Délmagyarország, 1964. május (54. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-13 / 110. szám

Magyar—német közös közlemény (Folytatás az 1. oldalról.) a különböző nemzetközi fórumokon tett lépései és kezde­ményezései hatékonyan segítik a háborús veszély elhárí­tását, a nemzetközi feszültség enyhülését és mozgósítják a béke erőit. A két fél támogatja az általános és teljes leszerelés­ről szóló, a genfi tizennyolchatalmi leszerelési értekezlet napirendjén is szereplő szovjet javaslatokat. A Szovjet­unió Minisztertanácsa elnökének, N. Sz. Hruscsovnak. a területi ós határviták rendezésénél az államoknak az erő­szak alkalmazásúról való lemondására irányuló javasla­tát a béke megerősítése érdekében tett jelentős lépésnek tekintik. Üdvözlik a Moszkvában aláírt szerződést az atomfegyver-kísérletek részleges betiltásáról és az Egye­sült Nemzetek Szervezete által hozott határozatot a nuk­leáris fegyvereknek a világűrbe való küldésének betiltá­sáról, valamint a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia nyilatkozatait a katonai célokat szolgáló hasadó anyagok termelésének csökkentéséről. Mindkét fél támogatja az atomfegyrermentes öveze­tek megteremtését célzó javaslatokat, amelyek megvaló­sítása megkönnyítené az általános és teljes leszerelést. A Magyar Népköztársaság támogatja a Német De­mokratikus Köztársaság kormányának javaslatát, hogy a két német állam kössön egyezményt, hogy nem gyárt, nem szerez be, nem helyez el területén, nem alkalmaz atomfegyvert és nem törekszik ilyen fegyverek feletti rendelkezési Jog megszerzésére. Mindkét fél támogatja a Lengyel. Népköztársaság kormányának javaslatát Közép­Európában a nukleáris és termonukleáris fegyverek befa­gyasztására. ŰJra kifejezik meggyőződésüket, hogy a Var­sói Szerződés és a NATO tagállamai közötti megnemtá­madási szerződés megkötése lényegesen hozzájárulna a háborús veszély csökkentéséhez, A Magyar Népköztársaság képviselői az európai és a világbéke szempontjából történelmi Jelentőségűnek tart­ják a Német Demokratikus Köztársaság, az első béke­szerető munkás-paraszt német állam létezését és a né­met nép szocialista jövőjéért, a német imperializmus el­len folyó harcban betöltött szerepét A Német Demokra­tikus köztársaság saját területén végrehajtotta a pots­dami szerződés rendelkezéseit. A másfél évtizede fenn­álló Német Demokratikus Köztársaság felvirágzása, népe jólétének növekedése, nemzetközi tekintélyének és sú­lyának erősödése fontos tényező a béke és haladás erői­nek harcában. Mindkét küldöttség kötelességének tekinti a népek figyelmét felhívni, hogy Európa népeinek békéjét állandó veszéllyel fenyegeti a nyugatnémet revansista politika és atomfegyverkezés. A nyugatnémet imperialisták és mili­taristák makacsul ragaszkodnak kalandor terveikhez, amelyekkel meg akarják változtatni a második világhá­ború után kialakult helyzetet. Agresszív, hódító törekvé­seikkel Nyugat-Németországot hidegháborús és békét ve­szélyeztető góccá tették. A Német Szövetségi Köztársaság­ban magas hivatalos állásokat töltenek be fasiszták, há­borús bűnösök. A német imperializmus és militarizmus erőt. amelyek egy fél évszázad alatt kétszer sodorták véres világhábo­rúba a népeket, ma is döntő befolyást gyakorolnak a nyu­gatnémet politikára. A nyugatnémet kormány az egyetlen Európában, amely területi követelésekkel lép fel más ál­lamokkal szemben. Az amerikai imperialistákkal szövet­ségben. a Német Szövetségi Köztársaság militarista körei Nyugat-Németországot és Nyugat-Berlint a szocialista orszá­gok elleni aknamunka európai központjává és a szocia­lizmus országaiból elmenekült fasiszta elemek gyűjtőhe­lyévé tették. A Német Szövetségi Köztársaság kormánya céljai érdekében vezető szerepre igyekszik szert tenni az agresszív Észak-atlanti Szövetségen belül, hogy azt sa­ját háborús tervei szolgálatába állítsa, elősegítse gyors ütemű fegyverkezését és a többoldalú atomhaderő keretén belül megszerezze az atomfegyverek feletti rendelkezés jogát. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság rámutatnak arra, hogy az Észak-atlanti Szö­vetség többoldalú atomhaderejének létrehozása és Nyugat­Németországnak ebbe történő bevonása rendkívül veszélyt jelentene a nemzetközi élet békés alakulására. Európa és a világ békéjének megszilárdítása megköveteli a nyu­gatnémet revansista politika feladását és a nyugatnémet militaristák távoltartását az atomfegyverkezéstől. A Magyar Népköztársaság határozottan fellép az ün. Hallstein doktrína ellen és mint a revanspolitika meg­nyilatkozását, határozottan visszautasltja a bonni kor­mánynak azt a jogtalan igényét, hogy egész Németországot képviselje. A Magyar Népköztársaság kormánya nagyra értékeli a Német Demokratikus Köztársaságnak a német kérdés bé­kés rendezéséért folytatott következetes harcát, és a két német állam kormánya közeledésének és kölcsönös meg­értésének elősegítésére irányuló javaslatalt. A két, egy­mástól eltérő társadalmi rendszerű német állam létezé­sének feltételei között szükséges, hogy a békés egymás mellett élés szellemében a két német állam, valamint a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Berlin kö­zött megegyezés jöjjön létre. A Nérriet Demokratikus Köztársaság Javaslatai a két német állam, valamint a Német Demokratikus Köztár­saság és Nyugat-Berlin közötti kapcsolatok normalizálá­sára közös bizottságok létesítése útján, úgyszintén a két német állam kormányai és n Német Demokratikus Köz­társaság és Nyugat-Berlin között a józan ész és a jóakarat egyezményének megkötésére irányuló javaslatai lépésről­lépésre fejlesztenék az együttműködést és előkészítenék a német konföderációt. Mindkét fél egyetért, hogy a béke érdekel megköve­telik n második világháború maradványainak felszámolá­sát, a német békeszerződés megkötését, valamint Nyugat­Berlin demilitarizált szabad várossá nyilvánítását. A Magyar Népköztársaság a Német Demokratikus Köztársaság készségét, hogy Nyugat-Berlint, amely a Né­met Demokratikus Köztársaság kellős közepén fekszik és ahol a bonni kormány semmilyen joggal és illetékesség­gel nem rendelkezik, önálló politikai egységként kezelje és számára a semleges szabad-város státuszát biztosítja, a béke érdekében tett jelentős engedménynek tekinti, mivel egész Berlin jog szerint a Német Demokratikus Köztársaság területéhez tartozik. A Német Demokratikus Köztársaság kezdeményezé­sére a nyugat-berlini szenátussal 1963 decemberében az utazási engedélyekről létrejött megállapodásban mindkét fél annak bizonyítékát látja, hogy további lehetőségei vannak a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat­Berlin közötti feszültség fokozatos megszüntetésére Irá­nyuló kezdeményezéseknek és ezek a két német kormány képviselői közti tárgyalások példái lehetnek. Mindkét, fél egyetért abban, hogy a szocialista orszá­gok és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatainak fejlesztése a normális diplomáciai kapcsolatok irányában, a békés egymás mellett élés szellemében a teljes egyen­jogúság, egymás szuverenitásának kölcsönös tiszteletben tartása és a kölcsönös előnyök alapján jelentősen hozzá­járulna Európában a feszültség további csökkentéséhez és a béke biztosításához. Ebben az összefüggésben a Német Demokratikus Köztársaság kormánya üdvözli — mint ezen az úton megtett lépést — a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kormánya közötti hiva­talos gazdasági kapcsolatok felvételét. A tárgyaló felek egyetértenek abban, hogy a béke biz­tosítása megköveteli a nemzetközi feszültség gócainak megszüntetését a világ minden táján. Kifejezik szolidari­tásukat Ázsia, Afrika, Latin-Amerika szabadságért és nem­zeti függetlenségért küzdő népeivel. Követelik a gyarmati rendszer teljes felszámolását. Elítélik az Egyesült Államok imperialista köreinek Ku­ba elleni provokációit és teljes mértékben támogatják a kubai kormánynak a karib-tengei'i térség helyzetének nor­malizálására vonatkozó javaslatait A felek szolidárisak Ciprus népével, amely következetesen harcol hazája füg­getlenségéért, s a külföldi beavatkozás ellen. Támogatá­sukról biztosítják Dél-Vietnam szabadságszerető népét és követelik, hogy az Amerikai Egyesült Államok szüntesse be gyarmatosító háborúját Dél-Vietnamban. Elengedhetet­lennek tartják az 1954. évi genfi egyezmény rendelkezései­nek maradéktalan érvényesítését és az Egyesült Államok által, a törvényes laoszi kormány ellen szervezett reakciós támadások megszüntetését. Támogatják a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság kormányának az ország békés egyesítésére irányuló törekvéseit. Elítélik a Dél-afrikai Köztársaságban folyó fajüldözést, az emberi jogaikért küz­dő lakosság elleni irtóhadjáratot. Minkét fél elítéli az im­perialista hatalmak neokolonialista politikáját. Elítélik a fegyverekben, hadianyagokban és pénzben Angola, Mo­cambique és a Dél-afrikai Köztársaság népei elnyomásá­hoz Portugália és Dél-Afrika kormányainak nyújtott nyu­gatnémet támogatást A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság nagyra értékeli az újonnan függetlenné vált ázsiai és afrikai országoknak az imperializmus ellen, a békéért és a haladásért vívott harcban, betöltött szerepét. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya követeli a Kí.nai Népköztársaság törvényes jogainak helyreállítását az ENSZ-ben és az ame­rikai megszállás megszüntetését Taivan szigetén. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság nagy érdeklődéssel figyeli a kereskedelmi és fejlesztési világkonferencia tárgyalásait és reméli, hogy a világkereskedelmi konferencia elősegíti a világkereskede­lem korlátainak megszüntetését, a népek közötti békés kapcsolatok fejlesztését és a fejlődő országok gazdasági problémáinak megoldását. Mindkét fél az egyetemleges­ség elvének megfelelően hangsúlyozza, hogy a világkeres­kedelmi konferencia munkájának hatékonysága megköve­teli minden állam részvételét, egyenlő jogok alapján. Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között a tudományos és kulturális téren kialakult együtt­működés mindkét ország kulturális és tudományos életét gazdagította mindkét országban elősegítette a szocialista és kulturális forradalmat és hozzájárult ahhoz, hogy a dolgozók a proletár internacionalizmus szellemében, köU csönösen megismerkedjenek országaik kulturális és tu­dományos vívmányaival. A két fél üdvözli és támogatja országaink tudomá­nyos és kulturális intézményei és szervezetei, a tudósok, művészek, pedagógusok, sportolók egyre szorosabbá váló együttműködését. Egyetértenek abban, hogy ezt az együtt­működést a mindkét fél számára hasznos tapasztalatcse­re irányában segítség elő. A turista- és utasforgalom to­vábbi fejlesztése jelentős mértékben hozzájárul, hogy a la­kosság mind nagyobb részének módjában legyen megis­merni és értékelni államaink szocialista építőmunkáját III. II. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság kapcsolatai az elmúlt években a szocialista internacionalizmus elveinek megfelelően a testvéri együtt­működés szellemében jelentősen fejlődtek és eredménye­sen szolgálták népeik érdekelt. Mihdkét küldöttség egyöntetűen megállapította, hogy az országaik közötti gazdasági kapcsolatok a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagországai a kommunista és munkáspártjai első titkárainak és kormányfőinek 1962. júniusi és 1963. júliusi határozatai alapján az elmúlt évek­ben kedvezően fejlődtek és állandóan erősödnek. Mindkét fél fellép a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának valamennyi tagállama közötti együttműködés gyorsabb fejlesztéséért s hatékonyságának növeléséért. Erőforrásainknak a tudományos-technikai fejlődés súly­ponti területeire való koncentrálásával biztosítani kíván­juk, hogy te'rmelésük színvonala megfeleljen a tudomány és a technika legmagasabb fokának. Az 196Ö-ban megkötött hosszú lejáratú kereskedelmi egyezmény biztos alapot teremtett a két ország közötti kereskedelem folyamatos növeléséhez. A jelenlegi áru­csereforgalom több mint háromszorosa a tíz év előtti­nek, s az utóbbi években átlagosan évi 7 százalékkal emel­kedett. A kölcsönös szállítások hozzájárultak mindkét or­szág népgazdaságának és lakosságának jobb ellátásához. Megállapították, hogy a magyar—német gazdasági bi­zottság eddigi tevékenysége kedvezően segítette elő a gaz­dasági kapcsolatok új és sokoldalú formálnak kialakítá­sát, a tudományos-technikai együttműködés elmélyítését és azt eredményezte, hogy a termelés szakosítása és egybe­hangolása terén egész sor konkrét megállapodás jött létre, illetve előkészítés alatt áll. A két küldöttség eszmecseréi folytatott a gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztéséről az 1970-ig terjedő Idő­szakban és hangsúlyozta a két ország központi tervező szervei között az utóbbi hónapokban megkezdett egyez­tetés nagy jelentőségét. Megállapodtak abban, hogy együtt­működésük sokoldulú megerősítése útján fejlesztik gaz­dasági kapcsolataikat az új tudományos-technikai fel­adatok megoldása, a termelés szakosítása és egybehango­lása, valamim az árucsereforgalom állandó növelése terén. A két delegáció különösen fontosnak tartja a terme­lés szakosításának t-s egybehangolásának továbbfejleszté­sét, az együttműködés új formáinak és módszereinek ki­alakítását mindenekelőtt a vegyiparban, a gépgyártásban és a kohászatban. Mindkét küldöttség úgy véli, hogy az árucsereforgalom fejlesztésében a fogyasztási javak vé­lasztékcseréjének az eddiginél nagyobb szerepet kell ját­szania. Mindkét ország műszakilag magasan fejlett és széles körű kapacitással rendelkezik az elektronikus és az elekt­romechanikai ipar, valamint a műszergyártás területén. Ezért a lcét küldöttség megállapodott, hogy rendszeresen elmélyítik a tudományos-műszaki együttműködést a fél­vezető technika területén, valamint az együttműködést az elektronikus építőelemek és vákuumtechnikai készítmé­nyek és műszerek előállításához szükséges speciális tech­nológiai felszerelések gyártásában. Figyelembe véve a műszergyártás nagy jelentőségét a termeléstechnika magas színvonalénak elérése szem­pontjából, mindkét fél célszerűnek tartja a gazdaságta­lan párhuzamos termelés fokozatos megszüntetesét és kö­zös intézkedések megtételét a mindkét ország szempont­jából fontos, új műszerek gyártásának kifejlesztésére. Az eszmecsere folyamán mindkét fél tájékoztatást adott a mezőgazdasági termelés fokozása érdekében or­szágainkban előirányzott intézkedésekről és megvitatták az együttműködés, a kölcsönös támogatás ebből adódó lehetőségeit. Mindkét fél örömmel állapítja meg, hogy a Magyar A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Német Szocia­lista Egységpárt képviselői kicserélték tapasztalataikat a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztár­saság szocialista építőmunkájáról. Megvitatták a két test­vérpárt kapcsolatainak továbbfejlesztését és kicserélték vé­leményüket a nemzetközi munkásmozgalom időszerű kér­déseiről. Megállapították, hogy nézeteik minden megtár­gyalt kérdésben megegyeznek. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Német Szocia­lista Egységpárt abból indult ki, hogy miután országaink­ban győztek a szocialista termelési viszonyok, a társadalmi haladás és a nép életszínvonala mindenekelőtt a szocializ­mus gazdasági törvényeinek egyre jobb felhasználásától függ. Ezért fő figyelmüket a szocialista népgazdaság és a szocialista demokrácia állandó továbbfejlesztésének szen­telik. A munkatermelékenység állandó és folyamatos eme­lése teremti meg az alapot a munkásosztály és minden dolgozó anyagi és kulturális igényeinek egyre teljesebb kielégítéséhez és egyúttal jelentős tényező a szocializmus és a kapitalizmus közt folyó békés gazdasági versenyben. A két párt képviselői egyetértettek abban, hogy tevé­kenységük vezérfonalának változatlanul a kommunista- és munkáspártok képviselőinek 1957. és 1960. évi moszkvai értekezletein elfogadott határozatokat tekintik. Mindkét párt ismételten leszögezi, hogy az 1957-es és 1960-as moszk­vai nyilatkozat elveinek országaik viszonyaira való alkal­mazása fellendítette a szocialista építőmunkát, növelte a párt tekintélyét és erősítette a tömegékhez fűződő kap­csolatait, a moszkvai nyilatkozatok elveinek alkalmazása világszerte megerősítette a kommunista pártokat, növelte befolyásukat, elősegíti a békéért, a nemzeti függetlensé­gért és a társadalmi haladásért vívott harcot; helyességü­ket az élet igazolja. Mindkét párt továbbra is fáradhatat­lanul küzd a revizionjzmus, dogmatlzmus és szektásság el­len, továbbra Is őrködik a marxizmus—leninizmus eszmei tisztasága felett Mindkét párt nagyra értékeli a Szovjetunió Kommu­nista Pártja forradalmi tapasztalatait. Különösen nagy­jelentőségűnek tartják mindkét párt és az egész nemzet­közi munkásmozgalom számára a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja XX. kongresszusának a személyi kultusz felszá­molásában, a pártélet lenini normáinak helyreállításában; a dogmatizmus és a szektásság elleni harcban kifejtett munkásságát; hasonlóan nagyjelentőségűnek tartják a XXII. kongresszust, valamint a kommunizmus építésének programját A két párt határozottan elítéli a Kínai Kommunista Párt vezetőinek dogmatikus, szektás nézeteit és szakadár tevékenységét, amely jelenleg a fő veszély a nemzetközi munkásmozgalomban. Megbélyegzik a kínai vezetők szov­jetellenes rágalmait, az imperializmus ellen, a békéért és a szocializmusért vívott harcot fékező, a forradalmi erők egységét megbontó tevékenységét Mindkét párt hangsúlyozza, hogy elvi harcot kell vívni a Kínai Kommunista Párt vezetőinek antimarxista ideoló­giája és politkája ellen. Az antimarxista ideológiák le­küzdése a marxizmus—leninizmus alapján erősíti a kom­munista világmozgalom egységét, növeli harci erejét és szilárdítja a szocialista országok közöségének együttműkö­dését A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Német Szocia­lista Egységpárt üdvözli és támogatja a kommunista és munkáspártok új találkozójának összehívását. E tanácsko­zás célja a nemzetközi kommunista mozgalom egységének erősítése a marxizmus—leninizmus alapján. Mindkét delegáció megelégedéssel állapítja meg. hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Német Szocia­lista Egységpárt kapcsolatai állandóan erősödnek és fej­lődnek. Az ez évben első ízben megkötött éves megálla­podások alapján bonyolódó rendszeres delegáció- és ta­pasztalatcsere hozzájárul a két ország előtt álló feladatok megoldásához, mindenekelőtt gazdasági téren. Ezt a gyü­mölcsöző együttműködést a testvéri szellemben össze­forrott pártjaink továbbra is ápolják és fejlesztik. IV. A Német Demokratikus Köztársaság párt- és kor­mányküldöttsége magyar párt- és kormányküldöttséget hívott meg a Német Demokratikus Köztársaságba. A meg­hívást a magyar fél örömmel elfogadta. A látogatás idő­pontját később állapítják meg. * Mindkét fél kifejezésre juttatja meggyőződését, hogy a Német Demokratikus Köztársaság párt- és kormánykül­döttségének látogatása a Magyar Népköztársaságban hoz­zájárult a kölcsönös kapcsolatok további elmélyítéséhez, a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köz­társaság megbonthatatlan barátságának erősítéséhez, a szocialista országok népei, valamint a nemzetközi mun­kásmozgalom egységének és összeforrottságának megszi­lárdításához a marxizmus—leninizmus alapján, a szocia­lizmus és a béke javára. Kelt Budapesten, 1964. május 12-én. KÁDÁR JÁNOS a Magyar Szocialista Mun-' káspárt Központi Bizottságá­nak első titkára, a Magyar Forradalmi Mun­kás-Paraszt Kormány elnöke WALTER ULBRICHT a Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottságának első titkára, a Német Demokratikus Köz­társaság Államtanácsának elnöke DR. LOTHAR BOLZ a Német Demokratikus Köz­társaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, külügymi­niszter 2 DÉL-MAGYARORSZÁG Szeída. 1964- 12-

Next

/
Oldalképek
Tartalom