Délmagyarország, 1964. szeptember (54. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-20 / 221. szám

y A levegő legkisebb moccaná­sára is kopogva, pufogva hullottak az almák és kör­ték a homokba. Lent már halomban állt a lassan rot­hadó termés. Kérdeztem a gazdától, miért nem szedik ezt a szép gyümölcsöt? ggg Semminek vagy pálinkának — Minek? — válaszolta — Hova leit Szaty másról a nyári almatermés ? Pár héttel ezelőtt egy ki- harapni. Mégis a 66 milli- íróasztalnál alakítják az Váló gyümölcstermesztő hí- méternél kisebb almákat egyes árakat, lében álló szatymazi pa- már csak hullóalma áron vá- Bizonyításul egy másik rasztember, Katona József sárolták egy rövid ideig, ké- szomorú példával szolgáltak, portájára vetődtem. A ta- sőbb pedig még ingyen sem Csaknem egy évtizeden át nya melletti gyümölcsösben vette volna át a vállalat. a m0stani nyári almához ha­óriás termetű, jó 30 éves Igazuk van a termelöknek sonlóan vásárolták a sárga­nyári alma- és körtefák hív- abban, hogy a 66 millimé- barackot is. Az eredmény az ták fel magukra a figyelmet, térnél nagyobb almák a ter- jett> hogy Szatymazon és Agaik szinte a földig hajol- mésnok csak egy elenyészően környékén csak mutatóban tak a hatalmas termés alatt, kis hányadát adják. S ha a maradtak sárgabarackfák, 4,80-as árakat az egész ter- kiirtották azokat. A bajt fel­mésre kivetítik, akkor az ismerték az illetékesek, de 1 forintos átlagárat is alig későn. Idén már igazán ki­érik el, ettől pedig az on- fogástalan árat fizettek, költség, a növény védős zer is csakhogy a termelők nagyon sokkal többe kerül. kevés árut adhattak. Hason­13 1 flo!flo!t összefüggnek StSárt"*-1 liÚ­Kasza György végigkísért nyitják a szatymaziak — a telepen, s megmutatta: a korabban nagy tömegben van itt 66 milliméternél na- termesztett fontosalma is. gyobb alma is sok. De ezeket g-g fl váf„s ^^g js is csak hullóárban vehetik BE! olyan pocsékul rossz ára van, meg mert molyos, pajzstet- Tehát nemcsak a nyári al­hogy ezért még összeszedni vektől összepontozott gyü- ma körül van baj. A problé­sem érdemes. Budapesten mölcs. lényege az, hogy még vagy Pécsett el tudnám ad- Nincs megfelelő növényvé- mindig zűrzavar uralkodik ni, de az sok időbe kerülne. delem a nyárialma- és a egész gyümölcsfelvásárlási Akkor az őszibarackot kelle- körtetermesztésben nemcsak árrendszerünkben. Ki érti nc itthagynom. Az ősziba- Szatymazon, máshol sem! A például azt, hogy Szegeden rack jobb pénz, helyben is bemutatott áru alapján iga- az üzletekben, a piacokon eladhatom, így hát sorsára 7J1 van Kasza Györgynek is. egész nyáron csak azért nem kell bíznunk a nyári almát. Be hat mégis mitől van az, juthattak hozzá 4,80-nál. 3 Kar, hogy már a jószág 6em hogy a szatymaziak hosszú- forint 60 fillérnél olcsóbb eszi. hosszú idő óta tudnak klfo- nyári almákhoz a fogyasz­Kamenszky Béla, nyugal- gástalan őszaibarackot, téli tók, mert leginkább csak a mázott mezőgazdasági szak- aimát termeszteni, nyári al- 66 milliméternél nagyobb al­tunár, a szatymazi gyümölcs- mat, körtét pedig nem? mákat vehették át a felvá­termesztés egyik nagy apos- Fodor József, a szatyma­tola is velem tartott. látta ^ pjnrl Magyar Barátság tamáskodásomat, ,s a házi- -psz elnökhelyettese igy ösz­gazda védelmére kelt: higy- szegezte az általam is meg­gyem el így van ez most hallgatott termelők vélemé­mindenütt. Tán 100 