Délmagyarország, 1964. október (54. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-31 / 256. szám

Megtartották a KISZ szegedi járási küldöttértekezletét 121 alapszervezetben több mint 4000KISZ-tag Eredményes volt a járási fiatalok védnöksége Egymillió értékű társadalmi munka A KISZ VI. kongresszusára készülve tegnap tartotta a fiatalok műveltségi szín­a KISZ szegedi járási bizottsága küldöttértekezletét, me- vonalának emelkedésében lyen 149 küldött és 20 meghívott vett részt a járás fiatal- bekövetkezett. Az általános tógának képviseletében. A küldöttértekezlet elnökének iskolát végzett fiatalok Szetei Józsefet, a KISZ szegedi járási bizottságának út- nyolcvan százaléka tovább­törőtitkárát, elnökségébe pedig Vajó Pétert, a KISZ Köz- tanul. A mindennapi munka ponti Bizottságának titkárát, Török Józsefet, az MSZMP mellett jelenleg 800 fiatal szegedi járási bizottságának, első titkárát, Bíró Lajost, a KISZ Csongrád megyei bizottságának első titkárát, Farkas Istvánt, a járási tanács végrehajtó bizottságának elnökét, dr. Földi Gábort, a KISZ Szeged városi bizott­ságának titkárát, dr. Lőkös Zoltánnét, a KISZ Csongrád megyei bizottságának osztályvezetőjét, Szabó Lajost, a KISZ szegedi járási bizottságának titkárát, Gulyás Irént, az algyői Űj Élet Termelőszövetkezet KISZ végrehajtó bizottságának tagját, Nacsa Józsefnét, a KISZ szegedi járási végrehajtó bizottságának tagját, Papp Ferencet, a kisteleki egyesített KISZ-bizottság titkárát, Pál Dezsőt, propagandát. A a KISZ szegedi járási revíziós bizottságának elnökét és vetkezetek egy Tóth Józsefet, a KISZ szegedi járási végrehajtó bizottsá­gának tagját választotta. A KISZ szegedi járási végrehajtó bizottságának nevé­ben a legutóbbi választások óta eltelt négyéves munkájáról Szabó Lajos, a bizottság titkáma számolt be. Részvétel a falu átalakulásában — Az 1960-ban megtartott járási értekezlet óta eltelt négy év alatt a járási fiata­lok életében mélyreható gazdasági és politikai válto­zások történtek. Erre az idő­szakra esik a falu szocia­lista átszervezése. A fiatalok részesei voltak a szocializ­mus nagyszerű előretörésé­nek, a termelőszövetkezetek megszilárdulásának — s ezek a körülmények kedve­zően befolyásolták eszmei, politikai nézőpontjukat, fej­lődésüket — kezdte beszá­molóját Szabó Lajos. Ezután arról beszélt, hogy az if­júság nevelése, eszmei-poli­tikai fejlődése az egész tár­sadalom ügye. Részletesen elemezte a falun élő fiatalok különböző rétegeire ható ideológiai nézeteket, s meg­állapította: — A fiatalok gondolkodás­módjára az egészéges fejlő­dés jellemző. A fiatalok dön­tő többsége a szocialista er­kölcs normái szerint él, s legjelentősebb a fejlődés a munkához való viszonyuk­ban és a közösségi életben tanúsított magatartásukban. — Az elmúlt kongresszu­son megjelölt nagy felada­tok végrehajtásából a járás ifjúsága tevékenyen kivette a részét, szívesen vállalt részt a termelő- és társadal­mi munkában. A KlSZ-szer­vezetek és az úttörőcsapatok rendkívül sokat segítettek a nyári és őszi betakarítási munkákban. Beszélt arről, hogy a sze­gedi járásban kevés ipari üzem van, így szép ered­mény az is, hogy az el­múlt három évben önálló if­júsági versenyben mintegy 350—400 üzemi fiatal vett részt. Ezek a fiatalok ebben az időben 71 ezer forintot takarítottak meg a népgaz­daság számára. Társadal­mi munkában körülbelül 200 üzemi fiatal összesen 5200 munkaórát dolgozott. Sző/ő­és gyümölcstelepítés, legelögondozás A négy éve megtartott já­rási küldöttértekezlet véd­nökségeket vállalt: — Vállaltuk hogy 180 hold szőlőt telepítünk és 220 hold gyümölcsöst. Ebből ez ideig a KISZ-szervezetek, if­júsági brigádok 100 hold szőlő és 150 hold gyümöl­csös beültetését végezték el. Hogy vállalásunkat ez ide­ig nem tudtuk teljes mér­tékben teljesíteni, nemcsak rajtunk múlott. A helyi KISZ-szervezetek nem kap­tak elég biztatást, támoga­tást e munka elvégzésére. — A rét- és legelőgaz­dáikodasi védnökség válla­lásunk még c-ak egyéves. Eddig 580 KISZ-tag és 940 úttörő segítségével 965 hol­don végeztünk gyomirtást, 362 holdat szórtunk be mű­trágyával és 150 holdon vé­geztünk legelőfásítást. — Hároméves munka ered­ménye, hogy körülbelül 8000 KISZ-tag és úttörő részvé­telével 452 ezer facsemetét eltelt négy év alatt társadal­mi munkában 10 750 fiatal vett részt. A 184 600 ledolgo­zott társadalmi munkaóra értéke 923 ezer forint. — A KISZ által kezdemé­nyezett termelési versenyek­ben 1961-ben még csak 350 fiatal vett részt Ez a szám ma már 1556-ra emelkedett Négyezer fiatal a falusi sportkörökben Beszámolója további ré­szében Szabó Lajos elmon­dotta, hogy szinte szemmel látható az a változás, amely tanul általános- közép- és felsőfokú iskolákban. — A szakmai oktatásban résztvevők száma sem kielé­gítő. Ebben az évben két­száz fiatal jár szakmai okta­tásra a szegedi járás terüle­tén. Ennek csak részben oka, hogy a KISZ-szervezetek nem fejtenek ki megfelelő termelőszö­része csak nagy rábeszélésre hajlandó mezőgazdasági tanulókat szerződtetni. — Az elmúlt években a KISZ-tagságnak csupán a fele vett részt a politikai ok­tatás valamilyen formájá­ban. A tapasztalatok azt bi­zonyítják, hogy több helyen egyre inkább elfelejtkeznek a KISZ-en kívüli fiatalok bevonásától a különböző po­litikai körök munkájába. A beszámolóban elhang­zott, hogy az utóbbi évek­ben emelkedett a kulturális seregszemlén részt vevő fia­talok száma. 1963-ban több, mint 9600 fiatal volt tagja a könyvtáraknak, az ifjúság szocialista nevelésének egy­re szervesebb részévé vá­lik a testkultúra, a sport­mozgalom fejlődése. Jelen­leg 4000 fiatal vesz részt a különböző sportkörök murv­kájában. — A szegedi járás 121 alapszervezetébe 4388 KISZ­tag tartozik. A járás terüle­tén lakó 20 ezer fiatalhoz képest mintegy 25 százalékos a járás ifjúságának szer­vezettsége. Ha azonban vi­szonyítási alapunkon kívül hagyjuk a 8—10 ezer város­ban dolgozó fiatalt, akkor a szervezettség már kielégí­tőbb: negyvenszázalékos. Emelni kell a vezetés színvonalát — A KISZ-munka fejlődé­sének kulcskérdése továbbra is ak alapszervi vezetés szín­vonalának emelése. Az alapszervezeti vezetők túl­nyomó többsége 20 éven alu­li, nyolc általánossal ren­delkező fiatal. E vezetők­nek a helyzetükből adódóan sem mozgalmi képzettségük, sem tapasztalatuk nincs, rá­adásul a vezetők gyakran cserélődnek. Beszámolója végén Sza­bó Lajos megköszönte a párt- és a társadalmi, nép­gazdasági szerveknek a KISZ-nek nyújtott segítsé­gét, s kérte további támo­gatásukat. A KISZ szegedi járási bizottságának beszá­molója után Pál Dezső, a re­víziós bizottság elnöke szá­molt be a bizottság négyéves munkájáról, majd Szetei Jó­zsef a küldöttértekezlet el­nöke megnyitotta a vitát az elhangzott két beszámoló ós határozati javaslat felett. Tartalmas vita — Fiatalságunk tevékeny­ségével, jelenlétével minde­nütt ott van, ahol a munka dandárja terem. Ezt bizo­nyítja a beszámolóban is­mertetett termelési mozgal­mak, társadalmi munkák sora, de valamennyien lát­hatjuk magunk körül a fia­talok tevékeny munkáját. — kezdte hozzászólását Török József, az MSZMP szegedi járási bizottságának első titkára. Emellett azonban még nem szabad megfelejt­keznünk negatívumokról sem, mégpedig elsősorban apró feladatokra hívnám fel azért, hogy segíteni, változ- n figyelmet. — A termelőszövetkeze­tekben széles skálája van a különböző társadalmi munkáknak — kezdte Szeri Antal, a pusztaszeri egysé­ges KISZ-vezetőség titkára hozzászólásét. — Munkaidő után, vagy vasárnap akár egy-két óra alatt 10—12 em­ber is nagyon szép eredmé­nyeket tud elérni, teljesíteni betakarítási munkákban. — Járásunk fiataljainak politikai nevelését, világnéze­tének alakulását megfelelően szolgálta az elmúlt négy év­ben a KISZ oktatás. — Re­ményik István beszélt a fia­talok kulturális és sport te­vékenységéről, tanulási — is­kolai, szakmai, politikai — igényeiről. — A KISZ okta­tás tartalmasabbá, színeseb­bé tétele érdekében hirdetjük meg a „Kiváló KISZ oktatási kör" mozgalmat. — Különösen a falusi spar­takiád versenyeken tapasz­talható, hogy napról napra emelkedik a sportoló fiatalok száma — mondotta később. — 1962-ben 17, 1964-ben pe­dig 26 községben szervezték meg a tömegversenyeket, s ebből 5 olyan községben is, ahol sportkör nem működik. Hozzászólásához kapcso­lódtak Török Ferencnek, az MTS járási elnökének sza­vai is, aki a testnevelés és a sportmozgalom feladatairól, jelentőségéről beszélt. A to­vábbiakban Farkas István, küldöttértekezletre 38 tagú küldöttségüket a járási tanács végrehajtó 1960-ban hozott KISZ határo­zatoknak ifjúságunk igyeke­zett eleget tenni és sikerrel végezte el a kijelölt feladato­kat — Szervezeti kereteink megvannak, most azon kell munkálkodnunk, hogy meg erősítsük, tartalommal tölt­sük meg alapszervezeteink életét. Nagy feladatainkat, védnökségvállalásainkat tel­jesítettük. Most azonban az tatni tudjunk ezeken. Az if­júság egészének kell jobban védenie az ifjúságot Erősíte­ni kell a KISZ-szervezetek szervezettségét. Az ideoló­giai, politikai kérdésekkel sokkal többet és bátrabban kell foglalkozniuk a fiatalok­nak. Tudjanak kicsit jobban lelkesedni azért, amit tesz­nek, becsüljék meg jobban felszabadulásunk 20 évének eredményeit. Vajó Péter a KISZ Köz­ponti Bizottsága nevében kö­szöntötte a küldöttértekezle­tet. Beszélt arról, hogy az a figyelmet Napjainkban egyre jobban előtérbe kerül ifjúságunk megítélésének problémája, örülnünk kell ennek, mivel így várható, hogy kialakulnak az új élet erkölcsi normái. Azonban küzdenünk kell a fiatalságot támadó hibás nézetek ellen, s őszintén kell szót váltanunk egymással meglevő hibáink ról is. — Az a lényeg, hogy min­den fiatal értse a szocializmus­ban az ember rendeltetését, célját. Akinek csupán közeli elképzelései vannak, az gyen­ge ember, aki távlatokban képes gondolkozni, az az erős. Az új KISZ-bizottság A beszámolók és a határozati javaslat felett indított vitában sokan szóltak hozzá. A válaszadás, valamint a beszámolók és a határozati javaslat elfogadása uián Szabó Lajos, a KISZ szegedi járási bizottsága, valamint a reví­ziós bizottság nevében lemondott. Ezután a jelölő bizottság javaslata alapján megválasz­tották a szegedi járási KISZ-bizottság 33 tagját és 6 pót­tagját, a 11 tagú revíziós bizottságot, valamint a megyei A KISZ szegedi járást bizottsága a küldöttértekezlet után megtartotta első ülését, ahol megválasztotta vég­rehajtó bizottságát. A végrehajtó bizottság titkára Szabó Lajos, tagjai: Atlasz Henrik, a járási tanács művelődési osztályának dolgozója. Bérezi Mária, a tápéi egyesített KISZ-vezetőség titkára, Gulyás Irén, az algyői Űj Élet Termelőszövetkezet KISZ végrehajtó bizottságának tagja, Kálmán Ferenc forráskúti pedagógus, Kocsis Mária, a sző­regi egységes KISZ-vezetőség titkára, Nacsa Józsefné, a tiszaszigeti iskola igazgatóhelyettese, Papp Ferenc, a kis­gyümölcstelepítés felett vál- teleki egyesített KISZ-bizottság titkára. Reményik István, lalt védnökségét terjesszék és Szetei József, a KISZ szegedi járási bizottságának mun­ki egészen addig az idősza- katársa, valamint Tóth József dorozsmai úttörő csapat­kig, amíg termőre fordul a vezető. A revíziós bizottság elnökének Pál Dezsőt, a járási bizottságának elnöke kérte a fiatalokat, hogy segítsék, tá­mogassák jobban az érdek­védelmi bizottságok és a családi ünnepségeket rende­ző bizottságok munkáját. Teimer István, a mórahal­mi átképző otthon küldötte javasolta, hogy a szőlő- és Kiterjesztik a kisiparosok tevékenységét Ta nácskozik a KIOSZ választmánya A kisiparosok vezető tes­tületének, a KIOSZ választ­mányának félévenként szo­kásos, kétnapos ülése pén­teken kezdődött meg. A ta­nácskozáson részt vett Földi László, a könnyűipari mi­niszter első helyettese, ott volt az OKISZ képviselője, a fővárosi tanács és több megyei tanács ipari osztá­lyának vezetője. Dr. Gervai Béla, a KIOSZ elnöke beszámolójában fő­ként az ipartörvény néhány pontjának módosításával, a közelmúltban megjelent ren­delettel foglalkozott. A mó­dosítás lehetőséget ad a kis­iparosok tevékenységének kiterjesztésére. A tanácsok az eddigi hat helyett 23 szakmában a nagyobb, nem­csak háromezer, hanem öt­ezer lélekszámot meg nem haladó községekben is mű­ködési engedélyt adhatnak azoknak, akik kétéves szak­mai gyakorlattal rendelkez­nek. Azokban a falvakban, ahol nehéz szakembert ta­lálni, lehetővé tették, hogy munkaviszonyban levők is kaphatnak iparjogosítványt, ha ehhez munkáltatójuk hozzájárul. Másrészt, ha a szociális helyzetük indokol­ja, a kisiparosok, jövedel­mük kiegészítésére munka­viszonyba léphetnek, ameny­nyiben ehhez megkapják a tanács engedélyét. Bővítet­ték a kisiparosok működésé­nek területét is oly módon, hogy nemcsak saját kerüle­tükben, illetve községükben, hanem az egész város, járás területén is végezhetnek munkát. A KIOSZ javasla­tára engedélyezhetik, hogy a kisiparos rokonszakmák ja­vító-szolgáltató munkáit is elvégezhesse. A KIOSZ javaslatára az OTP 10 000 forintig terjedő kölcsönt adhat azoknak az új kisiparosoknak, akik a kisvárosokban, vagy a na­gyobb városok külső kerüle­teiben, illetve a kis falvak­ban iparjogosítványt válta­nak ki. A kisiparosok munkaeUá­tottsága és anyagellátása ts javult. A beszámoló után vita kö­vetkezett, a tanácskozást szombaton folytatják. (MTt) Megy a szőlő vándorútra lés suhángot ültettünk eL Az telepítés. tanács csoportvezetőjét választották. Ha az idei szüretre már nem is, a következőkre bi­zonyára levonható az alábbi történet tanulsága. Kezdődött reggel hat óra­kor. A 10. sz. AKÖV Csepel gépkocsija a fuvaroztató Csongrád—Szolnok Vidéki Állami Pincegazdaság meg­bízásából elindult Dorozs­mára. Célja az volt, hogy az ottani felvásárló telepről a termelők által eladott bor­szőlőt a vállalat feldolgozó üzemébe szállítsa. Fel is rak­ták a teherautóra az első 40 mázsás, finom kadarkának való mennyiséget, s irány Ásotthalom. Ásotthalomról (illésre A gépkocsivezető indított, pedig akkor még nem is sejtette, hogy ... Megérkezett a szállítmány Ásotthalomra, ahol a hely­beli telepvezető tehetetlenül tárta szét a kezét. — Nem tudom fogadni. Egye meg, vagy vigye az egészet Üllésre. Az ottani telep dogozza fel a kadar­kát A motor újra berregni kezdett, s a szőlőrakomány elindult. A kilométeróra számlálóján szaporodtak, a kerekek alatt fogytak a kilo­méterek. — Kadarka? — kérdezte Kocsis elvtárs, az üllési fel­dolgozó üzem vezetője, mi­kor az autó fékezett — Igaz, én vagyok illetékes ennek a fajtának a feldolgo­zására, de mivel már min­den kis zug musttal van tele, képtelen vagyok átvenni. Üllésről Mórahalomra Mit lehet ilyenkor tenni? Felhívták Szegedet telefo­non. A központ, Kovács elvtárs utasítása alapján az­után látszólag megoldotta a problémát: — Azonnal indulni Móra­halomra! Közben a nap már túlha­ladt a delelőn. Ismét jó né­hány kilométer, röpke más­fél óra és autónk fékberen­dezése csikorogva késztette megállásra a kerekeket a mórahalmi telep vadonatúj hídmérlegén. A gépkocsive­zető afeletti öröme, hogy végre el tudja helyezni a rakományt, korainak bizo­nyult. — Csak kövidinkát 'dolgo­zunk fel — közölte Ónodi elvtárs a lesújtó hírt — Hctgy hová vigye? Mit tu­dom én. A sofőr nem esett kétség­be. Ügy gondolta, hogy az egész ügyet Fortunára bíz­za. Amikor az autó megállt a szeged—bajai műút ke­reszteződésénél, azt mondta magában: „Ha jobbról jön forgalom* akkor balra megyek, ha bal­ról jön forgalom, jobbra megyek. Mórahalomról Szegedre, majd Mórahalomra így történt, hogy délután négy óra tájon az autó szö­lőstőL mindenestől Szege­den, a Török utcai telepen állt meg. Egy újabb óra leforgása alatt — miközben telefonok jöttek, telefonok mentek — végre ketté metél­ték a gordiuszi csomót. A kerekek rágördülhettek ar­ra az útra, amelynek utolsó méterei ismét Mórahalmon végződtek. Itt. be is fejeződhetne tör­ténetünk, hiszen már este is lett, no meg a szőlőt is lerakták. Csakhogy az „itt a vége, fuss el véle" helyett hozzáfűznénk valamit. A pincegazdaság az év tizenkét hónapjából legalább tizet a felkészüléssel tölt eL Nem lehetne tökéletesebben meg­oldani ezt a problémát? Erre azért is nagy szükség lenne, mert ilyenkor ősszel minde­nütt nagy a hiány szállító­eszközökben. És a nagyobb tervszerűséggel a népgazda­ság is jobban járna. Csizmadia Sándor, Szeged, Bécsi körút 2. Magyarország képviselője az Az UNESCO közgyűlése csütörtök esti ülésén került sor a végrehajtó tanács meg­üresedett helyeinek betölté­sére. A végrehajtó tanács a közgyűlés kétévenként tar­tott ülésszakai . között az UNESCO vezetőszerve. Har­minc tagból áll. A mostani ülésen a tagság felét újítot­ták fel. Tizenkilenc ország állított jelöltet, a szocialista országok közül a Szovjet­unió, Magyarország és Ro­mánia. Titkos szavazás eredményeképpen a három szocialista ország jelöltje, köztük Jóboru Magda, a magyar UNESCO-bizottság elnöke, a végrehajtó tanács tagja lett. Ez az első eset, hogy a Magyar Népköztársa­ság képviselője tagja lett a UNESCO legfelső irányító szervének. (MTI) fiwig&tt, 19öá. ofet^Kf & Qfa-MAGYARORSZAG 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom