Délmagyarország, 1965. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-21 / 44. szám

Ti/éves a Magyar Imlománv A modem technika a nyomozás szolgálatában Egy rendőrtiszt feljegyzéseiből T. N. rendőrszázados és mizson dugójának megerő­Tizedik évfolyamába lépett a Magyar Tudomány, a Ma­gyar Tudományos Akadémia központi folyóirata. Ismer­teti a huzui és nemzetközi tudományos élet fontosabb eseményeit, feladata a tu­dományos müvek bírálata. Napirenden tartja a külön­féle tudományágak elvi vi­tait. Az Akadémia külön­böző intezeteiben és kuta­tócsoportjában folyó mun­kát a modem tudomány időszerű kérdései és ered­ményei lrnnt érdeklődővel megismerteti. A folyóirat az elmúlt években terjedel­mesebb . lett, témaköre gaz­dagabbá vált Januártól feladatának új küViben kí­ván eleget tenni. A jubiláló lap főszerkesztője Trenesé- , , _ nyi-Waldapfel Imre akadé- % As elszakított rongy ^ Yasreszelek S. J. törzsőrmester, ha „ad acta" túladtak is jónéhány érdekes bűncselekményen, amely a bíróságon fejező­dött be, mint kriminaliszti­kai esetekre szívesen vissza­emlékeznek. A technika ma már teljes sítéséhez rongyot szakított, amelynek a darabját a gan­gon hagyta. Ennyi — a tex­til anyagának elemzése — elegendő volt, hogy a betö­rő makacs tagadását meg­törje. — Ejnye, mi mindent „nyom nélkül" dolgozó be­törő. Az áruló írás ötven lottószelvényt, több száz forint készpénzt és több doboz cigarettát vitt el egy trafikból — ahova világos nappal álkulccsal hatolt be — egv sándorfalvi asszony. A betöréssel szer­zett szelvényekkel még nyerni is akart, Valamennyi eszközök segítségé vei eljut- Romániában, hol Magyar- kitöltötte- söt az egyixen, fegyverzetben áll a krimina- tudnak ezek a modern gé­lisztika szolgálatában. A di- pek. úgy látszik, abba kell namikus, az átfogó vizsga- hagyni ezt a mesterséget — latot a legteljesebb elemzés mondta beismerésként az követi, majd a technikai öreg róka. aki korábban hol nak az eredményhez. országon űzte mesterségét. mikus, egyetemi tanár. Szer­kesztőbizottságában a ma­gyar tudományos élet külön­féle területeinek legneve­sebb képviselői tevékeny­kednek. Tizedik évfolyamá­nak küszöbén szeretettel köszöntjük tudományos fo­lyóiratunkat. Szatymazon, egy házban, a Rangot fedő deszka alsó részét tépte ki a rendőrség­nek egy régi ismerőse, egy 50 éven felüli betörő. Magá­val vitt sok ruhaneműt, meg egy demizson bort. Az utóbbi lett a veszte. A de­ci ka bálon Ha a szeplős arcú, kívül­belül egyaránt flekkes, az amelyre ráírta a nevét és pontos lakcímét, még két találata is volt. Fortuna istenasszony he­lyett azonban a rendörök kopogtak be hozzá. A szel­vények sorozatszámának alvilágban Pettves néven egyeztetése — amelyből ki­ismert mákvirág tudott vol- derült, melyik árus milyen na arról, hogy a színkép- számú lapokat árusított — bukik le, talán tonságosabb. Most azonban h°gy 6 a tettes. Nem gra nem az ujjlenyomata, ha- fologus talalta ezt ki, hanem nem egy üzletről lefűrészelt eSy nagyon sokat tudó kis lakat vasreszeléke okozta a vesztét. A vasreszelékből né­hány szem ott ragadt „mun­ka" után a kabátja ujján, a szövet közt, szabad szem­mel szinte nem láthatóan, és a zsebében is, amelybe a fűrészlapot tette. Mágneses készülékkel szedték le róla a mákszemnyi bizonyítéké­kat. Anyaguk összetétele hajszálnyira azonos volt a betörés közben a földre hul­lott reszelék részecskéivel. gép. Ez a próbaírás és a lottószelvényen talált írott betű azonos jegyeit össze­gezte, egyeztette. Nem segí­tett semmit a próbairáskor a betűk összevissza ferdíté­se. torzítása. A természetes vonások valahol mindig ki­buktak, s ezek végül is szó­ra bírták az addig köröm­tagadó betörőt. Kalandregén y tői — Shakespeare-ig Swnvodólye a könyv — Versek és szakirodalom — Lapozgatás eny munkás könyveiben Léhák Mihál.vné, a Fémfel- ben, Csák Máté földjén ti dolgozó- és Fi.nommechani- vagytok az isten" — olvassa kai Vállalat kön.vvbizomá- kicsit félénken, ám hangjití nyosa. Nemcsak a könyv sze- nak minden rezdülésébe-" retó embereket, de már az ott él a vers megértett, s át­' ízlésűket is ismeri. Tudja, élt igazsága, kinek milyen könyv .az „ese- Az Ady-kötet szomszédsá­gé", ki rruit. szeretne megven- gában áll Shakespeare sao­rvi a következő hónapokban, nettjeinek új kiadása. S legelőször neki mondják el — Még nem nagyon teme­vrt ls, hogy tetszett vagy rem, s nem is szeretem elég­nem tetszett a könyv. gé. Most barátkozom velük. Tőle tudtuk meg, hogv Dosztojevszkij, Jack Lon­egyik legrégibb, „lörzs" rá- dm, Karinthy társaságában sárlója Hajdú Ferenc he- jól megférnek a különböző geszló. Az utóbbi .néhány év- szakkönyvek, tanulmányok, ben vásáréit könyveinek ér- lexikonok. Szakmája szerete­téke több ezer forintra rúg. téről árulkodik egy vaskos S hogy milyenek ezek a könyv: Gépipari szerszámok maradt műbőrkabátjáról a nál. Itt van! — nézett hű­... . e- :'t- . I I A.WV .1 1 1 ,„4 In n Tk/iU* í 1 i l -»« 1 é n 1.* . (lÁnnr „„/MVI Aiffil r. ,„ ró 1 . _ még nem bizonyította rá a sem fogott volna bűncselekmény elkövetését, bűncselekményéhez. A lottószelvényen szereplő kézírással viszont „ráírta" álkulcsos betörő azt is, elemzésen hozzá újabb Azt már megtanulta, kesztyűben dolgozni hogy biz- az Bj Puck is segít néha Nyomról nyomra, szagról szagra szaladt a nyomozók­kal Puck. a kitűnő rendőr­kutya. amikor a zákányszéki földmüvesszövetkezeti bolt­Nem hagyott semmi nyo- ba akart betörni G. J. kis­kunhalasi lakos. Megzavar­lak közben, s kerékpáron el­iszkolt a sötétben a tanyák közé. Puck kilométereket loholt, amíg megállt a be­A műbőr „közbeszól* mot maga után a szatvmazi vasboltba való betörés után a rendőrségnek egy másik ismerőse, M. K. sándorfalvi lakos sem. Csupán öt gom­bostűfej nagyságú darabka törő bátyjának a tanyájá­könvvék, s mi fűzi őket gaz- készítése. Mellette a Techpi­dajókhoz, arról már a kény- kai Lexikon kötetei, s a Vi­Vek között Haidú Ferenc ott- lágtörténelem-sorozat, honában beszélgetünk. — S mikor jut ideje oJva­Az egész szoba hangulatát sásra? meghatározza, vonzóvá teszi — Napközben elég .kevés a « két zsúfolt könyvespolc, szabadidőm, esténként azon­Igaz. csak az egyik modern, ban sokat olvasok. Ritkán ftvegee, a másik amolyan megyünk cl itthonról, mert szükséges régi bútor. Nem is ugyan jólesik néha szín­ez a lényeges. Mert amit tar- házba, moziba menni, eset­tanok valódi kincs. Sűrűn leg táncolni, de az olvasás egymás molletl állnak Itt számomra ezeknél isnagyobb Romáin Rollamd. Jack Ion- örömet jelent don, Stendhal, Victor Hugó, N. K­Balzac. Zola, Dosztojevszkij. Tolsztoj, Hemingway. Prus, Boccaccio legjobb művei. S hogy nemcsak állnak, de forgatják is óket, azt egy-egy megbontott sor, az éjjeli lám­pa mellett s az. asztalon he­verő könyv bizonyítja. Finom, bőrkötésű könyv fekszik az éjjeliszekrényen — Ez az egyik kedvencem. Az öreg halász és a tenger Már harmadszor olvasom Kérdésemre, hogyan sze­rette meg az olvasást, így felel: — Kamasz. koromban. Elei/ite az izgalmas kaland­regényeket, útleírásokat sze nettem. Aztán lassan kezdte betölteni helyüket a törté­nelmi regény. Végül a mo­dern irodalom Rengeteg Jó kait, Dumast, Victor Hugót olvastam. A nevető embert ma is nagyon szeretem. Zola, Balzac ls a kedvenceim közé tartoznak. Nemrég olvastam Prus A fáraó című regényét Nagyon tetszett. — A költőket nem iizereli? — De. Nagyon ls szerelem. Csak legtöbb verseskötete­met kölcsönadtam a sógor­nőmnek. Keze — szinte automati­kusan — már nyúl is a kö­tet után és ismer sen. szere­tettel lapozgat bennük. ..Fris­sek a vérben, nagvok a hit­betört ablaküveg szilánk- séges szemével a nyomozók­ípn. Előtte való napokban szabadult a börtönből, s ra. S mindezt látta a tatiyá­ból a tettes, akit a nyomo­úgy gondolta, rajta nem ke- zók kellő lélektani pillanat­reshetik a kisteleki betörést. A pici kis műbőr viszont közbeszólt, küldték a pontosan oda illett a formá­ja és az anyaga a műbőr­kabátnak arra a foltjára, amit a betörés után egy sza­bóval varratott meg. így fo­gott ki magának 4 é« fél év újabb szabadságvesztést a ban szólásra bírtak. A be­törőnek szinte elállt a léleg­Mikor vissza- zete, kiszáradt a torka, s laboratóriumból, akárhogy akart magán ural­kodni, csak reszketett a keze. Hat igen ... Ki mer ujjat húzni Puck-kal, ha egyszer bizos nyomot fogott? Lődi Ferenc SZEGEDI TÉLI TÁRLAI A Horváth Mihály utcai képtárban nagy érdeklődés­től kísérve nyílt meg a Sze­gedi Téli Tárlat. A közön­ség népes számú megjelené­séhez minden bizonnyal az is hozzájárult, hogy elég hosszú ideje nem volt új ki­állítás, s ezúttal a festmé­nyeket, szobrokat szerető em­bereket egyszerre három ren­dezvény is várta. A mai he­lyi művészek eredményes fejlődést mutató alkotásain kívül, Pörge Gergely szá­zadvégi népélet-ábrázoló raj­zai és olajmunkái, valamint Tisza-parti városunk gazdag képzőművészeti hagyomá­nyaira utaló múzeumi anyag került bemutatásra. A képtár földszinti részé­ben elhelyezett Szegedi Téli Tárlat a tavalyinál jóval színvonalasabbnak mondható. A mostani grafikák, akva­rellck, temperák, oiajképek és rézdómboritások igénye­sebb belső és külső feltéte­lek által jöttek létre. Műfa­jilag és szemlélet dolgában jelentősen eltérnek egymás­tól, de az adott művek szu­verén kifejezési vonalán fes­tőinknek és szobrászainknak figyelemre méltó értékszin­tet sikerült elérniük. Így a tárgyi és érzelmi motívumo­kat korszerű ábrázolási mód szerint megjelenítő expresz.­sziv-realista műveket (Vink­ler László, Cs. Pataj Mihály, Vincze András, Tóth Sándor és Hemmert Jánostól látva) sajátos pozitívumaik folytán ugyanolyan elismeréssel fo­gadhatjuk. mint a modern törekvésű, szerkezeti-konst­ruktivista síkon futó (Fischer Ernő, Pintér József, Fontos Sándor, Dér István és Stefá­niái Edittől származó) ábrá­zolásokat, mert készítőik bár különböző alaki felfogással, hasonló tartalmi szándékkal akarták tükröztetni a termé­szeti és társadalmi valósá­got. A tematikai és kivitele­zési sokrétűségnek pompás keretet ad az a „generációs al- és felépítmény'-szerű megnyilatkozás, mely az élet­művei rendelkező idősebb mestereink (Vlasies Károly, Dorogi Imre. Erdélyi Mihály) és a szépen izmosodó fiatal művészeink (Papp György. Zombori László és mások) it­teni közös szereplése kapcsán tapasztalható. Az idei Szegedi Téli Tár­lat kétségtelenül megelége­dést kiváltó alkotásokat so­rakoztat fel. Mennyiségileg viszont lényegesen kevesebb művet tartalmaz annál, amit egy kollektív-tárlattól „ter­més-bőség" tekintetében jog­gal elvárhatunk. Oka ennek egyrészt az. a sok — indoko­latlan fontosságú — rendez­vény, melyek elaprózzák mű­vészeink tehetséges igyeke­zetét. Másrészt pedig az a tény, hogy a szigorúan fel­emelt zsüri-követelmények­nek sajnos többen nem tud­nak eleget tenni. Festőink, szobrászaink alkotóerejével és kiállításaink rendezési költségeivel is egyaránt oko­sabban gazdálkodunk, ha a jövőben e két alapvető té­nyező. az alkolásbeli es anyagi komponensek össze­hangoltságát az eddigieknél tervszerűbb gondcssaggal vé­gezzük. , Sz. Z. Rudas László Születésének 80. évfordulójára Az alacsony, vézna ter­metű, többnyire kedélyes, sziporkázóan szellemes, az elmaradottság és az ellen­séges rosszindulatú nézetek ellen felcsattanó éles gúny­nyal hadakozó férfi egy egész országot tanított. Ru­das László nevét néhány év alatt a városokban és a falvakban, az egyeteme­ken és a tanyai olvasókö­rökben egyaránt megis­merték. Könyvei, cikkei, előadásainak jegyzetei ez­rek kezén forogtak, oszlat­ták a homályt, árasztották a fényt, a világosságot. „A filozófusok a világot csak különféleképpen magya­rázták — írta mottóként a híres marxi* mondást nép­szerű műve, a -Materia­lista világnézet- elé —. de most arról van szó. hogy a világot megváltoztassuk". A marxista—leninista filozó­fia nagy tudósa volt, gaz­dag forradalmi tapasztala­tait, tudományos ismere­teinek, műveinek összessé­gét népe felemelkedésé­nek, a világ megváltozta­tásának szolgálatába állí­totta. Aligha van az or­szágnak olyan járása, vá­rosa — talán nagyobb köz­sége sem —, ahol ne élné­nek tönítványai. A köz­ponti pártiskola tanára, a Közgazdasági Egyetem Kossuth-díjas rektora a .felszabadulást követő "Öl évben ,-— 1950 tavaszán hatvanöt éves korában be­következett haláláig —év­ről évre a párt- és állami élet vezető helyein dolgo­zó kommunisták százait nevelte meggyőző erejű előadásaival, érveivel, nem utolsósorban saját harcos élete példájával. 1885. február 21-én szü­letett Sárvárott, Vas me­gyében. Apja szegény sorsú bádogos volt, tizennégy gyereket nevelt F3 képzel­hető, hogy iskoláztatásuk­ra nem volt módja. Rudas Lászlót csillapíthatatlan tu­dásszomja hajtotta: műve­lődött, tanult^ s már tizen­nyolc éves korában — 1903-ban — a Szociálde­mokrata Párt tagja lett. Évek során felmérte, mi­ként egyezik a magyar proletariátus helyzete, ér­deke, s az a harci mód­szer, melyet a munkás­mozgalom vezetői alkal­maznak. Rájött, hogy e módszerek nem alkalma­sak a kizsákmányolt mun­kás- és paraszttömegek sor­sának jobbra fordítására. Ezért már az első világ­háborút megelőző években r.z SZDP baloldali erőihez csatlakozott. Égy ékere szólóan elkötelezte magát a forradalmi munkásmozga­lomnak. s ahhoz élete vé­géig szilárdan, megingat­hatatlanul hü maradt. A háború éveiben részt vett az antimi'itarisla cso­port küzdelmeiben, később egyike lett azoknak, akik szükségesnek és elkerülhe­tetlennek tartották egy új, forradalmi munkáspárt lét­rehozását. A Kommunis­ták Magyarországi Pártja alapító tagjaként ő volt az, aki — mint élete utolsó napjaiban irta egyik vissza­emlékezésében, amelyben Leninnel történt találkozá­sát elevenítette fel — a ma­gyar párt megbízásából ezer veszély és nehézség közepette Moszkvába uta­zott a III. Internacionálé alakuló kongresszusára. A proletárdiktatúra ide­jén a Vörös Újság főszer­kesztőjeként dolgozott. Tu­dományos munkálkodása az emigráció két és fél évtize­dében bontakozott ki: előbb Olaszországba, aztán Né­metországba ment. majd a Szovjetunióba ahol jelen­tős beosztásokban dolgo­zott. Tanulmányalt sok nyelven kiadták, neve és munkálkodása nemzetközi­leg ismertté vált. Itthon a felszabadulás után megjelent írásai szin­te kivétel nélkül harcos vi­tairatok is, amelyekben a különböző idealista néze­tekkel szemben, a termé­szettudomány felfedezése! alapján, újabb és újabb té­nyekkel bizonyította a ma­terialista világnézet igazát. Születésének 80. évfordu­lóján tisztelettel és elisme­réssel emlékezünk rá, aki elvi következetességével, harcosságával, példás em­beri magatartásával sok­sok tanítványának vált esz­ményképévé. Vadász Ferenc Szegedi Nemzeti Színház február 25-én, csütör­tökön este 7 órai kezdettel utoljára bemutatja a nagy sikert aratott LEVENDULA című nagyoperettet. Jegyek elővételben a Szervező Irodaban kaphatók. Szeged, Kárász .utca 15. K. 27 Opera Luxus szempillafesték A megnedvesített kefét a dobozban található festék rudacskán néhányszor végighúzzuk, majd ezzel a szem­pillát tövétől kiindulva, egyenletesen befestjük és szá­radni hagyjuk. Száradás alatt a szempillaszallakat, a kefével válasszuk szét, hogy az egyes 6zalak különvál­janak. hosszú szempillát biztosít. Bp. 5240 •' Télen a gépkocsi több ápolásra szo rul 1 A GlobÓ gyorsmosószerek víz nélkül is tisztítanak, és védőréteggel látják el a gépkocsi felületét. Astop autosnampon dúsan habzó, jó szennyoldó hatású Ápolt, gondozott jármüvei kétszeres öröm az autózás ! Kapható a kijelölt autóápolási szakboltokban. x Bp 549g 4 OÍÍ-MáCVáHORSíA^ Vasárnap, 19*3. febrwár «,

Next

/
Oldalképek
Tartalom