Délmagyarország, 1964. szeptember (54. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-27 / 227. szám

Nagytakarítás - yegyi úton hegen ölt, . .... ... ... H .... II— IIIIIIIII1IIIB vita-ta-n ranH - VÉGÉN fme y 3 gyakorlatban jól vált. Az előbbi esetben nem ttSró tota^2 bera"', • kel1 többé a padlót kefélni, , ^ mee A 'uhat ma már nem kel1 fényesíteni, elég ruhával hajdani iclfordulasokra, ami- kifőzni, azonban a mosósze- feltörölni, kor a csalad apraja-nagyja rek nem érik el azt, amit a, A falfestéshez M Fix"-et messzire menekült a lakás- főzés eredményezett: a szeny- ajánlanak. Ez mosható fal­ból, szódás letol ázott-csor- nyes ruha fertőtlenítését. Az festék, vízzel hígítva 10 négy­gott minden, és a háziasszony áztatóvizbe csepegtetett zetméterre elegendő. A hajó­mGg Uutana napokig azt „Szeptamin" fertőtlenítőszer padlót padlózománccal aján­panaszolta, hogy „nem érzi a a szakvélemények szerint latos felkenni, ilymódon fel­„k7 . . 'tón hatasos. Aki mosáshoz tétlenül jobban és könnyeb­Mint sok minden mas, ez mosopasztát használ, jól te- ben tisztán tartható, mint a is a múlté. Ezzel nem akar- szi, ha az öblítővízbe „Opti- fehérre sikált padozat, bár ez juk azt mondani, hogy a ta- máit" tesz, mert ez a ruhát ízlés dolga. Van, aki vál to­kán tas, mosás, tisztogatás fehéríti, színes holmik ese- zatlanul erre esküszik és mar nem jelent semmi mun- tében pedig a szint megerő- nem bánja, vha több munkája kat, költséget Bizonyos azon- siti. van vele N ban. hogy vegyiparunk meg A NAGYTAKARÍTÁS egyik ÖRVENDETES HLR: a ve­a műanyagipar annyi min- fontos része a padló karban- gyi gyárak komoly kísérlete­den t kitalált már, hogy ha tartása. A „Vllupál" parkett- ket folytatnak a bevált mo­nem is játék, de feltétlenül lakk és az „Alfa" folyékony sószerek tökéletesítése érde­sakkal egyszerűbb az őszi ta- viasz alkalmazása igen be- Írében. Várható, hogy a jövő tavasszal ezen a téren továb­bi eredményekről számolha­tunk be. Tanácsunk az, hogy a felsorolt és kapható vegvi anyagok használatára kér­jünk pontos útbaigazítást. Nemcsak a tisztítószerek ösz­szetétcle változott meg. hasz­nálatukban is más szabályok érvényesek, mint a régiek­nél. Márpedig csak úgy vál­nak igazi segítőtársainkká, ha az előírásoknál-: megfele­lően alkalmazzuk őket. karítás. Vannak háziasszo­nyok, akik ilyen időtájt azt kérdezik az üzletben: — Van-e valami újdonság — hiszen megszokták, hogy a háztartási boltban még na­gyobb könnyitést jelentő esz­közök sorakoznak a polco­kon. Az idén csak a nagymosás számára szolgált újítással a kereskedelem. 'A „Flóra" áz­tatószert hozta forgalomba, Milyen legyen az 1965~o& cipődivat? [A vásárlók döntöttek A Hazafias Népfront Sze­ged városi bizottsága és a Nőtanács a nők kérésére a Cipőnagyzereskedelmi Válla­lat és a Ruházati Bolt közre­működésével cipökiállitást rendezett. A hazai és a kül­földi cipőipar mutatta be az 1965-ös modelleket. A kiállí­táson nemcsak szemlélők voltak a látogatók, hanem megrendelők is. Minden be­lépő szavazólapot kapott, s ezekre írta fel, melyek azok a cipők, melyekkel jövőre az üzletekben találkozni sze­retne. A szavazólapok érté­kelése után — a közönség igényeit cs ízlését figyelem­be véve — rendeli meg a ke­reskedelem az ipartól a jövő évi divatcipökct. Több mint ötezren — fő­leg nők — keresték fel a ki­állítást, Nagy volt a csábítás, hiszen közel 500 szép modell között válogut haltak. Az utóbbi idők divatos — magas tűsarkú, nyújtott orrú — ci­pői sem hiányozlak, de már ott sorakoztak a jövő kényel­mes cipömodelljei is a pol­cokon. És hogy döntöttek a vásár­lók? Milyen legyen az 1965­ö® év divatja? Nagy sikert ái'attak ii Minőségi Cipőgyár női pums cipői. Ez azt jelen­ti, hogy jövőre is lesz az üz­letekben magas, tűsarkú nyújtott orrú körömcipő. A kereskedők elmondták, hogy az ipar soha ennyi divatci­pőt nem mutatott be, mint idén. Ez jó jel, lesz bőven választék, mindenki igényé­nek megfelelően kap majd cipót „Ugráld ki magad A legdivatosabb cipók azonban — erre szavaztak legtöbben — a középmagas, 5—6 centiméteres sarkúak, kisaé gömbölyített orral ké­szülnek a következő évben. Tavasszal már az igen ké­nyelmes és könnyű, újvonalú, lapossarkú fűzős és papucs­cipőkben járhatnak asszo­nyaink és lányaink. A kiállítás egyik ' slágere volt n csehszlovák gyártmá­nyú, kényelmes bundacipörA kereskedelem ígérete Bzerint ezekkel már az idén a negye­dik negyedévben találkozhat­nak a vásárlók. Sok szavaza­tot kaptak az ugyancsak csehszlovák gyártmányú JJ nagymama-cipők, valamint a különböző fazonú gyermek­cipők. A fejlődő, egészséges szer­vezet szinte állandó mozgás­éhségben szenved. Nem ok nélkül használjuk az éhség szót; a fiatal szervezet úgy kívánja a mozgást, mint az ennivalót. Maradjunk a ha­sonlatnál, amely több, mint • hasonlat: melyik szülő mon­daná a gyermekének, hogy „egész nyáron eleget ettél, szeptembertől kevesebbet kapsz." Nincs ilyen szülő. Olyan se legyen, aki azt mondja, hogy: „Eleget ugráltál egész nyáron, most ülj Itthon és tanulj." Az iskola, a tanulás külö­nösen az elsősöknél nem járhat azzal, hogy új élet­módjuk gyökeresen eltér a korábbitól. Akár óvodába járt a gyerek, akár otthon foglalkoztak vele, bizonyos, hogy egész napja folytonos aktivitásban — játékban, mozgásban — telt el. Az ál­talános iskola első osztályai­nak tanterve figyelembe ve­szi ezt, de a szíllók is ve­gyék figyelembe! Az első évek tanulásában legyen sok mozgás — játé­kosság, ha úgy tetszik. Az első leckéket (betű- és szám­irást) úgy is lehet gyakorol­ni, hogy a gyerek ne üljön órákig egy helyben. Nagyon rossz házi pedagógia ezzel fenyegetni a gyereket: „Ad­dig nem állsz fel az asztal­tól, amíg szép betűt nem írsz!" Iktassunk az otthoni ta­nulás órái közé játékot, .sé­fdf — ez már a nagyobbak­ra is érvényes. Tudjuk, mi­lyen sok betegséget okoz (elsősorban vérkeringési és emésztési zavarokat) a moz­gáshiány. De ha valaki már gyerekkorában megszokta a tanulási Időbe iktatott. Pi­hentető és felfrissítő mozgá­si periódusokat — akár a szobában történő járkálás erejéig — később sem haj­lik a betegítő renyheségre. A vakáció mindenképpen a sok ugrálás, ficánkolás, mozgás időszaka; de a tan­évre sem 0iyomhatja bélye­gét az egyoldalú fejmunka, a mozdulatlanság. Az iskolai tornaórák, gyakorlati foglal­kozások módszeresen gondos­kodnak a gyerekek félnapi mozgásigényéről. A másik fél napot, az otthoni tanu­lás hosszú óráit a szülők tegyék könnyebbé, egészsé­gesebbé azzal, hogy észsze­rűen engedik játszani, sé­tálni küldik, sportoltatják gyermeküket. A férfiakra is gondoltak a kiállítók. Sok szép modell közül választhatták ki a leg­divatosabbak a legmegfele­lőbbet. Legtöbb szavazatot a magasított, húzott sarkú, nyújtott vonalú, ragasztásos eljárással készített cipő kap­ta. A férfi és női szandálok­ra egyaránt jellemző a köny­nyedség, a kényelmes vonal. A férfi szandálok betét nél­kül készülnek jövőre. A gyermekszandáll-válasz­ték is jobbnak ígérkezik. A látogatók és a kereskedelem véleménye szerencsésen ta­lálkozott akkor, amikor 1965­re 31-től 38-as számig több nyitott fazont rendeltek. Igen tetszetős a serdülők ré­szére szánt, nyújtott fazon­nal készített lakkcipő. Legtovább 20 pereig... Néhány fürdési szabály Ne vegyünk túl hosszú für- retnének lefogyni. A hideg dőt: legtovább húsz percig fürdő fokozza a vérkeringést tartson. A hosszú fürdés el- és ezáltal több kalóriát vesz fártw.t, kiáztatja és kiszárít- igénybe, ja a bőrt Túl meleg fürdőt A langyos fürdő (37 Celsi­us-fok) pihentet, ha este gyünk: a helyes hőmérséklet vesszük, megkönnyíti az el­37—38 fok, éppen csak vala- alvást, mivel több a testhőmérsék- * létnél. A forró fürdő gyen­gíti és fárasztja a szívet. * Ne vegyünk gyakran me­leg fürdőt legfeljebb egyszer­kétszer hetente, azonkívül csak egész röviden füröd­jünk, de legjobb zuhanyoz­A hideg fürdő felfrissít és erősít. Akinek van hozzá bá­torsága és el tudja viselni, minden reggel zuhanyozzon hideg vízzel. Ez ajánlatos, különösen azoknak, akik sze­Fürdé® után a hideg vagy legalábbis egészen lányos zu­hany igen ajánlatos, mert si­ma lesz tőle a bőr. most gyógy/t a kés Egy beteg szív bolyongása a gyógyászati űrben Gép, amely lélegzik és dobog Két éve lehet annak, hogy V. Béla pedagógus barátom hirtelen betegeskedni kez­dett. Engem évtizédekig me­leg barátság fűzött a tréfás kedvű, vidám fiúhoz, akivel együtt lenni mindenki szá­mára csak öröm lehet. Gyen­gélkedése óta azonban na­gyon megváltozott. Szótlan és szomorú lett. Kezdetben csak a szívére panaszkodott, majd különféle fájdalmakat emle­getett és hamarosan ágynak esett. Amikor egy hét után meglátogattam, már nehezen ült fel az ágyban és — mint minden beteg —, csak a ma­ga bajáról beszélt. Nincs levegő! — Az a legborzasztóbb — mondotta —, hogy bármilyen erőven igyekszem levegőt szívni, még a széllel szemben állva sem tudom megtölteni a tüdőmet. Ügy látszik, hogy tőlem még azt is megirigyel­te a sors, amiből legtöbb van a Földön. — És az orvo<5ok? — tet­tem fel a kérdést részvéttel. — Á, hadd el — felete semmitmondó kézmozdulat­tal. Nem faggattam tovább, ta­nácsot sem adtam neki, lö­szén először ő is orvosnak készíti lt. Másodéves korában azonban egy mandulaszemű tanítónő kedvéért átment a pedagógiára. Három évig dé­delgették a szerelmüket, amely házasság helyett ért­hetetlenül lassú és teljes el­hidegüléseel végződött. A lány hamar megvigasztaló­dott, Béla pedig agglegény! fogadalmat tett. Egyikük sem bánta meg, úgy tudom. qz orvosság RöVid' itthoni betegeskedés után vidéki rokonokhoz ment pihenni. Ott — mint írta —, az első héten jól érezte ma­gát, de utána unni kezdte a rákényszerített fekvést és a marékszámra szedett keserű orvosságokat. — Ha rajtam már csak az állandó fekvés segít, akkor erre sokkal jobb hely lenne a sír, mint a betegszagú ágy, ahonnan mégiscsak kikíván­kozik az ember néha. Egy nyugdíjas erdőmérnök, aki gyakran meg szokott látogat­ni, azt ajánlja, hogy feltét­lenül operáltassam meg ma­gam. Hozzá ne merj nyúlni ? Q is azt tette, amikor né­hány éve ilyen bajba esett és alig tudott járni. Most pedig vígan visz haza a vállán fél mázsa darát a malomból. Ezt én is láttam, Mégi® meggon­dolom még a dolgot, mert emlékszem a nagyhírű Bili roth Tivadar bécsi professzor­nak — medikus koromban hallott szigorú intelmére: „Az a sebész, aki valaha'ls késsel merészkedik a szívhez nyúlni, örökre eljátssza min­den orvosi tekintélyét." Ezzel szemben utóbb már azt hallom, hogy — különö­sen amióta feltalálták a szív­tüdő-készüléket —, azóta ma­gán a szíven is lehet ered­ményesen műtéteket végezni, túlságos kockázat nélkül. Ré­gebben a szívműködésnek három percig tartó megállá­sa közel egyértelmű volt a halállal, ma viszont azt mondják, hogy több mint egy óráig is pótolni lehet a működését. Hogy egyes szív­műtétek 30—40 ezer forintos költséggel járnak a szocialis­ta társadalomban, nem szá­mít, ha remény van rá, hogy meg lehet menteni a bete­get. Szív nélkül is lehet élni ? — Olyan csodát is hal­lottam az egyik orvo®tól, hogy műtét közben megállít­ják, aztán újra elindítják a szívverést. Te mit gondolsz, lehetséges ez? — kérdezte Béla vidékről irt levelében, hozzátéve, hogy ő még azt is el tudja képzelni — habár eddig ilyet csak u pajkos és felelőtlen Ámor tett — pusz­ta kedvtelésből összeszurkál­ta a fiatal sziveket. Bajok ebből az ő esetében ls voltak, de nem halálosak. Megörültem a levélnek, mert aki ilyen tréfás sorokat ír, nem lehet már nagyon beteg. Ezt követően a nővére írt néhány sort, közölte, hogy Béla hamarosan befekszik Szegeden a klinikára, kivizs­gálásra. Előtte azonban fel­keres engem, hogy elmond­jon egy jó tréfának is beillő esetet, ami vele történt. Van már levegő Mindennap vártam a be­ígért tréfát — hiába. Helyet­te a vasútigazgató „tréfált meg", mikor egy régebbi kérésemre visszatérve várat­lanul vidéki állomásra helye­zett ki. Oda már csak hézagos híreket kaptam barátom ál­lapotáról. Két hónappal ké­sőbb jött először tőle rövid, de nagyon örvendetes levél. Azt írta, hogy túl van már mindenen. Vasárnap este várjam a vonatnál. Persze, hogy vártam. Erő­sen figyeltem a befutó mo­tort, hogy idejében tudjak segíteni neki a leszállásnál. Annál nagyobb volt a megle­petésem, amikor egy nehezen tipegő beteg helyett mosoly­gó képű utast láttam leugra­ni a lépcsőről: — A keblemre! — kiáltot­ta, hosszan előrenyújtott ke­zekkel. — De ne szoríts meg nagyon, mert... — Csakhogy itt vagy, édes barátom és... De gyerünk be. Örömünkben úgy mentünk egymás mellett mint a né­mák, nallgatagon. Csak oda­bent jött meg a hangunk. Elsőnek Béla tért magához: — Hát hol is kezdjem? Először egy kórterembe ke­rültem, azután sok napos vizsgálat után felfektettek a műtőasztalra. Ott láttam meg a pólyásbaba nagyságú cso­dát: a szív-tüdő-készüléket. Akkor már vagy tízen forgo­lódtak körülöttem. Mind­egyiknek megvolt a maga rendkívül fontos dolga. Én u sebészt figyeltem, aztán el­aludtam. Tovább nem érez­tem semmit, aludtam és ál­modtam. Azt álmodtam, hogy Szent Péternek mond­tam el elsőnek a tréfát, amit neked ígértem, ő'viszont há­lából az isten nyaralójában jelölt ki nekem fekhelyet a feltámadásig. Utána lázam volt ugyan, de a szívem re­mekül ketyegett már. Boldog voltam. Majdhogy azt nem kértem a professzortól: ismé­teljük meg az egészet! örül­tem, hogy kedvemre szívha­tom tele a tüdőmet levegő­vel. És most úgy nézz rám, hogy én is éppen űgy el tud­nék vinni egy darával telt zsákot a hátamon, mint az emiitett mérnök, akire annak idején irígykezdve néztem. Mennyi á + b? Már bánom, hogy nem let­tem orvos, ámbár lehet, hogy nekem hiába adnának a ke­zembe milliókat érő berende­zéseket és sok munkatársat, semmire .se mennék velük. Csali elfecsérelnék tíz liter­nyi vért, utána szégyenkezve mennék vissza a nebulók kö­zé megkérdezni, mivel is egyenlő á+b? Amit még fek­vésem alatt láttam, nehezen fogom elfelejteni: hoztak Szekszárdról egy félig halott gépkocsivezetőt és pár hét múlva, mint vidám jókedvű ember távozott el a kliniká­ról. Pedig nincs az a köny­nyelmű ember, aki műtét előtt akárcsak egy vörös­hagymát is adott volna az életéért. — De későre jár már, paj­tás, feküdjünk le. Holnap majd én kérdezek, s mesélek is neked. ' Ormos János Gépírni tudó általános adminisztrátori és septankáseka! alkalmazunk azonnali belépéssel. Jelentkezés 8—16 óráig a Kiskundorozsmai Gépállomáson. k. 7984 Amit elvett a nyár Aratás időszaki&an több termelőszövetkezeti gazda azt vitatta Kisteleken, hogy a Felszabadulás Termelő­szövetkezet oszt-e év végén 40,77 forintot munkaegysé­genként. A fokozott érdek­lődés érthető, hiszen több cikkből — amelyek termesz­tésére a termeltető vállala­toktól megbízatást kaptak — az időjárás viszontag­ságai miatt a tervhez képest elmaradtak. Négyszáz má­zsával kevesebb burgonyát, 700 mázsával kevesebb pa­radicsomot adtak át a/fel­vásárló szerveknek. Ugyan­akkor búzából teljesítették az Idei eladási tervet, rozs­ból viszont 339 mázsával a tervnél többet értékesí­tettek. Az őszibarck ter­mesztése is kedvező ered­ményt hozott. Kereken 60 mázsával adtak át többel, mint ahogyan tervezték. Az eddigi adatok azt tanú­sítják, hogy a fűszerpaprika is jól fizet A szövetkezet gazdái 25 holdról 35 mázsa átlagtermést várnak. Így a tervezett 600 mázsa helyett 875 mázsát értékesíthetnek. Az alma és a szőlő is gaz­dag terméssel kecsegtet. In­nen is jelentős terven felü­li bevételt várnak. Az állattenyésztés ls pó­tolja azt a száz hízattser­tést, amelyet süldő- és ta­karmány hiánya miatt év­végéig nem tudnak értékesí­teni. Terven felül 38 szarvasmarhát állítottak hí­zóba, ezeket december 31-ig 'eladják az állatforgalmi vállalatnak. összevetve a kisteleki Felszabadulás Termelőszö­vetkezet ez évi- gazdálkodá­sának eredményeit — mon­dotta Lovai Kálmán fő­könyvelő — a bevételek pótlására tett Intézkedések jó eredményt hoztak. S ha az ez év hátralevő részé­ben a szövetkezet gazdái szorgalmasan dolgoznak, úgy a tervezett munkaegy­ségértélcet elérik, sőt né­hány forinttal meg ls ha­ladhatják. Esetük és gazdálkodási módszerük példa lehet más szövetkezeteknek is arra, hogy amit az időjárás el­visz, azt a lelemény, a jó gazdálkodás visszahozhatja. Hiszen a magas jövedelem magas fokú gazdálkodást, tudatosságot kíván. D. K. 8 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap. 1961. szept. 27.

Next

/
Oldalképek
Tartalom