Délmagyarország, 1964. augusztus (54. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-09 / 186. szám

Ma este: Aida Négy külföldi vendégművész közreműködéseve] ma este kerül sor a játékok legnagyobb érdeklődéssel várt idei bemutatójára, Verdi örökért:.kű operájának, az Aidának az előadására. A mű főbb szerepeit Elcna Ccrnei román, Alfonso La Moréna spanyol, Edmond Hurshell amerikai és a világhírű Margaret Tynrs énekli. Rendező: Mikó András. Vezényel: Vaszy Viktor Oktatók és oktatógépek Egy délután a nyári egyetemen — Kérem a filmet bemutatni. A lineáris program amerikai képviselője, Skinner ilyen programozott tankönyvvel kívánja megoldani a matematika oktatását — mondja dr. Takács Etel, a nyári egyetem előadója, majd az elsötétedő auditórium maximumban a filmhez a következőkét fűzi hozzá: — A feltett kérdések mellett mindenütt ott látható a helyes eredmény. A tanuló mindaddig, amíg nem oldja meg a feladatot, letakarja ezt a részt. Az előadást nagy tetszéssel fogadja a hallgatóság, a mintegy kétszáz hazai pedagógus és a közel ötven lengyel, német, cseh vendég. — Ezért érdemes volt eljönnünk. Egy sereg olyan kérdésre kaptunk választ, ami, ha egy pedagógus jobb eredményt szeretne elérni munkájában, szükségszerűen felmerül — mondja a szünetben Tankó Andrásné és Marton Gáborné endrődi pe) „Sokszor úgy érzem, ályám kezdetén állok... Látogatóban a jubiláló Varga Mátyásnál 99 A szobában mindenütt rajzok, diszletvázlatok, az asztalon festék, vizes edényben ecsetek. A falon hatalmas méretű képen Mátyás király vágtat fogatával. Kódexkép. A legújabb tervezés: Felséged hol volt 3-tól 5-ig? című most készülő színes, szélesvásznú magyar filmhez. Varga Mátyás a szabadtéri játékok munkái mellett, itt is, szegedi lakásában is tervez. Jubileum Az idei szabadtéri játékod kon három operának ő a díszlettervezője: a Hunyadinak, a Vidróczkinak és az Aidának. A Vidróczki díszletei teljesen újak, az Aida díszletei pedig felújítottak. A díszletek monumentalitása fokozódott. Varga Mátyás a szabadtéri játékok alapításában is részt vett. 1935 óta készíti díszleteit a játékokra. — 1936-ban Janovics Jenő és Tárai, Ferenc felkértek, hogy csináljam meg a játékok műszaki-technikai kidolgozását. Akkor négy évig működtünk. S 1959-ben újra ez a megtisztelő feladat várt. A szlnpadtér kidolgozása. Az idei szabadtéri tevékenysége tehát egyben tízéves jubileum. A Kossuthdíjas művész a játékok sok előadásához tervezett díszleteket. Az ember tragédiája, a János vitéz, a Hunyadi, a Bánk bán, a Budai Nagy Antal, az Aida, a Trubadúr, a két Farkas Ferenc mű; a Csinom Palkó és most a Vidróczki díszletei mind az ő nevével fémjelzettek. Ember és tér Sokoldalú művész. Nemcsak díszlettervező, hanem festő, grafikus, építész és szobrász is egyben. — Kőszínházban vagy a szabadtérre nehezebb tervezni? — Szabadtérre. Itt az adott környezet diktálja a lehetőségeket. Azonkívül itt nemcsak a tér nagyságával kell megküzdeni, hanem a díszleteknek statikusnak, teherbírónak és művészinek is kell lenniök. És természetesen az embert is bele kell komponálni a színpadképbe. Az ember arányairól sohasem szabad megfeledkezni! Varga Mátyás 1929-ben végzett a főiskolán, s egy évig a szegedi színháznál működött. Harmincöt éves munkássága alatt mintegy 600 díszletet tervezett. Közöttük 35—40 film díszleteit. Jelentős számára a Cannesban díjat nyert Pacsirta című film. — Eddigi legkedvesebb tervezése? — O' Neill Amerikai Elektrájának díszlete. 1937-ben a fénynél című drámájának tervezése. Októberben lesz a Nemzetiben a bemutató. Díszlettervek a múzeumban Varga Mátyás 1953-ban kapott Kossuth-díjat, s élőt* te pedig az érdemes művész kitüntetést. — Most nagy megtiszteltetés ért. A Nemzeti Múzeum színházművészeti osztálya 500-nál több vázlatomat bevette a gyűjteményébe. Művészi sikerekben gazdag pálya áll mögötte. Búcsúzóul ezt mondja: — Sok mindent kellene párizsi világkiállításon még és tudnék is csinálni, arany érmet nyertem vele. Ügy érzem sokszor, pályám — Üj színházi munkája? kezdetén vagyok... — Németh László Villany- Jakab Ágnes dagógus. Dr. Ursula Schikorra, a rostocki egyetem adjunktusa (gy foglalja öszsze véleményét: — Igen értékes kezdeményezésről van szó. Nálunk is folynak hasonló kísérletezések. Munkámban feltétlenül fel tudom használni az itt szerzett tapasztalatokat. A szünetnek vége. Elcsendesedik a terem. A rövid bevezető már az oktatógépeket ismerteti. Több mint húsz évvel ezelőtt egy pedagógiai konferencián hangzott el először ez a szó: oktatógép. A jegyzőkönyvben e különös terminus technicus mellé ilyen bejegyzés került: derültség a teremben. Ma már az egész világon folynak kísérletek oktatógépiekkei! Hazánkban is fellelhető már néhány példánya. — A gép oldalán lyuksor és lámpa táblázat helyezkedik el. A lyuksor és a lyuksort lezáró ajtó mögött papírlap van. A dobozból kilépő vezeték végéhez szögfej kapicsolódik. A tanulók a kézhez kapiott kérdésekre úgy válaszolnak, hogy a megfelelő lyukat a szöggel dugaszolják, ezáltal a papírlapot is átlyukasztják és a tanuló tudáskártyája is a pedagógus kezébe kerül. Így magyarázza el és mutatja be a gyakorlatban elektromos gépiét, amely leginkább egy kaptárra hasonlít, Tea-én yi Lajos kecskeméti tanár. — Ez azután igen ügyes — hallatszik a padsorokból innen is. onnan is, amikor Láng Róbert kiszombori pedagógus Barna Gyulával és Nagy Józseffel készített Didaktográfját bemutatja. — Igen olosó és mondhatnám házilag is elkészíthető készülékünk. A gép szekrény alakú és olvasó ablakai mögött elhelyezkedő olvasó hasábokon a kellő szöveg kerül bemutatásra. Különösen az orosz nyelv oktatásában jelentős. Az előadások mögött mindenütt ott van a korszerű oktatás problémájának megoldására való törekvés. P. Z. Szeged a hazai lapokban REGÜLY Mária: Az ismeretterjesztés és a tanulás segítése katalógusokkal, bibliográfiákkal, kartotékokkal. Könyvtáros, július. [A Somogyi Könyvtárban.] GHTMESSY Béla: Tv-vétel Szegeden. Rádiótechnika, augusztus. GERELYES Endre: Tiszaparti metropolis. Magyar Rendőr, júl. 23. Rendkívüli egyetemi tanácsülés Szegeden. Magyar Nemzet, júl. 24. Korona nélkül. Petőfi Népe, júl. 29. [Ripiort Árva Eszterrel és Csifó Ferenccel.] BERTHA Bulcsú: A pécsi balett Szegeden. Dunántúli Napló, júl. 29. Korszerű oktatási módszerek a szegedi nyári egyetem tantervében. Komárom megyei Dolgozók Lapja, júl. 29. Autóstalálkozó Szegeden. Kisalföld, júl. 30. ALBER István: Bartók-balett és Honegger-oratórium az idei évad első bemutatói. Film, Színház, Muzsika, júl. 31. [Képiekkel.] LELKES Éva: Szegedről— Szegedre érkezett. Látogatás Szász Károly rendezőnél. Film, Színház, Muzsika, Júl. 31. [Képpel.] Az üllési földgáz Szegedre és Hódmezővásárhelyre is eljut. Nógrád, júl. 31. Hatezren érkeztek tegnap Szegedre. Északmagyarország, júl. 31. Az olasz Luna-park — Szegeden. Zalai Hírlap, júl. 31. Szegedi ünnepi hetek. Magyar Ifjúság, aug. 1. [Képpel.l METZGER Károly: Siklóson készülődik a SZEAC. Dunántúli Napló, aug. 1. RAJ Tamás: Emlékezés Lőw Imánuelre, Szeged tudós rabbijára. Üj élet, aug. 1. 1964/23 LÓZSY János: Két XX. századi remekmű bemutatója. Népszabadság, aug. 2. [Fából faragott királyfi és Johanna a máglyán. Képpel.] Szegedi Ünnepi Hetek: KOCSIS Tamás: A vendégváró város. — BARÓTI Géza: Külföldi voltam a Tisza partján. — GÁBOR István: Vidróczki. Magyar Nemzet, aug. 2. (beda): Tisza-parti talpasházak. Népszava, aug. 2. [A szegedi üdülőkről. Képpel.] (havas): Országos tárlat Szegeden. Népszava, aug. 2. ALTORJAY István: A rekesz alatti tályog 15 éves anyagunkban. Orvosi Hetilap, aug. 2. [A szegedi Sebészeti Klinika eredményei.] Látványosság.. látványosság. Petőfi Népe, aug. 2. Szeged. Dunántúli Napló, aug. 2. Megérkeztek Szegedre az „Aida" külföldi vendégművészei. Népszabadság, aug. 3. Megérkeztek Szegedre az Aida vendégművészei. Magyar Nemzet, aug. 4. Megnyitották a Szegedi Nyári Egyetemet. Népszava, aug. 4. A nyári egyetem megnyitója, színes karnevál Szegeden. Hétfői Hírek, aug. 3. GERGELY Pál: Szeged játszik. Tükör, aug. 4. [A címlap is ide tartozik. Képekkel.] VINCZE János: A Szegedi MHS nyerte az Országos Vidéki Kajak-Kenu bajnokság piontversenyét. Szolnok megyei Néplap, aug. 4. KONDOROSI János: "üdvözlet Szegedre — Üdvözlet Szegedről. Nógrád, aug. 4. Szeged 1964. Ünnepi Játékok. Szövetkezet, aug. 3. [Képpel.] SZÁSZ István: Látogatás egy világhírű szegedi matematikusnál. Magyar Nemzet, aug. 5. [Szőkefalvi-Nagy Bélánál.] H. M. [HORVÁTH Mihály]: Területi ügyvitelgépesítés — Szegeden. Figyelő, aug. 5. (hm.) [HORVÁTH Mihály': Szegedi mindenre képeslap. Figyelő, aug. 5. Megkezdődtek Szegeden az Aida próbái. Zalai Hírlap, aug. 5. CSERHALMI Imre: Szegedi beszélgetés Szabó Miklós érdemes művésszel. Népszabadság, aug. 6. HARANGOZÓ Márta: Ott fönn Dugonics András búsult valahol... Esti Hírlap, aug. 6. [A Múzeum irodalmi kiállításáról.] KÜRTI András: Forog az idegen Szegeden. Ludas Matyi, aug© 6. Aida másodszor Szegeden. Beszélgetés Margaret Tynesszel. Petőfi Népe, aug. 6. D. S.: Békés megyei ifjúsági vezetők Szegeden. Békés megyei Népújság, aug. 6. BERCZELI A. Károly: Pécsi emlékek. Jelenkor, aug. [Szegedi vonatkozású részekkel is.] CSERHALMI Imre: Szegedi beszélgetés Vaszy Viktorral, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatójával. Népszabadság, aug. 8. VÁG György: A balerina [Lászay Andrea.] Képes Újság, aug. 8. [A szegedi színház tagja. Képiekkel.] • A Vidróczki bemutatójáról: Petőfi Népe, júl. 30. [Képpel.] — Szolnok megyei Néplap, júl. 30. — Petőfi Népe, júl. 31. [Képpel.] — Petőfi Népe, aug. 1. — RAJK András: Népszava, aug. 7. Felhívás egyes csehszlovákiai és jugoszláviai vagyontárgyak volt tulajdonosaihoz A hivatalos lap szombati számában megjelent kormányrendelet szabályozza azoknag a magyar állampolgároknak a kártalanítását, akiknek kis családi házát, telkét vagy ingóságait Csehszlovákiában vagy Jugoszláviában a rájuk vonatkozó külön jogszabályok, illetőleg nemzetközi megállapodások alapján állami tulajdonba vették. A rendelet hatálya azokra a személyekre terjed ki, akik ezeket a vagyontárgyakat a korábbi előírásoknak megfelelően már bejelentették. A rendelet meghatározza a kártalanításra jogosultak körét, s felsorolja a figyelembe vehető vagyontárgyakat. Előírja, hogy a jogosultaktak a rendelet alapján érvényesíthető igényük legkésőbb 1964. december 31-ig jogvesztés terhe mellett újból be kell jelenteniök, akkor is, ha azt korábban már megtelték. A kormány rendeletével egyidejűleg megjelent a pénzügyminiszter végrehajtási rendelete. Eszerint az igényjogosultak általában pénzbeni díjazást kaphatnak. Az igény bejelentésére szolgáló nyomtatványt postán vagy személyesen a Pénzintézeti Központtól (Budapest, V., Dorottya u. 5.) lehet igényelni. Az igénybejelentő lapot és valamennyi iratot az „egyes csehszlovákiai és jugoszláviai vagyontárgyak volt tulajdonosainak kártalanítására alakult bizottság; Budapest, Postafiók 40." címre kell küldeni. A bizottság az igények kielégítéséről folyamatosan, legkésőbb 1968. december 31-ig dönt az iratok alapján; ügyfeleket a bizottság nem fogad. Rendelet az engedély nélkül. külföldre távozott személyek egyes vagyonjogi kérdéseinek rendezéséről Az Elnöki Tanács 1963. március 22-én megjelent 4. számú törvényerejű rendelete közkegyelemben részesítette azokat a személyeket is, akik a felszabadulás óta — a törvényerejű rendelet megjelenésének napjáig — engedély nélkül elhagyták az ország területét. A rendelkezés értelmében ezekkel a személyekkel szemben a bűncselekmények miatt nem lehet büntető eljárást indítani, s ha már folyik az eljárás, meg kell szüntetni. A kormány a törvényefejű rendeletnek megfelelően határozatot hozott az engedély nélkül külföldre távozott személyek egyes vagyonjogi kérdéseiben, s felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy rendelettel szabályozza azoknak a jogellenesen külföldre távozott, vagy külföldön maradt személyeknek vagyonjogi helyzetét, akik az ország területét a felszabadulás napja és 1963. március 22. közötti időben hagyták el. A pénzügyminiszter most kiadott rendelete szabályozza az érintett személyek vagyontárgyaira vonatkozó zárlat feloldását, egyes vagyontárgyak használatának, tulajdonjoguk rendezésének, illetőleg értékesítésének módját, valamint az ezekkel kapcsolatos államigazgatási eljárások lezárását. A zár alól feloldott vagyontárgyak tulajdonosai vagyontásgyaikkal a devizakülföldi személyekre vonatkozó előírások szerint rendelkezhetnek, vagyis rendelkezéseikhez meg kell szerezniök a devizahatóság jóváhagyását. A közkegyelmi rendelet megjelenése előtt jogerősen elkobzott vagyontárgyakra, illetőleg azok volt tulajdonosaira ez a rendelkezés nem vonatkozik. Az 1933. október 23. és 1957. március 31. között engedély nélkül külföldre távozott személyekkel kapcsolatban a pénügyminiszteri rendelet kimondja, hogy az 1957. évi 32. számú tvr. és a végrehajtása tárgyában kidott 1/1957. (VI.2.) PM-i számú együttes rendelet alapján az állam tulajdonjogának megállapítása érdekében új államigazgatási eljárást már nem lehet indítani. Ha e rendelkezés következtében egyes vagyontárgyak a jogellenesen külföldre távozott személy tulajdonában majadnak, azok a vagyontárgyakkal a deviza külföldiekre vonatkozó előírások szerint rendelkezhetnek. Ha időközben lefolytatott eljárás eredményeképpen a külföldre távozott személy visszahagyott ingó vagyontárgyai az állam tulajdonába kerültek, de azok értékesítésére még nem került sor, az állam tulajdonjoga a vagyontárgyakat használó hozzátartozókra száll át, feltéve, hogy a vagyontárgyak! értéke a 10 000 forintot nem haladja meg. Ha a külföldre távozott személy hozzátartozói a viszszahagyott, de az állam tulajdonába került vagyontárgyakat a Bizományi Áruház Vállalat útján megvásárolták, azonban a vételár teljes öszszegét még nem egyenlítették ki, a hátralékos összeg megfizetése alól felmentést kapnak, feltéve, hogy az ingó vagyontárgyak alapértéke a 10 000 forintot nem haladja meg Amennyiben a külföldre távozott személy visszahagyott és állami tulajdonba átszállt vagyontárgyait a hozzátartozó, vagy bármely más személy jogosulatlanul értékesítette, és emiatt az eljáró tanácsi szervek egyenértéktartozást állapítottak meg a tartozás hátralékos összegét törölni kell, ha a tartozás alapösszege a 10 000 forintot nem haladja meg A pénzügyminiszteri rendelet nem érinti az 1957. évi 32. számú tvr, és a végrehajtása tárgyában kiadott 1/1957. (VI. 2.) PM-i számú együttes rendelet alapján hozott határozatok hatályát (MTI) Egy hónap múlva békekölcsön-sorsolás A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság Nádor utcai székházában egy hónap múlva, szeptember 7-én és 8-án kerül sora első, az ötödik és a hatodik békekölcsön-kötvények második félévi sorsolására. A kétnapos húzáson mintegy 680 000 békekölcsönkötvény tulajdonosa részesül csaknem 117 millió forint nyereményben és törlesztésben. Az első sorsolási napon délután az első békekölcsönből 73 100 kötvényt húznak ki, összesen 21 367 600 forint nyereménnyel és törlesztési összeggel. A második napon délelőtt az ötödik békekölcsön 244 200 kötvényére 38 412 800 forintot, a hatodik békekölcsön 362 400 kötvényére pedig 57 107 800 forint nyereményt, illetve törlesztést sorsolnak ki, (MTI) 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap. 1964. augusztus 3.