Délmagyarország, 1964. augusztus (54. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-15 / 191. szám

'átvezetésről — mindenkinek Anyagi ösztönzés a vezetés szolgálatában O A gazdasági célok elérése érdekében a vezető két módszert alkalmazhat: utasítást ad meghatározott feladatok elvégzésére; ösztönöz bizonyos cél elérésére. Az egyik közvetlen módszer és inkább igazgatási jel­legű, míg a másik közvetett módszer, mely a dolgozók anyagi és erkölcsi érdekeltségének "felkeltésén alapul. Anyagi ösztönzésre azért; van szükség, hogy a tár­sadalom tagjai képességeiknek és készségeiknek megfele­lően dolgozzanak, az ahhoz szükséges tudást megszerez­zék és fejlesszék. Az anyagi ösztönzés legfontosabb for­mája az alapbér. Ennek ösztönzési hatékonysága attól függ. hogy nagyságának megállapítása és bizonyos idő­közönkénti megváltoztatása mennyire van összefüggésben a dolgozók képességeiben, munkához való viszonyában és a munkaeredményekben bekövetkezett változásokkal. A jelenlegi, bérezési fonna csak addig ösztönzi a dolgozókat, amíg lehetőségét látnak arra, hogy magasabb kategóriába kerüljenek. Mai bérezési rendszerünk egyik fogyatékossága, hogy nem ösztönöz eléggé a magasabb szakképzettség elérésére, mert a vezetőknek ugyan vi­szonylag szabad kezük van- a személyi bérek megállapí­tásához, mégis legtöbbször nem hozzák összhangba a munkaeredményekkel, valamint a szakképzettséggel. El­sőrendű feladat lenne tehát olyan bérezési rendszert ki­alakítani, amely a jelenleginél jobban honorálná a ma­gasabb szakképzettséget, a szaktanfolyamok elvégzését, a nyelvtanfolyamokon való részvételt. Ismerünk olyan vállalatokat, ahol évekre előre meg­tervezték személyenként a műszakiak és a gazdasági munkakörökben dolgozók fizetését. Figyelembe vették a gyakorlati évek számát, a szakképzettséget és megjelöl­ték a magasabb szakképzettség elérése 'esetén elérhető fizetést. Azzal, hogy ezt közölték mindenkivel, ösztönöz­ték a magasabb szakképzettség elérésére. Az anyagi ösztönzési lehetőségek között jelentős he­lyet foglal el a prémiumrendszer. Kétfajta prémiumot is­merünk: a rendszeres és a célprémiumot. A rendszeres prémiumot általában negyedévenként tűzik ós fizetik ki, a célprémiumot egyszeri feladat teljesítésére tűzik ki. Gyakran előfordul, hogy valamilyen célkitűzés teljesíté­sére ott ösztönöznek, ahol erre nincs meg a dolgozók le­hetőségé; illetve á kitűzött' cél teljesítése nem kizárólag tőle függ. Például, ha egy gép kötött fordulattal mű­ködik, akkor nem lehet a munkást árrá ösztönözni, hogy teljesítse túl az előírt mennyiséget. Ugyancsak kevés a valószínűsége annak, hogy egy munkaügyi osztály dol­gozója befolyásolni tudja a termelt áruk minőségi ala­kulását. Változtatást kíván az a helyzet, hogy jelenleg a prémiumot gyakran csak fizetéskiegészítésnek tekintik és nem kiemelkedő feladatok elvégzéséért kapott jutta­tásnak. Vannak olyan anyagi ösztönzési formák, amelyek Magyar-országon csak kevéssé terjedtek el. Ilyen például az egyéni megtakarítási számla. A textil- és szőrmekon­fekciótiparban bevezették ezt a módszert, amelynek az a lényege, hogy aki az anyagnormákhoz viszonyítva meg­takarítást ér ^ aztj a megtakarítás arányában jutal­mazzák. Külföldön egyéni megtakarítási számlát vezettek be a mérnökök és technikusok számárá is. E számlákon fel­jegyzik a megtakarításaikat, ÚTttgsi, ésszerűsítési javas­Megnyílt az Expressz Bisztró Tegnap délelőtt nagyszámú érdeklődő jelenlétében nyi­totta meg Sárvári Mihály, a Szegedi Szálloda és Vendég­látóipari Vállalat igazgatója a Kölcsey utcában — a 4-es számú italbolt helyén —Sze­ged egyik legmodernebb bisztróját. A szegedi vendég­látóipar! vállalat 2 millió forintot fordított rá. Rédei Ferenc, a Szegedi Tervező­vállalat fiatal tervezőjének elgondolása alapján építette a szegedi építőipari vállalat az új üzletet. Az új üzlet reggel 6-tól este 9-ig tart nyitva. Húsz évvel ezelőtt történt Szomorú évfordulóra em- dás érte. Már az első, szin­lékezhet napjainkban Üjsze- te teljes egészében megbéní­ged. Húsz évvel ezelőtt tör- totta a gyárat, többek kö­tént. Romok és roncsok bo- zött tönkrement az üzem rították az utcákat az át- vérkeringését biztosító gép­élt borzalmak vonták kese- és kazánház is. rűre az emberi arcok baráz- A háborús gyárvezetőség a dáit. Mély volt a fájdalom, bénítási parancsnak ele­Az újszegedi szövődében get még zakatolt néhány gép, de gyár a légitámadások tönkretették nak téve, megkezdte a anyagainak, árui­elszállítását. A még GYORSPOSTA * GYORSPOSTA GYORSPOSTA * GYORSPOSTA Elromlott pinceajtó Idős, beteges, nyugdíjas em­ber vagyok. Pincém ajtaja el­romlott. Javítgattam, de már nem bírom megcsinálni, és annyira rossz, hogy használ­hatatlan. Kevés nyugdíjam­ból nekem nem áll módom­ban kijavíttatni, és nagyon szeretném, ha az Ingatlanke­zelő Vállalat segítene rajtam. Molnár Sándor Lechner tér 7. Olajos illések Augusztus 3-án délután fél 6 órákor a Dorozsmára induló autóbuszt kicserélték és egy olajos, kormos buszt bocsátottak rendelkezésünkre Igaz, a kalauz nagyon ud­variasan mentegetőzött, és gyengéden figyelmeztette az új felszállókat, hogy a kocsiülések olajosak, de ez számunkra sovány vigasz. Állva utaztunk, rázott nagyon a busz és valamennyiünk keze csupa kormos, olajos lett. Krizsány Lászlóné KiskundorQZsma, Kossuth u. 38. a munkatermek nagy részét, épségben maradt érté­s a háborús gyárvezetőség kes — elsősorban fonodái — már megkezdte a fonoda gé- gépeket leszerelték. A gyár peinek leszerelését. előtt, a Tisza vizén horgony­, , r , , zó két uszályra, mintegy 20 Gépek a 1 isza Jeneken vagonnyi gépet raktak fel. ... ,. . , _ . A Vörös Hadsereg gyorsan Az újszegedi kenderszovő- közeleí,ett gzeged felé. Igy gyárat 1644 elején egymás aztán a gépek elszállítására után három súlyos légitáma- nem maradt idő, s a kivonu­ló németek az utolsó pilla­natokban elsüllyesztették az uszályokat. Ez idő alatt az űj,szegedi gyár épületeinek 75 százalé­ka rommá vált. Gépparkjá­nak 60 százaléka vagy tel­jesen megsemmisült, vagy súlyosan megrongálódott, A gyár: 35 szövőgép A tönkrement gyár 1944. október 11-én szabadult fel. Néhány nap múlva a meg­alakult Magyar Kommunis­ta Párt héttagú üzemi ta­nácsot bízott meg a még nem létező gyár vezetésével. Nehéz, fáradságos, de szí­vós munkával megkezdődött a romok eltakarítása. Mint­egy hatvan ember dolgozott maradék erejét megfeszítve, hogy újból termelhessen az üzem. Majd a gyár egyik sértetlen zugában felszerel­tek 35 szövőgépet, s ezzel megindult a termelés. Az Angol—Magyar Bank Rt érdekkörébe tartozó vál­lalat tőkés megbízottjai csak A 2-es számú házkezelő­ségen Szabó Kálmán né a kérésre a következőket vá­laszolta: — Hivatalos bejelentés hozzánk nem érkezett. Kér­jük bérlőnket, jelentse be panaszát és mi a lehetőség­hez képest segítséget nyúj­tunk. néhány hónap után jelent­keztek. Előzetesen a károkat felmérve úgy döntöttek, hogy helyreállítják az új­szegedi üzemet. A tervszerű helyreállítási munka 1945. július elsején indult meg. Négymilliós veszteség • 1946 szeptemberében meg­kezdődött a gyár előtti Ti­sza-parti részen „ elsüllyesz­tett két uszály bonyolult víztelenítési munkálata. Alig két hónap alatt megtörtént valamennyi fonodái géprész kiemelése és a viszonylag épségben maradt hátsó fo­xi ódaépületben megkezdődött a komplett fonodái üzem felszerelése. 1947 év végéig lényegé­ben befejeződött az újjáépí­tési program jelentős sza­kasza. Működött a kazán- ée a gépház, a törő és tiloló üzemrészek. Dolgoztak a Ti­sza pusztításától megmentett fonodái gépek. Helyreállítot­ták a cérnázó épületét. Föld­szintjén a cérnázó gépek, emeletén pedig a láncorsó­zó és felvető gépek mellett dolgoztak a munkások. El­készült az épület második emeletén az 1000 személyes kultúrterem. S zakatoltak a rendbe hozott szövődé épüle­tében a főként roncsokból talpraállított szövőgépek. Ez a nagymérvű és vi­szonylag gyorsütemű újjá­építés felülmúlta a vállalat erejét. A pénzügyi egyen­súly felbomlott S amikor 1948 márciusában államosí­tották az újszegedi üzemet is, a munkásság súlyos anyagi terhekkel — 4 millió forintos műit évi veszteség — vette át az üzem vezeté­sét M. Ki mit tud vetélkedő Újszegeden Beszéltünk a Takaréktár nek el, mert az ülések elöl utcai forgalmi iroda ügyele- olajosak. Ilyen eset a forga­tesével, a kalauzzal, Balogh lom zavartalan lebonyolítása Imre Jorgalomvezeiövel. A érdekében előfordulhat, azon­. ... ... . , , . i . i jelzett időben valóban egy bar a 10-es számú AKÖV tataik gazdasagosságát és e megtbkantasok bizonyos \ javításról kikerült autóbuszt műszaki szakosztályának . v Y„ „ palekát kifizetik nekik. Nálunk néhány gyárban (így a állítottak sürgősen a forga- mégis jobban kellene gqndos- j dezett a városi KISZ-bizott- táncverseny következtek. If­Kispesti Textilgyárban és a Lőrinci Fonóbán) pályázatokat I lomba de mindössze csak 7 ködnia az autobuszok betse- ság Iskolai Osztálya A ve- jósági zenekarok — a Sze •• " " utas volt, akiket felkért a iéwk tisztántartásáról. Annál - «»-»- — —- ­' is inkább, mert egy ruha tisz­kalauz, hogy az autóbusz títása „agyon megdrágítaná hátsó részében helyezkedje- az utazási költséget. tűztek ki főleg a fiatal műszakiak és közgazdászok szá­mára. A vállalat bizonyos műszaki, vagy közgazdasági feladatait kellett megoldani, illetve a megoldásra javas­latot tenni. A legjobb pályázatokat jelentős összegekkel jutalmazták. Hasonlóan ehhez, a Hajai Pamutszövőgyár­ban is jutalmakat tűztek ki a műszakiak és közgazdá­szok számára, akik a munkakörükkel kapcsolatban va­lamilyen kutatási témáról dolgozatot írtak. A vállalat el­érte, hogy a munkatársak .egy-egy résztémában elmélyül­tek, könyveket, fordítósokat olvastak és bibliográfiát ál­lítottak össze. Végeredményben növelték szaktudásukat és javították a vállalati munka színvonalát. Elvileg az anyagi ösztönzés formája a nyereségrésze­sedési rendszer is, azonban ma már olyan komoly fogya­tékosságai vannak, hogy gyakorlatilag elvesztette ösztönző jellegét A megfelelő ösztönzési rendszer kialakítása és tökéletesítése egyaránt fontos feladata a közgazdászok­nak és munkaügyi szakembereknek. Frank Tibor Augusztus 13-án az Üjsze- műsort tréfás fcenyérevó­gedi Szabadtéri Színpadon verseny vezette be, majd Ki mit tud? vetélkedőt ren- szavalatok, énekszámok és télkedőn a Radnóti Miklós, gedi Diákklub zenekara, a a Ságvári Endre és a Tö- Jellow és a Luna együttes mörkény gimnázium tanulói mérték össze tudásukat A Megyei érdekességek az Országos Mezőgazdasági Kiállításon Csongrád megye termelő- szállítottak őszibarackot — fizetett — levelestől állít­szövetkezetei és állami gaz- most a későn érő fajták leg- ják ki. A gazdag C-vitamin daságai jellegzetes tójnövé- szebb gyümölcseit állítják tartalmú pritamin és a cecei nyeiket mutatják be elsősor- ki. Az extraméretű óriás fehér étkezési paprikából 30 ban az augusztus 28-án nyíló Ford őszibarackok között —30 kilót kért a kiállítási Országos Mezőgazdasági Ki- egyes példányok súlya eléri a iroda, állításon. A szatymazi Béke fél kilót, és a Finn—Magyar Barátság termelőszövetkezetek — amc- Borjú nagyságú liOSOK lyek az idén a legkorábban A juhászataról hires Pan. kotai Állami Gazdaságban már kijelölték a fővárosban bemutatkozó állatokat. A gazdaság szakemberei más­fél évtizedes munkával kau­kázusi és magyar fésűs me­rinói juhok keresztezésével f3 k.ilós ,t,iszai ragadozó je­Folyamatosan érkéznek a tankönyvek Másfél milliós tétel a szegedi diákok könyvszükséglete . Az új oktatásfév közeledte könyveinek 60—80 százaléka nak, s legalább hasonlóan időszerűvé teszi a tanköny- érkezett meg eddig, de a szál- magas összeget tesznek ki. vek szállítását. Már látni le- lítás továbbra is folyamatos. Érdekesség még a "könyv­hét a szegedi iskolák előtt Az általános iskolákhoz ha- piacról*, hogy a Szegedi Ün­tankönyvekkel megrakott au-. sonlóan, a diákok szintén az nepi Hetek idején, más nya­tókat, de a könyvesboltok iskolában igényelhetik a rákhoz képest summásan raktára, is zsúfoltak ezekben tankönyveket. megemelkedett a könyvfor­a napokban az új és új tan- A tudományegyetemi hall- . _ nváron rend­könyvszállitmányoktól. Mint gatók és a tanárképző főisko- g:Uo™- Ezen a nyaro" „ , az 'Áirámf ^KÖrffvferjesztB "t/Kok "tarikönyveiknek jó ró- kivul sok szakkönyv kelt el. Vállalat bolfVezetől tájékoz- sze már júniustól vásárol- Főleg a külföldiek, közülük tatásul elmondták, az új o.k- ható, az orvostanhallgatók is elsősorban a Jugoszláviá­tatási évadban körülbelül tankgnyve|t pedig augusztus bó] érkezett vendégek vásárol­Jnásfélmillio forint erteku , , . tankönyv érkezik Szegedre 20- utan varjak. Ezek a tete- tak sok mezogazdasagi (ker­az általános és középfokú ok- lek az általános és középis- tészeti, gyümölcs- és zöldség- . tatásj intézmények tanulói- kólák másfélmilliós tankönyv termesztési) és ipari szak-1 boi ?J»^zcsok-fot_ko~ s _ i. .. ttottek a tapei Tiszataj Ter- i; Hét kilót hízott az óriás harcsa Még a tavasszal külön "lakosztályt* kapott a Szege­di Tógazdaságban az az óri­ás harcsa, amelyet a Kossuth Halászati Szövetkezet tagjai ejtettek fogságba. Az akkor olyan fajtát tenyésztettek ki, amelyeknek gyapjúfürt hosz­szúsága tíz centiméter. Ezek­ből válogatott tízes "csapa­tot* szerepeltetnek. A ko­rábbi években öt nagydíjat hódítottak el, s most a hato­dikért versenyeznek a bor­jú nagyságú kosok. A nyár tíúzakalászok nak. Az általános iskolai tan­könyvek nagyobb része már Szegeden van, s ezeket au­gusztus 20. után szállítják'ki az iskolákba. Az új tanköny­vekből sem lesz hiány, tanév­kezdésre az általános iskolák tanulóinak minden tanköny­vük meglesz. A gyerekek a könyveket az iskolában vá­sárolhatják meg. A középiskolás diákok tan­forgalmához pluszként járul- könyvet. Fiú ipari tanulókatJ mechanikai cipőgyártáshoz keres felvételre. Minőségi Cipőgyár szegedi gyáregysége Római körút 21. K 459 lentős súlygyarapodást ért el, s 60 kilós nagyságban je­lenik meg a kiállítás ven­dégei előtt Makói hagymabemutató Ízléses hagymakoszorút elején 14—15 kilós gyapjú- mutat be a makói Kossuth bundát nyírtak róluk. Tsz, s ugyanakkor az ex­portra történő csomagolást •4s. Az egyforma nagyságú csokorban válogatott, osztályozott vö­röshagymát ugyanis még a Aratáskor a fertődi búzá- földeken maguk a szedők te­szik píros netzzsákokba, s így szállítják nyolc ország­meloszövetkezet gazdái, hogy ba. köztük tengerentúli álla­igazolják a Tisza menti fekete mokba is. A Csongrád megyei kiállí­tási anyag, a szántóföldi gazdasági növények, a ker­tészeti áruk a maguk sokré­tűségével, látványos, ötletes bemutatásukkal minden bi­zonnyal megnyerik a látoga­tók tetszését, kivívják majd a szakemberek elismerését. T. B. — játszottak szép sikerrel. A műsorban vendégként fel­lépett a Szegedi Nemzeti Színház két művésze, Berdál Valéria és Mucsi Sándor. A vetélkedő azonban ko­rántsem volt zavartalan. Ap­ró zavaró momentumok vet­tek el a műsor súlyából, je­lentőségéből. Például a tech­nikai eszközöket — hangerő­sítőt, magnetofont — ki kel­lett volna próbálni az elő­adás előtt, a műsor menetét pedig nem a színpadon kel­lett volna megbeszélni. S a közönség is — mely java­részből fiatalokból állt — fegyelmezetlenül -viselkedett. Ezeket a hibákat a tehet­ségesen közreműködő diákok és a nagy sikerrel szereplő vendégművészek sem tudták feledtetni. A Ki mit tud? verseny győztesei a közönség szava­zata alapján kerültek ki. A győztesek: Rózsa Sándor, Tárkány Erika és Horváth Lajos a táncverseny győzte­sei, és a versenyen k'vül in­dult Ábrahám István. A nyerteseket egyhetes balatoni üdülés várja. földek acélos kenyergabona­termő képességét. Ezenkívül azt is tervezik, hogy cse­répbe, vagy ládába ültétnek át egy fűszerpaprika-bokrot tele terméssel. Van ojyan tő, amelyen harminc-negyven cső pirosodik. A cukorrépát, amely tavaly 220 mázsás holdanként! termésátlaggal Nemzetközi népzenei tanácskozás Budapesten Pénteken a Magyar Tudo­mányos Akadémián sajtóérte­kezleten ismertették a Nem­zetközi Népzenei Tancs hét­főn kezdődő konferenciájá­nak jelentőségét és fontosabb eseményeit. A budapesti tanácskozásra 32 országból mintegy' 200 kül­földi tudós jelezte érkezését. A legnagyobb számban. 37-en az Egyesült Államokból jön­nek vendégek. A konferencián két főtémát vitatnak meg. Az első: a nép­zene és zenetörténet kapcso­lata. A másik: zenei rendsze­rezések témaköre. Szombat* 1964. augusztus 15. DÉL-MAGYARORSZÁG^

Next

/
Oldalképek
Tartalom