Délmagyarország, 1965. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-28 / 50. szám

Április II) A költészet Mft\Q> Á költészet napja lesz az Irodalmi élet legkiemelkedőbb tavaszi eseménye. A nagyszabású rendezvény programját mér összeállították, országszerte megkezdődtek az előkészületek. A kötészet napját — ar.ieIvet a Művelődésügyi M<i.. ztérium cs a Magyar írók Szövetsége kezdeményezésére tavaly első Ízben ünnepeltek — az idén is április 11-én, József Attila születésnapján rendezik meg. Az irodalom és a közönség nagy találkozóját ez alkalommal két évforduló teszi jelentőssé: a felszabadulás húszesztendős jubileumával együtt emlékc/iink inea József Attila szüle: ésének 60. évfordulójáról ls. Eszerint a program tengelyében a felszabadulás utáni magyar líra eredményeinek és a nagy proletárköltő életművének méltatása áll. A könyvkiadók ünnepi köteteket jelentetnek meg. Az újdonságok egyben vezérfonalai lehetnek a helyi műsoroknak. „József Attila ösaszes versei" című kötet Is készül - 30 ezer példányszámban — népszerű, olcsó kiadásban. (MTI) GYORSPOSTA * GYORSPOSTA GYORSPOSTA* GYORSPOSTA Számtáblák Ogyessza-negyed házain Egy Pestről érkező vendégem megkért, ho® kísérjem el az újszegedi 0®essza-ne®ed 13-as epületéne* negvedik emeletén lakó ismerőséhez Vállalkoztam erre. De csak azért, mert tudtam, mit vállaltam. A lakótelepet viszonylag hamar megközelítettük. Csak éppen azt nem tudta senki megmondani, ho® melyik a 13-as épület Jártuk a házakat, megzavartuk a lakókat, több helyre becsöngettünk érdeklődni, hol találjuk a bűvös „13-ast". Végül nagynehezen megtaláltuk a keresett épületet Kérem az Illetékeseket, segítsenek a nem „bennszülötteken". mégpedig va® utcanevekkel va® a házszámok feltüntetésével. Vlarls Somogyi Anikó, Béla u. 20. Szekeret litván, városi tanács épftesi éa köriek edésl •sztályánaK műszaki. előadója a következőket közölte ebben az ü®ben. — A kérés jogos. Hasonló érkezett már hozzánk la A megbeszélések alkalmával az * megállapodás Jött létre, ho® az Ogyessza-negyedben házszámtáblákkal látják el az épületeket. Tervezik világító házszámtáblák alkalmazását Valószínűleg hamarosan megoldódik ez a probléma. Városfejlesztés — lakásépítés A városfejlesztés, a város- szltés szintjén, utóbb azonEmeljük népünk honvédelmi fcSiÜíCSZÜitSéf'ét! | Ai JBHS városi küldöttértekezlete" Nyolcvanhét küldött résevételével tegnap, szombaton Is több mint 3 ezren vettek tartották meg a Magyar Honvédelmi Sportszövetség szege- részt és az országos i/júdi városi küldöttértekezletét amelynek napirendjén a vá- sági verseny első helyezését rosi elnökség, valamint az ellenőrző bizottság beszámoló- szegedi fiatalok, a 600-as Ja, annak me®ltatása, határozat elfogadása és az elnökség Móra Ferenc Iparitanuló InÚJjáválasztása szerepelt A tanácskozás munkájában részt tézet versenyzői érték eL vett Bódi László, az MSZMP Szeged városi végrehajtó bizottságának tagja, országgyűlési képviselő, Várkonyi László ezredes, az MHS országos elnökségének helyettes elnöke, dr. Kordcr Lajos, a Csongrád megyei pártbizottság főelőadója, és Jánoska Gergely, az MHS Csongrád me®ei elnöke ls. Nőtt az MHS népszerűsége A tanácskozás két év munkáját elemezte. Szegeden 1963-bea és 1964-ben a honvédelmi nevelő- és sportomon ka eredményesen fejlődött A termelőüzemek mellett megnőtt a szövetség népszerűsége a középiskolás Ifjúság köréboa Is, aminek tagfrLxset* btnunyftéka aa a sportlövészverseny, aiuegy a közelii ni Ittasa kezdődött és amelyben eddi? közel 1Ö00 aa vettek részt A saövetseguek Jelenleg 44 atigiszervezetbeu összesen 1730 tagja van SC* geden A küiUöltertekeaiet a beszámoló és a vita alapjan határozatot fogadott el arra. ho® a következő években tovább kell erősíteni az MHS aktív tagjainak táborát Valamennyi társadalmi és tömegszervezet e®üttműködésével növelhető a taglétszám a nők és. a középiskolás Ifjúság körében is. Részletesen foglalkozott a tanácskozás a szövetség kiképzési tevékenységével, amely két főterületen, részben a sorköteles ifjúság körében, másrészt pedig a lakosság körében folyik. Tavaly 200-zal több sorköteles vizsgázott a különböző szakanyagokból, mint az előző évben. A most folyó oktatási évben jellemzó, ho® a tanfolyamok anyaga jobban igazodik a honvédelem erősítésével összefüggő országos tennivalókhoz, kevesebb szakágban, alaposabb tudást kapnak a hallgatók. E®re szélesebb méretű a lakosság soraiban indított polgári védelmi ismeretterjeszlés. Főként egyes üzemekben, a Szegedi Konzervgyárban, a Szegedi Szalámigyárban, a ruhagyárban és néhány más helyen igen jó eredménnyel működnek a polgári védelmi tanfolyamok. A városi elnökség beszámolója, s vele e®etértésben szinte valamennyi felszólaló rámutatott néhány hibára, amelyek gátolták a honvédelmi sportmunka kibonluk o-asut. Az alapszervezetekben kissé elhanyagolták a pofttfkai munkát. Korábban az U gátló körülmény volt, ho® a felkészüléshez kevésbé álltak rendelkezésre a megfelelő eszközök. Ennek eredménye, bogy 1964-ben csökkent az összetett honvédelmi versenyek résztvevőinek száma az előző évihez képest Ennek ellenére a versenyeken így Szép sikerek Jellemzik a szövetség tomegkapcsolatait és népszerűségét Tavaly a rendezvények, versenyek résztvevőinek száma elérte a 62 ezret Még Jelentősebb, ho® társadalmi munkások százainak önzetlen közreműködésével felépült Szegeden az ország legkorszerűbb sportlőtere. A küldöttértekezlet második részében me®álasztották az MHS városi elnökségét, valamint az ellenőrző bizottságot A 15 tagú elnökség első ülésén Petvai Ferencet választotta meg a szövetség városi elnökének. Kaezúr István rendezés olyan időszakát éljük, mely mindeddig nem, va® alig volt érzékelhető. A varosiasodas ®ors léptekkel halad előre, a mezőgazdaság, az ipar, a kereskedelem, kulturális élet és .nem utolsósorban a közlekedés fejlődése következményeképpen. Ezek állandó kölcsönhatásban vannak, s e®üttesen hatnak a társadalom fejlődésére. E jelenség nem helyi jellegű, hanem világméretű. Problémát okot — Keleten éppú®, mi.nt Nyugaton — a világ fejlett közép- és nagv. városai ban a városba özönlők életkörülményeinek a lehető legmagasabb szinten való biztosítása. Természetes velejárója ez a fejlődésnek, s az, hogy ennyire rohamos, századunk technikai haladásának tudható be. Ugyanakkor erre a váratlan, ugrásszerű fejlődésre nálunk alig van a lakosság előkészítve. E hiányt pótolni szándékozván, sürgetőnek látjuk a minél szélesebbkörű ismeretterjesztést, a városépítés közérdekű és időszerű kérdéseinek publikációját. Az igény me®a.n erre. Kielégítésére megjelent az újságárusító pavilonokban a Magyar Építőművészet, majd az egyik legfrissebb kiadvány, a Lakáskultúra, sőt az újszülött Városépítés című folyóirat is. Sajnálatos azonban, ho® míg napi- és hetilapjaink többoldalas cikkeket írnak a legújabb autó típusokról, va® a pápuák életéről, addig az ember mindennapi körülményeire közvetlenül ható építészettel, városrendezéssel, a lakáskultúra fejlesztésével foglalkozó cikkek elvétve latnak csak nyomdafestéket, s ezek is sokszor, enyhén szólva, tájékozatlanságot tanúsítanak. Füle Lajos építész. Szeged általános rendezési tervének készítője, Szeged programtervvázlatában írja: „A holnap városfejlesztését és városépítését a lépték forradalma fogja jellemezni. Máris tanúi vagyunk annak, a hatalmas lépték változásnak, mely hazánkban szinte egyik évről a másikra következik be". Szeged viszonylatában is igiaz. ez a léptékváltás: egyelőre a programkéRmn azobrfisx, nem ipar- és ötvösművész I la jó« József. Legalábbis erről néocseuek okievek*. Világéldébeu mozdony lakatoe és hegesátó volt. Swuukajunak azonban művésze. Lakása tele van alkotásaival: plakáttal, rajzokkal, gipszporirékkal, terakottába álmodott kis szot>rokkal, miniatűr rézdomborílásokkat, kisplasztikába öntött nemes emberi vonásokkal. Minden tár®ának témája az ember és a munka Mindezek láttán első gondolatom az volt: miért nem lett ebből az emberből Jeles szobrász vagy iparművész? Annak idején együtt volt mozdony lakatos-inas Tápai Antallal, az ismert szegedi szobrászművésszel. Csodálatos e®ezés: azonos évben és egyazon faluban, Kisteleken születtek mind a ketten, kezükben, ujjukban a forma iránti rendkívül erős készséggel, azonos eséllyel, hogy tehetségüket kibontakoztassák. . Ho® a két, mozdonylakatos-inas Megújuló élet egyikéből miért nem házba, mert apjukat lett hivatásos mű- a frontra vitték, anyvész, arról egy eik- juk pedig nagybeteg kecske szól a Friss volt egész évben. Ujsag 1917. oktober — Ezek a gyere22-i szamaban. A pol- kek — emlékszik gármester elé hét vissza szomorúan Haéhes. rongyos gye- jós bácsi — mi volrek járult. Felvételű- tunk. én és a kisebb ket kérték az árva- testvéreim. Tizenöt éves voltam. Nekem kellett gondoskodni róluk később is. Ezért maradt hat a biztos kenyeret adó lakatosság mellett ne®ven esztendőn át a MÁV-nál, miközben ellopta az éjszakáit, szabad idejét, s újabb munkákba kezdett Várt reá az életnagyságú szobor, Peti a csiga hátán című alkotása, megmintázása, amely azóta az Avar utcai óvoda pancsolója mellett kislányok és kisfiúk pajtásává, játszótársává szegödötf. Ezért kapta Hajós bácsi a társadalmi munkások aranyjclvényét. Érmeit, kisplasztikáit, rézdomborításait mint emléktár®akat vasutastársai annak idején elvitték Koreába, Franciaországba, Len®elországba, Ausztriába. Csak a munka, a szépség, a ®önyörködtetés volt mindig a célja. Ezt egy ágyúgolyó hüvelyéből kikalapált szobra és több díszes serlege is szimbolizálja. A rombolás eszközének kemény anyagát a szépség, az élet kifejezésének szolgálatába kényszerítette csöndben, szótlanul. S így dolgozik most is, dobverés nélkül, a nem hivatásos szobrász és ötvösmester, a valóságban mégis hivatástudattal, hogy plakettjeivel messzi vigyék városa, Szeled hirét-nevét. Locü Ferenc ban, e®ik évről a másikra, valóra is válik. A közlekedési igények növekedése és a lakóházszintek átlagának rohamos emelkedése nálunk ifi nagy erővel hat. Szükségessé vált na®, összefüggd területek rekonstrukciója és a magánlakásépítési igényeket is a többszintes beépítési módok és a szervezett forrnak felé kell terelnünk. Rendkívül nehéz már most is a családiház övezeteket biztosítani. Ezeket is célszerű szervezetten lebonyolítani. Városunk területének végesek a határai. Ezekon belül kellett elhelyezni a lakóházakat, a lakosság fenntartásához, igényeihez szükséges városi és országos létesítményeket, melyek a lakosság számának és szükségleteinek növekedésével természetesen e®ütt nőnek. A városba települők megértésére van szükség: nem tudjuk a családiházas igényeket teljes mértékig k'elégíteni. Ehhez még hozzájárul, baj nincs velük, sót százezrek jutottak bennük s kkal magasabb kultúrájú lakás' kba. 2. Az ösztön, hogy önmaga kényére-kedvére alakítsa ki lakását. Pedig saját ízléssel inkább lakása berendezését, a ház belső tereit kell alakítania az embernek. E tervek változatosságát a típustervek alternatívái kellően biztosítják, válogatni lehet belőlük. 3. A magántervezők zöme meg sem kísérelt ilyet, átvenni, alkalmazni. Országos vizsgálatok eredményi szerint figyelemre méltó, ho® a magántervezők zöme maga alakított ki típusokat, ho® a viszonylag kevés pénzért ne kelljen sokat dolgozni. 4. A hatóságok .sem vettetr maguknak fáradtságot. a típusterveket ismertessék, vagy odahassanak, hogy ezek épüljenek föl. Pedig nekik, a községi, járási, kerületi építési csoportoknak, osztályoknak volna kötelességük elsősorban fi®elemmel kísérni a családi házas övezetek ízléses, konszerú városképi kialakítását. Elburjánzott a sok gyönge, esztétikailag mtnőhogy a közmüvek nem nyúl- síthetetlen magánterv. Ezeknak ki még a várostest minden részébe, f® ezek a területek — fejlesztés szempontjából — a várostestnek egyelőre holt tagjai. E közmüvek megépítése hatalmas népgazdasági erőfeszítést kíván. Ha megépülnek is, kérdés, ki tudjuk-e elégíteni a földszintes családiházak igényeit. Noha mindent elkövetünk ennek érdekében, sajnos, mégsem lesa módunkban. Éppen ezért kell hangoztatnunk: a fejlett város mai legkisebb egysége a sorház vagy láncház, ezek is kétszintes elrendezéssel. A városrendezési tervekben ezek elhelyezését biztosítjuk elsősorban. még a családiház. övezetekben is. Ezek a házak beilleszkedést követelnek bizonyos életközösségbe, azonban mégsem olvant, mint a többemeletes, 70—80 lakásos bérházak. Sorházaknál, láncházaknál minde®ik lakásnak van kis előkertje, az épület alatt vagv az épületegyüttes közelében garázsa. A Tipustervező Intézet srAmos kétszintes sorház és láncház típustervet dolgozott ki; egy katalógusra való anyag az OTP rendelkezésére áll. Ezek közül az építeni szándékozók a számukra legmegfelelőbbet, legszebbet választhatják ki. Családiházak típusterveinek ®üjteménvét már 1961ben megjelentette az Építésügyi Minisztérium. Csekély eredménnyel, holott a Típustervező Intézet gondos, nagv munkával tervezte meg és állította össze ezt a kollekciót is. E tervek a legnagyobb körültekintéssel i®ekeznek biztosítani azt a rugalmasságot, mely a vásárlók igényét a legmesszebbmenőkig kielégíti. Mégsem sikerült megkedveltetni ezeket a típusokat. Több oka is van e húzódozásnak. 1. Magától a típus szótól riadoznak még ma is. Holott a típus lakóházak ezrei bizonyítják, hogy különösebb ból szép, kulturált utcakép nem születhet A lakáskultúra ma már életszükséglet. Egyáltalán nem biztos, hogy a szép külsejű körítöfalak kulturált enteriőr köpönyegei, vagyis hogy a benne élők lakáskultúráját tükrözik. lehet egy utcában egvmas után húsz ház is kívülről tökéletesen azonos, de biztce. ho® a helyiségek húszféleképpen vannak beSendezve, és húszféleképpen használják is őket. És ez a lényeg: az építészet hivatása, ha® o nagytérből az ember funkciójának, igényének megfelelően alkosson kistereket. A kistéregyüttesekböl lesznek a tömegek, melyek alkotják a települést, * falut va® a várost. Irányítanunk kell természetesen * települések szervezését, fejlesztését is. Az. OTP hasznos segítőtárs ebben, sajnos, e®elöre az ő lehetőségei is szűk határok: közé vannak szorítva. Ez minket elsősorban a közművesítésben érint fájdalmasan. A lakásépítés szervezetté tétele szükséges, mert enélkül alig képzelhető el vámsrekonstrukció. A szervezett építkezésbe beletartozik az építőipar ia. Terveinket ú® kell elkészítenünk, . ho® lehetőleg a legkorszerűbb blokkos vagy paneles technológiával le®enek építhetők, ennek megfelelően a leggyorsabban is. Itt megint a sorház zak én társasházak jöhetnek elsősorban számításba, mint szalagszerű építéstechnológiával igen ®orsan építhető együttesek. A esaiadi hazak is elképzelhetők blokkos vagy paneles kivitelben. Az építővéllalat szempontjából azonban ez csak akkor kedvező, ha gépei ki vannak használva, tehát ha legalább S—fi ház egyidöben épül. Megint jelentkezik tehát a területigóny, a szervezett lakásépítkezés szükségessége. KŐHALMI JÓZSEF, Szeged m. j. városi tanács vb építési és közlekedéei osztályvezetője Együttműködési szerződés a jugoszláv és a magyar írószövetség között Belgrádban e®üttmüködésl szerződést írtak alá a ma®ar és a jugoszláv írószövetség képviselői. A Magyar Írószövetség nevében Darvas József elnök, a Jugoszláv Írószövetség nevében Szlavko Mihalics főtitkár írta alá az egyezményt. Az igen gazdag és sokoldalú program a többi között előirányozza, hogy a Rudapesten rendezendő nemzetközi költészeti szemlére két jugoszláv költőt is meghívnak. Ezenkívül két jugoszláv író magyarországi kőrútra indul, hogy tanulmányozza a két szocialista ország íróinak együttműködési lehetőségét. Az Ohridban sorra kerülő augusztusi költészeti fesztiválon két magyar költő Is részt vesz. Az egyezmény értelmében két magv'ar író huzamosabb időt tölt Jugoszláviában, hogy megismerkedjenek a legújabb kulturális vívmányokkal és a kiadovallalatok tevékenvségével (MTI) Yaaárnap, 1965. február 26. DÉL-MAGYARORSZÁG 5