Délmagyarország, 1964. július (54. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-16 / 165. szám

y Hogyan élnek ma a szegedi textilgyárak fiatal dolgozói? ísték a Uc€*% • — Egy riport vagy cikk min­dia egyedi esStet muUtt föl: egy ember életéből példáz­meléstől, Kétszer ennyi a segédmunkás, mint a szak­munkás; e két kategória zá egy-egy társadalmi réteg együtt a megkérdezettek há­életét. A statisztikák viszont romnegyedét teszi kl, A töb­ez ország. országrész vagy bi felerészben szakmunkás­tanuló, felerészben műszaki és irodai dolgozó. Legjobban a férfi szakmunkások és mű­szaki dolgozók keresnek, utánuk a szakmunkás szövő­nők, majd a segédmunkások, aztán a nöi segédmunkások, így'égy csoport átlaga között mintegy 190 forintnyi különb­ség lehet. Egyik csoportból a másikba átjutni van lehető­ség; a nőknek például egy 120 órás szakmasftó tanfo­lyamba kerül. A műszaki és irodalmi dolgozók mind, a szakmunkások majdnem mind Szegeden élnek: a falu­siak többnyire segédmunká­sok. Aki közülük szakmun­kás, műszaki vagy irodai dol­gozó lett, általában betele­pült Szegedre, nyilván meg alapozottnak érezve Itt a jö­vőjét. társadalmi réteg, nagyobb csoport adatainak összessé­géből emelik ki a jellemző vonásokat, Valamiképpen köztes utat jelent egy ki­sebb tömegre kiterjedő Vizs­gálat, ahol a Vizsgáló nem­csak a kitöltött kérdőívek adataiból általánosíthat, ha­nem egy-egy érdekes arc is élőtűnik, Mégis, Itt a csoport együttes arca a jellemző, a közös vortások. \ A gyárak vonnák a falusi fiatalokat szeged ieiiemző ipára a textilipar. Riportalanyunk: a fiatal textilgyári dolgozók. Közelebbről száz KlsZ-ista haróm textilüzemből. A fia­tal szó tartalma: 20,3 év át­lagos életkor, ami azt jelen­ti, hogy a megkérdezettek kö­zött akad 15 és 35 éves ls, de számuk a 30—21 évhez közelítve sűrűsödik. Száz fö nem nagy tömeg, mégis meg­közelítőleg már jellemzőnek fogadhatjuk el az 6 válasza­ikból kiolvasott adatokat ál­talában a fiátál szegedi tex­tilipari dolgozókra. 73 szá­zalékuk Szegeden. 27 pedig a környező falvakban lakik. De igazán esaik nem sokkal több, mint felük szegedi, mi­vel 2l százalék albérletben vagy rokonoknál lakik a Vá­rosbán: szülei tehát falun élnek. Az érettségizett falu­slak például kivétel nélkül beköltöztek a városba. A textilgydrak munkaerejük jelentős réséét a környető falvakból nyerik — a mun­kásosztály számszerűleg je­lentősen a parasztságból gya­rapodik —, S áki már a vá­rosban dolgozik, az rendsze­rint Itt szeretne letelepedni is. ^ Családalapítás és kereset Egyébként tták 13 százalé­\ Egy lakásra három fő Jut Arra a kérdésre érkezett válaszokból, hogy hányan laknak otthon, ez tűnik kl, hogy egy lakásra 3,02 fő jut, 100 lakóhely közül 13-ban van fürdőszobi is. Minden ti­zedik fiatal dolgozó rendel­kezik saját főbérleti lakással, ezek egy kivételével családo­sak, többnyire összkomfortos, szövetkezeti lakáshoz jutot­tak, A többi családos falusi és a szülőknél lakik. Noha íz­lésük a jelek szerint most változik etekintetben, az ön­álló modern lakás felismer­hető igény, Egy kérdőíven például ilyen válasz volt: „Se moziban, se színházban nem voltam, mert a szövetkezeti lakásra spórolok, amelyben lakom." A megkérdezettek na®í®!5b azonban még kuk házas: a legfiatálablTnős ™eánházban lakna szíveseb­férfi 24 éves, míg a legfiata- öen­\ Tr, rádió, új»ágok Nemcsak a szülőkhöz való viszonyra, de helyzetükre, önállóságukra ls jellemző, mennyi pénzt adnak haza a szüleiknél lakó fiatalok. 08 százalék lakik szülőknél, kö­zülük minden tizedik adja haza egész keresetét, egyhar­madrészük ellenben semmit. A többiek különböze mérték­ben járulnak a családi költ­ségvetéshez. Ez a hozzájáru­lás átlagosan 700 forint. Részben gazdasági körül­ményeikre. részben a műve­lődésre jellemző, hogy több mint 90 százalékuk rendsze­res újságolvasó (előfizető), 80 százaléknak van rádiója és körülbelül egyharmaduknak televíziója otthon. Az már helyi érdekesség, hogy leg­többen a Dál-Magyararorszá­got olvassák. Második helyen a Magyar Ifjúság áll, több mint negyven százalékos ol­vasottsággal. % Minden ötödik továbbtanul Ha már művelődésnél tar­tunk, erre ls vannak jellem­ző számok. 14 százalék nem fejezte be az általános isko­lát, viszont 17 százalék érett­ségizett. örvendetes, hogy so­labb férjes nő 21; kétszer annyi nő ment férjhez, mint amennyi férfi nősült közü­lük. A nők között mér két elvált is van, 22, illetve 23 évesék. A családosok több­nyire egy gyereket nevelnek, mindössze 3 helyen van 3 gyerek, A száz főre összesen 16 gyerek jut. Ügy tetszik, a családalapítás alsó határa az érettebb életkor felé toló­dott. Vajon összefügg ez a keresettel? A szakmunkás tanulók kivételével 1000 fo­rihton felül keresnek 1700­ig. Az átlagos kereset 1220 forint náluk (a gyári átlag egyébként 1300), mivel sok a segédmunkás közöttük, ösz­szehasonlításl támpont: 1937 előtt az állagkereset 980 fo­rint volt ezekben az üzemek­ben. Ha évjáratonként vasz­szük: a 20—23 évesek átlag­keresete 1200 fölött, a 23— 34 éveseké 1300—1800 kö­zött van. így feltehető, hogy a családalapítás a kereset­tel ls összefügg: ma már en­nék megalapozására töreked­nek. % Legjobban a férfi asakmunkások keretnek De a kereset a beosztástól függ —, s ezen belül a ter­Lj műsor bemutatására készül a Deszki Délszláv Dépi Együttes Nygy fába vágta fejszéjét a Deszki Délszláv Népi Együttes. A nyári „holt-sze­zon"-rs is zsúfolt programot állítottak össze. Nemrégiben irodalmi estet rendeztek szerb nyelven, melynek műsorét több Sze­ged környéki faluban és köz­ségben is bemutatták. Jelenleg új előadásra készülünk — mondja Rádity Véllmir, az együttes vezető­je. A 14 főből álló együttes augusztus 20-án, a Csongrád megyei MBszöv szövetke­zeti napján lép fel Makón. Itt mutatják be a* üj, egy­felvonásos délszláv tánc­szvitjüket. A próbák már megkezdőd­tek. Hetente két alkalommal tartanak a fiatalok öeszpró­bét. Ezenkívül délszláv irodat­mi estet is rendeznek Desz­ken. A magyar nyelvű Iro­dalmi esten ő. Nuslcs ju­goszláv író Jókedvemben ír­tam című szatíráját adják elő. T. L. kan vesznek részt általános ás középiskolai vagy egyete mi levelező, illetve esti tago­zaton «z oktatásban munká­juk mellett: kereken minden ötödik továbbtanul. Legtöb­ben szakmájukkal kapcsola­tos technikumban, tehát élet­cél érdekében, Több mint BG százaléknak van saját könyv­tára — egy főre átlagosan mintegy félszáz könyv Jut. De a faluslaknak csak fele annyi könyve van, mint a szegedieknek. Egyébként majdnem mindenki rendsze­res mozilátogató, háromne­gyedrészuk olvas ls rendsze­resen. valamivel kevesebben — és jóval ritkábban — jár­nak ellenben színházba, Kép­zőművészeti kiállításon és hangversenyen viszont na­gyon kevesen voltak, noha a könnyűzenét és az operettet nagyon ls kedvelik. Műveltségük részletelnek, ízlésüknek vizsgálata nem ke­vésbé érdekes. De már az ál­talános képből ls látható, anyagilag és műveltségben mennyit fejlődött helyzetük ftz utóbbi nyolc évben. Látni törekvéseiket és problémái­kat — aat, hogy hol segíthe­tünk , N, F. r »..i. • — Díszlet és mondanivaló Bakó Józaef a Jolianna a máglyán színpadképéről Bakó József nemcsak dísz­lettervező, hanem szcenlkus ls. A kor színháza nagy bo­szorkánykonyha, Alkimistá­jának tudományosan ls is­mernie kell az anyagot, ami­vel dolgozik. Különösen ak­kor, amikor ez a művészet Is új kifejezések, új forma Je­gyek kifejlesztésére törek­szik, Bakó József a Nemzeti Színház díszlettervezője pe­dig már eddig ls számos olyan kísérletet, tett, amivel a darabok mondanivalóját a hagyományostól eltérően új művészi eszközökkel segítet­te érvényre jutni, — Meggyőződésem szerint — fogalmazza meg célkitű­zéseit — a díszlettervezőnek a kor technológiai tudáséval rendelkeznie kell. Minden új anyagot kipróbálok. Ma már a léc és a vászon nem lehet az egyetlen anyag a díszlet­tervező számára. Két példát említenék, Az elmúlt évben a Csongor és Tündéhez ki­lenc méter átmérőjű két mil­liméter vastag átvilágítható poliészter padlót készítettem, Garcla Lorca: Marlanldójá­nál pedig hungarocellt alkal­maztam, ami a fehérre me­szelt műkő anyagszerű hatá­sát keltette. Természetesen csak sokféle világítási effek­tus mellett bontakozott kl teljes újszerűségében a szín­pad. UINFTAD TUURUFI UTÁLNI A díszlettervezés nem tar­tozik a képzőművészeti alko­tások közé. A díszletterve­Ellenőrzések—javaslatok Eredményesen dolgozik a ráróni tanács egéscségOgyl állandó bizottsága Dr, Varró Vince, a Sze­gedi Orvostudományi Egye­tem l-es számú belgyógyá­szati klinikájának docense klinikai kötelezettségének teljesítése után sokat foglal­kozik a város egészét érintő egészségügyi kérdésekkel. A de a jelenlegi gyakorlat nem megfelelő, s ezen változtatni kellene, A betegellátás további ja­vításáért űj, érdekes javaslat igazságosan orvosolják Éppen sürgősen ezért felesleges a különböző felsőbb szervektől, valamint a napilapoktól, a rádiótól segítséget kérni az érdekel­teknek. városi tanács tagja és szíve- érvényesítéséért is hadakozik sen vállalta az egészségügyi állandó bizottság elnöki tiszt­ségét. Ha erről a funkciójáról van azó, füzetet vesz elő, mert ebben őrzi a feljegyzé­seket a bizottság munkájáról. az állandó bizottság. A gyó­gyító munkában ugyanis el engedhetetlen feltétel a bi­zalom. A körzetek kialakítá­sával a biztosítottakat orvoshoz -láncolták*, s így ha van bizalom, ha nincs — a körzeti orvoshoz kell for­dulni. Ezért kezdeményezte az állandó bizottság az úgy tést. Ennek lényege: kerüle­ten belül — félévenként — anFa­a beteg tetszése szerint vá- helyzetét laszthassa meg orvosát. Dr. Varró Vince docens elmondta, tudja, hogy en­nek megvalósítására nem holnap kerül sor, de foglal Varró dr, társadalmi mun­káját példamutató lelkesedés­sel végzi. Az állandó bizott­ság kilenc tagú kollektíváját irányítja, melyben házlasz­szony, munkás, vállalati Igaz­gató, pedagógus, katonatiszt ós rajta kívül még egy or­vos tevékenykedik. A bi­zottság rendszeres ellenőrzé­sei után legfontosabb felada­túnak tekinti, hogy a város lakólt a betegségek megelő­zésére nevelje. Ezzel egyen­rangú munkájuk, hogy ja­vaslataikkal, észrevételeikkel segítik a betegellátás javítá­sát. Egyik nagy munkájuk volt, hogy a városi tanács ülésére átfogó felmérés után Szeged egészségügyi helyzetéről je­sriisrí emelte több Javaslatukat. Az elnök munkafüzetében az év hátralevő hónapjaira komoly feladatokat Jegyzett fel. Rövidesen a szegedi szn­égy clélla otthonokat látogatják meg, majd az I. kerületi ta­nács egészségügyi csoportjá­nak munkáját ellenőrzik, Külön nagy gonddal foglal­koznak az orvosok, ápolok, nevezett szabad orvosválasz- asszisztensek továbbképzésé vei. Megvizsgálják majd az. csecsomővédelevn is. Évekig goncí volt Szegeden az állam gond­jaira bízott csecsemők elhe­lyezése. nevelése. Az állandó bizottság elnöke örömmel ál­lapította meg. hogy végre a koznl kell a kérdéssel, mert csecsemőotthon részére meg­véleménye szerint a jövő be­tegellátása ez lesz. Az állandó bizottság külön albizottsága vizsgálta meg a közelmúltban a városi ta­nács egészségügyi osztályára felelő épületet biztosítottak Újszegeden. Ebben — amint később a városi tanács egész­ségügyi osztályán megtudtuk — részes az állandó bizott­ság ls. Az egészségügyi állandó bizottság úgy alakította fflun­érkezatt panaszok, javaslatok kaprogramját, hogy mindon elintézését, A vizsgálat ered­ménye, tapasztalata a nagy Egyebek között javasolták, hogy a rendelőintézet jelen­legi túlzsúfoltságának meg­szüntetése érdekében hasonló intézményt kellene létrehoz­ni. Mivel Szegeden nemcsak a város lakosságának szak­orvosi vizsgálatait végzik, hanem a szegedi járásét is, ezért a tanácsülés úgy hatá­rozott, hogy felkéri a Csong­rád megyei tanács végrehajtó bizottságát, Vizsgálja meg a lehetőségét annak, hogy a járási betegek részére Szege­den szakrendelőt építsenek az elkövetkező években. Megbízta a tanácsülés az egészségügyi állandó bizott­ságot ls, vizsgálja meg, mi­lyen lehetőség van egy új szakrendelő építésére, s erről készítsenek tanulmánytervet. Dr. Varró Vince dr. Dudás Bélával, a városi tanács egészségügyi osztályának fő­orvosával már a következő évek tervein dolgoznak. Sze­retnék, ha a tudomány és a technika vívmányainak ma­ximális igénybevételével épí­tenék majd meg az új léte­sítményt. Javasolták, hogy felül kel­lene vizsgálni a jelenlegi szakorvosi ellátást. A sze­gedi klinikák ugyan bekap­csolódtak ebbe a munkába, Az osztály dolgozói lelkiis­meretesen foglalkoznak a pa­naszokkal, a jogos bajokat tagja részt vegyen annaa végrehajtásiban. Úgy dolgoz­nak a máért, hogy megmu­tatják H holnap nagyszerű perspektíváit ls. H. Zs. Befejeződtek Szegeden a pedagógus továbbképző tanfolyamok Az általános és középisko- lati foglalkozásaihoz szüksé­lai tanárok részére Szegeden rendezett kéthetes tovább­képző tanfolyamok befeje­ződtek. Annus Antal, a városi ta­nács művelődésügyi osztályá­nak csoportvezetője elmon­dotta, hogy Szegeden az Or­szágos Pedagógiai Intézet rendezésében két Indult. A gépipari technikumban általános iskolai pedagógu­sok részére műszaki ismere­tek tanfolyam kezdődött. A napokban voltak a záróvizs­ga*. Nemes Rudolf, az OPI politechnikai munkatársa, súg elnöke elmondotta, hogy 33-as létszámból csak 9-en nem tettek záróvizsgát. Napi nyolcórás — három óra el­méleti, őt gyakorlati — okta­tás keretében sajátították el az általános iskolák gyakor­ges tudnivalókat. A pedagó­gusok lelkiismeretesen dol­goztak és eredményesen vizs­gáztak. A résztvevő pedagó­gusok szaktanítói oklevelet nyertek. Sőt, ezután, egyévi tanítás után, műszaki gya­korlatok és ismeretekből ál­lamvizsgáé hatnak a Szegedi tanfolyam Tanárképző Főiskolán. így tanári oklevelet is szerez­hetnek az általános Iskolai gyakorlatok oktatására, A középiskolai fiztkataná­rok tanfolyamán ötvenen vettek részt. Ez a tanfolyam továbbképző jellegű volt. intézetének Résztvevői megismerkedtek a a vlzsgablzott- legkorszerűbb fizikai eszkö­zökkel és a bővülő kísérlete­zési lehetőségekkel, ösztön­zési kaptak, hogy ezsket, amsnnylbsn mód van rá, sa­ját iskolájukban ls bevezes­sék. zőnek mindenkor a színpad törvényei szerint kell meg­alkotnia díszletelt. — Hogyan jelölné meg a jó díszlet funkcióját? — A díszlettervező csak a műből Indulhat kl. Néző­pontja egész munkáját meg­határozza. A díszlettervezés önálló ág, Igaz, de egymagá­ban semmiféle értelme sincs. A Jó díszlet hangulatot, tor­mát teremt. Sem a stilizálás, sem az imitálás nem ad megfelelő aláfestést, egy mű­höz. A cselekmény bonyolí­tásával együtt esak az a díszlet élhet, amely a lehető legegyszerűbben, a realizmus gazdag jegyeivel transzpo­nálja a mű mondanivalóját. A jó díszletnek a művel együtt át kell Jönnie a rl­valdán. 1kid#tidd a föÁdrutdUn — Miként komponálta meg a Johanna a máglyán dísz­letképét? — A mű alaphangjának megfelelően építkeztem eb­ben a darabban ls. Ez a darab éppen szövevényes tartalmi összefüggése alapján igen aok I világítási effektust kíván. Én j a fényt mindenkor a zené­i vei "asszociálom, Egy-egy megvilágítás új hangulatot teremt meg és más ée más helyzetből játssza el a dísz­letet.. Az adott esetben nagy­szerű lehetőség kínálkozik a kettészakított Franciaország szemléi te téréhez. A centrális kompozícióban elhelyezkedő máglyával pedig közérthető­en fejezhető kl annak szim­bolizmusa. A máglyagyújtók hamarabb elpusztulnak, mint akit megégetnek. A templo­mot egy alkalommal akarom felragyogtatni, hogy az a má­sa szépségében emlékezetes határt keltsen. A Johanna a máglyán egydlszletes mű, megoldásában mégis nagyon sok arcú. Szlnetár Miklós rendezői elképzelésével össz­hangban a díszlet is az elő­adás egyik próbaköve lesz. f.dadatöU — Hogyan lehetne tovább fejleszteni a díszlettervezést a téren? — A tér szcenikai lehető­séget nincsenek kihasználva. Mindenekelőtt a színpadteret kell kinyitni. Meg kell szün­tetni a két oldalt záró falat és nagy hatótávolságú fény­forrásokat kell létrehozni. A korszerű eletkrotechnlka al­kalmazásával el kell érni. hogy a téralkotás fénnvel tör­ténjék. Ne formák, hanem felületek törjenek elő a tér­ből, amiket a fény segítségé­vel bontanánk kl. Ehhez azonban nagy teljesítményű színszabélyozóvai ellátott gé­pekre van szükségünk. Amikor terveiről, elképze­léseiről faggatom csak rész­ben vallja meg őket. — Imádom a színházat. Drá­mai alaphangú, nagy indula­tú darabokhoz szeretnék díszletet tervezni, ahol a szereplőkkel együtt dühön­geni. gyűlölni, szeretni lehet. Polner Zoltán Harmadik hónapja a TÍZ ellen A Közép-Dunántúli Szén­bányászati Tröszt balinkai üzemében a dolgozók harma­dik hónapja küzdenek vízbe­töréssel. .Jelenleg 29—28 köb­méternyi. a földalatti tarmé­szeles tárolókban fakadó vi­zet emelnek kl a keleti bá­nyamező területéről. Az ál­landó vfzemeléssel egyidő­ben nagy erővel dolgoznak egy minden eddiginél na­gyobb szivattyúállomás és a hozzátartozó vlzgyüjtőrend­szer kiépítésén. Ez a vízrend­szer egymaga nagyobb telje­sítményű lesz, mint az eddi­giek együtt éa a bányamér­nökök szerint teljes bizton­sággal „fogja" majd meg a vízbetörést. A bánya déli me­zejében teljesen zavartalan a termelés. Csütörtök. 1904 túliu* 10 DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom