Délmagyarország, 1964. augusztus (54. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-15 / 191. szám

A Szegedi Konzervgyár gyümölcsös-„kert]ében" Az út mentén kis akácos hűsíti a levegőt, mögötte egyre többen állnak. Egy- barackos, melyekből egyre más után szólítják a terme­rendre föltornyozott gyü- löket és fizetik kl nekik a mölcsösrekeszekkel egy gön- lemért őszibarackúrut. gyölegtelep. Reggel hat óra az idő. A bekötő úton, majd­nem az italboltig hosszú sor­ban kígyóznak a parasztsze­kc-ek. Itt-ott beékelődik sorba egy Naponta 120 szer forint értékű áru | _ — Mióta megkezdtük az _„,„ személygépkocsi ^baraA-folvásárlást ^^ — kiábaRövidesen''',,jelent­kezik" a szőlő több lép be a szépen fizető kertek sorába. A szatymazi tranzittelepen ma őszibarackot csomagol­nak és küldik szét az or­szág különböző városaiba, vagy éppen Hollandiába, Franciaországba, Csehszlová­Is, csomagtartójában ősziba- mondja Dékány Istvánné, a rack A kisteleki földművasszö­velkezet balástyai felvásár- nap 120 ezer lótelepén vagyunk. Hosszú a tünk ki. várakozók sora, ezért a ba m _ föídmuvesszovetkezet pénz- mennyiségben a szilva és tarxx^-. azóta jiap mint utana a szegedi kertek vi­lágszerte ismert téli almája, forintot fize­HHHHHPHRH^I4 telep lástyai Szírtusvirág az ösze- meth Gézának is mindkét szék és a Móra Ferenc Ter- keze tele, munkával. Csak melöszövetkezet tagjainak kilenc óra felé, amikor kis­vaa Ideje rekeszbe rakni az sé enyhül a „roham", akkor őszibarackot, nagyságrendet tudunk szót váltani. a jonatán. Bokor Rózsa Több új oktatási intézményt építenek fel őszig Szegeden inleg 33 millió 750 ezer működniük kell még eb- Ságváritelepen már a ben az évben, Jelenleg 33 millió 750 ezer forint értékben építenek Sze­még eb- Ságváritelepen már az új iskolában is taníthatnának geden különféle oktatási in- legalábbis erről vall az épít- szeptemberben. tézményeket. Újszegeden az kezések befejezésének határ­Ogycssza lakótelepen óvodát ideje. és bölcsődét építenek, össze- Az építtető a városi ta­sen 140 férőhellyel. Ságvári- nács vb művelődésügyi osz­telepen 8 tantermes általá- tálya. Az építés lebonyolító­nos iskolát kell átadni az új tanítási évre, s el kell ké­szülnie szeptemberre a Fel­ső Tisza-parton az új gimná­ziumnak is a hozzá tartozó, 400 főt befogadó menzának. Mindezeknek az új intézmé­nyeknek megállapítani. Molnár Ist­ván, Csányi Pál, Nagy Sán­dor. a Szirtusvirég Tsz tag­jai szépen adjusztalt, hibát­<an, egyenletes érési fokon szedett gyümölcsöt hoztak a földmüvesszövetkezetnek. Szép az őszibarackja Bár­kányi Pétornének és Kaszás — Az egyre növekvő for­galomhoz ez a telep már szűknek bizonyul! — jegyzi meg. — 1965-re ígérte a MÉK a balástyai felvásárló­telep fejlesztését. A jelel azonban egyelőre sehogy sem akarnak mutatkozni. A ba­lástyaiak új, tágas iroda és Imrének is az Oszeszék Tsz- eW iparvágány építésének a bői. II konzervbarack kíllzetfibb Kialakult némi vita, hogy megkezdését várjak. Bár Szatymazon másfajta gondokkal küzdenek, sok te­kintetben hasonló a tapasz­talatuk. Kasza György, a tranzittelep vezetője is úgy az érettebbje vagy ez a 75 látja, az idén jobb a kap­százalékosan barack-e a érett konzerv­kifizetődőbb. csolatuk a konzervgyárakkal. Az export érési fok ugyanis. Van, aki azt állítja, az eret- amelyet a tranzittelep köve­tebb a súlyosabb. Mások ép- tel meg a termelőktől, nem pen az ellenkezőjét bizo- azonos a konzervminőséggel, nyitják. És egy-egy sóhaj is Exportálni legjobb a 90 szá­elröppen: Pesten jobban zalékig érett gyümölcsöt, a megfizetik. De azért azt is konzervgyárnak pedig a 75 tudják, hogy ez nem olyan százalékban érett a jó. Ta­biztos, vagyis a várasba ér- valy a termel ők összekever­kező áru mennyiségétől függ ve hozták a kétféle minösé­a Jobb ár. Ami a 75 százalékos érett­ségi fokot illeti, az idén elő­ször történt, hogy a MÉK és természetesen a kisteleki földművesszövetkezetben is a konzervgyárak igényét job­gű őszibarackot ós itt a te­lepen történt a szétváloga­tás. Új telep épül A szatymazi tranzittelep ban figyelembe veszik. Élő- vezetői ezekben a hetekben ször látják el a gyárakat arra törékednek hogy ne olyan őszibarackkal, amely csak az exportíeladataiknak, csak 75 százalékosan érett, hanem a belföldi, a kon­A konzervgyárak elégedet- zervgyári igényeknek is ele­tek, ez már az első szállít- rét tegyenek. Az ő „házuk"' mányok után is megállapít- is szűk, kicsinek bizonyul ható. Bizonyos, hogy az idén már, hiszen évről évre nő­nem lesz annyi reklamáció, nek a feladataik. A telep „jegyzőkönyv", mint ameny- távlati terve szerint az épülő nyi tavaly volt. Az ilyen fé lig érett őszibarack elndásá­gumigyár mellett több ka­tasztrális holdnyi területen val a termelő is jól jár, mert új telep épül. Természetesen iparvágánnyal és hűtőrak­tárral. Az új telep bizonyos mértékig már jövőre teher­mentesíti a szatymazit. Szük­séges is, hiszen Szeged kör­zetében sok az új telepítésű az érettebbel, tekintve a gyümölcs kényes voltát, több a gondja és a vesztesége is. Időközben nő az irodában a „felvásárlási jegyek" hal­ma és a kis irodaablak előtt Új hajó Száztonnás önjáró uszály gyártását kezdték meg a tápéi hajójavítóban A tápéi hajójavító telepen — A hagyományos uszá­V-alakban áll három hajó lyoknál nehéz a rakodás, a Tisza partján. Két nagy Csak folyás irányba tudnak 400 tonnás uszály alakja már a part mellé állni. Ez a há­teljesen kibontakozott a sze- jó merőlegesen a partra esú­relőasztalon. Egy kisebb ha­jónak még csak az alapleme­ze került fel a faállványok­ra. Ez a hajó nem hasonlít a jól ismert uszályokra. In­kább olyan mint egy komp. Harcsaorrú. Így becézik az építők. szik és kényelmesen el tud­ják benne helyezni az árut. — Mennyivel jobb az ön­járó, mint a vontatott uszály? — Nincs időben vontató­gőzösre utalva. Ha elvégez­ték a ki- vagy berakását, — Magyarországon először azonnal indulhat tovább. itt, a hajójavítóban kezdjük el gyártani az újtípusú 100 tonnás önjáró uszályt. Hosz­sza 27 méter, könnyen for­dul a keskeny folyókon is. — Hol fog közlekedni a hajó? — Valószínűleg a Keleti­és a Nyugati-főcsatornán se­gíti majd az áruszállítást. Nagy hasznát veszik a ter­ményszállításoknál — mond­ja Vincze Pál, a hajóépítő­brigád vezetője. — Milyen mély a merülé­se? — Nagyon kicsi. Mindösz­sze 10—15 centiméter. Te­hát egész sekély vízben is tud közlekedni. — Az alaplemezen nincse­nek bordák. Azt később sze­relik fel? — Nem. önhordó a hajó. Nem lesznek bordái. A négy milliméteres lemezt, amiből az uszály készül úgy képez­zük kl, hogy saját mágát merevítse. A lemezek össze­illesztésénél is modern he­gesztési eljárást alkalma­zunk. Egyetlen szegecs se kerül a hajóba. — És miért Ilyen szokat­lan az uszály alakja? Mikorra készül el a ha­jó? — Október 15-én adjuk át a prototípust és ha beválik, akkor megkezdjük a soro­zatgyártását is. K. A. ja a városi tanács tervosz­tályának beruházási csoport­ja, a kivitelező pedig a Csongrád Megyei Építőipari Vállalat. Befejezik-e a kitűzött ha­táridőre a szóban forgó épít­kezéseket? — kérdeztük meg Ördögh Lászlótól, a városi tanács tervosztályának fő­mérnökétől. — Reméljük a legjobba­kat. — válaszolta. — Ügy tudom, hogy az Ogyessza lakótelepen az óvoda és a bölcsőde épí­tésének üteme kielégítő, Mint megtudtuk, folyik a felvonulás, az előkészítő munka a Béke utcában is, ahol egy 16 tantermes isko­lát építenek jövő őszig. Ké­szítik a kiviteli terveket a Gutenberg utcai általános is­kola bővítésére is. Itt nyolc új tantermet hoznak létre. Négyet jövőre, a másik né­gyet pedig az utána követ­kező évben adják át. Ugyan­csak folyik az előkészítő mun­ka Újszegeden, a Rózsa Ferenc Gimnázium bővíté­sére. Egy új épületszárnyban 12 tanterem kap helyet jövő szeptemberre. Ha a jövőre és az, utána következő évben elkészülő s ahogy a szerződés is elő- oktatásj intézmények bővíté_ írja, ősztől már átadják ren­deltetésének mindkettőt. — Leginkább — folytatta a ságváritelepi iskola el­készülését figyeljük izgalom­mal. Megmondom őszintén, hogy ennek az építkezésnek a meggyorsítása érdekében bizonyos engedményeket tet­tünk a kivitelezőnek más, szintén építés alatt álló ok­tatási intézmény rovására. Természetesen az enged­sének költségeit is figyelem­be vesszük, akkor a cikk ele­jén említett 33 millió 750 ezer forint több mint 40 mil­lióra növekszik. Egy figyelemre méltó je­lenséget azonban hadd te­gyünk szóvá! Az építtető a városi tanács művelődé­si osztálya ég a tervezők jobban kooperáljanak mény az elfogadhatóság ha- annak érdekében, hogy az tárán belül maradt. Ettől még cl kc!l készülnie időre a felső Tisza-parti gimnáziumnak is. Nagyon szeretnénk, hogy oktatási . intézmények belső berendezési tárgyai véglege­sen a helyükre kerüljenek. L. F. Tízezer látogató a Móra Ferenc Múzeum néprajzi kiállításán ALIG EGY HONAPJA nyitotta meg Molnár János miniszterhelyettes a Szeged környéki népélet című állan­dó néprajzi kiállítást. Nagy várakozással tekintettünk a múzeum régi adósságának törlesztése elé. S ezt a vá­rakozást, e kiállítás szüksé­gességét teljes mértékben igazolta az elmúlt hónap lá­togatási statisztikája. Egy hónap alatt 10 222 látogatója volt a kiállításnak. Az idősebb nemzedék kö­rében ma is szívesen beszél­nek az ezt megelőző állandó, néprajzi kiállításról, amely távoli vidékről vonzotta el­sősorban a tanyai, falusi földművelő lakosságot, ame­lyet indokolatlanul lebontot­tak. Sokáig fájlaltuk ezt a veszteséget, de az új, amely módszerében más, teljes mér­tékben kárpótol bennünket. A kiállítás két terme a szegedi és Szeged környéki népélet szinte minden jelen­cíóinak hűséges tükre a kam­ra, amely teljességgel ábrá­zolja zsúfoltságával a való­ságot. Hiszen ilyen volt, és minden szerszámnak, eszköz­nek megvolt a maga pontos helye, célszerű rendeltetése. Külön érdekessége a felfüg­gesztett szalonna, sonka, amely a realitás kedvéért még zsírcseppeket is ha­gyott maga után. Megtaláljuk az alsóvárosi viselet nemzedékenkénti be­mutatását, a szegedi papu­A szülővárosban Pontosan húsz esztendővel ezelőtt, 1944. nvarán hurcolták el a német fa­siszták Erdélyi Istvánt — dr. Erdélyi Jenő fc. egyetemi tanár, kórházi főor­vos, jogász fiát — Kolozsvárról, ahol éppen utolsó szigorlatának utolsó tár­gyából kívánta letenni a vizsgát. J<v gász volt, de közben elvégezte a ze­neakadémiát is Budapesten, mint Weiner Leó, Waldbauer Imre és Za­tureczky Ede egyik legígéretesebb tehetségű növendéke. A fasiszta po­kol egyik íegfélelmesebb központjá­ba, Dachauba került, ahonnan szin­te a csodával határos módon szaba­dult meg. A leghívebb útitárs Húsz év után most először láto­gatott haza szülővárosába a messzi Clevelandbői és magával hozta ame­rikai feleségét is. Csöndes, szerény szóval beszél ön­magáról, pályájáról, eredményeiről. Felszabadulása után a hegedűje volt a leghívebb útitársa. Részt vett 1948­ban a genfi nemzetközi zeneverse­nyen és a hegedűverseny győztese lett. Egy év múlva áthajózott Ameri­kába. tagja lett csakhamar a cleve­landi zenekarnak, majd beiratkozott az egyetemre — ennek az egyetem­nek volt a professzora Reményi Jó­zsef _ és általános feltűnést keltő disszertációja alapján a muzikoló­gia doktorává avatták. Disszertációjában Bartók és Ko­dály népzenekutatásaival foglalko­zott. Ennek alapján az amerikai Fi­lozófiai Társaságtól tekintélyes ösz­töndíjat kapott, hogy kutatásokat végezzen a Clevelandban élő nemze­tiségek népzene-kincseinek feltárása érdekében. A magyar népzene­emlékek őrzői — Itthon talán nem is tudják — mondja most —, hogy Szeged után Cleveland á legnagyobb magyar vá­ros, amelynek másfél millió lakosa kö­zül kilencvenezer a magyar, a szá­zad elején kivándorolt magyarok le­származottjai. Ezek sok olyan nép­zeneemléket őriztek meg, amely elha­gyott hazájukban talán már vég­képp elkallódott. Kutatásaim a zenén kívül kiterjedtek a történelem és a nyelvészet területeire is. Tanulmá­nyom most van sajtó alatt és rövi­desen megjelenik. Clevelandban nem ' kevesebb, mint ötvenkét nemzetiség él, köztük igen nagy számban szlo­vákok, akik még a magyaroknál is hű­ségesebben őrzik és ápolják nemzeti kultúrájukat. Tanulmányom rájuk is kiterjed. Dr. Erdélyi István természetesen nemcsak kutatómunkával foglalkozik, aktív muzsikus is: első hegedűse a világhírű clevelandi zenekarnak, amellyel 1957-ben részt vett a nagy­sikerű európai turnén, jövőre pedig világturnéra indul. A zenekar ennek keretében öt hetet a Szovjetunióban tölt. Felesége zeneakadémiai tanár és ismert nevű zongoraművész. Kiderül, hogy nemcsak a honvágy és a fiúi szeretet hozta rpost haza, né­hány hetes látogatásra, hanem Kodály Zoltán meghívása is. A világhírű ma­gyar zeneszerző kérte fel, hogy cleve­landi kutatásairól tartson előadást a nemzetközi népdalkutató-kongresszu­son. amely a jövő héten kezdődik Bu­dapesten. A játékok kedvóért is... — És az immár világhírű Szegedi Szabadtéri Játékoknak is vcílt némi 6zerepe abban, hogy rászántam ma­gam a hosszú repülőútra —, mondja kicsit elérzékenyült hangon. — Mu­zsikusi pályám ugyanis tulajdonkép­pen a szegedi Dóm téren kezdődött. Mint a szegedi zeneiskola egészen fiatal növendéke a nagy nyilvánosság előtt legelőször a Szegedi Szabadtéri Játékok János vitézének zenekará­ban játszottam, majd azon a Paraszt­becsület-előadáson is, amelynek ma­ga Mascagni volt a dirigense. — Szegeden, megérkezésem után az első utam a Dóm térre vezetett, őszintén szólva nagyon meglepett, amit ott láttam. A monstruózus né­zőtér különösen. Kár hogy a tribün az előadássorozat után is a helyén ma­rad, nem bontják el, ami pedig Sze­ged látogatóit megfosztja Európa egyik legművésziesebben megkompo­nált terének szépségétől. Őszinte szeretet és lelkesedés mele­gíti át dr. Erdélyi István hangját, amikor magáról'a városról beszél. Régi és új varázslat — Végtelenül örülök annak, hogy a város hatósága féltő gonddal őrzi a régiből mindazt, ami szép és érték, tehát Szeged ősi karrakterét, és ugyanakkor óriási arányokban építi hozzá az újat. Sok olyan részletet lát­tam már eddig is szülővárosomból, amelyre nem ismertem volna rá, de amely szépségével elkápráztatott. Réglátott családja körében mintha ismét a régi kisfiú lenne, Erdélyi Pisti, de amikor kezébe veszi hegedű­jét — Vecsey Ferenc hagyatékából szerezte meg Januarius Gaglianó 1754­ben készült gyönyörű hangú mester­művét — és felesége, Beatrice Er­délyi orgonakíséretével egy Beetho­ven-szonátát játszik el, a varázslat megtörik, hogy egy új varázslatnak adja át a helyét, a legmagasabb szin­tű zene művészi varázslatának. Magyar László emlékeit, a halbicskákat és egy teljes .késesműhelyt. A szíjgyártó remekbe készült munkái, a halbicskákkal és a papucsokkal együtt a sze­gedi kisipar vitathatatlan ér­,tős területével foglalkozik, csat, a régi vásárok legszebb Vitatható, hogy ez a megol­dás a helyes, vagy érdemes lett volna a szegedi enteriőr két nagy profiljával foglal­kozni, a vízi élettél és a pa­rasztélettel. A kiállítás újra dJ| „__._„ meg újra való megtekintése demeit reprezentálják, után azonban vitathatatlanul a megelégedettség érzésével távozik a látogató. Régi adós­ság törlesztése ez, a szegedi puszta meghódítói felé, a Szeged környéki homok hő­seinek, akik ezután a dolog szünetében azért iparkod­nak „haza", hogy a róluk szóló érdekes kiállítást meg­tekinthessék. a sorrendiségtől el­tekintve legérdekesebb látni­való a parasztház belseje, a szoba, konyha és kamra tel­jes berendezéssel. A búbos kemence padkával úgyis el­tűnőben van, hiszen tanyai népünk erőteljesen falusiaso­dig, várcsiasodik. A magasra rakott ágy, a petróleumlám­pa, a festett sarokasztal a kenyérkosárral régi gyer­ipekkori emlékeket ébreszt az idősebb látogatókban. A szabadkéményes pitar sok-sok mázas tányérral, vi­zeskorsókkal szinte zsúfolt­nak hat. A kisparaszti gazdaság búcsút, szerteágazó bonyolult funk­a szegedi homok ma is két legfontosabb termelési ágazata, a szőlő- és paprika­kultúra legjelesebb tárgyi emlékeit szemlélhetjük a másik teremben. A hegyhú­zót nyugodtan nevezhetjük a mai modern földgyaluk ősé­nek. A faeke, a paprikakülü, a házilag készített borsutu szemlélése még inkább meg­becsülteti velünk a civilizá­ció vívmányait, a különféle mezőgazdasági gépeket és traktorokat, amelyek az em­beri munkát könnyítik meg. A vízi élettel foglalkozó rész elsősorban a régi ha­lászszerszámokat mutatja be, de hajósuperek egy-egy bő­gőshajó-modelljében js gyö­nyörködhetünk. Távozóban a pusztai szi­lajpásztorkodás emlékei, pasztorbotok, kancsikák, fő­zőalkalmatosságok, s Szöged nevével összeforrott híres betyárvezér. Rúzsa Sándor hiteles fényképe — intenek Börcsök Vince Hő- és fagyálló épületburkoló anyag Salgótarjáni építőipari szakemberek csoportja, egy helyi probléma megoldásá­val kapcsolatban érdekes és az épületburkoló importüve­get tökéletesen helyettesítő burkolóanyagot állított elő. A hazánkban bőven előfor­duló egyik kőzetfajta őrle­ményéből, cement és egyéb anyag hozzáadásával, tetszés szerinti nagyságú és formá­jú, többféle színhatasú bur­kolólapot állítanak elő. Az újfajta burkolóanyag hőálló, fagyálló és rendkívül tar­tós. 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Swmbat, 1964. augusztus 15.

Next

/
Oldalképek
Tartalom