Délmagyarország, 1965. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-14 / 11. szám

/ Öreg99 katonák Hit tanultak a fegyverforgatás mellett? Elfogódottság nélkül, hatá­rozottan, mint általában a húszéves fiatalok, úgy lép­tek át két évvel ezelőtt a laktanya kapuján a szegedi Pördi-gyerekek, az ikertest­vérek, Lajos és László. A polgári életben mindkettő ügyeskezű női fodrász. Ven­dégeik sokszor fél órákat vártak rájuk a szegedi 13-as szövetkezeti üzletben, csak­hogy az ő kezük igazgassa, varázsolja széppé a hajukat. A rájuk várakozókat és a szakmát is két esztendőre el­hagyták, s szinte észre sem vették, hogy elszállt felettük az idő. Kezük, egész fiziku­muk a fegyverekhez és a ne­héz gépekhez szokott. Meg­erősödtek, megemberesedtek, mire az elmúlt őszön átad­ták helyüket az utánuk kö­vetkező újoncoknak. m A hadseregben Laci meg­szerezte a gépkocsivezetői jogosítványt, s Lajos is so­kat tanult. Most mindkettő elfoglalta régi mesterségét ugyanott, ahonnét bevonul­tak. Nézem az arcukat, sze­retnék beléjük látni, hogy kifürkésszem: mennyivel let­tek többek, értékesebb em­berek a két esztendei kato­náskodás után? Lajos mindvégig a hadse­reg KISZ-szervezetének vezetőségi tagja, sőt titkár­helyettese volt. Laci raja pe­dig kiváló minősítést kapott következésképp a raj minden egyes tagja Szó volt róla, hogy a KISZ-szervezet kez­deményezésére létrehozzák a katonák szüleinek tanácsko­zását, afféle szülői értekez­letet. Kiderült, hogy ennél az alakulatnál nem volt olyan probléma, amelynek megol­dása indokolttá tette volna a szülők összehívását. A kez­deményezés azonban dicsé­retes. s (Színházba, moziba, könyv­tárba talán többet Járt az Ikertestvér ls, mint annak előtte. A különböző fizikai erőpróbáknak természetes következménye volt a szel­lemiek gyarapítása ls. A kor­szerű követelményekkel lé­pést kellett tartani, hiszen ezt látták a parancsnokaik­tól ls. Az alakulattal bejár­ták szinte az egész országot. Az alföldi gyerekek elkerül­tek a Börzsönybe, a Mátrába Is újabb próbatételre. Volt, amikor társaik közül a szü­letett „hegyilakókat" is ma­guk mögött hagyták a hegy­mászásban. a sielésben. S amikor kellett, azok kö­rítés! munkákra. Laci raja jórészt a polgári életben csu­pa „finom" kezű fiatalokból állt. Volt köztük szabó, fog­technikus, fodrász, kereske­dő stb. Talán még kukorica­törést sem láttak, mégis el­sőként végeztek a rájuk bí­zott munkával A raj min­den egyes tagja 2 ezer forin­tot kapott a munka végez­tével. A laktanya parkosítását ls elvállalta szakaszuk társa­dalmi munkában. Honnan szerezzenek virágpalántákat? - ötlött fel a kérdés. Elmen­tek fát Irtani a kertészeti vállalathoz, s cserébe kiültet­hettek az egy- és kétnyári növényeket, virágokat a lak­tanya parkjába. Többek lettek emberség­ben, s ezt a többet a társa­dalom hasznára kamatoztat­ják. fc. P. Több mint 400 millió utas A MÁV 1964-ben nagyobb zökkenők nélkül kielégítette a népgazdaság szállítási igé­nyeit. 406,3 millió utast szál­lított, utasszállítási tervét 100,7 százalékra teljesítette. Az előzetes felmérések sze­rint 1965-ben 414,5 millió utasra kell számítani. Bár 250 korszerű sezmélygépko­csival nő a járműpark, a fé­rőhelyek száma nem nagyon emelkedik, mert 300 kisebb személykocsit ki kell iktatni a forgalomból. A vasút jobb szervező munkával igyekszik • enyhíteni a zsúfoltságon. To­vább növelik a személyszál­lító vonatok sebességét is. 1964-ben a terv szerint 107,6 millió tonna árut kel­lett volna elszállítania a MÁV-nak. Ezzel szemben 111.4 millió tonna árut jut­tatott rendeltetési helyére. Különösen nagy feladatot rótt a vasútra az import, a tranzit szállítás, amely időnként háttérbe szorította a belföldi szállítási igények kielégítését is. 1965-ben 115.5 millió tonna árut kell rendeltetési helyére juttatni. Ennek a hatalmas árumeny­nyiségnek továbbításához a vasút 1965-ben 4150 teher­kocsit kap kb. 2300—2500 va­gont azonban selejtezni kell. A vonóerő-park 52 diesel, és 18 új villanymozdonnyal gyarapodik. Háromezer nápfrontvezető tanácskozásai Közérdekű kérdések a figyelem előterében A most véget ért megyei sát, terveink valóraváltását népfront-értekezletek fóru- és fölösleges bosszúságot „ min(AO„ okoznak a lakosságnak. Egye­mán a bizottságok mintegy bek közön szóvátették( hogy 3000 vezetője tanácskozott a mozgalom jelenlegi helyzeté­ről, feladatairól és egy-egy országrész dolgairól. Az át­fogó véleménycsere tapaszta­latairól a népfront országos még mindig sok energia megy veszendőbe a beru­házások elaprózásávaL Elmondották például, hogy Fejér megyében, Mezőfalván tanácsánál elmondották: — három törpe vízművet épít­A megbeszéléssorozat arról tet.nek a különböző szervek; tanúskodott, hogy s mindegyik csak egy terüle­tet — gazdaságot stb. — lát majd el. Ha koncentrálják a beruházást, körülbelül 180 ezer forintot megtakaríthat­tak volna, s — belátható idc« belül — jó ivóvize lehetne a falunak is. Somogy megyé­Üj tagjaik, akik már ko- be" a.^"6^' rábban is többszörösen bebi- mezőgazdasági zonvították segítőkészségüket mVnkak ldején sokszor meg­. 5, ' nehezítette a közös gazdasá­a mozgalom tavaly újjá­választott helyi irányító testületei általában bevál­tották a hozzájuk fűzött reményeket. gazdasá­múlt hónapokban is, jól meg­közéleti aktivitásukat, az el­állták helyüket, derekasan Felhívták a, inet(skp,ek « kivették részüket a közösség ^'JflfJfr M metékesek n dolgainak intézéséből. szű- gyeiméi, kebb hazájuk gyarapításából, vizsgálják meg. milyen szervek mulasztásai miatt nem kapnak megfelelő utánpótlást g magyar gyártmányú traktorokhoz és gépekbe*. 0 A' katona leleményes, ügyes, talpraesett, mindig azt nézi, hogy hol, miberl segíthet embertársainak. S mindezt a tulajdonságot a közösség érdekében fejlesz­tette ki magában a két test­vér is. Mindegyikük eredmé­nyében ott van a társak se­gítsége is, a közösség hatal­mas ereje, akarása. — Az emberré válás szép Iskolájának megannyi próba­tételét csak a közösség ere­jében bízva hagyhattuk ma­gunk mögött — mondják a testvérek. S ezt nemcsak ki­zé álltak ők is, akik önként jelentették, mint hangzatos Jelentkeztek egy-egy állami mondatot, hanem így is érez­gazdaságba a sürgős betaka- nek. Patronáló szülők a rossz körülmények között élő gyermekeknek Tegnap délelőtt az I. ke- kek mellé patronáló szülőket " küldenek, akiknek az lesz a feladatuk, hogy a család fel­nőtt tagjait megpróbálják jó útra téríteni és segítik a gyerekeket a tanulásban. Ezen az értekezleten tár­gyalták meg az I. kerületi tanács művelődési állandó bizottságának ez évi tenni­valóit is. A tervek között szerepel az oktatási reform eredményeinek felmérése és a reform megvalósításában való részvétel. Az eddiginél ls kultúráltabb nyári tábo­rozási lehetőségeket akarnak biztosítani a fiataloknak, összefogják az üzemek ok­tatási felelőseit, hogy a fel­nőtt oktatás szélesebb kör­ben terjedjen el. Megvizsgálják a nyugdíjas pedagógusok helyzetét is. s ahol szükséges segítenek. Bő­vítik a pályaválasztási ta­nácsadást, amit a tapaszta­latok szerint a szülők na­gyon szívesen vesznek igény­be. Erélyesen lépnek fel az iskolákban a higiénia meg­javításáért rületi tanács művelődési ál­landó bizottsága a gyermek­és ifjúságvédelmi albizott­sággal közösen megtartotta az év első programadó ér­tekezletét. Dr. Korek Jó­• zsefné vb elnökhelyettes megnyitója után dr. Mucsi Józsefné, a művelődési ál­landó bizottság elnöke is­mertette a gyermek- és if­júságvédelmi albizottságra váró feladatokat. Az albi­zottság legfontosabb tenni­valója az 1965-ös évben az lesz, hogy az iskolák gyer­mekvédelmi felelőseinek és a körzetek tanácstagjainak munkáját összehangolják. Azt is célul tűzték ki. hogy az eddig külön-külön műkö­dő társadalmi szerveket — a nőtanácsot, a Hazafias Népfront Bizottságot stb. — összefogják, hogy együttes erővel hasznosabb segítséget nyújthassanak a rossz csalá­di körülmények között élő kiskorú gyermekeknek. Elha­tározták, hogy a rossz kör­nyezetben nevelkedő gyere­Mindennapos mozilátogatók O A Szabadság Mozi előcsarnokában ta­lálkoztunk. — Jegyet akarnak venni? — Nem, mi mindennap moziba járunk. Csodálkozva nézek rájuk, összemosolyognak. — Mozigépészek vagyunk — magyarázza Kovács József és Zoltán József. — A szak­mánk a mozi. 1951 óta vetí­tünk. 1958-tól a Szabadság Moziban dolgozunk. Kovács József az órájára néz. — Jöjjön fel a gépházba! Ideje, hogy üzembe helyez­zük a masinákat. A gépház tiszta. Két ha­talmas vetítőgép, hangerősí­tő, filmszekrény a berende­zése. — Ojak a gépek? — Nem éppen. Tizennégy évesek. Nemsokára kicseré­lik őket. Csak ápoljuk mind­kettőt. Még egyszer sem kel­lett generálozni. — Vigyázni kell rájuk, mert a közönség nagyon igé­nyes, s különösen a fiatalok türelmetlenek. Ha egy-egy pillanatig homályos a kép, máris füttykoncert figyel­méztet bennünket, mintha mi nem tudnánk. Nem ls be­szélve arról, ha elszakad a film, vagy hanghiba kelet­kezik. Pedig ha tudnák, mi fo­lyik ilyenkor a gépházban. Pillanatok alatt fel kell fe­dezni a hibát és ki kell javí- a Szabadság Moziba nem ér­tani. Például ha a film sza- vényesek. kad ei, nem bajlódnak a ra­gasztással, újra befűzik, s máris folytatódik az előadás. Talán senki sem vette ész­re még a nézőtéren, hogy a játékfilmeknél 5—6 alkalom­mal a vászon jobb sarkán kis fekete karika jelenik meg. Ez jelzi a „felvonás" végét. — Ilyenkor leállunk az egyik géppel, s a következő részt már a másikkal vetít­jük. A pihenő gépet újra feltöltjük, hogy a következő felvonásra „startra készen" legyen. — Hány filmet vetítettek már? — Körülbelül ézret. De elejétől végig nagyon kevés filmet láttunk. Néha egy hét után ls találunk ismeretlen jelenetet. — A munkán kívül is jár­nak moziba? — Ha a család többi tagja elhatározza: ma moziba me­gyünk. — Azt mondják, a jegykezelés nem munka — mondja Hódi Ist­vánné. — Igaz, nem fizikai megerőltetés, de az idegeket hamar felőfli. Főleg ha sok olyan néző érkezik, mint a múltkori. A nő hatalmas csetepatét rendezett, mert nem akartam beengedni jegy nélkül. Igaz, mutatott vagy húsz villamosjegyet, de azok — A véleménycsere részt­vevői számot adtak az élet legkülönbözőbb területeit jel­lemző eredményekről, de ugyanakkor számos olyan jé­lenségre is felhívták a fi­gyelmet, amelyek akadályoz- , zák lehetőségeink kiaknázá- X?s megyeien *** kifogásol­tak, hogy jó néhány esetben késve érkezik a falvakba, a földekre a műtrágya. — Visszatérd panasz Toít, hogy a Javító-szolgáltató hü­lózat fejlődése elmarad as elektromos háztartási gépeké a rádiók, televíziók, vala­mint a motorkerékpárok ter­jedésének ütemétől. — Végül sok szó esett a falvak kulturális életéről. A népfrontvezetők Jónéhány helyen elmondották, hogy nem fűtik a művelődési há­zakat, a klubokat, g emiatt még ma is az Italbolt a tár­sadalmi élet központja. Rá­mutattak: helyes lenne, ha a nagyobb községekben egy-egy fő­állású népművelőre bíz­nák a kulturális mtmlta irányítását, akik felelősségérzettel és hi­vatásszeretettel végeznék munkájukat A tanácskozássorozat tórn­mán elhangzott észrevétele­ket, javaslatokat a Hazafias Népfront Országos Tanácsa eljuttatja az illetékesekhez (MTI) — Mindig Hyen szigorú? Elmosolyodik. — Csak ha látom, hogy potyázni akarnak. Volt olyan eset is, amikor egy fiatal­ember megkért, engedjem be, mert otthon felejtette a jegyét Teit házunk volt. Láttam, hogy csak egy sza­bad hely van, leültettem Másnapra behozta a jegyet. — 1953 óta jegykezelő, megismerte a közönséget. Milyenek az emberek? — Nagyon sokat változtak. Kulturáltabbak, becsületeseb­bek, igényesebbek. A törzs­közönség minden jó filmet megnéz. Csakhát elég kevés a jó film. — Milyen nemzetiségű fil­mek a legkedveltebbek? — Nem az számít, hogy kik csinálták a filmet, az a lé­nyeg, jó legyen. A jó film­nek jó a közönsége is. Ak­kor tényleg gyerekjáték a jegykezelés. K. A. Jubileumi újitókiállitás Országos újító és feltaláló iparági konferenciát rendez Budapesten az Építő-, Fa­és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete. A január 19­én sorrakerülő konferencián dr. Szabó János építésügyi miniszterhelyettes tart elő­adást. A konferencia napján délelőtt 9 órakor nyitják meg az V. országos iparági újító és feltalálói kiállítást, ame­lyet január 19-től 29-ig min­dennap 9 órától 19 óráig tartanak nyitva az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dol­gozók Szakszervezete szék­házában, Budapesten (Dózsa György út 84.). Fűtés a föld melegével Az atomenergia gazdasági át lenézték a geotermikus kilátásai láthatólag nem ve- energiát és bizalmatlanok szik el a kutatók kedvét at- voltak vele szemben, de lég­től sem, hogy más energia- utóbb Dél-Kaliforniában ter­forrásokat keressenek. Az mészetes „hőforrást" fedez­oroszok olyan geotermikus tek fel: a forró gőz a föld centrálé tervén dolgoznak, legmélyebb „kazánjából" tör SiaíeKamcfÍ3tkaa félszi- . hőmérséklete az eddig get tűzhányóinak melegét, észlelt legmagasabbak közé ÍAz amerikaiak hosszú időn tartozik (800 fok Fahrenheit). Nőknek való... jV<5i szakma — mondtuk még néhány éve, s mondjuk olykor még ma is és mire gondolunk? A fodrászra, a kozmetikusra, a gépíróra, az áruházi eladóra, a varró­nőre... Építőipar? Közlekedés? Erdészet? Hol itt a le­hetőség, hol lehet ebben női szakmákat találni? S lám, a szakszervezetek most vizsgálatokat tartot­tak, ellenőriztek húsz vállalatot e három területen, s ta­láltak 1299 munkakört, amelyben akár azonnal, 461 he­lyen pedig 3—6 hónapos szakmai oktatás után nőket le­het alkalmazni. -Pedig csak húsz vállalatot vizsgáltak — mennyi lehetőséget találhatnának másutt is, más ipar­ágak, vállalatok sok ezer, sok tízezer munkahelyén! Fontos ügy ez. két vonatkozásban is az. Közismert tény, hogy jónéhány területen elapadt a munkaerő-után­pótlás legtöbb, eddig ismert forrása. De az élet a gaz­dasági fejlődés mind újabb követelményeket állít; épí­teni kell, sőt korszerűbben kell építeni, kellenek gépé­szek. daru- és gépkezelők, kellenek díezító" festők, tapé­tázók. mázolók — kell az utánpótlás. Már magában ez az egy tény is indokolja úi lehetőségek felku'atását S nem kevésbé lényeges, hogy a „nőiesítés" Budapesten és vidéken egyaránt sok ezernyi asszony és leány elhe­lyezkedési gondjainak megoldását is elősegíti. A korsze­rűbb élet természetszerűen hozza magával, hogy a nők alkotóbb munkára vágvnak. szakmára, szakképzettségre, amely olykor még a pénzkeresés egyszerű tén vénél is nagyobb fontossággal jelentkezik. Nem csupán dolgozni akarnak, hanern kvalifikáltabb munkát végezni, mester­séget tanulni, hivatást szerezni, nem pedig csak hivatalt. S most itt a bizonyíték, a vizsgálatok perdöntő bi­zonyosságú eredménye. Nőiesíthető sok szakma, eevebek között a kerámiakészítés, az üvegfestés és csiszolás, a porcelánfestés, az intarzia-készítés, a tapétázás, a díszítő szobrászat . Húsz szakmát kijelöltek, ebben már az ipari tanulók nagv többsége leány, olvkor a leendő szak­emberek 60—75 százaléka is. S ez mér messze nem a felső határ. Nem az a lánvok aránvszámában. s nem az a nőiesíthető szakmák kijelölésében, mecáilamtás^ban sem. De már az eddigi Vs jelez valarrti lénveeesrt: az elfogadott, s nem is ritkán emlegetett egvenjogúság im­már új tartalommal gyarapodik t- t>. Csütörtök. 1965. ianuár 11. DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom