Délmagyarország, 1964. december (54. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-29 / 303. szám

Tízemeletes lakóház hat hónap alatt így működitek a házgyárak 1965 Az utóbbi időben egyre több szó esik a házgyárakról. Az első üzem éppen épül Budapesten, a Szentendrei úton, s nemrégiben jelentették a lapok, hogy azóta újabb öt berendezést vásároltunk a Szovjetuniótól. Mi is tulajdonképpen a házgyár? Hogyan működik, mi az előnye? Elkészültük után mit várnak az építőipartól? - ez iránt érdeklődtünk az építésügyi szakemberektől. Alapozástól a kulcsátadásig Bevezetésüket az élet igényelte. A hagyományos módon, téglával és habarccsal építkezni lassú és nem gazdaságos. Az egész világon súlyos gond a lakáshelyzet, s a szakemberek már azt is régen tudják, hogy csak az eddiginél gyorsabb építéssel lehet segíteni rajta. Az első jelentősebb újdonság az úgynevezett blokkos építési mód bevezetése volt. Ezzel tulajdonképpen a téglát nagyobbították meg — természetesen más anyagból is készült —, s néhány centiméteres építőelemek helyett félemeletnyi, vagy emeletnyi magas és 120 centiméter széles „építőkövekből" kezdték összerakni a lakóházakat. Az igények növekedése azonban még gyorsabb építkezést követelt, s így született meg az egyik legfejletebb építési mód: a szobafal nagyságú és emelet magasságú falpanel alkalmazása. Ezek az elemek tehát pontosan akkorák, mint a lakóhelyiség egy-egy oldala és födémje, csak össze kell állítani belőlük a szoba négy falát és mennyezetét. Az új módszer hamar bevált, külföldön - Franciaországban, a Szovjetunióban és sok más országban — , száz számra működnek a panelgyártó üzemek, és hamarosan munkához látnak nálunk is. A házgyár kifejezés tulajdonképpen nem is pontos: helyesebb házépítő kombinátokról beszélni, hiszen ezek az üzemek három fő részből — gyártó, szállító és szerelő üzemből állnak, s valóban komplex ipari módszerrel készítik a házakat az alapozástól az utolsó simításig. llúsz nap helyett 8 óra A kombinát első, legfontosabb része maga á gyár, amely paneleket készít. Futószalagszerűen, folyamatos gyártósoron állítják elő például a homlokzati falakat. A szalagon haladó vízszintes formában először vékony vasbeton réteget raknak] majd 12 centiméter vastag .salakgyapot „paplant", ez a hőszigetelő réteg. Aztán egy vastagabb vasbeton réteg következik, majd a tetejére cementhabarcs. Ebbe a habarcsba színes mészkő zúzalékot szórnak, ez lesz a ház szép színes homlokzata. Az elkészített falelem innen gőzölgő kamrába megy. Az üzemben ugyanis a beton nem a szokásos módon, normális hőmérsékleten szilárdul meg, ez túlságosan sokáig tartana. Az érlelő kamrákat fokozatosan 80 fokig hevítik, s így — az egyéb körülmények között 28 napig érlelendő panel — nyolc óra alatt 20 napos érettségnek megfelelően szilárdul. A vízszintes formák Innen billenőpadra, majd tovább — már függesztve — darupalyára kerülnek. Itt elvégzik . rajtuk az utolsó műveleteket: a" esetleges hibákat kijavítják, a felületeket letisztítják, becsavarozzák az előre kihagyott helyekre az ajlókat-ablakokat, a bádogosok felszerelik az ablakkönyöklőket, tehát a szoba külső fala teljesen készen kerül a tároló térre. Időközben válaszfalak és a födémek is elkészültek már egy másik technológiai soron, az úgynevezett csoportzsalukban. s szintén elszállításra készek. Magát az építkezést, az elemek összeszerelését is a kombinát szakemberei végzik. Az alapokat még hagyományos módon készítik el vasbetonból, a pincétől azonban már minden új módszer szerint történik. A pincefalak, a lépcsők, a falak és födémek elhelyezését toronydaruk végzik, utána néhány hegesztés a csomóponti kötéseknél, s áll a szoba. Kívül a homlokzaton még műanyaggal töltik ki a két panel közötti hézagot, s vízzáró cementvakolattal bekenik. (A belső falak éleinél még erre sincs szükség.) Az előregyártott falakra már a panel üzemben hornyokat készítettek a villanyvezetéknek, a központi fűtés csövei pedig a falon kívül futnak. Nem kell falbaágyazni a víz, a csatorna és a gáz vezetékeit sem: a lakások elrendezése olyan, hogy a konyha, a fürdőszoba és a WC — tehát a közművesített helyiségek — egymás mellé kerülnek. így a falakon kívüllevő szerelőaknában futhatnak a csövek, nem rontják a szobák belső képét. a? összeszerelés után következnek a különféle szakipari munkák, a tapétázás, a mázolás, a parkettázás — ez ma még az építkezés legtovább tartozó része — s evvel a ház elkészült, azonnal beköltözhető. Györ, Miskolc, Szeged, Debrecen A házépítő kombinátok nagyon termelékenyek. Az első, a Szentendrei úti évente 1800 lakást készít el, az öt utána következő — amelyeket a következő ötéves tervben állítanak munkába valószínűleg Győrben, Miskolcon, Szegeden, Debrecenben és a főővárosban — már 4200-at. Egy 10 emeletes ház szerkezetei tehát 28 munkanap alatt készülnek el, a felépítés pedig a kulcsátadásig összesen hat hónapot vesz igénybe. Most azonban még sok tennivalója van az építőipari szakembereknek. Egyrészt — és ez a legfontosabb — meg kell tanulni azt a magasfokú szervezettséget, amit az ilyen, szinte gyári precizitású termelés igényel. Aztán az új szakmákat is meg kell tanítani: az elhelyezőkét. a szerelőkét, s meg kell szokni a gyorsgépi termelést. Az új szakemberek első csoportja nemrég jött haza a Szovjetunióból, ahol az új műveleteket tanulták, egy másik munkáscsoport tavasszal indul útnak. Hamarosan hasznosíthatják a tanultakat: az első magyarországi házgyár 1965 második felében megkezdi a próbaüzemet. Kisdobosok és úttörők a Parlamentben A KISZ budapesti bizottsága és az Úttörőszövetség budapesti elnöksége az idén is megrendezte az immár hagyományos úttörő karácsonyfa-ünnepséget. A kétnapos ünnepség első napján, pénteken délelőtt mintegy 1,500 kisdobos gyűlt össze — pedagógusok és szülők vezetésével — a Parlament kupolacsarnokában elhelyezett óriásfenyő alatt. Csongrád megyéből húsz úttörő vett részt az ünnepségen. Megtekintette a műsort Gosztonyi János, az MSZMP KB tudományos és közoktatási osztályának vezetője is. Délután a „meglettebb" korosztály másfélezer képviselője gyűlt össze az úttörő karneválon. Ez alkalommal jelen volt Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke, Kárpáti Sándor a KISZ KB titkára és Szabó Ferenc országos úttörőtitkár. Szombaton délután az előző naphoz hasonlóan, másfélezer úttörő gyűlt össze a Parlament kupolacsarnokában. Ezen az ünnepségen részt vett Somogyi Imre, a KISZ budapesti bizottságának első titkára és Király Andrásné. a budapesti KISZ bizottság titkára is. A kétnapos ünnepség este az úttörővezetők báljával ért véget. (MTI) J

övő évi népgazdasági tervünk fő mutatóit a kormány közzétette, lapunk karácsonyi számában mi is közöltük. Ez azért is jó, mert az éves terv ismeretében lehet kezdeni az új esztendőt. Üzemek, intézmények, termelőegységek időben tudják, hogy mit vár tólük az ország a következő esztendőben. A most záruló év tervteljesítésének fő számai igen kedvezőek. Az ipari termelés országosan és Csongrád megyében is az előző évi ütemet meghaladó mértékben emelkedett. Előreláthatóan — szól a kormány jelentése — jelentősen túlteljesíti termelési tervét az élelmiszeripar és a vegyipar: néhány agaraiban az egyes, a népgazdaság szempontjából fontos termékek termelésében azonban lemaradás is mutatkozik. Elmarasztalóan nyilatkozik a kormány állásfoglalása az iparban a minőségi mutatókat illetően, mert ezek nem javultak a kívánt mértékben. Rámutat a forradalmi munkás-paraszt kormány. hogy nem nőtt megfelelően a munka szervezetű sége, a termelési tervet iparunk a tervezettnél nagyobb létszámmal és bérrel, valamint. több túlóra igénybevételével teljesítette túl. A mezőgazdaságban viszont a vetésszerkezet a tervezettnek megfelelően alakult. A kenyérgabona termelés fedezi az ország szükségletét, viszont az előirányzatnál kevesebb takarmány termett. Az elmúlt évinél kedvezőbben alakult az állatállomány is. 5 százalékkal nagyobb a tej, 11 százalékkal a tojás, 3 százalékkal a vágóbaromfi és mintegv 15 százalékkal a bor termelése. i gen jelentős az is, hogy ez év során a beruházások összege 10 százalékkal haladta meg az 1963. évit és előreláthatólag kis mértékben túlteljesül az 1964. évi beruházási terv is. örvendetes, hogy ez év végéig hazánkban átadásira kerül mintegy 18 000 állami kivitelezésű lakás és további 1000—1500 lakás építését a jövő év első hónapjaiban fejezik be. Becslés szerint — közli a kormány Tájékoztatási Hivatala — magánerőből több mint 30 ezer lakás épült, ennek támogatására 1964-ben az állam több mint 1,4 milliárd forint kölcsönt folyósított. Idén nagyot fejlődött kulturális. egészségügyi és szociális ellátottságunk is. Ugyanakkor a lakosság jövedelmeinek jelentős, ezen belül a bérből és fizetésből élők egy főre jutó reáljövedelmének mintegy 3 százalékos növekedését irányozta elő a terv. Az előzetes adatok szerint a jövedelmek ennél valamivel nagyobb mértékben növekedtek. Az idei év eredményeire támaszkodva az 1965. évi nalain díjmentesen, amenyn.vit a közös vasúti kocsipark rendelkezésére bocsátott. Ezért nem igyekszik senki sem az OPW-s kocsiktól üresen megszabadulni.) A nemzetköziga2dg] együttműködés egyik fontos idei tapasztalata: ahol nem sikerül KGST-szintű megállapodásokat létrehozni, ott az érdekelt felek szűkebb körben törekednek hasznos és alkotó együttműködésre, így például az esztendő második felében varsói székhellvel hat szocialista ország — Bulgária. Csehszlovákia. Lengyelország, NDK. Szovje'unió és Magyarország — Golyóscsapágy-gyártási Együttműködési Szervezetet alakított a termelés, a műszaki fejlesztés közös tervezésére és irányítására az elosztás nemzetközi összehangolására. Magyar kezdeményezésre ehhez hasonló nemzetközi szervezet jött létre a kohászatban is. Ez év július 15-én Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország aláirta az Intermetallegyezményt, amelyhez később a Szovjetunió, a Német" Demokratikus Köztársaság és Bulgária is csatlakozott. Az Intermetall Iroda 1965. január 1-én kezdi meg működését Budapesten, első igazgatója Osztatni Mihály, magyar kohómérnök. A gyártás-szakosításban több fontos kétoldalú megállapodás is történt 1961-ben. Hazai szempontból közülük is a legjelentősebb a szovjet —magyar együttműködés az autóbuszok, a tehergépkocsik és a vegyipari gépek gyártásában. A kormányszintű i áreyalások eredményeként lehetőség nyílik arra, hogy a hazai autóbuszgyártás a tavalyi 2349 darabról 1970-re 7500—8000 darabra növekedjék. A kétoldalú együttműködés tehát az igen gazdaságos sorozatnagyság kialakítására nyújt lehetőséget. (A legnagyobb európai gyár, a Mercedes évente 3500 buszt készít). Még nagyobb soroetnagysággal számolhatunk a tehergépkocsik, illetve autóbuszok közös alkatrész főegységeinek gyártásában. A tervezett megállapodás rint nemcsak a hazai előállítású 7500—8000 autóbuszhoz, hanem a sokezer darab szovjet gyártmányú gépjárműhöz is mi készítjük majd például a hátsóhidat, a Szovjetunió viszont a mellsőtengelyt. mechanikus sebességváltót, keréktárcsákat, stb.. E fő darabokból a szovjet—magyar együttműködés révén a korszerű nyugati üzemeknél öt-tízszerte nagyobb sorozatok alakulhatnak ki. Ha az esztendő m krónikáját még kiegészítjük azokkal a régebbi, de jól bevált formákkal, amelyek 1004-ben is meghozták a maguk gyümölcsét. nyilvánvaló a fejlődés. A Barátság nemzetközi kőolajvezeték kőolajimportunknak immár kétharmad részét szállítja igen gazdaságosan. (Az első egymillió tonna kőolaj továbbítása után megtérült a vezeték magyarországi szakaszának teljes beruházási költsége). A távvezeték 1965. januárjától 265 megawatt vitlamosenergiaimport teljesítményt nyújt hazánknak. (Ez több, mint legkorszerűbb tiszapalkonyai erőművek teljesítménye.) Sok gondunk megoldódott az óesztendőben, köztük olyanok is, amelyekre vajmi kevés remény mutatkozott még néhány éve. A közös bank, az OPW, az Intermetall, a varsói golyóscsapágy iroda —, hogy csak az idei új intézményeket említsük, — segíti majd közös céljaink megvalósulását 1965-ben. Szó sincs persze arról, mintha már teljesen kimerítettük volna a nemzetközi munkamegosztásba rejlő nag> lehetőségeket: Ellenkezőleg. minden vállalatnál és üzemben jelentkezik a nemzetközileg is átgondolt műszakilag megalapozott szakosítás igénye. Az idei tapasztalatok bátorítást jelentenek, hogy sokrétűen, változatos módszerekkel, öntevékenyen és helyi kezdeményezésekkel is gyorsítsuk a jövő évben, a nagy eredményeket I ígérő fejlődést. KOVÁCS JÓZSEF feladatok megjelölésében az ipar 4,5 százalékos termelési fejlesztést kapott feladatul, míg a mezőgazdaság 1,5—2 százalékkal növeli termelését. Ezen belül a növénytermesztés növelése gyorsabb, mintegy 3—4 százalékos. A kenyérgabona vetésterülete azonos az ideivel. (Persze ezek az országos számok megyénkben iparáganként, üzemenként megfelelően módosulnak.) E-, két fö területen az u 1965. évi népgazdasági terv teljes»tesében néhány új vonás is jelenmezik. Az egyik, hogy a terv sikeres végrehajtásanak alapvető feltétele a munkafegyelem javítása, a munka termelékenységének növelése, a szigorúan tervszerű létszámos bérgazdálkodás. Többről •an tehát 6zó, mint egysze•űen folytatni a termelést 1965-ben úgy, mint az elnűlt évben. A munkaí'egyeem javítása egyik központi .cérdésévé vált népgazdasági tervünk teljesítésének. S 1965-ban ezen a területen gyökeres változásnak kell bekövetkeznie. önmagukban véve nem lesznek elégségesek azok a szankciók, amelyeket a kormány, illetve a szaktárcák léptetnek életbe a lógó, munkakerülő, kis munkáért nagy pénzt szerző emberekkel szemben; lényegesen kell változnia a „közfelfogásnak" is minden üzemben, hivatalban és termelőszövetkezetben ahhoz, hogy a munkafegyelem valóban olyan legyen mindenütt, amilyenre szükség van az 1965. évi népgazdasági tervek végrehajtásához. Hasonló értelemben jelentkezik a jövő évi tervben a munka termelékenységének a növelése is. Köztudomású, hogy 1964-ben, sőt azt megelőzően sem sikerült elérni a munka termelékenységében a kétharmados előirányzatot. A tervek teljesítésénél nem a tei-melékenység, hanem a termelői létszám növelése, illetve a túlóráztatás jelentett lényegesebb tényezőt. Holott a termelékenység növelésének kellett volna domináló tényezőként érvényesülnie. Itt sem megállapításokra van szükség csupán, hanem a konkrét intézkedésekre: adott gépsoron, műhelyben, üzemrészben, gyáregységben, iparágban stb. Azért emelkedik indokolatlanul is a túlóra, mert a munka termelékenységét néhány iparágunkban a műszaki gárda nem vette elég komolyan. Ezzel függ össze az a szigorú és tervszerű létszámés bérgazdálkodás, amelyre a kormány inti az iparágak, üzemek vezetőit. A munkaerőhiány megszüntetése, illetve csökkentése csak úgy érhető el, hogy ha a kitűzött tervfeladatok megvalósításának nagyobb hányada a termelékenység növelésére esik. A megszigorított létszám- és bérgazdálkodás egyébként kizárja az indokolatlan létszámemelést, sőt az indokolatlan túlóráztatást is. Ebből a szempontból 6em azonos helyzetről van szó 1965-ben. Lényegesen nagyobb fegyelemmel, műszaki és technikai szervezettséggel kell kezdeni a következő évi tervet, ha eleget akarunk tenni annak a kötelezettségnek, amelyet a terv megvalósítása egy iparágra, üzemre, műhelyre ró. Erőteljes hangsúlyt kap a mennyiségi szemlélet megváltoztatására irányuló törekvés: mennyiség helyett a minőségre tesszük a hangsúlyt! S minden szempontból a minőségre. Nemcsak az exportra kerülő áruknál, hanem a belföldi fogyasztást szolgáló ioar- és közszükségleti cikkeknél is. Ugyan is csak azt a terméket lehet belső és külső piacon értékesíteni amelv minőségi szo-nnontból megfelel a vásárlóközönség igénvének, illetve a külföldi cégek kívánságának. Ha ez nem történik mog. akkor voltaképpen eladhatatlan árut termelünk. Arra pedig népgazdaságunknak nincs szüksége. hogy raktárra termeljen. A minőségi követelmények mellett az export mennyiségi termelése természetesen nem kerülhet háttérbe. Az export tervek teljesítése — megfelelő piac birtokában — rendkívül fontos népgazdasági érdek. Ezért exportáló üzemeink és kereskedelmünk az export terveket mennyiségi és minőségi relációban egyaránt teljesítse, hiszen el kell érnünk már azt is, hogy többet vigyünk ki, mint amennyit behozunk, hogy legyen megfelelő tartalékunk különböző import cikkekből is. S ezt érthető módon exportunkkal függ össze. A

Minisztertanács felkéri a társadalmi szerveket: „ismertessék a dolgozókkal a terv célkitűzéseit, hassanak oda, hogy a szocialista munkaverseny előmozdítsa a terv megvalósítását." Ez a felhívás minden társadalmi szervnek szól és a következő hetekben a párt, szakszervezet, ifjúsági szövetség és a Hazafias Népfront egyik legfontosabb teendője lesz, hogy a következő évi tervünk fő célkitűzéseit megismertessük munkásosztályunkkal, parasztságunkkal és értelmiségünkkel. Hogy népünk összefogott ereje, alkotókészsége, tudása második ötéves tervünk utolsó évének teljesítésére koncentrálódjék. Ez szükséges ahhoz, hogy meglévő életszinvonalunkat stabilizáljuk, s e tervév sikeres megvalósításával megalapozhassuk életkörülményeink további javulását. f/7 fl ft-dai?tf Ré«en Libakertnek nevezik LLtl rrinn fok Debrecennek ezt a részét. A libaúsztatók, a zöldségeskertek helyén ma már eddig 1561 lakás épült. Még 552 lakást készítenek ezen a helyen az ÉM Hajdú megyei Állami Építőipari Válla'at dolgozói. Mind nagyb<okk"kból, gázfűtéssel. Az új lakótelep több mint nyolcezer embernek biztosit korszerű, modern lakást. Méltán kaptaa lakótelep az Ü,j Élet park ne vet Kedd, 1964. december 29. OtL-MAGYARORSZAG 3