Délmagyarország, 1964. augusztus (54. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-20 / 195. szám

Lakásépítés magánerőből Kevés a házhely — Nincs mindig anyag és kivitelező — A szegedi érdeklődés nem éri el az országos szintet A szeredi nikkelolvasztó üzem Svuletísnap Tíz évvel ezelőtt, 1954. augusztus 20-án csapoltak elő­ször acélt a Dunai Vasmű első martinkemencéjében. Tíz éve folyik a szakadatlan és eredményes munka ebben az üzemrészeben. A közelmúltban átépítették az első martinkemencét. A Dunai Vasmű martinosai értékes és feledhetetlen fe­jezetét írták meg a magyar vasipar történetének. E mar­tinkemence nélkül nem gyárthattunk volna annyi trak­tort, szerszámgépet, munkaeszközt, mint amennyi készült. Rohanó életünk pirosbetűs ünnepnapján, alkotmányunk megszületésének évfordulóján szeretettel gondolunk a tervezőkre, a martinászokra. Sokan kísérik figyelem­mel Csongrád megyében, Szegeden az új lakóházak építését. Sokakat tart feszült érdeklődésben az, hogy mi­kor kapnak ők maguk, ro­konaik, vagy ismerőseik la­kást. A lakásépítésnek ezek a társadalmi ellenőrei azon­ban csak az óriásdarukat, az épülő házakat látják, s ké­sőbb az űj lakókat, akik be­költöznek. De bizonyára azt is figyelik, hogyan valósul meg Csongrád megyében 15 éves lakásépítési tervünk. Fi­gyelmük azonban alig terjed ki arra, hogy milyen költ­ségből épülnek ezek a laká­sok. Vajon megvalósulnak-e Szegeden ötéves tervünk irányelvei, a párt, a kormány határozata, amely hangsú­lyozta, hogy csak úgy kép­zelhető el lakásépítési ter­vünk megvalósítása, ha az állami lakásépítések mellett a lakosság is egyre nagyobb részt vállal az építési költ­ségekből. Az ütem lassú Az elmúlt négy évben tíz­ezer lakosra Csongrád me­gyében és Szegeden 25,8, or­szágosan — a budapesti építkezések nélkül — 43,9 lakás építése jutott a magán­építkezésekből. A községek­ben számszerint és a lakos­ság számához mérten is több lakás épül magánerőből, mint a városokban. Az ál­lami kölcsönnel épült laká­sok száma is évről évre nő a tisztán magánerőből épült Szentesen a családi ház épí­lakások rovására. Négy év tésére jelenleg nem tudnak alatt Szegeden 1275 lakás állami házhelyet biztosítani, épült magánerőből. A Cson- A községek közül elsősorban grád megyében évenként át- a Szeged környékiek —, kis­lagosan befejezett 1120 la- kundorozsmaiak, sándorfal­kásból a községekre jut 570, a megye városaira 230, Sze­gedre 320. Az építkezések számából és területi elhe­lyezkedéséből megállapítha­tó, hogy a magánépítkezések üteme az állami erőből tör­tént építkezésekhez mérten lassú és nincs arányban a lakásellátottság jelenlegi helyzetével. Igaz, hogy a magánépítke­zések ütemét több tényező kedvezőtlenül befolyásolja. Az építtetők nem minden­ben kapnak támogatást. Sok gond van a házhelyszerzés­sel, anyagellátással, sőt az állami építési kölcsön meg­szerzésével is. Visszatartó hatással van az építkezések­re a magas önköltség és időnként a kivitelezőhiány is. Nincs állami házhely A házhelyellátással kap­csolatos nehézségek elsősor­ban a városi építkezőket érintik. Az elmúlt fél év vé­gén az építtetők rendelkezé­sére állt 1700 állami ház­helyből Csongrád megyé­ben mindössze 200 volt a városokban. Szegeden és Szovjet opera születik a Balatonnál Drmtrij Sosztakovics, a világhírű szovjet zeneszerző Magyarországra indulása előtt nyilatkozott terveiről. Elmondotta, hogy nemrég fe­jezett be két kvartettet, s most készül hozzáfogni a Csendes Don című operához, a Solohov-regény harmadik és negyedik kötete alapján. „Magyar barátaim jóvoltá­ból alkalmam nyílik a Bala­ton partján pihenni. Ott el­készítem munkatervemet az operával kapcsolatban. Re­mélem, hogy mire visszajö­vök, lényegében kész lesz a librettó.. Sosztakovics az ősz folya­mán a Donhoz is el akar lá­togatni, hogy eleget tegyen Solohov meghívásának. „Ko­zák-dalokat szeretnék halla­ni ott, ahol azok születtek és a nép ajkán élnek. Minél több tanácsot akarok kapni magától a halhatatlan re­gény szerzőjétől." Szlovákia ma A Stíovák Nemzeti Felke­lés óta eltelt két évtized — két évtizednyi munkát képvi­sel. Húsz éve már; hogy a szlovák nép fegyverrel kezé­ben felkelt a fasiszta uralom ellen, az új Csehszlovákiáért. 1944 augusztusának azon történelmi pillanatára még egy háborús év következett. Azután pedig a szabadság ti­zenkilenc éve. Igen rövid tör­ténelmi szakasz, de mégis elegendő ahhoz, hogy egy nagy terület térképe megvál­tozzék. E tizenkilenc év alatt felépült 250 új ipari üzem, 15 vízerőmű a Vág folyón körül­belül 500 MW teljesítménnyel, a Keletszlovákiai Vasmű Kas­sa mellett, amely befejezése után a világ tíz legnagyob­bika sorába lép, nitrogéngvár a délnyugat-szlovákiai Vág­sellyén. amely egymaga két­szer annyit fog termelni, mint az eddigi csehszlovák nitrogéngyárak összesen, a Slovnaft vegyi üzem Bratis­lava mellett, amely főleg a Szovjetunióból olajvezetéken áramló nyersanyagot dolgoz­za fel, s a lakóépületek tíz­ezrek viak, röszkeiek — házhely­ellátottsága a leggyengébb. Az is gátolja az építkezések ütemének növekedését, hogy a házhelyek többnyire köz­művesítetlen, illetve azoktól távolfekvő területeken van­nak. Egyes községekben csak feltöltéssel hasznosít­hatók a telkek, vagy mint Mórahalmon, kertművelésre alkalmatlan szikes talajú házhelyek állnak az építte­tők rendelkezésére. Támogatás szükséges A magánerőből történt építkezéseket érzékenyen érinti a hiányos és rendszer­telen anyagellátás. Ez év ele­jén például nem volt ele­gendő tégla, több helyen mész, cement, betongerenda. Elsősorban az anyaghiány miatt húzódnak el az épít­kezések. Az elmúlt évben befejezett lakások építése községekben átlagosan 17, városokban 14, Szegeden 18 hónapot vett igénybe. A magánépítkezések előse­gítésére juttatott állami köl­csönök összege az utóbbi négy évben jelentősen meg­nőtt. Tavaly például 58 mil­lió forintot fordítottak ilyen célra Csongrád megyében. Ez az 1964. évinek közel négyszerese. A rendelkezés­re álló hitelkeret az igénye­ket az elmúlt évben sem elé­gítette ki teljes mértékben. Az idén már az első fél év végén sem volt lehetőség építési kölcsönök folyósítá­sára. A magánerőből történő la­kásépítkezések, mint a ta­pasztalatok is mutatják, kö­zös nevezőre hozzák az egyé­ni és népgazdasági érdeket. A lakosság általában igen nagy érdeklődést tanúsít a magánerőből történő lakás­építkezések különböző for­mái Iránt. A Csongrád me­gyei, szegedi érdeklődés még nem éri el az országos szin­tet, ezért a jövőben gazda­sági szerveinknek, a taná­csoknak az eddigieknél még jobban kell támogatniok ezeket a mindenképpen hasz­nos építési formákat N, P. Víz alatti televízió Elkészült a víz alatti televíziós berendezés kísérleti pél­dánya a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet víz­építési kutatási osztályán. Kránitz László főmunkatársa konstruálta az újfajta tele­víziós készüléket. Túri László műszerész és Starosolszky Ödön tudományos főmun­katárs víz alatti felvételre készítik a kamerát. Elő a kombinált fogóval! Ott van a motorkerékpárok szerszámtáskájában, a poli­technikai készletben, nem tud dolgozni nélküle sem a mo­torszerelő, sem a villanysze­relő, elengedhetetlen tarto­zéka a jól felszerelt háztar­tásnak is az egyetemes-fogó. Csípni, vágni, fogni, s drótot hajlítani egyaránt lehet vele. — Itt készül 1960 óta a kéziszerszámgyár szegedi te­lepén — mondja Juhász Gé­za főmérnök. — három mé­retben, évi egymillió darab. Évenként egymillió darab Alapanyaga az edzhető acél télen is szinte kibírhatatlan a meleg. A csiszolóban nagy a por. E helyen csak napi 7 órát dolgoznak. o Hetven ember két műszakban Kétharmada külföldre kerül Szó esett már róla; hogy évente egymillió egyetemes fogót gyárt a szegedi gyár­egység. Ez a mennyiség ösz­szes gyártmányaiknak több mint a felét teszi ki. Nem­csak a hazai piacot látják el vele, a termék 75—80 száza­Imetehátí akombináltfogö Tse^^^i kel formázzák ki, majd a két sarlóknak, Dél-Ázsiában épp­fél szárat összeszegecselik, úgy használják a magyar Ezután marják bele a szük- kombináltfogót, mint a nyu­séges hornyokat, éleket fúr- gat-európai országokban, ják ki a csípőrészt, élezik és Éppen ezért fontos feladat egyengetik. a gyártás és a gyártmány Az aránylag lágy anyagot fejlesztése is. Ami az előbb keménnyé kell edzeni. De említett feladatot illeti, a kö­nem mindegy, hogyan. Ha az zeljövőben helyeznek üzembe széntartamú acélszál, melyet egész fogót felhevítenék, s egy úgynevezett indukciós be­egy budapesti üzemben ko- lehűtenék a szár rideggé vál- rendezést, mely villanyáram vácsolnak ki a fogó forrná- na, s könnyen elpattanna, segítségével edzi a fogókat, jára, s teszik alkalmassá a Csak a fejet edzik. Azt is Megszűnik tehát az itt dol­további megmunkálásra. Nem olymódon, hogy minél kemé- gozó munkások höártalma. készítenek „jobbos" meg nyebbé váljék ugyan, mégse Megfelelő elképzelések „balos" fogoszarat mert bar torjon el. születtek a gyártmányfejlesz­igy valamivel tobb anyag _ téssel kapcsoiatban is, sőt kell hozza, mégis egyszerub- egynémelyik terv már meg is valósult. Ujabban a fogók részének nikkelezik a is — ez közismert neve — szegedi specialitás. Ki gon­dolta volna? De ha már tud­juk, ismerkedjünk meg azzal is, miként készül! o Alapanyaga edzhető, nagy bé teszi a forgácsolást. A forgácsoló-műhely m£r A negyedik művelet az 's*zegedt"ü^mb'en' működüu ^^IZt^l^^ feTét, T nyelét TtTattszó Űj lakóházak Bratislavában Szlovákia fővárosában fogó felületeit leköszörülik, lecsiszolják, a fejét egészen finomra, fényesre. A szárát gaf voSáf beVThamexapnortfa" tén ^vítani fogják, a fogó­gax vonjaK De, s na expo. ira „wtóttiir f„t anyaggal borítják. Így e szer­szám sokkal tetszetősebb. A csomagolás minőségét szin­kat egyenként erősítik fel műanyagfóliával egy kar­Maevár""szab- tonlapra, s a darabokat Íz­Magyar £>zap Iéses> szfnes címkéjü dobo_ szánták, próba alá vetik, megfelelő-e elektromos szi­getelése? A ványok ugyanis nem írják kb helvezik el elő a villanyáram elleni vé- z°*Dan helyezne el. dettséget, de ha valamelyik külföldi rendelő megköveteli, eleget tesznek az igénynek. Kész a kombináltfogó. Meg kell igazítani a csa­Most már csak csomagolni pot? El kell csípni a villany­kell fél tucatjával vagy ötö- drot vegét? Nmcs késznél sével dobozokba rakni, s to- ™egfGleI0 kulcs- Pfedig ki keU vábbküldeni a Szerszám- és tisztítani a motorkerékpár Kisgépértékesítő Vállalatnak, amely raktározza és kész­letezi, a VASÉRT révén el­juttatja a hazai vásárlókhoz, a FERUNION közvetítésével a külföldiekhez. Amíg a forgácsolástól a kiszállításig eljutunk, körül­belül 70—75 ember — szak­gyertyáját? Elő a kombinált­fogóval! Aki egy kicsit is szeret barkácsolni, aki nem szalad minden apró javítani valóval szakemberhez, an­nak leghasznosabb szerszám­ja, szinte barátja a kombi­náltfogó. Ugye kár lett volna elhall­munkások és betanított mun- gatni miként készül, hogyan kások — kezén megy át a jut el hozzánk a szegedi ké­S^S^J^SS^ zis-számgyárból? ben, kivált ilyenkor, de még Fehér Kálmán Csütörtök, 1964. augusztus 20. DÍL-MAGYARORSZAG 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom