Délmagyarország, 1964. december (54. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-06 / 286. szám

Paprikánk híre a világban A fűszerpaprika nemcsak idegenforgalmi érdekessége, hanem ipari nevezetessége is Szegednek. A sok száz kíváncsiskodó turistán kívül Jönnek szakemberek is a paprikafeldolgozó vállalathoz, akiknek célja a tapasztalatszerzés. Sőt, a külföldlek érdeklődése a paprikán túl is terjed. Ipari, kereskedelmi szakemberek tanulmányozzák a gulváv. a hús- és zöldségleves-készítés módját, az alkalmazott technikát. A fűszerpaprika mellett ugyanis lassan világhírnévre tesz 6zert az üzem többfajta leveskészítménye is. Lengyel, bolgár szakemberek November elején Lengyelországból érkeztek szakemberek a szegedi gyárba. Alighogy hírül vették, hogy a világpiacon megjelent a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat többfajta levcskészítménye, máris érdeklődtek. Az elmúlt napokban Szeged bolgár testvérvárosának, Plovdiv környékének konzervgyáraiból is érkeztek szakemberek, őket elsősorban a paprika érdekelte. A szegedi gyár konzervipari termékei még nem terjedhettek el az. egész világon és közel seim foglalhattak el akkora helyet nyugaton, keleten, mint például a cseh, a német, a lengyel, vagy a bolgár levesporgyárak készítményei. A csehek 900 vagonnal a bolgárok és lengyelek 750. a németek pedig 500 vagonnal exportálnak évente. Szóval messze előbbre járnak, mint a szegediek. Ezért talán meglepő, hogy métris idejönnek tapasztalatszerzésre. Fűti őket a szakmai érdek1 ódés. és úgv látszik. lehetőségük is van arra, horv hosszabb időt tölthessenek külfö'dön. jó tapasztalatok szerzése céljából. Nem ártana, ha a mi szakembereink a szeeediek is enítovihetaóriav más országok hasonló üzemeibe, vaffy az érdeklődők, az eddig Szegedre lát~tatott szakemberek üzemeibe. Hadd lássák. nvlven ló tapasztaltatok honosodtak már meg ott. me'-eVot iche*ne idehaza gyümölcsöztetni a magunk javára. A szegediek előbbre /árnak Éppen búcsúztak a lengyelek. amikor bekopogtak a bolgárok. A Plovdiv környéki Vitamin é® Május 1. konzervgyárak szakemberei, Nikola Petrov Marinov és Szlávi Vaszilev Szlavov hat narég tanulmányozzák a szegedi fűszeroaprika-gyártást. Az Itt szerzett tapasztalataik összegezésekor Nikola Petrov Marinov elmondotta a Dél-Magyarország munkatársának, hogy e néhány nap alatt is sokai tanultak. Látják, hogy itt neniosak nagyobb tradíciója van a fűszerpaprika-gyártásnak. hanem a szegediek jóval előbbre járnak, mint ők Bulgáriában. Egyöntetű volt a vélemény, hogy a feldolgozás technológiája nálunk tökéletesebb. Bulgáriában viszont a termésátlagok nagyobbak, mert alkalmazzák a korszerű eljárásokat, nemcsalt a melcgágri palántnnaveiést, a kora; kJ ültetést, hanem az öntözést is. Ezért aztán jóval nagyobb átlagtermést érnek el hektáronként, mint Szegeden. Náluk a betakarítási és feldolgozási szezon rövidebb idejű, mint Szeged körnvékén. Augusz'us második felében kezdődik és néhány hét a'att lezajlik. Sajnátaozva mondották el. hogv náluk a termelők nem fűzik fel a termé? egy részét, mint itt. Szegeden. Ezért a bolgár paprika festéktartalma jóval kevesebb, mint a szegedié. A gvors feldolgozás miatt nem alkalmazzák az utóérlelést. Náluk a fűszerpaprika-fel d-Vgozás még annyira szezonjellegű, hoey a murkáfaekat is e-?ak néhány hétre szerződtetik. Együttműködve új piacokért A hat nap tapasztalatainak összegezését végző tanácskozáson csak ipari szakemberek vettek részt, de szót ej'ettek a kereskedelmi kérdésekről is. A beszélgetés során aztán kiderült, hogy több országban. Szovjetunióban. Lengyelországban. Marokkóban együtt jelenik meg a magyar paprika a botpárral. Elmondották a bolgárok, hogy termőkeik elmaradnak a szegedi mögött, de nem is a szegediekkel akarnak ők versenyezni, hanem például a spanyol termékekkel. Mind a magyar, mind a bolgár szakemberek együttes véleménye szerint nem egymással kell konkurrálni a magvar és bolgár paprikának, hanem a spanyollal. Hangsúlyozták, hogvha a szocialista országok fűszerpaprika'.ermelő vállalatai összefognak, kölcsönösen hasznosítják a termelési és feldolgozási tapasztalatokat, eredményesen vehetik fel a versenyt a távoli országokban is a spanyol fűszerpaprikával. Az együttműködés kialakítására jó keretet nyújt a KGST. Ezen belül nemcsak az ipari üzemek, hanem a külkereskedelmi vállalatok i; összefoghatnak, hogy újabb piacokat hódítsanak meg a szocialista országokban termesztett fűszerpaprikával. N. P. A gázvezeték építői között Hosszan elnyúlik a soruk az Üllésről Szegedre tartó gázvezeték lefektetésén dolgozó embereknek. Lehetnek vagy hatvanan. Hiába húzzák össze a vattakabátot magukon, — a szél már .szinte a csontok velejében ropja táncát. Pedig különben nem volna hideg — csak a szél ök, akik az országot járva, az életük javát töltik a tűző napsugarakat, zuhogó esőt, fehér pelyheket, vagy haragos villámokat szóró égbolt alatt —, még ck is azt mondják, hogv „ez a szeles, ez a cudar idő ám! Még talán rosszabb, mint amikor már a foga fehérje villog a hidegnek, mert hogy akkor az ember arra készül föl." ® Fia'al szakma az övék — Csokoládét és kolbászt hoztál-e? — kérdezi a sok Közéletünk hírei DOBI ISTVÁN ÜDVÖZLÖ TAVIRATA URHO KEKKONENHEZ Dobi Is'ván, az Elnöki Ta- Kekkonent, a Finn Köztárnács elnöke táviratban kö- saság elnökét, Finnország szöntötte Urho Kalevala nemzeti ünnepe alkalmából. AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK ÜDVÖZLETE AZ ÉSZAK-ÍR ORSZÁGI KOMMUNISTA PÁRT KONGRESSZUSAHOZ A Magyar Szocialista Mun- Párt december 5—6-án ülétS^^öröita^Iz — tizenkettedik kongreszÉszalt-írországi Kommunista szusát. (MTI) Műszakiak javaslatai a népfront fórumán A Hazafias Népfront Országos Tanácsánál összegezték a mozgalom mintegy ezer műszaki aktivistájával folytatott véleménycsere tapasztalatait. A megyékben megrendezett tanácskozásokon, amelyeken elsősorban a népfront községpolitikai tevékenységének helyzetéről és feladatairól esett szó, számos általánosabb jellegű jó javaslat és megszívlelendő észrevétel hangzott eL Befejeződött a mezőgazdasági kutatók nemzetközi konferenciája Szombaton Budapesten be- káját koordináló hatodik fejeződött a szocialista or- konferencia. A tanácskczászágok mező- és erdőgazda- son az Albán Népköztársasági tudományos kutatómun- ság, a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, a Lengye] Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Népköztársaság és a Szovjetunió küldöttsége, valamint a Vietnami Demokratikus Köztársaság megfigyelője vett részt. A konferencia résztvevői megállapodtak a szcctalista országok mező- és erdőgazdasági tudományos kutatómunkájára vonatkozó további együttműködés alapelveiben és jóváhagyták azoknak a témáknak a programját, amelyekben 1965—66-ban közös kutatásokat folytatnak. A tanácskozások résztvevői többéit között felhívták a figyelmet arra, hogy körültekintőbben, ésszerűbben kell gazdálkodni a községfejlesztési alappal. A véleménycsere tapasztalatait széles körben felhasználják majd a népfront műszaki akcióbizottságainak munkájában. A tervek szerint a megyék után most a járásokban is megalakítják ezeket a testületeket. (MTI) cuppanós puszi utan apukájától Etelka. Apuka, Kovács Gyula pedig szinte sohasem felejtkezik meg a meglepetésről. Keveset vem a gyerekkel, igyekszik kedvére lenni. — A fiam egyszer nem ismert meg. Igaz, akkor még egyéves volt — mondja Miklós Gyula. Kicsit elgondolkozik, a távolban látja a két gyereket — meri már kettő van —, s hozzáteszi: — Most már nagy a fiú, hároméves lesz hamarosan. A lányka meg kilenc hónapos. Egy éve dolgoznak együtt. A három Gyula — a Miklós, a Kovács, meg a Berdán —, velük van még Pintér János és Nagy Sándor. A gázvezeték csőhálózatának hegesztési varratait vizsgálják. Röntgenfelvételeket készítenek, melyekről megállapítják, hogy kifogástalanok-e a varratok. Felelősségteljes munka, becsület is kell hozzá. — Nyáron igen szép az életünk! Olyan „ismerd meg hazádat" mozgalom, az, amit csinálunk. Egyszer itt, másszor ott ütjük fel a sátrunkat. Fiatal szakma az övék. Képesítéssel nem dicsekedhetnek sokan az országban. Csak hát sokat vannak távol az otthontól, a családtól, gyerekektől. Pintér Jánosnak könnyű — ő még nőtlen fiatalcmber. Ügy véli, még ráér. Nagy Sándor ma nincs velük. Odabent dolgozik a laboratóriumban. M Három éve együtt Kicsit távolabb, leszakadva a röntgenezőktől dohognak a csöveket összehegesztő, összeszerelő csoport gépei. A gázvezeték még a föld színén, de már mccszire, a szem látóhatáráig kígyózik ezen a helyen. A lánctalpas terepjáróktól felszaggatott sárkupacok a csizmrszár fölébe is nyúlnának, ha az emberek nem igyekeznének óvatosan lépkedni, kikerülni azokat. Hegesztőpisztolyok fénye villog, hogy eggyéforrjon a csővezeték. Megy a szakmunkás egy másik munkahelyre, lassan holadva előre, s a segédmunkás viszi mögötte az agyonázott, megfakult, sárral ékesített hatalma® ernyőt. Ez véd csupán minden természeti viszontagság ellen. — A csoport többsége ott volt a Budapest—Szolnok, a Százhalombatta—Szolnok, a Szolnok—Szoboszló gázvezeték lefektetésénél. A dunaújvárosi földcsuszamláskor megrongálódott vezetéket is mi hoztuk rendbe — mondja Bedő Lajo6 művezető. — Büszkén néz a dolgos emberekre. — Velük — mondja. És már sorolja is a r veket: — A Cinki Antallal, az Ambrus Istvánnal, a Kovács Józseffel, a Csiszár Lászlóval, a Szucskó Istvánnal, a Kovács Istvánnal, a Horváth Jánosnál, a Bíró Józseffel, a Kerekes Sándorral... — mondja, mondja tovább a sort. • Jó lenne a 161 é»el — Miért nem Dorozsmára jött inkább este — mondta valaki érkezésemkor. — Ott azután előjöttek volna a panaszok! — Ott van a munkásszállás? — Az. — S közben bökött egyet úgy a semmibe az ujjával az illető. — Az, munkásszállás. Ezt az embert látom, eszembe ötlik minden mozdulata, amikor Ambrus Istvánnal, a szakszervezeti bizalmival beszélgetek. S közben örülünk is — kicsit. S no, Iám! Ugye, előjöttek így is a panaszok. Mert Ambrus István mindannyiuk nevében mondja: — Nyolcan alszunk egy lakókocsiban, s nyolcunkra Jut két bádoglavór. A FÜSZÉRTnek van ott valami üzlete. Azt hiszem, már vagy három kérvényt megírtunk, hogy húsárut is tartsanak z üzletben. Semmi változás. Pedig szükségünk lenne rá, hiszen semmiféle üzemélelmezés nálunk nincs. Csak úgy a táskából ebédelnek. Egy kis hazait, meg kenyeret. Nem szegényesen, de bizony elég TOSSZ körülmények között. Most már magasba emelve kalapját rájuk köszöntött a hideg. Egyre jobban esnék egy tál meleg étel. Szeged közelében tartózkodnak már vagy egy hónapja, s itt lesznek még a környéken, úgy januárig. Hát nem volna mód főtt ételt biztosítani számukra? Az lehetetlenség. Ha máshogy nem, de egy tábori konyha felállításával is meg lehetne oldani a dolgot. S ezek az emberek nagyon megérdemelnék. S különben is nemosak érdem dolga ez. A munka, amit végeznek, több megbecsülést érdemel. Méry Éva hezebben elvégezhető munkákért több munkaegységet írnak jóvá. E formát szinte kizárólag a legjobb tsz-ek alkalmazzák, ahol magas a munkaegység értéke, s ez önmagában ls ösztönző és ahol igen fejlett a munkaszerve: és. A szövetkezetek egy kisebb csoportjában munkaegységet és prémiumot alkalmaznak. Az elosztást általában munkaegység szerint végzik, ezenkívül a tagrk a terven felüli termés meghatározott százalékát pénzben vagy természetben prémiumként megkenjék. Ennek a módszernek hibája, hogy mind a tagságot, mind a vezetéket alacsony tervek kéx-'+é«ére ösztönzi, mivel ar"4' magosabb az eterhe^ő prémium. A sz« vetkezet eknek mintegv 12 százaléka wnkaarrj/sónef és száznlékns műne74st alkalmaz, amelvnek fe-nvetfe: az elvégzett munMért cs"kben*e*t munkae<r,'s7'* lováttá* és az c-cznre-tó:.-!4? jár. Vé'*"—-tevftn'z s'^rint e- a h „-„n11 e'esr'ésf fn-mn., <• m'-denhol sikerrel a f pi xc—jt.tóv-7*tak (úr-' „-or,./,.' L „r."—37 efe^rt-t? mm1?' t-i'-!-prigr— fi. —4«,—a — .r —' 4 <» : í-o^Vo Ü'T. V/f fójoff a vft-.óc ttaro— -ffal ——r» 8, tc7-ak at1—tm-r»4v pte-nvos munkáért munkaegységet írnak jóvá, a kapásokat harmadában termelik, az egyéb növények termelésénél prémiumként a terven felüli termés meghatározott százaiékát kapják a tagok. Ez a módszer okoz a legtöbb problémát, mert aránytalanságokat eredményez. Meg kell említeni még a pénzbeli munkadíjazást is, amit megyénkben 9 tsz a'kalmaz. E forma alkalmazásának anyagi feltételei vannak, ugyanakkor itt is Alkalmazni kell a jobb minőségű munkákra ösztönző farm ókat, mert csak így erec'ménves a pénzbeli murkadíjazás. Az említetteken kívül a termelőszövetkezetek ágazatonként is alkalmaznak különböző ösztönző módszereket. A kalászos növények termelésénél, a kukoricánál, vagy az állat,onvész+ésbrt?. A növénytermelés terüle'én, vela-merv;nyi ka^ás kvl'ú-áv.ál a munkáénysőn >firA'*és és az egész terméshői való r*""esedés az a módszer, ami véleményünk szerint a lcrt?redmén"csehhnelr bf-r>Ti'.-<l. a termelés változó fettétele'nek — műtráöntözés ve-" Ste" stb — „-„gíyinifipn ,'.gv kell k'elak'tanf a mun'acg sé" menm isécét és a ter—és-e'beni réS-OS-YV-S NRÓN'-ÁT. HNFFV PZ S"jtötö- »iő a lezfe'lstöebb t""jporrói eUárés'lc elVaimezásá* és ug-anskker ar'nvT-an á'Hen a mun'-s-áforö't'ssal. Viszont a kalászosoknál a terven felüli többletermésből való premizálás egyáltalán nem ösztönöz a termelés növelésére. De nem is ösztönözhet, hiszen az elvégzett munkához viszonyítva az eredmény távcll és nem is biztos. Másrészt az alacsony termésátlag tervezését helyezi előtérbe, mert így nagyobb prémium megszerzésére ny.'lik lehetőség. Itt a célprémiumnak van nagy jelentősége olyan munkáknál, rme'vnek határideje döntő jelentőségű a termelés szempontjából: tafeiclő'-ésritós határidőben, a vegyszeres gvom'rtta, vagy a betakarítás időbeni elvégzése. A célprémium viszont nem haladhatja meg az alapjavadalom 3—5 százalékát. A kukorica terme'érénél legjobban bevált módszer a csökkentett munkaegység és az össztermelés1" ől való premizálás. Miro'en szövetkezetben alkalmazható és m;nd a közös mind a fa "ok érdekeinek egyaránt megfelelő. A csak munkaeg-sóg s-e?in!i, illetve a terven felüli termelés utóni pr-m'zá'ás már nem ösztönöz eléggé. Maga a részesm.űvelés ösztönöz ugyan a többtermésre, de könnyen aránvtatans'g-'t okoz, az esvév munkákra nincs elegendő munkaerő és akadályozza a génesítíst. a vegyszeres gyom írt ;st növeli az élő munka ráfordítását, drágítta a termelés*. Az állattenyésztésben alkalmazott munkadíjarási és jövedelemrészesedési módszereket oly irányban szükséges módosítani, hogy azek gazdaságosan segítsék elő a termelés mennyiségi és minőségi növekedését, ösztönzően hassanak az eredményesebb és okszerűbb takarmánygazdálkodásra. Tehát az áll ttenyésztésben azok a mrds.erek jók, amelyek a hozamok növelésére, az elhűl'ás csökkentésére, a takarmány értékesítésére. a minőség fokozására ösztönöznek. A traktorosok munkadíjazásánál ma már szükségszerűen jelentkezik, hogy érdekeltté váljanak az üzemanyag mngta'"ar t?sban és a gépjavítás! költségek csökkentésében. A tszvezetők javadalmazását illetően pedig az a helyes, ha a vezetők évi prémiumát a közös munkában rensze-esen résztvevő termelőszövetkezeti tagok é* i r>" 'm;umához arányosan állapítják meg. A JÖVEDELEMELOSZTÁS a munkadíjazás formájának megválasztása fontos kérdés, mivel ez a tagok anyagi érdekeltségének fokozása révén kihat a termelőszövetkezet egész gazdasági tevékenységére. S-erené1 azonban sohasem szabad eltúlozni és hatása csupán több. a gazdáit— (fest kedvezően befolyásoló tényezők együttes alkalmazásával érvényesülhet. Az olyan tsz-ben, ahol rosszul szervezik a termelést, ahol alacsony a gazdálkodás színvonala, ahol nagy a pazarlás, ott önmagában a munkadíjazás formája és módja sem segít. Olyan jövedelemelosztási formát tehát, amelyet minden szövetkezetben egyaránt sikerrel lehetne alkalmazni és javasolni, a már fent említett okok miatt nem lehet, de nem is szabad. Szükséges azúrban, hogy a termelőszövetkezetek bármilyen jövedelemelosztási, munkadíjazási formákat is alkalmaznak. mindig vegyék figyelembe az alábbi legfontosabb követelményeket. Az elosztás formája és módja: • tegye lehetővé a bővített újratermelés megvalósítását; olyan munkamérési módszereket alkalmazzon, amely a lehető legpontosabban tükrözi az elvégzett munkát; 9 az elosztás rendszere leltétlenül feleljen meg az elosztás szocialista elvének, vagyis mindenki végzett munkája alapján részesedjék a jövedelemből; © serkentse a tagokat a minél több és minél jobb minőségű munkára, ezáltal segítse elő a terméshozamok és állati termékek hozamának emelését, a termelési költségek csökkentését; 1 segítse elő a családtagok bevonását a közös munkába; 1 ne gátolja, hanem segítse elő a közös alapok erősítését és a gazdaság minden ágának gépesítését; 1 egyszerű legyen, hogy a tagok könnyen megértsék és kiszámíthassák, menynyit kereshetnek bizonyos munkáért; 1 segítse elő az elosztás ét munkadíjazás területén a szocialista elemek állandó erősödését és a jelenleg még meglevő, de nem szocialista vonások fokozatos csökkentését, illetve megszűnését mtnwvfk-vt az általános —— tapasztalatokat a szövetkezeti gazdálkodás továLhfeil"sztése érdekében szükséges figyelembe venni a jövő évi tervek készítése során. A munk-dijazási módszerek megválasztását azonban magának a kteel "szövetkezete ek kell eldöntente. ami a közműiét hatáskörbe tartozik. Ehhez a munkához az illetékes párt- állami szervek a term°lőszövo*kezeti vezetők részére adják meg a legmesszebbmenő segítséget. Vasárnap, 1964. december 6. DÉL-MAGYARORSZÁG 2