A technikai haladásban nagy szerepe van a .szocialista országok együttműködésének. A tőkés országokban is mind nagyobb elismeréssel adóznak az európai népi demokratikus országok technikai előrehaladásáért. Például az egyik legnagyobb amerikai textilipari cég az NDK-tól megvásárolta a Malimo textilipari gép licenzét. Ez a gép nem szövött anyagot állít elő stb. paradicsom szagától bűzlött nemegyszer a gyár egész környéke. Azonban, ha meghallgatjuk a konzervgyár vezetőit, nekik is igazuk van. Bizonyítják: a tsz-ek sokféle hátsó szándéktól inspirálva arra törekszenek, hogy áruik jelentős részét végső fokon terven felüli termésként tudják kimutatni, mintha sokszor már nem is a tisztességes termelési haszonért akarnának dolgozni, hanem leginkább a prémiumért. A gyakorlatban ez így fest: az F-i tsz szerződik a gyárra] 100 kataszteri hold paradicsomra, s ebben a szerződésben csak 100 mázsa holdankénti termést vállalnak. Viszont már előre megmondják, hogy a 200 mázsa átlag eléréséhez is minden feltételük megvan, s ezt a mennyiséget be is hozzák. Csakhogy a konzervgyár a legjobb esetben is legfeljebb 20 százaléknyi „terven felüli" termést fogadhat. Következésképp — hogy csak az F-i tsz-nél maradjunk — 80 mázsa holdankénti paradicsomtermés pusztulásra van ítélve. E káros termelési gyakorlat miatt bűzlött eddig nyaranta gyakran a konzervgyár környéke. Sokéves tanulság S ha a szövetkezet vezetőitói kérdezzük, miért teszik ezt efféle érveket hoznak fel: „Érdekeltté akarjuk tenni saját dolgozóinkat a termelésben. Azt akarjuk, hogy lássák: van lehetőség a tervek túlteljesítésére, s biztatja őket a munkában a várható prémium". A baj csak az, hogy az év végén az eleve vesztésre ítélt felesleg termelési költségei is jelentkeznek, s emiatt a szövetkezeti gazdáknak — hiába termeltek többet. —, nem jut annyi munkájuk után, mint amennyi méltán megilletné őket. Viszont egyes vezetők még ilyen feltételekkel is nem ritkán több prémiumhoz jutnak, mint egész évi fizetésük. Ez sajnos nem teória, több éves tapasztalatokból levont tanulság. Amikor pedig a termelési veszteségekről kell beszámolni, mindig kéznél van a felelet: „Rajtunk nem múlott! Nem vette át a konzervgyár." Mi sem egyszerűbb, mint az, hogy ilyen előzmények után a gazdák leszavazzák azt a tervet, amelyikben nagyobb volumenű konzervgyári megrendelésekről, szállításokról van szó. A nádudvari példa Tehát bebizonyosodott: a zöldségtermesztésben eddig alkalmazott premizálási rendszer rossz, a fejlődés kerékkötőjévé vált Más utat kell találnunk. S van más út is! Ha a szövetkezeti gazdákat nem a terven felüli termésből, hanem az össztermésből premizáljuk, akkor már semmi szükség sincs tovább arra, hogy a ténylegesen várható terméseknek csak a felére kössünk szerződéseket.. Az össztermésből való premizálás annak idején Nádudvarról indult el, s az országban a dolgozó parasztság tetszésével találkozott. Ez kétszeresen hasznos. Először is száz és ezer holdakat farditiiatuitk évente máe termelési cél okra, másodszor pedig megoszlik a szövetkezeteken belül is a termeléssel járó kockázat. Eddig ugyanis a terven felüli termésből való premizálás esetén, ha elemi csapások értek egy-egy gazdaságot, a dolgozók azonnal látták: most már nincs remény prémiumra, s lehetőség szerint csak olyan munkakat vánaltak el, melyeket a zöldségtermesztésénél az adott viszonyok között még kifizetődőnek találtak. Így történhetett meg a szegedi járásban nemegyszer, hogy egy-egy zöldségféle termése a földeken pusztult el, nem akadt, aki betakarítsa. A termeléssel járó kockázatot meg kell tehát osztani. Biztosítani kell a gazdák számára a jó munkáért járó jutalmat akkor is, ha rajtuk kívülálló okok miatt lett kicsi a termés. Viszont a teljes termésre való szerződésekkel megóvhatjuk őket attól a veszélytől, hogy nagy termés esetén is éppen olyan rosszall járjanak, mintha az időjárás miatt alacsonyak lettek volna a hozamok. Szinte tréfaként hat: 70— 100 mázsás pradicstxmtermést vállalnak egyes gazdaságok akkor, amikor már Bulgáriában az 5—600 mázsás termés is köznapi dolog és n/'unk sem ritkaság a 300 mázsa hal dórikén ti átlag. Viszont a konzervgyárnak ezekből a mesterségesen leszorított átlagtermésekből kell összeraknia a saját termelést tervét. Még nem késő Most még nincs késő A tsz-ek ben az éves termelési tervek kidolgozása még nem fejeződött be. Hátra vannak mindenütt a terv-tárgyaló közgyűlések is. A zöldségfélékből is épp úgy, mint minden más növényféleségből tervezzük meg reálisan a termésátlagokat! Egyes szövetkezeti vezetők „okulva" a korábbi évek rossz tapasztalataiból, kétféle tervet, egy magasabbat és egy alcsonyabbat készítenek a zöldségtermesztés számára. A hivatalos, a közgyűlés által jóváiliagyott tervbe az alacsonyabb termésátlagokat veszik be. míg a másikba az állami szerződésekbe, már 40—50 mázsával többet írnak, s még ezt ls megfejelik az átadásnál további 40—50 mázsával. Ilyen körülmények között azután hiábavaló, céltalan dolog a termelést segítő sokmilliós állami segítséggel történő beruházás. A drága import öntözőberendezések, a sok műtrágya jobb esetben is csak olyan értéket hoz létre, melyre a népgazdaság eleve nem számíthatott, mert meg sem tervezték azt. Feszültség keletkezik az ipari feldolgozó üzemek és a szövetkezeti parasztság között. Erre pedig . semmi szükség sincs. Hiszen az a célunk, hogy iparunk és mezőgazdaságunk kölcsönösen segítve egymást, tervszerűen, egészségesen fejlődjék, s a népgazdaság érdekeinek megfelelően emelkedjék a termelés színvonala. CsepI József HIDEG - SZÉL - HÓFÚVÁS Az átmeneti enyhülés kiterjedt havazást hozott. A hóesés általában megszűnt, már csak egyes vidékekről jeleztek a megfigyelők hózáporokat. Napközben a szél helyenként viharossá erősödött Hófúvást főleg a Dunántúlról jelentettek a megfigyelő állomások. A Meteorológiai Intézet előrejelzése szerint ismét folytatódik az anticiklon hajtotta hideghullámok beáramlása. A várható derült éjszaka, a friss hóréteg, valamint az utánpótlásként érkező hideg levegő egyaránt újabb lehűlést jelez. A kedd reggeli minimumok országosan mínusz 5—mínusz 10 fok között alakulnák ki, a széltől védett helyeken ismét mínusz 15 fok körül lesz a hőmérséklet. Kedden felhőátvonulásokra, helyenként hózáporokra, meg-megélénkülő, időnként viharos erejű szélre keU számítanunk. A keddi maximumok előreláthatólag csak mínusz 2—mínusz 6 fokig emelkednek Kedd, 1965. február 9. DiL-MAGYARORSZAG 3