Délmagyarország, 1964. július (54. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-15 / 164. szám

A javaslatok valóra válnak Új lépcsők, sportpályák, vidám műsorok a partfürdőn Nehéz dolga van a szegedi fürdővállalatnak. Partfürdő­jét és úszóházait — a legidő­sebb generációt kivéve — csaknem valamennyi szegedi rendszeresen látogatja. Csúcsforgalmi napokon 40 ezer ember pihen a fürdő­kán. Ha valaki nyugalmat keres, az a legkisebb rend­zavarásnál méltatlankodik, kéri a panaszkönyvet, vagy szóban mondja el észrevéte­leit. Nem fukarkodnak a bí­rálattal. Bárdos Miklós, a fürdővállalat igazgatója na­ponként jónéhány levélre vá­laszol. A panaszkönyv be­jegyziéseit, a szóban elhang­zott közérdekű javaslatokat figyelembe veszik. Vannak rendbontók barátai valamint a Póruljárt cirkuszigazgató című bábjá­ték szerepel. A fürdővállalat egyéb meglepetést is tartogat a szegedieknek, valamint a vá­rosba érkező vendégeknek a sszabadtéri játékok idején. Minden ötszázadik és ezredik vendég ajándékot kap. A bérletesekről sem feledkeztek meg, az ötszázadik, illetve az ezredik jegyet váltó ven­déget követő bérlettulajdo­nost ls megajándékozzák. 1 Június 14-én a Béke úszó­ház egyik vendége a panasz­könyvben szóvá tette, hogy az úszókosarakba vezető lép­csők nem biztonságosak. Nyolc nap múlva a fürdő­vállalat igazgatója levélben közölhette, hogy valamennyi úszóház lépcsőjét kijavítot­ták. A versenyuszoda egyik törzsvendége javasolta, hogy a korábbihoz hasonlóan fe­jelő-pályákat alakítsanak ki. Néhány hét múlva ez a kí­vánság is teljesült. A part­fürdőn, ugyancsak a vendé­gek kérésére kis sportpályá­kat építettek. Már leverték a röplabdapályán az oszlopo­kat, rövidesen a háló is rá­kerül, birtokukba vehetik e sport kedvelői. Tavajy sikert aratott a va­sárnaponként rendezett vi­dám esztrád műsor. Idén a szabadtéri játékok idején felújítják és lényegesen szín­vonalasabb műsorral szóra­koztatják majd a vendége­ket, mint tavaly. A Szegedi Nemzeti Színház művészei közül szombaton é6 vasárnap délután 5 órai kezdettel Bá­nyász Ilona, Berki Irén, Hor­váth Anna, Mére Ottilia, Ka­tona András, Károlyi István, Káldor Jenő, Mucsi Sándor, Székelyhídi György lépnek fel, ezenkívül Kovács Gyula, a Szegeden jól ismert mű­vész és Kiss Gyula táncdal­énekes. A felnőttek szórakoztatá­sán kívül a legkisebbekre is gondolt a fürdővállalat. A partfürdőn a pancsoló köze­lében a színház művészeinek műsorával egyidőben a báb­színház szerepel. Műsorukon Mackó Mukik hadakoznak, Elátkozott malom, Vidám medvebocsok, Kiskacsa és Az utóbbi időben feltűnően sokat vitatkoznak az úszóhá­zak vendégei és az itt dol­gozó alkalmazottak. Legtöbb­ször a jogokon és kötelessé­geken. Mert például jelenleg a fürdőszezon kellős közepén vagyunk és még sok csónak­tulajdonos nem egyenlítette ki számláját, s belépéskor nem hajlandó megvenni ma­ga és vendégei részére a belépőjegyet. A csónaktáro­lás is sok vitára ad alkal­mat. Különös jogokat sze­retne élvezni néhány csó­naktulajdonos, egyik úszó­házról tetszése szerint akar a másikra átköltözni. Ez pe­dig lehetetlen, hiszen meg­határozott számú vendéget tudnak csak fogadni az ús2ó­házakon. A fürdővállalat alkalma­zottat panaszkodnak. Köte­lességük teljesítéséért sok szemrehányást, durva szava­kat kapnak. Így például az egyik nővendég drasztikusan válaszolt, amikor a fürdő­felügyelő kérte, hogy ne ka­paszkodjon a bólyába. A sza­badstrandról sokan mennek át jegy nélkül a partfürdő­re és amikor ezért az őr szól, hangoskodnak a rendbontók. Az utóbbi időben több bér­letet bevont a fürdőővállalat, mert a tulajdonosok — Sz. K., B. Zs., H. Z„ dr. Cs. M.­né, B. M., G. Gy. — bérletü­ket idegeneknek adták át. m A rendbontók szerencsére kevesen vannak, s mégis za­varják a fürdők nyugodt éle­tét. Mert például tegnap va­laki csupán szórakozásból le­szedte a WC-ajtókat, s a te­tőre dobálta fel. Egy másik alkalommal pedig a napozó­deszkákat a medence vizén találták meg a vállalat dol­gozói. A jó izlésű vendégek érdekében sürgősen meg kell szüntetni ezeket a túlkapáso­kat! H. Zs. Uj magyar tengerjáró: Székesfehérvár a A Magyar Hajó- és Daru­gyár angyalföld gyáregységé­ben kedden délután vízrebo­csátották a MAHART üj 1300 tonnás Székesfehérvár nevű áruszállító hajóját Az űj hajó még» korszerűbb és biztonságosabb mint elődei. A hagyományos egyenáram helyett váltóáramú villamos­berendezéssel szerelik fel, ez feleslegessé teszi külön egyenirányító alkalmazását, kisebb helyet foglal el, így növekszik a hajó szabadtere. Különleges szigeteléssel ele­jét veszik a tűzveszélynek és így a hajó a gyúlékony gya­pot szállítására is alkalmas­sá válik. <Válmz&t az illetékes Van-e „tavasz" az étrendben? A Dél-Magyarország júni­usban Van-e „tavasz" az ét­rendben? címmel cikket kö­zölt. Ebben vizsgáltuk, hogy a szegedi vendéglőkben, va­lamint általában a közétkez­tetésben rendszeresen szol­gálják-e fel a friss zöldségfé­léket. Cikkünkre a MÁV Utasellátó Üzemi Vállalat fő­osztályvezetője, Murai János — az Utasellátó szegedi ét­termével kapcsolatosan — a következőket válaszolta: Vizsgálatunk során megál­lapítottuk, hogy a cikk ránk vonatkozó része helytálló. Az üzem helyettes vezetőjét, mi­vel az étlap összeállítására nem fordított kellő gondot, felelősségre vontuk. Utasítot­tuk, hogy állandóan szere­peljen friss zöldségféle, sa­láta az étrendben. Ami túléli a kiállítást Az idei Országos Mezőgaz­dasági Kiállítás állattenyész­tési érdekességei között min­den bizonnyal nagy érdeklő­désre tarthat számot az an­gol rendszerű ketreces tyúk­tartás bemutatása. A londoni Thornber cégtől vásárolt be­rendezések megérkeztek, s mint a kiállítási iroda kö­zölte — az egyik, már az elmúlt években bemutatott tojóházban szerelik fel. Az angol rendszerű ket­reces tyúktartás bemutatója -túléli* a kiállítást is. Ezt a bemutatót még további 10 hónapig látogathatják és ta­nulmányozhatják a szakem­berek. Ugyanezt az időt használják fel arra is, hogy hazai viszonyok között ta­nulmányozzák és ellenőriz­zék a berendezéseket. (MTI) Mesealakok a huszárok mögött KészUlfidés a KlSZ-karneválra Fél hónap van még hátra mögöttük feldíszített lovas­a Szegeden már hagyomá- kocsikon, autókon vonulnak nyossá vált KISZ-karnevál- végig Szeged utcáin a mese­ig. Az üzemekben mégis az alakok, s a népi mondák újdonság lázával készülőd- hősei. nek a KISZ-alapszervezetek Három—négyszáz fiatal ké­tagjal. Még szebb, szinvona- szül arra, hogy hangulatos lasabb, érdekesebb felvonu- szórakozást szerezzen a sze­lást akarnak, mint tavaly pedlcknek s az ünnepi játé­volt. kokra Szegedre látogató ven­Eddig már 40 KISZ-alap- dégeknek. szervezet jelentette be rész- Augusztus elsején tréfás vételét a karneválon. A ké- hirdetőkocsi járja végig a szülódés a legnagyobb ti- várost, 2-án pedig délután 5 toktartás mellett folyik, órakor gyülekeznek a fia­Mégís kiszivárgott a kulisz- talok a Marx téren, ahonnan szák mögül, hogy lovashu- 6 órakor indulnak: végig a szárok vezetik a menetet, s S&má testvük! Betört kirakat A Széchenyi tér és a Nagy A kárt, a 800 forintot a ki­Jenő utca sarkén, a volt Pá- rakattörő segédmunkás, az rizsi áruház helyén a Sze- IKV alkalmazottja részle­ged! Levéltár fiókja műkő- tekben fizeti. A kirakat bér­dik. A kirakatokat közüle- lője, a Szegedi Fotoklub a leknek adták bérbe és azo- kirakat helyreállítási költ­kat a környezetnek megfele- ségét nem akarja fedezni, lő dekorációval, tablókkal Tehát semmi seiji történik a látták el. Hetekkel ezelőtt sebhely megszüntetéséért, az egyik nagy kirakatot haj- Legyen végre gazdája a nalban egy részeg ember ök- betört kirakatnak, s csinál­lével beverte. A tettest egy tassák meg, hogy ne éktelen­önkéntes rendőr elcsípte s kedjék! az ügy bíróság elé került Fekete Jenő Elhanyagolt utcarész örömmel olvastam a Dél- a rossz szakaszon nagy a Magyarországban a „Szép- 6az> í4rni nem lehet. Ezért ixu . , . „„i,A„„„ mind a felnőttek, mind a Ifik a városképen cimű gyerekek kikerüíik ezt a írást, amely fogyatékosságo- ré„zt, s átmennek a másik kat tett szóvá. Egy szeplőről oldalra. Ez azonban, miután én is írok, amit többször nagy az úton a gépkocsifor­szóvá tettünk a tanácstagbe- galom, különösen a gyerekek számolókon, de intézkedés számára veszélyes. Kérjük még nem következett. illetékeseket hogy gon­Rendkívül elhanyagolt ál- doskodianak az utearész lapotban van a Bakay űoskodjanaK az utcarész Nándor utcában a kábelgyár megfelelő rendbehozataléról. oldala felöli utcarész. Ezen HochstSdter Gyula Gazdátlan lakókocsi Hónapok óta a Partizán rekeket nemcsak megrongál­utca 6. számú ház előtt áll jék, hanem leszerelik, egy lakókocsi, 1. számú A környékünkön semmiíé­ÉPFU felirattal. Több válla- le építkezés nincs, ezért latot felhívtam a lakókocsi nincs is szükség lakókocsira, ügyében, de egyik sem tar- Kérjük a lakókocsi gazda­totta sajátjának. A lakóko- h°«y végre vigyék el, csiban így gyerekek ját- s hasznalják ott, ahol szuk­szanak, az üvegeket össze- s4S van rá. törték és lassan a gumiké- Jankovics György Kossuth Lajos sugárúton, a Széchenyi téren, majd Új­szegedre mennek át. Az új­szegedi vigadóban a felvo­nulás után vidám műsoros karneváli bálon szórakoznak a vendégekkel együtt, haj­nali két óráig. A programnak a vidámság mellett komoly oldala is van. A karneváli rendező bi­zottság és a KISZ Szeged vá­rosi bizottsága a jelmezeket értékeli, s az első három he­lyezettet jutalmazza is. A KISZ alapszervezetek lele­ményessége dönti el, hogy ki kapja az első díjat, ami éppen olyan titok még, mint a felvonuló KISZ-isték kar­neváli öltözetei. TOVÁBB TART A MELEG Skandinávia feletti köz­ponttal óriási kiterjedésű an­ticiklon-rendszer terpeszke­dett el Európa légterében és csupán a Brit-szigetek tér­sége, valamint a Fekete-ten­ger partvidéke maradt ki hatászónájából. így a konti­nens nagy részén viszonylag száraz, meleg Időjárás vált uralkodóvá. A Meteorológiai Intézet központi előrejelező osztá­lyén adott tájékoztatás sze­rint a következő 38 óra idő­járását a nagy anticiklon­rendszer határozza meg, sőt valószínűleg legalább pén­tekig nagyobb változásra, időrosszabbodásra nem kell számítani. Noha lesz még nappali felhőképződés, né­hány helyen esetleg zápor vagy zivatar is, az időjárás zivataros jellege gyengülő­ben van. A szerdai hőmér­sékleti maximumok valószí­nűleg 28—31 fok kőzött ala­kulnak ki, s a következő napokban a felmelegedés még fokozódik. (MTI) zők még azt is jelentették a belügyminiszternek, hogy »a Munkásotthonban francia katonák is részt vesznek a gyű­léseken és szinielőadisokon.. .* A lS-éről szóló kémjelentés közölte, hogy a Munkás­otthonban kimondták az általárfos sztrájkot. Ebből tudjuk, hogy a gyűlésen Móra Ferenc is részt vett, s követélté, hogy a franciák és az ellenforradalmi kormány szolgálatá­ban állók ellen a munkásság erélyesen lépjen föl. A szakszervezeti vezetőség a sztrájk követeléseit hét pontba foglalta: 1, Gyülekezési szabadság. 2. Sajtószabad­ság. 3. A Munkástanács elismerése. 4. A forgalom helyre­állítása a fővárossal. 9. A Szegeden székelő "kormány* le­mondása. 6. A toborzás megszüntetése. 7. A politikai fog­lyok szabadon bocsátása. Minden követelés az ellenforra­dalom ellen, a tanácshatalom mellett szól. Már a sztrájk másnapján, 16-án hajnalban Tirts csend­őrőrnagy és Gertoux francia rendőrfőnök egy század szpá­hival és a városi rendőrség tagjaival megszállta a Munkás­otthont, és átkutatta összes helyiségeit. »A padláson — írta Kelemen — 41 db fegyvert, 3 pisztolyt és 600 db töltényt találtak, amit a franciák lefoglaltak és elkoboztak. A Mun­kásotthont szpáhlk vették őrizetbe* Ugyanekkor 22 mun­kásvezetőt tartóztattak le a franciák. Kelemen elégedetten írta naplójába: »A franciák végre észbekaptak. Talán lassacskán csak rájönnek, hogy a mun­kásság vezetőivel kesztyűs kézzel nem lehet bánni.* Gondrecourt megfelelt Kelemen Béláék várakozásának. Parancsot adott a munka fölvételére. A terror, a vezetők elhurcolása lassan megtörte a sztrájkolok egységét, s bár utóbb is voltak itt-ott részleges sztrájkok, az általános sztrájk június 23-án megszűnt. A további sztrájk-agitáció letörésére június 28-án újabb 35 tagú csoportot tartóztat­tak le a franciák. Egy részüket Nagykikindára internálták, másokat 30-án szabadon bocsátották. A sztrájk ezen a na­pon ért véget minenütt. Július 3-án máris távozott Szegedről Gondrecourt tábornok, így a nevéhez ekként lényegében csupán a júniusi sztrájk terrorista eszközökkel való letörése fűző­dik. Utóda, a csupán július 4—20-ig parancsnokló Four­nier ezredes július 10-e körül kivonta a francia csapa­tokat a Munkásotthonból, és visszaadta rendeltetésének. Intézkedéséhez egyébként hozzájárult, hogy jórészt a sztrájk következményeként a franciák is sürgették az el­lenforradalmi kormány átalakítását, és a feudális, roya­lista minisztereknek valamivel demokratikusabb, jobb hirű közéleti személyekkel való kicserélését. Miután a francia kormány megtagadta a Károlyi-kormány támo­gatásit, Károlyt Gyula július 5-én lemondott miniszter­elnöki tisztéről. Ekkor jött szóba P. Ábrahám Dezső mi­niszterelnöki megbízása, s bizonyos szerephez jutottak a korábban „kinézett" polgári radikális ellenforradalmá­rok, főként az aradiak (Varjasy Lajos, Gemeinhardt Márton stb.). Ábraháméit szerették volna megnyerni maguknak a szociáldemokrata munkásság támogatását, ezért július 8-án este a Munkásótthonbah tárgyaltak a vezetőkkel. Bér eredménytelenül, de a kormányt július 12-én mégis sikerült átvenniük. Az árnyalatnyival eny­hébb — éppen ezért csak átmenetinek bizonyult — pol­gári színezetű kormány tovább is a munkásság megnye­résére törekedett. Így került sor arra, hogy július 15-én — ma negy­venöt évé — a szegedi munkások kis ünnepség kereté­ben megnyithatták újra a Munkásotthont. A Délmagyar­ország július l?-i számának Űjra megnyílt a Munkás­otthon című tudósításában ezt olvassuk: „A munkásság bevonulása a Munkásotthonba egyébként egyszerűen, de mégis ünnepélyesen folyt le. Az egyik pártvezetőségi tag felolvasta Juhász Gyulának, a kiváló poétának A Mun­kásotthon homlokára című szép alkalmi versét, amelyet a Délmagyarország közölt A munkások lelkesülten hall­gatták végig a munka gyönyörű himnuszát és meleg ün­neplésben részesítették a távollevő költőt.'' * Öt évvel ezelőtt, a nagy sztrájk negyvenedik évfordu­lója alkalmából a Szakszervezetek Csongrád Megyei Ta­nácsa és a Városi Szakmaközi Bizottság emléktáblával je­lölte meg a sztréjkharcok emlékezetére az egykori Mun­kásotthont. Kár, hogy „a Munkásotthon homlokára" elfe­lejtették fölvésni a költő versét vagy legalább egyik sza­kaszát. Még mindig nem késő. A költő szava máig vissz­hangos: A MUNKÁSOTTHON HOMUOKARA KI Itt belépsz, templomba lépsz Ibe, Szentség a munka és erö, Ez a Jövő nagy menedéke, Embert egekbe emelő. A munka a rend és a béke, Az életünknek lelke ő. Csak az bitang és az hazátlan, Kl here módra él magában! KI Itt belépsz, jövőbe lépsz be, Mely millióknak ád Jogot Vérért, verítékért cserébe, Hogy legyenek mind boldogok! Hogy e gyalázott Ember képe Ragyogjon, mint a nap lobog! S a munka ne legyen robot csak, De hl-Musza a dolgozóknak! Kl Itt belépsz, hozd el magaddal Piros zászlónak a reményt, Ki itt klmégysz, vidd diadallal A mély hitet, vidd szerteszét! Dolgozni (öl mind, lankadatlan, Amig az élet fénye ég! Hirdessük: itt nem boldogul más, Csak aki alkot, aki munkás! * A Berlini körút 16. ni. ház nem sokáig maradt meg a szegedi munkásság kezében, Az ellenfórradalom hamaro­san visszavette, és újra kaszárnyát csinált belőle, 1920. áp­rilis 20-án el kellett hagyniok és átköltözniük a Maros u. 4. sz. öreg, történelmi múltú „kiakaszinóba", mely a Bach­korszakban a nemzeti ellenállás egyik szegedi fészke volt. Ebben a vizes falú, rozzant házban tanította a munkáso­kat Juhász Gyula, s itt kezdett ismerkedni a munkásmoz­galommal József Attila is. Csak 1926. augusztus 1-én nyílt meg a munkások filléreiből épített Hétvezér u. 9. sz. alatti új Munkásotthon, amely viszont Radnóti Miklóst látta később gyakran falai között A szegedi szocialista párt összvezetősége 1919. július 20-án tartotta meg a sztrájk után első ülését A Délma­gyarország július 22-1 számának tudósítását Idézzük: „Az ülést Bene János nyitotta mag. Ezután a munkásdaláxda énekelt Majd Kéri Juliska elszavalta Juhász Gyulának ,A Munkásotthon homlokára' című alkalmi költeményét..." Július 31-én tartotta a szegedi munkásság Petőfi-ün­nepét. Erről a Délmagyarország augusztus l-l beszámolója így szól: „Petőfi emlékezetének méltóan hódolt csütörtö­kön a szegedi munkásság. A Munkásotthon nagyterme színültig megtelt. Az esti ünnepségen különösen lelkes volt a hangulat. A program minden egyes számát szinte áhítattal figyelték. Móra Ferenc .Petőfi a miénk' címen írt gyönyörű prológot. A legszebb verssorokat külön is megtapsolták. Rendkívüli hatása volt Juhász Gyula em­lékbeszédének, amelyet a szabadság nagy költőjéről mon­dott. Egyes passzusaira percekig tartó taps viharzott föl. Éppen ilyen emelkedett, szívből lelkesítő hangulatban hallgatták a többi előadót, Szalay Antalt, aki Petőfi-ver­seket szavalt, Eidus Bentián értekezésének felolvasását: A könyvekről és az igazi költőkről, a munkásdalárda szép /együttesét, amelynek érdeme az énekesek buzgalma mel­lett jórészt Schwach karnagyé." A Friss Hírek is kiemeli „Juhász Gyula eredeti gondolatokban gazdag, lángoló hév­vel elmondott ünnepi beszédét..." Másnap az egész ország arra a sorsra jutott, amire május elején Szeged. Szerda, 1964. július 15, DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom