Délmagyarország, 1964. december (54. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-12 / 291. szám

Megnyílt kongresszusa (Folytatás az első oldalról.) séért indított mozgalom is. Mindezekre a jövőben is szükség lesz. Nem arra es­küszünk, hogy minden mun­kaverseny-forma olyan lesz, jövőre is, mint az idén — e'-ben ls keressük az újat — de arra mindenképpen szük­ség van, hogy ifjúsági szö­vetségünknek legyenek sa­játos termelési mozgalmai, s ezek szervezése, a feladatok végrehajtásának ellenőrzése az üzemi KISZ-szervezetek munkájának alapját képezze. Mozgósítson a KISZ a népgazdaság feladatainak megoldására — A jövőben — még in­ká' b, mint eddig — szüksé­ges, hogy a KISZ mozgósít­sa az egész magyar ifjúságot a népgazdaság előtt álló legfontosabb feladatok meg­oldására. Második és harma­dik ötéves tervünk megvaló­sításában döntő a termelé­kenység emelése. Ezért a jövőben állítsuk jobban e cél elérésének szolgálatába a KISZ termelést segítő tevé­kenységét. — A termelékenységgel szorosan összefügg a gazda­ságosság. A KISZ takarékos­sápi mozgalmára ezért a jö­vőben még nagyobb felada­tok várnak. Javasoljuk, hogy a következő öt évben újabb hárommilliárd értékű anya­got, energiát, szerszámot ta­karítsunk meg a népgazda­ságik. Különösen az anyag és ez°n belül az irrnortónvrg megtakarítására fordítsunk nnev figyelmet. Ezért java­soliyk, hogy a hárommilli­árdból erymiiliárd forint ér­ték az imoortanvag mcta­knrf-feából r-ármazzék. To­vábtö eevm'IIlárd forintot n srtrtt csekkorfó®e ta­karítsanak meg fiataljaink. — kt^z-védnökréaalnkkel friod°ne'-előtt azt akartuk elősegíteni, hogy a beruhá­zások olcsóbban és határidő­re valósuljanak meg. A beszámoló a továbbiak­ban azzal foglalkozott, hogy a négy évvel ezelőtti 31 000­rel rzzmben az idén már 150 C00 fiatal vetélkedett a falvakban az ifjúsági terme­lési versenyekben a maga­sabb eredmények elér tatért. — A KISZ termelési moz­galmai — amelyek a mező­gazdaságban általánosan ki­bontakozó szocialista mun­kaverseny első hajtásai — bizonyítják, hogy fiataljaink, ifjúsági kollektíváink a me­zőgazdaságban is képesek kiemelkedő termelési ered­mények elérésére. — Most újabb feladatok megoldására hívjuk a ma­gyar ifjúságot. Vállaljuk egymillió katasztrális hold rét- és legelő tisztítását és gondos karbantartását. Igv mintegy másfélmillió mázsa széna többlettel járulhatunk hozzá á'lattenvésztésünk ta­karmánybázisához. — Társadalmi mun ka ak­cióink közül kiemelkedik az önkéntes ifjúsági építő tábo­rozás. Ennek keretében a mezőgazdaságban évenként 30P00 fiatal munkájával, 12 millió munkaórával kívá­nunk hozzájárulni a tervek teljesítéséhez. vékenységet biztosít az alap­szervezeteknek. Az ifjúság a szocializmusért mozgalom eddig is egységes keretbe foglalta az ifjú kommunis­ták és a szervezeten kívüli fiatalok nagy tömegeinek alkotó munkáját, tanulását, kulturális és sporttevékeny­ségét. A több éves tapasz­talatok birtokában a követ­kező években fejlesszük to­vább az ifjúság a szocializ­musért mozga'mat. Tegyük még alkalmasabbá eredeti céljaink teljesítésére. A jö­vőben a követelményeket évenként az alapszervezetek helyi adottságainak és sa­játos feladatainak figyelem­bevételével állítsuk a kö­zösség és az egyes tiataiok elé. A beszámoló ezután hang­súlyozta; csak akkor válhat vonzó tömegszervezetté a KISZ, ha nagy gondot for­dít a fiatalok érdekeinak vé­delmére. A KISZ-bizottsá­gok nyújtsanak továbbra is segítséget a fiatalok lakás­építő szövetkezeteinek meg­alakításához; haszná'ják fel az OTP támogatását, amely a következő öt évben trz3zer ifjúsági lakás építésére nyújt lehetőséget. rizikó Az eredmények fo forrása: a párt irányítása Ezután a KISZ és a többi tömegszervezetek kapcsola­tairól szólt, majd hangsú­lyozta: — Eredményeink fő for­rása volt és marad, hogy közvetlenül a párt irányítja a KISZ-t. Ifjúsági szövetsé­günk tettekkel bizonyította, hogy érti a párt eszméit, politikáját és mindennapi tevékenységében igyekszik helyesen felhasználni azt. Annak a pártnak az ifjúsági szervezete vagyunk, amely immár több mint négy év­tizede harcol népünk sza­badságáért, a szocialista társadalomért, amely prog­ramjába foglalta a nép bol­dogulásáért, valamennyi em­ber felemelkedéséért folyta­tott harcot. — Nincs nagyobb tisztes­ség, mint tagja lenni annak a pártnak, amely új utat nyitott a magyar nép tör­ténetében. Ez az út a szo­cialista, kommunista társa­dalomhoz. a világ legigazsá­gosabb társadalmi rendsze­réhez vezet. — A szocializmus teljes felépítéee népünk történel­mében olyan mérföldkő lesz, amely előtt a késői nemze­dékek is elismeréssel adóz­nak majd. Ügy leszünk iga­zán méltó utódai és örökö­sei a 45 éves kommunista if­júsági mozgalomnak, ha e nagyszerű cél elérésében erőnkhöz mérten részt ve­szünk. Erre a munkára, erre a feladatra hívunk minden magyar fiatalt — mondotta többek között befejezésül Méhes Lajos. A szakmunkás-pálya szép élethivatás Méhes Lajos az oktatási reformról és a KISZ iskolai nevelő munkájáról is szólt, majd ezeket mondotta: egyelőre még kedvezőtlenül befolyásolja a szakmatanu­lást és a pályaválasztást, hogy a szakmunkásképző is­kola elvégzését nem számít­ják be a középiskolai to­vábbtanulásnál. Ezért mind a népgazdaság, mind a szakmunkástanuló fiatalok érdekében szükségesnek tart­juk, hogy a szakmunkás­képző iskola elvégzése után a tovább tanulni szándékozók két év alatt megszerezhessék az érettségi bizomdt'-á-ut. — A KTSZ fontos politikai fpladata, hogv fokozott se­gítséget nyújtson a fiatalok pályaválasztásához. Érjük el, hogy az általános iskolát vérzett fiatalok mintegy 50 százaléka a szakmunkás-pá­ly't válassza élethivatásul. Valréljunk védnökséget a fiatalok mezőgazdasági szak­mai képzése és a mezőgaz­dasági tanulóképzés felett A következő években száz­ezer fiatalt mozgósítsunk a mezőgazdasági szakmunkás­képző iskolákba és a szak­mai tanfolyamokra. — Pártunk helyes politi­kájának eredményeként egy­re javulnak nevelő munkánk feltételei. A fiatalok őszin­tén elmondják problémáikat szenvedélycsen vitatkoznak, mindent tudni szerelnének, ezért m'nden érdekli őket. Kötelességünk, hogy lehető­séget teremtsünk minden fiatal számára marxista is­mereteinek gyarapításához, az élet új jelenségeinek meg­értéséhez. A két kongresszus között mind hatásában mind módszereiben sokat fejlődő41 a KISZ-szervezetek eszmei, politikai, kulturális nevelő munkája. — A KISZ oktatás-rend­szerét ki akarjuk terjeszteni a közép- é® szakmunkásta­nuló iskolákban és a főisko­lákon tanuló fiatalok politi­kai képzésére is. A liösnonti Revíziós Bisoitsrg jelentére Méhes Lajos hosszan tar­tó, nagy tapssal fogadott be­számolója után Boér Jenő, a KISZ Központi Revíziéö Bi­zottságának elnöke terjesz­tette elő a Központi Revízi­ós Bizottság jelentését. Elmondotta többek között, hogy a KISZ nemcsak poli­tikai nevelési és szervezeti téren ért el jelentős ered­ményeket, hanem pénzügyi, gazdálkodási és ügyviteli te­vékenységében is. Jelentő­sen bővült az elmúlt évek­ben a KISZ-oktatási for­máiéra fordított anyagi tá­mogatás. — Évről évre mind több fiatal vesz részt a gazdasági építőmunkában, a nyári önkéntes ifiúsági építőtáborokban, segíti a mezőgazdasági idénymunká­kat, s jelentékenyen hozzá­járul a különböző munka­akciók sikeréhez. Megemlí­tette az Expressz ifjúsági és diákutazási iroda tevékeny­ségét is. Megkezd? ti iiil a riía Váljék általánossá a kommunista erkölcs Az Ifjúság tudatának és magatartásának formálásá­ban különösen nagy jelentő­sége van a kommunista er­kölcs kialakításának és ál­talánossá tételének. A kommunista erkölcs formálásának legfontosabb színtere a munkahely. — KISZ-szervezeteink harcoljanak mindenütt azért, hogy csakis a pontos, lelki­ismeretes munkának legyen becsülete. A hanyag, fele­lőtlen munkát végzők ne érezhessék jól magukat, ér­vényesüljön mindenütt a szigorú felelősségrevonás — A kommunista erkölcs formálásának másik jelen­tős területe a közéleti tevé­kenvség, a fiatalok bevonása az aktív politikai, társadal­mi cse'ekvés áramkörébe. Ifjúsági szövetségünk a nemes és igaz emberi, kép­mutatástól mentes, őszinte kapcsolatokra törekszik a fi a tr tak személves viszonyá­ban is. A fiatalok személyes kapcsolata, de különösen a nemek viszonya élénken fog­lalkc74nH0 közvéleményün­ké A viták egyik gvakori hibám, v* ,gv negatívnak ér­tékeli a fiatalok pozitív, vagy alapjában pozitív tu­lajdonságait is, mint például az őszinteséget, szenvedélyes kritikai hajlamot, a szavak és a tettek egységének meg­követelését az emberek kö­zötti kapcsolatban, a szertar­tásosság és a feszeaség elve­tését. Ezeket a tulajdonságo­kat bátorítani és nem visz­szaszorítani kell, mert alap­ját képezhetik a legneme­sebb emberi tulajdonságok­nak. — A KISZ kommunista vonásainak erősítése tovább­ra is egyik fő feladata szer­vezeteinknek. A KISZ attól válik még inkább az ifjúság kommunista tömegszerveze­tévé, ha a párt politikáját mind jobban érvényesíti gya­korlati tevékenységében, ha olyan szervezeti életet él, amelyben a fiatalok kommu­nistává fejlődnek, na a szer­vezetek és a vezetők egész tevékenységét a kommunis­ta munkastílus elvei vezér­lik. — Ifjúsági szövetségünk tevékenységében továbbra is szükség van olyan keretre, amely rendszerbe foglalja a KISZ sokirányú akcióit, na­gyobb önállóságot és önte­Ezután megkezdődött a vita a Központi Bizottság beszámolója, a Revíziós Bi­zottság jelentése és a szer­vezeti szabályzat módosítá­sának, valamint a kongresz­szus akcióprogramjának elő­zőleg írásban kiadott ter­ve.- j felett. Az első két felszólaló Venczel János Veszprém megyei, illetve Álló Miklós Baranya megyei küldött volt. Ebédszünet után a kong­resszus Mónus Antal Borisod megyei küldött elnökletével folytatta munkáját. Elsőnek Hérics Lajosné Győr megyei küldött szólalt fel, majd Arató András Pest megyei küldött kapott szót. Ezt kö­vetően V. M. Duvakin, a Lenini Komszomol delegá­ciójának vezetője emelke­dett szólásra. Tolmácsolta a szovjet ifjúság testvéri üd­vözletét. — Szent köteles­ségünknek tartjuk — mon­dotta egyebek között —, hogy még szorosabbra fűz­zük a két testvéri ifjúsám szervezet barátságát, s még gyümölcsözőbbé tegyük epfrílttműködésiinket. V. M. Duvakin beszéde végén felolvasta a Komszo­mol Központi Bizottságának üzenetét. Főcze Lajos budapesti, Ráli Jenő Győr-Sopron me­gyei és Marosits Magdolna Zala megyei küldött után Zbynek Vokrouhlicky, a Nemzetközi Diákszövetség elnöke tolmácsolta a Nem­zetközi Diákszövetség veze­tőségének és sokmilliós tagságának üdvözletét, maid Szabó Ferenc, a Magyar Út­törő Szövetség országos el­nökségének titkára szólalt fel. Sólyom József Borsod megyei küldött utón J. Ba­léstas, a Demokratikus Ifjú­sági Világszövetség főtitkár­helyettese, majd Horváth György, a kislángi Béke Tsz elnöke, végül Szabó Borbá­la Szolnok megyei küldött kapott szót. Ezt követően Kéri György főhadnagy, a néphadsereg ifjú kommunis­tái nevében üdvözölte a kongresszust. A kongresszus ma, szom­baton folytatja munkáját. L assacskán kivész nyelvünkből ez a szó: rizikó. Necn­csak azért, mert olasz eredetű, s mi jobban sze­retjük az olyan találó szavakat, mint a kockázat vagy a veszély, hanem mert valahogy egy másik tárca almi rendben, a kapitalizmusban h.nos igazán az a ta.talom, amelyet kifejez. Az üzletember, a tőkés ha.landó gyakran rizikót is vállalni a nagyobb haszon, a kövérebb profit reményében, mert úgy gondolkozik, s ott megteheti, hogy egy kis bizonytalanságért bőven kárpótolja a várható bizonyosság. Mert mire mehet tőkés körülmények között a rizikó? Persze, hogy elsősorban nem a vállal ozó ; setére, hanem mások vagjoni, sőt súljosabb esetten életb ztcns.iga ell:n. S más bőrére könnyű kockáztatni, ha száz eset ad"ül két­szer ki is derül a turpisság. Megbünlelik érte vagy kár­térítést kell fizetni miatta, még m'n.ig megéri — 1 is en kilc.ncvenn clcszcres haszonra tett szert Az üzlet míg ár­kor is üulet, ha az újságok megírják, hogy összedőlt a ház vo.gy hegy n;om:.rék gjerekek születtek a forgalomba hozott „gyógyszerek" miatt. Mi száműztük a társadalomból a ki-sá' mányolást, s erkölcstelennek tartunk minden olyan v. 11a,k z st, a;i a dolgozók alapvető érdekeit vesz ilynek tenné ki. Hofy. n állunk akkor mi a rizikóval? Nálunk s-ha semmi.éta kockázatot nem vállalhat senki? Ne hamarkodjuk el a választ! A jó érterémben vett | kockázat, a kísérletezés, az új móds erek kipró-á'ásc, I szóval mindaz, ami kárt nem okoz, de ha si erul, has:­; not hajt, a mi társadalmunkban messzemenő s:-a a 'ságol, j óriási lehetőségeket élvez. Az, hogy soha enn; i tal Inain:­[újítás nem született az országban, mint m st, azt bizo­| nyitja, hogy a dolgozók egyéni érdekei megegyeznek a társadalom érdekeivel. Az újért, a jobbért szívesen vállalnak felelősséget az emeberek, s erre ha keli, biztatjuk is őket. Ami.ior egy jegy gyár megtervezi a következő év gv ártmányait, mi j mást tesz, mint hogy a körülmán., ek, adottságok g ndcs ! mérlegelése nyomán, de mégis bizonyos szem oitból, ! bizonyos értelemben kockázatot is vállal? Enélkiil elkép­| zelhetetlen lenne az előrehaladás. Ha csak itt, S e eden nézünk körül, számtalan jelét tapasztalhatjuk a i'e'eiős­séggel végzett „rizikó" erednvín ének. Vajon tudná-e tr­ani magát a világpiacon termékeivel, mondjuk, a cipő gyár, a szőrmefeldclgczó, ha nem hatanna az Lényekkel? Épülne-e az Ogyessza-lakótelep, ha nem vállalta volna a tervező, az építőanyaggyártó és a kivitelező a tégla­blcikkcs építkezéssel járó felelősséget? Tonnaszám tud iá-e szárítani a szalámit a Felső Tisza-parti üzem, ha ne merte vrtna megval s'tani az eziel kapcspla-tos tal 1­mányt? És így kapásból is lehetne még scr.lni a példádat. Az újért harcolunk, a maradiságot ostorozzuk, s ig ek­szünk felszámolni. Azt a közszeilemet tartjuk e é z é es­nek, melyben minden hasznos ötlet, oko6 javaslat vissz­hangra talál, s megfogamzik. Ebben az általános törekvésben azonban itt-ott meg­bújik a kockázatvállalásnak az a formája, mely a tő és világ rizikójához hasonlít, s mindennek elmondatjuk, csak erkölcsösnek és jónak nem. Van aki „csupán" fele­lőtlenségből csinálja, olykor-olykor azonban tudatos ha­szonlesés, pénzéhség húzódik meg mögötte. Mert enyhén szólva furcsán gondolkozik az, aki más kontójára vállai rizikót, s azt mondja: ha az ötlet beválik, komoly summái kapok érte, ha nem, a kárt majd megfizeti a váliatat Nem a maga, hanem a népgazdaság bőrére köti a vásári, s ezt a szemérmetlen manipulációt ráadásul igyekszik a lehelő legjobb színben feltüntetni. Erre a szerencsére nem elterjedt, de mégis veszélyes jelenségre eddig nem figyeltünk fel eléggé s a szem'l es felelősséget sokszor valóban átvállalta a kö/össág a gyár, a vállalat. Pedig nálunk nincs még kilencvenn olc olyan eset, amelyből megtérül az okezett kár. mivel a szo­cialista társadalom intézményesen már lehe'et'enné tette a közös vagy egvéni tulajdon, s méginkább az életbizton­ság veszélyeztetését. Ez a „játék" tehát nem fer, visszaél azzal a tLalóm­mal és szabadsággal, melyet a társadalom az egyéni al­kotómunka számára biztosított, de elsősorban a társa­dalom érdekébe. Nyilvánvaló, hogy senki sem kívánja Ingyen a fáradozást A tudást, a tehetséget, s az ezek nyomán létrejött alkotást honorálni kell, s honoráljuk ls. Aki betartja a „játékszabályokat", az jutalmat, prémiumo'; újítási vagy találmányi díjat kap. Aki viszont jogtalan haszonhoz akar jutni, ne várjon elismerést, ne várjen megbecsülést Nem is egy gyár épül jeleinleg egyszerre Szegeden, s lakóházak sora nő ki a földből, még ilyenkor a t:l kü­szöbén is. Munkások, mérnökök, tisztviselők ezrei Igye­keznek a tőlük telhető legjobb munkát végezni, s ml mégis sokszor úgy érezzük, hogy ez kevés, még ennél is kü­lönbül, okosabban, szervezettebben kelleme dolg z-iuk. És ez igaz is. Még az eddiginél is fokozottabb felelőssé­get kérünk a becsületes, alkotó, termelő emberektől, nyil­vánvaló, hogy nem tűrhetjük el azok olcsó rranő erét, akik más kárára, a népgazdaság terhére is hajlandók rizikót vállalni. FEHÉR KALMAN tr}\aá*í A Láng Gépgyár gőztur­bina szerkesztői által terve­zett első magyar 100 mega­wattos turbina most készül és a jövő év végere már vil­lamosenergiát termel. A kö­rülbelül 18 méter hosszú, három házra és forgórészre tagozódó turbinát a kibőví­tett Bánhidai Erőműben sze­relik majd feL Szombat. 1064. december 13. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom