Délmagyarország, 1964. október (54. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-31 / 256. szám

Tűzharc Bolíviában DíáJiok és bányászok fegyveres flttioltuk a csatatéren # Az elnök Bolíviában a rendőrterror újabb áldozatokat követelt. Csütörtökön este az AFP tá­jékoztatása szerint több ezer diák és szervezett munkás tüntetett a bolíviai dolgozók szövetsége, a Central Obrera Boliviana felhívására a de­mokratikus szabadságjogok védelmében. A „szabadságmcnctnck" nevezett felvonulás részt­vevői követelték az ostromállapot megszünte­tését, a sza leszervezeti és parlamenti jogok helyreállí­tását. Amikor a hatóságok rendőrosztagcikat vonultattak fel a tüntetők ellen, a diá­kok elbarrikádozták magu­kat az egyetem épületében és fegyveres ellenállást ta­núsítottak a támadókkal szemben. Tűzharc fejlődött ki, amelynek során három személy meghalt, 15 pedig megsebesült. Később —mint a Reuter jelenti — tűzszünet jött létre a har­coló feleik között. AZ ELSŐ GVŐZEIEM Hónapok óta szerepel napirenden a dél-rhodesiai úgynevezett „fehér parlament" olyan irányú igyekezete, hogy a néhány napja függetlenné vált Zambia tőszom­szédságában lévő afrikai országban egyoldalú „függet­lenséget" érjen el. Valójában továbbra is a csekély­számú gyarmatosítók maradjanak uralmon a látszatra függetlenné váló Dél-Rhodesiában: ez volt l 'nyegeben Ian Smith rhodesiai miniszterelnök terse népszava­zás útján. Az angol gyarmaton uralkodó zavaros és egyre veszélyesebbé váló helyzetben Harold Wilson kor­mánynyilatkozata meghátrálásra kényszerítene a rho­désiai parlamentet. Dél-Rhodésia csak Angi ától nyer­heti el függetlenségét! — ez volt a brit kormány ha­tározott álláspontja, amelyről a „fehér parlament" há­rom napig vitatkozott. Csütörtökön este — 29 szavazat­tal, 19 ellenében — nagy vihar után határozatot fogad­tak el, amely kimondja: „A Ház tudomásul veszi a brit kormány álláspontját, a függetlenség kérdésében, és elutasít minden olyan politikát, amely pusztán a november 5-re kitűzött népszavazás alapján a függet­lenség egyoldalú deklarálásához vezetne". A javaslatot maga Smith miniszterelnök terjesz­tette elő, hogy biztosítsa annak elfogadását, pedig nem is olyan régen még nagyon hetvenkedett azzal: „Rho­desia karácsony előtt független lesz, akár tetszik ez Londonnak, akár nem". Smith kénytelen-kelletten fel­adta korábbi álláspontját, egyelőre visszavonulót fújt. Ebben a kérdésben Harold Wilson sikert ért el: ez volt a munkáspárti miniszterelnök első győzelme. A toryk nem így cselekedtek volna! Nagy-Britannia Kommunista Pártja melegen üdvözölte Wilson szilárd kiállását, a rhodésiai fajvédők megrendszabályozását és támogatásáról biztosította az angol miniszterelnököt. M. T. ellenállása nem mond le Az AFP értesülése szerint fegyveres bányászok tarta­nak Oruro. a korábbi véres tüntetések színtere felé, hogy felmentsék a kormánycsapa­tok által szorongatott tár­saikat. Az orurói bányászok a kormánycsapatok elől a banya belső vágataiba hú­zódtak vissza. A huanuni, colquiri és a santa fe-i tár­nák munkásai Sara-Sora fa­lunál útját állták az Oruro ellen vonuló kormánycsapa­toknak. A kormány repülő­gépeket vetett be. A hua­nuni bányászok rádióadójá­nak jelentése szerint 11 órán át tartott az üt­közet. Több mint hetven bányász maradt a csatatéren. A rá­dióadó arról is hírt adott, hogy Orurót, amelyet a kor­mánycsapatok korábban el­foglaltak ismét hatalmukba kerítették a bányászok. A kormánycsapatok négy­száz katonája átállt a nép oldalára. Paz Estenssoro bolíviai el­nök pénteken rádióbeszédet • mondott és kijelentette, hogy nem mond le, mert a májusi választásokon a nép mellette foglalt állást. (Mint a Reu­ter megjegyzi, ezeken a vá­lasztásokon az összes ellen­zéki jelöltek visszavonták nevezésüket.) (MTI) ívMINDENFELOL W/////////////ZÁ Alekszej Koszigin, szovjet miniszterelnök pénteken fo­gadta Indira Gandhi indiai tájékoztatásUgyi minisztert és a kíséretében levő Trilaki Kault, India moszkvai nagy­követét. Koszigin és Indira Gandhi szívélyes beszélge­tést folytatott. A Nyugat-Németországban és más országokban élő anti­fasiszták követelésére a nyu­gatnémet hatóságok kényte­lenek voltak elrendelni az idén márciusban beszünte­tett vizsgálat felújítását Ernst Thálmannak, a Német Kom­munista Párt elnökének 1944 augusztusában, a buchenwal­di koncentrációs táborban történt meggyilkolásával kap­csolatban. A saigopi rádió pénr t k hajnalban bejelen­tette, hogy Pban Khac "iuu államfő Tran Van Huong 60 eves politi­kust, Saigon város pol­gármesterét kérte fel kormányalakításra. Tran Van Huong a nemrég lemondott miniszterelnö­köt, Nguyen Khanh-ot váltja fel. Pénteken reggel hét órakor megindult a nyugat-berlini rokonok áradata a Német Demokratikus Köztársaság fővárosába. Már az első na­pon több tízezer vendég ér­kezett Nyugat-Berlinből, szombatra és vasárnapra még több látogatót várnak. üli! Támadások tüzében az angol vámintézkedés London tárgyalásokra készül Jugoszlávia mezőgazdasági termékeket vásárolt az Egyesölt Államoktól A Tanjug jugoszláv hír­szolgálat jelentése szerint Jugoszlávia és az Egyesült Államok kormányának kép­viselői Belgrádban október 28-án és 29-én két áruszállí­tási szerződést írtak alá. E szerződések értelmében az Egyesült Államok az „élelmiszerrel a békéért" program keretéhen mintegy 40 500 000 dollár értékű me­zőgazdasági terméket szállít Jugoszláviának. Az első szerződés 350 000 tonna búza és 12 000 tonna faggyú eladását irányozza elő Jugoszláviának, összesen 20 millió 100 00Q dollár érték­ben, A másik szerződés szerint Jugoszlávia 150 000 tonna búzát vásárol az Egyesült Államoktól. Az angol munkáspárti kor­mány szanálási tervének sar­kalatos pontja: a 15 százalé­kos import-vámpótlék, anyu­gáti pénzvilág szerved táma­dásának tűztávlatába ért. Az AFP jelenti, hogy a dán Gundelach elnökletével 18 tagú Gatt-bizottság ala­kult ki az angol pótvámtétel­intézkedés törvényes voltá­nak megvizsgálására. A bi­zottságban képviselve van a Közös Piac hat tagállama., négy dél-amerikai ország, a brit nemzetközösség hat tag­ja, beleértve Angliát, továb­bá Japán és az Egyesült Ál­lamok. Arthur Bottomley, az an­gol nemzetközösségi kapcso­latok minisztere a Common­wealth-újságírók londoni szö­vetségében elhangzott beszé­dében a többi között kijelen­tette: tárgyalásokon alapuló megoldást óhajtunk. Alkot­mányellenes eljárás vagy erő­szak alkalmazása nem vezet­het eredményre. Célunk elő­segíteni a tárgyalásokat, ame­lyek végül is kielégítő megol­dáshoz vezetnek. Londoni AP-jelentés sze­rint a Wilson-kormány elha­tározta, hogy Patrick Gprdon Walker külügyminisztert és Douglas Jay kereskedelmi minisztert Genfbe küldi az EFTA (Európai Szabadkeres­kedelmi Társulás) miniszteri tanácsának november 19-én kezdődő ülésére. A két mi­niszter feladata az lesz, hogy „lehűtsék" Anglia partnerei­nek elégedetlenségét. (MTI) A NATO párizsi főhadiszállásáról származó értesülések szerint az ame­rikai katonai körök sürgetik az úgy­nevezett sokoldalú nukleáris erők megszervezését. Erről ír a nyugatné­met sajtó is. „Bonn és Washington sietteti a sokoldalú nukleáris flotta létesítését —állítja a Stuttgarter Zei­tung. — Abban az esetben, ha a ra­1 ta-nukleáris flotta résztvevői közül többen ezután is -erős kétségeket- fe­j /nek ki e tervvel kapcsolatban, ak­isor az NSZK arra törekszik majd, hogy létrejöjjön a -Bonn—Washing­ton atomtengely-". A „JELÖLTEK" A „sokoldalú" flotta körüli huza­vona nem mai keletű. De Gaulle-nak az a szándéka, hogy a NATO-ban „önálló nukleáris hatalom" gyanánt szerepeljen. Dánia. Norvégia és Ka­nada elutasította a részvételt a sok­oldalú nukleáris erőkben, mert be­látták: ez a terv semmi előnnyel nem jár csupán növeli újabb veszélyes kötelezettségeiket. A NATO tagjai közül nyolc állam tekinthető „Jelölte «k": az Egyesűit Államok, az NSZK. Anglia. Olaszor­szág, Belgium. Hollandia, Görögország és Törökország. De vannak közöttük olyanok, amelyek bekapcsolódtak ugyan a tárgyal fisokba. ám nem ad­tak végleges választ. Sőt, különféle fenntartásokat hangoztatnak. Ehhez a csoporthoz tartozik Anglia. Hollandia, Olaszország és Belgium. E7. utóbbi in­kább kedvezőtlen álláspontot foglal el a tervvel szemben. Görögországot és Törökországot pedig a ciprusi kér­désben támadt konfliktusok eleve „határozatlanná", tette a NATO-terv iránt. ELLENTÉTEK A „sokoldalú nukleáris erők" ösz­szetákolásának célja erősen kiélezte a NATO-n belüli ellentéteket. Ez Atomkettős a „sokoldalú" pajzs mögött nem meglepő. Nyüván keveseket „lel­kesít" az a szándék; hogy befogják őket abba a fogatba, amelyre azért van szükség, mert a nyugatnémet militaristák atombombát óhajtanak. Az Egyesült Államok NATO-«zö­vetségeseinek meg kell érteniük, hogy az amerikai—bonni terv számukra növekvő veszély és nagy pénzügyi megterhelés. A „vegyes flotta" meg­teremtéséhez szükséges közös költsé­gek ugyanis több mint négymilliárd dollárra rúgnak. A flotta 25 hajóból állna, s mindegyikükén 8—10 Pola­ris-rakéta. A költségeket tíz esztendő alatt kellene előteremteni. Mindez to­vább csökkentené függetlenségüket. ANGLIÁHOZ IGAZODNAK Nézzük Angliát A választásokon alulmaradt Konzervatív Párt nem vé­letlenül halogatta elhatározását: részt vegyen-e a „sokoldalú erőkben"? A konzervatív kormány élvben tá­mogatta ezt a gondolatot, de tudta jól. milyen népszerűtlen a Pentagon eme terve a néptömegek körében, s időnyerés céljából kétségbeesetten manőverezett. A hatalomra jutott Munkáspárt mindent megtett, hogy a választók előtt úgy szerepeljen, mint aki el­lenzi a NATO „sokoldalú erőinek" tervét. James Reston amerikai hír­magyarázó a napokban hangsúlyozta: ha Wilson enged az Egyesült Államok nyomásúinak a sokoldalú erők megte­remtésében, akkor megbukik. Az sem titok, hogy ebben a kérdésben Ang­liához igazodik Hollandia. Belgium és bizonyos mértékben Olaszország is. Emlékeztetünk rá, hogy a kezde­ményezők a pénzügyi kiadások elosz­tását A résztvevők között a követke­zőképpen tervezik: Egyesült Államok 35 százalék, Nyugat-Németország 32, Anglia 10, és így tovább. Első pil­lantásra is látható: Washington és Bonn kezébe akarják adni a gyeplőt a nukleáris flottában. A nyugatnémet kormány kierősza­kolása céljából — a Washington— Bonn „nukleáris tengely" — a kö­zelmúltban elküldte az óceánon túlra különmegbízott ját. Grewét. Erhard kancellár egyidejűleg elkötelezte ma­gát a saját, valamint az amerikai kormány nevében. Azt állította, hogy még az idén „készek talán ketten is aláírni az erre vonatkozó egyez­ményt". A New York Times erről azt írta: e szándék megvalósítását „az európai fővárosokban majdnem úgy fogják tekinteni, mint visszavonhatat­lan lépést ahhoz, hogy Nyugat-Né­metország rátegye ujját a nukleáris fegyver elsütőbillentyűjére". KULCSPOZÍCIÓ Az események végképp leleplezték a „sokoldalú nukleáris erők" igazi lé­nyegét, igazolták a világbéke hívei­nek aggodalmait. Nyugat-Németor­szág az Egyesült Államok egyetlen NATO-szövetségese. amely nyilván­valóan érdekelt e terv megvalósítá­sában, mert a Pentagon terve a bonni revansiptáknak kulcspozíciókat juttat­na az atlanti szövetség nukleáris stratégiájában. Ez súlyosan veszé­lyezteti a leszerelés további előreha­ladását. a hatékony európai bizton­sági rendszer megteremtését. A nyu­gati vezetők nyilatkozatai arról, hogy meg akarják akadályozni a nukleáris fegyver elterjedését, nem meggyő­zőek: túlharsogja azokat a Pentagon —Bonn útomkettös a „sokoldalú" pajzs mögött. Sz. Bcglov 70 SZÁZALÉKKAL NAGYOBB ÁRUCSERE-FORGALOM Megkötötték a szovjet-francia kereskedni szerződést N. Sz Patolicsev, a Szov­jetunió külkereskedelmi mi­nisztere és Giscard D'Estaing francia pénz- és gazdaság­ügyi miniszter pénteken dél­után Párizsban aláírta az új szovjet—francia kereske­delmi egyezményt. A szerző­dés öt évre szól és az ez év végén lejáró hároméves szerződés helyébe lép. A kát ország kereskedelmi kapcsolatai jejenfőpen kibő­vülnek. Az árucsere-forgalom mintegy 70 százalékkal lesz nagyobb, mint az előző öt­éves időszakban. A Szovjet­unió az 1985—69-es években három és fél milliárd frank (mintegy 700 millió dollár) értékben vásárol Franciaor­szágtól ipari, főleg vegyipari, petrolkémiai berendezéseket. A szállítások fele hétéves hitel keretében történik. A francig kormány ezzel túl­tette magát a nyugati or­szágok berni egyezményén, amely öt évben korlátozta a szocialista országoknak nyúj­tgpdp hitelek Jejáratát A Szovjetunió növeli Francia­országba irányuló olaj- és szénszállításait, s Franciaor­szág különböző nyersanyago­kon kívül gépeket és ipari berendezéseket is vásárol a Szovjetuniótól. Mossk^ábcs érkezett a török külügyminiszter Tegnap este Gromiko szov­jet külügyminiszter meghívá­sára hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett Feridun Cemal Erkin török külügy­miniszter. Huszonöt év után ismét, vezető török politikai szénié-' lyiséget lát vendégül Moszk­va. Erkin látogatása megfi­gyelők szerint új fejezetet nyithat meg a szovjet—török viszonyban, amely az utóbbi időben az egészséges fejlődés bizonyos jeleit mutatja. Ideiglenes kormány alakult Szudánban A MEN hírügynökség pén­teken délelőtt gyorshírben ismertette a szudáni rádió jelentését, amely szerint a haderő és a nemzeti front képviselői között létrejött megállapodás alapján meg­alakult az új ideiglenes kor­mány. A miniszterelnöki tisztsé­get Ser A1 Khetm Khalifa tölti bé. Ibrahim Abbud tábornok ál­lamfő marad és az 1956. évi ideiglenes alkotmány szerint a kormányzótanácsot megil­lető jogkört gyakorolja. A szudáni rádió jelentése szerint a most létrejött meg­állapodás véget vet a katonai uralomnak, megszünteti a rendkívüli állapotot, helyre­állítja az általános szabad­ságjogokat és hatályon kívül helyezi az azokat korlátozó intézkedéseket Karthoumban ismertették az új szudáni kormány ösz­sze tételét. A kormányban az öt régi politikai pártnak van egy­egy minisztere, ezenkívül helyet kapott a kabinetben a déli körzetek két képviselője, valamint a szakmai szervezetek nyolc reprezentánsa. A kormányban — jelenti a Reuter — megtalálhatók az előző katonai rendszer baloldali ellenzékének tag­jai is. Abbud elnöknek ke­vés alkotmányos hatalma marad. Ser A1 Khetm Khalifa miniszterelnök rádióbeszéd­ben szólította fel a népet a sztrájk megszüntetésére és a munka felvételére. Mint a Reuter közli, a rádió és a posta ismét rendesen műkö­dik. A kormányépületek kö­rül a szigorú őrséget niec­szüntették. (MTI) Johnson és Goldwater esélye A UPI hírügynökség köz­véleménykutatása szerint Johnson döntő többséget fog szerezni a keddi választáson. A hírügynökség azt írja, hogy az elnök 36 állam, va­lamint az önálló körzetet alkotó Washington D. C. 433 elektorának szavazataira biztosan számíthat. Gold­water viszont csak 10 ki­sebb állam 71 elektori sza­vazatát szerezheti meg. Négy államban — ezek 34 elektort adnak — még nem látszik befejezettnek a választási küzdelem. Johnson ma nagyszabású New York-i gyűléssel kíván­ja feltenni a pontot válasz­tási hadjáratára. A gyűlést a Madison Square Garden­ben rendezik meg. Goldwater nyugatnémet szemmel (Frank Xurter Allgemeine karikatúrája.) 8 DÉL-MAGYARORSZÁG szombat. 1964, október 188, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom