Délmagyarország, 1964. május (54. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-13 / 110. szám

NAPIRENDEN: a tanulók egészségvédelme Az értekezleten a tanulók egészségügyének számos kér­dése felvetődött, de a ta­nácskozás középpontjában azok az új jelenségek és új feladatok álltak, amelyek az elmúlt néhány évben kerül­tek előtérbe. A napközi nem „pótiskola* A köznevelési bízottság ülése ezek közül elsőként a tanulók túlterhelésének problémáival foglakozott, s a többi között megállapítot­ta, hogy ilyen szempontból nem minden tekintetben megfelelő az általános isko­lák mai napközi otthona. Jogosultságuk vagy szüksé­gességük természetszerűleg nem vitatható, de ki kell mondani, hogy a napközi nem lehet »pótiskola« vagy az iskolának valamilyen la­\ zább rendszerű, de valójá­ban épp olyan fárasztó vál­tozata. A napközis pedagó­gus az ösztönösen mozgó, ugrándozó gyermeket fe­gyelmezni szeretné, pedig a pihenést éppen a kötetlen­ség jelentené. Olyan napkö­zi otthonokat kell tehát léte­síteni, amelyek nem az isko­lát egészítik ki, hanem az otthont pótolják. Károsan hat a tanulók idegrendszerére az is, hogy az osztályok megnőtt létszá­ma miatt a pedagógusok fe­leltetés helyett egyre inkább röpfeleltetésekkel, röpdoU gozatokkal és igen gyakori dolgozatírásokkal mérik le a tanulók tudását. A felelte­tés, a számonkérés a legtöbb esetben izgalmat okoz a ta­nulókban, s ha erre a szá­motadásra még kevés idő is áll rendelkezésükre, ez az izgalom nagymértékben fo­kozódik. A tanulók védelmében Az a tény, hogy bizonyos (•elit-szakközépiskolákba-, s méginkább a felsőfokú tan­intézetekbe csak kiváló ered­ménnyel veszik fel a tanuló­kat, a közepes képességűeket arra készteti, hogy erejüket túlfeszítve, képességeiket meghaladva kitűnő, vagy je­les eredményeket érjenek eL Ezek az izgalmak azután fizikailag is észlelhető elvál­tozásokban nyilvánulnak meg: szapora légzés, élpiru­lás, és — mint a köznevelé­si bizottság megbízásából több szegedi iskolában vég­zett konkrét vizsgálat is ki­mutatta — a vérnyomás emelkedése. Foglalkozott a tanácsko­zás az iskolaérettség kérdé­Tanácskozott a városi pártbizottság köznevelési bizottsága Tegnap délután a Kálvin téri pártházban ülést fcar­tott a városa pártbizottság köznevelési bizottsága. Az értekezletet Toldi István, a rókusi általános iskola igaz­gatója, a bizottság elnöke nyitotta meg, majd dr. Szél Eva, a városi pártbizottság tagja, a városi tanács egész­ségügyi osztályának előadója, dr. Bácskai Józsefné fő­orvos, a Gyermeklélektani Intézet igazgatója és dr. Völgyesi János, a Közegészségügyi és Járványügyi Ál­lomás higiénikusa tartott referátumot a tanulók egész­ségvédelmének időszerű kérdéseiről. Az alábbiakban e három előadás néhány fontosabb részletét ismertetjük, kiegészítve a vitában elhangzott felszólalásokkal, sével is. Megállapította: az iskolareform végrehajtásá­nak egyik nagy eredménye, hogy ma már az iskolai munkára éretlen gyerekeket az iskolaorvos egy évre fel­menti tanulmányaik meg­kezdésétől. Ez a rendelet a tanulók védelmét szolgálja. Európában szinte majdnem mindenütt 7 éves korban kezdődik az iskoláztatási kö­telezettség. Többek között ezért is érthetetlen, hogy nálunk a közvélemény sze­rint ez az egyesztendős föl­mentés szinte megbélyegzi a gyermekeket. Az iskolareform végrehaj­tásában ellentmondásnak látta a tanácskozás, hogy amíg a reform csökkentette az első osztályosokra nehe­zedő terheket, az óvodai kö­vetelmények aránytalanul magasak maradtak. Az óvo­dás gyerekeknek a nagycso­portokban például előreraj­zoiás nélkül, foltfestéssel hónapos retket kefL festeni­ük. Ez több, mint anrát az általános iskola első osztá­lyában Myen tekintetben megkívánnak: ott nem kell ilyen nehéz feladatot meg­oldaniofe