vagon- nyét: ha rendes ár van, ak- ságök —. ez pedig nal is több az a nyári gyü- kór jó a növényvédelem is. LEN®A? A VÁROSI f< mölcs Szatymazon, melynek g hogy nyári almából idén nem került gazdája. Egy ré- mdr aijg kaphatott export­sze elrothadt a fák alatt, minőséget a MÉK, annak más részét — akiknek volt 0ka egészen 1955-ig nyúlik elég edényük — összeszed- visszaf Azelőtt Fodor József ték pálinkának. szerint a nyárialma-termesz­Nem sokkal később a falu árbevétel szempontjából legnagyobb gyümölcster- vetekedett a Ford ősziba­rackkal. S bizonyította, hogy a nyári alma növényvédel­mét" megölték az immár 7— 3 éve fennálló 80 filléres 1,50-es átlagárak. Nagyon nagy baj az —• panaszolták a Finn—Magyar Barátság Tsz gazdái —, hogy mesztö gazdaságában, a Bc kc Tsz-ben folytattam a nyo­mozást. Retkes András tsz­elnök, Budavári Attila főmé* zogazdasz cs dr- Szűcs Ist­ván szövetkezeti jogász '-ftá­naszolták: a tsz 21 vagon nyári almára szerződött a MÉK-kcl. ennél meg több odafenn Budapesten csak úgy is termett, de csak négy va-. gon áru ment el, a többi itt maradt. Sokfelé rohadt al­mától, cefreszagtól bűzle­nek a tanyák. A . szomszédos Homök­g.vöngye Tsz-ben Ambrus ÍSándor agronómus arról tá­jékoztatott, hogy azért ná­luk nem volt Ilyen tragikus a nyári alma, nyári körte sorsa. A tagság rendelkezé­sére bocsátották a tsz szál­lító játművelt és Pécsett meg Budapesten nemegyszer job­ban ment a nyári alma, mint illhon az őszibarack. Volt olyan időszak ls Ambrus Sándor szerint, amikor Szatymazon 7 forintért futott az őszibarack, a nyári almá­ért pedig távoli piacokon 9 forintot kaptak. Persze azért a Homokgyöngye Tsz-ből sem tudtak minden almát ilyen „maszek alapon" Bu­dapestre, Pécsre, Békéscsa­bára, meg Orosházára men­teni. Errefelé ls jócskán ér­zik még a cefreszag. sárlók. Még szakszerű nö­vényvédelem esetén is áru­iknak csak a 10—20 százalé­kát adhatták volna el ren­des áron a termelő gazda­képte­lenség. A városi fogyasztók nem azért vesznek almát, hogy otthon kaliberezzék azokat, kisebbek-e, vagy nagvobbak 66 milliméternél. A 45—50 milliméteres egész­séges, tiszta alma is meg­ért volna nekik legalább 2 forintot. Nem kellett vol­na a fogyasztóknak a gyü­mölcsben szegény vidékeken 7, sőt 9 forintot is fizetniük ugyanezért a gyümölcsért, s nem pusztult volna el az a nagy mennyiségű áru sem, amit nem győztek elbatyuz­ni. Csépi József Apró Antal látogatása Szabolcsban Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese kétnapos látogatást tett Sza­bolcs-Szatmár megyében. Pénteken délelőtt ellátogatott a nyíregyházi konzervgyárba, majd az SZMT székházá­ban értekezleten találkozott a megye pártmunkásaival, az üzemek, az állami és társadalmi szervek vezetőivel, s tájékoztatta őket az időszerű politikai kérdésekrőL Délután a miniszterelnök-helyettes a megyei vezetők társaságában a Nyíregyházi Felső- és Középfokú Kerté­szeti Technikum Ilona-tanyai tangazdaságát kereste fel. Megtekintette a tangazdaság fiatal törpe gyümölcsösét. Apró Antal szombaton a tiszavasvári Alkaloida Ve­gyészeti Gyárba látogatott el a megyei vezetők társaságá­ban, délután pedig a tiszalöki vízierőművet tekintette meg. (MTI) A nyár és az ősz birkózik Az Atlanti-óceáni ciklo­nok első hullámai már pén­teken megérkeztek hazánk­ba. de csak kisebb lehűlést, szórványos esőzéseket hoz­tak. A harmadik hullám szombaton tört be nyugatról. A hűvös léghullámok Euró­pa nagy részét elözönlötték már, s jelenleg Moszkva, Kijev, Bécs és a Pireneusok magasságában állapodott meg a húszfokos maximu­mok határvonala. A határ­vonal mentén — így a Kárpát-medencében is — változékony az idő: napok óta tart már a nyár és az ősz birkózása, s ennek meg­felelően változik a derült, szép idő az őszies borulás­sal, esőkkel. A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályán adott -tájékoztatás szerint a szombatra virradó éjszaka hazánk északkeleti határvi­dékein már 3—7 fokig hűlt le a talajközeli levegő, a nappali maximumok szint­je pénteken 20—24, szomba­tpp 19—23 fokig emelkedett, A Balaton vize a délutáni órákban 18 fokig melegedett fel. Lényeges változás egye­lőre nem lesz az időjárás­ban. Vasárnapra kellemes kirándulóidőt várhatunk. Felhőátvonulásokra, kisebb szórványos esőkre azonban számítanunk kell még, de a hőmérsékleti maximumok — a többórás napsütés révén — a vasárnap déli-délutáni órákban ismét 19—24 fok között alakulnak ki. (MTI) Tizenkét és fél millió naptar A nyomdák már gyárt­ják a jövő évi naptára­kat, kalendáriumokat. A Nyomdaipari Tröszt tájékoztatása szerint a különféle naptárakból 12,5 milliót készítenek. Tízféle kalendáriumból több mint másfél milli­ót nyomnak. Elsőnek a fiatalok kalendáriuma, az „Úttörő" készült el százezer példány­ban. A legnagyobb pél­dányszámban megjelenő Kincses Kalendárum nyomása is befejeződik ebben a hónapban, a Fü­les és az Okos Kata pe­dig novemberben lesz kész. Az irodai előjegy­zési naptárak nyomását a Glóbus Nyomda már befejezte, s rövidesen majdnem egymilliót ad­nak át a kereskedelem­nek. A tavalyihoz hason­ló gazdag választékban mintegy 2 millió zseb­és tárcanaptárt készíte­nek. A legtöbbet az úgy­nevezett kártyanaptárból gyártanak. A Játékkár­tyagyár 65 vállalat meg­rendelésére 106 féle ilyen naptárt készít, összesen 6,5 milliót. H Se ingven, se pénzért Kasza György, a MÉK szatymazi felvásárló telepé­nek vezetője védekezett, mintha ő vagy tán a Csong­rád megyei MÉK-központ te­hetne a rengeteg nyári gyü­mölcs pusztulásáról. Pedig ezt senki sem állítja. Elő­szedte a limit-könyveket s bi­zonyította, hogy igenis mind­végig magas ára volt a nyári almának. Csak az a baj, hogy nem hoztak megfelelő árut a termelők. A július 5-i limit szerint például az I. „A" osztályú nyári alma ki­lónkénti ára tsz-ek részére szerződésre 4,80, szabadon 4 forint, egyénieknek pedig 3 forint 60 "fillér. Hát ez csak jó ár? Később azután az ls kiderült, hogy csak első- és másodosztályú almát vásá­rolnak. Még ez sem lenne baj, de az már Igen, hogy csaknem egész nyáron 66 milliméter volt a nagyságkö­vetelmény. Mar pedig fo­gyasztásra kiválóan alkal­mas például a 60 milliméte­res alma is, sőt az 50 mil­limétere® átmérőjű sem ki­csi. Ezekből is jóízűt lehet Hatvanéves a víztorony „Ila vizet iszol, gondolj a forrásra." Ez az idézet a kínai közmondások irodal­mából, annak szinte kime­ríthetetlen gyöngyszemei kö­zül való. Meglepő erős va­lósiig érzékét társítom cik­kem címéhez. Vajon hányan gondolnak ez évben, a Szt. István téren társtalanul ál­ló víztoronyra, arra a vas­betonból öntött építészeti re­gabbá vált egy műemlékkel, hiszen ma már 50—60 eme­let magas építmények, vas­beton szerkezetek életrehí­vása úgyszólván hétköznapi feladat. A vasbeton ötlet a fran-* „„..., ciáktól származik. Ennek Melto lenne, ha Szeged gyakorlati felhasználhaíósá- város lakossága megörökíte­gát a „vasbeton gondolatot" nd ey elsőséget azzal, hogy teret — amint erre egy táson az egész világ bámul­ta a vasbetonnal készült új­szerkezetű megoldásokat éa merész építkezéseket. % Személyes felelősségre Hennebique francia mérnök mekre mely Szeged város öntötte a mérnöki építkezés Móra Ferencének szavával számára gyakorlati formába, esetleges piacrendezéssel le­élve, „idegeníorgatásának" és könnyed egyszerű szá- hetőség nyílik — parkosítja. Ogyiic jelentős látványossága mításl megoldást is terem- ne addig is megközelíthető lehetne. Ezt az épületet a tett. és olvasható szövegű emlék­műszakiakés a Dr. Zielinski Szilárd mű- táblával láthatná el a víz­kutatók nagy erdeklodessel eHyetemi rnagántanár az * , „ .... ,, szemlélnék. De ismerni kel- i^.^ben Tme rí^iró t meg tornyot Ez dtaMW. lene a varos lakossaganak Bennebique francia mérnök- lenne tervezőjének Zielinski is, hogv öntevékenyen se- ke] magával hozVa annak Szilárd műegyetemi tanár­gíteégere lehessen az erdek- Kzabadaljnáti mujd tervező- nak> a remekmű építőjének irodáját az 1904. évben vas- a _ vasboton hazai at já_ beton tervezésre allitotta át. . . Szeged város tanácsa az nak "T akJ tanárkodása íde­idöben a város rohamosan jén számos kiváló vasbeton fejlődő vízszükségletének ki­elégítését törekedett megol­dani, Az e tárgyban benyúj­tott Zielinski tanár-építész mérnök ajánlatát a város ta­lődő idegeneknek. Remek — vasbetonból Annyit mindannyian tu­dunk róla, hogy a város magasnyomású vízszükségle­tét látja cl. De mennyivel értékesebb lenne ha köze­lebbről ismernénk, ha mi- nácsa elfogadta de ;xz épít nél többen tudnák, rnűy elo- keZ)es újszerűsége miatt az kelő helyet foglal el a vas- építési engedély kiadását Zi­betonepitészet terén ez a ellnski személyes felelóssé­viztorony. géhez kötötte. A felelősség De hogyan is lehet remek* fel részéről nagy be öntött vasbetonepületnek voJt hj Magyarországon építőmérnököt nevelt a szé­dületesen gyors fejlődés se­gítésére és hazánk jó híré­nek öregbítésére. Kálmán József üzemmérnök Levelek és emberek Egy bérház nyugalmáért — Kérés a 111, kerületi tanácshoz — Szemétdomb a pincében Tizenhét aláírással érkezett udvari épület egyik fele is levél szerkesztőségünkbe. A errc a sorsra került, de a me­llen ved téri lakóházzá itala- lyik Jobb kapóiban voU , ., .. ,. , , . ... meghagyták, s ebben még kitott volt laktanya bcrloi­ket berlo él. LeheteLlen kő­nek egy része azért panaszko- rtiimény alakult ki. A lebon­dik, mert a házban nincs tott épületek helyén a tanács rend és főleg nyugalom. „Ml szemét- és építőanyag táro­lására adott engedélyt Igy a környék összes utcaseprői odaviszik a kukában összc­dig a házfelügyelő nem tud gyűjtött szemetct, de ott áll rendet tartani, mert a gyer- IiZ udvaron nagyobb mennyi­mekek és szüleik a legdur- 6égü betongerenda és építő­vább szavakkal vágnak visz- anyag is, ami veszélyezteti sza észrevételeinkre.'' A nagy bérházban 100 la­kás, 480 lakó van, s közülük 130 gyerek. Játszaniok kell, de erre olyah megoldást kel­lene keresni, hogy ne zavar­ják a lakók nyugalmát akik mindent elkövetünk — írják —, de sem á lakók, sem' pe­a lakók testi épségét „Segítséget szeretnénk kérni ahhoz, hogy mi is ren­dezett körülmények között éljünk" — írják levelükben az ott lakó Huszla Jánosék. A III. • kerületi tanács fl­közül többen éjszaka is dol- gyg^ felhívjuk a tartha­goznak. A levél írói kifogá solják, hogy a gyermekek nem az épület előtti téren játszanak. Látogatásunkkor meggyő­ződtünk arról, hogy az udva­ron, sőt még a folyosókon is játszanak á gyermekek, de az is igaz, hogy sokuk a Honvéd téri parkban tölti szabad ide­jét. Itt azonban nem szabad futballozni. A nagy bérház nyugalmáért ezek szerint az I. kerületi tanács is sokat tehetne, meghallgatva a szülők javaslatát: a Honvéd tér erre legalkalmasabb ré­szén létesítsen a Bartók Béla térhez hasonló labdázó he­lyet. Több mint két éve lebon­tották a Galamb utca 16. számú ház utcai részét. Az nevezni? Mi műemléknek ne­veznénk! Remélem nem veszi rossz néven a magyar arany-, gyémánt-, és vasdiplomás mérnökök köre, ha a tagjai által irt, a Műszaki Könyv­kiadó gondozásában 1984. évben kiadott 190 oldal ter­jedelmű — Magyar műsza­ki alkotók — cimű munká­juk anyagából idézek egyes mást. A szegedi víztorony az 1904. évben épült mint a magyarországi építmények első nagyobbszabású létesít­ménye. Felépítése előtt alig négy évvel az 1900. évben addig ismeretlen nagyszabá­sú építkezést újszerű eljá­rással kellett végrehajtani. A víztorony 40 méter ma­gas cs ezer köbméter vizet tárol. Felépülése után Zie­linski személyes felelőssége tudatában és jólvégzett mun­kája magabízásában egyedül állt az épületben a meden­cének vízzel való feltöltése alkalmával. Legalább egy emléktáblát! Szeged város a víztorony­nyal kapcsolatos vasbeton Párizsban tartott világkiállí- építkezés fejlődésével gazda­r Uja!]!] üíazásl kedvezmény külföldi turisták és rokoniáleaatók részére A Magyar Népköztársaság a kérelem benyújtásától szá­k0™ányát 1994' októ.ber l-l mltott 24 órán belül lntézlk hatállyal további utazasi ked­vezményeket léptet életbe. A külképviseletek a beuta­Az új rendelkezés egyszerű- zási engedélyekkel egyidő­kaÍ,V5tanymSÍa USS be" a 21 turisták és rokonlátogatók Jg magyarországi utazását. engedélyezik. A magyar Ijató­Az összes magyar külképvi- Ságok a jövőben is biztosít­seletek 1964. október l-től a ják - az utasok kérelme ese­1 ten — a tartozkodasi enge­1 iristák és rokonlátogatók be- délyek meghosszabbítását, és átutazási vízumkérelmeit (MTI) tatlan helyzetre. Nyújtson segítséget a Galamb utca 16. számú ház lakóinak, addig míg a családok egészségesebb és rendesebb lakáshoz nem jutnak. Évek óta foglalkoztatja aa I. kerületi tanács illetékes osztályait Harmath Imre Gu­tenberg utca 5. szám alatti lakos ügye. A ház lakói már többször felhívták az illeté­kesek figyelmét a kialakult tűrhetetlen állapotra. Har­math Imre hulladék-papír, rongy, csont, szárazkenyér gyűjtésével foglalkozik s ezeket a részben romlandó hulladékokat lakásában és pincéjében gyűjti össze évek óta. A kerületi tanácstól kapott értesüléseink szerint már többször felszóllították Har­math Imrét, de 6 „törvényen kívüli lovagnak" érzi magát, a hivatalos felszóllításokra, 'dézésekre nem válaszolt, fi­gyelmen kívül hagyta a ha" tározatokát, s továbbra is gyűjtöget. A környék, vala­mint a ház lakóinak nyugal­máért feltétlenül meg kelle­ne keresni a módot arra, hogy a törvényeinket meg­sértő Harmath Imrét felelős­ségre vonják, s megszüntess; sék a tűrhetetlen helyzetet a Belváros szívében. Barát János Vasárnap, 1964, szept. 30, DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom