Délmagyarország, 1965. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-21 / 44. szám

SZOLGALTATO HAZ — félig üresen „Ilyeneknek képzeltem őket" Egy család húsz éve Régen elkészültek mind­három kerületben a szolgál­tató házak azzal a céllal, hogy olyan kisipari műhe­lyekkel népesítik bc ezeket, amelyekre a kerületek lakói­nak nagy szükségük van. Ám Petőfitelepen például több mint egy évig üresen állt a szolgáltató ház több üzlethelyisége, mert nem akadt kisiparos, aki oda akart-volna települni. Egy cukrászda és egy műszerész műhely rendezkedett csak be. Jó egy év után talált gazdára a többi üresen álló helyiség. Most már teljes a bérlök száma, üzletet nyi­tott itt a cipőipari ktsz (ja­vító-részleget), valamint dol­gozik egy háztartási gépja­vító. Sajnos, a III. kerületben a Szabadság téri szolgáltató ház ma sincs kihasználva, pedig évekkel ezelőtt építet­ték. A négy üzlethelyiségből álló házat csak a szövetke­zeti cipőjavító vette igény­be egy helyiség erejéig. Pe­dig Alsóvárosnak erre a ré­szére kellene férfiszabó- és asztalosműhely, de más mesterségek művelőiét is szívesen látnák a környék lakói. A III. kerüjeti tanács mindmáig nem tudott kis­Szigorú egészségügyi ellenőrzések Néhány hét múlva meg­kezdődnek a mezőgazdasági munkák. Az Egészségügyi Minisztérium szerint az egészségügv is felkészül a mezőgazdasági munkáikkal kapcsolatos teendőkre. A körzeti orvosok és a KÖJÁL szakemberei azt a feladatot kapják, hogy fokozott szi­gorral ügyeljenek a szabá­lyok megtartására. A nyári idénymunkák alatt a körzeti orvosok, ren dőlés i idejét úgy szabályozzák, hogy a mun­kából hazatérő dolgozóknak módjuk legyen az orvost felkeresni. A körzeti orvo­sok feladata az is. hogy el­lenőrizzék a mezőgazdttsági üzemek és a szálláshelyek higiéniáját. Elsőrendű kö­vetelmény .a jó ivóvíz bizto­sítása. Ivóvíznek csak a KÖ­JÁL vagy az Országos Köz­egészségügyi Inléz.et szak­emberei által vegyi és bak­teriológiai szempon tból el­lenőrzött vízvezeték, vagy kút vizét szabad felhasz­nálni. A közegészségügyi szolgá­lat szakemberei — az. őket 6egítő vöröskeresztes egész­ségügyi felelősökkel és a MEDOSZ munkavédelmi fe­lelőseivel együtt — nagv gondot fordítanak a fejőhá­zak, tejházok, üzemi kony­hák, élelmiszerraktárak, tá­rolóhelyek higiéniás viszo­nyaira is. A tanácsok egészségügyi állandó bizottságaira többek közölt az a feladat vár, hogy megszervezzék az egészség­ügyi felvilágosító előadáso­kat, amelyekein a dolgozók megismerkedhetnek a nyári fertőző betegségek (tífusz, dizentéria), .a hő- és porárta­lom, a legyek által közvetí­tett fertőzések, az üzemi balesetek elleni védekezés módjaival. (MTI) KGST állandó bizottság ülése Pozsonyban A KGST kőolaj- én föld­gázipari állandó bizottsága február 15-től 19-ig Pozsony­ban tartotta meg ülésszakát. Megvitatták a tudományos­jijüszak< együttműködés kér­déseit a kőolajiparban, va­lamint az 1965-től 1966-ig terjedő időszak feladatait, to­vábbá a műszaki-tudományos kutatással összefüggő kérdé­seket az. 1970-ig terjedő időre. Autóértékesítés A Merkúr Személygépkocsi fia-téteesitő Vállalat fővárosi Röppent y 6 utcai lelepón méretűn l-én új szolgáltatást vezet \>e. amollyel_a magán­gépkocsi-tulajdonosoknak nyújt segítséget az eladásra szánt, használt gépkocsik ér­tékesítésében. Az autóbizomőnvi mintegy 400—500 kocsi befogadására képes. A vállárát bizományi értékesítésre bármilyen gyárt­mányd, típusi), évjáratú, üzem és forgalomképes sze­mély autóé átvesz, amennyi­ben a kocsi per- és igény­mentes, tulajdonjoga, adója és kötelező biztosítást) ren­dezett. Kivételt képeznek a vámgépkocsik és az alkatré­szekből „házilag" összeszerelt személyautóik. Ezeket csak az elvámolást, illetve az össze­építést követő két év után veszi át a vállalat bizomány­ba. OBSIT A hagyományos obsit­osztó ünnepség felemelő volt tegnap délután a MÁV Petőfi Sándor Mű­velődési Otthonban. Az 50. évükön átlépő apák és nagyapák, akik az első világháború első évében születtek, a második vi­lágégésben pedig ott szo­rongtak a lövészárkokban, boldog örömmel köszön­töttek egymást: — Hát megvagyunk, pajtás, erőben, egészség­ben, ha sorainkat meg­pörkölte, meg is tizedelte a második háború . .. Sok ismerőst, barátot, jó cimborát ezért nem talál­tak meg tegnap a mosta­ni ötvenévesek, akikiöl, mint katonai szolgálaton felírd korosztálytól, elkö­szönt a honvédség. Ez a derékhad, amelyre 1945 után az országópítés, majd a szocializmus aláp­kövének lerakása várt, és most is ott állnak a mun­kapadok mellett — mun­kások, értelmiségiek, pa­rasztok —, hogy család­jukért, magukért, ember­társaikért, a haza boldo­gulásáért munkálkodja­nak. Éppen ezért csak elkö­szöntek tőlük a hadsereg tisztjei, Apró István őr­nagy és Laki János száza­dos. Az ötvenévesek so­raiban ki-ki megmarad annak, ami eddig volt. csak az obsitot vitték ha­za nagyon is drága emlé­kül. Az otthon, a szocia­lista haza ezután is épp úgy számít rájuk, mint eddig. Ezt mondotta el az ob­sitosok nevében Markos Andi ás, a Szegedi Tanár­képző Főiskola gyakorló általános iskolájának igaz­gatója. Utána pedig a fia­talok, az Irodalmi Szín­pad tagjai szóltak apáik­hoz, nagyapáikhoz a ver­sek hangján, majd Kár­páti Mihály vezetésével A Tisza Szálló zenekara kedveskedett szép műsor­ral és Ormándi Vendel népdalokat énekelt. iparost megnyerni, hogy az új ház helyiségében rendez­kedjen be. Markos Károly vb-titkár elmondotta, hogy évek óta nem volt kisiparos, aki ide kérte volna magát. Három helyiség ott áll most is üresen. Valószínű azon­ban, hogy már nem sokáig. Szükségme;! vldásként talál­tak rá gazdát: a vendéglá­tóipar cukrászdát nyit a hái-pm helyiségben. Eredeti­leg a cukrászda számításba sem jött, s csak az újabb közvéleménykutatás „dobta fel" a presszós cukrászda ötletét. Igaz, Alsóvárosnak ezen a részén nincs presszó, s a i közeljövőben ezen a terü­leten nem is épülnek olyan házak, ahol majd cukrászdát nyithatnának. Kétséges azonban, hogy az alsóváro­siaknalc az lett volna a leg­nagyobb gondjuk, s azért verték volna a III. kerület­nél az asztalt, mert nem volt presszó, ahova betér­hettek volna kávézni. A szolgáltató ház tehát itt nem rendeltetését tölti majd be. Itt Ls ugyanaz a probléma. mint amely fennállt a II. kerületi ta­nács szolgáltató házának esetében. Az eredeti elgon­dolás, jiogy a város külön­böző pontján szanált há­zakból egy-egy kisiparos műhelyének a külvárosban adjanak helyiséget, nem vált be. Ezt pedig az hiú­sította meg. hogy nem elég csak a lakosság igényeit fel­mérni. hogy milyen iparosra, javító részlegre lenne szük­sége. Meg kellett volna kér­dezni a szanálásba vett há­zakban működő, kisiparoso­kat is. hogy adott esetben dolgoznának-e külvárosban, új üzletházban. A probléma tehát „úgy ahogy", megoldódik a Sza­badság téri szolgáltató ház esetében. Presszót nyitnak a kisiparosok műhelyei he­lyett. Ez viszont nesze sem­mi, fogd meg jól —, csak önmagunkat áltatjuk, hogy lám, az igényeket kielégí­tettük: kávézhatnak az alsó­városi dolgozók. Az apróbb javításokkal viszont tovább­ra is bejárhatnak a városba. fc. F. Már akkor is — húsz év­vel ezelőtt — ebben a ház­ban laktak. Az ablak üve­gén át a nagykörútra néz­hettek a lányok, ha felka­paszkodtak a párkányára, vagy felemelte őket. Azóta nagyra nőtt, felnőtt lett va­lamennyi. Marika — véletlen, hogy elsőnek a legkisebb — már három éve asszony. Rozika és Ica maguk keresik ke­nyerüket. Ibolyából néhány hónap múlva mérnök lesz. Tóth József ne — pedig most is éppen úgy szereti őket, mint akkor, amikor még gyámolításra szorultak —, azért azt mondja: ..Ügy érzem, hogv nem tudnám még egyszer igy végfg csi­nálni. Bár pontosan olyanok lettek, amilyeneknek elkép­zeltem őket". — A férjem 1945-ben tűnt el, hadifogságba esett a fronton. Marikát már nem is látta. Vártam, hogy visszajön nagyon. Csak nyolc év után kér­tem holttányilvánitását. Azért tovább vártam, de soha semmit sem halot­tam felöle. Magas, igazán csinos bar­na asszony. Húsz éve öz­vegy. Húszéves egyedüllét a négv lány mellett. 1949-ig nevelési járulékot kapott, később meg csekély nyugdíjat a férje után. — Kcrféfe — a sógor­nőm, meg mások is —, adjak oda egy gyereket. Vagy biztattak. hogy könnyebben menve a so­rom. ha nevelőotthonba tenném valamelyiket. Nem adta, s nem is tet­te. Melyiktől tudott volna j megválni? Ha néha-néha í nyaralni ment valamelyik, az a két-három hét is ólom­lábon akart elmúlni. Igaz, voltak olyan idők is, ami­kor ő inkább az étel szagá­val lakott jól, csak azért, hogy a gyerekeknek több jusson... S évekig volt olyan helyzetben, hogy a lá­nyokon lévő ruhán kívül a váltás a kötélén száradt, a szekrény belseje meg üresen tátongott. — Nelié* kenyérkereset volt ez igy. A lányok megnőttek, mint c gombi. Mentem volna én üzembe dolgozni. csakhogy rom vettek fel sehová. Abban az időben nehéz volt el­helyezkedni. Végül egy ismerőse segí­tette a szegedi kenderionó­ba 1950-ben. Nagyon ipar­kodott, serénykedett, nem akart szégyent hozni ajánló­ja fejére. A lányok akkor már na­gyobbacskák voltak. A leg­nagyobb. Rozika azon az őszön iratkozott a harmadik elemibe, a legkisebb inog akkor lépte át először az is­kola kapuját. 1952-ben került a finomí­tóba, gerebenező géphez. Azóta is „jó barátok", nap mint nap találkoznak. A sztahanovista oklevelet is „együtt" szerezték. — Kis gyerek kis gond. a gyerek meg nagy! Így van ez, s tgy volt nálunk is. Amikor az üzembe mentem dolgozni jobban kezdtünk élni. Férjhez is mehettem volna. De soha sem szántam rá magam a gyerekek miatt. Égy anyának min­dig azok az elsők, nem akartam egy jószándékú embernek a negy gyerek­kel a terhére lenni. Első időben nehezen szok­ta meg, hogy ne legyen ál­landóan a lányokon a sze­me. A gondolata állandóan körülöttük volt az iskolában, vagy a napköziben. Mit csi­nálnak, nem esik-e valami bajuk? És az ötvenes évek végén azt hitte, nem bírja má * to­vább. Betegeskedett, több ízben operálták. Amikor el­jött a szeptember, a gyere­kek maguk ajánlották, hogy abbahagyják az iskolát, el­mennek inkább dolgozni. Akkor Rozika már középis"­kolába járt. Nem emlékszik pontosan hogy mit, de azt tudja, hogv akkor valami­ket eladott, s abból vásárol­ta meg a tanszereket. Rozika vezető könyvelő Ibolya mérnök lesz Ilona diszpécser Marika munkás Derék fiúk vagytok, rakétások „A hordozórakéta utolsó­előtti fokozatának modellje a megadott körzetben érte el a tengerfelszínt" — közöl­te néhány héttel ezelőtt a TASZSZ. A Krasznaja Zvez­da riportja azt mondja el: mi minden történt addig, amíg a TASZSZ-közlemény napvilágot láthatott. Utolsó simítások mínusz 27 fokbon Az egyórás indítási ké­szenlét bejelentése után mindenki elfoglalja helyét. Ki a bunkerben levő pe­riszkópok és televíziós ké­szülékek mellett, ki a vizu­ális megfigyelőhelyekre. Együtt vannak az indítás parancsnokai, az állami bi­zottság tagjai, a . tervezők. — Figyelem, start! Megremeg a föld, tompa dübörgés hallatszik, majd Idén Az újtípusú szovjet kísér- érkeznek a jelentések: leti hordozórakétát elindi- — Elszakadás normális! tották a Csendes-óceán — Repülés normális! egyenlítői térségébe. Mínusz leselkednek 27 fokos hidegben végezték el a mérnökök az utolsó si- az amerikaiak mításokat a 13 000 kilométe- A kísérleti rakéta indító res útra készülő ezüstfehér központja állandó közvet­rakétán. len kapcsolatban állt a A kíserleti hordozoraketat elemetrikus berendezések tömegével látták el, hogy útja minden pontjáról közöl­hesse a földi követőállomá­sokkal a pályájára, a hajtó­műveinek, illetve vezérlőbe­rendezései nek, műszereinek munkájára vonatkozó ada­tokat. — Számára ez az első és utolsó út — írja a Kraszna­ja Zvezda tudósítója. — E rakéta rövid élete azonban nemes célt szolgál: érettsé­gi bizonyítványt kell adnia azonos felépítésű társairól is. amelyeket mar nem tud­nak ennyire dédelgetni, s amelyek már sötétzöld, te­repszínű ruhát kapnak... Gyors indítás A megbízhatóság, a gyors indítási képesség mellett a tervezők gazdasági, takaré­kossági követelményeket is tekintetbe vettek a szer­kesztésnél. .. szovjet haditengerészet ,.Szi­bir" nevű mérőhajójával, amely a rakéta számára megjelölt becsapódáshely kö­zelében állomásozott. A kí­sérlet tökéletes sikeréről szóló helyszíni jelentéseket egyébként az amerikai őrha­jók is megerősítették, ame­lyek egy pillanatra sem sza­kadtak le a .,Szibir"-völ. Az amerikai légierő követö ha­jója, a ..Generál-Arnold" radarantennái nyugtalanul fürkészték a borús egei. . . A hivatalos nyugtázás be­fejeződött, s a szovjet ten­gerészek a Csendes-óceán távoli részéről ezt üzenték haza: — Derék fiúk vagytok, ra­kétások! Szegeden i osztály szeptemberben új szakközépiskola' tagozat in­dul a Tömörkény István Gimnáziumban. A városi tanács művelődésügyi osztályának és az iskola vezetőségének kezdeményezésére létrehozott egészségügyi szakközépisko­lai osztályban kizárólag lányok tanulnak majd. Tanter­vükben — szakközépiskoláról lévén szó — nagv szerepet kap a gyakorlati oktaíás. Az első és másodikosok heti hat, a harmadikosok és negyedikesek heti tizenkét órát töltenek gyakorlati foglalkozásokkal. E gyakorlati foglal­kozások színhelye első- és másodévben az iskola Vnár el­készült demonstrációs helyiségei, harmad- és negyedév­ben pedig az Ogyessza-lakótelep korszerű bölcsödéje lesz. x E mellett heti 18—20 órában tanulnak közismereti tárgyakat. A szakkközépiskola elvégzése után az érettségi bizonyítvány mellé csecsemő- és gyermekgondozói okle­velet is kapnak, s Szeged egészségügyi intézményeiben he­lyezkedhetnek el. A közismereti tárgyakat a gimnázium tanárai, a szaktárgyakat egészségügyi szakemberek, orvo­sok tanítják. — Szakszervezeti segélyt akartam kérni, amikor az Ibolyát felvettek a buda­pcsli műszaki egyetem elektromernoui karara. Sok mindenre volt akkor szüksége egyszerre. Első napon öt, azután meg a gyereket hivatták a szegedi kenderforió személy­zeti osztályára. Kötöttek Ibolyával egy szerződést, az első évben havi 400 forint ösztöndíjat kapott. Mivel jó tanuló, emelkedett az ösz­töndíja is. Most már 556 forintot kap kézhez minden hónapban. Az ő szemében azonban olyan igazi kislány még mindig. Olyan, mint amikor az elemiben állan­dóan picikátópolkázott az is­kola folyosóján, meg az ut­cán is, mindenütt, akár­merre járt. Rengeteg cipőt koptatott. Ibolya kedélye nem változott most sem. — Két lány még ma ti itthon lakik. Ica tavaly érettségizett esti iskolán, Rozi meg most jár előké­szítőre. összeI kezdi a köz­gazdasági egyetemet. Ma­rika már három éve asz­szony. Az anyósáéknál la­kik, igazán jol megvan­nak. Rozika a textilmüvekben helyezkedett el. miután be­fejezte a közgazdasági tech­nikumot. Most már vezető könyvelő. Négyük közül nem hiába a legidősebb, a leg­megértóbb és legkomolyabb is ö. Esti egyetemre akar járni. Ica az általános iskola után szép ruhákra vágyott Ezért ment el dolgozni. Egy évig volt szövő az újszegedi kenderben. Aztán esti gim­náziumba iratkozott. Két év után a minisztériumba cí­mezte a kérvényt, s amikor megjött az engedély, a kö­vetkező évben újból másodi­kosnak iratkozott a textil­technikumba. Tavaly érett­ségizett, most már diszpé­cser. — A lányok csak koszt­pénzt adnak haza. A vil­lanyt, a lakbért, n televU ziót, a kiadásokat közösen fedezzük-. De azért mindig egyiit> beszéljük meg. hogy mire költsék a náluk ma­radt pénzt. Jólesik, hogy segítik Ibolyát is, vesznek neki mindenféle holmit, amire szüksége van. Az asz'alon hófehér hor­golt terítő, a régi bútor át­alakítva. új kárpitozott fek­helyek a két szobában. A te­levíziót már közösen vették, amióta a lányok dolgoznak. A varrógép OTP részletét Ica törleszti. Beiratkozott egv tanfolyamra. Jó lesz, há a négy lány közül kikerül egy ..házivarrónő" is. Mindenki maga mos s va­sal. De amikor megáll a lá­nyok „tudománya", akkor gyorsan anyut hívják segít­ségül. Szeretik egymást, ra­gaszkodók. összetartanak. Marikáéknak lakásgond iule van. A pénzük is nagyjából egyben, ha sikerülne, ven­nének egv szövetkezeti la­kást. Marika a fonalmentö­ben a csomagolóban dogozik. A férje asztalos. — Szinte úgy érzem, nem, tudnám meg egyszer igy végigcsinálni. bár ponto­san olyanok lettek, ami­lyeneknek elképzeltem öket._ Tóth József né magas, csi­nos. barna asszony. Ma már többet pihenhet, s jólesik neki. amikor a lányok meg­lepik valamivel. A gyárban első perctől na­gyon igyekezett. Mindig jó munkás volt. Otthon a fió­kok mélyén őrzi a Könnyű­ipar Kiváló Dolgozója okle­velet és a hat Kiváló Dol­ftozó jelvényt és oklevelet. Méry Éva •múimp, 1965. február 21. OtL-MAGYARORSZAG $

Next

/
Oldalképek
Tartalom