Délmagyarország, 1964. október (54. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-16 / 243. szám

Tegnap szavazott Anglia Angliában csütörtökön reg­gel megkezdődtek a parla­menti választások. A válasz­tásra jogosultak száma csak­nem 36 millió. Az elsó jelen­tések szerint meglehetősen magas a részvételi arány, ke­vesen mondanak le szavazó­joguk gyakorlásáról. A sza­vazás az esti órákban — ma­gyar idó szerint 21.00 órakor — fejeződött be. A szavazók 630 parlamenti mandátum sorsáról döntenek. E 630 képviselői mandátu­mért 1756 képviselőjelölt ve­télkedik. A konzervatívok már 13 esztendeje vannak hatalmon és a legutóbb — 1959. októ­ber 8-án megtartott parla­menti választásokon a szava­zatok 49,4 százalékát kapták meg, s ennek révén 365 man­dátumhoz jutottak. A pótvá­lasztások folytán ez az arány némileg módosult és a nem­régen feloszlatott parlament­ben a konzervatívoknak 350 képviselőjük, a munkáspár­tiaknak 256, a liberálisoknak 7 és a függetleneknek 2 kép­viselőjük volt Egy mandá­tum a képviselőház elnökéé, 14 parlamenti szék pedig be­töltetlen maradt, A konzer­vatívoknak tehát 89 mandá­tumos többségük volt A végleges eredmény ma dől el Köves Tibor, az MTI tu­dósítója jelenti: Csütörtökön este 21.00 óra­kor Anglia 630 választókerü­letében lezárták a szavazó­urnákat és megkezdődött a szavazatok összeszámlálása. Becslések szerint a szava­zásra jogosult 35 millió ál­lampolgárnak körülbelül a 78—80 százaléka adta le sza­vazatát Este az első öt választó­kerületből befutott eredmé­nyek alapján angol válasz­tási szakértők csekély több­ségű munkáspárti győzelmet jósoltak. Az első eredmé­nyek azonban meglehetősen ellentmondásosak és erősen lecsökkent többségű konzer­vatív győzelem lehetőségét sem zárják kL Az eddig megszámlált sza­vazatok megoszlása minden­esetre Szoros eredményre utal. A Voszhod sokkal súlyosabb, mint a Vosztok Űrhajósok beszélgetése újságírókkal Miközben a szovjet nép készül ünnepélyes fogadtatá­sukra, Komarov, Feoktyisz­tov és Jegorov, a Voszhod társas űrhajó utasai csütörtö­kön újságírókkal beszélget­tek. Komarov megállapította, hogy a Voszhod sokkal súlyo­sabb, mint a Vosztok, s az élet- és munkakörülmények elsőrangúak benne. Leszállás utá>n az űrhajósok semmiféle nyomát nem találták a tala­jon annak, hogy az űrhajó esetleg erősebben nekiütkö­zött volna a földnek — mon­dotta. Jegorov, az expedíció orvos­tagja megállapította, hogy szinte észrevétlenül ment át a súlytalanság állapotába. A társas űrhajó utasainak ruházata egyszerű, kényel­mes. Feoktyisztov véleménye szerint ez idő szerint nincs fel­tétlenül szükség a hagyomá­nyos űrnihára. Komarov rá­mutatott arra, hogy a felké­szülést még űrruhában haj­tották végre. A most használt öltözék a Voszhod kényel­mességének és biztonságának legjobb bizonyítéka. Ugyan­akkor a hermetikusan zárt űr­ruhára még egész bizonyosan szükség lesz a későbbiekben. A munka- és pihenőidő sza­bályszerűen váltakozott az utazás alatt. Az űrhajósok úgy ettek és ittak, mint a Földön, étvágyuk jó volt. Nem álmodtak és szükség esetén helyet cseréltek. W7777T77777777m ^MINDENFELŐL^ Csütörtökön délelőtt a szo­cialisták friedrichsfeldei te­metőjében díszhelyre tették Ottó Grotewohlnak, sz NDK szeptember 21-én elhunyt miniszterelnökének urnáját Nasszer és Tito csü­törtökön Kairóban foly­tatta megbeszéléseit A sajté jelenti, hogy Tito jugoszláv elnök hivatalos egyiptomi látogatása, amely a kairól értekez­let után kezdődött, csü­törtökön végetéri Johnson elnök Bobért Kennedy társaságában szer­dán tt perces látogatást tett Jacqueline Kennedynél, a meggyilkolt elnök özve­gyénél A ÉfUByet cfmű lap jelentése szerint a tőrök kormány meg­szűntette a hadseregben szeptember elején elrendelt riadókészültséget. Feloldotta azt a tilalmat ls, amely sze­rint a szolgálati Idejüket ki­töltött katonák nem térhet­tek vissm családjukhoz. A kormány véleménye szerint — Írja a lap a jelenlegi helyzetben nincs szükség ilyen rendkívüli intézkedé­sekre, de ha a ciprusi ügy »ismét veszélyes fordulatot vesz-, újból elrendelik a rla­dókészültségeL A dán minisztereinök­ség szóvivője közölte: Tagé Erlander svéd mi­niszterelnök október 24­re és 25-re észak-euró­pai csúcstalálkozóra hív­ta meg Stockholm kö­zelében levő vidéki bir­tokára Dánia, Norvégia, Izland é® Finnország miniszterelnökeit. Ez év első felében 24 000 fővel gyarapodott a Jugo­szláv Kommunisták Szövet­sége tagjaknak létszáma. Az összlétszám 1964. június 30­án 1 030 000 főt számlált, eb­ből nő 177 000, vagyis a tag­ság 17,2 százaléka. Dorticos szovjet vezetőkkel találkozott Az SZKP és a szovjet kormány vezetői csütörtökön Moszkvában fogadták Dorticos kubai elnököt A találkozón Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Anasztasz Mikojan, Nyikolaj Podgornij, Jurij Andropov, va­lamint Andrej Gromiko külügyminiszter és más hivatalos személyiségek vettek részt. A Kremlben baráti és szívélyes hangulatban lezajlott találkozón a vezető szovjet párt- és kormányférfiak széles körű eszmecserét folytattak Dorticos-szal a feleket kölcsö­nösen érdeklő kérdésekről. Megvitatták a Kuba és a Szovjetunió közötti testveri együttműködés további fejlesztésének és erősítésének kérdé­sét is. Odaítélték az orvostudományi Nobel-díjat Ax fcSel orvostudótnányl és fiziológiai Nobel-díjat csü­törtökön Konrád Bloch pro­fesszornak, az Egyesült Ál­lamokbeli Cambridge egyete­mén működő kutatónak és Eeodor Lynen professzornak, a müncheni Max—Planck In­tézet kutatójának ítélték. Az ez évben 273 ezer svéd korona összegű dijat december 10-én nyújtják át Stockholmban. Hideget is, meleget is fúj Erhard A bonni parlament csütör­tökön megkezdte a költség­vetés általános vitáját A vitát Erhard kancellár nyi­latkozata vezette be. A kan­cellár kijelentette: reméli, hogy még ebben az évben hivatalos tárgyalások kez­dődnek majd a közös piaci országok kormányai között a nyugat-európai politikai együttműködés szorosabbra fűzésóért Ezt a szorosabb politikai együttműködést egyelőre a közös piac hat ál­lamának kellene megkezde­nie — mondotta Erhard —, de nyitva kell tartani az aj­tót Anglia és más nyugati országok későbbi csatlakozá­sa előtt is. Erhard, miután nyomaté­kosan síkraszállt a közös atomhaderő mielőbbi megva­lósítása mellett, azt han­goztatta. hogy üdvözli a Ke­let és Nyugat közötti vi­szony megjavulását és ezen a téren további haladást sze­retne elérni. Bonn továbbra ls kitart ed­digi irreális követelései mel­lett és változatlanul az NDK bekebelezésére törekszik. Hangoztatta, hogy az NSZK békét akar, ugyanakkor azonban ismét arra az ál­láspontra helyezkedett, hogy Németországot az 1937-es ha­tárok között kell újraegye­síteni. A Hídépítő VáTlalat a középnyomású gázvezeték lefek­tetése miatt a Petőfi Sándor sgt. Földvári utcai keresz­teződésnél teljes útátvágást végez 1964. október 16-tól kezdődően. Ezért a fenti kereszte­ződés miatt ezen útszakaszt a Lenin körúttól a Ságvári E. utcáig lezárja. Terelőutak: Lenin krt., Hunyadi J. sgt.—Partizán u. —Petőfi S. sgt., Partizán xl—Hunyadi J. sgt—Lenin krt. xK Nagy őszi yásár Kisteleken IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII1IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII1IIIN okt 18-án olcsó vásárlási lehetőség A CSM. IPARCIKK KISKER PAVILONJÁBAN. Férfi télikabát 490,— Ft-tól Kordbársony m 41,— Ft-tól Női télikabát 550,— Ft-tól Flanel m 23,— Ft-tól Női gumicsizma 201,— Ft-tól Szövet kendő 39,60 Ft-tól Gyermek vixescsizma 240,— Ft-tól Törülköző 16,— Ft-tól Sok más olcsó cikket talál pavilonunkban CSM IPARCIKK KISKER VÁLLALAT Johnson újabb ígérete Johnson, az Egyesült Álla­mok elnöke a New York-i Waldorf Astoria szállóban rendezett ebéden beszédet mondott az Egyesült Álla­mok külpolitikai kérdéseiről. Johnson elnök biztosította hallgatóságát, hogy megvá­lasztása esetén az Egyesült Államok folytatja jelenlegi külpolitikáját; lépéseket tesz »-az atlanti együttműködés­erősítésére és kiszélesíti "szö­vetségi kötelezettségeit­Ázsiában. Aláhúzta, hogy a külpoliti­kai kérdésekben a szocialista államokkal és a fejlődő or­szágokkal való kapcsolatok­ban nagyobb rugalmasságra van szükség. Hozzáfűzte: lé­péseket kíván tenni — ter­mészetesen a szövetségesek véleményének folytonos fi­gyelembevételével — a nem­zetközi helyzet orvoslására. A moszkvai atomcsend szerző­dést az elnök józan gondolat eredményének nevezte. Élettevékenység három emeleten" 99 Andrej Lebegyinszkij, a szovjet orvostudományi aka­démia tagja a Pravdában elemzi az emberj szervezet életfunkcióit a kozmikus re­pülés viszonyai között. A tu­dós idézi Ivan Pavlovot. a híre6 fiziológust, aki szerint az emberi élettevékenység mondhatnánk „három eme­leten" zajlik le. Az első a sejtek és a sejtszövetek élet­tevékenysége. a második az életműködést biztosító rend­szerek zavartalan munkája, végül pedig a harmadik emeletnek a legfelsőbb ideg­rendszeri tevékenységet te­kinthetjük. Lebegyinszkij akadémikus megjegyzi, hogy a repülés kökben már az el­ső emelet zavartalan mun­kája is veszélyeknek van ki­téve, éspedig a nap sugár­tevékenysége miatt. Az asztrofizikusok kutatá­sai lehetővé tették, hogy a legkevésbé sugárzásveszélyes útvonalakat válasszák az űr­hajósok számára és az űrre­pülést a minimális naptevé­kenység időpontjára tűzzék ki. Lebegyenskkij szerint si­került kiküszöbölni a máso­dik emeletet fenyegető ve­szélyt, a nagy túlterhelést. Eb. ben mérnökök és orvosok egyaránt közreműködtek. Amd pedig az úgynevezett harmadik emeletet, vagyis a legfelső idegtevékenységet illeti, e téren a sugárzás és a túlterhelés egyaránt ve­szélyes. Nem lebecsülendő tényező emellett az űrhajó­sok érzelmi állapota sem, amely feltétlenül hat az úr­hajósra a rajtnál. Ezért na­gyon fontos az űrhajósok előzetes kiválogatása, hogy erős idegzetű emberéket ta­láljanak. Ugyancsak lénye­ges az idegi folyamatok ere­jének és rugalmasságának edzése, amelyre az űrhajó­sok felkészítése közben ke­rült sor. Lesz-e ú) Panama-csatorna? CJSACÍHIR: Világszerte mind többet beszelnek egy ÜJ csatorna megépítéséről a/ Atlanti- és a Csendes­oeeán között. A mióta rövid hírügy­nökségi jelentés adta tudtul, hogy az ame­rikai kongresszus jóváhagy­ta és aláírás végett Johnson elnök elé terjesztette azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében 17,5 millió dol­lárt fordít az Egyesült Ál­lamok az Atlanti- és a Csen­des-óceánt összekötő új csa­torna építési lehetőségeinek tanulmányozására, egyre in­kább reaíilassá válik a má­sodik mesterséges közép­amerikai víziút elkészítése. A terv nem mai eredetű. Már a második világháborút követő években szóba került egy szintkülönbség nélküli csatorna építése — a költsé­ges zsiliprendszer helyett. Az elkészült tervek azonban a munkálatok magas költsé­gei miatt évekre páncél­szekrénybe kerültek. Mind­azonáltal mégsem lehet fi­gyelmen kívül hagyni, hogy a csatornarendszer elavult, fenntartása rendkívül költsé­ges, a hajók áthaladása kor­látozott, és hosszú ideig tart, s az állandóan fokozódó for­galom miatt (1953-ban még csak 7400, 1963-ban pedig már 11 ezer hajó haladt át) az igazgatóság becslése sze­rint. már a hetvenes évek végén olyan torlódás kelet­kezhet a csatorna mindkét bejáratánál, hogy napokig kellene az egyes hajóknak az áthaladásra várakozniok. 4 technikai gondoknál nagyobb súllyal es­tek latba a politilcai komplikációk. Az év elején tüntetések zajlottak le Pa­nama állam területén: szé­les nemzeti front követelte a rabló csatornaegyezmény felülvizsgálását. Ha diplo­máciai úton sikerült js le­csendesíteni a vihart, az Egyesült Államok vezető po­litikusainak be kellett lát­niok, hogy panamai pozíció­ik meginogtak és fel kellett mérniök azt is. ha nem is azonnal, de számolniok kell Panama elveszítésével, A „felmelegített" tervek közül öt változat látszott a legmegfelelőbbnek. Mind­egyik útvonalat megvizsgál­ták konvencionális és nuk­leáris robbantási módsze­rek szempontjából is. Nuk­leáris robbantással a csa­tornaépítés költségei a ha­gyományos módszerekkel épített csatorna költségeinél lényegesen alacsonyabbak lennének. Az egyik lehetőség a Te­huantepec-szoroson át veze­tő út, Dél-Mexikóban. áanq­árban Mansfield szenátor azt javasolta, hogy az Egye­sült Államok és Mexikó fog­jon össze más tengeri hatal­makkal a csatorna megépí­tésére. Mexikó hűvösen fo­gadta a tervet. Ezenkívül a tervezetek közül a Tehuan­tepec-csatorna volt a leg­hosszabb és a legköltsége­sebb (875 nukleáris robban­tás, 2,3 milliárd dollár). A Nicaragua—Costa Rica út­vonal olcsóbb lenne (1,9 mil­liárd dollár), de számtalan politikai problémát vet fel, mert két országot szelne át. Egy harmadik útvonal az Atrato és Truando folyók medrén át, Északnyugat-Ko­lumbiát átszelve — 610 nuk­leáris robbantással 1,2 mil­liárd dollárba kerülne. A két legjobb út azonban ismét Panamán keresztül vezetne. A San Blas-öbölnél a földnyelv alig 40 mérföld széles, ez a legrövidebb út. 185 nukleáris robbantás ele­gendő lenne, s a költségek is csupán 520 millió dol­lárt tennének ki. A baj azonban, hogy ez az útvonal túlságosan közel esik lakott területekhez s így a nukeld­ris robbanóanyag felhaszná­lása veszélyes. A másik pa­namai útvonalnál, a dél­panamai dzsungeleken át­vivő, 60 mérföldes Sasardi—­Morti vonalnál a sugárzási veszély nem jelentene prob­lémát. Itt 325 nukleáris rob­bantásra volna szükség, s a költségek 600 millió dollárt tennének ki, 4500 munkás foglalkoztatásával négy esz­tendő alatt elkészülhetne. M int már utaltunk rá, Mexikó nem mutat túlságosan nagy ked­vet az US A-val közös busi­ness-hez. Az sem valószínű, hogy az Egyesült Államok éppen ezt a legköltségesebb változatot választaná. Ahogy a nicaragua—costa-ricai vál­tozatnak sincs különösebb esélye. Az USA nyilvánvaló­an valamelyik Panamán át­húzódó csatorna építését venné a legszívesebben, vi­szont attól tart, hogy — mint a már meglevő Pana­ma-csatorna esetében is — politikai nehézségekkel kell számolnia. Ugyanakkor azonban tisztában vannak azzal is hogy a kis Panama állam valójában nem szíve­sen esne el attól q. hatalmas jövedelemtől, amit számára az új csatorna jelenthetne. Éppen ezért — látszólag — komoly tárgyalásokat folytatnak Kolumbia kormá­nyával. Ezekről az alkudozá­sokról az amerikai sajtó — nyilvánvalóan a panamalak revolverezése céljából már úgy fessél, mintha már döntő stádiumba jutotta-k volna. Kolumbiával kapcso­latban érdemes egyébként megjegyezni, hogy ma az Egyesült Államok éppen an­nak az országnak a kormá­nyával tárgyal. amelyből még a század elején. 1903­ban egy mesterségesen' ki­robantott felkelés útján ki­szakította Panamát. A pillanatnyi politikai helyzet, s a szükség diktálta körülmenyek következtében jelenleg tehát reális lehetőséggé vált a két óceánt összekötő új csatorna megépítése. Ó Gj. 2 QÉL-MAGYARQMiáG VcnUA. 1964, október 16, ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom