Délmagyarország, 1964. szeptember (54. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-27 / 227. szám

Tartósítás sugarakkal Évről évre nagy mennyiségű gyümölcs és zöldség romlik el. A romlás különösen nagy mértékű, ha a szállítási utak hosszúak, azaz, ha a fogyasztás helye a termelés helyétől messze van. Ez a helyzet például olyan gyümölcsöknél, amelyeket Európa déli részein termelnek és a skandináv orszá^ gokba kell szállítani. A hoszszú utak miatt a skandináv piac friss, könnyen romlandó déli gyümölccsel való ellátása néha gyakorlatilag lehetetlen. Ha sikerülne a leszedés utáni raktározási időt besugárzással (vagy hűtőssel kombinált besugárzással) 1—2 héttel meghosszabbítani, akkor a dél-európai országok nagyobb piachoz, a skandináv országok fogyasztói pedig nagyobb választékhoz juthatnának. Ezen túlmenően a termékek önköltsége is jelentősen csökkenne, mert a romlás által előidézett kár nagy mértékben elkerülhető lenne. Jobb ízű a gyümölcs Amióta megfelelő sugárforrások állnak rendelkezésre, a gyümölcs és a zöldség tartósítására számos kísérletet végeztek. Ezek során kiderült, hogy csak bizonyos gyümölcs- és zöldségfajták alkalmasak az ilyen kezelésre és csak pasztörizáló dóziso. kat tanácsos alkalmazni. Ebben az esetben a raktározási r

idő meghosszabbítása a szín, az íz, az illat és a jelleg hátrányos elváltozása nélkül lehetséges. Beszámoltak olyan esetekről is, amelyekben a besugárzott gyümölcs jobb ízű volt, mint a kezeletlen. Besugárzással részben az érési folyamat is szabályozható, például késleltethető. Ily módon a raktározási idő ugyancsak meghosszabbítható, mint ezt az élelmiszerek tartósításával foglalkozó Karlsruhei Szövetségi Kutatóintézetben végzett kísérletek bebizonyították. Burgonya csírázását például már kis sugárdózisokkal meg lehet akadályozni. Az egyes államok kutatási programja az országban termesztett gyümölcsfajtákhoz és ezek gazdasági jelentőségéhez igazodik. Hollandiában és Dániában például az utóbbi években fekete és piros ribizlivel, piszkével, málnával, eperrel és cseresznyével végeztek kísérleteket. A seiv bersdorfi atomreaktorközpont Röviddel a kiszedése után 700-rad dózissal kezelt Datura fajjájú burgonya körülbelül 6 hónapos +4 Celsius-fok raktározási hőmérsékleten való tárolás után. Felül a kezeletlen ellen őrző termény Holmiért FIZETNEK? mennyit L A ruhaipar kategória-órabéreiről (Ausztria) biológiai és mezőgazdasági intézete nemzetközi gyümölcsbesugárzási programot dolgozott ki, amelynek tárgya elsősorban a besugárzott gyümölcsök fogyasztásának hatása és mikrobiológiai kutatások. A sugárkeselés eredménye Az egyes gyümölcsfajták sugárkezelésével kapcsolatban a következő eredményeket érték el: a narancs romlása lényegében penicilium digiíatummal való fertőzésre verethető vissza.. 100 000— 200 000 rad dózissal való besugárzás esőién a romlás 24 C° raktározási hőmérsékleten csak 20 nap múlva következeti be, 5 C° hőmérsékleten pedig csak 65 nap múlva. Az ellenőrző (kezeletlen) gyümölcsök 24 C" raktározási hőmérsékletnél már 4 nap múlva romlani kezdtek. Citromok 100 000—200 000 rad dózissal való kezelésénél a penicilium digitatum által okozott romlás 24 C° raktározási hőmérsékleten 12 nap után, 13 C° hőfokon pedig 17 nap múlva kezdődött. Az ellenőrző gyümölcsön 24 C° raktározási hőmérsékleten már 3 nap múlva mutatkoztak a romlás jelei. Ha Thompson fajtájú magnélküli szőlőt 200 000 rad dózissal kezelnek, a szőlő 4 hetes raktározás után 4,5 C° raktározási > hőmérsékleten még jó, sőt nagyon jó minőségű. Az ellenőrző gyümölcs gombafertőzés miatt már 4 nap múlva élvezhetetlenné vált. Az Elbertabaracknál a Rhizopus nigricianus és a lisztharmat által okozott romlást 200 000—300 000 rad dózissal való besugárzással, 21 C° raktározási hőmérsékleten körülbelül 30 nappal lehet késleltetni. Az ellenőrző gyümölcsnél 10 nap múlva kezdődött a romlás. Eper 100 000—300 000 rad besugárzása a Rhizopus stolonifer okozta romlást 40 nappal késleltette. Az ellenőrző gyümölcsnél a romlás már 2 nap múlva kezdetét vette. Világospiros paradicsomnak 100 000—300 000 rad besugárzása következtében, 21 C" raktározási hőmérsékleten a különféle gombák okozta romlás 4—5 héttel később kezdődött meg. Az ellenőrző próbaparadicsomok 21 C° raktározási hőmérsékleten 10 nap múlva megromlottak. Valóban ártalmatlanok ? A felsorolt gyümölcsökhöz hasonlóan viselkedik a málna, a fekete és a piros ribizli, az erdei szeder és a cseresznye, amint az elsősorban a Hollandiában és a Dániában végzett kísérletek mutatták. Az eddig említett csűmölcsöknél és zöldségeknél a gombák teljes mérvű elpusztulásához akkora dózis lenne szükséges, aminek következtében a gyümölcs színe, íze és jellege már megváltozna. Optimálisnak általában a 200 000 és a 400 000 rad közötti dózist lehet tekinteni, ez a penészgombák szaporodását erősen késlelteti és minimális sugárzási kárt okoz. Az eljárás engedélyezését illetően Kanadában úttörő lépéseket tettek. A kanadai Food and Drug Directorate 1960 novemberében engedélyezte burgonyának tartósítás céljából Co—60 forrással, kis gammadózisokkal való besugárzását. Az NSZK-ban és lilás országokban az élelmiszerek ionizáló sugárzással történő tartósítása még tilos. Az illetékes hatóságoknak az a véleménye, hogy még nem kellőképpen tisztázott: valóban ártatlanok-e a besugárzott élelmiszerek az emberi szervezetre. A sok-sok egyértelmű haszon mellett a tapasztalatcsere céljából rendezett kirándulások néha érdekes problémákat is felvetnek. Már amennyiben problémának mondhatjuk a Szegedi Ruhagyár dolgozóinak a budapesti ruhagyárakban szer,zett tapasztalatai közül a köi vetkezőt: ugyanazért a muni kaíelyamatokárt. legyen az ujjázás, vagy bármi, jobban , tizeinek, mint Szegeden. Miért? A pesti munkás különbül dolgozik, mint a vidéki? Nem valószínű. Talán ott közelebb vannak a tűzhöz? Ez sem lehet magyarázat ilyen lényeges kérdésben. De valami magyarázatnak mégis csak kell lennie! A Vliras Októberiisn töb!) Hogy ezt a problémakört jobban megértsük, érdemes tudni, a ruhaiparban általában nem a munkásokat sorolják be, hanem a munkaköröket kategorizálják, s eszerint állapítják meg az órabéreket. A legalacsonyabb kategória az l-es, legmagasabb a 8-as. A tapasztalatok szerint Budapesten ugyanabban a kategóriában több órabért fizetnek, mint Szegeden. — így van — mondja Kozocsa István, a Szegedi Ruhagyár munkaügyi osztályának vezetője. — Tudomásom szerint is ez a helyzet — mondja később Budapesten Angyal Gáborné ,a Vörös Október Férfiruhagyár munkaügyi osztályának vezetője. Most már csak az következhet, hogy ki-ki megindokolja: miért? A különbség okai — Valamikor minden ruhagyárban egyformák voltak a kategória-órabérek — kezdi Angyal Gáborné. — Azután az egyes üzemek különböző mértékben „elfutottak" a teljesítményekkel, s amikor hét-nyolc évvel ezelőtt vissza kellett korrigálni azokat a reális 100 százalékra, minden üzem saját maga állapította meg az űj órabéreket — A kategória-rendszer tehát megmaradt, de vállalatonként más és más órabérek alakultak ki. Később sor került némi órabér emelésre is. Azok az üzemek kaptak rá keretet, melyek valamilyen szempontból fontosabb, értékesebb árut gyártottak, és ahol a kereseti arányokon javítani kellett. Ügy gondolom, hogy a mi üzemünkben, a Vörös Október-ben ezért alakultak ki magasabb kategória-bérek, mint Szegeden. Tehát, ahogy sejthettük, a különbség törvényes úton jött létre. Persze az más kérdés, hogy helyes-e, hogy létrejött? Gazdisági alfip is Stei! — Másunk különösen akkor vettük észre a differenciát, amikor tavaly, az ipar átszervezése révén hozzánk került az angyalföldi ruhagyáron kívül a nyíregyházi, a székesfehérvári és a dunaújvárosi is — folytatja Angyalné. — Ezekben a vidéki üzemekben is kevesebbet fizettek ugyanazokért a munkaműveltekért. És ma is megvan még az eltérés? Vagy volt mód eltűntetésére? — Volt. Az összevonásból származó haszon lehetővé tette, hogy egységes kategória-órabért vezessünk be valamennyi üzemben. A nagyüzemi termelés megszervezése, az új gépek, technológiai. folyamatok alkalmazása olyan termelékenység-növekedéssel járt ami megteremtette ennek gazdasági alapját. A béralaptál függ A budapesti Vörös Októberben tehát így vélekednek. Nem sokkal tér el a helyzet a Május 1. Ruhagyárban sem, ahol ugyan csoportbérezés van érvényben, de az is a kategória-rendszerhez igazodik. Szegeden mégis másképpen van. — Másképpen. Ugyanis az említett teljesítményrendezés idején minden vállalatnak tartania kellett magát a rendelkezésre álló átlag-órabér alaphoz. Nem állapíthattak meg olyan kategória-órabéreket, melyek túllépéshez vezettek volna — fejtegeti Kozocsa István. A tapasztalt eltérés a vállalatok önálló gazdálkodásának egyik, ha nem is éppen előnyös következménye. Bár belátható Időn belül nem igen kerülhet sor áthidalására, úgy hírlik, új kategóriarendszer bevezetésére készülnek az iparágban. Egyelőre csak az lesz változás, hogy az órabéreket — az eddigitől eltérően — nem fix öszszegben állapítják meg, hanem alsó és felső határokat szabnak. Ezen belül az átlagórabér-alap diktálja majd ismét a „beállási szintet" egyegy kategóriában. F. K. Tekercsképző emtomcsfták kárfoiógépeken A Kenderfonó- és Szövőipari Vállalatnál is készítettek még az év elején újítási feladattervet. Ebben gyáregységenként jelölték meg azokat a legfontosabb teertdőket, előnyös műszaki változtatásokat, amelyekkel emelhetik a termelékenységet, könnyíthetik a munkafolyamatokat, gyorsíthatják a termelést. A vállalat jutaárugyárának műszaki kollektívája, újítói is igyekeznek e tervben megjelölt feladatokat megoldani. Fontos műszaki probléma Több és jobb termés - izotópokkal Beláthat atlan távlatok a biológiában Kereskedelmi Vállalat közgazdasági technikumi érettségivel rendelkező, gépírni tudó munkavállalót keres. Jelentkezés írásban. Postafiók: 160. 96851 Felhívási A Hídépítő Vállalat gázvezetékfektetés miatt Kossuth Lajos sugáruta* a Párizsi körúttól a Szilágyi utcáig szeptember 28-tól három napig a forgalom elő! lezárja. Terelő utak: Rákóczi tér. Mérey utca és Szilágyi u., Madách utca. 96883 Nem üres szólam, "nogy a nagy tudományos felfedezések gyakorlati következményei beláthatatlanok. A zseniális Curie-házaspár sem sejtette, hogyan hasznosítják majd a későbbi nemzedékek azt a felfedezésüket, hogy egyes elemek atomjai sugárzó energiát bocsátanak ki. Az izotópok — sugárzó, nyomjelző atomok — napjainkban szó szerint szemmel láthatóan bizonyítják, hogyan válik a tudomány közvetlenül termelőerővé. Apró lámpák Nagy egyszerűsítéssel, mégis a valóságot jól megközelítően parányi, láthatatlan lámpákhoz hasonlíthatjuk az izotópokat. Kevés olyan anyag van — akár élő, akár élettelen — amelybe ne hatolnának be Ütjük nyomon követhető, ez a legfontosabb és leghasznosabb tulajdonságuk! Ha valóban kis világító lámpák lennének, akkor sem tudnánk pontosabban, merre járnak. Érzékeny fényképlemezzel, különféle finom műszerekkel, s a Geiger-Müller féle sugárzásmérő készülékkel megfigyelhetjük az anyagban az izotópok vándorlását. Ez utóbbi, az atomfizikában nélkülözhetetlen műszer, meg is számlálja a sugárzó részecskéket. Vagyis képet ad arról, hogy az anyagok milyen mértékben és ütemben fogadnak be más anyagokat. A következőkben megértjük ennek jelentőségét. A növény és a talaj élete Évezredeken át termelt az ember hasznos növényeket maga és háziállatai táplálására. Évezredeken át senkinek sem volt sejtelme sem arról, hogyan „dolgozik" a talaj és a növény, hogyan alakítja át a szervetlen anyagokat szervesekké, tehát táplálkozásra alkalmassá. Az izotópok segtíségével mind világosabbá válik ez a bonyolult folyamat. A nyomjelző atomok megmutatják a szerves és a műtrágya útját a talajban, a táplálék vándorlását a növényben. Csak egy példát említünk: az izotóp-kísérletekből kiderült, hogy a növények nemcsak gyökerükkel, hanem föld feletti részeikkel is felveszik a fejlődésükhöz szükséges foszfort. A „lombtrágyázás" célszerűségéről, jövőjéről ismét elmondhatjuk, hogy beláthatatlan jelentőségű. Elég régóta tudják, hogy a talaj is „él". De hogyan? Megmutatják az izotópok. Rohamosan szaporodik az emberiség, s a legsürgősebb feladatok közé tartozik, hogy mindenkinek elegendő élelmiszert biztosítsunk. Egyelőre még utópia az algákból vagy kőolajból készített élelmiszer. De valóság, hogy meg kell javítani a nagykiterjedésű rossz és közepes talajokat Az izotópok feltárják a kémiai talajjavítás, trágyázás, öntözés leggyorsabb és leghasznosabb módját, s ezeknek az eljárásoknak együttes hatását, öszszehangolását A talaj, a növények és az ember ellenségei a kártevők. Régen alig tudtak védekezni ellenük, mert látszólag szeszélyesen pusztítottak különböző területeken. Az izotópok azonban a kártevők szervezetébe is beépülnek — „világítanak". Így útjuk követhető könnyebbé vált az irtás és a megelőző védekezés. Aktív lámpák Eddig az izotópokank csak mintegy passzív tevékenységéről szóltunk: világítanak, bonyolult folyamatok útját mutatják. Most képzeljük el, hogy ezek a parányi „lámpák" útközben aktív hatást is kifejtenek, mint mondjuk a kvarclámpa. Az izotópok megfelelő adagolásával — egyelőre kísérleti keretek közt — jelentós eredményeket értek el a terméshozam növelésében. Ismét csak néhány példa: szovjet adatok szerint őszi búzából 3—5, cukorrépából 25—35 métermázsával több termett hektáronként. Minőségi javulás: egy heti, aránylag gyenge kobalt-izotóp besugárzás után kétszeresére növekedett a cukorrépa cukortartalma. Nem közönséges az sem, hogy izotóp-sugárzással újfajta hasznos növényeket is előállíthat az ember, s már a valóság látkörén belül van, hogy ezzel a módszerrel korábbi és évenként többszöri érésre késztethetünk különféle növényeket. Az izotópok vizsgálják, ellenőrzik és befolyásolják az állatok táplálékfelvételét, súygyarapodását is. Nem kell hangsúlyozni, mennyire fontos ez a baromfi. és állattenyésztésben. A Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete, az Allatorvostudományi Főiskola Élettani Intézete és más intézményeink elismerten világszínvonalon segítik elő nagyüzemi mezőgazdaságunk, állattenyésztésünk gyors fejlődését az izotópok segítségével is. Gyenes István volt a kártológépen a kártolt fonal tekercsképzésének megoldása. Az újítás dr. Csiszár István és Hódi István munkája. A kenderfonodákban a kártológépekről lekerült fonalat még ma is mindenütt fonókannákba eresztik. A fonókanna nemcsak sok helyet foglal a gépek körül, hanem szállítása is nehézkessé teszi a termelést. Az ilyen hagyományos módszernél a kártolónőnek nemcsak a gép etetése a feladata, hanem arra is állandóan ügyelnie kelti hogy a gépről lekerült fonal jól helyezkedjen el a kannában. A kettős feladat nagy terhelést ró a gép kezelőjére. Kétéves kísérletezés előzte meg azt a pillanatot, amikor a jutaárugyárban bevezették az úgynevezett „tekercskiszereléses" módszert. Körülbelül egy hónappal ezelőtt egy szisztémen — egy gyártásmeneten — a láncfonalak kártolásánál vezették be először a két újító elképzelését. Az újítás lényege és előnye, hogy kiküszöböli a fonókannák használatát. A kártolónő feladata csupán a gépkiszolgálás marad, meg az, hogy szemmel tartsa az automata a tekercselőrészt. Ezzel az automataszerkezettel megkímélik a gépkezelőt a kannatömködéstől és a kannák cserélésétől. A tekercsek szállítása is sokkal gyorsabb és egyszerűbb. Az újítás bevezetése óta egyenletesebb a fonal minősége is. Bevezetésével egyidőben lehetőség nyílt a finomkártolás után történő pácolásra, mely nagymértékűén könnyíti az anyag fonhatóságát. A régi, hagyományos módszer esetén — amikor kannába szedték a gépről a kártolt fonalat — attól függően változott a telt kannák súlya, hogy a kártolónő mennyi anyagot tömött bele. A tekercsképző automata felszerelésével lehetővé válik, hogy a közeljövőben bevezessék a szakaszsúlyt, vagyis hogy a gépről lekerült tekercseknek állandóan egyforma súlyuk legyen. '-sárnap, 1964. szept. 27. DÉL-MAGYARORSZÁG 9 f