Délmagyarország, 1965. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-09 / 7. szám

Szakszervezeti KI -ülések Tegnap, pénteken ülést tartott a bányász, a közalkalmazott és a vasas dolgozók szakszervezetének központi vezetősége. Az üléseken beszámoltak az 1964-es év tervteljesítéséről, az új esztendő termelési feladatairól, a SZOT legutóbbi plénumának határozatairól. A bányaipari dolgozók szakszervezetének titkára, Simon Antal megállapította, hogy az iparág az előzetes számítások szerint 101,4 százalékra teljesítette 1964. évi tervét. Az előirányzott költségszintet azonban 0,9 százalékkal túllépte. Elmondotta, hogy a- szénbányászat 1965. évi terve 31,7 millió tonna, a kőolajtermelés 1,8 millió tonna, földgázból pedig a tavalyinál 300 millió köbméterrel terveztek többet. A közalkalmazottak szakszervezetének tanácskozásán Beckl Sándor, a SZOT titkára is részt vett. Huber Lajos szakszervezeti elnök megnyitója után dr. Jókai Loránd főtitkár tartott tájékoztatót. A SZOT legutóbbi plénumának határozataiból adódó feladatairól szólva nagyjelentőségűnek mondotta azt, hogy a közalkalmazottak szakszervezete az állami munka fejlesztését szolgáló tevékenysége közben szervezetei úján szinte az egész államapparátust áttekintheti. A vasasszakszervezet ülésén Polyák János főtitkár referátumában utalt arra, hogy a kohó- és gépipar előzetes adatok szerint 100 százalékra teljesítette tavalyi tervét. Nagy erőfeszítések árán exportfeladatainak is eleget tett. 1965-ben a termelés növekedése valamivel lassúbb lesz, a gépipar terve körülbelül 4,1 százalékkal magasabb a tavalyinál, az exporttermelés ugyanakkor 6;3 százalékkal növekszik. A gazdaságossági követelmények az iparágon belül mindenütt jóval nagyobbak, mint tavaly. A központi vezetőségek ülésein elhangzott beszámalókat vita követte. Előzetes jelentés az elmúlt évi munkáról Eredményesen dolgoztak a szegedi tanácsi vállalatok Még tíz napja sincs, hogy letéptük az utolsó lapot is az óesztendő naptáráról, pontot tettünk 1964. évi tervünkre. A Csongrád megyei és szegedi tanácsi vállalatok negyedik negyedévi munkájáról, annak eredményeiről máris összefoglaló előzetes jelentést készített a Magyar Nemzeti Bank Csongrád megyei igazgatósága. Ebből megtudhatjuk, hogy helyiipari vállalataink közül több év végi hajrával tett pontot az éves tervre, s ez a finis — a terv mennyiségi teljesítésére való törekvés — éreztette hatását az önköltség alakulásában, a termelés gazdaságosságában. A hajrá nem segített négy megyei vállalatnál, elmaradtak az éves terv teljesítésével. A szegedi helyiipari vállalatok termelő tevékenysége általában egyenletesebb volt, és teljesítették is, részben pedig túlteljesítették tervüket. A szolgáltató üzemek általában a tervnek megfelelően dolgoztak. Nagyobb lemaradásra csak a Csongrád Megyei Vízügyi Vállalatnál számítanak. Kisebb mértékű lemaradás várható a Szegedi Gázműnél, valamint a Víz- és Csatornaműnél. A gázmű az üllési földgázvezeték építésének elhúzódása miatt maradt el. Exportterveiket teljesítették helyiipari vállalataink. A Szegedi Hangszergyár, amely évközben, sőt még a negyedik negyedév elején is jelentősen elmaradt a külföldi megrendelések teljesítésében, év végére egyenesbe jutott. Megkapta a szükséges alkatrészeket, időben elkészítette, becsomagolta az árut és el is szállította megrendelőinek. Az eddig ismert adatok alapján tanácsi vállalataink közül a szegcdiek mind teljesítették eredménytervüket. A megyei könnyűipari jellegű tanácsi vállalatok közül csak négynél számolhatunk eredményes gazdálkodással. A Csongrád Megyei Vízügyi Vállalat nyereség helyett több mint 2 millió forint veszteséggel zárta az esztendőt A létszám- és bérgazdálkodásban sem érvényesült megfelelően mindenütt a takarékosság elve. A műszaki fejlesztés és az üzemszervezési munka színvonala sem érte el a tervezettet. Több helyen túlóráztatással igyekeztek a műszaki fejlesztés elmaradása miatt kiesett termelést pótolni. A szegedi tanácsi vállalatoknál részben a nyersanyagellátás problémái akadályozták a termelékenység tervezett emelkedését. A tanácsi vállalatok anyagellátása az idén is akadozott. Rendelés, és anyagterv hiányában néhány helyen olyan anyagokat is rendeltek, amelyeket később nem tudtak felhasználni. Az ilyen anyagrendelés miatt egyes vállalatok több anyagot tároltak, raktároztak a megengedettnél. A Szegedi Fémfeldolgozó Vállalatnál a befejezetlen és félkész gyártmányok átlaga szinte egész éven át a norma felett volt. Az 1964. évi tanácsi vállalati beruházások közül igen kedvezőtlenül alakult a Szegedi Nyomda Vállalat rekonstrukciója. A tervezett 3,2 millió forintból mindöszsze 1,6 milliót használtak fel, és az irodaház felújítására fordítható 1,4 millió forintból is csak 400 ezer forintot Csak amennyi szükséges • • • Toborzás helyett elhelyezési gondok Tizenhatezer mezőgazdasági dolgozó üdült tavaly Mezőgazdasági dolgozóink A különösen kedvelt csa- don teszik majd lehetővé, körében öt-hat évvel ezelőtt ládi üdülési beutalókból még hogy a „közösen dolgozni, még valósággal toborozni mindig keveset, nem egészen tanulni és szórakozni" elv kellett az üdülőket. Azóta ál- hétszázat tudtak kiadni, megvalósításáért küzdő szotalánosan népszerű lett ez a ugyanakkor bővültek a kül- ciaiista brigádok együtt töltkezdetben idegenkedve fo- földi csereüdülési lehetősé- hessék pihenő idejüket, gadott pihenési mód, s ma gek. i964-ben szerveztek előmár nem a beutalók elhelye- Az év elejét61 együttesen szőr csoportos üdülést a szakzése, hanem inkább az igé- mjntegy ezer mezőgazdasági szervezet, illetve a földmunnyek kielégítése okoz gon- dolgozó pihent ^ NDK, kásmozgalom veteránjai szádot. A mezőgazdasági és er- Csehszlovákia, a Szovjetunió, mára is. A szakszervezet, dészeti dolgozók szakszerve- Ausztria, Lengyelország és mint illetékes munkatársai zetének összesítése szerint Bulgária legSzebb vidékein, elmondták, itt is mégkülön1964-ben már tobb mint A SZOT dédesi és budapesti böztetett szeretettel vette kö16 000 mezőgazdasagi dolgo- üdülőjében megszervezték a rül a régi harcosokat. Az zó töltötte jól megérdemelt szociausta brigádok vezetői- üdülésük teljesen ingyenes pihenő idejét a SZOT, a nek és tagjainak csoportos volt> s gazdag programmal MEDOSZ és az egyes mező- üdülését. A kezdeményezés gondoskodtak róla, hogy vagazdasági üzemek sqját üdü- nagyon hasznosnak bizo- lóban jól érezték magukat, lőiben. nyúlt. Az idén hasonló mótudósítóink jelentik tudósítóink jelentik ; ?. Nikolényi Árpád Gondoskodás a nyugdíjasokról .ssws dig elért eredményeket tarA DÁV szegedi üzletigaz- ismeretterjesztő előadásra tósítva a különböző gazdagatóságának és üzemveze- meghívják az üzem volt mutatóinkat tovább jatőségének dolgozói közül az munkásait. A kulturális bi- vítsuk. Különösen nagy gonévek múlásával igen sokan zottság a vállalatnál dolgo- d°t fordítunk az exporttervonultak nyugalomba. A zók gyermekei részére kü- melés fokozására, megőrizve vállalattól azonban nem sza- lönböző szakköri foglalko- termékeink jó minőségét kadtak el, s a még dolgozó zásokat szervezett. A legkismunkatársak nagy gondot sebbeket igen szép feladatfordítanak arra, hogy szoros tal bízták meg. Időnként ottbaráti kapcsolatot tartsanak hónukban keresik fel a a nyugdíjasokkal. A DÁV gyermekek a nyugdíjasokat, üzemi szakszervezeti bizott- akiknek szavalattal, kis jesága igyekszik minél több lenetekkel kedveskednek, alkalmat teremteni a ta- A kulturális bizottság terlálkozásokra. vei szerint a gyermekszakTöbb mint száz nyugdí- kör soronkövetkező foglaljast tartanak nyilván, s lát- kozásaira, vidám vetélkedőinak időközönként vendégül, re is meghívják a nyugdíjnAz előadásokon kívül vala- sokat. mennyi műsoros estre vagy Gaál Sándor Eredmonyek-tervek a szíjrmédrugyarban A termelőszövetkezeti tagok üdülését az Állami Biztosító keretében működő biztosítási és önsegélyező csoportok szervezték. A végleges statisztika még nem készült el, de az előzetes adatok szerint a múlt évben mintegy 10 000—12 000 szövetkezeti gazda töltött két hetet az ország legszebb vidékei üdülőiben, illetve vett részt kül- és belföldi társasutazásokon. (MTI) A

Z UTÓBBI HÓNAPOKBAN sokszor szóba került üzemeknél és intézményeknél a létszámgazdálkodás. A Minisztertanács által jóváhagyott és a múlt év végén közzétett éves tervünkben is hangsúlylyal szerepel a létszámgazdálkodás javítása. S ez nem ok nélkül kapott ilyen nagy figyelmet, különböző iparágak, üzemek (építőipar, textilipar, élelmiszeripar) vezetői gyakran hivatkoznak arra — teljesen jogosan —, hogy létszámgazdálkodásuk jelenti munkájuk legnehezebben megoldható gondját. Nincs 'elég munkaerő — hajtogatják az igazgatók, főmérnökök és a legkülönbözőbb módon igyekeznek biztosítani a szükséges munkaerőt a termeléshez. Ebben elsősorban az játszott szerepet, hogy a munka intenzitása, termelékenysége nem érte el a kívánt mértéket. A termelés eredményének kétharmadát nem a termelékenységből biztosították, mint ahogyan ezt a tervek előírták... s ez jelentette elsősorban a munkaerőgondot. Ezévi tervünkben az ipari intézményi létszámgazdálkodás szervesen összefügg a termelékenységi tényezőkkel. Az elsődleges szerepet tehát a termelési tervek teljesítésében a termelékenységet javító tényezők jelentik. A műszaki vezetőknek a legelső és legfontosabb gondja a termelékenység javítását jelentő feladatok kimunkálásában jelentkezik. Ez minden iparágra egyaránt érvényes. Az 1965. évi terv üzemekre bontott számadataiból a vezetők már világosan látják a legtöbb helyen, hogy gyorsan ható termelékenységnövelő intézkedések végrehajtására van szükség. E

MELLETT természetesen a létszámgazdálkodás sem elhanyagolható. Különösen nem lehet megengedni, hogy a létszámproblémákkal összefüggésben helyenként jelentkező munkafegyelem-lazulás állandósuljon ebben az évben, mert ez károsan befolyásolja az üzemi közhangulatot, árt azoknak is, akik szívvellélekkel dolgoznak. A termelékenységi tényezők figyelembevételével a létszám kialakítás most rendkívül figyelmes, körültekintő munkát igényel vállalatainknál, intézményeinknél. Egy-egy üzemben, üzemrészben vagy intézményben csak annyi ember dolgozzon, amennyire a munka elvégzéséhez feltétlenül szükség van. S ha ebből a szempontból vizsgáljuk vállalataink, üzemeink munkáját, akkor kiderül, hogy egyes termelési ágazatokban, üzemrészekben lehetőség nyílik munkaerő felszabadítására, míg a másik helyen, ahol szűkölködnek — átcsoportosítással lehet segíteni a bajokon azonos üzemen belül. Ugyanez elképzelhető üzemek között is. De felmerül az is, hogy a kialakított tervek alapján kisebb létszámú munkaerővel is lehet boldogulni. Ilyen esetekben az átcsoportosítás természetes, és szükséges. Ezt az intézkedést nem lehet halogatni, vagy elmellőzni. M

ÉRLEGBE KERÜL minden egyes ember munkája. Elvégezte-e tisztességesen a reá bízott feladatot, vagy csak ímmel-ámmal, tessék-lássék módján dolgozott abban a felfogásban, hogy „ide a munkakönyvemet és már megyek is." Akik a látszat kedvéért járogattak be az üzembe, nem fűtötte őket saját becsülésük, hogy úgy nézzék őket, mint akik tisztességgel oldották meg a rájuk bízott munkát — most ezeket kell rádöbbenteni arra, hogy csak a tisztességesen, becsületesen végzett munkának van becsülete. Ez igazgatóktól, művezetőktől rendkívül körültekintő, felelősségteljes munkát kíván. Ilyen esetekben nagyon kell vigyázni arra, hogy ne történhessék személyeskedés, kivételezés és igazságtalanság, különösen ott, ahol családos dolgozókkal állunk szemben; ahol egy kenyérkereső van a családban... A létszámgazdálkodást illetékes állami szervek a jövőben rendszeresen ellenőrzik, s ott, ahol nem tudományos módszerekkel, s nem a szükségletnek megfelelően alakították ki a munkaerőt, ott érthetően jogosan bírálják, bírálhatják az érintett vezetőket. Ez érthető, hiszen a létszámgazdálkodás összefügg a bérgazdálkodással, a béralapok kialakításával és felhasználásával is. E kérdésben rendkívül sok vita, érv és ellenérv csap össze. De ez nem befolyásolja, nem befolyásolhatja a szigorú létszámgazdálkodást. Csak anynyi ember dolgozzon, amenynyire szükség van az elvégzendő munkához —, ez az elv üzemekre, intézményekre egyformán érvényes. Hiszen ez nagymértékben befolyásolja az önköltség alakulását, a nyereségrészesedést, az üzem munkafegyelmét, s a ermelékenységi tényezők alakulását is. A

LÉTSZÁMGAZDÁLKODÁS egészséges kialakításában pártszervezeteinknek is és szakszervezeteinknek is megvan a maguk szerepe. Közreműködésükkel lehet csak okosan és jól megoldani gazdálkodásunk és termelésünk e fontossá vált kérdését. K. B. A Pannónia Szőrmekikészítő és Szőrmekonfekció Vállalat szegedi üzemegységében most készül a tavalyi év zárszámadása. 1964ben 12 százalékkal volt magasabb termelési értékünk mint 1963-ban. Gyártmányaink közül például irhakabátból 3 ezer. a textilhuza tos bundákból pedig mintegr 10 ezer darabbal termeltünk többet. Tavaly új cikként vezettük be a szőrmesapkák gyártását, bár az első negyedévben komoly gondot okozott e cikk előállítása, ív végéig ebből már 91 ezer darabot készítettünk el. Szőrmehulladék táblából is 40 százalékkal növeltük termelésünket, s így vált lehetővé, hogy a közkedvelt velveton huzatú kabátok termelését is emeltük. A zárszámadáskor sok szó esik az exporttermelésről — bár még a számszerű értékelést nem zártuk le —, már most megállapíthatjuk, hogy körülbelül negyven százalékkal többet termeltünk exportra, mint 1963-ban. Készül a zárszámadás Minden ablakszem kihunyt már, csak a termelőszövetkezeti irodáé világítanak néha még éjfélkor is. Immár hetek óta van ez így öttömösön: készül a tavalyi esztendő zárszámadása. Ennek során tételesen elszámolnak a bevételezett és kiadott takarmányokkal a raktárosok is. Huszta József elnök, Módra Szilveszter elnökhelyettes, Nagy Pál könyvelési csoportvezető, Balla Ferencné és Maróti Szilveszter raktárosok tárgyalnak arról: miből mennyi fogyott és mennyi a készlet? (Somoeyiné (elv.) L Szombat, 1965. január 9. QU-MAGYARORSZAG 3