Délmagyarország, 1964. december (54. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-08 / 287. szám

Megkezdődött a JKSZ VIII. kongresszusa Joszip Broz Tito beszámolója Belgrádban a Szaksxervezotek székházában hétfőn kezdte meg tanácskozásait a •Jugoszláv Kommunisták Szövetségének VIII. kongresszusa. A kongresszust hétfőn reggel Joszip Broz Tito, a párt főtitkára nyitotta meg. Egyhangúlag fogadták el a kongresszus nyolc napirendi pontját. Ezek közül az első napirendi pontként szereplő fő referátumot írásban osztották ki a megjelenteknek. Második napirendi pont: „a JKSZ szerepe a szocialista társadalmi viszonyok további építésében és a nemzetközi munkásmozgalom, valamint a békéért és a szocializmusért vívott Időszerű problémái" címen Joszip Broz Tito főtitkár tartott beszámolót. A proletárdiktatúra átnövése össznépi államba elengedhetetlen — állapítja meg a Pravda Joszip Broz Tito beazá- blráh egye» negatív Jelenmólójának bevezető részében ségéket. a nemzetközi helyzet általi- A főtitkár beszámolójában nos értékelésével es a nem- a gazdasági fejlődés eredmézetközj munkásmozgalom nyeivel foglalkoeva helyzetével foglalkozott. Meg- dotta, hogy állapította, hogy a JSZK VII. én VIII. kongresszusa közti időszakban (vagyis t958 óta) a nemzetközi íejdenben fedezni a megnövekedett szükségletékert,. Tito végül megállapította: elroön- "A kongresszusnak világosan és határozottan állást . u. 'feli foglalnia minden kérlt»;>8 1984 MzBtt évi át- désben, különösen pedig a tagban kilenc százalékkal gyengeségekkel, hibákkal és nőtt az ország nemzeti jö- torzulásokkal szemben, mert lődésben védelme. ezt várják a dolgozók. Tisz- ...•••. tartan titsa meg ez a kongresszus tek a l..tae eíÓi a blkróe « bátran, következetesen és - az ipari tei-melés több mint forradalmi módon utunkat oJ IffvmL ^ megkétsaereződött A mező- mindattól, ami még mindig tik*, a bek«' wmró mél- gazdaság legfől>b jellemzője, hátrafelé húz bennünket, lett «« pon«aja hogjr egyre intenzivebben mindattól ami akadályozza tav*ra- fejlődött a szocialista azefc- a dolgozók életkörülményeiAr. eröpeflítika — amelyről tor. A mezőgazdasági össz- nek gyorsabb javítását a tST. imperializmus legreakció- termelés 1958—84. között 40 szocialista társadalmi viszo•abb körei még mindig nem százalékkal emelkedett, de nyok gyorsabb fejlesztését", mondtak le — egyre keve- még most sem tudja irtn- (MTI) •ebb támogatóra talál — áti ' . j /'.. "., • lapította meg a főtitkár, majd elítélte az imperialisták külföldi katonai támaszpont-rendszerének: fermtartá*at és sfkraszáUt atornfegyrermentes övezetek megteremtése mellett. Rámutatott: a két kongresszus közötti időszakban frientőseei fejlődték Jugo•rzlávia kapcsolatai múlden szocialista országgal — kivéve Kínát, Albániát, ÉszakKoreát Észak-Vietnamot —. mégpedig a szocializmus ós * világbéke épitéséhek hotszszú távú közös érdekei alapján. E tekintetben — mondotta különösen fontosak a Szov jetunió Kommunista Pártja XX. és XXII. kongrcsssusanak határozatai által sugalmazott ponitív folyamatuk. j Az, amit az utóbbi egy-két év alatt tettünk a Szovjetunióval és a szocialista or«ágok többségével a gazdasági. politikai és kulturális együttműködés terén, Jóval túlszárnyalja mindazt, amit korábban sokkal hosszabb idő alatt elértünk — állapította meg a főtitkár. majd így folytatta: Kapcsolataink egészsége® alapokon, az egyenjogúságon, a kölcsönös érdekeken és barátságon nyugszanak, ami teljesen megfelel népeink törekvéseinek. Meggyőződésünk, hogy közös erőfeszítésekkel továbbra ja ezen az útón . kell haladnunk, ingadozás és megtorpanás nélikill. Kifejtette a JKSZ álláspontját a Kínai Kommunista Parttal folyó vitában, r elítélte a kínai vezetők sértő támadáséit. rágalmait. Tito a továbbiakban áttéri str. ország belpolitikai problémáinak elemzésére. Hatámeottan állást foglalt a túlméretezett beruházások ellen «s hangoztatta a dolgozók anyagi érdekeltsége növelésének szükségességét. Élesen Segni lemondott Vasárnap este Rómában M- azóta valamelyes Javulás kövatalosan bejelentették, hogy vetkezett be — beszélőképeaAntooáo Segni. köztársasági sége javult, és kisebb mozelnök egészségi állapota miatt dulatok megtételére te kélemondott a köztársasági eti p^, _ jobb ^g mjnnota hMtségroL <jis bén,. Így hivatalát nem A T-i éves keresztenyae- . .. ...... mokrata párti politikust 1964. tó, augusztus 7-én agyvérzés ér- Utódát december 16-án »áte. Bár egészségi állapotában 1 osztják meg. A Pravda vasárnapi száma „az egész nép állama" címmel szerkesztőségi cikket közöl. A cikk bevezetőül megállapítja, hogy a társadalom politikai szervezetének fejlesztése és tökéletesítése a szocializmus és a kommunizmus egyik alapvető elméleti és gyakorlati problémája. Az össznépi állam — állapítja meg bevezetőben a cikk — eszméje nem íróasztalok mellett született meg. Annak a mélyreható elemzésnek az eredménye, amelyet a párt a szovjet társadalomban végbement változásokról adott. A szocializmus felépítéséhez elengedhetetlenül szükség van a proletárdiktatúrára, a szocializmusból a kommunizmusba való átmenethez pedig az össznépi államra. a szocializmus további lek lesztésének, akadályozná a kommunista építést. Miről is van szó gyakorlatilag? Gromiko beszéde az ENSZ-közgyűlésén Akik nem akarják látói a tényeket Azok, akik az SZKP piogy ramját bírálják, semmit sem tudnak válaszolni <t konkrét kérdésekre. Ezért olyan fogásokat alkalmasnak, mint a szocializmust már felépített társadalom i osztályarculatának elferdíté..... ... ..... ., . se. Ügy tüntetik fel a dolAz össznépi aüam létre- a kizsákmányolt. osztályok ^ mintha a kizsákmányoló jötte mindenekelőtt a szoci- felszámolása után is dikta- ^j^yok felszámolása után alista allamisag tarsadalnu tura segítségévéi a tarsada- is tovább folynék a társa bázisának kiszélesedését je- ' lom állami irányítását? Fenn- halmon belül az osztályharc" lenti. Az állam, amely ko- tarthatja-e a munkásosztály De kJ ellen* Kiderül hogy rabban egyetlen osztály dik- az ilyen viszonyok között ie a bűnözőit, á naplopók a tatúráját testesítette meg, a diktatúra módszereit? ML haszonlesők ellen a magánra (amennyi dolgozó osztály hez vezethet a proletárdik- tulajdonosi pszichológia ' és is reteg egysegenek és tatura fenntartására irányú- konkrét hordozói ellen Ez együttműködésének szervévé, ló kísérlet az olyan szakasz- ajkban nem azonosítható az egész nép akaratának, az ban, amikor e diktatúra az osztályharccal egész nép érdekeinek köz. belső feladatait már megöl- " vetlen kifejezőjévé válik, dották? Az ilyen kísérlet Pártunk iáját tapasztál*.Megszűnnek azok a funkci- fenntartaná az osztályelnyo- faiból tudja — folytatódik a ók, amelyeket az tett szük- más gépezetét, amikor nines cikk —, kinek és miért volt ségessé, hogy el kellett már rá többé szükség, és aiTa szüksége, hogy mindennyomni a kizsákmányoló lehetővé tenné, hogy ezt a fele vezetést azonosítson a osztályokat Az össznépi ál- gépezetet nem az ellenség, diktatúrával, hogy ragaszban egyik jellemzője a régi hanem a proletariátus szö- kodjék ahhoz a tételhez, politikai intézmények át- vetségesei, a dolgozók, ma- amely szerint az osztályharc alakulása és újak keletke- ga a munkásság ellen alkal- megmarad (sőt, éleződik) azzése — állapítja meg a Prav- mázzák. Ugyanakkor mindez utón is. hogy felszámolták a da majd így folytatja: Min- elősegítené az osztólydikta- kizsákmányoló osztályokat den országban az új társa- túra módszereinek fenntar. Ezek olyan tipikus fogások, dalom építésének egy biz»- tását az olyan feladatok amelyekkel a személyi kulnycs szakaszán elkerülhe. megoldásánál, amelyek me- tusz ideológiájára és gyatetlenül jelentkeznek azok a róben más vezetési forrná- korlatára jellemző voluntafeladatok. azok a folyama- kat igényelnek, nevezetesen rizmust, önként és törvénytok. amelyek elengedhetetle- a szocialista alapokra he- sértéseket próbálják igazol. nül szükségessé teszik, hogy lyezett gazdaság további fej- ni. A személyi kultusz idea proletárdiktatúra állama lesztésénél, a már szocialista Sen a marxizmus—leninizösszriépi államba nőjön át. iellegű kultúra vezetésénél. mus elveitől, a szocialista Felmerül a kérdés- gva- Nyilvánvaló, hogy az ilyen eszményektől, a kommunista proletariátus módszer súlyos'kárt okozna mozgalom egész szellemétől, A személyi kultuszt nem a proletárdiktatúra szüli, hanem annak csupán eltorzító• íö, amely kizárólag bizonyos : történelmi körülmények között vált lehetővé. Az SZKP j nemcsak elítélte a sztálini személyi kultusz korszaJeáhorolhatja-e a A SZOVJETUNIÓ KÉSZ A TELJES LESZERELÉSRE — MEGBÉLYEGEZTE A KONGÓI BEAVATKOZÁST — NINCSENEK MEGOLDH ATATLAN NEMZETKÖZI KÉRDÉSEK I pak hibáit és visszaéléseit, hanem arra is gondja volt, hogy teljes bizonysággal Kétnapos aataet után a* * kwvJpí kormány mentő- randával s az országok kö- szembeszállva a pesszimista 1' ^nsig kiküENSZ-közgyulró.hétfőn dél- radumot terjeszt a köz- ym kapc6)flatok kérdéseivel Petékké] - hangoztatta - ^boleset. elott az általános poliükaj gyűlés ele a nemzetközi . . " .. ... , „ nincsenek megoldhatatlan vitával folytatta munkáját. feszültség enyhítésére és a foglalkozott, majd kijelen- nemwthözi uérdést-k. IcgA» első felszólaló Argentína fegyverkezési verseny tette: az elmúlt ti zenkét-ti- feljebb a rendezés bonyoképviseiője volt. nrajd Grogyülés elé a nemzetközi feszültség enyhítésére és a foglalkozott, majd kijelen fegyverkezési verseny tette: az elmúlt ti zenkét-ticsttkkentésére vonatkozóan. „™n.vi|» hónán n„nl7„t miko bzorvjet kulügyminisz- Gromiko elitélte a mutti- .., P A A békés' együttélés politikája tor mondotta el nagy érdek- laterális atomerő megterem- ^ feszültség bizonyra eny- nemcsak Sa>vjei^ió halódásáét várt beszédéi tésének tervét. mert az újabb hülesét hozta magával. De ez j^em minden ország érdekeit Gromiko beszéde elején államok seámára teszi hoz- csak az út kez.detét jelenti, szolgálja kijelentette: a Szovjetunió a záíérhetővé az atómfegyleninj békepolitikával Jött a vert. Ez kihívás a Szovjet- H ««aii!aI Iiamm*Ahii am*IAI>SuaIa közgyűlésié. E politika lé- unióvá) és más európai or- || SZUflcI KUllIlailV 6Illl6Klldld nye&o: a béke én a népek szagokkal szemben — mon- " " joga a független éa szabad dotta. Részletesen foglalko- Gromiko szovjet külügyminiszter az ENSZ-közgyűlés fejlődésre. A szovjet külügy- zwtt a néniét kérdéssel, e le- 18- ülésszakának hétfői plenájls ülésén előterjesrtotte miniszter kiemelte, az ENSZ szögezte: az MLF megterem- a szovjet kormány emlékiratát a nemzetközi feszültség fő feladata, amelyet az alap- tése súlyosan akadályoeaiá további enyhítéséért, a fegyverkezési hajsza korlatozáol;máity is leszögez, annak megoldását. sáért teendő intézikedésekről. A szovjet külügj-mlniszJer Az emlékirat indítványozza, hogy az államok 10—15 továbbiakban százalékkal csökkentsék katonai költségvetésüket. Ez kora Kubával lútoaná a fegyverkezési hajsza fokotósának Itáietósiígeit, szemben tanúsított provo- tatomra összegeket, esabadi-tona fel . a békés gazdasági a Jövendő nemzedékek megvédése a háborútól és 8 a népek együttműködésé- élesen elítélte nek megszervezése. ágait fejlesztésére és a népek jólétének emelésére. Tonkini-öbölben A' szovJSt kormány javasolja: kössenek egyezményt. Gromiko raembeszáBt * leszerelés ellenfeleiveJ ró vAgrehajtott amerikai—dél- ameljmek értelmében az összes külföldi csapatokat visz823 vietnami provoikációkira és szavonjált saját országuk határai mögé. Wilson Washingtonban Marold Wilson brit miniszterelnök Washingtonba érkeí«tt. hogy megkezdje tárgyalás-sorozatát Johnson elnökkel az Atlanti Szövetség problémáiról. Johnson amerikai elnök hétfőn fogadta első megbeszélésre Wilson brit miniszterelnököt. Az üdvözlő szavak elhangzása után visszavonultak az első tanácskozásra ámely két óra 15 percig tarrott A Pravda Wilson látogatását kommentálva megállapítja, hogy szigorúan htokban tortiák azokat a konkrét terveket, amelreket a miroszterelnök magával vitt Washingtonba. Az angol saj- ténelem, vajon a Wilsontoban azonban gyakran Iát- kormányt nem éri-e ugyanaz nak napvilágot olyan kom-. * sors, mint munkáspárti meotárok, amelyek szerint a elődeit CMTT) hangsúlyozta, nem megengedni, hogy ők bizonyuljanak erősebbnek. A ^^unto kMzjB aJtóia- ^^ ^^^^ fcöfombra állomásozó csapatainak létszámát, ha a nyugati hatalmak nos es teljes letaeretesre es egy testvérl szocialista or- csökkentik a Német Szövetségi Köztársaságban és mas * ^ ÜSri^T szág elleni akciókkal szem- országokban levő csapataiikat A szovjet kormány emlékben. Szólt Laoez és Kam- irata azt is indítványozza, hogy szüntessék meg az idegen *Ja^ re^ ví^ffi bod^a kérdéséről, majd területeken levő katonai támaszpontokat. — mondana, maja kozohs, n^eghélyegezte a Kongóban A sar^jet kormány javasolja: kössenek nemzetközi végrehajtott amerikai—belga egjtaaményt arra vonatkozólag, hogy nem terjesztik el a —angol fegyveres beavatico- nukleáris fegyvert. Javasolja továbbá, hogy hívjanak ösztóst. sae nemzetközi értekezletet ró ezen írjanak alá megállaA eaovjet külügyminiszter podást a nukleáris és termonukleáris fegyverek használaIrltért. a Szovjetunió javas- tónak eltiltásáról. Indítványozza az emlékirat, hogy lételatára amely leszögezi sítsenek atomfegyvermentes övezeteket, különösen a világ az államoknak kizárólag o'Jtan részeibon, ahol nagymennyiségű nukleáris fegyvert békrá úton kell megolda- összpontosítottak és egy nukleáris konfliktus kitöiysének niok rttas területi kévdé- vcs2f-ve • , + , . . . , seikct Az emlekirat javaslatokat tartalmaz arra vonatkozovi ' rtsTcv 1 hogy kössenek megállapodást a bombavelő légihaderő rpajd az KAb/- nei>zete\ai me&se!Timisítéséről. a földalatti nukleáris fegyverkfsérlefoglabcozott Kijelentette: e fojj eltiltásáról, kössenek megnemtámadási egvezménvt békefenntartó erok kerdrae a NATO-ban és a Varsói Szerződésben résztvevő államok rendkívül fohtos. s el kell között tegyenek intézkedéseket a váratlan támadás megdontem kinek van jogaban gátl{isára a hadseregek általános létszámának csökilyen akciók meginditasa. s ken)ésére ii'ányítása. Ha ezt a Bizton- Az emlékirat befejezésül megállapítja, hogv a szovjet saSi Tanacs megkeruiraevei kornlány véleménye szerint az említeti intézkedések megSP* » ala^kTanyt valósítása érezhetően előmozdítaná az egyetemes béke megszilárdításának ügyét ró közelebb vinne az általános a szovjet külügyminiszter: A és te!jcg le0Zerelés megvalróítósához (bvllktó^T^ A kormány fent ismertetett emlékiratát a közSétn^ve^SS ^ °kmányaJfém Sz6tOS2rt°ttók a küldöttségek közöli, a Kínai Népköztársaságot ., _ •« e vSyT&mTSS^ Johnson szerdán fogadjaGromikot vezetben. s állást foglalt a A Fehér Ház — az ameri- hivatalában fogadja Gromiko két Kína elmélete ellen is. kai elnöki hivatal .— hivata- e„vW Beszéde tovább, rrótóben losan bejelentette, hogy John- szovtofc kulugymmsztert es a rflágfeerrókedehnL kente- w* amerikai elnök szerdán megbeszéleet folytat vele. munkásparti kornrány mind 'óbban eltér a sokoldalú NATO-atomerő kérdéseben elfoglalt eredeti álláspontjától. Az amerikai sajtóban — mutat rá a Pravda — most olyan híresztelések olvashatók, melyek szerint az Egyesült Államok hosszúlejáratú hitelt ajánl fel a brit kor' mánynak, hogy javítson pénzügyi helyzetén, ha a Wilson-kormány lemond a választások előtt tett ígéretéről és elfogadja a sokoldalú NATO-atomerő amerikai— nyugatnémet tervét. A Pravda utal rá: megfigyelők felteszik a kérdést: nem ismétlődik-e meg a tör A személyi kultusz híveinek érthető okokból nem volt ínyére pártunk tevékenysége, amellyel fejlesz, tette a szocialista demokráciát, erősítette az össznépi államot — szögezi le a. Pravda cikke. A személyi kultusz híve i nem mernek nyíltan fellépni, hanem azzal próbáikóznak, hogy szájizük szerint értelmezzék a proletárdiktatúrát. Mi 0 teendő? Most az a feladat ÍT1 előttünk — írja a Pravda —, hogy tárgyilagosan értékeljük az utóbbi években ez irányító apparátusban végrehajtott átszervezések pczitív és negatív oldalait. Né. hány olyan esetben, amikor nyilvánvaló hibák fordultak elő, elég lesz. ha a hibák kijavítása érdekében visszatérünk a korábbi bevált formákra. Egyes esetekben azonban ennél bonyolultabb a dolog. Helyi-• len lenne, ha a gyakorlati tapasztalatok eredményeinek tanulmányozása nélkül egy-' szerűen visszatérnénk a korábbi irányítási formákhoz. Magától értetődik, hogy az egyik elhamarkodott átszervezést nem válthatjuk fel másik ugyanolyan elsie. tett átszervezéssel. A szerkesztőségi cikk végül megállapítja, hogy fokozni kell a tanácsok szerepét, egyes állami funkciókat társadalmi szervezeteknek kell átadni, ki kell terjeszteni a szovjet emberek jogait: mindez elősegíti a kommunista Önkormányzati szervek létrehozását. megteremti annak feltételeit., hogy az állam minden polgára részt vegyen az állami élet irányításában. A párt további biztosítékokat teremtet arra vonatkozóan, hogy ne összpontosulhasson egyesek kezében túlságosan nagy hatalom, biztosítékokat a szubjektivizmus és az önkény ellen az állami élei fontos kérdéseinek megoldásánál. 2 DiL-MAGYAfiORfiAG Kedd, 1964, december S.