Délmagyarország, 1964. július (54. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-19 / 168. szám

A nyilvántartás szerint Nem jár érte fizetés Jobb munkaszervezés = kevesebb túlóra •

Mindjárt a tanácsko- A Sajtóházban rendezett tanácskozáson a Dél-Magyarzás elején egy számot ország szerkesztősége meghívására a túlórákkal kapcsolajegyeztek fel a vitában részt- tos kérdések megvitatásában részt vett Csöke Tibor, a vevők: 672 ezer. Így, önma- paprikafeldolgozó vállalat személyzeti vezetője. Csikót Migában ez a világon semmit hály, az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezetének mesém mond, s akkor is csak gyei titkára, Iványi László, a szalámigyár szakszervezeti bikülönböző feltevésekre ad zottságának titkára, Hódi Imre, a Szegedi Falemezgyár lehetőséget, ha hozzátesszük, üzemmérnöke, Kerényi Ferenc, a Kenderfonó- és Szövőhogy " * * ' x " fel ha A nronfeások néhány százaléka A csökkentés társadalmi érdek Emelkednek a költségek c . . r ... hall mos- ban csinosítják munkahelyük SOK JO nirc tanában az ket, lakókörzetüket, szíveseri ember aról, hogy a szegedi áldoznak fel néhány órát üzemekben is mindinkább szabadidejükből, hogy utat; sokak gondjává nő és szé- vízvezetéket építsenek a kö-j lesedik a termelés fejlesz- zösség érdekében, tésének feladata. Egyre töb- Társadalmi munka! Keben vannak, akik tudatos nyelmetlen érzésekkel emfelelősséget éreznek a gaz- legetett fogalom volt ez dálkodásért és általában a évekkel ezelőtt sokak szágyári élet összes dolgaiért, mára. De akkor is sokani Mind többen lesznek, akik voltak, akik szerették, ha dicsérik az „Élet anyját, ki- időközben meg is kopott e tői győzelmük ered". Juhász fogalom fénye a hétköznaGyula írta e verssort a mun- pok egyforma forgatagában.' Mieri engedelyeZl káról, amely, mint az idé- Ezek az emberek sohasem a! . * zet is bizonyítja, lehet köl- fizetést nézték, nem azt keil SZaKSZerVeZCl í tői téma. Megihlethet festőt, resték, mennyi jár érte, ha. ... drámaírót, szobrászt. S a nem azt, hogy mennyire „„ 1960-ban ennyi volt a ipari Vállalat gyáregységvezetője, Klonkai László, a Köz- h minisztériumok és a művészek olyan műveket al- hasznos ez a közösségnek. Ha .elhasznált túlórák száma a ponti Statisztikai Hivatal Csongrád megyei igazgatósága szaksíervezetek sűrgős intéz- kotnak, amelyek századok kellett túlóráztak a béke-, a Csongrád megyei üzemek- ipari csoportjának vezetője, Mészáros János, a szegedi tex- kedéssei vessenek véget a múltán is gyönyörűséget mozgalmi-, a szakszervezett ben Pontosabban a nyíl- tüművek munkaügyi osztályának vezetője, Samyai Vencel, túlórák körüli törvénytelen- szereznek az olvasónak, az munkában- összefoglalóan: •éntartásokban szereplő túl- a Xl-es számú Autójavító Vállalat igazgatója, Varga Gyu- ségeknek az eddigieknél ha- alkotások szemlélőinek. a társadalmi munkában. Száórák száma. E szám reali- Jáné, a Magyar Kábelművek szegedi gyéregységének mun- fSagg^bbm lépjenek fel az Ahánv munkahely, annyi- makra * nyolcórai munka tását jól ismerik a tanács- kaugyi előadója és a Del-Magyarorszag kozgazdasagi rova- olyanokkal szemben> akik féle mód és módszer váltó- Is. életszükséglet a tórkozás résztvevői, mert tud- tanak munkatarsai. megsértik törvényeinket A gatja egymást attól függően, sadalmi tevékenység, pedig ják hogy nem ^nden mun- ^ összefüggéseit, a túlórák számának növekedi- hol meddig jutottak el az ^rttókteS. ' kaido utan vegzett munka ' . • /T" . túlóráztatásoknak a költséfi- se, ez az egyszerű statisztika emberek abban a felismerés- borítékban, irtaiét őrzik ezek a nyilván- a pcnzt- a kiemeiKeao Ke tuioraztatasoKnaK a Koilseg . „„w. . . . esett szó. ben, hogy egyéni és mindnevét .rtx™ resetet. szint alakulására gyakorolt 2ter?!lf1 prolV egyem es mmu- . .. tar ások Megsem ezaszam A ^^ résztvevSk nem hatását nincs kellő M^yá*- »nb«krfl van stó, annyiunk boldogsága csak a A ]Ó munkások- egy E&i .n^tolrnl ^o.tán az áttett „kiemelkedő" sal az üzemszervező mun- aklkt<^12 orai munka után munkában gyökerezhet. Ter- időben minden szegedi • amdyekr51 eZUUn kereset elien vannak, ha- kára. - mészetesen túlzás lenne azt üzemben dicsőség táblára •eu. _ . .... , , haza .családjukhoz, s másnap — —A vállalati vezetők bizo- , °bb felszo!aló bangsu" nem teljes értékű munkásai állítani, hogy a munka min- írták. Sajn0S) az utóbbi idő^ nyára éppen úgy ismerik a u y a számok — l. a Y - ,' hogY,. a az üzemnek. Tegyük hozzá, denkinek rokonszenves. Még ben feledésbe megy ez a jő nácskozás résztvevői. Isme- ^liác '^t^o^ ve3 Ezért íeUettók a kdrdést> t Uri^iTeuLh^- fiZetéS jár' hát még amiért ^ emlékeznek meg róluk, retes: ez a határozat a többi ^ MpHH niWük kellene tenni, hogy a nyéket és ezt meglátni nem. de még kevesebb üzemben a között kimondotta, hogy az TtaSv vállalatt vezetők az eddiginél szemlélet dolga. A túlórázás önkéntes munkát végezni társadalmi munkásokról, a ÍS^stmís ES^ísssrjas: - T —irrtz r-. klMn meg az!961. évit. S mi tör- n-Kmvu tulorak csökkentese voltak, akik admi- megszüntetése, vagy lenye- fizetség nélkül ma már nem ró hétköznapi tetteiket kevés tént ezután? Tavaly például nisztratív intézkedést sürget- ges csökkentése a technika és szokatlan és nem is rendkí- helyen hirdetik táblák, felországosan 40 százalékkal ez m_szaki megoldásokat ^ tek, mások azt mondták, job- technológia tökéletesítésétől, vüli teljesítmény. Sőt eléggé iratok, pedig többre érdemeév első ot honapjában pedig tel 6 ban össze kellene kapcsolni a munka. & üzemszervezés- megszokott dolog, hogy az sek további 13 szazalekkal nott a tuloraztatas csökkentese- , ,J_. __ , x a túlórák száma. Például |®j Kevesen tudják Sze- ^ társadalmi érdekét a vál- íugg. áprilisról májusra 19 száza- •• geden, hogy üzemeink lalatvezetés, az üzemi kollékos volt az emelkedés. kozul 1963-ban csak egyet- foktíva érdekeivel. Beszéltek Csongrád megye sem ma- lenegy, az autójavító válla- a többi között a túlóráztatás radt el az országos átlagtól, Yolt- abo1 nem asznál- adóztatásáról, arról, hogy az Sőt, az említett 1960. évi 672 ^k fel túlórát a terv telje- átlagórabér az összes felhaszezer túlóra eltörpül az idei sűesehez. A művezetők itt najt munkaóra függvénye levárható számok mögött. A » többször kérték a valla- gyen ne a létszámé, és a túltavalyí tényszámokat figye- lat, vezetőségét hogy enge- órapótlékot mindenütt szélembe véve s az idei első delyezaen tulorat. Ezt a ke- molják ^fo a vállalat száfélévi tapasztalatok alapján rest minden esetben azzal „^^ eióírt átlagórabér keelőreláthatóan az idén 1,3 utasítottak vissza, hogy cz retbe millió túlórát használnak n®"1 gazdasagos a vállalat __ Többen felvetették a fel váüalatainknáL szempontjából es nem haszA tanácskozás résztvevői poe a. dolgozóknak sem. A ura!kodó szemlélet megvál- nlvan „énekről közül néhányan gyorsszám- évM^to*. ^tásának sürgősségem ^k^o^nem zsákmá- Vállalat munkájában. emberek társadalmi munkálj. P. „KIZSÁKMÁNYOLT" GEPEK, JÁRMŰVEK A ml társadalmunkban az denféle fajtából, s még cse- kor, amikor már jártányi ember nem zsákmányolja ki regépre is telik. erő sincs bennük. ... . H az embort- De a géPet. amin Az erre való törekvés vi- Az ember azt, hinné, hogy A""tanáí»körós~ résztvevői nc® a dolgozóknak sem. A dolgozik? Attól függ! Tudunk lágosan észlelhető mar a elsősorban ott zsigerelik ki Jm-unkáik évtizedekig bar- MÍL^ ^ —^ ^ mtre^^KiS^ Sri^^S amíg még fennáli a jelen- nem. A tapasztalat szerint Se hogy tTS!"SS btt-tosTtott Togur MiVe y^ f^^í^^Zt * » használ3ák a légi" helyzeC birony" nehéz r kis váükTatok intSnT totó túKfdhaSSl^ál b^ a gyárban nem történt iét. SsúlvozSf hoav !erme!ésl kap?CÍtáSt eIdönteni olykor' hogy va" nyek megfelelően gondosetv úiato sre^Ttototová uly^ rendkívüli esemény/ fu^. i,v ^ A példa sajnos orS2ágos. a lóban szükségből zsákmá- kodnak gépkocsijuk karbanm iX^ működteínf Tt amely megkívánta volna a BaS^ervu a tul- mi vagyunk kivételek, nyoltak-e ki egy-egy gépet, tartásáról, s betartják a , . , . % ' föla/íatAlr e/\r/v»« tíiriíl: uuuuuu, uszieiet a Szegeden: az énítoinuri gének vaev csunón valnmclvik rrnHe.nMlvntat A lpvtfihh ssjsrsw «sí&-e- ? .iü-SÜS sua^ijsssss! - - jsa -SASS, -üsse** » r . szövetkezetek küldenek be t, hanyagoljak az autójavítóba. Sokszor már A vita során töttbon holnapután elvégezhető, ak- reltem'^Közb^zóíhatna '""nT TZ" O karbantartást a 2-es szemle nem is segít _ elmondották, hogy váL kor nincs szükség túlórára. Sl^b A mini ^ötroHoS^ ^ *••,« « m x » ra3tuk- el kel1 küldeni őket lalataiknál egyezel? elősze- Erre az álláspontra utalva S AA fdd'g Különösen elharapózott a f6javításra, Budapestre. „ hangsúlyozták a vitáhan ahogy a. tanácskozás dolgoznak, amíg csak lehet, gepjármuvek kihasznalasa. gyáregységének egész évi ^jJJ^JJ® ® 1előre nem látott akadá- Ha nincs elegendő gép munkaoraja. eraene nem szenved kárt, s lyok számlájára írni, vagy s b * L nT^kSL^ népgazdasági érdek mögé Az építőipari gépek egy túlórózto SSKgyatáríSS ^vevői is tették A szak- Nem viszik őket javítani, messze a gazdaságosság és zok szeretnek tulorazm. reszxvovoK, nogy a larsaaaimi S2ervezet miért engedélyezett amíe psv leheletnyi szusz az AsszeWlsA* halárain a vt Nem gazdaságos, nem is ésszerű Igiz állanítottak me„ a érdek mindonkéDDen a túl- S2ervezat miért engedélyezett amíg egy leheletnyi szusz az ésszerűség határain. A XI. — öllapitötták meg a eroeK mnoOTKeppen a^tul- en7iyi túlórát? A sütőipari van bennük. A TMK velük Autójavító Vállalat a megÍS^k i^'iőn^ főHhW sSl DÍ ^el eSt^ to vallalat esetébm igen sok- nem tervszerű megelőző kar- mondhatója, hogy a gép- A gépek, a járművet toS^ a^órLá ^ kérdezték^wgy vajon a mtó «°r anélkül foglalkoztatják bantartást végez, hanem kocsitulajdonos üzemek, vál- „tutiórfzUUika" éPI4n olyan Keresel, a tujorazas mugis Aounrai, liopy vajon d inai tóióráhnn az emhereliet mt r»iriclról is hnav mil/nr 1.1.1.1 x- l.u i. ,sn. 1 , . foíkz dolog Az emberek ke üzemi termelési gyakorlat az embereket, csak regisztrálja, hogy mikor lalatok és intézmények több- gazdasági károkat okoz mint Sb idft töltto^k e^ szerint éróX-f ezT vólla- hogy ehbez kd™úk a srek- jav tották, miiyen alkatré sége egész egyszerűen ki- az embereké. Fehéren, feíádSdc^ s ítoatt otthon S s az üzemi toS- hozzájárulását. Sőt, szeket cseréltek, amikor arra hagyja az úgynevezett l-es ketén kimutatják ezt az épí"fr1: " a in vának7 A feleletet tana^ta- az sem ntka dolog- aml Pél" már végképp szükség volt. szemlét, a járművek folya- tőknél és az autójavítóban 12 őrá^ Z^Lt' tifi látóik atonián toták m^. dául 3úniusban történt"' utó" S ez már haladás. Néhány matos karbantartását, s a tó Vegyük az utóbbi adatait munkaban elfa- látóik alapjan adták n^ lag kérik a felhasznált túl. évvcl ezel6tt még ez sem 15_20 ezer kilométer után ^Idának' Ha az autójavítóradt emberek masnap a Egy-egy üzem munkásai osz.- . enaedélvezését" volt =! néhánv Av múlva , .. ,, . „ ,, . / . ? / . _ normális munkaidőben is szefüggésükben az esetek V i o i • a u •y f,,a következő 2-es szemlére is ba nem rendesen karbantaríáradtóxf dXSTLháí ^^ n^n^ J^Z^T^ÍfTtl' ^ iTSaSHEŰZ ^^ 30-50 ezer kilo- Jg soT tós nöteSln - de ha ^t nácskozás résztvevői beszél- a, TMK, ha majd elegendő méter után viszik be az [^SSLgA nagyra Seiik mS j^ nézzük, h^ ezzel emelkedik tek> 111111(1 megkövetelik, gep all rendelkezésere min- autójavítóba a kocsikat. Ak- | — lentőségét, hogy pártunk ja- a keresetük — a csökkentésévaslatára üzemeinkben is ben sem. sok ember munkaidejét csök- Közismert dolog, hogy kentették az utóbbi évek- •1 a túlórák emelik a terben. Annál furcsább, hogy melési költségeket is, ami ugyanezen idő alatt abszo- viszont a nyereségrészesedést lút számban és a ledolgo- csökkenti. A túlórára eső zott órákhoz visz.onyítva is többletbér csökkenti a nyeszaporodtak a túlórák. reségrészesedést, de ugyanA valóságos kép mégked- akkor növeli a béreket, vezőtlenebb mint amit a Erórt vannak, aldk azt mondmegyei számok mutatnak. ják; kl, tudÍB. mi lesz a nyeNemcsak azért, mert sok az resegrészesedessel az év véúgynevezett fekete túlóra, s gén> az a biztos, amit most az olyan túlmunka, amit kapunk Pluszként. A túlórákésőbb lecsúsztatnak A túl- nak a költségszint alakuórák felhasználása ugyanis Iasara gyakorolt befolyása zömében megyénkben is az nem él az üzemi köztudatüzemek egy részére, néhány ben. Többnyire csak azok a munkásrétegre esnek. Még vállalati vezetők foglalkozkirívóbbak az aránytalansó- nak ezzel elmélyültebben, gok egy-egy üzem, vállalat ahol a költségszint alakulása viszonylatában. Régi tapasz, összefügg a premizálással, talat, hogy sok esetben egy- A könyvelés minden válkét műhely, olykor csoport lalatnál, ha hamarabb .nem, munkájától függ az egész a mérlegben kimutatja a gyár, esetleg a kooperáló túlóráztatások hatását a költüzemek programszerű ter- ségszint alakulására. Az melése is. Különösen a ra- ilyen formában ismertté vált kodók, a karbantartó laka- számok elemzése azonban tosok túlóráznak igen so- többnyire elmarad. Pedig kat. Van olyan vállalat, hasznos és jó dolog vizsgálni ahol havonta a munkások e számokat, tapasztalatokat, egy csoportja 50—80 túl- A túlóráztatás ugyanis nemórát is kénytelen dolgozni, csak túlórapótlék miatt je- EZ IS TŰLÓRAZAS A MAGA MÓDJÁN... Két éve állnak már helyükön a A valóságban tehát üzeme- lent többletköltséget Kiha- szegedi kábelgyár drótháló gépei. Az alumínium drót húzó gépsor már régen dolink nagy részében a mun- tással lehet és van a rendes gozik, de a rézhúzók még árválkodnak. Az üzembe helyezés határidejét állandóan kasoknak mindössze néhány munkaidőben végzett mun- halogatják, ma sem tudnak pontos dátumot mondani, vajon mikor kezdik visszaadni százaléka viselj a túlóra kára is. Sőt lehet -gazdasá- a gépek azt a pénzt, amelyből gyártották őket. Ez az álldogálás is „túlóra", amely terhét Erre a teherre mond- gos« is. Mivel naa elemzik a népgazdaság zsebére megy. ' alkatrészeket is leszereli, hogy legyen belőle tartaléka), a javítás alkatrészigénye olykor a megengedett kétszeresére növekszik. Egy normális 2-es szemle átfutási ideje 4—5 nap, de ha már csaknem főjavításra szorul a jármű, 20—25 napba is belekerül, míg rendbehozzák. F.bből következik, hogy kevesebb gépkocsi javításához jutnak hozzá. De nem nyer a javíttató sem! A 2-es szemle ugyanis 5—6 ezer forintba kerül neki, a nagyjavítás, amikor mér a csapszegeket, a kardánműveket és a fékeket is ki kell cserélni, 15—20 ezer forintba. Sokkal egyszerűbb lenne, s főleg Olcsóbb, ha jól karbantartanák a kocsikat, megfelelő időközönként cserélnék olaját, a akkor vinnék be 2-es szemlére, amikor még nem késő. Mind az építési, mind a szállítási feladatok évről évre növekednek Senki sem kételkedik abban, hagy állandóan szükség van minden egyes gépre. De a népgazdaság érdeke az, hogy ezeket a gépeket, járműveket gazdaságosan üzemeltessék. Hanyagság, szűklátókörűség nem észrevenni, hogy ennek egyetlen s leghatékonyabb módszere a rendszeres éá gondos karbantartás. F. K. Vasárnap, 1964. július 19. DÉL-MAGYARORSZÁG 5