Délmagyarország, 1965. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-14 / 11. szám

Hiszékenység Anekdoták szenvedő hőse, legendáknak beillő történetek szereplője volt a múltban a rászedett ember. Szélhámosok, ügyeskedő ügynökök éltek vissza tájékozatlanságával, csalták ki pénzét, sóztak nyakába értéktelen holmit. Mint társadalmi jelenség, ez már a múlté, de mint egyedi esettel, sajnos, még manapság is találkozunk. Előfordul, hogy „ügyeskedők" lóvá tesznek hiszékeny embereket, busás tandíjat fizettetve velük naivitásukért A rendőrség a közelmúltban leplezte le „nepperek", lelkiismeretlen ügynökök hálózatát akik a fővárosba bútorvásárlásra érkező falusiakat a méregdrága kisiparoshoz irányították. Az ügynök százalékot kapott a kisiparos jó áron túladott ósdi bútorain, csak a vevő járt rosszul... Kettőn álí a vásár — ritkán gondolunk arra, amikor a rendőrségi krónikában hasonló ügyet olvasunk. Házasságszédelgő — s akik hittek neki, üzletember, aki mindent megszerez — s akik előleget adnak neki, üzenetet hozó Jóasszony — s aki egyedül hagyta a lakásban: elválaszthatatlan. A szélhámos csak akkor élhet meg, ha vannak, akik hagyják magukat rászedni! „Csomagban kaptam" — mondja az újmódi kofaaszszony, s busás felárral eladja azt amit az állami üzletben vásárolt. „Príma minőség!" — állítja az álkisi poros, s elsózza a ragyogóra kikent-kifent, szúette bútort. „Meglesz az esküvő" — így a házasságszédelgő, csak éppen útiköltséget kér, meg kölcsönt, mivel nem létező saját pénzét éppen ház, telek stb. vásárlásba fektette ... Hiszünk nekik? Előfordul! Sokszor bizony nem teszünk különbséget bizalom és oktalan hiszékenység között nem mérjük meg ez embert őszintén szói-e, hihetünk-e neki? Az áldozatok, a rászedettek aztán legtöbbször csak a bíróságon jönnek rá, kiben bíztak meg, kinek a szavát hitték. Legyünk bizalommal egymáshoz, de ne legyünk hiszékenyek. Más kárán tanul az okos! M. O. Apróságok TEXASBÓL? Az étterem ruhatárában öltözködik egy úr. Egy másik úr lép hozzá és udvariasan megkérdezi: — Ne haragudjék., nem ön Mr. Smidth Texasból? — Nem. összetéveszt valakivel. — Akkor bocsásson meg. Tudja, ön Mr. Smidth ruháját vette fel, az pedig — én vagyok. „MÚLTKOR" A híres filmszínésznőnek nem tetszik a róla készült fénykép. — A múltkor sokkal jobb képet csináltak — panaszkodik a fotográfusnak. — Igaza van, hölgyem — feleli a fényképész —s de meg kell jegyeznem, hogy a múltkor nyolc évvel fiatalabb volt... SZÁMLA — Mondd csak: megfogadtad az orvos tanácsát, hogy jóval kevesebbet egyél? — Eüe'nte nem, de amikor benyújtotta a vizitekről a számlát, azonnal. Az „őserdő orvosa 99 99 Ahol már nincsenek utak, ahol végetérnek az ösvények, ahol csak fatörzsből vájt csónakkal, piroggal közlekednek, ahol az esztendő háromszáz napján szakad a trópusi eső, .néhány kilométerre délebbre az Egyenlítőtől az Ogové-folyó partján több mint ötven évvel ezelőtt deszkabódékat ácsoltak. Kórházat építettek a varázslókkal gyógyító afrikaiak számára a kontinens legelmaradottabb vidékén. Egy halkszavú ember, aki maga is ácsolta a gerendákat, biztatta az építőket, s gyújtotta meg a vidék első petróleumlámpáját. Azután gyalogosan és csónakkal járta a feketék falvait, kunyhóit, igazi gyógyítást ígérve a varázslók és a hókusz-pókuszozó „orvosságos emberek" helyeit. \ lambarenc Így született ötvenegy esztendővel ezelőtt Gabonban, az Ogové partján Lambarene. Először sárból tapasztott „kórtermekből" állt, azután egyre bővült, s ma már 400 beteget fogad be és külön 150 személyes lepratelep tartozik hozzá. S aki építette, vezette, aki a betegeket gyógyította: AlÜjszerűségénél fogva igen érdekesnek ígérkezik a rádió ez évi sportműsorának „menetrendje". A közvetítések felölelnek majd minden jelentős sporteseményt. Helyszíni közvetítés lesz a Győri ETO—DWS Amsterdam EK. valamint a Ferencváros—Róma VVK labdarúgó mérkőzések hazai és külföldi eseményéről, a húsvéti nemzetközi labdarúgó torna bécsi és budapesti találkozóiról. Beszámolnak Londonból az Anglia—Magyarország válogatott mérkőzésről, valamint a VB selejtezőkről: az NDK—Magyarország és az Ausztria—Magyarország találkozókról. Ott lesz a mikrofon a párizsi vívó világbajnokságon és a franciamagyar úszóversenyen is. Tervezik ezenkívül a finnországi kötöttfogású birkózó világbajnokság és a bulgáriai súlyemelő Európa-bajnokság közvetítését Az említett eseményeken kívül a labdarúgó bajnokság tavaszi fordulójának rajtjától kezdve minden forduló valamennyi mérkőzését ismertetik a már szokásos kapcsolásos rendszerrel. mscaMMiiiH * $P°rt a rtdlóbai g^n^T iíüfil Miben reménykednek az új játékosok? A Szegedi EAC labdarúgó-csapatának házatáján nagy a készülődés. A játékosok kiveszik részüket a kemény munkából, folyik as: alapozás. A csapat tagjai között négy új fiú is van, akik szintén szorgalmasan edzenek. Velük a legutóbbi edzésen beszéltünk. Megérdeklődtük tőlük, hogyan érzik magukat az új egyesületben, mik a terveik. A következő válaszokat kaptuk. CSERKÖ JÓZSEF: Két és fél évig voltam a Kecskeméti Dózsánál és mindig jobbhátvédet Játszottam. Szívesen jöttem Szegedre és szeretnék bekerülni az ..egybe", hiszen fiatal vagyok éa futballozni szerelnék. Ezért igyekszem az edzői utasításokat a legpontosabban béta i tani, hogy fejlődjek. Még csak annyit: ha kell, baloldalon is tudok játszani. KALOCSAI GÉZA: Mielőtt Szegedre kerültem volna. édesapám sokat magyarázott az Itteni viszonyokról és bátorított ls. ö ismeri Szegedet, mert tíz évvel ezelőtt Itt edzóaködött Nem csalódtam, mert Itt remek barátokra és játékostársakra találtam. A labdarúgás mellett most a tanulásból la kl kell vennem a részemet, mert az orvostudományi egyetem első éves hallgatója vagyok. Szeretnék Jó labdarúgó és jó orvos lenni. SZEKERES ISTVÁN: Zalaegerszegről a napokban helyeztek át Szegedre, s így még idejében bekapcsolódtam az alapozásba. Szívesen jöttem vissza, hiszen szüleim itt lnknak és mielőtt bevonultam katonának, az Alsóvárosi MAV-ban játszottam. Jobbszélső vagyok, de erre a helyre nehéz lesz bekerülni, mert Csömör fix pont a csapatban. Nagyon kell igyekeznem, hogy a csatársorban helyet kapjak. VARHELYI PÉTER: Jól érzem magamat az új csapatban, mert mindenki szívesen fogadott és én is Igyekszem beleilleszkedni az új közösségbe. Igaz, itt nehezebb a munka, mint a megyében volt, de jól birom az edzéseket Idén már körülijeiül hatvan kilométert mezelztünk és emellett a gumiteremben la edzünk. Szeretném beváltani a hozzám fűzött reményeket... Lelkes szervezők, jó szakemberek A Szeged! VSE atlétái 1964-ben is sikeresen szerepeltek. Az országos ranglistán az összesített pontversenyben a nyolcadikok lettek, és ezzel a Tatabányai Bányász mögött a második legjobb vidéki szakosztálynak számítanak. Tavaly a hatodik helyezést érték el, az új pontozási rendszer azonban nem kedvezett a vasutasoknak. így ugyanis több előnyt élveznek a sok elsőosztályú versenyzővel rendelkező fővárosi egyesületek, az SZVSE-nek leginkább a tömegsport felkarolása ax erénye. A sportolók mozgósítása terén Szegeden már ismert az úgynevezett Kakuszi-módszer ... Lényege: az atléták elindítása minél nagyobb létszámban és minél több versenyszámban. Ez a módszer eddig még mindig meghozta gyümölcseit. A lelkes edző és szervező munkássága elismeréseként nemrégiben megkapta a testnevelés és sport kiváló dolgozója kitüntetést — Huszonöt éve nevelem, tanítom az atlétákat — monta Kakuszi Ferenc — és ezt a munkát mindig szívesen végzem. A szervezés terén egyébként már könnyebb lett a dolgom, mert két versenyzőm. Lovas Ferenc és Virágh József is segít nekem... — A Vasútforgalmi Technikum diákjaival sportolok együtt — mondta Lovas Ferenc, az ismert középtávfutó. — A tanárokkal sikerült jó kapcsolatot kialakítani. Segítünk Feri bácsinak, hiszen több mint száz embert öszszefogni egyedül nem könynyű feladat... Zsedényi Tstván edző a rövid- és középtávfutókkal foglalkozik. Az ó keze alatt nőtt válogatottá a rövidtávfutó Babos és a négyszázas Tóth Gyula is. — Arra törekszem, hogy rendre és fegyelemre szoktassam a fiúkat és a leányokat — mondta. — Ez látszólag egyszerűnek tűnik, pedig nem is olyan könnyű feladat Érteni kell a fiatalok nyelvén, mert csak így érhetünk célba. Az atlétika sok munkát kíván, a siker nehezen születik meg. Ezért szorgalomra és kitartó munkára nevelem versenyzőimet a jövőben is... r. i. jó szó és alapozás A szegedi egész országban erőteljesen fejlődik a sportmozgalom, s ezzel, bár nem könnyű, mindenképpen lépést kell tartani. Eredményeink sokat javulhatnak az idén, ha sikerül legyűrni nehézségeinket s erre összpontosítani erőinket Amikor erőről beszélünk, nemcsak az anyagi eszközökre gondolunk, hanem a nagyobb hozzáértésre, a vezetői készségre, nevelésre, a harcos küzdőszellemre, a vezetők és sportolók közötti jó kapcsolatra, a kollektív szellem erősödésére. Egyes sportágakban a megfelelő téli alapozásra, az évadra való jó felkészülésre. Sokat hallott, Ismételgetett szavak ezek, amelyek ott vannak az egyesületek „zászlóin", a vezetők és játékosok célkitűzéseiben. Erről beszélt egyik labdarúgó-csapatunk vezetője a „kapunyitó" edzés előtt. Kifejezte azt a reményét, hogy a játékosok sikeresen alapoznak ezekben a hetekben, s 1965-ben az elmúlt évinél eredményesebben szerepelnek. Az edző és a sportolók jó kapcsolatát e szavakkal igyekezett „megalapozni", a játékosokhoz szólva: „Évközben aztán ne sértődjenek meg, ha majd az. események hevében az edző goromba hangon beszél magukkal". Nem hiszem, hogy a labdarúgásban, vagy bármelyik sportágban a durva, goromba, a játékosok emberi mivoltát, érzéseit sértő szavak elősegítik a fegyelem megteremtését. Vagy adnak nagyobb lelkesedést, optimizmust a csapatnak. Nem valószínű, hogy a sportegyesületben a goromba szó erősíti a kollektív szellemet, jó atmoszférát teremt a csapatban. Mostanában* és sportkedvelő emberek sokat vitatják az úgynevezett csapat-atmoszféra problémáit. Hogy mi ez és mi rejlik e fogalom mögött, azt jószerint mindenki tudja. Az is, akinek lelkesedését, küzdőszellemét megtermékenyíti az egyesület, a csapat egészséges légköre, meg az is, akit rossz emberi viszonylatok, a goromba szót követő személyi torzsalkodások szövevénye keserít. E kérdéseknek százféle ága-boga van, de ezúttal csupán egyet érintünk közülük: a vezetők és a sportolók közötti kapcsolatot. Közismert igazság, s igazság ez a sportmozgalomban is, hogy semmi sem győz meg úgy, mint a jó szó, semmi sem lelkesít i óbban, mint az emberi hang. Ennek ugyanis heve, sodra van, magával ragadja, vagy legalább is gondolkodóba ejti, hatása alá vonja azt, akire a jó eredmények elérésében számítani akarunk. A jó szó, az emberi hang a sportmozgalomban sem luxus, hanem a megértés, vagy megértetés eszköze, a vezetők és vezetettek közötti igaz kapcsolat kötőanyaga. Csak az lehet minden szempontból jó egyesületi vezető, edző, szakosztályvezető, aki el tud érni bizonyos „hőfokot" munkájában és a sportolókkal való kapcsolatban. Mindenki, aki katona volt, tudja, hogy minden parancsnok utasítását követni kell. mert ez a hadsereg rendje. De vannak parancsnokok, akiket a katona a tűzbe is követ — és ezek mindig azok. akik eréllyel, de emberséggel bántak beosztottjaikkal. 04- j--érvényes a sportminaez mozgalom parancsnokaira, katonáira is. Gondoljunk most erre az alapozás, a felkészülés időszakában. S ha az elmúlt évi, vagy korábbi szóváltásokból származtak sértődések, a jó atmoszférát a kollektív szellemet aláaknázó sérelmeket orvosoljuk, teremtsünk kölcsönös megértést Csak így lehet teljes a téli alapozás. H. r. bert Schweitzer, az elszászi születésű orvos és tudós, január 14-én ünnepli 90. születésnapját. Az „őserdő orvosa", a Grand Docteur. a Nagy Fehér Doktor — ahogyan a gaboniak nevezik és tisztelik őt —, korunk egyik legérdekesebb, s legkiemelkedőbb személyisége. Strasbourgban, majd Berlinben és a párizsi Sorbonne-on tanult, harmincéves korában már a filozófia doktora, teológus, ismert író, ünnepelt orgonaművész. Romáin Rolland elismerően írt nagyszerű Bach-játékáról. Sokan „csodagyereknek" tartották, ő pedig egyetemi tanári elfoglaltsága mellett harmincéves korára négy tudományágban szerzett doktori oklevelet! Már huszonegynéhány esztendős korában elhatározta, hogy 36 éves korától minden erejét és tehetségét embertársainak megsegítésére fordítja. És amikor megszerezte orvosi diplomáját is, mert úgy gondolta, ezzel tehet majd a legtöbbet — szülei haragja, barátainak megrökönyödése ellenére, az első világháború kitörése előtt Afrikába indult. % Grand Docteur Tudta, hogy új munkahelyén, a francia gyarmati' rabságban sínylődő Gabonban teljesen magára lesz utalva. A gyarmati hatóságok cseppet sem örültek a „különcködő orvos" vállalkozásának. Albert Schweitzer, a fiatal orgonaművész mindenét pénzzé tette, hogy legalább a legszükségesebb felszerelést beszerezze, orvosságokat vásároljon jövendő kórháza számára. \ Igv érkezett Lambarenebe Azóta a Grand Docteurl megismerte az egész világ, ő azonban csak néhányszor hagyta el az Ogové menti telepet. Az első világháború alatt a franciák fogolytáborba zárták, de Schweitzer visszatért. Ezután már csak akkor hagyta el Lambarene-t, amikor európai és amerikai hangverseny-körútjaival szerzett anyagi bázist kórházának fenntartásához és bővítéséhez. Felolvasókörutakat tartott, Bach szerzeményeit orgonálta, azután sietett vissza, megküzdeni a gyarmati hatóságok gáncsoskodásával, az ezeréves babonákkal, a bizalmatlansággal, tudatlansággal és álomkórra], leprával... A francia hatóságok igyekeztek lehetetlenné tenni munkáját, mert Schweitzer nyíltan ostorozta a kolonializmus kegyetlenségét, a fajüldözést, Afrika kirablását. \ ..Közép-afrikai üdvözlettel** Közvetlenül a második világháború előtt látogatóba jött Európába, amikor az Atlanti-óceánon hajózva a rádióból Hitler egyik fenyegető A Varpalota! Szénbányászati Trösa* férfi munkaerőt vesz tel i«—13 éves korig mélyszinti bányamunkára. Kedvezményes munkásszállást és napi háromszori étkezést biztosítunk. Nűs és családfenntartók évente 64 mázsa ahydrált szenet kaprok térités nélkül. Útiköltséget felvétel esetén megtérítünk. Felvételhez szükséges: munkakönyv, két hétnél nem régibb tanácsi igazolás és katonakönyv. Jelentkezni lehet folyamatosan a Várpalotai Szénbányászati Tröszt Munkaügyi Osztályán. K. 10 beszédét hallotta. Még a hajón elhatározta, hogy azonnal visszatér Afrikába. Elítélte a nemzeti gőgöt és a fasizmust, s amikor a hitlerizmus tobzódása idején Németországból meghívólevelet kapott. befejező sorában „német üdvözlettel", Albert Schweitzer elhárította a meghívást és — mintegy visszavágásként a gőgös germán fennhéjázásra — így fejezte be levelét: „Közép-afrikai üdvözlettel. Dr. Albert Schweitzer". Schweitzer a közép-afrikai Gabonban először igyekezett eltitkolni a háborút az érzékeny afrikaiak elől, amikor azonban a világégés forrósága az Ogové partjára is eljutott. amikor az afrikai asszonyok sírva búcsúztatták az európai és észak-afrikai hadszínterekre vonuló fekete katonákat, maga is könnyezni kezdett. Az első atombomba rohanása pedig még hangosabb tiltakozásra serkentette az akkor már világhírű tudóst és orvost \ Robel-béNedij Schweitzer azokhoz állt, akik az emberiséget igyekeztek rádöbbenteni az atomrobbantások veszélyére, a kormányokat pedig figyelmeztetni felelősségükre. 1957ben az oslói rádióban öt nyelven sugárzott beszédében követelte az atomrobbantások beszüntetését, s irodalmi munkásságát is ennek a célnak szolgálatába állította. „Béke vagy atomháború?'című könyvében a tudós és orvos alaposságával mérlegelte a helyzetet, őszinte elismeréssel méltatva a Szovjetunió erőfeszítéseit a leszerelésért és a békéért. Akkor már mint a Nobelbékedíj kitüntetettje jelentette ki: „Én a béke munkása vagyok!" S amikor Európába hívták, így válaszolt: „Kérem, hagyjanak dolgozni. Én itt nélkülözhetetlen vagyok. Tovább kell építenem az új lepratelepet és ehhez nagyon jól jött a Nobeldíj, sok hullámlemezt vehetek ezért a pénzért és betegeim tető alá kerülhetnek." Pedig a munka, az élet az istenhátamögötti Lambareneben nem könnyű. Amikor a 29 éves Olga Deterding, egy angol milliomos lánya, csalódva az életben, ápolónőnek jelentkezett az őserdei kórházba. hamarosan otthagyta Lambarenet... Mert az őserdei kórház Embert követel, olyan embereket, mint Albert Schwietzer, az „őserdő orvosa". Sebes Tibor DÉL-MAGYARORSZÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei es Szeged városi bi/oto agának lapja. Megjelenik bétfű kivételével mindennap. Szerkeszti u szerkesztő bizottság Főszerkesztő: dr. Lókös Zoltán Szerkesztőség: Szeged. Magyar Tanácskoztálsaság útja 10. Telefon: 35-35. 30-03 Éjszakai telelőn: 33-03 Kiadja a Csongrád Megye) Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Kovács László Kiadóhivatal: Szeged. Magyar Tanácsköztársaság útja 10 Telefon: 35-00 31-10. (Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adónk vissza.) A lapot nyomta • Szegedi Nyomda Vállalat Szeged Kárász u 3 INDEX 25 653 Terjesztik a Csongrád megye) postahivatalok. Előfizetési dl] egy hónapra 12 rt Előfizethető bármely postahivatalnál ée kéebejltőBtt