Délmagyarország, 1965. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-28 / 50. szám

Április II) A költészet Mft\Q> Á költészet napja lesz az Irodalmi élet legkiemelke­dőbb tavaszi eseménye. A nagyszabású rendezvény programját mér összeállítot­ták, országszerte megkezdőd­tek az előkészületek. A kötészet napját — ar.ie­Ivet a Művelődésügyi M<­i.. ztérium cs a Magyar írók Szövetsége kezdeményezésé­re tavaly első Ízben ünne­peltek — az idén is április 11-én, József Attila szüle­tésnapján rendezik meg. Az irodalom és a közönség nagy találkozóját ez alkalommal két évforduló teszi jelentős­sé: a felszabadulás húszesz­tendős jubileumával együtt emlékc/iink inea József At­tila szüle: ésének 60. évfor­dulójáról ls. Eszerint a prog­ram tengelyében a felszaba­dulás utáni magyar líra eredményeinek és a nagy proletárköltő életművének méltatása áll. A könyvkiadók ünnepi kö­teteket jelentetnek meg. Az újdonságok egyben vezérfo­nalai lehetnek a helyi műso­roknak. „József Attila ösa­szes versei" című kötet Is készül - 30 ezer példány­számban — népszerű, olcsó kiadásban. (MTI) GYORSPOSTA * GYORSPOSTA GYORSPOSTA* GYORSPOSTA Számtáblák Ogyessza-negyed házain Egy Pestről érkező vendégem megkért, ho® kísér­jem el az újszegedi 0®essza-ne®ed 13-as epületéne* negvedik emeletén lakó ismerőséhez Vállalkoztam er­re. De csak azért, mert tudtam, mit vállaltam. A lakó­telepet viszonylag hamar megközelítettük. Csak éppen azt nem tudta senki megmondani, ho® melyik a 13-as épület Jártuk a házakat, megzavartuk a lakókat, több helyre becsöngettünk érdeklődni, hol találjuk a bűvös „13-ast". Végül nagynehezen megtaláltuk a keresett épü­letet Kérem az Illetékeseket, segítsenek a nem „benn­szülötteken". mégpedig va® utcanevekkel va® a ház­számok feltüntetésével. Vlarls Somogyi Anikó, Béla u. 20. Szekeret litván, városi tanács épftesi éa köriek edésl •sztályánaK műszaki. előadó­ja a következőket közölte ebben az ü®ben. — A kérés jogos. Hasonló érkezett már hozzánk la A megbeszélések alkalmával az * megállapodás Jött létre, ho® az Ogyessza-negyedben házszámtáblákkal látják el az épületeket. Tervezik vilá­gító házszámtáblák alkalma­zását Valószínűleg hamaro­san megoldódik ez a prob­léma. Városfejlesztés — lakásépítés A városfejlesztés, a város- szltés szintjén, utóbb azon­Emeljük népünk honvédelmi fcSiÜíCSZÜitSéf'ét! | Ai JBHS városi küldöttértekezlete" Nyolcvanhét küldött résevételével tegnap, szombaton Is több mint 3 ezren vettek tartották meg a Magyar Honvédelmi Sportszövetség szege- részt és az országos i/jú­di városi küldöttértekezletét amelynek napirendjén a vá- sági verseny első helyezését rosi elnökség, valamint az ellenőrző bizottság beszámoló- szegedi fiatalok, a 600-as Ja, annak me®ltatása, határozat elfogadása és az elnökség Móra Ferenc Iparitanuló In­ÚJjáválasztása szerepelt A tanácskozás munkájában részt tézet versenyzői érték eL vett Bódi László, az MSZMP Szeged városi végrehajtó bi­zottságának tagja, országgyűlési képviselő, Várkonyi László ezredes, az MHS országos elnökségének helyettes elnöke, dr. Kordcr Lajos, a Csongrád megyei pártbizottság főelő­adója, és Jánoska Gergely, az MHS Csongrád me®ei el­nöke ls. Nőtt az MHS népszerűsége A tanácskozás két év mun­káját elemezte. Szegeden 1963-bea és 1964-ben a hon­védelmi nevelő- és sporto­mon ka eredményesen fejlő­dött A termelőüzemek mel­lett megnőtt a szövetség népszerűsége a középiskolás Ifjúság köréboa Is, aminek tagfrLxset* btnunyftéka aa a sportlövészverseny, aiuegy a közelii ni Ittasa kezdődött és amelyben eddi? közel 1Ö00 aa vettek részt A saövetseguek Jelenleg 44 atigiszervezetbeu összesen 1730 tagja van SC* geden A küiUöltertekeaiet a beszámoló és a vita alapjan határozatot fogadott el arra. ho® a következő években tovább kell erősíteni az MHS aktív tagjainak táborát Va­lamennyi társadalmi és tö­megszervezet e®üttműködé­sével növelhető a taglétszám a nők és. a középiskolás If­júság körében is. Részletesen foglalkozott a tanácskozás a szövetség ki­képzési tevékenységével, amely két főterületen, rész­ben a sorköteles ifjúság kö­rében, másrészt pedig a la­kosság körében folyik. Ta­valy 200-zal több sorköteles vizsgázott a különböző szak­anyagokból, mint az előző évben. A most folyó okta­tási évben jellemzó, ho® a tanfolyamok anyaga jobban igazodik a honvédelem erő­sítésével összefüggő orszá­gos tennivalókhoz, kevesebb szakágban, alaposabb tudást kapnak a hallgatók. E®re szélesebb méretű a lakosság soraiban indított polgári védelmi ismeretter­jeszlés. Főként egyes üze­mekben, a Szegedi Konzerv­gyárban, a Szegedi Szalámi­gyárban, a ruhagyárban és néhány más helyen igen jó eredménnyel működnek a polgári védelmi tanfolyamok. A városi elnökség beszá­molója, s vele e®etértés­ben szinte valamennyi fel­szólaló rámutatott néhány hibára, amelyek gátolták a honvédelmi sportmunka ki­bonluk o-asut. Az alapszer­vezetekben kissé elhanya­golták a pofttfkai munkát. Korábban az U gátló körül­mény volt, ho® a felkészü­léshez kevésbé álltak ren­delkezésre a megfelelő esz­közök. Ennek eredménye, bogy 1964-ben csökkent az összetett honvédelmi verse­nyek résztvevőinek száma az előző évihez képest Ennek ellenére a versenyeken így Szép sikerek Jellemzik a szövetség tomegkapcsolatait és népszerűségét Tavaly a rendezvények, versenyek résztvevőinek száma elérte a 62 ezret Még Jelentősebb, ho® társadalmi munkások százainak önzetlen közremű­ködésével felépült Szegeden az ország legkorszerűbb sportlőtere. A küldöttértekezlet máso­dik részében me®álasztot­ták az MHS városi elnök­ségét, valamint az ellenőr­ző bizottságot A 15 tagú el­nökség első ülésén Petvai Ferencet választotta meg a szövetség városi elnökének. Kaezúr István rendezés olyan időszakát él­jük, mely mindeddig nem, va® alig volt érzékelhető. A varosiasodas ®ors léptek­kel halad előre, a mezőgazda­ság, az ipar, a kereskedelem, kulturális élet és .nem utolsó­sorban a közlekedés fejlő­dése következményeképpen. Ezek állandó kölcsönhatás­ban vannak, s e®üttesen hatnak a társadalom fejlődé­sére. E jelenség nem helyi jel­legű, hanem világméretű. Problémát okot — Keleten éppú®, mi.nt Nyugaton — a világ fejlett közép- és nagv­. városai ban a városba özönlők életkörülményeinek a lehető legmagasabb szinten való biztosítása. Természetes vele­járója ez a fejlődésnek, s az, hogy ennyire rohamos, szá­zadunk technikai haladásá­nak tudható be. Ugyanakkor erre a várat­lan, ugrásszerű fejlődésre nálunk alig van a lakosság előkészítve. E hiányt pótolni szándékozván, sürgetőnek látjuk a minél szélesebbkörű ismeretterjesztést, a város­építés közérdekű és időszerű kérdéseinek publikációját. Az igény me®a.n erre. Ki­elégítésére megjelent az új­ságárusító pavilonokban a Magyar Építőművészet, majd az egyik legfrissebb kiad­vány, a Lakáskultúra, sőt az újszülött Városépítés című folyóirat is. Sajnálatos azon­ban, ho® míg napi- és heti­lapjaink többoldalas cikkeket írnak a legújabb autó típu­sokról, va® a pápuák életé­ről, addig az ember minden­napi körülményeire közvetle­nül ható építészettel, városren­dezéssel, a lakáskultúra fej­lesztésével foglalkozó cikkek elvétve latnak csak nyomda­festéket, s ezek is sokszor, enyhén szólva, tájékozatlan­ságot tanúsítanak. Füle Lajos építész. Szeged általános rendezési tervének készítője, Szeged program­tervvázlatában írja: „A hol­nap városfejlesztését és vá­rosépítését a lépték forra­dalma fogja jellemezni. Máris tanúi vagyunk annak, a hatalmas lépték változás­nak, mely hazánkban szinte egyik évről a másikra követ­kezik be". Szeged viszonyla­tában is igiaz. ez a léptékvál­tás: egyelőre a programké­Rmn azobrfisx, nem ipar- és ötvösművész I la jó« József. Leg­alábbis erről néocse­uek okievek*. Világ­éldébeu mozdony la­katoe és hegesátó volt. Swuukajunak azonban művésze. Lakása tele van al­kotásaival: plakáttal, rajzokkal, gipszpori­rékkal, terakottába álmodott kis szot>­rokkal, miniatűr réz­domborílásokkat, kis­plasztikába öntött nemes emberi voná­sokkal. Minden tár­®ának témája az ember és a munka Mindezek láttán el­ső gondolatom az volt: miért nem lett ebből az emberből Jeles szobrász vagy iparművész? Annak idején együtt volt mozdony lakatos-inas Tápai Antallal, az is­mert szegedi szob­rászművésszel. Cso­dálatos e®ezés: azo­nos évben és egy­azon faluban, Kiste­leken születtek mind a ketten, kezükben, ujjukban a forma iránti rendkívül erős készséggel, azonos eséllyel, hogy tehet­ségüket kibontakoz­tassák. . Ho® a két, moz­donylakatos-inas Megújuló élet egyikéből miért nem házba, mert apjukat lett hivatásos mű- a frontra vitték, any­vész, arról egy eik- juk pedig nagybeteg kecske szól a Friss volt egész évben. Ujsag 1917. oktober — Ezek a gyere­22-i szamaban. A pol- kek — emlékszik gármester elé hét vissza szomorúan Ha­éhes. rongyos gye- jós bácsi — mi vol­rek járult. Felvételű- tunk. én és a kisebb ket kérték az árva- testvéreim. Tizenöt éves voltam. Nekem kellett gondoskodni róluk később is. Ezért maradt hat a biztos kenyeret adó lakatosság mellett ne®ven esztendőn át a MÁV-nál, miköz­ben ellopta az éjsza­káit, szabad idejét, s újabb munkákba kez­dett Várt reá az élet­nagyságú szobor, Peti a csiga hátán című alkotása, megmintá­zása, amely azóta az Avar utcai óvoda pancsolója mellett kislányok és kisfiúk pajtásává, játszótár­sává szegödötf. Ezért kapta Hajós bácsi a társadalmi munká­sok aranyjclvényét. Érmeit, kisplaszti­káit, rézdomborítá­sait mint emléktár­®akat vasutastársai annak idején elvit­ték Koreába, Fran­ciaországba, Len®el­országba, Ausztriába. Csak a munka, a szépség, a ®önyör­ködtetés volt mindig a célja. Ezt egy ágyúgolyó hüvelyé­ből kikalapált szobra és több díszes serle­ge is szimbolizálja. A rombolás eszközé­nek kemény anyagát a szépség, az élet ki­fejezésének szolgála­tába kényszerítette csöndben, szótlanul. S így dolgozik most is, dobverés nélkül, a nem hivatásos szob­rász és ötvösmester, a valóságban mégis hivatástudattal, hogy plakettjeivel messzi vigyék városa, Sze­led hirét-nevét. Locü Ferenc ban, e®ik évről a másikra, valóra is válik. A közlekedési igények növekedése és a la­kóházszintek átlagának ro­hamos emelkedése nálunk ifi nagy erővel hat. Szükségessé vált na®, összefüggd terü­letek rekonstrukciója és a magánlakásépítési igényeket is a többszintes beépítési mó­dok és a szervezett forrnak felé kell terelnünk. Rendkívül nehéz már most is a családiház övezeteket biztosítani. Ezeket is célszerű szervezetten lebonyolítani. Városunk területének vége­sek a határai. Ezekon belül kellett elhelyezni a lakóhá­zakat, a lakosság fenntartá­sához, igényeihez szükséges városi és országos létesítmé­nyeket, melyek a lakosság számának és szükségleteinek növekedésével természetesen e®ütt nőnek. A városba települők meg­értésére van szükség: nem tudjuk a családiházas igé­nyeket teljes mértékig k'elé­gíteni. Ehhez még hozzájárul, baj nincs velük, sót százezrek jutottak bennük s kkal ma­gasabb kultúrájú lakás' kba. 2. Az ösztön, hogy önmaga kényére-kedvére alakítsa ki lakását. Pedig saját ízléssel in­kább lakása berendezését, a ház belső tereit kell alakíta­nia az embernek. E tervek változatosságát a típustervek alternatívái kellően biztosít­ják, válogatni lehet belőlük. 3. A magántervezők zöme meg sem kísérelt ilyet, átven­ni, alkalmazni. Országos vizsgálatok eredményi sze­rint figyelemre méltó, ho® a magántervezők zöme maga alakított ki típusokat, ho® a viszonylag kevés pénzért ne kelljen sokat dolgozni. 4. A hatóságok .sem vettetr maguknak fáradtságot. a típusterveket ismertessék, vagy odahassanak, hogy ezek épüljenek föl. Pedig nekik, a községi, járási, kerületi épí­tési csoportoknak, osztályok­nak volna kötelességük első­sorban fi®elemmel kísérni a családi házas övezetek ízléses, konszerú városképi kialakí­tását. Elburjánzott a sok gyönge, esztétikailag mtnő­hogy a közmüvek nem nyúl- síthetetlen magánterv. Ezek­nak ki még a várostest min­den részébe, f® ezek a te­rületek — fejlesztés szem­pontjából — a várostestnek egyelőre holt tagjai. E köz­müvek megépítése hatalmas népgazdasági erőfeszítést kí­ván. Ha megépülnek is, kér­dés, ki tudjuk-e elégíteni a földszintes családiházak igé­nyeit. Noha mindent elköve­tünk ennek érdekében, saj­nos, mégsem lesa mó­dunkban. Éppen ezért kell hangoztatnunk: a fejlett város mai leg­kisebb egysége a sorház vagy láncház, ezek is kétszintes elrendezéssel. A városren­dezési tervekben ezek elhe­lyezését biztosítjuk elsősor­ban. még a családiház. öve­zetekben is. Ezek a házak beilleszkedést követelnek bi­zonyos életközösségbe, azon­ban mégsem olvant, mint a többemeletes, 70—80 lakásos bérházak. Sorházaknál, lánc­házaknál minde®ik lakás­nak van kis előkertje, az épület alatt vagv az épület­együttes közelében garázsa. A Tipustervező Intézet srA­mos kétszintes sorház és láncház típustervet dolgo­zott ki; egy katalógusra való anyag az OTP rendelkezésé­re áll. Ezek közül az építeni szándékozók a számukra leg­megfelelőbbet, legszebbet vá­laszthatják ki. Családiházak típustervei­nek ®üjteménvét már 1961­ben megjelentette az Építés­ügyi Minisztérium. Csekély eredménnyel, holott a Típus­tervező Intézet gondos, nagv munkával tervezte meg és ál­lította össze ezt a kollekciót is. E tervek a legnagyobb kö­rültekintéssel i®ekeznek biz­tosítani azt a rugalmasságot, mely a vásárlók igényét a legmesszebbmenőkig kielé­gíti. Mégsem sikerült meg­kedveltetni ezeket a típuso­kat. Több oka is van e húzó­dozásnak. 1. Magától a típus szótól riadoznak még ma is. Holott a típus lakóházak ezrei bizo­nyítják, hogy különösebb ból szép, kulturált utcakép nem születhet A lakáskultúra ma már életszükséglet. Egyáltalán nem biztos, hogy a szép kül­sejű körítöfalak kulturált enteriőr köpönyegei, vagyis hogy a benne élők lakáskul­túráját tükrözik. lehet egy utcában egvmas után húsz ház is kívülről tökéletesen azonos, de biztce. ho® a helyiségek húszféleképpen vannak beSendezve, és húsz­féleképpen használják is őket. És ez a lényeg: az épí­tészet hivatása, ha® o nagy­térből az ember funkciójá­nak, igényének megfelelően alkosson kistereket. A kis­téregyüttesekböl lesznek a tömegek, melyek alkotják a települést, * falut va® a várost. Irányítanunk kell természetesen * települések szervezését, fejlesztését is. Az. OTP hasznos segítőtárs ebben, sajnos, e®elöre az ő lehetőségei is szűk határok: közé vannak szorítva. Ez minket elsősorban a közmű­vesítésben érint fájdalma­san. A lakásépítés szerve­zetté tétele szükséges, mert enélkül alig képzelhető el vámsrekonstrukció. A szervezett építkezésbe beletartozik az építőipar ia. Terveinket ú® kell elkészí­tenünk, . ho® lehetőleg a legkorszerűbb blokkos vagy paneles technológiával le­®enek építhetők, ennek megfelelően a leggyorsab­ban is. Itt megint a sorház zak én társasházak jöhetnek elsősorban számításba, mint szalagszerű építéstechnoló­giával igen ®orsan építhető együttesek. A esaiadi hazak is elképzelhetők blokkos vagy paneles kivitelben. Az építővéllalat szempontjából azonban ez csak akkor ked­vező, ha gépei ki vannak használva, tehát ha legalább S—fi ház egyidöben épül. Megint jelentkezik tehát a területigóny, a szervezett la­kásépítkezés szükségessége. KŐHALMI JÓZSEF, Szeged m. j. városi tanács vb építési és közlekedéei osztályvezetője Együttműködési szerződés a jugoszláv és a magyar írószövetség között Belgrádban e®üttmüködé­sl szerződést írtak alá a ma­®ar és a jugoszláv írószö­vetség képviselői. A Magyar Írószövetség nevében Darvas József elnök, a Jugoszláv Írószövetség nevében Szlavko Mihalics főtitkár írta alá az egyezményt. Az igen gazdag és sokol­dalú program a többi között előirányozza, hogy a Ruda­pesten rendezendő nemzet­közi költészeti szemlére két jugoszláv költőt is meghív­nak. Ezenkívül két jugoszláv író magyarországi kőrútra indul, hogy tanulmányozza a két szocialista ország íróinak együttműködési lehetőségét. Az Ohridban sorra kerülő augusztusi költészeti feszti­válon két magyar költő Is részt vesz. Az egyezmény ér­telmében két magv'ar író hu­zamosabb időt tölt Jugoszlá­viában, hogy megismerkedje­nek a legújabb kulturális vívmányokkal és a kiadoval­lalatok tevékenvségével (MTI) Yaaárnap, 1965. február 26. DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom