Délmagyarország, 1965. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-21 / 44. szám

Közéletünk hírei PÉTER JÁNOS FOGADTA A FINN KÖZTÁRSASÁG TAVOZÖ NAGYKÖVETÉT Péter János külügyminisz- rendkívüli és meghatalma­ter szombaton búcsúlátoga- zott nagyköyetét, aki a kö­táson fogadta Reino S. Pa- zeljövőben végleg távozik last, a Finn Köztársaság Magyarországról. A DIPLOMÁCIAI TESTÜLET DOYENJÉNEK FOGADÁSA Frantisek Pisek csehszlo- Reino S. Palas, finn. nagy­vák nagykövet, a diplomá- követ tiszteletére, aki a kö­ciai testület doyenje szom- zeljövőben végleg elutazik baton búcsúfogadást adott Budapestről. TÖMPE ISTVÁN LONDONBA UTAZOTT Tömpe István, a Magyar televízió elnökségének meg­Rádió és Televízió elnöke és' hívására Londonba érkezett. Televízió^ A ™dégek szombaton a BBC-rádió- és tet töltenek Angliában. Magyar—lengyel szavatossági egyezmény A magyar és a lengyel Ál­lami Biztosító kétoldalú egyezményt kötött az autós turisták érdekében. A meg­állapodás szerint március 1­től sem a Magyarországra érkező lengyel, sem a Len­gyelországba távozó magyar autósoknak nincs már szük­ségük zöldkártyára. A köte­lező gépjármű szavatossági biztosítás igazolására ele­gendő az ország felségjele és a kocsi forgalmi rendszáma. Már szállítják a vetőmagot ÚJFAJTA MŰSZÁL SS-: A konzervgyáraiknak és a szövetkezeti kerekedelemnek 450 vagon vetőmagot szállí­tanak ki. A magvak szállí­tását január 15-én kezdték meg, s március 31-ig az utol­só szállítmányokat is átad­ják. A hazai, illetve az ex­port vetőmagtermelési-e szánt szállítmányok nagy részét, február 28-ig adják át szer­ződéses alapon a termelő üzemeknek. Február 15-ig az előirányzott mennyiségnek 55 százalékát adták át, >a borsófélék 60, a tavaszi bük­köny 50, az olajlen 90 iszáza­tékát szállították ki. A ké­sőbbi vetésű gazdasági és konyhakerti magvak — az uborka, a babfélék, a fajta­kukorica, a rizs stb. — szál­lítását most kezdik, az át­adási határidő március 31. A takarmánytermesztcsre szánt lucerna és vöröshere­vetőmagvakat március 5-ig adják át a gazdaságoknak. A házikertek és háztáji gazdaságok számára az idén kereken 18,5 millió, tasakolt árut: különféle konyhakerti zöldségmagvakat és virág­magvakat adnak ki. Ebből 1§,5 millió tasakot máris át­adtak az ország különböző vidékén működő vetőmag­boltoknak, illetve a földmű­vesszövetkezeti bolthálózat­nak. (MTI) A Pamutnyomőipari Válla­lat újpesti gyáregységében a szakemberek eredményesen kísérleteznek újfajta műszá­lak előállításával. Sikerült a természetes és szintetikus szálak jó tulajdonságait új technológiai eljárással egye­síteni: úgynevezett visz­kóz alapú polinozikus szálat nyertek. Az ebből a szálból készült textíliák gyorsabban száradnak, jobb a vrsszaala­MTI Foto — Bereth Ferenc felv. kuló képességük, jól színez­hetek. Az idén előrelátható­lag száz tonna ilyen anyag­ból készült kötöttáru kerül piacra. Képünkön: Fejes Ferenc vezető technológus és Ótott László, az értékesítési osz­tály helyettes vezetője mik­roszkóppal vizsgálja a poli­nozikus műszál felületi tulaj­donságait a gyár műszaki la­boratóriumában. Az egészséges gyümölcs A SZEGEDI KERTEK KINCSE A szegecB gyümölcsösök egészségének védelmezői, a helyi földművesszövetkezet megbízottai naponta beko­pognak a házkörüli kertek Szakszervezeti aranyjelvénnyel tüntették ki id. Komócsin Miíiálv elvtársat Somogyi Miklós (jobbról) feltűzi a Komócsin Mihálynak (Liebmann B. felv.) kitüntetést id. Szombaton délben azSZMT szegedi József Attila klubjá­ban bensőséges ünnepségen nyújtotta át Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a SZOT elnö­ke a szakszervezeti munka kitüntető jelvény arany fo­kozat >:t id. Komócsin Mihály­nak a munkásmozgalom te­rén kifejtet', eredményes szakszervezeti munkája elis­meréséül, 70. születésnapja alkalmából. A kitüntetési ünnepségen részt vett Győri Imre, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkári, Perjést László, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára, Ágoston József, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának osztályvezetője, dr. Biczó György Szeged m. j. városi tanács vb elnöke, Hantos Mihály, a Csongrád megyei tanács vb elnökhe­lyetlese, valamint az SZMT elnökségének tagjai és idős munkásmozgalmi veteránok. Az ünnepségen dr. Németh Lajos, az SZMT mb. vezető titkára méltatta id. Komócsin Mihály munkástevékenysé­gét. Az MSZMP Csongrád megyei és Szeged városi bi­zottságának üdvözletét Per­jést László, a megye szerve­zett dolgozóinak jókívánsá­gait pedig Oláh Mihály, az SZMT elnöke tolmácsolta. Az üdvözlő szavakra id Komócsin Mihály megható­dottan mondott köszönetet. gazdáihoz és feljegyzik a fa­állományt, növényvédelmi munkákra szerződnek. He­lyenként nem fogadják szí­vesen: „Tavaly már összeír­ták, most sincs több... Men­jen ki a kertbe és számolja össze" — hangzik olykor az elutasító válasz. Érthetetlen magatartás. Mintha ezek az emberek nem tudnák, hogy a gyümölcsfák védelme nem­csak közérdek, de egyben a maguk ügye is. Ha gondos kezek vigyázzák — kincset terem; ha elhanyagolják ápo­lását — nagy kárt szül. Saj­nos sem a MÉK-nél, sem más szerveknél nem kaptunk olyan számadatokat, melyek­kel a felelőtlen termelők okozta károk nagyságát ér­zékel tethetnénk. Fokozottabban. „. Az idén fokozottabb nö­vényvédelemre, fokozottabb ellenőrzésre, a hanyag tulaj­donosokkal szemben fokozot­tabb szigorra van szükség, hogy a szegedi kertek 120 ezernyi termőfája tiszta, egészséges legyen. A terme­lők nagy többségével nincs baj, a tavaly lényegesen jobb volt a növényvédelem, mint a korábbi években — mondta Ho vorka István, a városi ta­nács mezőgazdasági osztályá­nak vezetője, Szabó Zoltán főagronómus és Balogh Já­nos. a helyi földművesszövet­kezet növényvédelmi felelő­se, midőn a gyümölcsösök idei védelméről érdeklőd­tem. Ugyanezt hangsúlyozta Kovás János, a MÉK főosz­tályvezetője. Van azonban egy nagy De. .. Egy-két nemtörődöm ember gyümölcsöse miatt a szomszédos kertek is veszé­lyeztettek, egy-két láda fer­tőzött gyümölcs miatt egész vagonokat utasítanak vissza. S amíg ilyenek vannak — a lényeges javulás ellenérc is! — nem lehetünk nyugodtak. A törvény szigorával Hogyan derítik fel ezeket? A növényvédelmi akcióbi­zottság tagjai, a földműves­szövetkezet brigádja, a mező­gazdasági osztály illetékes szakemberei olykor ellenőr­zik a kerteket. Meg a szom­szédok is bejelentik az ilyen eseteket. A tavaly két levél figyelmeztetett hasonló ve­szélyre, nyomban ellenőriz­ték. Hovorka elvtárs hang­súlyozta, hogy az idén külö­nösen a cseresznye és a meggytermés védelmére, va­lamint az amerikai fehér szö­vőlepke elleni védekezésre kötelezik a kertek gazdáit. Akik nem tartják be a nö­vényvédelmi előírásokat, a törvény szigorával büntetik. Visszatérő „betegségek," A tavalyi tapasztalatok is­mételten figyelmeztetnek né­hány hibára. Visszatérő be­tegség a termelőknek az az önmegnyugtató tévhite: ha a téli mészkénleves permete­zést elvégezték, ezzel min­dent megtettek a gyümölcs épségéért. Pedig ezután jön­nek a különböző fertőzések. A szakemberek az idén azt kérik: egész évben, minden időszak betegsége ellen véde­ni kell a gyümölcstermést. A Szeged és Vidéke Körzeti Földmüvesszövetkezet nö­vényvédelmi brigádja is el­sősorban a téli permetezésre szerződött a korábbi években. A tavaszi és nyári munkákat a tulajdonosra bízta. A me­zőgazdasági osztály elvárja, hogy ezután a későbbi véde­kezésben is példamutatóan, felelősséggel dolgozzanak. A földmüvesszövetkezet brigádja a tavaly későn fo­gott hozzá a téli permetezés­hez. Csak márciusban jutot­tak el a kertekbe. Jobb munkafeltételek Értékes segítséget kap a földmüvesszövetkezet a sze­gedi tsz-ektől. Az idén a felkészülés jobb. Négy főzőállomáson — Új­szegeden, Petőfitelepen, Mi­hályteleken és Hattyastele­pen — készül a törzsoldat, húsz harmatgép várja a köl­csönzőket és egész évben biztosítják azokat az oldato­kat, melyekkel, a különböző fertőzések megakadályozha­tók. A kertek növényvédelmi feltételei tehát jobbak. A tu­lajdonosok, valamint a föld­müvesszövetkezet és a mező­gazdasági osztály felelős együttműködésén, kölcsönös megértésén, s — ez utóbbi — törvényes szigorán múlik, hogy az 1800—1900 holdnyi szegedi gyümölcsöskertek­ben szép és egészséges ter­més fakadjon. b, 0. Villanófényben Gazdag szürethez, jó borhoz idejében kell ápolni a sző­lőt, megóvni a kártevőktől... Gazdasági életünk, közéle­tünk is évről évre megtermi a maga gyümölcseit, nem pa­naszkodhatunk termésére. Annál bosszantóbb, hogy az egészséges hajtásokat kártevők rágják, pusztítják. Mint va­lami társadalmi filoxera élősködik közéletünkben néhány jelenség, amelynek árnyait igyekszik ellebbentem ezúttal s villanófény. UlVIItl 4 7nnátf A társadalmi filoxera egyik ve­niVBinL?£.UOHn szedelmes fajtáját köznyelven bü­URSLMft rokráciának nevezzük. Azt hinnénk, imNiin hogy kihal ez a mi rendszerünkben, pedig sajnos, manapság is lépten­nyomon találkozunk vele. Nem is annyira a hivatalok packázásaira gondolok, a kisemberek ügyes-bajos dol­gainak időnként halogató intézésére. Altalános hatásá­ban ugyanis sokkalta veszélyesebb a bürokráciának az a fajtája, amely hovatovább a termelés gátjaként tor­nyosodik és végül is jobb megélhetésünk kerékkötője. A rengeteg papírmunka, az ezerféle jelentés és az egész­séges rendelkezések, szűk látókörű, kicsinyes, betűrágó ér­telmezése — ezek a bürokrácia legveszedelmesebb fajtái. Tessék csak megkérdezni néhány vállalati igazgatót s más gazdasági vezetőt, akár itt Szegeden is! Csak úgy ontják a példákat. Hányszor és hányszor találkozunk fe­lesleges nyilvántartások elrendelésével, ismeretlen célú kimutatások követelésével. Egyik minisztériumunk hat kü­lönböző osztálya kérte egymásután egy helyi vállalatunk­tól ugyanazt a jelentést. Amikor a hatodik kérésre már nem jelentés ment, hanem az az ésszerű figyelmeztetés, hogy nézzék meg néhány szobával arrébb, akkor a „mu­lasztót" megrovásban részesítették. Az is Szegeden for­dult elő, hogy bekérték egyik élelmiszeripari vállala­turiktól az alkalmazottak névsorát, adatait. Utána meg­kérték ugyanazt, de fordított sorrendben. Hány munka­erőt foglalkoztat az ilyesmi feleslegesen! Hány hasznos munkaórát köt le! Csaknem nevetséges már például, hogy a Szegedi Szalámigyárban régebben a beérkezéstől a fel­dolgozásig háromszor mérték lc a sertést, ma tizenhá­romszor kell mérlegelni. És sorolhatnánk a példákat to­vább ... S a rendeletek betűszerinti értelmezése? A textilmű­vekben, vagyis a Pamutnyomóipari Vállalat szegedi te­lephelyén például a felsőbb szervek a megrendelt im­port gépekhez megtiltották a tartalékalkatrészek meg­rendelését Devizatakarékosság címén! De miféle takaré­kosságot jelent ez majd akkor, amikor alkatrész hiányá­ban esetleg hetekig állhatnak új gépek? Ugyanitt okoz bonyodalmat egy másik rendelkezés merev értelmezése is. textiliparban — helyesen — az eddigi munkaruha fel­használásnak a jövőben csak 80 százalékát engedélyezik. De hogyan lehetséges ez itt, ahol évről évre több százzal növekszik a munkáslétszám? Ennek csak az lenne a meg­mondhatója, aki a sokszorosított körlevelet egyszerűen szétküldözgette. Pártszervezeteinknek is feladatuk, hogy megvizsgál­ják, miként csökkenthető a jelentések, kimutatások irká­iása és hogyan érvényesíthető egyenesen, egyszerűen a mindannyiónk érdekében hozott intézkedések szelleme Az aktahegyek, a rendeletek merev, szemellenzős végre­hajtása a termelő kezeket köti meg. Márpedig nekünk vi­lágos munkásészjárással, a termelést segítő és nem akadá­lyozó irodai feladatokkal, az értéket teremtő munka sod­rásával kell elsöpörnünk hivatalszobák akadékoskodó uralmát HGK7S Emlékszünk még azóta letűnt nHJafrH futballcsillagunk hírhedt mondásá­ra: „Kis pénz kis foci — nagy pénz nagy foci"! Mennyire elítél­jük ma e szemléletmódot. De va­jon ugyanúgy elítéljük-e gazdasági életünkben? Ha viszont valaki azt hiszi, hogy az anyagi érdekeltség ellen kívánok szót emelni, akkor alaposan melléfog. Elvitathatatlan, hogy a szocializmus építésében nemcsak az öntudat, hanem az anyagiak is szerepet játszanak. Rendjén is van ez: szükség van az anyagi ösztönzésre, magyarán a prémiumra. A baj nern is az anyagi ösztönzésben, nem is a pre­mizálás elvében rejlik, hanem helyenkénti gyakorlatában. A prémiumhajszában, ami már nemhogy segítené, hanem hátráltatja népgadaságunkat. Éppen az ellenkező irányba hat. Kétséges lehet-e, hogy a prémium akkor hasznos, ak­kor tölti be rendeltetését, ha a népgazdasági feladatok sikeres, minél jobb teljesítésére ösztönöz? Hogyan ösz­tönözhet azonban az olyan prémium, ami hovatovább egyszerű bérkiegészítéssé válik? Nem egyszerű megcsúfo­lása-e, amikor a kifizetési feltételeket néhol íormális­á teszik? Bármilyen hihetetlen, megtörtént egy sze­gedi üzemben, hogy a művezetőnek azt szabták prémi­uma kifizetése feltételeként, hogy bádoggal borítson be egy satupadot. Csoda-e, ha ilyen körülmények között a becsületes munkások, művezetők és más dolgozók köré­ben az a nézet kap lábra, hogy alti „jófiú", az kap pré­miumot? Még károsabb, amikor egyenesen olyasmiért gurul a forint, ami kárára van a termelésnek, gazdasági éle­tünknek. Célfeladatot tűznek ki bizonyos áruk termelé­sére, és — az áru raktáron marad. Közben derül ki, hogy nincs rá szükség, de a célprémiumot mindenki zsebre vágja. Vannak ügyeskedők, okoskodók: a prémi­umfeltételeket akkor tűzik ki, amikor látják, hogy mire futja az erőből. Helyenként tervfeladatot premizálnak, másutt meg aláterveznek, sajnos nemcsak az iparban, hanem némelyik termelőszövetkezetünkben is, hogy az­tán a többletért jutalom üsse a markukat. A forintok utáni hajszában az állam zsebéből lopják ki a pénzt, a közösséget, a másik becsületesen dolgozó embert káro­sítják meg. Micsoda torz fintora ez a kispolgári mentalitásnak, az anyagiasságnak, amely a hasznos ösztönzést ilyen visz­szájára képes fordítani! Márpedig nálunk az érdekek csak egyfélék lehetnek. Az országos érdeknek azonos­nak kell lennie a vállalati érdekkel és azon belül a dolgozók személyes érdekeivel, érdekeltségével. Véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy a prémiumfelté­teleket az üzemekben azok szabják, állapítsák meg, akik maguk is részesednek belőle. Eredményesebb volna, ha az igazgató és a munkaügyi osztály vezetője a vál­lati osztályokkal közösen állapítaná meg a feltételeket, de nem látszatfeladatok, hanem a valóban közös érdek az egész népgazdaság érdeke alapján. Méltatlan becsületes dolgozóhoz a forintok utáni hajsza, a mindenáron való tollasodás. Valahogy úgy ér­zem, ha elérjük végre, hogy a prémium csakugyan a tisztességes anyagi ösztönzés » eszköze legyen, akkor a forintok maguktól is megtalálják jogos gazdájukat. ft FORINTOKÉRT Vasárnap, 1965, februáx 21. QÍL-MAGTARORSZAG 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom