Délmagyarország, 1964. szeptember (54. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-06 / 209. szám

A lakástakarítás 4 pézsmaradász A kosztüm és a kisiparos - egészségvédelem A házi munka általános, jellemző tulajdonsága, hogy akkor észleljük igazi jelen­tőségét, ha nem csinálj uk. A lakás, ha rendben, ki van takarítva, mindenki termé­szetesnek tartja. Ha azon­ban a lakás tele van sze­méttel, poros, rossz leve­gőjű, poros falak és bútorok fogadják a belépőt, egyszer­re a gondos takarítás hiá­nyán ütközünk meg, mert egészségünk közvetlen ve­szélyeztetését érezzük. A lakástakarítás célja: egészségvédelem. Már a la­kás tervszerű megépítésekor Kell gondolnunk a tisztaság állandó biztosítására. Már a hazak helyének megválasz­tásakor kell gondolnunk a lehető legpormentes környe­zet előnyeire. A napos ol­dali fekvés már részben a baktériumok elleni harc fegy­verének számit. A maga­sabb fekvésű helyre való építkezés, a talajnedvesség­től való elszigetelés egyben a lakás tisztán tartásának megkönnyítését szolgaija. A nagy ablakok, a szobák pad­lóval vagy parkettel való burkolása magában véve már kihatással van a lakástakari­tás megkönnyítésére. Apró ablakú és földes szobák tisz­tán tartása, értelmes taka­rítása már előreláthatóan si­kertelen törekvés. A jól megépített és he­lyesen bútorozott lakás a könnyű takarítási lehetőség­gel folyamatosan és állan­dóan kizárja az egészségre káros tényezőket. Hiszen a higiénikus lakástól egyik fő követelményünk, hogy no ártson, amellett, hogy a fő dolog: szervezetünk életmű­ködéseinek elősegítése, Mit akarunk tehát a la­káslakarítással elérni? Azt, hogy no legyen betegségoko­zó baktérium a környezet­ben. Mert a kórokozók a szennyben, szemétben, hulla­dékanyagokban élnek és sza­porodnak. Kézenfekvő, hogy a szennyet, a szemetet, port, nedves falakat és padlózatot a takarítás segítségével bak­tériummentessé tenni igye­kezünk. Ügynevezett „porfo­gó" szobatárgyak (függöny, szőnyeg, művirág, faragott bútor stb.) szinte lehetetlen­né teszik a lakás tökéletes portalanítását. Sem a por­törlő ruhák, sem a söprűk, „partvis''-ok nem tudják ezeknek a tárgyaknak sem a felületéről, sem az anyagá­ból eltávolítani a baktéri­umokkal telepített porsze­meket. Legfeljebb a poro­lással a portörlö a másik helyre telepíti azt, amit meg­mozgatott. Meglehetősen önbecsapás­nak nevezhetjük a portörlö kirázását a nyitott ablakon, különösen, ha a szél iránya a szoba belseje felé viheti a port. A kirázott por visz­6zakerül a szobába. A sző­nyegeket, portörlőket ki kell vinni a szobából és távol az épülettől kell portalanítani, hogy a lakásba vissza ne juthasson a por. A porszívó gépek alkalmazásának he­lyességét ma már 6enki sem vonhatja kétségbe. A por­nak a lakásba való bejutá­sát azok a legkívül le- és felhúzható redőnyök, zsaluk oldották meg, amelyek a szoba belsejéből irányítha­tók. Ezeknél a por már az ablaktáblák közé sem kerül­het az utcáról, ha a redőny le van eresztve. A lakástakarítást nagyban megkönnyítik és tökéletesí­tik a modern, sima felületű bútorok, és a még célsze­rűbb, falba beépített szekré­nyek. A lábbelivel történő sár, por, utcaszemét lakásba való bevitelét az előszoba­ajtó elé helyezett, lábtörlő nagymértékben csökkentheti. Megfelelő esetekben a láb­bei icsere az előszobában is előnyös lehet a lakás tiszta­ságának megóvására. Sok visszaélés történik a sepréssel. A lakás belsejé­ben nincs szükség seprűre. Törlőruha (nedves, száraz) nem veri fel a padló porát, hanem megköti és így vizes­vödörben vagy más edényben eltávolítható anélkül, hogy a szobalevegőt szennyezné. Egyébként a padló, parkett megfelelő ápolása már a por megkötését, rögzítését szolgálja. Az ajtók, ablakok, kilin­csek takarítása is elsősorban baktériumellenes tevékeny­ség és így a legfőbb hatása fertőtlenítés legyen a vá­lasztott tisztítószemek. A falak tisztán tartását legtökéletesebben szolgálja a gyakori meszelés oltott mésszel. Minden újrafestés egyúttal a fal fertőtlenítését is jelenti, Dr. Vilos Gerő fül-orr-gégész főorvos Óvodából iskolába Az Iskolába lépő kisfiú vagv kisleány — tekintet nélkül arra, hogy járt-e óvo­dába, vagy sem — az igazán gondtalan gyermekévektől kicsit búcsúzik. Gyors szám­vetést végeztünk: tíz, .szep­temberben iskolába vonult leány és fiú közül nyolcan már alig várták, hogy iskolá­sok legyenek. S mindössze egy félt, s egy várta teljesen, közömbösen az Iskolábalépés nngv és felejthetetlen pilla­natát Várakozó izgalom Ez a kis „statisztika" azon­ban nem mond sommit a jö­vöre vonatkozóan. Mert le­het, hogy a félős Misiből ki­tűnő tanuló lesz, s a közöm­bös Jutka is jelesen állja meg a helyét nz iskolában. De a mindig tanító nénist, vagy jó tanulót játszó Ma­rika esetleg gyenge közepes­sel vagy sok elégségessel tar­kított bizonyítványokat hoz maid haza, ha nem is az elsőben' — a későbbi évek­ben. De az a tény, hogy tíz gyermek közül nyoc alig vár­ta az iskolát — mégis sokat mond számunkra. Ugyanis 10—20 évvel ezelőtt ez a szám nem volt ilyen magas. A mi időnkben — legyük a kezünket n szivünkre — tíz gyerek közül bizony legfel­jebb három-négy készült vá­rakozó izgalommal uz isko­lába. Miért? Ennek két oka is van. Az egyik az, hogy az óvoda az elmúlt evekben ugyancsak sokat fejlődött. Nagyszerűen „felkészit" az Iskolára' Játékosan, színesen, kedvesen ismerkednek meg a kicsinyek n rajzolás, festés, éneklés, számolás, mesélés tudományával. S ennek „híre van". Ügy, hogv azok a le­ánykák. fiúcskák, akik Ilyen vagy olyan okból nem jár­tak óvodába, játék közben vagy családilag érintkezve az „ovisokkal", maguk is be­lekerülnek ebbe az iskolát előkészítő áramlatba. Elmosódott a határ A másik ok, hogy az ál­talános iskolák új lanterve, és maga az új szellem ha­tározott lépésekkel megy a hatesztendősök elé. Elmosó­dott — nagyon helyesen — az „ovi" és az „isi" közötti határ. Nincs már félévi bizo­nyítvány, izgalmat keltő osz­tályzat. Az első hónapokban szinte csak a pad és a nevelő vál­tozik. S ez sem • marad fi­tokban. Az óvodás korú gyermekek (.közvéleményé­ben" igen elterjedt az a hír, hogy az iskolától nem kell félni! Hogy az jó, talán még jobb mint az „ovi"! Feladatok Az első osztályban heti 20 órát tanulnak a gyermekek. (A hetedik, nyolcadik osz­tályban már 31 tanóra van.) Egy óra az iskolában: 45 perc, amit tíz perc szünet követ. Általában a tíz órás ..tízperc" azonban — hogy nyugodtan tudjanak uzson­názni a gyerekek — húsz­percig tart, így a 20 tanórá­nak éppen a fele, tehát 10 óra telik el az olvasás és az írás elsajátításával. Számol­ni, mérni 5 órában tanulnak a gyermekek. Környezetis­meret (ez a földrajz előfu­tára), gyakorlati foglalkozás, ének 1—1 óra, s ez nem any­nyit jelent, hogy hetenként csak egyszer énekelnek és csak kétszer játszanak az első osztályosok. A tanító néninek „szabadkeze" van abban, hogy ha kicsit fáradt­nak látja a gyermekeit, szá­molás, vagy írás közben is megnótáztassa, megtornáz­tassa őket. S mi a szülő feladata? Az óvodás korú gyerekekben ébren tartani az iskola iránti érdeklődést, bizalmat. Kolozsvári Gyula Erdemes-e befőzni? Néhány tanács a szilva tartósításához A kérdésre: érdemos-e be­főzni? — igennel kell vála­szolnunk. Még akkor is, ha •számításba vesszük az időt, pénzt cs fáradságot. Ez alkalommal néhány jó receptet köziünk a szilva tartósításához. Rumos szilvabefőtt. A megtisztított., jól megmosott magvaváló szilvákat üvegek­be rakjuk, egy liter vízhez 30 dkg cukrot szamxtva szi­rupot főzünk, azzal felönt­jük. Minden üvegbe egy szem szegfűszeget vagy kis darab fahéjat teszünk és egy kanál rumot öntünk rá. Jól lekötve 10-12 percig lassan gőzöljük. A gőzölő fazékban hűtjük kl. Ecetes szilva. 2 kg kemény, magvas szilvát porcelántál­ba teszünk, 40 dkg cukrot 4 dl vízzel, egy dl borecettel, fahéjjal, citromhéjjal felfor­ralunk, és ezzel a szilvát le­forrázzuk. Teljesen kihűtjük. A szilvát hidegen üvegekbe tesszük, a szirupot ismét fel­forraljuk és a szilvára önt­jük. Forrástól számítva 6—1! percig gőzöljük. Húsok mel­lé adjuk. Szilva nyersen eltéve. Hoz­závalók: 5 kg szilva, V/s kg cukor, 1 dkg szalicil, 1 dl rum. A szép nagy szemű szilvákat megmossuk, a vizet jól lecsurgatjuk róla, kimag­valjuk, és az előbbi leíráshoz hasonlóan a cukorral és a szalicillal összekeverjük. így hagyjuk 24 óráig, közben többször megkeverjük, hogy a cukor a gyümölccsel keve­redjen. Üvegekbe rakjuk, mindegyik üveg tetejére egy kanál rumot öntünk. Lég­mentesen lezárjuk, é? száraz, hűvös helyen tároljuk-. Ritka mesterség. Hivatás­ból csak kevesen űzik a pézsmavadászatot. Az ás­ványrárói Légrádj József azonban már csáknem negy­ven éve kitart mellette. 1926 telén lékelte meg elöször a befagyott Kis-Duna jegét, hogy kifogja az alatta úsz­káló karcsú vörös állatot. Nem tudta, mit fogott, csak a vadőr világosította fel, hogy drága bunda készül zsákmányának gereznájából, s mindjárt jó árat is fize­tett érte. Légrádi József azóta is rövidebb megszakításokkal járja a Szigetközt. Valószínű egyetlen pézsmavadász sem dicsekedhet olyan sikerek­kel, mint ő. Volt olyan idény — amely szeptembertől áp­rilis végéig tart —, hogy 1300 pézsmát szedett ki varsái­ból. Idei zsákmányával együtt már több mint húsz­ezer pézsma bőrét adta át a felvásárló vállalatnak. Ennyi bőrből háromszáz női bunda készülhet. Dennert Mihály, Beloiannisz téri kelmefestő és vegytisz­iító üzletében és műhelyében nincs panaszkönyv. — Minek az? — mondotta a kisiparos. Ez akkor hangzott el, ami­kor egy panaszos ügyféllel, Dubai Józsefné pedagógus­sal együtt felkerestük a kel­mefestőt. A panaszos magá­val hozta a bizonyítékot, egy kék színűre festett ballon­kosztümöt. A szoknyán lyu­kak voltak. Látszólag vasalás közben égették ki a kelme­festőnél. Szakértőt, textil- vagy ve­gyészmérnököt kért Dennert a vita eldöntéséhez, mert mint mondotta: — A ballon-anyagon va­lamilyen foltok lehettek, amiket szalmiákkal, hypóval, vagy más vegyszerrel távolí­tottak el. Ám a folttisztítás­sal szétment az anyag szer­kezete, amit most a vasalás a felszínre hozott. — A szoknyát itt. öntötték le valamivel — jelentette ki a panaszos felháborodva. — Itt nem, asszonyom. Mi hatvanéves cég vagyunk, ezt tessék tudomásul venni! Hogy a vasalás nyomán keletkezett foltok kitől és hogyan kerültek a szoknyára, nem lehet bizonyítani. De ahogy Dennert Mihály kis­iparos átadta festés után a kosztümöt, az a módszer már igenis vitatható. J- Előbb elkérte a nyugtád amelyet a kosztüm átvétele­kor adott — ismételte meg a panaszos a kisiparos előtt —, ezután becsomagolta a ruhát és ezekkel a szavakkal adta át: — A festésért nem kell fizetni semmit, nem úgy si­került, ahogy szerettem vol­na. Ezért is nem vasaltuk ki a ruhát. Valójában hozzákezdtek a vasaláshoz, csak amikor a •foltok, majd a lyukak meg­jelentek a ruhán, abbahagy­ták. A nyugta viszont vissza­került a kisiparoshoz, mielőtt az ügyfél láthatta volna, hogy mi lett a kosztümből. S ugye­bár bizonyítás nélkül nem lehet reklamálni és panaszt tenni semmilyen hatóságnál?! L. F. „Belesikítva^ az éjszakába A szesz hatása — Garázdák és botrányt okozók — Felelősségre vonás A józan ész és jó érzés azt diktálja, hogy nyilvános helyen, például vendéglőben, étteremben különösen kultu­ráltan viselkedjen az ember, mert „kirakatban" van. Kü­lönös véletlen, hogy X-nek, vagy Y-nak éppen olyankor szoktak szinte az összes is­merősei összefutni, amikor X. vagy Y. „indiszponált" a mértéktelen szeszfogyasz­tástól. Embere válogatja, hogy ki-ki ilyenkor mit csi­nál. Legtöbben csöndben ha­zamennek, ha már mégis megesett velük a baj... Egy­kettő azonban mindig akad, aki tovább „szívóskodik", s erőnek erejével inni akar a kelleténél túl. Követelőzik, szidja a kiszolgálót, amiért az megtagadja tőle az italt. S az egyébként szolid em­bert is kivetkőzteti emberi mivoltából a szesz. Vannak esetek' amikor kisebb-na­gyobb bűncselekmény elkö­vetéséig visz az ilyen álla­pot, enyhébb esetben a sza­bálysértésig. A házat is felverve Azóta ül S. István, Deák Ferenc utca 4 szám alatti lakos is, amióta részeg fő­vel kiirtással fenyegette meg a családját, anyját és test­véreit. Az egyik vendéglő­ben úgy leitta magát, hogy már ott is botrányt okozott, majd hazatántorgott. Éjjel arra ébredt a ház és a kör­nyék, hogy S. hangoskodik. Munkahelyéről, a Csongrád Megyei Építőipari Vállalat­tól korábban karbidot lopott és azzal akarta rárobbantani a lakást a családra. Ha a rendőrség közbe nem lép, meg is teszi. Mindezért a következmény 25 napi el­zárás. Elég idő a gondol­kodásra, hogy a történtek után levonja S. a tanulsá­got: a szocialista együttélést senkinek sincs jogában meg­zavarni. Elmaradt a ruhavétel Cipőt és ruhát jött venni a városba V. István, Mihály­telek, Honvéd utca 4 szám alatti lakos. Órák múlva azonban az eszméletlenségig részegen feküdt a Petőfi Sándor sugárúton. Maga sem emlékezett rá, hogy ki­vel került össze inni. Ami­kor a rendőr felköltötte a járdaszegély mellett, már nem volt cipő a lábán, de még a személyi igazolványát sem találta. Cselekménye társadalmi veszélyességét erősen hangsúlyozták a fe­lelősségrevonás indoklásában. A javára írták azonban, hogy nem kertelt, nem be­szélt a dolgok mellé. 360 forintra bírságolták a bot­rányt okozó részegségért. Harmadszor Ezekhez hasonló újabb szabálysértések pedig most várnak elbírálásra. Ezek kö­zé tartozik R. F. Petőfitelepi lakos is, akit világos nappal a József Attila sugárúton ta­láltak meg a rendőrök, ahogy mondani szokták: holtrésze­gen. Rövid időn belül ez már a harmadik esete. Lehet, hegy elvonókúra és súlyos pénzbírság lesz a kö­vetkezmény, de az is lehet, hogy mindkettő egyszerre. Nem dicséretes F. I.-né, Jó­sika utcai és P. J. Csongrádi sugárúti lakos közösen elkö­vetett botrányos viselkedése sem, amit a Fáklya cukrász­dában produkáltak erősen ittasan. Kitessékelik... S vajon fogyott-e a része­gen garázdálkodók, botrányt Okozók száma? — kéröéztük a Rózsafa vendéglő Vehető­jétől, Freyburger Istvánnétól. — Az utóbbi időben — mondotta — sokat segítenek nekünk a rendes vendégek is, akik kitessékelik a he­lyiségből a részegen betérő­ket. Ebben az ü'.letbcn ugyanis a csapos kivételével csupa asszonyok dolgoznak. Mi úgysem bírnánk az erő­szakoskodókka7 Az üzletben nemigen mernek már bot­rányt okozni, kint az utcán azonban még mindig elő­fordul., Józanító szobát! Nappal csak a legritkább esetben issza le magát né­mely ember. Erről beszélt Kossá Lajosné is, az Alföldi Étterem egyik helyettes ve­zetője. A másik üzletvezető­helyettes, Zámbó István már többször kért intézkedést éj­szaka, hogy megfékezzék a magukról megfeledkezetto­ket. Mint kiderült,' az Al­földi Étterem eddig úgyne­vezett „éjjeli menedékhelye­volt a részegeknek, akik máshol rúgtak be. Ez az ét­terem ugyanis azért volt nyitva éjjel 2-ig, hogy me­leg étellel szolgáljanak azok­nak, akik a későt vonatok­kal, vagy autóbuszokkal ér­keznék Szegedre. A gyakor­lat azt bizonyította, ilyen vendég csak a legritkább esetben tért be az étterem­be. Ellenben itt volt a gyü­lekező helye mindazoknak; akik más vendéglők 12 órai zárása után bele akartak meg „sikítani" az éjszakába. Zámbó István azt is el­mondta. hogy itt „darvadoz­taik" egy-egy üveg szódavíz mellett a népzenészek is; akik más éttermekben befe­jezték a munkájukat. Meg­történt, hogy a bent ülő és fogyasztó vendégeket is ki­szorították, annyian össze­verődték az éjszakában. Ez a jelenség nem emelte a népszenészek hírnevét. Most már itt is éjfélkor van zár­óra, s ezzel megszűnt az ét­terem éjjeli menedékhellyé lenni. S ahogy a vendéglök. ét­termek vezetőit kérdeztük; bizony ők is nagyon helyes­nek találnák, ha Szegeden is minél előbb lenne kijóza­nító szoba. Ehhez a helyes­léshez azonban az is nagyon hozzátartozik, hogy a ven­déglátóipar egyetlen üzleté­ben se szolgálják ki a ré­szegségig, sőt azon' is túl a vendégeket. L. F. Egy szolgáltatás furcsaságai A népszerű Boy-szolgálat naponta százszámra szerzi be a mozi és a színházjegye­ket hordja az üzeneteket, ajándékokat, házhoz szállítja a különféle megvásárolt tár­gyakat. Ismerik külföldön is, hjszen rendszei-esen kapnak megbízásokat távoli orszá­gokból, hogy ilyen vagy olyan ajándékot vigyenek a megadott pesti címre. Akad­nak egészen különös felada­tok is. Egy alkalommal izgatott női hang telefonált már ko­ra reggel, s a szolgálat segít­ségét kérte. Kiderült, hogy a férje munkábamenet be­zárta a lakást, s elvitte a kulcsot, a megbízó rab volt saját otthonában. Más meg­oldás nem lévén, a boy el­ment a megadott hivatalba, átvette a férjétől a kulcsot — no meg a sűrű bocsánat­kéréseket — s kiszabadította megbízóját. A legfurcsább esetként azonban azt emlegetik, ami­kor a Boy-szolgálat 100 szál piros rózsát kapott. Egy ga­vallér megbízó küldte a ha­talmas csokrot Budára. A megadott címen azonban hű­vös fogadtatásban részesült az egyenruhás boy, s ráadá­sul a küldeményt sem fogad­ták el tőle. Telefon a köz­pontba: mi legyen a virágok sorsa? A válasz igen egy­szerű: vissza a feladónak. Csakhogy mit csináljon egy férfi 100 szál visszautasított rózsával? A boynak aján­dékozta. Aznap a rendelések felvételén dolgozó nők egy­egy kis csokor piros rózsát vittek haza. 8 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap, 1964.szenterober 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom