Délmagyarország, 1964. december (54. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-29 / 303. szám

Visszatértek Szegedre a boszorkányok? Napirenden: Nemrégiben egy újsághír arról számolt be, hogy egy felsővárosi asszony kutuzslóval űzette ki huzabol a boszorkányokat. Amikor olvastam a hírt, megdörzsöltem a szememet. Jól látok-e- vagy csuk képzelődöm? 1964-ben élek, vagy 1756-ban, amikor a borosjenői uradalom úriszékének sikerült boszorkányt fognia, aki aztán megfelelő kínzás után simán vallotta: „Vastag Szász Ilonának hinak, nngy-zérlndl vagyok és azért lógattam meg, hogy boszorkánynak vallottak lenni, aminthogy az is vagyok". Az olvasott újsághír évszázadok babonáira, emberi tudatlanságára rakódott port kavart fel. Ebben a gomolygó porfelhőben keressük az igazságot: mi a háttere a még ma fs felvillanó boszorkányhltnek? Maradjunk szülővárosunknál. Szegednél. Mit mesélnek a régi krónikák a szegedi boszorkányokról? a táióng-ák tncgjélemduéée Szegeden az 1700-as évek elején fokozódott a nyugtalanság. A lakosság — magyarok. szerbek, horvátok, németek — között állandó fegyveres összetűzések voltak. Az adókat emelték. A katonai határőrség a lakosság állatait erőszakosan elhajtotta. Így aztán a nincstelenek, koldusok, csavargók száma állandóan szaporodott. 1713-ban és 1728-ban népi zavargások törtek ki. Az éhezők megelégelték a koplalást A város ural és a gazdag papok, uralmukat és gazdagságukat féltve, összefogtak és egy romboló vihar után azt hirdették, hogy a pusztítás a gonosz műve volt. Az ördöggel cimboráló tettest hamarosan meg ls találták egy veszekedés. kuruzsló bábaasszony személyében, akit Kökénynének hívtak. Boszorkánypörbe fogták. A vádlottak száma később 18-ra emelkedett. Ezek közül a legtöbbje a lázongó szegények közül került ki. 14 halálos ítéletet hoztak. 12 személyt elégettek, kettőt lefejeztek. A szegedi boszorkánypernek egész Európában nagy visszhangja volt. Azóta emlegetik a szegedi boszorkányokat. A város gazdag ural ezzel a pflrrel elérték céljukat. A lázongókat megfélemlítették. Attól az Időtől kezdve a szegénység csendes gyűlölettel tűrte a hatalmasok garázdálkodásait. V7fl. Ince pápa tullája Hasonló boszorkányperek voltak Európa más országaiban és Amerikában ls. Angliában annak idején, a posztóipar felvirágzása Idején a földbirtokosok a parasztok tízezreit kergették el földjeikről. Egy angol krónika tanúsága szerint: „A parasztok lakásalt és a munkások kunyhóit erőszakkal lerombolták, vagy az enyészetnek adták át" Ezek a nincstelenek csavargással, útonállással tengették életűket. Veszélyeztették a gazdagok érdekeit Az uralkodó osztály összefogott. a papsággal. VIII. Ince pápa kiadott bullája törvényessé és világméretűvé tette a boszorkányok üldözését, A többi között ígv szólt: „Boszorkányság ütötte fel fejét a világban, amely az ördög segftségével bűnös varázslatot űz az emberek ártalmára s ez a boszorkányság az ördöggel kötött szövetségen alapul." „tudománytw" munlia. Az egyházi Iskolákban a boszorkányok praktikáit és az ellenük való védekezést „tudományosan" tanították. A pápa megbízásából Jacob Sprenger és Heinrich Institóris domonkosrendi szerzetesek „tudományos" művet írtak: a „Malleusmalefkarum"-ot, a „Boszorkányok pörölyé-t. Ebben meghalaruzták a boszorkány fogalmat. Aki az ördöggel szóbeli vagy írásbeli szerződést köt, niegtagudja az istent, megfogadja, hogy mindig csak gonoszat cselekszik és mindenkinek ártani igyekszik, az boszorkánynak veendő. A szerződős megkötése jeléül az ördög egy jelet üt az illető testére. Szombatonként és május elsejének éjjelén összegyűlnek. Ez rendszerint hegyen történik. A magyar boszorkányok a Gellert hegyen, a németek a Blocksbergen, Söprűn, kecskén, disznón stb. repülnek a gyűlés helyére. Ott, a megjelent ördöggel fajtalankodnak. Majd hajnali harangszóra hazarepülnek. Otthon aztán friss erővel látnak hozzá a gonoszkodásnak: emberekre, állatokra betegséget varázsolnak, embereket állattá változtatnak, vihart támasztanak. a fejszét megfejik, szárazságot vagy esőt varázsolnak. Jégesővel, tűzvészszel pusztítanak, és még sok egyéb gonoszságot művelnek. Hazánkban viszonylag enyhébb volt a boszorkányüldözés, mint külföldön. 1565-től 1768-ig 554 pörről tudunk. Ebből is csak 194 esetben hoztak halálos ítéletet. Természetesen az is lehet, hogy a sok hazai háború elpusztította a peranyagot. liitt-e. tcön'yuee tóáímán a fanotkányo-kían? El kell oszlatni azt a tévhitet, hogy Könyves Kálmán nem hitt a boszorkányokban. Ezt a hitet egyik törvényének rossz fordítása okozta. A szóban forgó törvény így BZól: „De strigis vero, quae non sunt, ne ulla quaestio fiat." Magyarul: „Strigákról pedig, amelyek nincsenek, semmilyen kereset ne legyen." Striga helyett a fordításban a boszorkány szót használták. Strigának mondták az olyan állattá változott embert, aki ide-oda röppenve gyermekvért szívott. Mivel ez pogány hiedelem volt, maga az egyház is elutasította. Tehát hivatalosan tagadták, hogy striga létezik. Könyves Kálmán törvényéneik egy másik bekezdése büntetést rendel el a boszorkányok ellen. Így megdőltnek vehetjük azt a hitet, hogy Könyves Kálmán nem hitt a boszorkányokban. Ma már jogosan vethetjük fel a kérdést, ml tette lehetővé, hogy a boszorkányságban való hit — amely napjainkban mosolyt csal a felvilágosult ember ajkaira — kialakuljon. vj!lenutdéd, tudatfanoif Először is tudatlanság. A betevő falatért harcoló embermllliók, a maguk mély tudatlanságában értetlenül álltak a szenvedések özönével szemben. A középkori ember a világ jelenségeit — mivel tudásával megfejteni nem tudta — természetfölötti erők működésének tulajdonította. Ha egy hirtelen vihar minden vetést elvert, ha egy ember hirtelen meggazdagodott, ha egy egészséges menyecskének nem született gyermeke, ha valaki azt álmodta, hogv repül, ha valaki váratlanul beteg lett stb.. stb., túlvilági erőnek, az ördögnek tulajdonították. Illetve olyan embernek, aki eladta magát az ördögnek, és ÍRy hatalmat kapott mindezek elkövetésére. Ezt néha maguk a gyanúsítottak is alátámasztották. Ugyanis egyesek ismerték a gyógyfüveket és embereket, állatokat gyógyítottak. Volt közöttük kapzsi, bosszúálló, aki saját tekintélyének növelésére ijesztgető kiielentéseket tett. Aztán már nem kellett más, csak egv haragos. aki a gvógvító kuruzslórn a boszorkányság vádját sütötte. Feltűnő, hogy a boszorkányok zöme szegény ember és főleg nő volt. Magyarországon például a szazukra rugó boszorkánypörök Közi csak 13 köznemes, az elegetett nok között csak egy nemesass/.ony szerepelt. Az egyház a boszorkányságot Inkább nöi bűnnek tekintette. Ezt bibliával, skolasztikus filozófiával is alátámasztották: az asszonynak kevesebb a hite. több a rossz tulajdonsága, tehát hamarabb esik a boszorkányság bűnébe. Az uralkodó osztály valahányszor hatalma és vagyona veszélyben forgott, mindig keresett egy törvényes formát, amelynek segítségével az elnyomás ellen küzdő milliókat megfékezhette. Ilyen eszköz volt kezében a boszorkányság gondolata is. Százezrek elpusztításával milliókat hallgattatott el. tsáto-i em&etek Voltak azonban olyan felvilágosult és igazságszerető elmék, akik szóban és írásban harcoltak az emberi gonoszság ilyen elfajulásai ellen: Cornélius Agrippa von Nettesheim. akit Brüsszelben egyévi fogságra ítéltek, Coemélius Loos, aki börtönbe csukva, kénytelen volt állításait visszavonni. Johann Weyer kiállásáért menekülni volt kénytelen. És a 1öbbiek: az angol Reginald Scott. a francia Pierre Charron, a német Friedrich von Spee, Becker amszterdami protestáns lelkész, Christian Thomasius, Roger Bacon, Paracelsus, Nagy Albert, Hatvani István professzor és mások. Ezek az emberek bátor kiállásukért a hatalmon levőktől üldöztetést, börtönt, máglyát szenvedtek. A tudományok előrehaladásával a tudás világossága az ördögöt, a boszorkányokat elsöpörte és a mesék világába száműzte. Az újságba kerülő szegeeji asszony esete azt bizonyítja, hogy a sötét babona, tudatlanság utolsó maradványai még ma is fellelhetők, s hogy napjainkban is varnak olyanok, akik e káros hiedelmeket azért terjesztik, mert hasznot húznak belőlük. Kovács Alajos ti Ady tér és környékének rendezése Az Ady téri egyetem hatalmas épülete nem tud a városképben kellóképpen érvényesülni, mert egyfelől a Petőfi Sándor sugárút házai, másfelől pedig a sportpálya „fogják közre". Ez persze a kisebbik, s érthető szépséghiba. A nagyobb az, hogy az egyetem környéke rendezetlen, elhanyagolt környezetben áll az épület. A szegedi városi tanács legutóbbi ülésén ezt s-úvá is tették. Dr. Nvíri Antal professzor. tanácstag kifogásolta. hogy az egyetem környékének rendezetlensége magára hívja a külföldről idelátogató professzorok figyelmét is. S ha nem okvetlenül szükséges, akkor emialt miért kell szégyenkezniük az egyelem gazdáinak. Kétségtelen — erről magunk is meggyőzödtünk —, hogy a száz méternél alig hosszabb Táncsics Mihály utca gyalogjárdái fölött eljárt az idő. Az egyetem főbejárata erre az utcára nyílik. Az egyetem közvetlen környékét alkotó Batthyány és Zászló utca. valamint az ,xdy tél keleti oldalának gyalogjárdáit már ;aszfalttal borították. Közvetlenül a sportpályát körülvevő gyalogjárdái viszont továbbra is „macskakövek" burkolják. A sportpálya épülete is csinosításra szorul — erről a pálya gazdáinak kellene gondoskodni. Arra a kérdésre, hogy mikor hozzák rendbe az erősen kifogásolt Táncsics Mihály utca burkolatát, László Ivun, az 1. kerületi tanács építési és közlekedési csoportjának vezetője azt valsszolta, hogy jövőre. Az utca képének előnyös megváltoztatása szerepel az I. kerületi tanács jövő esztendei út- és utcák felújításának tervében. S ehhez hozzátehetjük még azt is, hogy a sportpályát körülvevő gyalogjárda se legyen mostoha. Ezt is rendbe kellene hozni, meri szükséges. L. F. » Uj osztályzat a bizonyítványokban Az iskolareform megvalósításának nagyjelentőségű dokumentuma az általános iskola és a gimnázium számára kiadott új Rendtartás, mely az iskolák működésének rendjét, a nevelőtestületek és a tanulóifjúság kötelességeit szabályozza, s természetesen igen közelről érinti a szülőket is. Szükséges és fontos tehát, hogy a szülők is megismerjék azokat az elveket és követelményeket, amelyeket a Rendtartás előír a gyermekek számára. Nagy érdeklődésre tarthat számot a tanulók és a szülők körében az új Rendtartásnak a tanulók „magatartása'' elbírálására vonatkozó intézkedése, továbbá az új osztályzat, a „szorgalom" bevezetése. íkliv közösségi munka A tantárgyi osztályozással ellentétben a tanulók magatartása csvpan négy osztályzattal értékelendő. A magatartás minősítésében, az eddiginél fontosabb szerepet kap a tanulóknak a közösség életében kifejtett aktivitása. A Rendtartás a követelmények között minden fokozatnál első helyen jelöli meg a közösségben végzett munkát. Ez a szemlélet megfelel a szocialista társadalom igényének, amely egyre nagyobb mértékben szárpol az emberek társadalmi tevékenységével. E jellemvonás kifejlesztését szolgálja a Rendtartásnak ez az utasítása. Természetesen továbbra is mérlegelendő a tanulónak a tanítási órán és azon kívül tanúsított viselkedése. A „jó gyerek" fogalma azonban bizonyos változásokon esik át. Korszerűen felfogva nem az a tanuló kifogástalan magatartású, aki ellen fegyelmezetlenség, vagy csínytevések miatt nincsen panasz. Ez még nem elegendő a példás magatartáshoz, ha a közösségben passzív és nem vállalja a közösség által kitűzött feladatokat. A Rendtartásnak megfelelő szemlélet fontos feladatot ró a nevelőkre és a szülőkre egyaránt. Elsősorban azt, hogy az osztályfőnökök, de még inkább az ifjúsági szervezetek közösségei, gondoskodjanak arról, hogy minden tanuló kapjon közösségi megbizatasokat. Az iskolai élet, a napközi otthon, de különösen az ifjúsági mozgalom bőségesen nyújt erre lehetőséget. ü szülök példája Hogyan segíthetik a szülők gyermekeik ilyen irányú fejlődését? Ellenőrzés - „eredmény" nélkül Találkozás este 8 órakor a szegedi városi és járási rendőrkapitányság előtt. A megbeszélt időben pontosan érkeznek az ifjúságvédelmi osztály nyomozói, s a velük együtt működő pedagógusokból álló önkéntes rendőri csoport tagjai. Néhány gyors eligazító szó, s az egy nyomozóból és egy önkéntes rendőrből álló csoportok indulnak a szórakozóhelyek ellenőrzésére. S erről az ellenőrzésről mindenki „eredmény nélkül" tért vissza. Semmilyen rendellenességet nem tapasztaltak. — Az utóbbi években nagyon sokat változtak a fiatalok — mondja Salánki István, az önkéntes rendőrcsoport egyik tagja. — Megértik lassan a fiatalkorúak, hogy nem ellenük beszélünk, amikor tiltjuk őket az éjszakai mulatozástól, dorbézolástól. És — jegyzi meg mosolyogva — mindnyájan örülünk, hogy „eredménytelen" volt "az útunk. Ez azt jelenti, hogy fiataljaink és nem utolsósorban a vendéglők vezetői általában megértették becsületes emberekre van szüksége az országnak. — Még mindig elterjedt az a szólás-mondás: ezek a mai fiatalok. Van ennek alapja? — Száz fiatal közül egykettőről el lehet mondani, hogy nem felel meg az erkölcsi normatíváknak. De a többiek igen. Mivel csak ezt a néhány fiatalt látják késő éjszaka is a szórakozóhelyeken, az utcán garázdálkodni, ezekről vonják le — igazságtalanul — a következtetést az egész ifjúságra. A ma 18 éves fiatalja sokkal érettebb, mint a tíz év előttiek. S ha rossz útra tér, az általában nem a saját hibája, hanem a családi körülmény vagy a rossz baráti társaság okozza. A szülők szinte versengenek, hogy lányuk az iskolai rendezvényre a legcsinosabb ruhába menjen, s amikor saját pénzéből kell megvásárolnia a legdivatosabb holmikat, bizony nem mindig sikerül. — Érdekes volt megfigyelni azt a pityókás fiút. akivel az ellenőrzéskor beszélgettem. Húszéves volt, de annak ellenére, hogy az ital bizonytalanná tette a lépéseit, nagyon reálisan gondolkodott. Mikor megkérdeztem, miért iszik? — Nem tudott válaszolni. <5 mondta, nem indok az, hogy a társaság csábította. Ö keresett társaságot, s szerencsétlenségérc „nagy ivókra" talált. Magában látta a hibát, mert nem tudott ellenállni a kísértésnek, hogy ő már nagyfiú. — Mi a feladat, hogy azt a kisebbséget is jó útra térítsük. akik miatt az egész ifjúságot elítélik. — Talán a legfontosabb, hogy ne tagadjuk le előttük, mi is voltunk fiatalok. A segíteni akarást éreztessük velük, s ne azt, hogy mi min denhatóságunkkal megváltoztatjuk őket. A törődés sokkal erősebb fegyver, mini a szigor. K. A. Traktorvezetői tanfolyamok a hadseregben Hatszáz fiatal vett részt traktorvezetői tanfolyamon ez évben a hadseregben. A traktorvezetői és mezőgazdasági gépkezelői hiány enyhítése végett szerveztek a Magyar Néphadsereg alakulatainál — a Földművelésügyi Minisztérium szakfelügyeletével — tanfolyamokat. A traktorvezető és gépkezelő képesítésben részesített fiatalok 80 százalékának bevonulás előtt nem volt szakképzettsége. Tanfolyamot csak ott szerveztek, ahol az anyagi feltételek minden vonatkozásban biztosítva voltak. A hallgatók gyakorlati munkájukat a környező termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban végezték. A Földmüvelésügyi Minisztérium szakigazgatósága elismeréssel nyilatkozott a tanfolyamokról, ahol az oktatás színvonala elérte, sőt egyes helyőrségekben meg is haladta a területi szaktanfolyamok színvonalát. Mindenekelőtt — mint » családi nevelés minden területén — szemelyes példájukkal. Ha maguk is tevékenyen közreműködnek — akár mint vezetők, akár mint egyszerű résztvevők — a társadalomért, annak valamely közösségéért végzett munkában, tgy a gyermek már a családban megtanulja, hogy a közösségi életben való részvétel a mi társadalmunkban az ember mindennapi életénels velejárója, amit önként vállal és szívesen végez. Másrészt a szülő akkor ja* el helyesen, ha érdeklődik gyermeke közösségi megbízalasai iránt, buzdítja azok teljesítésére. beszámoltatja, tanácsokkal látja el. Az egymással szembenálló „kettős nevelés" ebben a vonatkozásban is mélyen romboló. Ha a szülő nem értékeli a gyermeknek az iskolai közösségben kapott apFobb „felelősi" stb. megbízatásait, vagy a felnőttek társadalmi munkájáról lebecsúlóen nyilatkozik. és maga sem vesz részt ebben, sőt nyíltan hangoztatja gyermeke előtt távolmaradását az ilyen felkérésektől. megbízatásoktól, nemcsak erősen gátolja gyermekében az egyes közösségi vonások kifejlődését, hanem a közösséggel való szembenállást fejleszthet ki. Tanu'mányi állag A szorgalom osztályzat régebben már szerepelt a tanulók minősítésében. Most, akárcsak a magatartás, a szorgalom is négy osztályzattal értékelendő. Sem a magatartás. sem a szorgalom nem számit a tanulmányi átlagba, de a középfokú intézmenybe, kollégiumba való felvételnél, jutalom odaítélésénél stb. figyelembe kell venni. A szorgalom osztályzattal a lanulashoz való viszonyt, az e téren felmutatott törekvést minősítik. A tanulókat ösztönözni kell arra, hogy képességeiknek megfelelő maximális teljesítményt fejtsenek ki. Csak ilyen erőfeszítés fejleszti a meglevő képességeket. A következetes szorgalom általában jó eredményekkel jár. Előfordul azonban, hogy egyes tanulók viszonylag kevés szorgalommal érnek el jó eredményeket és megfordítva: a kitartó szorgalom sem jár minden tanulónál kiemelkedő eredményekkel. Ez utóbbi esetben azonban a szorgalom pozitív jellemvonásaként értékelendő, míg az előbbi tanulónál a jó eredmények ellenére a szorgalom nem tekinthető kielégítőnek. A magatartás és a szorgalom osztályzatnak a fenti elvek szerinti felfogása tehát azt kívánja szolgálni, hogy a tanulók személyiségében a szocialista ember irányában támasztott igényeknek megfelelő jellemvonások fejlödjenek ki. Ehhez feltétlenül szükséges, hogy a nevelők n kívül az elveket a gyakori tban a szülők és — nem utolsósorban — a tanulók is magukévá tegyék és törekedjenek azok megvalósítására. Fábián Miklós megyei tanulmányi fel. ügyelő 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Kedd, 1964. december 3a \