Délmagyarország, 1964. június (54. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-30 / 151. szám

Hruscsov megérkezett Oslóba Nyí'Uta Hruscsov, a Szov- tette: reméli, hogy Hruscsov- nök társaságában gépkocsira .ietunió Minisztertanácsának nak alkalma nyílik mégis- szállt és szálláshelyére ment. elnöke hétfőn reggel megér- merkednie a norvég nép Hruscsov rövid pihenő kőzett életével. Gerhardsen befeje- után látogatást tett Gerhard­skandiniívlal körútjának zésül elmondotta: érdeklődés- sen miniszterelnöknél, majd utolsó állomására. sel tekint a tárgyalások, a hivatali helyiségében ' felke­Norvégia fővárosábu, Osló- szovjet miniszterelnökkel resté Nlls Langhelle-t, a ba folytatandó eszmecsere elé. Storting (norvég parlament) Osló lakói igen nagy ér- Hruscsov válaszában kl- elnökét, deklődéssel várták Hruscsov jelentette, örömmel lép Nor- N. Sz Hruscsov a két lá­togatását és meleg fogad- végia földjére. Tolmácsolta togatás után az akershusi •latiist készttettek elő. Az ebből az alkalomból Osló hősi emlékműhöz ment, ik gyúr munkásai példa- lakosainak, Hruscsov koszorút helyezett , . . el az emlékművön, majd a az egész norvég népnek a norvíg főváros nyugati teme­szovjet emberek őszinte, tőiében baráti üdvözletét. . . . megkoszorúzta a szovjet A szovjet emberek a legszf- hősi halottak emlékművét. A munkások ott voltok n fo- rokol3Szen+v<fl ^ Délben egy órakor V. Olaf, "to'Kusok ott \oltaka fo- seltetnek a norvég nép iránt, Norvégia 61 éves királva fo­tdtutason, sok ezer más o»- amellvel baráti iószomszédi „ í? 8 , f , f t0 ' »i 1 it, vc,i „„„nu ni-n- ,0i , uy , ü"r, J°M»mszeuj gadta, majd kiseretenek tag­" lakossal egyűtt, akik tel- viszonyban elnek - mondót- jaivaI együtt villásreggelin ta Hruscsov, majd emlékez- látta vendégül a szovjet kor­totett Gerhardsen szavaira, niányfőt A norvég kormányfő egy ko- Délután Gromiko külügy­rabbi beszedeben ugyanis miniszter és Romanovszkij, a «7 JÜH-t.^ina- kijelentette: a két ország kö- Külföldi Kulturális Kapcso­r üdvözölte Ott volt Hrof ZÖU nem VOltak> S nlncsenek latok Állami Bizottsága elnd­isov^ fogadásán Ha^rd l^n- ^ ^^ . - is megerősítette ezt, ünnepéIyC9Cn niefrnyi(ottáu hangsúlyozva, hogy a „orvég—szovjet klállí­a két nép a második világ- tásá háborúban együtt harcolt Este a norvég kormánv az a közös ellenség ellen. Akershus-palotában foga­Hruscsov beszédét az egy- dást adott Hruscsov tisztele­begyűltek nagy tapssal fo­gadták. Ezután a szovjet kormány­fő Gerhardsen miniszterel­jd felszólították a tulajdo­nost. járuljon hozzá, hogy estületlleg vehessenek részt n fogadtatáson, máskülönben erre a napra (Ztrajkha lepnek. •en megtöltötték a városhá­i előtti hatalmas teret, a ti szkikötő környékét. Hruscsovot a mólón első­nek Einar Gerhardsen, Nor­végia 67 éves miniszterelnö­U Thant Moszkvába látogat Moszkvában hivatalosan bejelentették, hogy U Thant, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára a Szovjet­unió kormányának meghívására július 28-tól 31-ig látoga­tást tesz Moszkvában. (MTI) Összeül az Olasz IiP vezetősége A Bermudák közelé­ben a levegőben össze­ütközött két amerikai csapatszállító repülőgép. 1 Az első jelentések sze­rint három személy éle­tét vesztette, tizennégy ( eltűnt. A francia rendőrségtől lo­pott írógépet Pierre Godes­sart. hogy detektívregényt ! írjon rajta. Amikor az épü­letből az ereszcsatornán! akart távozni, az súlya alatt: Az Olasz Kommunista Párt hívja az Olasz Kommunista leszakadt és Godessart a lá- titkársága hétfőn határozat- Párt vezetőségét bát törte. Egyhónapi börtön- ban foglalkozik a kormány- Időközben a kommunisták I válsággal. A határozat hang- felhívására egész Olaszor­súlyozza: kiutat csak olyan szágban a dolgozók százezrei j új politika jelenthet, amely a ötezer gyűlésen követelték, j kormány és a tömegek kö- ho«y alakuljon baloldali kor­„.„„„„tű, mány. A gyűlések résztvevői zötti bizalmon alapszik. elítélték a reakciós csoportok A párt titkársága elható- antidemokratikus manővere­roztó, hogy csütörtökre össze- it. ue külügyminiszter, s a nor­vég kormány valamennyi tagja, megjelentek a diplo­máciai képviseletek vezetői. A téren egybegyűltek nagv tapssal, éljenzéssel fogadták a szovjet kormányfőt, aki a két ország himnuszának el­hangzása után ellépett a díszszázad előtt, köszöntötte a fogadására megjelenteket. Ezt követően Gerhardsen miniszterelnök mondott üd­vözlő beszédet. Gerhardsen hangsúlyozta: Norvégiának és a Szovjei­uniónak közös határa van, ez a, határ azonban sohasem vált viszály for­rásává, sőt a közelmúltban a két ország északi részei között közvetlen gazdasági együtt­működés jött létre. -A mind­két fél érdekelt kifejező gaz­dasági kapcsolat a legjobb formája az or­szágok közötti kapcsolat­nak — hangoztatta a norvég mi­niszterelnök, majd kijelen­tére. A vacsorán Gerhardsen j norvég és N. Sz. Hruscsov szovjet miniszterelnök pohár­köszöntőt mondott. re ítélték. Khan Mohammed af­ganisztáni hadügymi­niszter vezetésével hét­főn afgán katonai kül­döttség érkezett Moszk­vába. Roland Leroynak, a Fran­cia KP Központi Bizottsága titkárának vezetésével fran­cia pártkiildöttség érkezett hétfőn Moszkvába. Befejeződött hétfőn Delhiben az Indiai Or­szágos Béketanács két­napos rendkívüli ülése. A tanácskozáson hozott határozatok egyike elő­írja, hogy Indiában Nehru emlékének szen­telt békehadjáratot kell rendezni. A téma: Ciprus Tiío lengyelországi körúton HÉTFŐN A GDANSKI HAJÖGYAR MUNKÁSAINAK NAGYGYÜ­I.ÉSÉN MONDOTT BESZÉDET Papandreu Párizsban, Inönü Londonban tárgyal Joszlp Broz Tito lengyelor­szági vidéki látogatása során eddig megtekintette a szilé­ziai iparvidéket, Katowicét és környékét, látogatást tett Auschwitzben, ahol a fasiz­mus áldozatainak nemzetközi múzeumában Hét végi pihenés helyett — kortesbeszédek A vezető amerikai politi­kusok vasárnap hét végi pi­henés helyett kortes körutat tettek, s beszédeket tartot­tak az egyre élénkülő . vá­lasztási harc jegyében. Johnson elnök, a Demok­rata Párt alighanem egyet­len elnökjelöltje a Minne­sota állambeli Minneapolis­ban vett részt a svéd szár­mazású amerikaiak gyűlé­sén. Itt- elmondott beszédében főként kományának külpoli­tikáját méltatta. Egyrészt azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok világszerte békét kíván, másrészt kije­lentette, hogy szükség esetén a háborút is hajlandó meg­kockáztatni. Scranton pennsylvaniai kormányzó vasárnap este televízióbeszédben foglalko­zott a köztársaságpárti el­nökjelölési küzdelemmel. Eb­ben a beszédében a Gold­water útját állni kívánó kor­mányzó hevesen támadta szélsőjobboldali ellenfelét, kijelentette, hogy az teljesen alkalmatlan az elnöki tiszt­ségre. Scranton rámutatott, hogy Goldwater szerencsétlen hírnévnek „örvend": túlságo­san indulatosnak tartják egy olyan fontos kérdés megíté­lésében. hogy béke legyen-e, avagy háború. Áramszünet Az Áramszolgáltató Vállalat közli, hogy 1964. jullus 1-én 5—16 óráig a Vasasszentpó­ter u„ Bakay N. u„ Lajta u., Kismartoni u„ Kátai köz. Kálvária tér, Menhely u„ Rigó u., Fürész u. ál­Ul határolt területen, vala­mint Damjanich u., Szaty­maz u.-ban áramszünet lesz! hosszabb időt töltött a ju­goszláv mártírok emlékki­állításán. Tito és kísérete szombaton érkezett Krakkóba. A varos magas vendégeit az usi Wa­welben szállásolták el. Tito vasárnap körsétát tett a vá­rosban, majd felkereste a Jagelló egyetemet. Tito meglátogatta a Nowa Hután a Lenin Kohászati Műveket. Lucjan Motyka, .a krakkói vajdaság pártbizott­ságának első titkára, Zbig­niew Skilocki, Krakkó városi tanácsának elnöke díszebédet adott Tito tiszteletére, me­lyen részt vettek Zenon Kliszko, Edward Ochab és Piotr Jaroszewicz. Délután Tito és kísérete megtekintette a Wawel neve­zetességeit és az esti órákban búcsúzott Krakkó lakosságá­tól. A jugoszláv küldöttség a kel az élükön a lengyel párt és kormány képviselői fogad­ták. A pályaudvar előtti téren Tito tiszteletére díszszázad sorakozott fel. Ugyanitt rö­vid ünnepségre került sor, amelyen a jugoszláv elnök is beszédet mondott. A lengyel és a jugoszláv nép barátsága a német raslzmus elleni harcban kovácsolódott, s a jugoszláv nép nagy "ro­konszenvet érez a lengyel nép iránt — mondotta. Tito és kísérete ezután meg­tekintette a gdanski óvárost, amit a hitleristák teljesen le­romboltak, de a lengyel nép hősies munkával újjáépített. Innen a vendégek a hajó­gyárba, majd a Wester Plate­íélszigetre mentek. Tito itt megkoszorúzta a helyőrség hőseinek emlékművét. Délután a gdanski hajó­Papandreu görög minisz­terelnök befejezte tárgyalá­sait a ciprusi kérdésről ame­rikai és ENSZ-vezetókkel, és hétfőn hajnalban repülőgé­pen Párizsba indult. Inönü törők miniszterel­nök, aki jelenleg Londonban tartózkodik, már vasárnap este találkozott Home mi­niszterelnökkel és Butler külügyminiszterrel. New Yorkból történt el­utazása előtt Papandreu nyi­latkozat formájában közre­adta azt a levelét, amelyet Makariosz ciprusi köztársa­itteni értesülések szerint — „inkább kölcsönös tájékozta­tás és egymás álláspontjá­nak megismerése, mint konk­rét megoldási tervek". Ügy tudják, hogy az angol kormány a zürichi szerződé­seket szavatoló három hata­lom (Anglia, Görögország és Törökország) miniszterelnö­keinek tanácskozását pártol­ja. ennek kilátásai azonban pillanatnyilag a görög—török ellentétek miatt nem kedve­zőek. Inönü nyilván ki akar­ja használni a végsőkig Tö­rökországnak, mint a NATO­sági elnökhöz intézeti. Kor- ban és a CENTO-ban helyet mányának álláspontja — hangoztatta — Ciprus felté­tel nélküli függetlenségének kivívása, beleértve az önren­delkezési jogot és a török kisebbség jogainak szavato­lását. Papandreu hangsú­lyozta. hogy a török kor­mány — az ENSZ alapokmá­foglaló kulcsfontosságú föld-, közi-tengeri országainak tel­jes befolyását, és egyelőre szívósan ragaszkodik Török­ország ciprusi beavatkozási jogához a zürichi szerződé­sek alapján. A török minisz­terelnök zord hangú sajtó­nyának megsértésével — In- nyilatkozataiban kijelentette: vázióval fenyegetőzik. — Bi­zonyos, hegy az invázió há­borút jelentene — írta a mi­niszterelnök, majd síkraszállt a ciprusi ENSZ-erőkkel való együttműködés szükségessé­1 ge mellett, Inönü török miniszterel­nök Ciprusról folyó londoni megbeszéléseinek célja — különvonattal Gdanskba, a gyárban nagygyűlésre került lengyel tengerpartra utazott, sor, amelyen A jugoszláv elnök felesége, valamint kísérete hétfőn reg­gel érkezett Gdanskba. Tito elnököt elkísérte Ze­non Kliszko, Piotr Jarosze­wicz és más személyiségek. A gdanski vasútállomáson a jugoszláv vendégeket Józef Cyrankiewicz miniszterelnök ­Tito elnök és Cyrankie­wicz miniszterelnök mon­dott beszédet. Ezt követően a jugoszláv vendég és kísérete különvo­naton az olsztyni vajdaságba indult, ahol a keddi napot pi­henéssel és vadászattól tölti. (MTI) „Nem tűrjük, hogy szövetsé­geseink megcsaljanak ben­nünket. Ha új javaslataik vannak, látni akarjuk írás­ban azok pontos szövegét. Nem akarunk háborút, de ha ránk kényszerítik, nyugod­tan álljuk majd annak ösz­szes következményeivel együtt". (MTI) Aki gyengíteni akarja a közös harcot, saját ügyének árt Mikojan válasza Surabayában egy újságíró kérdésére Anasztasz Mikojan, a Szov­jetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese az Indo­néziában tartózkodó szovjet parlamenti küldöttség veze­tője válaszolt a surabayai új­ságírók kérdéseire. Az egyik surabayai lap tudósítója olyan kérdést intézett Miko­janhoz, mi a véleménye arról a javaslatról, hogy Ázsia és Afrika népei maguk oldják meg problémáikat és e prob­lémák megoldásánál ne le­Orvosi Műszerkereskedelmi Vállalat keres Szege­den 100—200 négyzetméter száraz raktárhelyiséget bérleményként, üvegáruk raktározására. Pince­helyiség is megfelel. Ajánlatokat: OMKER 10. sz. szaküzlet Szeged, Széchenyi tér 17. címre kérjük. Bp. 5650 Szegedi é» női Konzervgyár térti munkásokat 1964. december 31-ig vesz fel. Jelentkezni lehet a gyár telephelyén. Szeged. Rókusi ff. 6„ reggel 6.30 órától du. 15 óráig. Vidé­kleknek tanácsigazolás szükséges. S. 86215 kintsenek többé Londonra, Washingtonra vagy Moszkvá­ra. A kérdésre Mikojan az alábbi választ adta: Ami a belső kérdéseket és az ázsiai államok között tá­madt nézeteltéréseket illeti, nagyon jó lenne, ha maguk oldanák meg azokat minden külső beavatkozás nélkül. Az imperialisták minden Önök között támadt vitába be akarnak lopakodni és ilyen vagy olyan módon az egyik felet a maguk befolyása alá akarják vonni. A Szovjetunió nem tűz maga elé ilyen fel­adatokat és nem követ sem­miféle önző célt. A Szovjet­uniónak nincs semmi köze a neokclonializmushoz, sőt ak­tívan harcol is a neokolonia­lizmus ellen. Ezért helytelen dolog egy kalap alá vonni Washingtont, Londont és Moszkvát. Itt az összehason­lítás lehetetlen, két különbö­ző pólusról van szó. A tudó­sító láthatólag még nem elég­gé tud tájékozódni a politi­kában. Véget éltek a bolgár—görög tárgyalások Április 20 és június 28 kormányküldöttség között. A között Szófiában tárgyalások tárgyalások a teljes kölcsö­folytak a bolgár és a görög nös megértés jegyében feje­zödtek be. Június 28-án Szó­, fiában a felek parafálták az (alábbi egyezményeket: 1. A megoldatlan pénzügyi kérdések rendezéséről, vala­mint a gazdasági együttmű­ködés fejlesztéséről szóló egyezmény; 2. a mindkét or­szág területét átszelő folyók vizének kihasználásában va­ló együttműködésről kötött megállapodás; 3. hosszú lejá­ratú kereskedelmi és fi­zetési egyezmény; 4. hajózási egyezmény; 5. megállapodás a vasúti szállítás megjavítá­sáról; 6. megállapodás a pos­ta- és távközlési összekötte­tésről; 7. egyezmény az or­szágúti áru- és személyszállí­tásról; 8. egyezmény a Szó­fia—Athén közötti közvetlen légijarat megindításáról; 9. egyezmény a rendszeres ke­reskedelmi légi vonalakról; 10. kölcsönös a vámeljárás egyszerűsítéséről; 11. idegen­forgalmi együttműködési egyezmény; 12. tudományos és kulturális együttműködési terv. A felsorolt okmányokat a legrövidebb időn belül aláír­ják Athénben a Bolgár Nép­köztársaság és a Gön-ög Ki­rályság külügyminiszterei. Anasztasz Mikojan hang­súlyozta, hogy Moszkvát, a proletáríorradalom központ­ját nem lehet összekeverni Washingtonnal, az imperia­lizmus és a kolonializmus központjával. Ázsiát már csak azért sem lehet szembeállítani a Szov­jetunióval — fűzte hozzá Mi­kojan —, mert a Szovjetunió is az ázsiai országokhoz tar­tozik. A Szovjetunió 15 köz­társasága közül 8 ázsiai. Az oroszországi föderáció váro­sainak fele is Ázsiában van. De természetesen nem ez a lényeg. Hozzánk közeláll mind az ázsiai, mind az af­rikai, mind a latin-amerikai forradalom ügye. Aki gyengíteni akarja az imperializmus és a gyarmati rendszer ellen vívott közös harcot, kínai fallal akarja magát elzámi a Szovjetunió­tól, a szocialista országoktól, az a saját ügyének árt, a ma­ga küzdelmét nehezíti meg. (MTI) Z DÉL-MMUMSIAS Kedd, m*, június 30. fl

Next

/
Oldalképek
Tartalom