a tanulóknak. Ugyanakkor viszont hiány­zik az óvodai munkából a gyerekek beszédhibáinak ki­javítása. Pedig az orvosi kezelést nem igénylő enyhe pőszeség és egyéb selypítés megszüntetésének legter­mészetesebb helye az óvoda bdl hogy legyen. Jó az iskolai balesetvédelem Gyakran előfordul, hogy a pedagógusok megfelelő ok nélkül gyógypedagógiai szek­ciós vizsgálatra küldenek tanulókat. Ennek az az oka, hogy az általános iskolai pedagógusok jelenleg nem ismerik eléggé a fogyatékos­ság és különböző formáit és fokozatait, sőt még gyakran a gyógypedagógiai áttelepí­tés célját és lényegét sem. A köznevelési bizottság munkaértekezlete megvitatta a gyakorlati foglalkozások­kal kapcsolatos egészségügyi problémákat is. Megállapí­totta, hogy a gyakorlatokon történt balesetek száma szerencsére igen kevés. Ez arra mutat, hogy az illeté­kesek megfelelően foglal­koztak a balesetvédelem­mel és egézségügyi rendsza­bályokkal Tennivaló termé­szetesen sok van még, s eb­ben elsőrendűen fontos szerepük van az iskolaorvo­soknak is. Elhangzott a tanácskozá­son, hogy a tanárképzésben nem kapnak elég helyet az iskolaegészségügyi kérdések. A biológia szakos hallgató­kon kívül a többiek alig hallanak üyen problémák­ról. Pedig nyilvánvalóan je­lentősen hozzájárulna isko­láink további fejlődéséhez, ha pedagógusaink ilyen te­kintetben tájékozottabbak lennének. 0. Ek NEGYVENEGYMILLIÓ UTAS, 7 MILLIÓ 600 EZERTONNA ABQ — GOND AZ ESTI ES VASARNAPI RAKODÁS — 25 EZER VAGO­NOS EXPORTFORGALOMRA SZÁMÍTANAK A% idei tavaszi forgalom példátlan a vasúton A nyári szállítási szezon megszervezi. Sajnos, e té- varozás szervezésén3 M—15 előtt minden évben sajtó- ren nincs minden rendjén, tonnás kapacitású kocsikra tájékoztatót tart négy me- Néhány vállalat több anyag számítanak. Ennek megltile­gyei újság részére Borsodi elszállítását tervezi, mint lően rendeiik a vasé** ko­János, a MÁV szegedi igaz- amennyi ténylegesen várható, csikat is, pedig gatóságának vezetője. Ked- más üzemek pedig kevesebb vagont igényelnék, s aztán végül több anyag szállítását kérik. Elmondotta Borsodi János, hogy den délelőtt elmondotta a többi között, hogy a vasút szállítási feladataival együtt évről évre nőnek a szegedi igazgatósághoz tartozó szol­gálati helyek dolgozóira há­ruló szállítási feladatok is. Az 1964. évi terv szerint a szegedi vasútigazgatóságnak 41 millió utast és 7 millió 600 ezer tonna, árut kell továbbítania. A személyszállítás az elmúlt évhez viszonyítva három, B teherszállítás 4,9 százalékkal nő. — A vasút csak űgy tud megküzdeni a nagyobb fel­adatokkal, ha növeli a te­hervonatok átlagos terhelé­sét, az utazási sebességet, és csökkenti a kocsifordulót. A szállító vállalatok pedig folyamatos rakodással, a rakodási idő rövidítésével segítik a MÁV munkáját. A vasút csak akkor tudja járműveinek kapacitását jól kihasználni, ha előre ismeri a szállítási szükségleteket, ha az igények kielégítését előre A MÁV kocsijainak átla­gos kapacitása 20 tonna. Szegeden általános a továbbtanulás A VÁROSI TANACS VÉGRE HAJTŐ ÜLÉSÉRŐL BIZOTTSÁGÁNAK A szegedi megyei jogú vá­rosi tanács végrehajtó bizott­, sága tegnap, kedden délelőtt ülést tartott. Napirendi pontként tárgyalták Korén Istvánnak, a Művelődésügyi Minisztérium főosztályvezető helyettesének részvételével a A 14. évüket betöltött, ál­talános iskolából kikerülő fiatalok továbbtanulása je­lenleg Szegeden lényegiében általánosnak tekinthető. Az 1963 júniusában végzettek 65,7 százaléka középiskolá­ba, 20 százaléka szakmun­Megszüntetik a termelőszövetkezeti beruházási irodákat Hatáskörüket a megyei tanácsok tervosztályainak adják át Á Gazdasági Bizottság a megyei tanácsok tervosztá­lyainak közvetlen irányítása alatt működő egységes me­gyei beruházási irodák szer­vezését rendelte el. A föld­művelésügyi miniszter ezzel kapcsolatban kiadóit utasí­tásában — 1964. június 30­ával — megszünteti az ön­álló termelőszövetkezeti be­ruházási irodákat. A terme­lőszövetkezetek építési beru­házásait a jövőben az újon­nan szervezett egységes be­ruházási irodák bonyolítják, A termelőszövetkezeti be­ruházásokkal összefüggő te­lepítéstervezés műszaki és agronómiai tennivalóinak el­látása ezzel egyidejűleg a megyei mezőgazdasági osz­tályok feladat- és hatáskö­rébe megy át. Az Országos Tervhivatal elnöke az egységes megyei beruházási irodák szervezé­sével kapcsolatban kiadott utasításában meghatározta az irodák termelőszövetkezeti beruházásokkal kapcsolatos feladatait Eszerint a beru­házási irodák segítséget nyúj­tanak a termelőszövetkeze­teknek a tervek kiválasztá­sában, megrendelik a terve­ket, előkészítik az össze s szükséges szerződéseket, be­szerzik az előírt hatósági engedélyeket, ellátják az építkezés műszaki ellenőrzé­sét, vezetik az előírt nyil­vántartásokat stb. Az új épü­leteket az iroda szakemberei veszik át a kivitelező válla­lattól. Ök gondoskodnak ar­ról is, hogy az esetleges hi­bákat a megadott határidőre megszüntessék. Nyilvántart­ják a szavatossági és jótállá­si határidőket. A beruházá­sokkal kapcsolatos peres el­járásokon — a Termelőszö­vetkezeti Tanács megbízott­jával együttműködve — el­látják a termelőszövetkezet képviseletét. A termelőszö­vetkezeteik: külön megbízása alapján az irodák vállalhat­ják házilagos építkezéseik műstzaki tervezését és irá­nyítását. Ilyen esetben segít­séget nyújtanak a szükséges anyagok helyi feltárásához és célszerű felhasználásához is. (MTI) ._-.-,iu. ta.LLati_ az idén is számolni kell némi teherkocsi hiánnyal. De ha a szállítók nagyobb gondot fordítanak a kocsi­forduló idő csökkentésére, enyhébb lesz a kocsihiány­ból eredő gond. Sajnos, a vállalatok egy része inkább kocsiálláspént fizet a kései kirakodásért, mintsem meg­szervezné a folyamatos éj­jel-nappali be- vagy kirako­dást. A délutáni és esti órák­ban érkezett kocsikat mond­vacsinált okok miatt rend­szerint csak másnap reggel hajlandók kirakni. A szegedi konzervgyár például a közel­múltban 145 kocsiból 95-öt rakott ki késve és több mint ötezer forint álláspénzt fi­zetett. A szegedi textilmű­vek 32 kocsiból 27-et, a fa­lemezgyár 196 kocsiból 87-et a lehetőséghez mérten jóval később rakott ki. Az igazgatóság területén egy-egy vasárnap 900— 1000 kocsi marad kirakat­ianuL A szegedi Tisza-pályaudva* ron többnyire az AKÖV és néhány nagykereskedelmi vállalat, Kiskundorozsmán a falemezgyár szombaton és vasárnap rendszerint elmu­lasztja a vagonok kirakását. A vállalatok legtöbbször ar­ra hivatkoznak, hogy nincs anyagi fedezet a munkaidőn túl érkező anyagok kiraká­sára. Pedig a Minisztertanács külön rendelettel engedélyezte a rendkívüli kirakásokat. Vállalataink azonban ezt nem veszik figyelembe, vagy nem tudnak róla. — Sok gondot okoz a vasútnak — mondotta Bor­sodi János —hogy na­gyobb darabáru szállítást előzetes bejelentés nélkül kérnek. Néhány vállalat több napon át nagy mennyi­ségű árut igyekszik feladni, utána pedig napokig szüne­tel szállító munkája. Ez az ütemtelen szállítás nagy problémát jelent a MÁV-nak, mert kicsi a raktárterülete, ­hely hiányában a szállításra előkészített küldeményeket ideiglenesen sem tudja tárol­ni. Az is megtörténik, hogy olyan küldeményeket, ame­lyek egy kocsiba kerülhetné­nek feladásra, rossz szerve­Ez népgazdasági kár, rontja a kocsikihasználást és több kocsit köt le feleslegesen. A vállalatoknak sem hasznos, hiszen több fuvardíjat kell fizetniök. — Igazgatóságunk területén nagy munkát jelent a gyü­mölcs- és Eöldségszállítás. Körültekintő munkát igényel a vasúttól s a szállíttató vállalatoktól is. Időben fe­jezzék be a rakodást, kellő időben végezzék el az elő­és utójegeléseket. A vasuta­sok pedig jól válasszák ki a kocsikat és biztosítsák a csatlakozást a nemzetközi gyors- és tehervonatokhoz. Az előzetes tervek szerint Csongrád megyében 9500 vagon ilyen áru kerül majd berakodásra. Makó térségéből nagyobb mennyiségű újburgcnyát és hagymát keli időben elszál­lítani. A zöldség- és gyü­mölcsszállítmányok nagy ré­sze exportra kerüL A gyü­mölcsök épségének megóvá­sához nagy mennyiségű hűtő­kocsira és más exportszállí­tásra alkalmas teherkocsira lesz szükség. Az előzetes ter­vek szerint Csongrád me­gyéből 1300 hűtős és 4700 exportvagont indítanak út­nak más országokba. A MÁV szegedi igazgatósága az idén mintegy 25 ezer kocsis ex­portforgalom lebonyolítására készült fel. Május 30-ról 31-re virradó éjszakán lép életbe az új menetrend. Ezzel kapcsolatban elmon­dotta a MÁV szegedi igaz­gatója, hogy a távolsági ösz­szeköttetések további javí­tására Szentes és Hódmezővá­sárhely között új moto­ros vonatpárt helyeznek forgalomba. A Szegedi Szabadtéri Játé­kok ideje alatt az idén is Budapest—Szeged között min­den játéknapon egy sebes­vonat-pár közlekedik majd, amely közvetlenül az előadás után szállítja el a közönsé­get, és már az előadás előtt 3 órával Szegedre érkezhet­nek a vendégek.A MÁV új menetrendjét igyekezett úgy szerkeszteni, hogy gyorsabb legyen a közlekedés s csök­kenjen a személyszállító vo­natok zsúfoltsága, javuljon a nagyobb városok közötti forgalom. Hangsúlyozta Borsodi János, hogy a ked­zés miatt két-három tételben vezőbb utazási feltételekkel darabárura bontva adnak fel vállalatok. Nehezíti a vasút munkáját az is, hogy a szállító vállalatok a fu­a szegedi igazgatósághoz tar­tozó szolgálati helyek meg tudják valósítani a személy­szállítás 3 százalékos emel­kedését 1964-ben. város középiskoláinak hely- kásképző iskolába iratkozott zetét, szervezeti és tartalmi továbbfejlesztésének kérdése­it. Az általános iskolai szak­rendszerű oktatás évek óta teljesnek értékelhető, s a továbbtanulás iránti igény a középiskolák nappali, vala­mint esti tagozatán jelentő­sen megnőtt. Kibontakozóban van a középiskola általános­sá válása. Az általános isko­lát végzett fiatalok kéthar­mad része középiskolákban folytatja tanulmányait. Az iskolareform megvaló­sításának mostani szakaszá­ban — állapította meg a végrehajtó bizottság — Sze­geden a középiskolák szer­vezeti és tartalmi tovább­fejlesztésének kérdései ke­rültek előtérbe. Indokolja ezt az is, hogy a különféle középiskolai típusokba az összlétszámot tekintve egyre többen iratkoznak be. be, mig 2,7 százaléka gyors­és gépíróiskolában, 10 szá­zaléka pedig továbbképző iskolában folytat tanulmá­nyokat. A középiskolákban helyes irányban halad a szakmai előképzés, illetve a munkára nevelés. Megállapította azon­ban a végrehajtó bizottság, hogy a továbbtanulás iránti igény a szaíkmót is nyújtó középiskolák tekintetében csak részben elégíthető ki. A végrehajtó bizottság a közép­iskolák fejlesztésével kap­csolatosan több határozatot hozott. Többek között utasí­totta a tanács művelődés­ügyi osztályát, hogy a meg­levő szakközépiskolák tan­terem-igényének kielégíté­sére tegye meg a szükséges intézkedéseket, s gondoskod­janak újabb szakoktatók beállításáról. A Roosevelt iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii téren A Roosevelt téren épül Szeged egyik legmodernebb lakóháza, a Móra Ferenc Múzeummal szemben. Az új lakóépület — azonkívül, hogy kényelmes, jól felszerelt la­kások lesznek benne — lé­nyegesen hozzájárul a tér építészeti egyensúlyához. Képünkön az új lakóépület. (Somogyin® íelv.) L Szerda, 1964, május U ÜÉL-MAGíARORSZÁi, 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom