Délmagyarország, 1964. november (54. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-06 / 261. szám

flg ofvnsó lr]aMiért uem cserélik ki? Idén október 10 én vásároltam az Elit cipöüzletben egy négerbarna pántos, alacsonysarkú cipőt. Erős, strapabíró kisipari cipő — hangzott az eladó megnyugtató ajánlata. Két nap múlva Budapestre utaztam benne, a!a posan elázott a nagy esőbe., i és levált a talpa. Hazaérke j résem után a cipőt visszavit- | tem a boltba, ott az üzlet ve zetője közölte velem, hrg, ezt a „ipót csak száraz időben lehet használni, nagyon sajnálja, de mivel esős icl<> ben hordtam, nem háríthatja a kárt a ktsz-re. Ez a válasz nagyon meglepett, meri amikor megvettem, erre nem híviák fel a figyelmem. A blokkot eldobtam, s ezért további vitának már nem láttam értelmét. De hogy szabad ilyen rossz árut gyúrta ni, s a vásárlóközönségnek Ilyen ajánlatokkal eladni? Szeiite Olga Szeged, Gutenberg u. 10. * A szerkesztőség megjegyzése: Szente Olga panasza jogos, s az üzlet vezetőjének — a rendelkezések értelmében — ki kell cserélnie a levált talpú cipót. ÉLET A SIVATAGBAN Az Ehségsztyeppe, ez a Uözép-azsial sivatag körülbelül 90 090 nOgyze.ki ométernyi helyet roglal el. Sziklak és halmok terméketlen ko öigyek, futóhomok — no.s. l.yen a- Ehségsztyeppe. Gazdasági Jelentősége elenyészően ktcsl. — Három évtizeddel ezelőtt Ilyén képet festettek az Ehségszlyeppéröl a lexikonok. De vajon milyen napjainkoatif 'Érről szántól t-e riportjában az APN tudósítója. Aszfaltúton suhan a kocsink. Abdurahman, a Volga vezetője, fiatal szikár férfi. — Ez a víz hozott ide életei! — jegyezte még Abdurahman. a kocsiból kilépve. — Apám szerette mondogatni, hogy a középázsiai parasztnak a víz a vénája, a föld pedig a lelke... — Ügy ismerem az Éhségszlyeppét, mint önmagamat. Valaha minden sivár, élettelen veit itt. Most pedig... De hiszen maga is látja. *m Kek artériák előtt épített bajauti csatorna, gazdaság. 1060-ban fiúk és amely a Farhad fiatal álla- lányok érkeztek ide. Tábort mi gazdaságot látja el víz- vertek, a kőkemény földbe zel. tűztek egy karót és ráerősiAz út bal oldalán dlmbes- tettek egy funirlemezt, az dombos élettelen terep hul- alábbi felirattal: „Várost lámzott. Nem látszott rajta alapítunk ezen a helyen". S egyetlen fa sem. Nagyritkán lám, ma már vízvezetékkel, egy-egy sárga fűcsomó tűnt gázzal felszerelt emeletes fel, házak sorakoznak itt. A háAz első szivattyútelepen zak mellett, az utcákon, a Rahmankul Karimovval, a sétányokon ezer meg ezer fiatal, magas és válás mérnökkel találkoztunk. — Érdekes dolgok történnek nálunk — mondja büszkén Rahmankul. — Négy gyümölcs- és díszfa levelei között susog a szél, s pompás virágágyak gyönyörködtetik a szemet. Nem akarjuk hinni, hogy az Éhségsztyepesztendö alatt modern öntö- pén vagyunk... zörendszért hoztunk létre. Grigorij Bakalov, az építVégigvezet bennünket azo- kezési hivatal főmérnöke elkon a világos és tágas ter- mesélte: meken, ahol az automata — Sok építkezésen dolvezérlő asztalt és a hajtó- goztam már, de ilyen építműveket helyezték el. Egye- kezésen először. Itt minden lőre barom hajtómű van itt, szokatlan. A vasbeton épüamelyek óránként löbb mint letelemekel. gépkocsin kap70 0U0 köbméter vizet bizto- juk a jengieri, dzsizaki, kajsilanak. rakkumi gyárakból. Eddig Mindkét szivattyútelep már tucatjával szereltünk csaknem 200 piéter magas- össze lakóépületeket, építetMiután a tiszta hűvös sápba emeli a vizet. Később vízzel eloltottuk szomjunkat, kocsiba últünk és tovább hajtottunk. Az út a sztyeppe mélyébe vezetett. Az út jobb oldalán egyszercsak megpillantottam egy zöld erdősávot Abdurahman megmagyarázta, hogy ott húzódik a néhány évvel ezmegtudtam, hogy a kék artériák 95 km hosszúságban lüktetnek az Éhségsztyeppén. Város a sztyeppén A távolban feltűnt egy város — a Leninabad állami Lámpafénynél O

ményföldjüket felszántatta, bútorukat elhozatta, a tan. , T, . . könyveket Pusztaszerről ideAz eső elállt. Komor, fel- száilíttatta A köZBégi tanács hős iz est. A fak összébb megígérte, hogy a vizet behúzzak szakadt ruhájukat, a vezetteti a konyhába, megreBegetl fúrt. van hozzá a ^ reak mun_ jeit. Hűvös szel matat a ha- kaerö ken_ teában- — Jó lenne. Akkor csak Mély csend van ós égig- csavarok egyet a csapon és érő sötétség a pusztaszeri azt hiszem, Szegeden vagyok mezőn. Csak két szem vilá- — nevet a fiatalasszony, gít a közelben, a tanyai is- Zsuzsa szegedi lány. szülei kola két fényes ablaka. A munkások: most barátkozik falak mögött meghitt, ked- a tanya világával, vcs otthon, fiatal pedagógus- — Milyen? pár tavaszi világa. Lámpa- — Jó Szép a lakásunk, fénynél tanulnak, a holnapi tiszták és tágasak a tanterei óadúsokra készülnek. mek, jól keresünk és keveSzabó Battancs Béla egy- set költünk, szeretünk tanímaga tanítja az V—VIII. tani. Mindenünk megvan, os/íályosokat csinos, finom Egyet kivéve — emeli fel az arcú felesége. Nikolényi Zsu- ujját Zsuzsa — nagyon hi Van teendőjük. Miért is gondolnának arra, amit alább említeni kívánok. Míg e pedagóguspár életindulását és terveit hallgattam, mindegyre eszembe jutottak Zsuzsa édesapjának, Nikolényi Árpád üzemi tudósítónknak alábbi sorai, melyeket e tanyai iskolánál tett látogatása után írt: „Én egy tizgyermekes pedagógusnak vagyok a fia, és bizony megkóstoltam azt, hogy a múltban milyen nehéz dolga volt a „nemzet napszámosának"... Ilyen távlatból fokozottan tudom értékelni, hogy mii jelent a fiatal pedagógusok mostani helyzete a múltéval szemben". A pályakezdő tanítópár t*a az alsó négyet. Alapo ányzik a gázpalack, ügy tu- J?*' Kan kell készülniök, maguk dom. a tanyai pedagógusok- munk?- "LdmP<,t. «uJtan'a is pálvakezdők Az idén vé- nak adnak. A villanynál is geztek a szegedi Felsőfokú 'omraabb^ ^^ tudás ösvényén,Jmgy majd fiatalok. Az. iskolaigazgatásTnnítóképzön. ott találtak egymásra. A szárnyékhalmi (anyai iskolát választották, így rakott fészket e tanyai magányban az újdonsült pedagóguspár. A gázlámpa fényesen izzik. Jó mellette tanulni és tervezgetni. — Te, úgy tudom, az idén még nem lesz villanyunk. Csak jövő évben ... Talán lehetnénk táskarádiót is. — Szóljunk a tanácsnak, hogy a vizet vezettessék be a tanyába, — A kályhát ls fel kell szerelnünk — apró napi gondok ezek. Hűvösödnek az estéli A modem, kedves otthonból hiányzik a kályha melege. A magányos tanyai életbe meg egész világot \ arázsolna ,i rádió. tanyai gyermekek értelmében. világítani előttük a eljussanak a nagy „birodatól a takarításig mindent lomba": a tudomány és műmaguk végeznek. Művelik a velődés rengetegébe. Ki a juttatott földet. Tanulnak széléig ki a belsejébe. Az újonnan ® Napfénynél barátságos a tanvaj kömye "t. A hos.-z.ú. fehér iskola szomszédságában a pusztaszeri Kossuth Tsz épülő majorja. Kissé odébb zöldefsárga erdőfolt. A7 egyik t intorembon 37 tanítvány figyel. Nikolényi Zsuzsa őziki képet függeszt a táblára, mellé egy gyerek Ö betűi. — Milyen betű ez? —kérdezi. A gyerekek kórusban mondják Az órák után szobájukban beszélgetünk a kéthónapos .tanyai életről i-. az emberokról A szülők bizalmatlanul fogadtál: a „városinkat", de hamar megkedvelték a közvetlen, barátságos fiatal párt. A legutóbbi szülői értekezletről senki sem hiánvzoti és négy órát beszól vettek. A Kossuth Tsz elnöke nagy pedasógustlsztelö, illetés tanítanak. érkezett kiskönyvtárral.- a téli estéken megbarátkoztatják a szülőket. Amolyan igazi „lámpásai" a tanyasi gyerekek és felnőttek művelésének. Nincs idejük unatkozni. S ha éppen Szegedre vagy Kistelekre kívánkoznak, motorkerékpárra kapnak. — Pár év múlva már autóval megyünk — jelenti ki Szabó Béla. Meglesz, dolgosán és takarékosan élnek. Délután felszakadtak a felhők, s a tanítópár sportmelcgitóbe öltözik és serényen hajladozik a szántóföldjén. Fél hold földiepret telepítenek. Munka ellenértékéül kapták a palántákat a szatymazi tsz-től, délutánonként maguk ültetik el. Szakértelem van. Szabó Béla, ez a borzos sörényű, eleven, fekete fiú mezőgazdasági technikumot végzett. És akaratban, munkaszeretetben sem szűkölködnek. Este, amikor lámpagyújtásra kerül sor, ismét szólítják a könyvek. A modern karosszékekbe, vagy rekamiéra telepednek és készülnek az előadásokra. Az esti kötelezettségek sorába lép majd a főiskolai anyag elsajátítása is. A fiatal tanító ugyanis a Tanárképző Főiskola mezőgazdasági tanszékének levelező hallgatója. Balogh Ödön tünk gépészmöhelyeket, ka zánházakat, étkezdét, 43 gördülőházat mezei szállásoknak. Zöld színben pompázik a város és környéke: eddig már 21 000 gyümölcstál ültettünk. A város körül 400 000 díszfa pompázik. Ez. a zöldövezet. Ha majd munkánkat befejezzük, hozzálátunk az új gazdaság építéséhez. Az Ehségsztyeppe tadzsikisztáni részén 50 000 hektárnyi területen öt állami gazdaság szervezését irányozták elő. Közülük három gazdaság gyapotot, kettő pedig gyümölcsöt és szőlőt termel majd. •B Zöld szőnyegek Az Éhségsztyeppén az építkezési munkálatok még távolról sem fejeződtek be, ám a valaha terméketlen földeken óriási összefüggő részeket már gyapot borít. A gyapottermelők már akkor feltörték a földeket, amikor a gazdaságban még egyetlen •lakóház sem állt, amikor a sztyeppén még csak sátortábor volt. A legutóbbi két esztendőben már több mint 110 000 mázsa gyapotot takarított be a földekről. Mikor visszatértünk, Abdurahman mosolyogva mondta: — Most már megmondhatom, milyen nevet adnék a sztyeppének. Ügy vélem, ma már Éhségsztyeppének nem nevezhetjük. Ftégen elavult ez a név. Jobban ráillik egy másik: Gulisz.tan. Ez tádzsik nyelven annyit jelent, mint kert, virágzó föld. Ugye, egyetértenek velem?... Ivan Kovalkin A Uö-fttytts-xMÜtt Szegedről érkezett fris- közgazdasági. filozófiai sen, kedvesen és azzal a könyv tévedt Ide. Ezek jó hírrel: nagyon szép aligha nyerik nieg a szökönyveket hozott. Munka- vetkezeti gazdákat az oltársai kíváncsian