Délmagyarország, 1965. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-07 / 32. szám

Szakszervezeti oktatási központ Szegeden A korábbi években rendszeresen tartottak különböző tanfolyamokat Szegeden a szakszervezeti székházban. E szakszervezeti továbbképző előadássorozatok, tanfolya­mok programja kiszélesült és állandósult. Ma már két megye Bács és Csongrád szakszervezeti tisztségviselőinek oktatási központja Szeged. Általában 2—4 hetet töltenek Szegeden a környező városok és falvak szakszervezeti tisztségviselői. Hétfőn újabb tanfolyam kezdődik, amelyen Bács és Csongrád megye szakszervezeti bizottságainak új titkárai vesznek majd részt. Fiatal filmesek BEMUTATÓ AZ AMATÖR FILMKLUBBAN — BUDA­PESTI ÉS BRNÓI KISFILMEK — ELFOGADOTT FOR­GATÓK ÖNYVEK A Csongrád megyei Ama­tőrfilm Klub zsúfolásig meg­telt Tolbuhin sugárúti helyi­ségében került sor pénteken este az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem Filmklubjá­nak és a brnói 16-os Ama­tőrfilm Stúdió néhány kis­filmjének bemutatására. Az elsőként bemutatott 5-ös számú híradó, Dózvold János és csoportja munkája, alatta maradt az ELTE hír­adóktól megszokott friss szellemességnek. Egy-két kedves, játékos ötlettől el­tekintve vontatott, unalmas volt. Hiába, az egyetemen is vannak eseménytelen hóna­pok. A Karafiáth András és Rák József készítette Pók­háló érdekes tanulmány a mai életet át- meg átszövő elektromos vezetékekről, ko­runk pókhálóiról. De nem gazdasági, ipari, vagy társa­dalmi szempontból mutatják be őket, hanem mint érdekes formai játékokat, kínáló le­hetőségeket Bizonyosfokú formalizmus Jellemzi a fil­met ez azonban témájánál és tanulmányjellegénél fog­va érthető. Az Antikvárium, az ELTE filmklubjának első alkotá­sai közé tartozik. A rejtett kamerával készült film azzal az igénnyel lép fel, hogy né­hány érdekes, vagy éppen tipikus momentumot örökít­sen meg az antikváriumok sajátos életéből. Révész László, Turf című kisfilmje bizonyíték arra, hogy 8 milliméteres filmen fe lehet érdekes témát művé­szien feldolgozni. A film a lóversenyek megszállottjait mutatja be, a fogadásokon, a hajtások izgalmas pillanata­in s az eltépett fogadócédu­lákon át, míg kiürül és újra megtelik a pálya. Szavak nélkül is beszédes ez a film. Szerzője jó érzékkel választ­ja ki a tömeg legtipikusabb figuráit, kapja el jellegzetes mozdulataikat, arcjátékukat. Az említett erények mellett szembetűnő hibája a filmnek a gyakori üresjárat, a funk­ciótlan, akár el is hagyható képsor. Az ELTE-filmek után a brnói 16-os Amatörfilm Stú­dió három kisfilmjét vetítet­ték. A „r című színes rajz­film szellemes karikatúra és jó értelemben vett prédiká­ció szerencsés keveréke a gyerektelenség ellen. A JZD Az EM *t. sz. Állami Épí­tőipari Vállalat budapesti munkahelyeire felvesz azonnali belépéssel kőműves, ács-állványo­zó szakmunkásokat, fér­fl, női segédmunkásokat, férfi mezőgazdasági tsz­tagrokat, brigádokat tsz-vezetősóg által meghatá­rozott időre, földkitermelési munkára. Napi kétszeri me­leg étkezést, szállást bizto­sítunk. A Jelentkezőknek munkakönyvet. munkavál­lamsi engedélyt kell hoz­niuk. Jelentkezni lehet: Bu­dapest. V., József Attila u. 18. sz. L. 4 Felhívás ! Ezúton kérem az üdütnle­len tagságát, hogv a Sárga­üdülőteirpen levő kabinju­kat a várható árvízveszély miatt ürítsék ki. Elnök. 67670 (termelőszövetkezet) ötletes, szellemes szatíra a revizor látogatásáról. Az Autómánai a napjainkban egyre általá­nosabb autóimádat éleshan­gú kritikája. Mindhárom kis­film sikerének titka, hogy valóságos, jól körülhatárol­ható mondanivalójukat tö­mören, frissen, új megvilá­gításban fejezik ki. A filmek bemutatóját rö­vid megbeszélés követte, me lyen az ELTE Amatőrfilrr Klub jelenlévő tagjai, Kara­fiáth András, Mezei Sándor és Vassányi Ildikó beszéllek a klub munkájáról, terveik­ről. Majd dr. Németh András értékelte a Csongrád megyei Amatőrfilm Klub forgató­könyv pályázatára beérke­zett könyveket. Kiemelte Gaál Csaba egyetemi hallga­tó szellemes, irónikus hang­vételű forgatókönyvét, va­lamint Rónyai Balázs gimná­ziumi tanuló, S az élet megy tovább című forgatóköny­vét. Elfogadták két egyete­mista, T oókos György és Csizmadia Anna munkáit is. Ez azt jelenti, hogy a klub gépet és nyersanyagot ad ezeknek a fiataloknak film­jük elkészítéséhez. A tavasz­szal megrendezésre kerülő budapesti amatőrfilm-bemu­tatón már a klub több tagja szerepel filmjével. Nagy Katalin A vásárlók érdekében Vizsgálat a Csongrád megyei boltokban Előnyös a vásárlók részére a belkereskedelmi miniszter új, a fogyasztók panaszai in­tézésének módszeréről szóló rendelete. E szerint az áru­kai, ha minőségük kifogásol­ható, nyílt hiba esetén a \ ásárlástól számított 8 na­pig, rejtett hiba esetén pe­dig — amikor a hiba a hol­mi használata közben derül ki — hat hónapig lehet a boltba visszavinni. A panasz jogosságát vagy jogtalansá­gát a bolt vezetőjének vagy helyettesének kell megálla­pítani. Ez azt jelenti, hogy a vevőt panaszának intézé­sekor nem szabad megvára­koztatni s a cserét másnapra elodázni. A bolt vezetőjének a panasz elhangzása után nyilatkoznia kell, hogy azt jogosnak vagy jogtalannak ítéli. Ha a panasz jogos, a vevőt azonnal kártalanítani kell! A kártalanítás módját — ha a visszahozott áru he­lyett ugyanolyan, de jó mi­nőségű árut adni a bolt nem tud — a vevő határozza meg. Kérheti az áru kijavítását, az ár leszállítását, vagy a vételár visszafizetését. Jogá­ban áll kérni azt is, hogy az árut műszeres vagy labora­tóriumi vizsgálatnak vessék alá. fi vásáriák megelégedésére A napokban az Állami Ke­reskedelmi Felügyelőség Csongrád megyében és Sze­geden ' azt vizsgálta meg, hogy ezeket a szabályokat hogyan hajtják végre. Az el­lenőrzés során megállapítot­ták, hogy a boltok többségé­ben a rendelet szellemében járnak el. A helyes ügyinté­zés következtében az utóbbi időben szinte ugrásszerűen emelkedett a vevők megelé­gedésére elintézett panaszok száma. 1964-ben például Csongrád megyében 1773 pár cipőt javítottak ki, áraz­tak le, illetve cseréltek ki. Különösen jól intézik a vásárlók panaszait a szegedi boltokban. A Makó. Hódme­zővásárhely és Szentes terü­lenén működő állami és földművesszövetkezeti bol­iokban viszont az Összeshez képest csak 22 százalék a panaszok aránya, noha a forgalom nagyobb részét ép­pen itt bonyolítják le. A szakemberek szerint ez az arány figyelemre méltó, mert a7, áruk minőségére az említett helyeken ls akadna bőven panasz. Ne restelljin A vizsgálat azt állapította meg. hogy n községek lakói általában restellik a hibás árut visszavinni a boltba, s ezért kevesebb a panasz. Ez a magatartás azért is hely­telen. mert a hibás termék előállításáért nem a vevő­nek kell restellkedni. De ki­derül az is, hogy — különö­sen a községekben — több bolt vezetője nem Ismeri megfelelően a rendeletet. Ezért — teljesen ok nélkül — tart attól, hogy esetleg tévesen ítéli meg az áru {li­báját ós felelősségre vonják. Igy legtöbb esetben a panasz elintézését elnapolják, meg­várják, mit mond a sokszor hosszú idő múlva érkező ellenőr. Ilyenkor aztán gya­kori, hogy a huza-vona elke­rülése érdekében a vevő el­áll panaszától Hibát követnek el a vál­lalatok és földművesszövet­kezetek, amikor a boltveze­tők döntését mindenképpen befolyásolni igyekeznek. Az lenne helyes, ha a vevőnek a minőséggel kapcsolatos panaszának intézését a bolt­ra hárítaná s a boltvezetőket önállóságra szoktatnák. H leértékelt áruk boltjában Régebbi gyakorlatból ere­dően a leértékelt áruk bolt­jaiban forgalomba hozott árukért — különböző okokra hivatkozva — nem vállaltak felelősséget. Ezt az áruház­ban elhelyezett fali táblá­kon is közölték. A vevő az ilyen kikötéseket nem kö­teles tudomásul venni! A rendelet értelmében a leér­tékelt áruk boltjában az áru leértékelésének okát közölni kell a fogyasztóval. Ebből következik, hogy csak az is­mertetett hiba miatt nem lehet helye a reklamációnak. Jó tudni azt, hogy a leérté­Kelt áruk boltjában eladott cikknek is alkalmasnak kell lenn) a rendeltetésszerű hasz.nálatra. Ezek az áruk alkalmasak is erre. Mégis olcsóbbak, mert az áru nem felel meg a legutolsó divat követelményeinek, kisebb­nagyobb szín-, szövés- ós mérel hibásak. A tapasztaltak azt mutat­ják, hogy a belkereskedelmi miniszter rendelete elérte célját: javította a vásárlók erdekeinek védelmét. Arra a kérdésre, hogy mindezek el­lenére losz-e ezután is el nem intézett reklamáció, csak azt válaszolhatjuk: a rendelet ilyet nem tűr, te­hát minden a végrehajtástól 'függ. Fodor Pál az ÁKF Csongrád megyei vezetője Prokofíev -opera ntaj\{arországi ősbemutatója Szegeden Tegnap, szombaton este • Szegedi Nemzeti Színházban mutatták be a világhírű szovjet zeneszerző, Szergej Prokofjev Három narancs szerelmese című kétrészes vígoperáját. A nagysikerű bemutató a mű első magyar­országi előadása volt. A kiemelkedő színházi pro­dukció országos érdeklődést váltott ki. Megjelentek a premieren a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövetségé­nek képviselői is: A. M. Szo* rokin nagykövetségi első tit­kár és N. I. Darcsijev kultu­rális attasé. Országos kultu­rális életünk több neves sze­mélyisége is megtekintette az előadást: a Művelődésügyi Minisztérium képviselői, a« Állami Operaház, a debrece­ni Csokonai Színház művé­szeti vezetői, fővárosi és vi­déki művészek, számos szín­házi szakember. Az előadást Vaszy Viktor érdemes művész, a színház igazgatója vezényelte és Ver­séaj/f Ida, Jászai Mari-dfjas művész rendezte. Rádiójáték Fesztivál TE IS ITTHAGYSZ? A cím: Balástya 300. — Menjenek a Forráskút felé vezető úton. A kis vas­híd után forduljanak jobbra. A dűlőút mellett találnak egy erdőt. Fenyves. Aztán bal kéz felől a második ta­nya. A kocsi kerekei mélyen süppednek a sárba. A War­szawa csak nehezen birkó­zik meg az úttalan úttal. Régi tanyai ház tűnik elő. A mellette levő épületet már félig lebontották. — Vigyázzanak! Nehogy megbotoljanak. Fát vágunk — figyelmeztet bennünket egy 14 év körül fiú, amikor a sötét előtérbe lépünk. A konyhában már kellemes meleg van. A falra akasztott petróleumlámpa pislákoló fé­nye világítja meg a bent­levőket. — Édesapa! Keresnek! — mondja a fiú. — Engem? — Igen. (Hitetlenül nézett ránk. Vajon mire gondolhat ez az ember, talán arra: miért há­borgatják motorzógással a tanya évszázados nyugalmát? Mit akarhatnak töle? Valami rosszat. Biztosan valami rosz­szat. Az ő szemében a „nad­rágos" ember még ma is csak rosszat akarhat.) — Máté Ferencnek hívnak — mondja a férfi vontatot­tan, aztán nagyot hallgat. — ö meg a feleségem — mu­tat az asszonyra. — ö meg a fiam, Jóska — int a gye­rek felé. Nehezen indtd a beszél­getés. Máté Ferenc külön­ben is nohézbeszédű ember. Nem szokott társalgáshoz. Csak a feleségével vált szót néhanapján. — A többi gyerek hol van? — érdeklődünk. Az asszony válaszol. — Mar mind elmentek. Csak a Jóska meg az Ica van itthon, ö is úgy jött vissza. Rosszul sikerült a házassága. A többiek elhagyták már a családi fészket. A balás­tyai tanyavilágból indultak a szélrózsa minden irányá­ba. Pedig az apjuk ellenezte. Veszekedett is sokat a fele­ségével. •— Urat akarsz nevelni a gyerekeidből? — Legyen jobb nekik — mondogatta az asszony. — Aki írni tud, az is meg­hal — érvelt az ember. — Ne legyen más lábakapcája, itt jó neki a maga portá­ján. a ml tanyánkban ... (Nem fogta még fel, hogy a világ változott? Vagy csak nem akarja megérteni? Nem akarja elhinni, hogy a gye­rekeinek tanulnia kell? Ha tanulnak, akkor emberileg is többet érnek?) S ez a vita valamennyi gyermek szárnyrakelése előtt lezajlott. Az apa féltette őket. — Én is voltam városban. Voltam kocsis. szobainas, meg szolgáló. Értek én a pokrócveréshez is. De itt a tanyán jobb. — A gyerekek többre vágytak. Pedig Juli is bele­kóstolt a tanyai életbe. Li­bapásztor volt meg amolyan kiscseléd — mondja az anyja. S mi lett a vágyakból? A kis libapásztorlány, Juli egy napon útrakelt. Pestre ment dolgozni. Aztán egy idő múlva hazajött. Elmondta, hogy tanulni fog. Szakérett­ségit tett, utána beiratkozott az orvosi egyetemre. — Bizony, ő a reggelit nem ismerte Minek az? — mondta. — Ösztöndíjból élt. — Most hol van? — Hevesen, a lüdőszana­tóriumban. Ott orvos. De gyakran meglátogat bennün­ket a férjével együtt — di­csekszik a mama. — Meg a többiek is. Erzsi is. Ö Kis­ioloken lakik. A Veráék is. Ö könyvelő lelt. — Maria hol van? — A Vasútforgalmi Tech­nikumba jár Szegeden. Ne­hezen került be. Jó volt a felvételije, de nem volt hely. Aztán mégis sikerült elkez­denie az iskolát. Már má­sodik éve jár oda. Pedig az általános után szalajtott is egy évet.... — S te, Jóska, mi akarsz lenni? — Mezőgazdasági gépsze­relő. Kedvelem a gépeket. Aztán meg technikumba sze­retnék menni. Nagyon sze­retem a földet. De csak ak­kor, ha gépek járnak rajta. Itt is gépeknek kell járniuk — mutat ki az apró abla­kon. — Én akarom javítani őket. — Minek az? — vág köz­be az apja. — Nincs itt jó dolgod? Mindent megkapsz, ami kell. Minek neked el­menni? Itthagysz, te is itt­hagysz? — Majd jöttök hozzám, ha befejezem a tanulást rá­mondja Jóska. — Én ugyan nem megyek be a faluba. Ha írni tud­nék ..., akkor igen. (A mogorva, hallgatag em­berben most felrepedt a ma­kacsság burka. Az az évtize­dek óta erősödő, szarusodó hártya, ami alatt tulajdon­képpen a szerencsétlen sorsú ember igazi arca rejtőzik. Nem azért fél a falutól, mert ott rosszabb az élet, hanem 1pert kisebbnek érzi magát az ott élőknél. S a gyerme­keinél, akik tanultak, műve­lődtek. Neki nem jutott a betűből. Titkolni akarja irigységét.) — Akkor rreríd segítek nektek, mfnt a többiek. A lányok. — Persze — helyesel az anyja. — Te is tanulhatsz. Az ő hangjába is egy kis irigység vegyül, mikor is­métli. — Te is tanulhatsz .. í — de ez az anya irigysége... Nem a gyerekeiért, hanem a saját gyerekségéért. Kovács Attila Pénteken este Hubay Mik­lós Szüless újra, kedves című hangjátékának bemutatásá­val megkezdődött a magyar rádió Nemzetközi Rádiójáték Fesztiválja. A Rádiószínház a fesztivált felszabadulásunk 20. .évfordulójának tisztele­tére rendezi. A nagyszabású vállalkozás tíz hangjátékot tűzött műsorra. Közöttük van két magyar szerző mű­ve, Hubay már bemutatott hangjátékán kívül Sós György április 3-án adásra kerülő Köznapi legendája. A fesztivál második bemu­tatója Gerhard Rentzsch né­met író Éjszakai vonat cí­mű hangjátéka lesz. Rtanis­law Grochowiak Partita sze­kercére és fűrészre című drámai művét, melynek cse­lekménye Lengyelországban (a' náci megszállás idején) játszódik, február 22-én ad­ják elő. A mai csehszlovák irodalmat március 5-én Lót komédiája című hangjátéká­val a fiatal Milán Uhde kép­viseli. A Gruppé 47 nevű nyugatnémet írócsoport Gün­ter Erich A viterbói lányok című március 8-án adásra kerülő hangjátékát mutatja be. Mirko Rnzic Az igazság­tevő című hangjátéka — március 19-én — a mai ju­goszláv irodalmi törekvé­sekből nyújt ízelítőt. A szovjet irodalmat március 29-én Tvardovszkij népszerű Vaszilij Tyorkinja reprezen­tálja. A nyugati irodalmat Camus Párizs csendjei el­mű alkotása (bemutató már­cius 7-én) és D ürrenmati Straniczky és a nemzett hős című drámája (március 22-én) képviseli. A politikai akadémia előadásai A Magyar Szocialista Mun­káspárt Szeged városi bizott­ságának politikai akadémiá­ján e héten három előadás lesz. Kedden délután fél 3 órai kezdettel a Vörös Csillag moziban dr. Mayer László, a József Attila Tudomány­egyetem adjunktusa ..A kül­kereskedelem és belkereske­delem szerepe a magyar népgazdaságban" címmel tart előadást. (A sárga iga­zolványok érvényesek.) Szerdán délután fél 3 óra­kor a Fáklya moziban dr. Rábik János, a Magyar Rá­dió munkatársa tart előadást „Kongó politikai és gazda­sági helyzete" címmel. (A kék igazolványok érvénye­sek.) Csütörtökön délután fél 3 órakor a Fáklya moziban (az eddigiektől eltérően nem a Szabadság moziban) dr. Pál József, a József Attila Tu­dományegyetem adjunktusa tart előadást „A békés egy­más mellett élés időszerű kérdései" címmel. (A piros igazolványok érvényesek.) Mindhárom előadást filnvt vetítés követi. Különvonat május 10—IS-ig Lipcsébe, az NDK—MAGYARORSZÁG ' iligbajneki labdarúgó se­lejtez* mérkőzésre. Részvé­teli dl]: 980.— Ft. Jelentke­zés: IBUSZ. Szeged. Klau­zál tér 2. Teleion: 35-55. 67695 HÁZTARTASI FERTŐTLENÍTŐSZER as ALFASEPT Edények, textiliák, kéz és láb fertőtlenítésre, beteg­ápolásnál, járványok idején nélkülözhetetlen az ALFASEPT! Bp 5113 Sasáraao, W65. február X DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom