Délmagyarország, 1965. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-21 / 44. szám

Közéletünk hírei PÉTER JÁNOS FOGADTA A FINN KÖZTÁRSASÁG TAVOZÖ NAGYKÖVETÉT Péter János külügyminisz- rendkívüli és meghatalmater szombaton búcsúlátoga- zott nagyköyetét, aki a kötáson fogadta Reino S. Pa- zeljövőben végleg távozik last, a Finn Köztársaság Magyarországról. A DIPLOMÁCIAI TESTÜLET DOYENJÉNEK FOGADÁSA Frantisek Pisek csehszlo- Reino S. Palas, finn. nagyvák nagykövet, a diplomá- követ tiszteletére, aki a köciai testület doyenje szom- zeljövőben végleg elutazik baton búcsúfogadást adott Budapestről. TÖMPE ISTVÁN LONDONBA UTAZOTT Tömpe István, a Magyar televízió elnökségének megRádió és Televízió elnöke és' hívására Londonba érkezett. Televízió^ A ™dégek szombaton a BBC-rádió- és tet töltenek Angliában. Magyar—lengyel szavatossági egyezmény A magyar és a lengyel Állami Biztosító kétoldalú egyezményt kötött az autós turisták érdekében. A megállapodás szerint március 1től sem a Magyarországra érkező lengyel, sem a Lengyelországba távozó magyar autósoknak nincs már szükségük zöldkártyára. A kötelező gépjármű szavatossági biztosítás igazolására elegendő az ország felségjele és a kocsi forgalmi rendszáma. Már szállítják a vetőmagot ÚJFAJTA MŰSZÁL SS-: A konzervgyáraiknak és a szövetkezeti kerekedelemnek 450 vagon vetőmagot szállítanak ki. A magvak szállítását január 15-én kezdték meg, s március 31-ig az utolsó szállítmányokat is átadják. A hazai, illetve az export vetőmagtermelési-e szánt szállítmányok nagy részét, február 28-ig adják át szerződéses alapon a termelő üzemeknek. Február 15-ig az előirányzott mennyiségnek 55 százalékát adták át, >a borsófélék 60, a tavaszi bükköny 50, az olajlen 90 iszázatékát szállították ki. A későbbi vetésű gazdasági és konyhakerti magvak — az uborka, a babfélék, a fajtakukorica, a rizs stb. — szállítását most kezdik, az átadási határidő március 31. A takarmánytermesztcsre szánt lucerna és vörösherevetőmagvakat március 5-ig adják át a gazdaságoknak. A házikertek és háztáji gazdaságok számára az idén kereken 18,5 millió, tasakolt árut: különféle konyhakerti zöldségmagvakat és virágmagvakat adnak ki. Ebből 1§,5 millió tasakot máris átadtak az ország különböző vidékén működő vetőmagboltoknak, illetve a földművesszövetkezeti bolthálózatnak. (MTI) A Pamutnyomőipari Vállalat újpesti gyáregységében a szakemberek eredményesen kísérleteznek újfajta műszálak előállításával. Sikerült a természetes és szintetikus szálak jó tulajdonságait új technológiai eljárással egyesíteni: úgynevezett viszkóz alapú polinozikus szálat nyertek. Az ebből a szálból készült textíliák gyorsabban száradnak, jobb a vrsszaalaMTI Foto — Bereth Ferenc felv. kuló képességük, jól színezhetek. Az idén előreláthatólag száz tonna ilyen anyagból készült kötöttáru kerül piacra. Képünkön: Fejes Ferenc vezető technológus és Ótott László, az értékesítési osztály helyettes vezetője mikroszkóppal vizsgálja a polinozikus műszál felületi tulajdonságait a gyár műszaki laboratóriumában. Az egészséges gyümölcs A SZEGEDI KERTEK KINCSE A szegecB gyümölcsösök egészségének védelmezői, a helyi földművesszövetkezet megbízottai naponta bekopognak a házkörüli kertek Szakszervezeti aranyjelvénnyel tüntették ki id. Komócsin Miíiálv elvtársat Somogyi Miklós (jobbról) feltűzi a Komócsin Mihálynak (Liebmann B. felv.) kitüntetést id. Szombaton délben azSZMT szegedi József Attila klubjában bensőséges ünnepségen nyújtotta át Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke a szakszervezeti munka kitüntető jelvény arany fokozat >:t id. Komócsin Mihálynak a munkásmozgalom terén kifejtet', eredményes szakszervezeti munkája elismeréséül, 70. születésnapja alkalmából. A kitüntetési ünnepségen részt vett Győri Imre, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkári, Perjést László, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára, Ágoston József, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának osztályvezetője, dr. Biczó György Szeged m. j. városi tanács vb elnöke, Hantos Mihály, a Csongrád megyei tanács vb elnökhelyetlese, valamint az SZMT elnökségének tagjai és idős munkásmozgalmi veteránok. Az ünnepségen dr. Németh Lajos, az SZMT mb. vezető titkára méltatta id. Komócsin Mihály munkástevékenységét. Az MSZMP Csongrád megyei és Szeged városi bizottságának üdvözletét Perjést László, a megye szervezett dolgozóinak jókívánságait pedig Oláh Mihály, az SZMT elnöke tolmácsolta. Az üdvözlő szavakra id Komócsin Mihály meghatódottan mondott köszönetet. gazdáihoz és feljegyzik a faállományt, növényvédelmi munkákra szerződnek. Helyenként nem fogadják szívesen: „Tavaly már összeírták, most sincs több... Menjen ki a kertbe és számolja össze" — hangzik olykor az elutasító válasz. Érthetetlen magatartás. Mintha ezek az emberek nem tudnák, hogy a gyümölcsfák védelme nemcsak közérdek, de egyben a maguk ügye is. Ha gondos kezek vigyázzák — kincset terem; ha elhanyagolják ápolását — nagy kárt szül. Sajnos sem a MÉK-nél, sem más szerveknél nem kaptunk olyan számadatokat, melyekkel a felelőtlen termelők okozta károk nagyságát érzékel tethetnénk. Fokozottabban. „. Az idén fokozottabb növényvédelemre, fokozottabb ellenőrzésre, a hanyag tulajdonosokkal szemben fokozottabb szigorra van szükség, hogy a szegedi kertek 120 ezernyi termőfája tiszta, egészséges legyen. A termelők nagy többségével nincs baj, a tavaly lényegesen jobb volt a növényvédelem, mint a korábbi években — mondta Ho vorka István, a városi tanács mezőgazdasági osztályának vezetője, Szabó Zoltán főagronómus és Balogh János. a helyi földművesszövetkezet növényvédelmi felelőse, midőn a gyümölcsösök idei védelméről érdeklődtem. Ugyanezt hangsúlyozta Kovás János, a MÉK főosztályvezetője. Van azonban egy nagy De. .. Egy-két nemtörődöm ember gyümölcsöse miatt a szomszédos kertek is veszélyeztettek, egy-két láda fertőzött gyümölcs miatt egész vagonokat utasítanak vissza. S amíg ilyenek vannak — a lényeges javulás ellenérc is! — nem lehetünk nyugodtak. A törvény szigorával Hogyan derítik fel ezeket? A növényvédelmi akcióbizottság tagjai, a földművesszövetkezet brigádja, a mezőgazdasági osztály illetékes szakemberei olykor ellenőrzik a kerteket. Meg a szomszédok is bejelentik az ilyen eseteket. A tavaly két levél figyelmeztetett hasonló veszélyre, nyomban ellenőrizték. Hovorka elvtárs hangsúlyozta, hogy az idén különösen a cseresznye és a meggytermés védelmére, valamint az amerikai fehér szövőlepke elleni védekezésre kötelezik a kertek gazdáit. Akik nem tartják be a növényvédelmi előírásokat, a törvény szigorával büntetik. Visszatérő „betegségek," A tavalyi tapasztalatok ismételten figyelmeztetnek néhány hibára. Visszatérő betegség a termelőknek az az önmegnyugtató tévhite: ha a téli mészkénleves permetezést elvégezték, ezzel mindent megtettek a gyümölcs épségéért. Pedig ezután jönnek a különböző fertőzések. A szakemberek az idén azt kérik: egész évben, minden időszak betegsége ellen védeni kell a gyümölcstermést. A Szeged és Vidéke Körzeti Földmüvesszövetkezet növényvédelmi brigádja is elsősorban a téli permetezésre szerződött a korábbi években. A tavaszi és nyári munkákat a tulajdonosra bízta. A mezőgazdasági osztály elvárja, hogy ezután a későbbi védekezésben is példamutatóan, felelősséggel dolgozzanak. A földmüvesszövetkezet brigádja a tavaly későn fogott hozzá a téli permetezéshez. Csak márciusban jutottak el a kertekbe. Jobb munkafeltételek Értékes segítséget kap a földmüvesszövetkezet a szegedi tsz-ektől. Az idén a felkészülés jobb. Négy főzőállomáson — Újszegeden, Petőfitelepen, Mihályteleken és Hattyastelepen — készül a törzsoldat, húsz harmatgép várja a kölcsönzőket és egész évben biztosítják azokat az oldatokat, melyekkel, a különböző fertőzések megakadályozhatók. A kertek növényvédelmi feltételei tehát jobbak. A tulajdonosok, valamint a földmüvesszövetkezet és a mezőgazdasági osztály felelős együttműködésén, kölcsönös megértésén, s — ez utóbbi — törvényes szigorán múlik, hogy az 1800—1900 holdnyi szegedi gyümölcsöskertekben szép és egészséges termés fakadjon. b, 0. Villanófényben Gazdag szürethez, jó borhoz idejében kell ápolni a szőlőt, megóvni a kártevőktől... Gazdasági életünk, közéletünk is évről évre megtermi a maga gyümölcseit, nem panaszkodhatunk termésére. Annál bosszantóbb, hogy az egészséges hajtásokat kártevők rágják, pusztítják. Mint valami társadalmi filoxera élősködik közéletünkben néhány jelenség, amelynek árnyait igyekszik ellebbentem ezúttal s villanófény. UlVIItl 4 7nnátf A társadalmi filoxera egyik veniVBinL?£.UOHn szedelmes fajtáját köznyelven büURSLMft rokráciának nevezzük. Azt hinnénk, imNiin hogy kihal ez a mi rendszerünkben, pedig sajnos, manapság is léptennyomon találkozunk vele. Nem is annyira a hivatalok packázásaira gondolok, a kisemberek ügyes-bajos dolgainak időnként halogató intézésére. Altalános hatásában ugyanis sokkalta veszélyesebb a bürokráciának az a fajtája, amely hovatovább a termelés gátjaként tornyosodik és végül is jobb megélhetésünk kerékkötője. A rengeteg papírmunka, az ezerféle jelentés és az egészséges rendelkezések, szűk látókörű, kicsinyes, betűrágó értelmezése — ezek a bürokrácia legveszedelmesebb fajtái. Tessék csak megkérdezni néhány vállalati igazgatót s más gazdasági vezetőt, akár itt Szegeden is! Csak úgy ontják a példákat. Hányszor és hányszor találkozunk felesleges nyilvántartások elrendelésével, ismeretlen célú kimutatások követelésével. Egyik minisztériumunk hat különböző osztálya kérte egymásután egy helyi vállalatunktól ugyanazt a jelentést. Amikor a hatodik kérésre már nem jelentés ment, hanem az az ésszerű figyelmeztetés, hogy nézzék meg néhány szobával arrébb, akkor a „mulasztót" megrovásban részesítették. Az is Szegeden fordult elő, hogy bekérték egyik élelmiszeripari vállalaturiktól az alkalmazottak névsorát, adatait. Utána megkérték ugyanazt, de fordított sorrendben. Hány munkaerőt foglalkoztat az ilyesmi feleslegesen! Hány hasznos munkaórát köt le! Csaknem nevetséges már például, hogy a Szegedi Szalámigyárban régebben a beérkezéstől a feldolgozásig háromszor mérték lc a sertést, ma tizenháromszor kell mérlegelni. És sorolhatnánk a példákat tovább ... S a rendeletek betűszerinti értelmezése? A textilművekben, vagyis a Pamutnyomóipari Vállalat szegedi telephelyén például a felsőbb szervek a megrendelt import gépekhez megtiltották a tartalékalkatrészek megrendelését Devizatakarékosság címén! De miféle takarékosságot jelent ez majd akkor, amikor alkatrész hiányában esetleg hetekig állhatnak új gépek? Ugyanitt okoz bonyodalmat egy másik rendelkezés merev értelmezése is. textiliparban — helyesen — az eddigi munkaruha felhasználásnak a jövőben csak 80 százalékát engedélyezik. De hogyan lehetséges ez itt, ahol évről évre több százzal növekszik a munkáslétszám? Ennek csak az lenne a megmondhatója, aki a sokszorosított körlevelet egyszerűen szétküldözgette. Pártszervezeteinknek is feladatuk, hogy megvizsgálják, miként csökkenthető a jelentések, kimutatások irkáiása és hogyan érvényesíthető egyenesen, egyszerűen a mindannyiónk érdekében hozott intézkedések szelleme Az aktahegyek, a rendeletek merev, szemellenzős végrehajtása a termelő kezeket köti meg. Márpedig nekünk világos munkásészjárással, a termelést segítő és nem akadályozó irodai feladatokkal, az értéket teremtő munka sodrásával kell elsöpörnünk hivatalszobák akadékoskodó uralmát HGK7S Emlékszünk még azóta letűnt nHJafrH futballcsillagunk hírhedt mondására: „Kis pénz kis foci — nagy pénz nagy foci"! Mennyire elítéljük ma e szemléletmódot. De vajon ugyanúgy elítéljük-e gazdasági életünkben? Ha viszont valaki azt hiszi, hogy az anyagi érdekeltség ellen kívánok szót emelni, akkor alaposan melléfog. Elvitathatatlan, hogy a szocializmus építésében nemcsak az öntudat, hanem az anyagiak is szerepet játszanak. Rendjén is van ez: szükség van az anyagi ösztönzésre, magyarán a prémiumra. A baj nern is az anyagi ösztönzésben, nem is a premizálás elvében rejlik, hanem helyenkénti gyakorlatában. A prémiumhajszában, ami már nemhogy segítené, hanem hátráltatja népgadaságunkat. Éppen az ellenkező irányba hat. Kétséges lehet-e, hogy a prémium akkor hasznos, akkor tölti be rendeltetését, ha a népgazdasági feladatok sikeres, minél jobb teljesítésére ösztönöz? Hogyan ösztönözhet azonban az olyan prémium, ami hovatovább egyszerű bérkiegészítéssé válik? Nem egyszerű megcsúfolása-e, amikor a kifizetési feltételeket néhol íormálisá teszik? Bármilyen hihetetlen, megtörtént egy szegedi üzemben, hogy a művezetőnek azt szabták prémiuma kifizetése feltételeként, hogy bádoggal borítson be egy satupadot. Csoda-e, ha ilyen körülmények között a becsületes munkások, művezetők és más dolgozók körében az a nézet kap lábra, hogy alti „jófiú", az kap prémiumot? Még károsabb, amikor egyenesen olyasmiért gurul a forint, ami kárára van a termelésnek, gazdasági életünknek. Célfeladatot tűznek ki bizonyos áruk termelésére, és — az áru raktáron marad. Közben derül ki, hogy nincs rá szükség, de a célprémiumot mindenki zsebre vágja. Vannak ügyeskedők, okoskodók: a prémiumfeltételeket akkor tűzik ki, amikor látják, hogy mire futja az erőből. Helyenként tervfeladatot premizálnak, másutt meg aláterveznek, sajnos nemcsak az iparban, hanem némelyik termelőszövetkezetünkben is, hogy aztán a többletért jutalom üsse a markukat. A forintok utáni hajszában az állam zsebéből lopják ki a pénzt, a közösséget, a másik becsületesen dolgozó embert károsítják meg. Micsoda torz fintora ez a kispolgári mentalitásnak, az anyagiasságnak, amely a hasznos ösztönzést ilyen viszszájára képes fordítani! Márpedig nálunk az érdekek csak egyfélék lehetnek. Az országos érdeknek azonosnak kell lennie a vállalati érdekkel és azon belül a dolgozók személyes érdekeivel, érdekeltségével. Véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy a prémiumfeltételeket az üzemekben azok szabják, állapítsák meg, akik maguk is részesednek belőle. Eredményesebb volna, ha az igazgató és a munkaügyi osztály vezetője a vállati osztályokkal közösen állapítaná meg a feltételeket, de nem látszatfeladatok, hanem a valóban közös érdek az egész népgazdaság érdeke alapján. Méltatlan becsületes dolgozóhoz a forintok utáni hajsza, a mindenáron való tollasodás. Valahogy úgy érzem, ha elérjük végre, hogy a prémium csakugyan a tisztességes anyagi ösztönzés » eszköze legyen, akkor a forintok maguktól is megtalálják jogos gazdájukat. ft FORINTOKÉRT Vasárnap, 1965, februáx 21. QÍL-MAGTARORSZAG 3