veszik vasásnak. A regények közt körül, ki-ki a maga ked- is kevés a parasztembert venc regényét tudakolja, érdeklő, múlt századi nagySzőregen az Egyetértés Tsz jainkat és a ma fairéával könyvelőségi irodájában foglalkozó műveket alig tateljes az egyetértés. Csipei lálni. Érthető, hogy kevés Péterné. Bellér Péterné, olvasója van a könyvtárKiss Lajosné. Gera György- nak. Pedig Ferencziné színé egyaránt könyvrajon- ves szóval ajánlja, hiszen gok. Sokat olvasnak, egye- maga is hü barátja a sek — elsősorban Csipeiné könyveknek. Mielőtt érett— kis könyvtárra való ségizett. Szegetten a Somoszépirodalmat is gyűjtőt- gyi Könyvtár rendszeres tek. Ferenczi Szllvesz.terné, ez a szőke, mosolygós fiatalass/onyka. az. „örök barátok". a könyv lelkes postása. Aki vásárolni akar, annak Szegeden megveszi látogatója volt. Három éve dolgozik a tsz könvverésé gén. három éve a könyv szeretet magvetője a szxjvelkezeti gazdák közt. Tehetné több sikerrel, ha nem és elhozza, aki meg kölcsö- Tiszaszigetről járna be nöznj szándékozik, annak« Szőregre, reggel ö-kor in Isz.-könyvtár választékát du] ós este 6-kor érkezik ajánlja önkéntes könyv- Itt könyvelői munka, ottterjeisz.lő ÓK az olvasás ne- hon háztartási teendő vérmes szépségének hirdetője, ja. Fárasztó. Milyen sikerrel? — Este azért mindig lo— Elég sok könyvet el- pok egy kis Időt az olvasd tam a tsz-ben, másfél sáshoz. Nagvon szeretem év alatt mintegy 2800 fo- Zolát. a Verne-regénvo rint értékben. A kölcsön- ket. és Jókait — sorolja zéts már gyengébben megy, Szeretettel terjeszti, ajánl alig húsz rendszeres olva- ja másoknak i a regénye sója van a tsz könyvtára- ket. Mennyivel többet Ionnak. ne és tehetne, ha a községi Tágas teremben, széles könyvtáros a téli hónapok szekrényben sorakoznak a ban egy-egy könyvismer könyvek. Külsőre tetszető- tető szervezésében segít sek, de meglepő címeket kezne. így a szövetkeze' olvasok: A modern polgári gazdákkal megízleltethetné szociológia és társadalmi a kön szépségét. Akkor vaiosag. A polgári kozgaz- , . .. , ,.„ daságtan rövid története...» tsz-konyvtár olvasótáboés hasonlókat. Nagyon sok ra népesebb lenne. Az egyetemi könyvtárba Illő munkája öröm teljesebb. Must az iij olajtartályokban A Csongrád—Szolnok vidéki Állami Pincegazdaság területén rekord szőlőtermést takarítanak be. A tavalyit csaknem harminc százalékkal múlja felül az idei hozam, A szüret a vége felé közeledik. A kadarka, a kövidinka* a rizling és ezerjó, az Alföld hires tájszőlöi hamarosan lekerülnek a tőkékről. Az össztermésnek már csak tíz százaléka vár szedésre s minden valószínűség szerint a jövő hét derekán végeznek a betakarítással. Özönlik a termés a feldolgozó telepekre, s nem kia gondot okoz az átvétel, a szállítás, a tárolás. Minden rendelkezésre álló járművet igénybe vettek, s még hat locsoló autó is musttal tele közlekedik a feldolgozó üzemek és a pincészetek között. Az ideiglenes tárolásnál nagy segítséget jelentenek a szajoli új olajtartályok, amelyeket csak a jövő év elején kívánnak az illetékes szervek rendeltetésszerűen használni. Addig ezeket a Csongrád, Szolé nok és Bács megyei pincegazdaságok mintegy ötvenezer hektoliter musttal töltik fel. Amikor olaj kerül majd a szajoli új tartályokba, a jelenleg bennük tárolt mustból már palackozott bor lesz. Piotr Griscspn koi Magyar földön (D Dimitrij Koroljov szakaszvezető cigarettát sodort és rágyújtott: egész felhőnyi kék színű mahorkafüstöt eregetett. — Parancsnok elvtárs, ha a németek észreveszik, rögtön tiizet nyitnak ránk — tréfálkozott a töltőtüzér. Az, ágyúparancsnok elmosolyodott feleletül, és tekintetét ismét a távoli égboltba hasító hegyes háztetőkre és templomtornyokra szegezte. Ma reggel látták meg először ennek az ismeretlen magyar városnak a házait. Ügy hitték, gyorsan beveszik. Nem sikerült. A németek veszett ellenállást tanúsítottak. Most is szüntelenül rohamoznak. Védelmi állásokba kellett vonulniok, hogy bevárják a főerők megérkezését. A szakaszvezető arra gondolt, hogy még gyermekkori meséiben képzeletének szárnyain sem repült ilyen messzire. S lám, az élet vihara ördög ludja hová vetette. A festői Kárpátok messzi mögötte maradt. Megszámlálni sem tudja, hány kilométert tett meg 76 milliméteres ágyújával. Emlékezett az Észak-Donyec vidéki harcokra és negyvenháronl júliusára, amikor átesett a tűzkeresztségen. Az akkor még újsütetű irányító tüzér egészen közel engedte magához a németeket, és csak azután nyitott tüzet ágyújából. Felgyújtott egy német tankot és vagy huszonöt ellenséges katonát is megsemmisített. így kezdődött froniéletrajza.. Hetvenhat milliméteresével alkelt az ősz Dnyeperen, majd a kék Duna partján pusztította a németeket. Űzte az ellenséget hazája földjéről, segítette Európa népeit, hogy megszabaduljanak a fasiszta járomtól. Gondolatai váratlanul szakadtak félbe: a németek ismét, ki tudja hányadszor indultak, rohamra. Elöl két tank mögötte géppisztolyosok. A harcosok felkészültek az összecsapásra, de nem nyitottak tüzet. A fekete keresztes páncélszörnyetegek egyre közelebb kúsztak, a Diesel-motorok moraja szinte elviselhetetlenné vált. Ügy érezték, hogy már hallhatóan remeg a föld. Az ágyúcső lassan emelkedett. Villámgyorsan töltöttek, majd lövés dördült. A golyó a tankbástvál érve gellert kapott, és valahol oldalt robbant Az ellenséges tankok pedig ólom- és tűzesőt szórva haladtak egyre közelebb. Az Irányító tüzért golyó érte, s kezeit szétdobva a földre hullott. Dimitrij elfoglalta helyét. Célb;. vette az egyik tankot és kissé alátart va lőtt. Robbanás hallatszott. A tan) oldaltfordult és megállt. — Hej. az ... — káromkodott 2e matosan Koroljov. Az eddig néma géppisztolyok és géppuskák vették át a szót. A sorozatok és a robbanások egymást érték. De a németek támadása nem lankadt. Különösen a század jobb szárnyát veszélyeztették. — Tüzérek, srapnellt! — kérté a századparancsnok. — Igenis, srapnellt, — válaszolt nyugodtan Koroljov. A következő percben már a támadók soraiban robbantak ágyújának golyói. A roham elakadt. Az. időközben megérkezett főerők meg sem pihenve vetették magukat a harcba és a néfoly lattá maszmollette metek ellenállását megtörve Iák a támadást. Koroljov az ágyúkerékre kodva kísérte tekintetével a elhaladó harcosokat: — Nyomjátok meg fiúk, jövünk ml is, segítünk! Bátran küzdött az ellenséggel Dimitrij Koroljov tüzér. Néhány tankon kívül 12 gépkocsit, 8 erődítményt és mintegy kétszáz, német tisztet cs katonát lett harcképtelenné. (folyt, kóv.) 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Szerda. 1961. november IL