Délmagyarország, 1964. június (54. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-23 / 145. szám

T Zöld utat a gépeknek! Ezekben a napokban ezernyi gcoid nyomja a mezőgazdasági üzemek vezetőinek vállát Különösen a gabona betakarításának megszervezésével — a kombájnok, a rendrevágó és kévekötőarafögépek folyamatos üzemeltetésével — vannak problémák. De nem kevesebb gond a kéziaratás megszervezése sem. Részben azért, mert az előző évi vetésterülethez képest négyszázezer holddal több gabonát kell learatni, másrészt azért, mert most lényegesen nehezebbnek ígérkezik az aratás. Sok a dőlt gabona, sűrű a növényállomány és magas a szalma. Közvetlen érdek is A betakarítást nehezítő tényezők közül elsősorban a megdőlés gátolja a gépek egyenletes munkáját. A nem egy irányba ledőlt, összekuszált gabonával nehezen boldogul a kombájn, de az egyszerűbb szerkezetű aratógép ís Az ilyen táblákon szó skm lehet arról, hogy a kombájn folyamatosan dolgozhasson. Egy menetben háromszer, négyszer is vissza kell fordulnia, ha a kombájnos azt akarja, hogy tarló és ne eleven gabona maradjon a gépe mögött. A forgolódás pedig na© időveszteséggel jár. E© hold dőlt gabona kombájn-aratása anynyi időt vesz igénybe, mint né© hold álló gabonáé. Ha ehhez hozzászámítjuk azt a veszélyt, ho© a géppel nehezen aratható táblákon — különösen a dóit gabonában — ©akori a géptörés és e©éb meghibásodás, bátran mondhatjuk: nemcsak közérdek, hanem minden egyes tsz-tagnak és állami gazdasági dolgozónak közvetlen érdeke is, hogy ne a gépeket, hanem a kézikaszákat állítsák a dóit gabona aratásához. Fáradtságot és türelmet követel Ez a papírra vetett üzemi betakarítási tervekbén rendi*zerint í© is szerepel. Ámde sokszor más a termelőszövetkezeti és állami gazdasági vezetők íróasztalában lapuló betakarítási intézkedési terv és megint más a ©akorlat. Köztudomású, ho© nemcsak a gépek, hanem a kézi kaszák is nehezen boldogulnak a földre rogyott, összekuszálódott gabonával. Az ilyen munka sok fáradságot és türelmet követel a kézi kaszástól, de a marokszedőtől is. Akinek kezét egyszer feltörte a kaszanyél, az tudja, mit jelent kaszaheggyel csipegetni táblányi területeket. Nehéz és főként szaporátlan feladat ez, í© hát érthető, ho© húzódoznak tőle az aratóbrigádok. Ha csak tehetik, ök is az álló gabonában dolgoznak, ahol bátran néki lehet ereszteni a kaszát A dőlt gabonáért többet Különösen azokban a termelőszövetkezetekben forog fent a dőlt gabona kéziaratásától való húzódozás veszélye, ahol jóval az aratás megkezdése előtt, az e©es táblák állapotának ismerete nélkül, e©ségesen állapították meg az aratók munkadíjazását, illetve premizálását. Na©on fontos, ho© az értékes időt rabló viták elkerülése végett ezekben a gazdaságokban sürgősen korrigálják a hibát. Majd pedig késlekedés nélkül közöljék a kéziaratásra vállalkozó dolgozókkal, ho© a dőlt gabona betakarításáért többet kapnak, mint amennyi a lábon álló gabona betakarításóért jár. Azt, ho© mennyi le©en e© hold dőlt gabona kéziaratásának díjazása, nem lehet minden szövetkezetre meghatározni. Még e© termelőszövetkezeten belül is lehet különbség a teljes egészében megdőlt és csak foltokban dőlt táblák kéziaratásának javadalmazása között. Ezt minden esetben a helyszínen döntsék el a szóban forgó mezőgazdasági üzem szakemberei és az aratóbrigádok vezetői. Ha e© táblán csak kisebb arányú a megdőlés, jó megoldásnak ígérkezik az, ho© a dőlt foltokat a kombájnok és rendrevágók kikerülik, 6 azokat erre a célra szervezett kézikaszákkal aratják le A sarokvágó kézikaszások rendszerint el is tudják látni ezt a feladatot. J6 munkaszervezéssel Mindent e©bevetve: nehéznek ígérkezik az idei aratás. A gépekre — de az emberekre is — na© feladat vár. Jó munkaszervezéssel, a gépek és a kézikaszák menetrendjének gondos és lelkiismeretes összeállításával azonban úrrá lehetünk a nehézségeken. Ehhez hozzátartozik az is, ho© a kézikaszák elsősorban ne az álló gabonában, hanem a gépek munkáját hátráltató dőlt gabonában arassanak! Dancs József Első helyen: a munkásvédelem Megkezdődött az országos anyagmozgatási konferencia Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, a Gépipari Tudományos Egyesület és az MTESZ több más egyesületének rendezésében hétfőn délután a Technika Házában megkezdődött a harmadik országos anyagmozgatási konferencia. A hároma napiig tartó tanácskozáson részt vesznek neves csehszlovák. len©el, jugoszláv, NDK és nyugatnémet, továbbá angol szakemberek ls, közülük többen na© érdeklődéssel várt előadást is tartanak a szállítás korszerű gépeiről és technológiájáról. (MTI) A

gazdasági élet lüktetése természetszerűleg megköveteli, ho© e©e© időszakban e©némely feladat kiemelkedjék a többi közül, s ameddig nem kerül fontosságót megillető helyre, a fi©elem központjában maradjon. De a gazdasági élettel szorosan összefüggenek a munkakörülmények, az egészségű©! és szociális körülmények is, amit összefoglaló szóval mur.kásvédelemnek nevezünk. A munkásvédelem viszont — le©en bármi a napi gazdasági célkitűzés — sohasem idényjellegű, hanem mindig elsö helyen álló feladat Ez a mi társadalmi rendszerünk e©ik alapvető erénye, ami azért olyan szembeszökő és nagyjelentőségű, mert a múltból olyan elhanyagolt, mostoha körülményeket örököltünk, melyek még mindig hatnak, még mindig nehézségeket okoznak. E megállapítás bizonyítására itt Szegeden sem kell messzire menni. Gyáraink többsége régi, nemcsak termelóberendezéseik avultak el, hanem a munkások számára legalább olyan fontos szociális berendezések is. Pótlásukról i©ekeztiink gondoskodni, s ez hellyel-közzel sikerült is. Valaho© mégis ú© jártunk vele, mint a szülők járnak kamaszodó ©erekükkel, aki már akkor kinövi a ruhát, amikor megveszik neki. A gazdasági élet hatalmas felívelése, az új termelőeszközök sokaságának üzembe helyezése mellett a munkásvédelem céljait szolgáló eszközök fejlődése elmaradt. A helyzet, ha néhol súlyos is, mégsem kétségbeejtő. A Minisztertanács éppen a napokban foglalkozott a munkásvédelem problémáival, s megállapította, ho© a Az álhatóitól az életig Kiválóan működik a szegedi orvosok csecsemő mentő készüléke A hangosan vajúdó a&zszonyt fehérköpenyes orvosok, ápolók veszik közül. Minden azért történik, ho© könnyen, baj nélkül megszülethessen az anya ©érméké. E© na© sóhaj, amely talán sikollyal is felér, s már megvan az újszülött. Nem hallatszik fel azonban az ilyenkor megszokott sírás, mozdulatlanok maradnak a pici ajkak. Izgalmas másodpercek — Gyorsan a mentőkészüléket! — szól az orvos. Néhány pillanat, s a nő©6©ász szakszerűen rákapcsolja az újszülöttre az e©- Évek óta ezért sokat foglalszerű, de mégis olyan sokat koztak az álhalállal született érő, életet jelentő csecsemő- csecsemők megmentésével mentő készüléket. Örájukra Több kísérlet után dr. Szontágh Ferenc e©etemi tanár, a klinika igazgatója irányításával a többtagú orvosi Hosszú, szinte heteknek munkaközösségnek sikerült tűnő percek telnek el, míg e© olyan csecsemőmentő végre megnyílnak az ajkak készüléket tervezni, amely — és síráshoz hasonló nyöször- az eddigi tapasztalatok igagés tör fel a kicsiből. Az zwlják — megfelel a követeipillantanak, fi©elik a másodperceket is, s a ©érmékét... orvosok, ápolók mosolyogva összenéznek. Sikerült! Isményeknek. Az orvosok elképzeléseinek mét örülhet e© anya az me©-alósítását segítették a Tengervízlepárló atomerőművek Vajon milyenek lesznek a tengervízlepárló atomerőművek? Erről számol a Prav_ -•da. a szovjet kormány azon 'nemrég hozott határozatával kapcsolatban, ho© több hasadóanyagot kell békés célokra, köztük a tengervíz megédesitésére felhasználni. A lap emlékeztet rá, ho© a "vizínség* problémája régóta foglalkoztatja a tudósokat Ez a kérés ma sok országban napirenden van. Az E©esült Államok például hivatalos adatok szerint 1970-re valószínűleg "a fenyegetően súlyos édesvízhiány* problémájával fog szembenézni. , Az orosz mérnökök az éltő lepárlóberendezéseket 80 évvel ezelőtt konstruálták. Ezeket a készülékéket a szov. jet hatalom éveiben új, hatalmas állomások váltották fel. Az atomkorszakban pedig a tudósok a nukleáris energiát szemlélték ki erre a célra. Kiderült, ho© az atomenergia ezen a téren is felbecsülhetetlen szolgálatokat tehet. A tengervízlepároló atomállomások korszerű technikával felszerelt na© üzemek lesznek. A bonyolult gép. és berendezéskomplexumban atomreaktorok és egyedülálló lepárlóberendezések kapnak helyet. Ezeknek az állomásoknak nagy teljesítőképességgel kell rendelkezniük, mert csakis ékkor lesznek gazdaságosak és vehetik fel a versenyt a közönséges lepárlóberendezésekkel. A reaktort e©arán.t kihasználják majd villamosenergia-termelésre és ten_ gervízlepárlásra. A számításokból kitűnik, ho© az e©millió kilowattos reaktorral felszerelt berendezés biztosítani tudná e© 200 000 kilowattos erőmű munkáját, s ezenkívül napi 200 000 köbméter édesvizet tudna előállítani. A tudósok és a konstruktőrök már kidolgozták e© Ilyen kapacitású berendezés tervéét. álhalálból az életbe visszahozott ©ermekének. A szülészek prakszisában elég ©'akori az született magzat. Ez azt jelenti, ho© a parányi élet a szülés közben beálló rendHódmezővásárhelyi Elektrofémipari Ktsz dolgozói, ök készítették el u©anis a cseálhalállal csemőmentő készülék prototípusát. A készüléket azóta szabadalmaztatták. A klinika "saját erőből* készített cseellenesség miatt a külvilágra csemömentője iránt na© az érkezése előtt elkezd léle- érdeklődés, mert e©szerű, olcsó és mégis minden igényt kielégít. Máris külföldről is érkezett megrendelés a készülékre. gezni, s í© eltömődnek a légutak. Ha megszületése után ©'orsan nem segítenek, megfullad, meghal. Régebben is próbálkoztak már az álhalott csecsemők felélesztésével. A mamák közül biztosan sokan maguk is látták idön át működött és jelenleg Nyolcvanból hetvenet A csecsemőmentő hosszabb már, amikor a megszületett ©ermeket hideg, meleg vízbe tették, lóbálták, dörzsölték, ho© életre keljen. Ez a módszer azonban igen primitív és nem biztonságos. Szomorúság helyett mosolyt A Szegedi Szülészeti és Nő©ógyászati Klinika aris megtalálható a szegedi szülészeti és nő©ó©ászati klinikán. Eredményességét bizonyítja, ho© 80 álhalállal született csecsemő közül hetvenet sikerült feléleszteni, megmenteni az életnek éppen e készülék segítségével. A tíz esetben pedig, ahol bekövetkezett a halál, a boncolás megállapította, ho© ez egyéb súlyos, a©ervoskollektívája évek óta ko- mek szervezetében fellépő moly és te©-ük hozzá ered- rendellenesség miatt történt menyes harcot vív az élve- E©ébként a szegedi ©erszületések számának nőve- mekklinikán jelenleg i$ életléseért. Céljuk igen szép, hi- ben van egy ezer grammal szen szomorúság helyett mo- született csecsemő, amelynél solyt akarnak varázsolni az szintén alkalmazták a menanyák arcára azzal, ho© tőkészülékes élesztőst, csecsemőjük él, egészséges. H. M. hozott intézkedések eredményeként tavaly általában csökkent a halálos kimenetelű balesetek száma az iparban és az építőiparban is, mert az eddiginél jobban érvényesítették a rendszabályokat. A halálos üzemi balesetek száma csak a mezőgazdaságban növekedett. A legtöbb balesetet a gondatlanság, a fe©elmezetlenség idézte elő. A tavalyi adatok tehát némi javulásról adnak képet, de némi javulással mi nem elégedhetünk meg. Az idén egymás után léptek érvénybe olyan új rendeletek, határozatok és szabályzatok, melyek ©ökeres fordulat előkészítését és me©alósítását tűzik ki célul a munkásvédelemben. Az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, a SZOT és a különböző minisztériumok teljes egyetértésben, és egymás munkáját kiegészítve vették fel a harcot a jobb munkakörülmények megteremtéséért. A rendelkezések túlnyomórészt áprilisban láttak napvilágot, s a végrehajtási utasítások e© része még meg sem jelent. A hatást felmérni, arról beszélni tehát még korai lenne. Ebben az időszakban a rendeletek tanulmányozása és ismertetése foglalkoztatja az üzemi vezetőket. A kenderfonó©árban például műszaki értekezleten íár©alták meg a rendeleteket. s ezen részt vett az SZMT munkásvédelmi felü©elője is. A jogok és a kötelességek alapos ismerete nélkül ugyanis hiába van rendelet, hiába beszélünk a munkásvédelemről. Nézzük meg tehát milyen jogok és kötelességek teremtik meg a baleset nélküli, nyugodt és kényelmes munka feltételeit! Minden dolgozónak elidegeníthetetlen joga például megkövetelni vállalatától — az előírások és óvórendszabályok alapján —, ho© a munkafeltételek egészségesek, biztonságosak le©ehek, korszerű technológia és munkaszervezés könnyítse meg a munkát, s rendelkezésre álljanak a szükséges védőberendezések, e©éni védőeszközök. Ha ú© látják, javaslatot tehetnek, újítást nyújthatnak be e körülmények megjavítására. J

oguk van munkaidő alatt részt venni a balesetelhárítási, munkásvédelmi oktatáson, nemcsak akkor, ha újonnan veszik fel, hanem akkor is, ha más munkakörbe helyezik át őket. Joguk az is, ho© munkakörüktől függően igényeljék a megfelelő tiszta öltözőt, mosdót, illetve fürdőt, az előírás szerinti szociális és egészségű©! helyiségeket, részt ve©enek a díjtalan orvosi vizsgálatokon, s ezek eredményétől függően esetleg más beosztást kérjenek. Észrevételeikkel az állami, vállalati és szakszervezeti szervekhez fordulhatnak bármikor. Az új törvényerejű rendelet legfontosabb része az talán, ami a kártérítési igénynyel kapcsolatos. Ha a dolgozót a vállalat va© más személy hibájából éri baleset üzemében, s a róla felvett je©zőkönyv tartalmával nem ért e©et, az aláírást megtagadhatja, illetve írásbeli megje©zést fűzhet hozzá. Ez a lehetőség eddig is me©olt, csakho© sokan nem éltek vele. Ám az új rendelet — 1961 áprilisra visszamenő hatállyal — kimondja, ho©ha az üzemi balesetért vagy betegségért a vállalat felelős, a sérült dolgozó részére, halála esetén hozzátartozóinak, meg kell téríteni a teljes vagyoni kárt. Aho© mondani szokták: nincs többé mese, a vállalatnak és dolgozójának egyformán érdeke, ho© a baleset körülményeit a legaprólékosabban kivizsgálják, s úgy állapítsák meg a felelősséget. Jogokról beszéltünk eddig, s nem is akánnilyen jogokról. Ne felejtsük el azonban, ho© a vállalat sem örül annak, ha sok a baleset, s a népgazdaság zsebe sem papzsák. Ha jogot adunk önmagunknak, cserében kötelezettséget is kell vállalni. Mert mit ér, ha megkapja valaki a védőfelszerelést, csak éppen nem használja, ha munkaeszközei jók, csak éppen nem tartja karban őket' A munkásvédelmi előírások betartása a dolgozók kötelessége, csakú©, mint reszt venni az esetenkénti es időszakos oktatáson. Aki az oktatáson — figyelmeztetés ellenére — sem vesz részt, aki arra nem alkalmas állapotban akar munkához kezdeni, aki nem hajlandó használni a védőfelszereléseket, azt a vállalat nemcsak eltilthatja, de feltétlenül el kell tiltania a munkától. Hány és hány súlyos és kevésbé súlyos baleset lett volna elkerülhető már korábban is, ha a vezetők kevésbé elnézőek, s csak azt engedik dolgozni, aki felkészülten áll gépe mellé. Az a dolgozó, aki saját mulasztása miatt sérül meg, kártérítési követeléssel nem léphet fel, sőt tettéért felelősségre vonják. Ami a szociális és egészségű©! berendezések fejlesztését illeti: az üzemek ezentúl éves és távlati tervet dolgoznak ki az elavult berendezések átépítésére, pótlására Nyilvánvaló, u©anis, ho© hamarjában nem építhetők meg a ©akran na© költséget igénylő helyiségek. Az új beruházások viszont kizárólag ú© készülhetnek el, ha velük egyidőben felépítik a szociális berendezéseket is. Ez igen jelentős előrelépés lesz! A munkásvédelem kétoldalú dolog, de mind a két oldalon elsősorban a munkások érdekei szerepelnek. Az egyik oldalról maguknak a munkásoknak, a másik oldalról az üzemnek kell megteremteni a biztonságos, egészséges körülményeket. S ho© a kormányzat számára ez mennyire fontos, bizonyítja a Minisztertanács határozata, mely a miniszterek kötelességévé teszi, ho© az eddiginél is hathatósabb intézkedéseket hozzanak az üzemi balesetek számának csökentésére, gondoskodjanak a halálosvégű szerencsétlenségek elkerüléséről, biztosítsák, ho© az üzemek tervszerűen vizsgálják a balesetet okozó tényezőket. A minisztériumok pedig kérjék számon a tervek végrehajtását Az új munkásvédelmi rendelkezések, mint említettük, a ©ökeres fordulat előkészítését és megvalósítását tűzik ki célul. Ho© ez valóban alapos és körültekintő le©en leginkább az üzemi vezetőkön múlik. Főképpen a gazdasági vezetőkön, mert nekik kell gondoskodni a szükséges költségek előteremtéséről, a tervek, intézkedések megvalósításáról. Nem fér kétség hozzá, ho© ennek súlyát át is érzik, és szívesen vállalják a vele járó gondot, fáradságot. A félreértések elkerülése végett még hozzá kell tenni, ho© a munkásvédelem nem a pénzen múlik elsősorban, hanem gondoskodás, körültekitnés, humanitás kérdése. Ezért hárul nagy szerep a pártszervezetekre és a szakszervezeti bizottságokra is, ho© segítsenek a gazdasági vezetésnek. Segítsenek főleg abban, ho© a dolgozók minél jobban megismerjék jogaikat és kötelességeiket. Mert a felelősség nemcsak a vezetőké, a dolgozóké is. Egyegy felelőtlen tett, mely balesetre vezet, csapás a munkásra, csapás családjára is. V

égezetül még e© gondolat, ami szorosan a témakörhöz tartozik: bármennyire is hasznos és emberi a kártérítési kötelezettség bevezetése az üzemi baleseteknél, nem az a célja, ho© minél többet fizessünk, va© e©általán, hogy fizessünk, hanem az, hogy minden érdekelt erejét megfeszítve azon munkálkodjék, lehetőleg sohase kerüljön sor kártérítés fizetésére, ne forduljanak elő balesetek, szerencsétlenségek, se az üzemekben, se a mezőgazdaságban. Szegeden is ezért kell nagyon-nagyon komolyan venni az új intézkedéseket, s mindent megtenni azért, hogy mielőbb érződjék hatásuk a mindennapi életben. FEHÉR KALMAN Vasárnap. 1964. június 21. DÉL-MAGYARORSZÁG 255