Délmagyarország, 1965. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-18 / 41. szám

Ahogyan az olvasó látja Postaládák a kapu alatt Lapunk február 10-i számában Postaládák a kapu alatt címmel cikk jelent meg. Ebben a postai kézbesítés most kiépülő új rendszerét bíráltuk, s azt javasoltuk a postának, hogy — esetleg országos közvéleménykutatás alapján — keressen mas megoldást a kézbesítéssel kapcsolatos, ténylegesen jelentkező problémák megszüntetésére. A cikk olvasóink körben nagy visszhangot váltott ki. Az alábbiakban két hozzánk beküldött levelet ismertetünk. Tisztázatlan kérdések Dr. Csorba István, Gutenberg utca 26. szám alatti olvasónk azt írja, hogy a kézbesítés új rendszerével kapcsolatban néhány tisztázatlan kérdésre vár feleletet. a postától. Mindenekelőtt arra kér választ, hogy a nyáron, ha a családjával együtt egy hónapra elutazik Szegedről, a posta hova teszi a 24 darab Dél-Magyarországot? A levélszekrénybe nem fér bele, olvasónk viszont — érthetően — nem hajlandó lemondani az előfizetésről. Olvasónk ezekután azt írja, hogyan lehet az, hogy az új postaládák felszerelése után — már a második napon — más ládájába került egy levele? Néhány nap múlva pedig expressz levelet talált a saját levélszekrényében. Olvasónk jogosan kérdezi: minek akkor az expressz díj? Helyes intézkedés Varga József Pusztaszeri utca 18. szám alatti olvasónk vedelmébe veszi a posta intézkedését és terjedelmes levelében a többi között ezt írja: „a közvélemény túlnyomó része megnyugvással vette tudomásul a posta intézkedését, amellyel a kézbesítőket kíméli". A továbMeíikezdődöft a Collesium Vríiurn második féléve Ismét megkezdődött a Jó- pretációkat is. így kiemelkezsef Attila Tudományegye- dő eseménye volt a keddi tem Collégium Artiumának műsornak Joó Csilla valónépszerűsítő előadássorozata. A zeneművészeti szekció programja: A zenei műfajok fejlődése évszázadok kultúrájában, s ennek a témának hallottuk első előadását kedden este nyolc órakor a Természettudományi Kar Rerrich Béla téri Béke épületének előadótermében. Tradíció már, hogy dr. Nagy István — a Szegedi Zeneművészeti Szakiskola tanára — színes, szellemes ismertető, illetve összekötő szövege nyomán szinte otthonias légkör alakul ki, mely miljőben — ha nem is mindig a legkiválóbb előadóművészeket, hanem . tehetséges. . zömmel . -fiatal konzervatóriumi tanulókat hallunk is — fokozottabb ólban jó, nagyszerűen diszponált, technikailag fölényes biztonságot eláruló éneklése. Mozart: Exultate, jubilaté című hangversenyáriáját adta elő. A szép orgánum és biztos középfekvésű hangképzés jelentette a sikert Gregor József, a Szegedi Nemzeti Színház művésze számára, aki Haydn: Évszakok című oratóriumának egy részletét énekelte. Részletek hangzottak el Bach: János passiójából és az 52-es szólókantátából, valamint Handel: Josua című oratóriumából is. A közreműködő fiatal muzsikusokat minden dicséret megilleti, Így Steiner Erzsébet (ének), Onezay Csaba (cselló) és Lajos István (oboa) ményt nyújt a produkálás és nevét írjuk ide. a műélvezet terén egyaránt. A műsort végig kísérő BóEz tehát az egyik nagy ér- dás Péter — szakiskolai tatéke ezeknek az estéknek: az egészségesen felfokozott hangulat. No és persze hallhatunk egészen kitűnő internár — rutinos zongorázasa is elsősorban a muzsika szellemében fogant. Nikolényi István Orvosolják a Roosevelt tér 10. szám alatti lakók panaszát Másfél hónap óta húzódó ügy végére tettek pontot tegnap. A Roosevelt tér 10. számú ház idős lakói panaszkodtak, hogy több lakásban rossz az ajtó, a vízlefolyó, nem elég meleg a radiátor. Január 22-én újra levelet kaptunk, amelyben arról tájékoztattak bennünket, hogy még mindig nem intézkedtek ügyükben. Tegnap a városi tanács tervosztályának munkatársa, a Csongrád Megyei Állami Építőipari Vállalat szakemberei, az IKV és a házkezelőség megbízottja végigjárták a lakásokat, s megvizsgálták. hol, milyen hiányokat kell pótolni. A vizsgálat ajtó. A bizottság megállapította, hogy a lakásokban az előírt 20 fokos hőmérséklet megvan, ezért a fűtés ellen emelt panasz nem indokolt. Több olyan hibát is bejelentettek a lakók, amelyeket a szavatossági javításkor csinálnak meg. Ilyen például, hogy néhány helyen kilazultak a csempék, elvált a padlóburkolat ragasztása. Azokat a hibákat, amelyeket a lakásokban találtak, és zavarják a lakók kényelmét, február 28-ig a Csongrád Megyei Állami Építőipari Vállalat kijavítja. Megcsinálják az erkélyajtókat és a vízleíolyókat, valamint a többi apró. de annál boszeredményeként kiderült, szantóbb hibát. Március 15-ig hogy két mosogató és két a ház biztonságos üzemeltefürdőszobai lefolyó dugult el. tését gátló — a lakókat közKét boylert és egy kádcsapot kell megjavítani. Ezenkívül három erkélyajtót, mert a fa megvetemedett s ha erősen fúj a szél, kinyilik az vetlenül már nem érintő — hibákat orvosolják. A garanciális javításokat május 29ig végzik el. biakban azt fejtegeti a levélíró, hogy „nem hátrányos ez az intézkedés ránk sem. Hiszen reggel korán megyünk boltba, tejért, később kenyérért. Majd munkába megyünk, munkából jövünk. A gyerekek iskolába mennek és onnan visszajönnek. Ezenkívül esetleg moziba, színházba, sétálni megyünk. Naponta sokszor megfordulunk a „kapu alatt". Így nekünk egyáltalán nem megterhelés, ha ott helyezik el a leveleket, hírlapokat." Azt hisszük, olvasónk félreértette február 10-én megjelent Cikkünk szándékait. Mi egy pillanatig sem állítottuk, hogy a kézbesítők helyzete könnyű, s hogy nem helyes, ha a posta igyekszik segíteni rajtuk. Cikkünkben csak a megoldás módját kifogásoltuk. A vitát ezzel természetesen nem zárjuk le. Kérjük olvasóinkat, juttassák el szerkesztőségünknek hozzászólásaikat, javaslataikat Harminckét üzem, 5700 fiatal A kongresszusi munkaverseny üzemi tapasztalatai A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának 1964 márciusban hozott határozata után az üzemi KISZ szervezetek munkájában egyre jobban előtérbe kerültek a termelést segítő feladatok. A kongreszszus kitűzésének időszakában a KISZ-tagok, ifjúsági brigádok, KISZ alapszervezetek különböző termelési versenyeket kezdeményeztek. Csongrád megyében is sok üzemben meghirdették — a megyei és a városi KISZ bizottságok segítségével — a fiatalok a kongresszusi munkaversenyeket. A versenyvállalásokat a helyi adottságoknak megfelelően állították össze. A megyében a túlnyomórészt július l-én indított kongresszusi munkaversenyek általában az év végéig tartottak. Harminckét üzemben közel 5700 fiatal kapcsolódott a mozgalomhoz. A szegedi textilművekben a dolgozók 80 százaléka fiatal. A verseny megindulásakor 73 ifjúsági brigád, 755 fiatal nevezett be a munkaversenybe. A későbbi szervezés folyamán a brigádok száma 9'i-re emelkedett. A vállalásokat túlnyomórészt befolyásolta az üzem jelenlegi átszervezése, de így is a termelés mennyiségi es minőségi javítását szolgáltavaiamennyi. A versenyben kizáró feltételként szabták meg az indokolatlan hiányzást, a többszöri késést, és minden más munkafegyelemsértést. Néhány brigád, mint a szövődéi November 7 és a Rakéta egészen kiváló eredményt ért el. Teljesítményével élenjárt Kónya Júlia, Herczeg Gyöngyi, Nagy Júlia, Ábrahám Pjroska. A Kenderfonó- és Szövőipari Vállalatnál a KISZ bizottság külön versenyfeltéteA féléves munkaversenyek leket "dolgozott kl a termelő eredményeit, tapasztalatait és hibáit a közeli napokban értékelték az üzemi KISZ bizottságok. üzemek és a műhelyek számára. A termelő üzemeknél az egyéni teljesítményszázahoz valamennyi termelő egység csatlakozott. Vállalásaik a szalagok napi tervfeladatainak teljesítése és a minőségi követelmények szigorú betartása köré csoportosultak. A megye területéa, más városokban levő üzemek is szép számmal kapcsolódtak a VI. KISZ kongresszus tiszteletére indított munkaversenyhez. Szép eredményekkel dicsekedhetnek a hódmezővásárhelyi Divat- és Kötöttárugyár, a Mérleggyár, a Majolikagyár, a szentesi Kontakta II. telepének, a szentesi vízmű, a Tisza Bútoripari Vállalat csongrádi központjának, a budapesti Mezőgazdasági Gépgyár makói gyáregységének, a rostkikészítő vállalat nagylaki kendergyárának fiataljai is. Nem indítottak muiikaversenyl Egyes üzemek szép eredményei mellett azonban okvetlenül meg kell említeni, Három szegedi példa ból.. Zárszámadás a lakásszövetkezetekben kenderfonógyár ciója felett. Az ebben az időHazánkban jelenleg már több mint 20 000 szövetkezeti lakást s ugyanennyi lakásszövetkezeti tagot tartanak nyilván. A most sorra kerülő 1964. évi zárszámadások adatai azt bizonyítják, hogy a megyei szövetkezeti központok sokrétű segítsége nyomán sok lakásszövetkezetnél szervezték meg az „öntevékeny" karbantartást. Ennek keretéSzegedi mfívÓ9zek Stefániay Edit lék emelése, a 100 százalékon hogy több nagy vállalatnál, alul dolgozó fiatalok segíté- — ahol pedig "igazán szüksé volt a fő cél. A műhely- ség lett volna rá — egyáltaNéhánv nélda a nasvoHh h®" dolgozó fiatalok vállalá- Ián nem indítottak, nem kezüzemekben tett váHafások Saiban a múhelyterv végre" fényeztek semmiféle munuzemekben tett vállalasok- hajtása és a munkafegyelem kaversenyt a VI. KISZ kongszigorú betartása dominált, resszus alkalmából. Ezeken kívül a fiatalok véd- Például az ÉM Csonrád nökséget vállaltak a szegedi Megyei Állami Építőipari rekonstruk- Vállalat KISZ-bizottsága annak ellenére, hogy minden támogatást megkap a városi szakban fellángolt ujítómoz- ^ a megyei KlSZ-bizottsággalom eredményeit dicséri a tói, nem vett részt ebben a 12 bevezetett újítás. Ezek versenyben. A megyei épíközül különösen kitűntek 7őipar - Pedig kiem®17 ipar„ „...,. , . . . ág — 15 ifjúsági brigadja Matók Mihály és Bálint And- nem igyekezett a kongreszrás újításai. szust felhasználva külön A Szegedi Ruhagyárban a munkafeladatokat kidolgozkongresszusi munkaversenyt nl> bogy az2?>, segf,;se az _ , . ,. , iparag eves feladatainak tela Tyereskova szocialista cí- jesitését. Éppen lgy nem kezmért küzdő ifjúsági brigád deményezett munkaversenyt kezdeményezte. Felhívásuk- a kábelgyár KISZ/szervezete sem. Ezzel a fiatal műszakiak segítségének lehetőségét ls kizárták a szocialista munkaverseny eredményeinek biztosításából. De a megyéből ls vehetünk példát — Csongrádon a IX. számú Fűtőberendezési Gyár —, találhatunk olyan KISZszervezeteket, amelyeket az ifjúság életében oly jelentős esemény, mint a kongreszszus összehívása, sem tudott kiemelkedő tettekre lelkesíteni. ben a szövetkezet tagjai között levő szakmunkások folyamatosan elvégzik a kisebb javításokat. Sok helyen oldották meg társadalmi munkával az új szövetkezeti lakótelepek parkosítását, a játszóterek építését, összefogással a gyermekek felügyeletét és sok más, a lakók mindennapi életét érintő problémát. 8 ez nem csoda. Két éve került ki a főiskoláról, mint díszítő szobrász, s azóta a Csongrád megyei Tervező Vállalatnál dolgozik. Tervezi — s kivitelezi — az új lakóházak, iskolák, mozik stb. díszítőelemeit. Az ő munkája a mórahalmi fürdő díszkapuja és kőrácsa, az MHS homlokzatán levő fríz; a csongrádi mozi, s a hódmezővásárhelyi 80 lakásos új bérház díszrácsa, a Bethlen Gimnázium oldalszárnyának díszfala stb. Nemsokára felállítják legújabb művét, az Ogyessza lakótelepre terve- játszott a vallalatok zett ivókütat és kőrácsot. I tervének teljesítésében Méltó ünneplés Könyv az idei tervről Munka közben .ráz 1965. évi népgazdasagi terv fő kérdései" címmel a Kossuth Kiadó megjelentette dr. Ajtai Miklósnak, az Országos. Tervhivatal elnökének az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Akadémiáján elhangzott előadása anyagát. A kötet behatóan elemzi a második ötéves terv utolsó évének gazdasági feladatait, a nép gazdaság különböző ágazatainak teendőit. Foglalkozik az ipar — ezen belül különösen az építőipar — fejlesztésének kérdéseivel, a mezőgazdasági termelés növelésének reális lehetőségeivel, a helyes készletgazdálkodással. Elemzi a harmadik ötéves tervet megelőző utolsó esztendő termelékenységi, munkaerőgazdálkodási és takarékossági kérdéseit. Jobban szeret hallgatni, mint beszélni. S ha megszólal, nyíltság, póztalan, okos nyugalom árad belőle. Elveit nem misztifikálja. Szeret szembenézni a tényekkel, s mégsem kiábrándult. Pedig nem volt sima, s könnyű az ő út/ja sem. Vegyésznek készült, s a technikum elvégzése után három évig mint művezető dolgozott egy textilgyárban. Innen került a főiskolára mint jövendő kerámikus, s végül is szobrász lett Borsos Miklós é.s Illés László voltak a mesterei, s a plasztika, az anyag a szenvedélye. De nem tud sokáig meglenni színek nélkül sem. Legtöbb festménye egyben terv is. már elkészült vagy a jövőben készítendő zománcképeihez. — Már vegyész koromban nagyon érdekelt a zománc. Sok új lehetőséget érzek benne. De mint annyi mindenre, a zománccal való kísérletezésre sem jutott még elég időm. Majolika, beton, üveg, kő engedelmesen formálódik a keze alatt, s válik falak és terek nemesen egyszerű, kifejező díszévé. — Minden anyagnak megvan a maga sajátos kifejezési lehetősége. Persze korlátja is. Addig foglalkozom szívesen egy-egy anyaggal, amíg úgy érzem, hogy abból az anyag jellegének megfelelő. s mégis új dolgot tudok csinálni. S ha rájövök, hogy pillanatnyilag nem tudok az adott anyagból újat kihozni, másik anyagra térek át. Hogy aztán később, művészi fejlődésének egy újabb szakaszában ismét visszatérjen ezekere a területekre, s egyre magasabbrendű műalkotásokat hozzon létre. Egész gondolkodásmódját ez a rugalmasság, újrakezdeni mérés jellemzi. Igényes és szigorú önmagával. S éppen e két momentum együtt a legbiztosabb záloga tehetségének. Szemlélődő, okos, őszinte ember, aki a maga művészi eszközeivel szeretné elmondani társainak, amit az élet bonyolult, szépségekkel, s nehézségekkel tele szövevényéből felfedez, megismer. S mert ez a portré közelről sem léphet — s nem is lép — fel a teljesség igényével, reméljük, hogy eljövendő művein keresztül teljesebben, mélyebben ismerhetjük majd meg Stefániay Edit rokonszenves művészegyéniségét. N. K. Mindezek figyelembevételével azonban megállapíthatjuk, hogy a kongresszusi munkaverseny nagy szerepet éves lentőségét rendkívüli módon növelte, hogy nemcsak KISZtagok. hanem KISZ en kívüli fiatalok, sőt egyes helyeken még idősebb dolgozók is szívesen csatlakoztak a mozgalomhoz. A kongresszus tiszteletére tett felajánlások és munkaversenyek mozgósító ereje a műszaki beosztásban dolgozó fiatalokra is kiterjedt. Részvételüket számos példa, sok tartalmas felajánlás igazolja. A kongresszusi munkaverseny időszakában nagymértékben megnőtt az ifjúsági brigádok aktivitása. Szinte valamennyi konkrét vállalással készült a kongresszusra. A versenyidőszak alkalmával sok helyen új brigádokat is alakítottak. A versenyfelhívások a helyi sajátságok, a legfontosabb feladatok figyelembevételével születtek. De mindenütt szerves összefüggésben voltak a megyei, a városi és az üzemi part- és KISZ-bizottságok termeléssel kapcsolatos határozataival. A VI. KISZ-kongresszue tiszteletére indított munkaverseny eredményei azt igazolják, hogy az üzemi ifjúság méltón ünnepelte a KISZszervezetek életének e jelentős eseményét, s nagymértékben hozzájárult az 1964. évi tervfeladatok teljesítéséhez. Harmatos József a KISZ Csongrád megyei bizottságának ifjúmunkás felelőse Csütörtök, 1965. február 18. 5