Délmagyarország, 1964. június (54. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-30 / 151. szám

Két megye borainak országos versenye Az ország borainak tavaszi verseny-győztesei július 8-án országos zsűri elé kerülnek. A Magyar Pincegazdaság Csongrád—Szolnok Megyei Igazgatósága — mint Gács Lászlótól, a szegedi borászati osztály vezetőjétől értesül­tünk — a megyei versenyen díjazott 26 fajtával nevezett be. Csongrád—Szolnok megyei borászati igazgatóság elsősor­ban a Szeged, Csongrád és Jászberény vidéke Európa­szerte ismert boraitól vár si­kert. Ezekről állapították meg a megelőző nemzetközi verse­nyen, hogy »legjobban oldják a titkot, szaporítják a szót és fokozzák az erőt«. A 18—20 pontot szerző bor­fajták a mostani verseny után nemzetközi bíráló bi­zottság elé kerülnek. O. J. Bolgár katonaművészek Szegeden Testvéri együttműködés KGST-erőművek népgazdaságunk szolgálatában Szófia környéki táncok. Részlet az együttes egyik legsikeresebb produkciójából A harmadik vasárnapon: kilenc vagon borsó, egy vagon csemegeuborka Minden kezdet nehéz — vallják a Szegedi Konzerv­gyárban, és ezt most értik a nagy nyári szezon kezdetére, különösen a borsófeldolgo­zásra. Más években ilyenkor nyár elején mindig az eső­várással teltek a napok, az idén jött az eső ha kellett, ha nem. És ez volt a baj. Máskor az aszály miatt, most a sok eső miatt akadozott a nyers­anyagellátás. A termelőszövetkezetekben nem tudták időben szedni- a borsót a sár miatt, ahol ka­szálni kellett, ott is a sok csapadék miatt herh szikkadt a borsó, amikor pedig kisü­tött a nap, ez hirtelen érlelte a termést. A termelők és fel­dolgozók úgy tervezték, hogy áz idén is szakaszosan érik majd a borsó, de az időjárás keresztezte terveiket és szin­te egyik napról a másikra konzerválásra érett a termés. A konzervgyáriak úgy szá­mítottak, hogy mintegy 50 vagonnal megtoldják a 300 vagonos készárutervet, eny­nyivel adnak több borsókon­zervet a népgazdaságnak. Már látni lehet, hogy nem­csak a túlteljesítésből, hanem a tervteljesitésből sem lesz semmi. De hogy mentsék a menthetőt, vasárnap is dol­goznak. Az elmúlt vasárnap volt a harmadik hét végi pi­hetőnap, amit munkáv&l töl­töttek el a konzervgyárbán. Három műszak alatt kilenc vagon borsó és egy vagon csemegeuborka konzervet ké­szítettek. Hogyan is állunk A TARTÓS HASZNA­LATI cikkek vásárlásában idén a hűtőszekrény vezet, messze maga mögött hagy­va a többi háztartási gépet és a közlekedési eszközö­ket. A frizsider-vásárlás ugyanis több mint megkét­szereződött tavaly óta. A hűtőszekrénygyártáshoz iparunk csak elég későn: 1937-ben kezdett hozzá. A belföldi ipar még 1962-ben is csak "17 ezret gyártott, de 1963-ban már 37 ezer fölé ugrott a termelés. Ez a gyors fejlődés az idén is folytatódott; eddig a két és félszerese az egy év előtti­nek és ha az emelkedés egész éven át ebben az ütemben folytatódik, az idei gyártás már nem sok­kal marad a százezer mö­gött A frizsider vásárlás is csak tavaly indult gyors fejlődésnek. 1960-ig össze­szesen kb. 20 ezer — na­gyobb részt külföldi — ké­szüléket használtak csak a magyar háztartásokban. Pedig kereslet lett volna, de a kínálat még elég kicsi volt akkoriban. A fogyasz­tás akkor élénkült meg, amikor a hazai gyártás ezt lehetővé tette, 1963-ban már csaknem 34 ezret adott el a kereskedelem, csaknem mégegyszer annyit, mint az előző évben. Idén ugyan­csak ugrásszerűen folytató­dott a fejlődés: az év első harmadában csaknem 16 ezer család vett búcsút a jegestől és vásárolt magá­nak hűtőszekrényt, amely­ből ma már 125 ezer van használatban az országban. A frizsider — a technika mai fejlettsége mellett hoz­zátartozik a kulturált élet­módhoz, emberi szükséglet­té vált. Már csak ezért is értelmetlen az a különös szókapcsolat, amelyet egye­sek alkalmaznak, elnevez­vén a szocializmussal együtt járó, tőle elválasztha­tatlan, minél nagyobb jó­létre való törekvést „frizsi­der-szocializmusnak". Hisz e főleg nyáron nagyon hasznos és kényelmes ház­tartási gép munkát takarít meg a háziasszonynak, aki több napra főzhet előre. Anyagot is spórol, mert a megmaradt ételt nem kell kidobnia. Elsősorban azon­ban a család egészsége fe­lett őrködik: frissen tartja az élelmiszereket, még a legnagyobb kánikulában is. JELENLEG az ország há­rommillió háztartásának 4 százaléka rendelkezik hű­tőszekrénnyel. Az életszín­vonalemelkedés nyomán mind több családnak telik majd az ilyen nagyobb ősz­szeget igénylő háztartási beruházásra és ezt a törek­vést egyrészt a gyorsan emelkedő belföldi gyártás is támogatja (a kínálat most már ki tudja elégíte­ni a keresletet), másrészt az OTP-hitellevél akció, mivel a frizsider nem tar­tozik az olcsó cikkek közé. Egyelőre azonban még ko­rántsem mondhatjuk el, hogy végetért a „jégkor­szak" a háztartásokban. Még sok jó és főleg ol­csobb frizsidert kell gyár­tania az iparnak és elad­nia a kereskedelemnek, hogy éppúgy altalánossá váljon ez a gép is a ház­tartásokban,- mint a mosó­gép vagy a rádió. Ádám László Tegnap délután Szegedre érkezett a Boigár Néphad­sereg Szeptember 9. és A Munka Vörös Zászlórendiével kitüntetett ének- és táncegyüttese. A katonaművészeket a városi tanácsháza előtt a város vezetői ünnepélyesen fogad­ták. Dr. Biczó György, a városi tanács végrehajtó bizott­ságának elnöke a város lakosságának nevében köszöntötte a 160 tagú együttest. A többi között hangoztatta: nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a bolgár katonaművészek Szegeden is bemutatják műsorukat. Gudmon Mihály al­ezredes, helyörség-parancsnok beszédében kiemelte, hogy a bolgár katonamüvészek szegedi szereplése hozzájárul a két nép barátságának további erősítéséhez. Az üdvözlésekre Ivan Belokapov ezredes, a bolgár művészegyüttes vezetője válaszolt, majd szegedi úttörők virágcsokrokat adtak át a bolgár katonaművészeknek. Este a bolgár ének- és táncegyüttes a Szegedi Nem­zeti Színházban forró sikerű előadást tartott. Előadás után Mákos István őrnagy köszönte meg a magasszínvonalú művészi produkciót és átadta a művészeknek a szegedi helyőrség katonáinak, a kábelgyár és a Haladás Termelő­szövetkezet dolgozóinak ajándékait. A meleg hangú elis­merő szavalcra Ivan Belokapov válaszolt. Beszéde végén magyarul éltette a két nép barátságát. * A Bolgár Néphadsereg Mindezt technikailag magas­ének- és táncegyüttese 1944 színvonalú, jól megformált, szeptemberében, közvetlenül stílusos előadásban. az ország felszabadulása után alakult. Huszonkét énekes vetette meg az együttes alap­jait, mely tevékenységét Iza­tonai előadókórusként kezdte. Az együttes nemhiába ala­kult férfikarból, máig is a kórus a legnagyobb erőssége. Tömören, biztos hangzással szól a kar. Különösen a teno­Még tartottak a harcok, de a risták énekeltek szépen a férfikórus már egymásután tegnap esti előadáson. A ze adott koncerteket frontra in­duló katonai egységek, har­cokból visszatért katonák nekart és az énekkart Alípi Najdenov vezette. Vezénylése elsősorban ritmikai és dina­előtt és szerepelt gyűléseken, mikai szempontból volt bra­gyárakban, üzemekben, dol­gozó parasztok között. 1945 elején a kórushoz egy zene­kar is csatlakozott, 1948-ban táncegyüttessel bővült az együttes. Ezzel a művészcso­port elnyerte végleges, mai formáját, és allcalmassá vált a legkülönbözőbb stílusú és tartalmú koncertek előadásá­ra. A szegedi műsor is ezt a változatosságot és mozgé­konyságot dokumentálta. Nemcsak folklorisztikus ere­detű és indítékú számokat láttunk, hallottunk az elő­adáson, hanem ettől távolabb álló produkciókat, Verdi kó­rusokat, népszerű tömegdalo­kat, könnyűzenei termékeket, s a táncok között mai témá­jú, modern kompozíciókat is. város, szinte valósággal le­nyűgöző; úgy látszik, ilyen tekintetben is egészen kiváló az együttes. Kitűnőek a szó­listák is. Mindenekelőtt a na­gyon szép és kulturált hangú tenorista, Todor Todorov, a kitűnő előadó, Dimitrev Jo­cou és a fiatal Todor Truch­csev. A tánckar, amelyet Metodi Kutev koreográfus vezet, brilliáns technikájú, fölényes biztonsággal előadott számai­val aratott szép sikert. Az együttes sok számot énekelt magyarul. A hálás közönség forró tapsokkal kö­szönte meg ezeket a számo­kat is, kifejezve elismerését a bolgár lcatonamüvészeknek a sokáig emlékezetes produk cióért. A Béke nemzetközi villa­mos távvezeték — amely az év végéig hét országot kap­csol egybe, s teljesítménye eléri a 40 ezer megawattot —, szinte a KGST-állarnokat ösz­szefűző baráti szálak jelképé­vé vált. A nagyfeszültséeű nemzetközi távvezeték, amely az Északi Jeges-tengertől a Fekete-tengerig, a Szovjet Nyugat-Ukrajnától az NDK­ig terjed, számtalan előnyt jelent az együttműködésben résztvevő országoknak. Ha, mondjuk nálunk véletlen üzemzavar folytán hirtelen leáll valamelyik erőmű — nemrégen előfordult hasonló eset, s a fogyasztó tudomást sem vett róla —, a baráti országok áramfejlesztő gépei másodpercek alatt pótolják a kiesést. Az egyes országok teherelosztói állandó és köz­vetlen telefonösszeköttetés­ben állnak a prágai nemzet­közi diszpécser központtal, amely szabályozza a villany­áram országok közötti szün­telen áramlását. Kisebb fart a lék gyasztók mindenütt egyfor­mán vannak, s a technika és a kultúra fejlődésével egyre növekszik a fogyasztás mér­téke az üzemekben és a ház­tartásokban egyaránt. Nem mindenütt garáaságos -"szorít a villamos energia termelése. Hazánk, mint energiahordo­zókban szegény ország, rend­szeresen áramot importál a Barátság távvezetéken ke­resztül. Tavaly a szovjet nyu­gat-ukrajnai rendszer 100 megawatt teljesítménnyel se­gítette a magyar szükségletek kielégítését, jövőre már 200, 1970-ig pedig 560 megawatt­ra növekszik áramimportunk. E célból üzemel 1962 óta a 220 kilovoltos távvezeték, 1986-tól pedig majd a 400 ki­lovoltos. Erőműért — nagyobb üzembiztonság Az áramlás lehet több­irányú. Ismeretes, hogy a vil­lamosenergia-fogyasztás nem egyenletesen oszlik meg a nap különböző szakában. S mivel a villanyáram nem tárolható és raktározható, a teljesítményeket, az erőmű­beruházásokat a napi várha­tó csúcsfogyasztáshoz kell méretezni. A munkakezdések, s az esti köz- és lakásvilágí­tási igények stb. nem ponto­san egy időben jelentkeznek a különböző országokban, ezért lehetőség van az idő­legesen felesleges teljesítmé­nyek odairányítására, ahol éppen megnövekedett a fo­gyasztás. így a nemzetközi kooperáció révén a nagyobb rendszer keretében viszony­lag kisebb teljesítménytarta­lék mellett is nagyobb az üzembiztonság. A fokozott biztonság abból adódik, hogy egy-egy ország váratlanul meghibásodott gépeinek pót­lására rendelkezésre áll az egész nemzetközi rendszer együttes tartaléka. Az elmé­leti számitások és a tapasz­talati adatok szerint körül­belül egy-másfél százalékkal csökkenthető a biztonsági teljesítménytartalék, ami ösz­szességében szerényen szá­molva 400 megawattot jelent, (összehasonlításképpen kö­zöljük, hogy a legkorszerűbb tiszapalkonyai erőmüvünk 200 megawatt teljesítményű, beruházási költsége pedig kétmilliárd forint) Az egyirányú ' villamos energia áramlásának külö­nösen nagy a jelentősége és főként a perspektívája. Fo­Hanyag diáknak társadalmi ösztöndíj? Jó dolog, hogy az üzemek után a tsz-ek is egyre több fiatalt küldenek el tanulni, s támogatják őket az álta­luk adott társadalmi ösztön­díjjal. Több tsz-ben azonban nem kis félreértések vannak az ösztöndíj adományozása körül. Anélkül szavazzák meg, hogy előbb alaposan megválasztanák ösztöndíja­sukat. A legérdemesebbnek, a legrátermettebbnek kellene adni a támogatást, figyelem­be véve azt is, amit ezzel kapcsolatban előír a 22/1963. IX. 21-es sz. rendelet. A forráskút! Haladás Tsz­ben például mitsem törődtek, amikor tavaly a volt főker­tész, most tsz-elnök fiának, Sándor István technikumi tanulónak adtak ösztöndíjat. A szóban forgó rendelet má­sodik és harmadik pontja ugyanis kimondja, hogy nem adományozható ösztöndíj olyan középiskolai tanuló­nak, amelynek a családjában az egy főre eső havi jövede­lem meghaladja a 800 forin­tot. Sándor Tibor háromtagú családjának havi jövedelme sokszorosan meghaladta ezt az összeget már tavaly is. Nem beszélve arról, hogy most, mint tsz-elnök, még többet keres. Az igazgatóság ellenvetés nélkül megszavazta az ösz­töndíjat a Sándor gyereknek, Ha adnak, fogadd el elve alapján a főkertész, illetve most már tsz-elnök elfogad­ta fia istápolását. Nem volt lelkifurdalása, pedig azóta lehetett volna, például fia tanulmányi eredménye lát­tán is. Mert a Sándor gyerek — mint ahogy a technikum­ban megtudtuk — az 1962— 63-as tanévben megbukott. Az osztályismétlés első félévé­ben is „elhúzták". Az év vé­gét most 2,18-as átlagered­ménnyel fejezte be. Közepes­nél gyengébb, bukott tanuló vajon élvezhet-e ösztöndíjat? Ezt . is megkérdezhetjük, mint ahogy megkérdeztük a tsz elnökhelyettesét és párt­titkárát, Pesti Menyhértet is: nem volt kifogása, ellenve­tése az ösztöndíj odaítélése­kor, ismerve a körülménye­ket? Mint kiderült, volt, csak­hogy nem tette szóvá az igazgatósági ülésen, csak utá­ta morfondírozott, hogy nem jó ez így. Bizony nem. Néz­zenek csak szét a faluban jobban. Akad ott ösztöndí­jas-jelölt rátermettebb is. L. F. — villamos energia Az áramimport sajátos közgazdasági formák között is történhet. Az iparilag fej­lett Csehszlovákia erőművet épít például az olajban és földgázban gazdag Romániá­nak. A beruházási eszközök értékét ezután Románia vil­lamos energiában fizeti visz­sza a csehszlovák partnernek. Az elképzelések szerint több KGST-ország összefogásával közös beruházásokkal is épí­tenek erőműveket az ener­giahordozókban és vízben bő­velkedő területeken. Előké­születek folynak például egy nagy energetikai kombinát létesítésére Lengyelország­ban. Igaz, a közös beruházások­hoz előre gondoskodni kell az anyagi eszközökről (a kö­zös bankon keresztül átszá­mítási rubelben, illetve eró­művi berendezések formájá­ban), viszont az együttes vál­lalkozásban résztvevő ország 20—25 évre előre számolhat a hozzájárulásával arányos mértékű teljesítménnyel. Az ilyen közös beruházások nemcsak a termelőerők ász­szerű elhelyezésére nyújta­nak lehetőséget, hanem olyan hatalmas, korszerű erőművek építésére is, amelyeknél nagymértékben csökken a fajlagos beruházási költség, a gőzfogyasztás, az üzemet kiszolgáló dolgozók száma Magyar, szovjet vagy német áram? Valamely országban gyár­tott eróművi gépegységei nagyságának is csupán a gyártás technikai lehetősége és az ország teherbíróképes­sége szab határt a nemzetkö­zi rendszer keretében. Koráb­ban egy kis ország biztonsá­gos energiaellátása nem tet­te lehetővé 150 vagy 300 me­gawattos magas termelékenyt ségű, jó Itatásfokú, korsze­rű gépek alkalmazását, mi­vel üzemzavar, esetén ezek kiesése nemzeti keretek kö­zött nem volt pótolható. Jö­vőre viszont a Béke nemzet­közi távvezeték rendszerében biztonsággal üzembe helyez­hetjük Bánhidán a magyar gyártmányú 100, illetve Szászhalombattán a szovjet 150 megawattos gépegységet. Ha munkahelyünkön be­kapcsoljuk a munkagépet, vagy odahaza a televíziós ké­szüléket, ma már nem tud­juk eldönteni, hogy itthon, Ukrajnában avagy esetleg az NDK-ban termelt áram hoz­za-e ezt működésbe. A ha­talmas Béke nemzetközi vil­lamos távvezetéket szüntele­nül táplálják a KGST-or­szágok erőművei. S így van ez rendjén: az összefogás, meghatványozva az erőket, valamennyi résztvevő ország javára válik. Kovács József Kedd, 1964, június 30. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom