Délmagyarország, 1964. december (54. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-15 / 293. szám

Hasznosítjuk a külföldön szerzett Kérdés, válasz, megoldás tapasztalatokat Tegnap délelőtt a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat igazgató tanácsa kibővített ülést tartott, melyen Beck Tamás igazgató-főmérnök számolt be a vállalattól ebben az évben külföldön járt szakemberek tapasztalatairól. Elöljáróban Beck Tamás beszélt az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság által elkészített tanulmányról, melyben a kenderipar fejlődésének perspektíváját dolgozták ki 1980-ig. Ez a tanulmány összhangban van a vállalat harmadik ötéves, és távlati fejlesztési tervében lefektetett irányvonallal. Eszerint a kenderipar fejlesztésére — amint az előzetes felülvizsgálások bizonyítják — szükség van. A tanulmány javasolja, hogy 40 ezer holdon termeljenek kendert az országban, mely 28 ezer tonna kenderrostot és 90 ezer tonna pozdorját biztosítana a textil- és bútoriparnak feldolgozásra. A szegedi kenderfonóban megkezdődött rekonstrukció már ennek a fejlesztésnek egyik láncszeme. Az iparág további korszerűsítésének, bővítésének azonban csak akkor van jövője, ha az érdekelt szakemberek állandóan szem előtt tartják a külföldi piacingadozást, figyelemmel kísérik más országokban bevezetett új technológiát, ismerik a korszerű berendezéseket annak érdekében, hogy megfelelő termelési és minőségi szintet tudjanak elérni a hazai vállalatok. A Kenderfonó- és Szövőipari Vállalattól ebben az évben tíz külföldi út keretében — piackutatás, tapasztalatcsere, gazdasági kapcsolatok lebonyolítása, az NSZK-ban megrendezett kikészítő tanfolyam — a vállalat szakemberei Dániában, Norvégiában, Belgiumban, Hollandiában, Franciaországban, Olaszországban, Angliában, az NSZK-ban és az NDK-ban, Svájcban, Ausztriában, Írországban, Skóciában, Bulgáriában, Lengyelországban és Csehszlovákiában jártak. Ezekben az országokban szakemberekkel beszélgettek, üzemeket látogattak meg, felmérték a piaci lehelőségeket, s nem utolsósorban — azüzlito elnök koszonö távirata Dobi Istvánhoz és Kádár Jánoshoz Joszip Broz Tito a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára táviratban mondott köszönetet Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének és Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a kormány elnökének Jugoszlávia nemzeti ünnepe alkalmából küldött jókívánságaikért. (MTI) Kívülről áj ~ belülről kellemetlen Amikor tavaly elkezdték építeni a Roosevelt téri lakóházat, olyan idealizált hírek terjedtek el róla, hogy boldog volt, aki lakást remélhetett benne. Hogy az öröm korai volt, arról már a nyáron sokat lehetett hallani. És ahogy múltak a meleg napok, úgy tornyosultak a súlyos panaszok, a be nem tartott ígéretek, amelyek egyrészt a ház struktúrájára, másrészt a nemtörődömségre vonatkoztak. Részletezni a látottakat nem szükséges, és nem is lehet, ahhoz nagyobb apparátusnak napokig tartó munkájára lenne szükség. A részben nyugdíjas lakók köréből elhangzott panaszokra a napokban megszemléltük azokat a többször szóvátett hiányosságokat, amelyek megkeserítik a lakók életét Meghívás szerint az L emelet 12-es lakásába csengettünk be, ahol a lakás bérlője, Kiss Károly dunyhában fagyoskodva fogadott bennünket. Nem szívesen takarózik ki vendéglátónk és minket is év odabent a meghűléstől. — Amit.itt lát — mondja — azokat a hármas, a négyes, a kilences, a tizenegyes, a tizenkettes és ki tudja még hány más lakásban is láthatja. A panasz szerint valóban nincs lényeges eltérés az észlelt hibák között. így elegendő, ha ezeket soroljuk fel. Egyenként azonban inkább azoknak kell megtekinteni és számbavenni, akiknek már régen kötelességük lett volna megszüntetni a panaszokat. — A fürdőszobát nem lehet felfűteni, mert nincs mivel. Azt mondták, hogy majd felfűti a falon keresztül épített földszinti lakás kéménye. A lakásban pedig a mostani enyhe időjárás mellett sincs 16 foknál nagyobb meleg, ami kevés. E tekintetben a múltkor előre egy preparált hőmérővel akartak rámcáfolni. ígértek hősugárzót a fürdőszobába, de azt éppen úgy nem szerelték még be, mint a szimpla ablakokra járó rolókat És tessék megnézni a konyhai mosogatót, abból kanállal kell kimerni a vizet, mert nincs és nem is volt lefolyó csöve. — Mindezek tetejébe ntóbb már nem mossák, hanem olajozzák a folyosót, amitől teljesen elpusztulnak a szőnyegeink és elpiszkolódik a padozat. Az éléskamra ablaka kiesett még mielőtt feltették volna, s máig is így van. Magam támasztottam fel egy darab fával. Súlyos hiba, hogy a központi fűtés 6 óra helyett 8 órakor kezdődik és csak délután 4 óráig ad langyot. Ebbe bele lehet betegedni. De ha sikerül átvészelni a telet, akkor a tavasszal — ha kell — szökve megyünk el innen, ahová pedig emberek százai kívánkoztak. Amit láttunk és hallottunk az IKV figyelmébe ajánljuk azzal, hogy a többnyire idős lakók több kíméletet és megértést érdemelnének. Ormos János let szempontjából fontos — személyes kapcsolatokat alakítottak ki. A • vállalatnak már üzleti kapcsolatai vannak az NSZK-beli Artos és a Spinnbau céggel, az olasz Gardella és a Linificció i Canapafició cégekkel, valamint bolgár vállalatokkal. Egy-egy tanulmányútról is sokat lehetne beszélni, hát még ilyen sokról. így csak összefoglalóan a kint járt szakemberek szinte együttes véleményéről, tapasztalatairól néhány szót: A piackutatás így kialakult módja — bár nagy előrelépést jelent az előző évek gyakorlatához — mégsem teljesen kielégítő, mivel csupán Európára korlátozódik. pedig jelentős átvevőpiacra elsősorban Közel-Keleten és Afrikában lehet számítani. A nyugati államokban rendkívül nagyok a minőségi követelmények — ezt valamennyi külföldön járt szakembere hangsúlyozza —, de a jelenleg kimintázott gyártmányaival a vállalat ki tudja elégíteni az igények jelentős részét. A tapasztalatok alapján hozzákezdenek új gyártmányok kísérletezéséhez — szintetikus, vékony kenderponyvák, háztartási textíliák és széles ponyvaszövés —, s ezekkel kell folytatni a piackutatást. Hogy külföldön megfeleljenek a vállalat árucikkei, szükség van a szövés nélküli textíliák előállítására. Ennek kikísérletezésére küldött kenderkócmintát a vállalat a fent említett két NSZK-céghez, feldolgozásra. Igyekezni kell az újszerű kikészítési eljárások bevezetésére. A szakembereknek a termelékenység növelése érdekében a fonodái szál szakadás csökkentésére, s a jobb gépállapotok biztosításával precízebb előkészítéssel a terhelés növelésére kell törekedniük. A külföldi utak a már említett példán kívül egyéb gazdasági kapcsolatokat is eredményeztek, s így a sok feladat közül néhány nem várat már sokáig magára. A jövő évben érkezik a vállalathoz a gardella-cég fonocentrifugája, mely egy év alatt 1500 tonna kenderkóc feldolgozására képes. A bulgáriai tapasztalatcsere résztvevői javaslata alapján a bolgár szabad kapacitás felhasználásával már ebben a negyedévben 70 ezer négyzetméter, jövőre pedig 600 ezer négyzetméter ponyva kikészítését adta át az ipar bérmunkában úgy, hogy a készárut Magyarország exportálja majd. A külföldön járt szakemberek sok rendkívül hasznos tapasztalatot szereztek, melyekből csak néhányat említettünk meg. S hogy ezek az utak hasznosak, azt az is bizonyítja, hogy máris munkához láttak, melynek eredményei rövidesen megmutatkoznak. 4

kérdés feltevése általában mindig könynyebb, mint annak megválaszolása. Tovább boncolgatva ezt a gondolatot, a kérdések megválaszolása is általában könnyebb, mint a kérdések kapcsán felmerült problémák megoldása. A mindennapi élet ezt a gondolatmenetet lépten-nyomon igazolja. A gyakorlat által felvetett kérdések jelentkeznek és választ követelnek az újságokban, a rádióban és a televízióban, s megoldásra várnak a gyakorlatban. Többnyire ismétlődő kérdések és ismétlődő válaszok. Miért ismétlődő kérdések? Mert csak megválaszolták, de nem oldották meg a gyakorlatban ezeket a kérdéseket, s ezek a megoldatlan kérdések kedvezőtlenül hatnak a szocializmus építésének ütemére, az emberek eszmei-politikai fejlődésére. A számtalan „ki?" és „miért?", már ritkábban a „hogyan?", érinti az ipart és a mezőgazdaságot, a kereskedelmet. és a közlekedést, a felnőtteket és a fiatalokat és foglalkoztatja mindazokat, akik komolyan veszik a kérdéseket, a hétköznapi élet problémáit és nemcsak választ keresnek, hanem — s ez a legdöntőbb — részt vállalnak ezeknek a problémáknak a megoldásában. A szocializmus építését ma már minden józan, becsületes ember igenli. Az igenlés azonban még nem minden. Nagyon sokan vannak, akik a szocializmust csak jogaik tekintetében igenlik, de kötelességeik vonatkozásában már tagadják. A szocializmus és a munka egymástól elválaszthatatlan foga'mak, ugyancsak elválaszthatatlan egymástól a szocializmus és az életszínvonal fogalma. Azonban, mint ahogvan az ok nélkül nem létezik következmény, úgy munka nélkül sem várható az életszínvonal olvan mérvű emelkedése. amit az emberek igényelnek. Legyenek gyárak és üzemek, kórházak és iskolák, magas bérek és jólét, televízió és autó? Igen, igen és igen! Egyértelmű az igen. Felesleges lenne a szocializmusnak mindazokat az előnyeit felsorolnom, melyeket mindenki ismer, annál is inkább, mert a tartozik oldalt kellemesebb számontartani, mint a kövtel oldalt. Sokan úgy gondolják, hogy a szocializmus egy nagy méhkaptár, ahova a dolgos méhek úgyis behordják a mézet, s elég ha a pergetésnél ott van az ember. Nem a behordás a lényeg, hanem a méz. Sajnos, ez a szemlélet még elég sok területen megmutatkozik. Ebből számtalan kérdés és válasz adódik, azonban a megoldás sok esetben várat magára. Pedig a megoldatlan kérdések újabb kérdéseket szülnek és a megoldatlan problémák csak szaporodnak. A párt és a kormány erőfeszítéseit a népjólét emelése érdekében nem elég jólEzüstvasárnap a konfekció volt a sláger Több millió forint értékű árut adtak el Szegeden Az ezüstvasárnappal megkezdődött, illetve folytatódott Szegeden is az ünnepeket megelőző vásárlás. Az üzletek bőséges árukészlettel váriák a közönséget. A vásárlók népes csoportjai nem is késlekedtek, s az ezüstvasárnapi forgalom most is kedvezően alakult. A Tisza Állami Araházban a nyitássá! egyidejűleg megjelent az első vásárló, akit. követett a többi. Egész napon át élénk volt » forgalom. Nagy volt az érdeklődés a télikabátok és a divatos öltönyök iránt. Igen sokan vásároltak kötöttárut és divatcikkedet. A sláger ebben az áruházban a konfekció mellett a 237 forintba kerülő jugoszláv nylon ing volt. Sok vásárló kereste fel a műszaki osztályt is. Ezüstvasárnap és az ezt megelőző szombaton 18 televíziót adtak el. A televízió után a pálmát az újfajta, 1600 forintba kerülő „Himfi'' elnevezésű mosógép vitte el. A Tisza Állami Áruházban ezüstvasárnap és az előző szombaton együttesen több mint 800 ezer Forintos forgalmat értek eL Az áruház dolgozói máris megkezdték a felkérzülést az aranyvasárnapra. A héten még további 10 millió forint értékű árukészlettel „erősítenek". A Ruházati Bolt Vállalat üzletei is nyitva tartottak ezen a vasárnapon. Az üzletek közül az Alföldi Áruház kel ektívája szolgálta ki a legtöbb vevőt. Itt ugyanis a megszokott napi forgalomnak mintegy két•zeresét árulták. Ebben az áruházban, de 3 vállalat valamennyi üzletében az el rusítók általában odaadóan végezték munkájukat. A két nap alatt mintegy 3 millió forint értékű árut adtak eL esően tudomásul venni, hanem az ezzel kapcsolatos utasításokat, határozatokat maradéktalanul végre kell hajtani. Az igenlést a tetteknek kell követnie, mert enélkül nem lehetséges olyan mértékű előrehaladás, melyet a becsületes dolgozó emberek többsége remél és nemcsak remél, hanem dolgozik, küzd is érte. jjgy gondolom, hogy az 11 újra és újra felmerülő, sok esetben azonos problémákat csak határozott intézkedésekkel lehet megoldani. A felelősség kérdését egyénekre kell lebontani. A felelőtlen emberek tetteiért ne a közösség károsodjék. Bármilyen példát is hoznék arra, hogy bizonyos területeken ez és ez történt, a népgazdaság így és így károsodott, az illetékeseknél a kérdésekre, a miértekre történő válaszok egész tárházát találnám, amikor azonban a megoldásra kerül a sor, akkor újból és újból kezdődik minden élőiről. Pedig megoldhatatlan kérdések nincsenek, csak rossz tervezés, felelőtlenség, nemtörődömség és az ebből adódó rossz megoldás vagy megoldatlanság. Űj iskola épül (az iskola szót „lakás", „üzem" stb. szavakkal lehet helyettesíteni). Szükség van rá? Igen! Pénz van rá? Igen! S az eredmény? Használhatatlan berendezési tárgyak, alapvető hygiéniai hiányosságok, nincs járda stb. Hozzuk helyre a hibákat? Természetesen! Üjabb pénzkiutalások, újabb munka. Nyolcszor kitörik egy több száz forintot érő ablak, akkor nyolcszor beüvegezzük. Miért? — mert van rá pénz! Miből? Abból, hogy az emberek többsége becsületesen dolgozik, értéket termel, s legfeljebb ebből kevesebb jut a következő építkezésekre. Lényeg az, hogy megkaptam a bérem. Mindent ngeg lehet magyarázni, csak legfeljebb ezeket a magyarázatokat nem fogadják el. Egy-egy építkezésnél azt, hogy nincs járda, meg lehet magyarázni azzal, hogy nincs kohósalak. El lehet fogadni? Nem! Mert a gyerekek nem járhatnak nyakig sárba és kár lenne a szép parkettes tantermekért is. A felelőtlenséget, legyen az akár tervezés, akár kivitelezés, sokan azzal magyarázzák, hogy kevés a fizetés. De miből legyen több, ha éppen azok szórják ki az ablakon, akik többet igényelnének. Nem akarok a munka és a bér fogalmával politikai gazdaságtani igényességgel foglalkozni. Pusztán annyit, hogy a munka és a bér egymást feltételező fogalmak. Munka nélkül, értékek termelése nélkül, legyenek ezek az értékek akár anyagiak, akár szellemiek, nincs bér. Ez elvileg igaz, s a gyakorlatban csak azért látszik tévesnek, mert sokan munka nélkül, értékek termelése nélkül is megkapják a bért. Miből? — abból, hogy mások, a többség nemcsak bért kap, hanem termel is, anyagi és szellemi értékeket állít elő, nem is akárhogyan, hanem igényesen. E

nnek a munkaértéknek bizonyos hányada, sajnos, sok esetben egyenlő aránya azoknak jut, akik sok esetben csak „szemlélődnek" a munkaterületükön, vagy úgy dolgoznak, hogy abban nem sok köszönet van. Fizetésüket azonban megkapják, s ebből azt a téves következtetést vonják le, hogy még akkor is nélkülözhetetlenek, ha nem dolgoznak becsületesen. Ezeket az embereket rá kellene döbbenteni arra. hogy a „mindenkitől képességei szerint" követelményt a szocializmusban a „mindenkinek munkája arányában" törvény egészíti ki, s a szocializmus nem a naplopók eldorádója, hanem a becsületes, dolgos emberek életformája. Nem vagyunk olyan gazdagok, hogy megengedhessük magunknak azt a fényűzést, hogy olyan „munkáért" is bért fizessünk, amely nem hoz létre értékekel. csak kérdéseket és válaszokat, bosszúságot és károkai A felelőtlenek, a sok esetben nem is túlzottan burkolt kártevők, a szocializmus építésének csak kerékkötői, még akkor is, ha hibáikat, az okozott károkat a „munka lázas ütemével"' próbálják magyarázgatni. A nyílt és burkolt kártevések mindenkit érintenek. következéskéDpen mindenkinek fel kell lépni ellenük. Az összetört telefonautomatákat, a megrongált vasúti kocsikat, a tönkretett parkokat vagy a rosszul tervezett és kivitelezett épületek költségeit mi fizetjük —. a „kártevők", a lazsálok", a „mézlesők" a mi nyakunkon élősködnek, az egész nép nyakán élősködnek. Éppen ezért az egész társadalomnak fel kell lépni ellenük és senki nem lehet közömbös ezekkel az esetekké! szemben. Amennyiben a nevelés meggvőző módszere: nem vezetnek célhoz, akkoadminisztratív módszereke' kell alkalmazni. A jól dolgozó emberekel. akiket eddig sem pusztán az anyagiak motiváltak a becsületes munkára, még jobban érdekeltté kell tenni a szocializmus építésében, erkölcsi és anyagi vonatkozásban egyaránt. Azoktól pedig, akik csak a mások által kitaposott úton járnak és munka helyett csak ma gyarázatokat ke esnek, ne válaszokat kérjünk, hanem tisztességes munkát. A szocializmus igenlése a munka, mert csak ennek eredményeként épülhetnek gyárak, üzemek, lakóházak és iskolák, ennek eredményeként lehet csak termelékenyebb a mezőgazdaság, egyszóval az életszínvonal emelkedésének a munka az alapvető feltétele. Munka nélkül a szocializmus igenlése csak frázis. A kérdésekre adandó legszebb válaszok, ha nem járnak együtt a megoldással semmitmondóak, értéktel" nek. H

ibák természetesen előfordulhatnak. Van egy olyan közmonda® ls, hogy „csak az nem kőVet el hibákat, aki nem do gozik". Nem erről van szu. Ezeket a hibákat elkövetőik, rendszerint „magyarázat" nélkül szokták kijavítani, jószándékkal. és becsületesen, még akkor is, ha esetleg mások észre sem veszi!: ezeket a hibákat. Az elmarasztalás azokat illeti, akik nem dolgoznak becsülettel, de követelnek, akik a szocializmustól csak jogaik kielégítését várják, de a kötelességeikről elfeledkeznek, vagy úgy gondolják, hogy a munkával, a kötelességekkel nem érdemes foglalkozni, mert vannak és lesznek olyan emberek, akik helyettük is elvégzik a szocializmus építésével kapcsolatos feladatokat. Ezeket az embereket kell rádöbbenteni arra, hogy »rélunk csak munkával lehet boldogulni. Lehet kérdezni is, sőt kell is. A válaszokat azonban csak úgy fogadhatjuk el, ha azok elválaszthatatlanul együttjárnak a megoldással — a kötelességtudó, becsületes munkával. riesz béla Kedd. 1964. december 18, Qíl,MaqyaRORSZAG $