Délmagyarország, 1964. december (54. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-10 / 289. szám

Az orvos házhoz jár a III. kerületben is Szeged mindhárom kerületének orvosi, egészségügyi eliatottsdga sokat javult az utóbbi időben. Fél éve, hogy a körzeti rendelőket és az üzemegészségügy) hálózatot átadták a kerületeknek. Ennek gyakoriali haszna lemérhető bármely kerületben. Vegyük vizsgálódásunk tárgyául a nagy területen fekvő Alsóvárost. Móravárost és Mihályteléket magaba foglaló III. kerületet. Tizenegy körzeti orvos és tizenegy üzemorvos napi rendelése 95 ora. Meghonosodtok a szakrendelések Speciális szakrendelesek is meghonosodtak mar a kerületben. Napi 12—12 órában 3 3 orvossal, asszisztensekkel es védőn okkei gyermekgyógyászat és nőgyógyászat all a lakosság rendelkezésére. A központban, a rendelőintézetben ezzel csökkent a zsúfoltság, nem beszélve arról, hogy a város legkiesőbb részén lakóknak nem kell órákat tölteniük, amíg orvoshoz jutnak, illetve onnan hazaérnék. Ha nem is vehetjük szó szerint, a kerületi körzeti ós szakrendelések szaporításával, fejlesztéséve] az orvos „házhoz jár" a külső városrészekben. Dr. Vitos György főorvos, a III. kerületi tanács egészségügyi csoportjának vezetője elmondotta: azzal, hogy a körzeti rendelők és az üzemegészségügyi hálózat a kerületi tanácsok hatáskörébe került, lényegesen javult a betegellátás. Több idő jut az esetleges problémák megoldására is. Nem beszélve arról, hogy a körzeti rendelők felújítására többet fordítottak aa elmúlt fél esztendő alatt, mint azelőtt több éven át. Csak egy példát: a Korda sori rendelőt, noha 1960-ban építették, azóta nem piktorai ták. Most a kerület összes rendelőit rendbehozatták. a cserépkályhákat átrakatták, az ajtókat lefesttették. Jövőre közel 80 ezer forint értékű orvosi műszert ad a kerületi tanács a körzeti és az üzemorvosi rendelőknek. flz országos átlag alatt A kerület két nagyüzemében. a ruhagyárban és a kenderfonógyárban az üzemorvos is táppénzes állományba veheti a dolgozókat a betegség teljes tartamára. Ez is új vonás a betegellátásban. Időt es fáradságot takarítanak meg vele. nem beszélve arról, hogy a helyzeti előnyből adódóan az üzemorvos emberileg is jobban ismeri betegét, csaladi körülményeit, mint a rendelőintézet orvosa, akihez először megy panaszával a beteg. Nem véletlen tehát, hogy Szegeden ez év harmadik negy edé' ében jóval az országos átlag alatt volt a táppénzesek százaléka. Az országos átlag 4.1. a szegedié 3.6 volt. Az elmúlt év azonos időszakában itt is 4,1 százalék volt a mutatószám. Hogy mennyire komoly ezeknek a számoknak a csökkenése csak pár tizeddel, vagy századdal is, azt eléggé bizonyítja: a százalékemelkedősnek minden tizede 2 millió forint kifizetését jelenti az ország pénztárából. Ktirülttlriníö gondozás A gyógyítás és a betegségek megelőzésével kapcsolatos teendők egyre szorosabbá válnak az orvosok és egészségügyi dolgozók munkájában. Jövő év januártól kezdve a kerületek egészségügyi ellátásában is meghonosítják az úgynevezett gondozási módszert. Betegségek szerinti nyilvántartást vezet, nek majd. Ez azt jelenti, ha például egy dolgozó gyomorbántalmakra panaszkodik, s majd meggyógyul, akkor is törődnek vele; bizonyos idő múlva vagy meglátogatja az orvos a lakásán. vagy behívatja a rendelőbe vizsgálatra. Ezzel a körültekintő módszerrel egyrészt ellenőrzik a korábbi betegség teljes gyógyulását, illetve megelőzhetik a betegségbe visszaesést. A betegségek megelőzésének módszerei köaé tartozik aZ úgynevezett időszakos védőoltás is, amelyet különösen őszi-téli időben ajánlatos igénybe venni. Egr „panasz" Az egészségügyi ellátás fejlődését az is bizonyítja, hogy mind kevesebb panasz hangzik el a gyógyító munkára. A III. kerületi tanács legutóbbi ülésén egy tanácstag tolmácsolta választóinak állítólagos panaszát. Utána derült ki. amikor a főorvos és a tanács vb elnöke együttesen látogatást tettek a rendelőkben, hogy szóbeszéden alapult a panasz. Egy szomszédasszony újságolja a másiknak, hogy az egyik körzeti rendelőben megkésve érkeznek az orvosok a rendelésre. A szomszédasszony aztán tovább adta a pletykát masoknak, végül így került a tanácstaghoz. Kiderült, hogy semmi sem igaz az egészből, csupán annyi, hogy egyes háziaszszonyok ráérnek a pletykálkodásra. Érthető, hogy a lelkiismeretes orvosi munka nem tűr meg pletykákat maga körül. Túlzás nélkül! Sajnos, a gyógyszerfogyasztásban nem tapasztalni lényeges csökkenést. Még mindig „megszokott" jelenség, hogy idokolatlanul valóságos házipatikákat rendeznek be, noha ezt semmiféle betegség nem indokolja. A szemlélet megváltoztatásához idő kell, s ez is hozzátartozik természetesen a betegséget megelőző munka módszereihez. Az Egészségügyi Minisztérium nagyon helyesen intézkedett, hogy a drága ró a kivételesen ritkán használt gyógyszereket is felírhatja a körzeti orvos, nem kell emiatt a rendelőintézet főorvosához szaladgálni. Jót tett ez a rendelkezés a körzeti orvosok tekintélye megerősítésének is. S maga a tény, hogy minden gyógyszert megkaphat a beteg, ha arra szüksége van, meggyőzheti az embereket arról, hogy szükségtelen a házipatikák gyarapítása. Lődi Ferenc Nemzetközi tanácskozás Szegeden a szocialista alkotmányfejlődésről Szegeden tegnap, szerdán délben kezdődött meg a József Attila Tudományegyetem aulájában a háromnapos nemzetközi állam jogi konferencia 21 külföldi küldött részvételével. A Szovjetunió, Csehszlovákia, Lengyelország, Románia. Jugoszlávia, a Német Demokratikus köztársaság, Bulgária és hazánk legnevesebb államjogászai és államtudománnyal foglalkozó elméleti szakemberei a szocialista alkotmányfejlődés kérdéseiről tanácskoznak. A konferencia ünnepi megnyitóját dr. Szabó Zoltán professzor, a József Attila Tudományegyetem rektora tartotta, s köszöntötte a résztvevőket. Hangoztatta — egyebek között —, hogy a szocialista alkotmányfejlődés fő kérdéseinek vizsgálata egyike azoknak a fő feladatoknak, amelyeket több, szocialista országok között megkötött tudományos egyezmény közös kutatási feladatként jelöl meg. A konferencia e közös kutatási program egyik igen jelentős célkitűzésének realizálását jelenti. A téma időszerűségét az indokolja, hogy a szocialista országok többségében megindult, vagy folyamatban van olyan új alkotmány kidolgozása, amely tükrözi az egyes országok politikai, gazdasági és kulturális életében az utóbbi években bekövetkezett hatalmas változásokat A szocialista alkotmányok kidolgozása és előkészítése sohasem volt csupán a jogászok feladata. Lenin, amikor az első szocialista alkotmány jelentőségét méltatta, külön kiemelte, hogy a szocialista alkotmány nem egyszerűen a törvényszerkesztéssel foglalkozó szakemberek által kidolgozott jogi megoldások gyűjteménye, hanem a forradalmi tömegek államépítő és társadalomalakító munkájának tapasztalatait, szervezeti formáit tükrözi. Ez a Lenini tétel is érvényes ma. Természetesen a szocialista alkotmány kidolgozásában — amely hosszabb időszakot felölelő munka — kitüntető hely illeti meg az egyes országok jogtudósait, különösképpen pedig alkotmányjogászait. Tevékenységük nélkülönzhetetlen feltétele annak, hogy az alkotmány kidolgozása valóban tudományos alapokon nyugodjék. A külföldi jogtudósok nevében A. P. Koszicin, a Szovjet Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének igazgató helyettese üdvözölte a konferenciát Szólt arról, hogy a szovjet állam jogászok előtt az a megtisztelő feladat áll, hogy kidolgozzák az össznépi allam alkotmányával kapcsolatos elméleti kérdéseket Kifejezésre juttatta, hogy ehhez a munkához a mostani konferencia bizonyára sok hasznosítható gondolatot ad. Végül megköszönte a meleg fogadtatást, amelyben a külföldi résztvevőket a rendező szervek, s a város részesítette. A megnyitó után a tudományegyetem rektora fogadást adott a konferencián résztvevők tiszteletére. Ezután a Tisza Szálló tükörtermében megkezdődtek az előadások. Szerdán délután dr. Szabó Imre akadémikus, az Állam- és Jogtudományi Intézet igazgatója tartott, előadást „Az alkotmány helyt" a jogrendszerben" címmel. A MAGYAR IRODALOM TÖRTÉNETE Greiswaldi ajándék: jávai ékszerorchidea Az egzotikus növények egyik legritkább és legkényesebb fajtájával, ékszerorchideával gazdagodott a szegedi füvészkert. A Jáva és Szumátra szigetén honos különleges virág — a Német Demokratikus Köztársaságbeit Greiswald város egyetemi botanikus kertjének Az EM 41. sz. Állami Építőipari Vállalat astonndli bvlepéssel felvess! TÍZ- Cs gázvezeték-szereldkrt, központi fűtésszerelőket, villanyszerelőket, burkolókat, központi fűtésszerelő csoportvezetőt, kubikosokat, kőművesek és szerelők mellé férfi és női segédmunkásokat. valamint Mg. l'sz-tagokai időszakos munkára. Jelentkezni lehet a vállalat központjában (Budapest V József Attila u 18.) A je.entkezőknek munkakönyvet, tanácsi munkavállalasi engedélyt, vagy tsz-vezetőségtöl meghatározott Időtartamra szóló munkavállalási engedélyt kell hozniuk. Videkt dolgozóknak száilást biztosítunk L. 16 ajándéka — a klímaház párás, meleg izzasztó szekrényébe került. Itt is külön védelmet kapott: üvegbúra alatt helyezték el, hogy óvják a külső, esetleg káros behatásoktól. A szépen fejlődő növény érdekessége az. hogy smaragdzöld levelein úgy játszik, csillog a fény, mint a drágaköveken. A füvészkert egyik munkatársa tanulmányútja során személyesen hozta magával, s így sikerült teljes épségben a szállítás. Ugyancsak német: a potsdami, a rostocki és a hallei társintézmények jóvoltából fává növő ausztráliai páfránynval, nálunk ismeretlen filodendoronokkal. trópusi vízinövényekkel is gyarapodott a füvészkert, gyűjteménye. Ezenkívül Kenyából a magyar származású dr. A. Kondor — aki több mint három évtizede él Afrikában — legutóbbi hazai látogatása során kaucsukfa. valamint Indigócserje magvakat hozott á szegedi botanikus kertnek. Ezek azonban csak magvak, kikelletésük és felnevelésük hosszadalmas, türelmes munkát igényel, ami nem is mindig jár sikerrel. A téllel együtt elérkezett a magcsere időszaka, távoli földrészekről küldik a katalógusokat, amelyeket követnek majd a megrendelések. Az egyetemi füvészkert csaknem kétszáz hasonló intézménynyel ál) levelező és cserekapcsolatban. Megjelent a könyvesboltokban a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézetében készült, hat kötetesre tervezett A magyar irodalom története első kötete Klaniczay Tibor szerkesztésében. A kötet 1600-ig bezárólag tárgyalja irodalmunk fejlődését és a marxista irodalomkutatás eredményeit felhasz| nálva minden részletre kij terjedő képet nyújt a korszakokról, összefüggésekről és fejlődésükhöz mérten az írókról és műveikről is. Az első kötet — miként majd a második ls — a régi magyar irodalom termését foglalja össze. Azt a fejlődési folyamatot mutatja be, amely a modern nemzeti irodalom kialakulásához vezetett. Természetes tehát, hogy az írásbeliség megjelenéséig, uralkodóvá válásáig a szóbeli költészetet is figyelembe kellett venni. A kutatók nem szorítkoztak csupán a szépirodalmi jellegű műfajokra sem. hiszen a kor a csak félig-meddig művészi igénnyel megírt és felemásan szépirodalmi alkotásokat is az irodalom részének tekintette. Tárgyalja az első kötet a latin nyelvű Irodalmat is. sőt az egész magyarországi irodalmat mindaddig, amíg a magyar nemzeti irodalom ebből ki nem bontakozott és önálló útra nem lépett. Persze a „magyar" irodalom nehezen választható Előkészületek az 1965-ös diáknapokra Stkeí diákünnefiek külön a „magyarországi "-tói egészen a XVTII. század végéig. A régi Magyarország sok nemzetiségű állam volt, s irodalmának művelésében nemcsak a magyar, hanem több más nép is tevékenyen és eredményesen vett részt. Az irodalomnak a latin révén közös nyelve is volt, amelyen bár különböző nemzetiségű írók írtak, a latin nyelven született alkotások mégis ugyanazt a magyar állami, hungarus tudatot képviselték. A régi magyar irodalom történetének sajátságai bizonyos fokú lemaradást tükröznek a vezető európai irodalmak fejlődésétől. Nálunk úgynevezett keleteurópai fejlődés ment végbe, mégis szervesen kapcsolódik az általános európai irodalomhoz. korszakai is megegyeznek. legfeljebb némi kronológiai eltolódásokkal. A régi és az űj harcának dialektikája következtében az egyes korszakok sohasem metszik élesen egymást. Az egyes korszakok kezdete tehát nem esik egybe az előző kőkorszak végével, hanem még annak élettartamán belül jelenik meg. Az első kötetben így az ősköltészet körülbelül 1200-ig. a középkor kb. 1000—1530-ig. a reneszánsz kb. 1450-től 1640-ig tart. A kötet egyes fejezeteihez a legfontosabb szövegkiadások és a szakirodalom válogatott bibliográfiája járul. (Akadémiai Kiadó.) PETŐFI ÖSSZES MtiVEI VII. A Petőfi kritikai kiadásnak e Zárókötete időrendben tartalmazza a költő teljes fentmaradt levelezését. E levelek rendkívül érdekesek, s jól megvilágítják a legnagyobb magyar költő egész egyéniségét. A levelek száma az első tudományos igényű kiadás óta csaknem megháromszorozódott. A szövégek — most először — minden Csonkítás, kipóntozás nélkül kerülnek közlésre, a Petőfi-kutatások legújabb eredményeit is értékesítő jegyzetek kíséretében. A kötet függeléke a költőnek azokat az apróbb írásait, jegyzeteit, dedikációit, másolatait és rajzait tartalmazza, amelyek az első kötetek egyikébe se voltak beilleszthetők. A Pótlás pedig azokat a hiteles, vagy kétes hitelű műveit öleli fel, amelyek az utóbbi években váltak ismeretessé. (Akadémiai Kiadó) Tavaly rendezték meg először az Országos Diáknapokat a négy legtekintélyesebb diákmúlttal rendelkező vá_ rosbain, Keszthelyen, Sárospatakon, Gyulán ró Budapesten. A KISZ Központi Bizottsága nevelési irányelvei szerint a KISZ legfonsabb feladata az ifjúság erkölcsi, politikai ró esztétikai nevelése, s ennek gyakorlati megvalósításét sokban segítik ezek a kulturális szemlék. Az 1963-as évben Gyulán első ízben megrendezett Erkel diákünnepeken kétezernél több résztvevője, a lezajlott bemutatók művészi színvonala, a szólistáknak ró a csoportoknak odaítélt, érmek száma bizonyítja, hogy a Duna—Tisza köze ró a Dél-Tiszántúl ifjúsága az önképzés, a kultúra alkotó módon való elsajátítását szívügyének tekinti. A kulturális szemlén belül a diáitünnepek hazánk felszabadulásának 20. évfordulójára ró két jelentős eseményre — a KISZ VI. kongresszusára ró a IX. Világifjúsági Találkozóra — való felkészülést is szolgálják. A fiatalok több kategóriában mérhetik össze erejüket, tehetségüket Azok részére, akik az írás, festészet, szobrászat, ipái-művészet vagy foto nyelvén kívánják mondanivalójukat kifejezni, kü. lönböző pályázatokat írt ki a rendező bizottság, amelyekre a jeligével ellátott pályaműveket 1965. március 15-ig kell beküldeni. A néma jeligésen érkező pély ai inövR' ket a bizottság nem figyelembe. Űgyszfntéo «t> kat sem, amelyek nem fwv álló munka eredményei, Az d<5adómő vészét tén vetélkedők előtt te számos lehetőség áll. ttems ró prózamondás, színjátszás, szólóének, szólóhangszer; aa, nekar, énekkar, népttáne ró társastánc előadásában mérhetik össze képességeiket. A szólisták, csoportok színvonal-versenyét minden megyében és Szegeden te » KISZ megyei bizottsága ró » megyei tanács művelődés, ügyi osztálya rendezi meg. Az országos diákünnepekre így csak azok a versenyzők juthatnak, akik az Iskolai, városi, járási, megyei versenyeken megállták a helyüket. A harmadik kategóriában versenyzők szellemi vetélkedőkön, kiállításokon, bemu. tatókon vesznek részt. A vetélkedő központi gondolata a korszerű tudomány ró művészet eredményeinek megismerése. Érdekessége még a kulturális szemlének, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően az ipari tanulók is részt vesznek a vetélkedőkön. Matrózok, pincérek élete a zene és a tánc nyelvén — Hozzák be Bókayt a tálcán. Hozzák már! — sürgeti a szereplőket Gyökössy Zsolt rendező. Csak nem egy modern Jancsi—Juliska, meg boszorkány jelenetnek leszünk a tanúi? Nem kell megijedni. Virginiát, a West-West Szálloda kedves, csinos felszolgálónőjét szeretetük és hódolatuk jeléül ültetik tálcára, s emelik vállukra a kikötő munkásaiból, tengerészeiből verbuválódott törzsvendégek. Ám hamarosan megjelennek az intrikusok is a színen — elvégre az operettnek ls kell némi rokonságot mutatni az élettel — s kezdődik a bonyodalom. A kis felszolgálólányról ugyanis kiderül, hogy egyik rokonától egy egész szállodát örökölt. A szállodavezetés nehéz munkájától — no meg a haszontól — igyekeznek megóvni őt hamis barátai. nem éppen a legbecsületesebb fondorlatokkal. Az utolsó percben azonban segítségére sietnek igazi barátai, a kikötő egyszerű emberei, matrózok, rakodómunkások, s az ármánykodók terve kudarcba fullad. Persze mindez nem ilyen egyszerűen, „prózaian" zajlik le a színpadon. Hiszen a Madame X revüoperett, s a szerzők, M. Janovski, O. Schweivereil és Guido Masanetz aktív segítőtársként hívják mondanivalójuk kifejtéséhez az éneket, zenét és a táncot. Gyakran harmincnegyven ember is nyüzsög, kavarog a színpadon. S ami ebből a kavargásból kibontakozik: látványos jelenetek egész sora. Komoly munkát kíván ez a pénteken bemutatásra tűzött darab a színészektől, zenészektől, táncosoktól, s nem utolsósorban a rendezőtől. A főbb szerepeket Mucsi Sándor, Bókay Mária, Kátap Endre, Kovács Zsuzsa. Katona András és Barta Mária játsszák. A koreográfiát Rck Imre tervezte és tanítottá be Csütörtök, 1964. december 10. DÍL-MA9YARORSZÁ9 5