Délmagyarország, 1964. október (54. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-24 / 250. szám

Huszonnyolc mester vizsgáztató bizottság Mióta megjelent a Köny- jelentkező kisiparosai is. nyűipari Minisztérium ren- Csongrád megyeben összesen delete a kisipari mestervizs- 28 vizsgáztató bizottság mügáról, többszázan tettek mes- ködik. tervizsgát Csongrád megyé ben. A rendelet megjelenése A ( .„„ óta hat év telt el. A külön- 1pbben 19f>°-ba" 2"-en böző iparágakban mestervizsgára Jelentkezettek közül a hat év alatt 865-en tettek eredményes vizsgát és A közelmúlt években legtettek vizsgát, tavaly csak 70an. Az idén élénkült az érdeklődés, mert az eltelt kilenc hónap alatt 174-en jekaptak mesterlevelet. . Ezek lentkeztek, s kozuluk 104-en közül 486-an voltak a Csöng- vizsgázták sikeresen. Jelenrád megyeiek. Itt vizsgáznak >e«, Csongrád megyeben 2, _,. . 1,. „. , , , szakmában lehet mestervizsBekes, Bács-Kiskun cs Szol- gát tenni az előírt szakképnek megye mestervizsgára zettség igazolása esetén. Romániai utakon A Királyhágóra úgy csújáráis van itt. Alighanem most is a kémények száma cammog fel a síksághoz szo- az egész környék ide jár fia- szerint vetnék ki az adót, kott autóbusz, mint a csiga, talodni, de kiváltképpen időt mint valamikor, hanem nincs Meg is áll rögtön, nagyot tölteni a forrás mellé épített rájuk szükség." Igen, annyi szusszantva, mihelyt vízszin- vendéglőbe. a földgáz Romániában, hogy tesbe jön alatta az úttest, Locsogó palakok mentén, a lakásokban a meleget is ezBalról vendéglőféle, annyira kolorqpszavas csordák között, zel csinálják, modern stílusban, mintha ép- csöpp falvakat érintve kígyó- A Bánffy-palotát és a többi pen szállni készülne a párás zik az út Kolozsvárra. A sze- építészeti remeket éppen tamess/.eségbe. Jobbról tarka- líd Árkádiából valósággal tarozzák. Bizonyos, hogy jószínes campingsátrak, azon belecsöppenünk a lüktető néhány évig nem lesz gondtól pedig beláthatatlan völgy, forgatagba. Cluj — ahogy a ja rájuk a néptanácsnak, amelyre gazdagon zuhog a románok nevezik — fényben napsugár. Távcsövezés, lény- fürödve kínálja magát a tu- Rengeteg a muemlek, a képezés, ómuldozás. Jéghideg rista szemének. A villamos- 'ab»valo. Jo lenne mindent ásványvizet adnak egy leiért, vezetékek alatt szuszogó tro- s?ÍTt "}egnezni, vagy legaz üveg legalább másfél lite- Iibuszok futnak, jelzőlámpák aIabb bepillantani a masfel res. Olcsó, mert a bukszában villognak, gyalogosok tömege f™11.10, kotetct számláló egyemég vastag a pénz. Jó lenne ring, hullámzik é? torpan kmi könyv tarba, az Állami itt tovább elidőzni, többet meg az átjáróknál. Sok kül- Magyar Operába, Mátyás kikölteni, sört rendelni. De földi autó parkol az útszegé- rály szülőhazába, az ifjúsági szól a duda, amelynek olyan lyeken, vagy futkos kanya- mu,vnei?d1fsl hfzba' ,?e csak a hangja, mint a mutáló ka- rogva a város utcáin. A nap ®z i921ben. alaP(t°Y nagy" maszé, s indulás. éppen delel és pazarolja me- h,ru botamzus kertben lehet Innen már lefelé kunkoro- legét. mar kisebb szemlet tartani, dik a szerpentin. A lejtő A körös-körül fekvő enyhe ne™. tobbr.e az ]d<?bol\ olyan erős esésű, hogy a fé- lejtésű dombok mintha féltve :ha ® foldkerekkek csak bajjal fogják a ke- óvnák a várost, amely máig f^ flor.áJa ll v vz rekeket. Az út szegélyén öles megőrizte patináját, s mégis Mgvtaetóit A tüskét kökénytablók, tömve jelszavakkal, szüntelenül fejlődik, csinoso- bokortol a karcsú kókuszpáltermelési görbékkel, szám- dik. Lakóinak száma megkö- ^f^,,® ^ oszlopokkal. Nem tudni, hogy zelíti a 200 ezret, de ez csak » S ^ 8 a sofőrök olvassák-e ezeket^ fent a Fellegváron hihető, £atoaJj^0"3 de nem valószínű. Sokkal ahonnan belátni az egész de" ' praktikusabb ennél, hogy a völgykatlant. Nem is hegy ez ^^^ kilométerköve jelzik a leg- tulajdonképpen hiszen alig dulóbe]y' tar közelebbi helység és a követ- emelkedik a legmagasabb Í^hLí m.itt i£ kező nagyobb város nevét, *°rnyok fölé. mégis jól látni: £ T ^b.H.TÍ J?! valamint a lefutandó távolsá- a régi várost - centrumában ' arima a minden eiKepgot. Az utas mindig tudja, a Mihály-templommal - ha- fiY " rdőhl hlvalkodo hogy hol tart talrnas, világos színekbeR Kal"U8zeiaoDe. Csúcsán a Boneza-kastélv Pompázó új település öleli A k"sz megint erőlködik. alaThuteunk TlTe jött el ^S,3l^T" sté!ső Ady Endre Bcrtukát felesé- Aki mér megfordult itt házacSóí ™ J ctköszínve gül kerni, hogy egy évre rá, valaha, annak különösen tel- berregve iparkodik az 550 méter magas Feleki-hegy teF. NAGY ISTVÁN 1915-ben a gőgös apa akarata tünö a nagy változás. A fel ellenére is megesküdjenek. A szabadulás előtt még végig ^ 'Jnnen méT' ^szF „fel-kéjlak, fél-kúriából" alig nyomorSságos viskók igye- nagyszerű kilátést nyúlt a villan eló valami, mert a ha- keztek behúzódni a hegyláb- ködnárás völgybe tűnő hanragos fenyves spanyolfalat ba, mintha szégyellték volna eClatos KoIozsvár von eléje. Csak a képzelet se- létezésüket Ma már nyomu- gulatos Aolozsvargít bekukkantani a parkba, kat sem lelni. A helyükön amelynek a „bolond, szép, elegáns pontházak vetekedezerbajű, kínú. Izgalmas, ka- nek a Fellegvárral, s büszkén lamajkás" életű Ady rótta nézegetik magukat a Szamos kavicsos útjait Itt nyúlt bele tükrében. Eltűnt az egykori egy-egy bukszusbokorba, szemetes-bűzös ócskapiac, áthogy kivegye onnan a vigyá- adta helyét egy tágas, virázó szemek elől elrejtett be- gos térnek és hat-nyolcemetegsége miatt tiltott boros- letes új házaknak, üveget Vojnicn, a pendelyes Messziről villódznak Ide a kis román szobalány koty- klinikák karcsú épületei, s tyantotta ki egyszer a titkot, az egyetemi diákváros kora v. ... , . , szerű kollégiumai. TizenkétA vasút itt simul megint ezer diiik kapott bennük ké„ a szürke országút melle. nyelmes otthont. Nyáron, Gyorsvona suhan sziszegve a amikor vak;icióra mennek hatan, utolérve elhagyva es csendesebb a város, ősszel kinevetve azokat, akik na- azonban megelevenednek az gyobb kerülővel csak a ha- utcák hangosak a parko gora felkaptatva tudnak be- benépesülnek a könyvtárterjutni Erdélybe. mck Késö djjeUg hömpölyög Lassan szelíd lankákká tör- az Ifjúság áradata a Szabad púlnek a hegyek, mintha ság térre, ahol Fadrusz János megunták volna a pipiske- hatalmas Mátyiis-iovasszobra dést. A gépkocsiforgalom látható. Mindig sokan gyüigen gyér, többnyire motor- nyörködnek az izmos ménen biciklik, építőanyaggal rakott egyenesen ülő király alakjanagyhangú teherautókat ke- ban, távozás után mégis ttibrülget a mutatós Ikarusz, ben „beugranak" annak a taFeltűnik Bánffyhunyad jel- Iá lós kérdésnek: tudod-e, legzetes templomtornya, stí- hogy Mátyás lova melyik lálusára nézve a gótika népi bál emeli fel? Ki a jobb elváltozata. Ez már Kalotaszeg sőt, ki a bal hátsót mondja, vidéke, a gyönyörű szőttesek pedig úgy till ;</. mind a négy es fafaragások hazája. Innen lábával a tat p/aton, mint a csak hét kilométernyire esik cövek. A gyerekek pedig azKörösfö község, s mint a ne- zal is szórakoznak, hogy meve ls rá vall, szélső házain lyikük tud diót dobni a kitúl buzog a Sebes-Körös tor- rályt éltein hatalmas mellékrása. A fáma szerint álljon alak nyitott szájába, meg itt minden vándor, mert Milyen friss-szinüek a pamegéri. Minél többet iszik a lolák! Minlha naponta tiszkristályos vízből, annál job- tálkodnának. A művészi iában megfiatalodik. Nosza, 85 ragásokat nem lepi be a füst szomjas ember hajol neki és korom, ezért olyan üde az nagy izgalom közepette, s egész városkép. Énnek okát annyit kortyolgatnak belőle, rsak a ..bennszülöttek" ismehogy félő: ha nem hagyják t-ik. „Nézzék csak — mondabba. csecsemőkként utaz- .iák némi dicsekvéssel — az hatnak tovább. új házakon már kemény Ünnepnap valóságos bú- sínes. Nem azért, mintha Dokumentumok Szeged felszabadulásáról A Somogyi Könyvtár bibliográfiai kiadványa Akik benne éltünk 1944 és gyűjtemény Szeged felszabd- van. amelyik 27-szer! — ls45 fordulójának visz ntagsa- dulasának bibliográfiája cím- métlödik Takarékoskodni legos hónapjaiban, most elmé- mel, többek közreműködésé- , , ,, , . . lázunk: íme, a mögöttünk vei, Szabó Imre összeállttá- "e,ett volna munkaval. pa" járó nemzedék számára húsz sában. Egykonj újságcikkek, Ph'ral, pénzzel, ha a bevált, év előtti emlékeink máris röplapok, és újabb, tudomá- gyakorlat szerint, az ideillö történelemmé váltak. Elérzé- nyos földolgozások egyaránt tipográfia (kéthrsáboe tördekenyvlten lapozgatjuk a So- helyet kaptak a tárgykörök lés kjsebb betűtípus rövidímogyi-könyvtár gazdag gyüj- szerint csoportosított (előz-.. ', ., , , ' , teményéböl tényképezett pia- mények, fölszabadulás, az tesek alkalmazaia stW mel" kátokat, nézzük a kapkodott ideiglenes kormány, politikai lett mint mű csak egyetlen tipográfiájú, mégis oly emié- harcok, közigazgatási szervek tétel alatt szerepel, szükség kezetes falragaszokat, hirdet- létrehozása, újjáépítés, kul- szerint a gyűjteményes műTmF^uÁ eíiJ}nak kéSZÜld ífiLÜ^ vek részletezetten, analitikuvilág első jeleit. tezkedesek stb.) bibliográfiái ' A 20. évfordulóra jelent részben. Jó lelt volna, ha a s®'"- A fölszabaduló heljen meg ez az ízléses köntösű Tanácsköztársaság helyi do- milyen hasznos lett volna a kumentumairól kiadott kötet lapok sárguló hasábjairól az mintájára közli a levéltári 1000 p^nj^ könyv pubHforrasokat is, valamint a . . . , . , szegedi nyomda akkori kiad- «tasaval megmenten, a feleványait. Hiszen ezek között déstől magukat a cikkeket olyan jelentós művek láttak jól megválogatott szemelvénapvilágot, mint az első ma- nyekkel' SMtgé„Lltfa Egy ^ művelődéstörténeti mozzanat aak a torténeimet kell repnem tükrözödik, még úgy rodukálnia: az ismétlődésre sem. ami mai keretei között késztető tematikus cs-portois mulasztás, hogy idézné helyetl önmag.ban is Tardos Belanak a Szikra Ki- , . , . adó szegedi tevékenységéi is tanulságos lett volna az idotárgyaló írását A Könyv rendet követni. A tárgy sze1962 áprilisi számából. rinti eligazodást — a célt a A bibliográfia, bár címéből mostaninál még jobban szolnem tűnik ki, válogatott jel- ... . ,, legű Sajnálatos, hogv miköz- galp- nlcrt meg ,<?vf>b ben csekély jelentőségű — és ható, csoportosítható — mutetszés szerint szaporítható, tatókra bízni, sőt értékesebbekkel kicserél- Egyedülálló hivatást töltbevtd 7 ,kis ,ciYkek hetett volna be a bibliográfia többször is ismétlődnek ben- , . . . ... . ne, olyan alapvető földolro- a nev nélküli es fcetujeles zások, mint Fehér István- cikkek szerzőinek kiderítésénak a Párttörténeti Közlemé- vei: némelyik mögött pl. Fények idén tavaszi számában jÓZSefet (81, 175. tétel) ^f^n^Sr f7- sejthetjük. Néhánynak megszabadulást megelőző harcai- fejtése nem is okozhatott volról vagy Natív Istvánnak a na gondot: Komócsin Zoltán tanárképző főiskola tavalvi (206), Koncz László (311), évkönyvében közölt érteke- Csá,n i Piroska (505, 530) stb. zése a demokratikus ifjúsági mozgalam 44 utáni történe- Jó néhány általános muntéről, hiányoznak. Körülte- káról nem tudjuk, miért kintőbb anyaggyűjtés nem minősül szegedinek, mi kehagyta volna figyelmen kí- resnivalója a kiadványban, vül az olyan fontos forráski- Ezt szolgálták volna a maadványt sem, mint Karsai gyarázatok, az annotációk. Eleknek Fegyvertelen álltak Kár, hogy következetlenek az aknamezőkön című két (hol fölöslegesek, hol meg vastag kötet levéltári publi- hiányzók) és sikerületlenek, kációja, sok szegedi adattal. Több elírás, ebből eredő időNélkülözhetetlen kiadványtól rendi zavar korlátozza még a fosztotta meg a bibliográfia a kiadvány értékét, keresőt, s joggal teszi bizal- Ahogy a mese és a sláger matlanná használhatóságát mondja: az egyik szemünk illetően. sír, a másik meg nevet. A kiadvány 772 bíbliográ- Öröm a fölszabadulást ünfiai tétele a valóságban csu- neplő kiadvány, de kár a répán felényi dokumentumot le elmulasztott lehetőségejelent., mert egy-egy munka kért. szükségtelenül többször — Könyves László Szó ad te»izük Több figyelmet érdemelne A Szegedi Közlekedési Vállalat május 28-án Szeged 12 nagyüzeméhez írt levelet, s ebben közölték, hogy segítséget kívánnak nyújtani az (izém dolgozóinak bérletbeszerzéséhez. Fizetési napokon árusítanának bérleteket. A 12 szegedi nagyvallala4 közül 8 még válaszra sem méltatta a közlekedési vállalat javaslatát. A Szegedi Konzervgyár, a Kenderfonóós Szövőipari Vállalat, a falemezgyár, a szalámigyár, a vágóhíd és a MÁV igazgatóság volt rest válaszolni egyebek között. A dolgozók igényelnék a segítséget. Néhány üzemben, így például a ruhagyárban és a textilművekben igen nagy elismeréssel nyilatkoznak a helyszíni bérletárusítésról. Saját munkásaik érdekében az üzemeknek több figyelemmel kellene kezelniük a közlekedési vállalat kezdeményezését á szegedi üzemékben. A min változtatni kell! A Boszorkánykonyhának, Szeged egyik legforgalmasabb vendéglátóhelyiségének a mellékhelyisége több mint négy hónapja zárva van. A szabadtéri játékok előtt kezdték javítani és szépen rendbe is hozták. De a szabadtéri játékok ideje alatt sem nyitották ki, ellenben egy cédulát szögeztek az ajtajára: „WC a Széchenyi téren". A szabadtéri játékoknak már régen vége, de a mai napig sem adták át céljainak a helyiséget. A személyzettől nyert értesülésünk szerint azért nem nyitották ki, mert mint mondották: „Az utcáról ls bejönnek használni az illemhelyet, s bepiszkolják. Személyzet pedig nincs, hogy azt mindig rendbehozzák." Ez nagyon kényelmes álláspont, de nem méltó a kulturált vendéglátáshoz. Megemlíthetjük még, hogy a Somogyi utcai tejivóban is hetek óta le van zárva a mellékhelyiség. A Széchenyi téri tejivóban is van ugyan WC, de azt a vendégek szintén nem használhatják, mert az oda vezető folyosót raktárnak használják.. Á Szegedi Vendéglátó Vállalatnak sürgősen változtatni kell ezen a helyzeten! Fekete Jenő NOKEDLI és galuska — Szégyenlem magam, fakadt ki Toka igazgató, a Nokedliszaggató Művek műszakj értekezletén. Minden valamirevaló üzem továbbfejleszti gyártmányait, sőt újakat dob piacra, csak éppen mi nem. Hallották már? A Hajóárugyár elsejétől kezdve folyóalattjárókat készít, a Vitorlázórepülőgyár űrvitorlásokat, a Mikrobuszgyár makrobúszókat. Mi, pedig? Most is azt a vacak nokedliszaggatót csináljuk, aminek a műszaki leírása meg Szvatopluk Idejéből való. Döbbent csend követte a fönöki dörgedelmet. Többen vették a kalapjukat. s óvatosan a helyükön maradtak, mások meg se moccantak, csak elsétáltak a vészkijáraton át. Még a legifjabb technikusnak, Szimpla Jánosnak is szégyenpír borította el orcáját. Egész éjjel álmatlanul forgolódott ágyában. Gondolkozott. Egyet fordult, s egyet gondolt. Reggel egyenesen beállított csoportvezetőjéhez. — Dupla kartárs kérem, volna egy ötletem. — Mi, ötlete? Na, ne mondja! — De mondom! Ha a nokedliszaggató áttételének fordulatét felgyorsítjuk, s fúratokat alsó vezérlésű főtengelyre helyezzük, holnaptól a NOKIMPEX köti le az egész termelést. S még csak sok pénz se kell hozzá! — Ugyan, ki hallott még alsó ve-érlésü főtengelyről? t.átszik. öcskös, hogy most bújtál ki a technikumból! Ha majd olyan régóta dolgozol itt, mint én, nem jutnak eszedbe ekkorra ostobaságok. Hanem mégis szeget ütött a dolog Dupla fejében! Hm, alsó vezérlésű főtengelyre szerelt fúrat? Nem is olyan rossz. Újszerű megoldás. Jó kis újítás lenne belőle! Még egy hétig spekulált magában, azután benyitott Tripla osztályvezetőhöz. — Tripla kartárs kérem, a vezetésem alatt álló csoport helvett és magam meg tudnám oldani a nokedliszaggató korszerűsítését. Újításom lényege az, hogy a fúratokat felső vezérlésű alsóra tesszük át és felgyorsítjuk, miáltal... — Miáltal marad minden a régiben — szólt közbe az osztályvezető. — Nem szégyell öreg szakember létére ilyen műszakilag megalapozatlan fantazmagóriákkal előállni? Meg ilyet! Aznap nagyon sok dolga volt. Miisnap is azzal foglalkozott, hogy valahogy elüsse az időt. Állandóan Dupla újítási javaslata túrta az oldalát. Furat. fordulat, főtengely, furtengely, főford, atulat. Nem újítás ez, hanem találmány. Akár nemzetközi szabadalom is lehetne belőle! Mire idáig eljutott, eltett egy hónap. Bekopogott a főmérnökhöz. — Kvarta kartárs kérlek, a vezetésem alatt álló osztályon végzett elvi kutatások eredményeképpen rövidesen megalkot juk'a szupernokedlihiperszaggatót. Lényege az, hogy a furatos főtengely fordulatához főford rendszerű furtengelyt atulatunk. Arról, hogy a mű találmánynak indul, mélyen hallgatott. Mégis meglepte Kvarta főmérnök válasza: — Hová gondolsz, Gyurikám? Nem fejőstehén a népgazdaság, hogy vagyonát meddő kísérletekre pazaroljuk. A gyártmányfejlesztési osztálynak az i Celadala. hogy fejlessze a gyártmányokat, s nem az, hogy a gyártmányokat fejlessze! Éppen te feledkezel meg a korszerű üzemszervezésről, a technológia és a termelékenység állandó fejlesztéséről, s nem utolsósorban a közgazdasági szemléletről? Ámen, válaszolta magában Tripla, s keresztet vetett a nemzetközi szabadalomra. Egy esztendő múlva Toka igazgató hívatta . főmérnökét. — Kvarta kartárs kérlek, látod ezt? — S orra alá dugta a legfrissebb Műszaki Értesítőt. Kvarta nézte, s ezt a cikket látta: „A Galuska Kisipari Szövetkezetben új nokedliszaggató gépsor gyártását kezdték meg. Az új berendezés világszínvonalon, a legkorszerűbb termelési körülmények között állítja elő nokedlit. A prototípust Nagy-Britannia, és Észak-Írország Egyesüli Királyság máris megvásárolta. A nullszériára az Etiópiai Császárság, a Luxemburgi Nagyhercegség és az Izlandi Köztársaság jelentette be igényét a NOKIMPEX-nek. Az új konstrukciót rövidesen bejegyzik a nemzetközi szabadalmak jegyzékébe." Toka igazgató tokája remegett az idegességtől. Még .ékesszólása is elhagyta. Csak ennyit kérdezett: — És ti mit csináltatok? — Azonnal megtudom — készségeskedett Kvarta. s már tárcsázta is Tripla telefonszámát. — Azonnal utánaérdeklődöm és visszahívlak — válaszolta Tripla, s hívta Duplát. — Azonnal jelentem — felette Dupla, s hívatta Szimplát. De nem jött. A létszámnyilvántartóban közölték, hogy egy évvel ezelőtt igazgatói hozzájárulással kilépett a vállalattól. Azóia a Galuska Kisipari Szövetkezetben dolgozik. Fchcr Kálmán 4 Dél-Magyarország Szombat. 1964. október 24.