Délmagyarország, 1964. május (54. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-24 / 120. szám

N KGST kereskedelmi tárgyalások r Moszkvában közös közleményt írtak alá a KGST­országok sokoldalú kereskedelmi tárgyalásairól. A közlemény szerint májusban Moszkvában megbe­szélésekre került sor Bulgária, Csehszlovákia, Lengyel­ország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjetunió kereskedelmi küldöttségei között. A teljes és kölcsönös megértés és a testvéri együtt­működés szellemében lefolyt tárgyalásokon kiegészítő megállapodások születtek az 1964. évi áruszállításokra vonatkozólag. Megvizsgálták továbbá a kölcsönös szállí­tások és fizetések egyensúlyba hozásával kapcsolatos kér­déseket, az átszámítási rubelben történő sokoldalú elszá­molásos rendszer körülményeinek figyelembe vételével. Befej eződtek a magyar-jugoszláv gazdasági tárgyalások Szombaton Belgrádban be­fejeződtek dr. Vályi Péter­nek, az Országos Tervhivatal elnöke első helyettesének és Jozse Brilej-nek, a Szövet­ségi Végrehajtó Tanács kül­földi gazdasági kapcsolatok bizottsága elnökének tárgya­lásai. A tárgyalások során meg­állapították, hogy a két or­szág gazdasági együttműkö­dése sikeresen fejlődik. A közeljövőben lehetőség nyílik arra, hogy különösen a vil­lamosenergia-termelés és a gépgyártás egyes ágazatai között kooperáció jöjjön lét­re. A két ország képviselői az elkövetkező időszakban kölcsönösen tanulmányozzák egymás tervgazdálkodási, pénzügyi és bankrendszerét, és ennek alapján folytatnak majd eszmecserét, ami elő fogja segíteni a két ország közötti ipari kooperáció fel­tételeinek tisztázását Dr. Vályi Péter és az ál­tala vezetett gazdasági kül­döttség szombaton délután Belgrádból visszautazott a magyar fővárosba. Átadták a Makarenko­emlékérmeket A Makarenko halálának 25. évfordulója alkalmából Bu­dapesten, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában rendezett kétnapos emlék­ülés részvevői szombaton szekciókban folytatták ta­nácskozásukat A szekciók munkájáról az elnökök ple­náris ülésen számoltak be, majd dr. Szarka József, az Országos Pedagógiai Intézet főigazgatója mondotta el zár­szavát Péter Ernő, a Pedagógusok Szakszervezetének főtitkára ezúttal első ízben átadta a Makarenko emlékérmet azok­nak az elméleti és gyakorlati területen dolgozó pedagógu­soknak, akik az elmúlt két évtizedben legtöbbet tettek, hogy Makarenko elméletét a gyakorlatban megvalósítsák. A negyven kitüntetett kö­zött — az emlékülés illusztris vendégének — Sz. A. Kala­balinnak, Makarenko volt ta­nítványának, valamint a ma­gyar pedagógustársadalom köztiszteletben álló 1919-es veteránjának, Pásztor József nyugalmazott tanárnak is át­nyújtották a megtisztelő ér­met (MTI) Szeged legnagyobb zöldséges kertjében Az Algyői út mellett sze­met-szívet gyönyörködtető a szegedi Felszabadulás Tsz kertészete. A városnak ez a legnagyobb „zöldséges kert­je". Kerek 520 hold, ame­lyek közepén áll a kertészet gyöngyszeme, a 8300 négy­zetméter területű termálfű­téses üvegház-telep és a hol­landi ágyak sora. Az ország különböző részéből érkező kertészeti szakemberek sűrűn megfordulnak itt, hogy ma­gukkal vigyék a termelési ta­pasztalatokat, az üvegházak berendezéséről szerzett tech­nikai ismereteket, s nem utolsó sorban a kertészet­ben dolgozó tsz-tagok mun­kamorálját, hozzáértésüket a rájuk bízott növények ter­mesztésében. A szakértelem díjai Stifter József főkertész ka­lauzol bennünket, mint már annyi sok látogatót. Dehogy is dicsekszik, mint valami gyakorlott idegenvezető. Egy lebontásra ítélt öreg ház kis irodájában mi fedezzük fel az elismerő okleveleket a fa­lakon. Nagydíjat nyert a tsz kertészetével az 1960-as Dél­alföldi Mezőgazdasági Kiál­lításon. Ugyaninnen a fejes­káposztával a második, a ce­cei paprikával pedig a har­madik díjat hozták el. Az 1962-es Budapesti Mezőgaz­dasági Kiállításról is elhoztak két második díjat. Mindeh­hez tegyük hozzá, hogy a 14 millió forintból épült üveg­házak 1959-ben kezdtek ter­melni, s egy-két évre rá már hullottak" az elismerő okle­velek A kertészetben dolgozó legfiatalabb lány a 17 eszten­dős Fejes Irén, a legidősebb asszony pedig a hét évtize­den is átlépett Vologyka Károlvné. A kettejük évszá­ma között 140-en vannak. A kertészet törzsgárdáját alkot­ják. A huszonkétmillió pa­lánta nevelésétől a termés betakarításáig, az áru osz­tályozásától a szállításig a munkafolyamatok egész sorát végzik. Éjjel is, hajnalban is A primőr áruk, ha beértek, kínálják magukat. Ha reggel 4 órakor, vagy késő éjszaka kell szedni — mert a töbh tonnás szállítóautók, a kami­onok ott várakoznak az üvegházak előtti betonúton —, akkor is egy emberként dolgoznak a munkacsapatok, Belovai Andrásné, Terhes Antalné csapatai és a többi­ek. Legtöbb közük nekik van az elismerő oklevelekhez és természetesen az irányító kertészeknek, Stifter József­nek, Avramov Jánosnak, Farkas Sándornak és Stifter Jánosnak. Szinte óramű pontossággal váltják egymást az üveghá­zakban a zöldségfélék. Janu­ár végén ott volt 50 ezer cso­mó hónapos retek, amelynek beérését karácsonyra is elő­re hozhatták volna. Előtte volt azonban december köze­pén 150 ezer darab karalá­bé. A retek iránt nálunk kü­lönben sincs érdeklődés a tél elején. A nyugati országok háziasszonyai viszont akkor is keresik. Vagy mi olyan sok vitamint halmoznánk föl nyáron és ősszel, hogy több már nem is férne el ben­nünk? Áprilistól augusztusig A 120 ezer fej salátára már szívesebben tekintettünk, mely innen került ki március közepétől. Nem beszélve a zöldpaprikáról, a primőrte­lep fő kultúrájáról, a hosszú­csövű erősről és a vajszínű ceceiről, amelyből áprilistól , augusztusig 800 ezer darab hagyja el a kertészetet. Ta­valy ilyenkor még 3,44 fo­rint volt az üvegházi cecei paprika darabia. Az árát le­törték a többtermeléssel, hogy a kisebb keresetű dol­gozók asztalán is ott legyen már ilyenkor. Exoortra most darabonként 2,70-ével szál­lítják a ceceit. Egv-egv ka­mionba 50 ezret raknak lá­dákba csomagolva, s ezután elzúgnak a gépek, hogy né­hánv óra múlva a hazai és külföldi piacokon friss pap­rikához jussanak a háziasz­szonvok Jelentős itt az uborka üvegházi termesztésének kí­sérlete is. A külföldi faitá­kat szépen meghonosították szabadföldi termesztésre is. A kísérleteket fnlvtatják to­vább, hogy a kilónál is na­gyobb uborka újságos híré­vel meghódítsa a háziasszo­nyok asztalát koratavassza! Évente ötszáz vagonnal A nagy tömegű árut a sza­badföldi kertészet adja. Jú­nius 20 körül a 120 hold pa­radicsomból piacon lesz a korai kecskeméti és a bolgár hibrid. Mindkettő most vi­rágzik, sőt itt-ott már előbújt a termés is. A későbben érőkből 100 vagonnyit a kon­zervgyárban értékesítenek. Fűszerpaprikából tavaly hol­danként 58 mázsás termést szedtek le, a pritamin pap­rika holdja pedig 130 mázsá­val fizetett. Fejlett állapot­ban a zöldborsó holdanként elérte a 15 mázsát is, az őszi káposzta pedig átlagban 150 mázsás terméssel örven­deztette meg a gazdaságot. Évente 500 vagon áru mint­egy 7 millió forint értékben kerül innen piacra. S ennyi sok zöldségféle csakúgy isz­sza a csatornákon beeresztett Tisza vizét, s ezenkívül nyolc artézi kút is táplálja a dús növényzetet. Holdanként 50 köbméter öntöző vizet fo­gyasztanak itt el évente a vitaminban gazdag zöldségfé­lék, amelyek a hazai és a külföldi piacokon öregbítik a tsz jó hírnevét. L. F. MIÉRT A BÉKE? H a a kérdést így fogal­mazzuk meg, szinte nem is kell rá vála­szolni. Természetes, hogy az emberek maroknyi csoport­ját kivéve, senki sem akar háborút a földön. A kérdés­re azért kell mégis választ adnunk, mert ma, sajnos, nemcsak az imperializmus legagresszívabb körei, ha­nem bizonyos, magukat kommunistának valló embe­rek is tagadják a békés egy­más mellett élés politikájá­nak helyességét. A ma világháborúja ter­monukleáris háború lenne és ezért veszélyesebb, pusztí­tóbb minden eddiginél. Li­nus Pauling, a haladó No­bel-díjas amerikai fizikus kimutatta, hogy a nukleáris háború megkezdését követő 60 napon belül 190 millió amerikai közül 170 millió elpusztulna, 15 millió súlyo­san megsebesülne. Tallensz­kij szovjet vezérőrnagy a Mezsdunarodnaja Zsizny cí­mű folyóiratban megjelent cikkében megírja, hogy "a világ lakossága egy új glo­bális háború eredményeként végeredményben a felére csökkenne és az emberiség legtevékenyebb és legkultu­ráltabb része pusztulna el". Nukleáris világháború ese­tén elpusztulna az észak­amerikai földrész, Európa és Ázsia lakosságának tekinté­lyes része, s az életbenma­radottak is generációkon ke­resztül ki lennének téve a fertőzésből adódó betegsé­geknek. Megsemmisülne az emberiség ipari és gazdasági létalapjának tetemes része is. Mindebből az következik, hogy ma a béke védelme nemcsak a katonakötelesek­nek a háborúban való el­pusztulásától való megóvá­sát jelenti, hanem jelenti az egész emberiség, a polgári lakosság, az anyák és a gyermekek védelmét és az emberek által alkotott vala­mennyi értek — ipar, mező­gazdaság, városok, műkin­csek, utak — védelmét is. 4 kommunisták azonban nemcsak azért védel­mezik a békét, mert a ma háborúja minden meg­előzőnél puszti'tóbb lenne. A marxisták az igaziságtalan háborúk ellen vannak azóta, amióta Marx és Engels ki­mutatta a háborúk osztály­természetét. A különböző tár­sadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésé­nek politikája egyidős a szo­cialista forradalom első győ­zelmével. A mai helyzet ab­ban különbözik az évtize­dek előttitől, hogy ma nem meddő fáradozás küzdeni a békéért: megteremtődött a lehetősége annak, hogy el­kerüljük a háborút. Nem az az oka ennek, hogy az im­perializmus természete meg­változott, hanem az, hogy Megkezdődtek mihályteleki falunapok A Hazafias Népfront mi­hályteleki csoportja, a párt, a KISZ szervezetek, valamint a nőtanács, a Gárdonyi Géza általános iskola és a mihály­teleki Üj Élet Termelőszövet­kezet falunapokat rendez Mi­hályteleken. A gazdag prog­ram tegnap délután 4 órakor az úttörők szellemi vetélke­dőjével kezdődött a művelő­dési otthonban. Az expedíci­ós vetélkedőn a Gárdonyi Géza általános iskola őrsei lei tűnőén szerepeltek, bebizo­nyították, hogy jól ismerik falujuk múltját s nagyszerű jövőjét. Az expedíciós vetélkedőt irodalmi követte. A mihály­teleki KISZ-esek több jele­netet mutattak be Gárdonyi Géza műveiből, s a kisebbek, az úttörők irodalmi felké­szültségükből is jelesre vizs­gáztak, A versenyek részt­vevőit a szülői munkaközös­ség láttál vendégül a műve­lődési otthonban. Este 7 óra­kor az iskola udvarán tábor­tűz zárta le az első nap programját. Ma, vasárnap délelőtt 9 órakor megkoszorúzzák a Gárdonyi Géza emlékplaket­tet, majd Árvái József, a várcsi tanács vb elnökhe­lyettese tart előadást Mihály­telek jövőjéről, Szeged fej­lesztési terveiről. Délután az Üj Élet Terme­lőszövetkezet gazdái közös gazdaságukat mutatják be a vendégeknek és a mihályte­lekieknek. Délután látványos műsorral folytatódik a prog­ram, 5 órától folytatólagosan a falu sportköre, az általános iskolások, a KISZ-szervezet és a Szegedi Tanárképző Fő­iskola hallgatói adnak mű­sort a művelődési otthonban. írta: Darvasti István megváltoztak a világpoliti­kai erőviszonyok és az im­perializmus már nem ren­delkezik akkora erővel, be­folyással és cselekvési sza­badsággal. mint évtizedek­kel ezelőtt. A világon ma túlsúlyban vannak a béke, a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás erői: lét­rejött a 14 országból álló, a föld területének majdnem 23 százalékát elfoglaló, a világ népességének 35 százalékát kitevő és a világ ipari ter­melésének mintegy 35 szá­zalékát adó szocialista világ­rendszer, amely gazdasági erején kívül óriási katonai erőkkel is rendelkezik. A Szovjetunió a világ legerő­sebb katonai hatalma. A második világháború óta, ép­pen a szocialista világrend­szer kialakulásának hatása alatt szétesett az imperializ­mus gyarmati rendszere és Ázsia, valamint Afrika lé­nyegében új, fiatal, függet­len országokból álló konti­nenssé vált. Többségük a bé­kéért, a leszerelésért, a nem­zeti függetlenségért folyó harc akti tényezője. A világ­ban végbement társadalmi változások hatására olyan, szinte minden országra ki­terjedő népi békemozgalom alakult ki, aminőt eddig nem ismert a történelem. És végül: az imperializmus el­jutott általános válságának harmadik szakaszába. Akik a békés egymás mel­lett élés politikáját puszta taktikának tekintik — mint például a Kínai Kommunis­ta Párt vezetői —, azt a kö­vetkeztetést vonják le a megváltozott helyzetből, hogy ha nagyobbak a béke és a szocializmus erői, akkor itt az ideje, hogy fegyverrel vé­gezzünk a kapitalizmussal, az imperializmussal. A bé­kés egymás mellett élés po­litikája azonban nem takti­ka, hanem elvi politika és ma a szocializmus világmé­retű győzelméért folyó küz­delem stratégiája. A mar­xisták az érőviszonyok meg­változásából azt a következ­tetést vonják le — és egye­dül ez a helyes —, hogy most rá tudjuk kényszerí­teni az imperializmusra a különböző rendszerű orszá­gok békés egymás mellett élésének politikáját. Az is kézenfekvő, hogy miért nem végzünk fegyverrel a kapi­talizmussal, azaz, miért nem "forradalmasítjuk" fegyve­rek segítségével a világot. Mindenekelőtt azért, mert ez elvileg ellentétes a békepo­litikával. Amióta Lenin ki­mutatta és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom be­bizonyította, hogy a szocia­lizmus nem győz egyszerre az egész világon, azóta tud­juk, hogy hosszú időn, egész korszakon át kell egymás mellett élniök szocialista és kapitalista országoknak. A szocialista országoknak béke kell az építőmunkához. A forradalmat különben sem lehet exportálni, mert az, hogy hol győz a szocialista forradalom, attól függ, hol jönnek létre a forradalom objektív és szubjektív felté­telei, vagyis hol éleződnek ki az osztályellentétek a vég­sőkig olyan mértékig, hogy azután már csak a forrada­lom következhet. Követke­zésképpen a forradalmat sen­kire, egyetlen népre sem le­het kívülről ráerőszakolni, minden népnek magának kell eldöntenie, milyen' tár­sadalmi rendben kívál élni. A békés egymás mellett élés politikája természetesen a különböző társadalmi rend­szerű országokra vonatkozik és nem jelenti gyarmattar­tók és gyarmatok, kizsák­mányolók és kizsákmányol­tak békés egymás mellett élését. A Szovjetunió és min­den szocialista ország fegy­veres segítséget, politikai és gizdasági támogatást nyújt a felszabadult országoknak és a felszabadulásukért küz­dő népeknek. « mindez egyúttal részben jWJ j-riár valaszt ad arra a kérdésre is, hogy osztályhars-e a békés egy­más mellett élés politikaja. De lehet erre a k^rdesre bő­vebben és részletesebben is válaszolni. Osztályharc, mert a béKe lehetővé teszi, hogy a szocializmus országaiban sikeresen folyjék az épíW>­munka, lehetővé feszi a bér kés versenyt. Ez erpsíti á szocialista világrendszert, a szocialista világrendszer erő­södése pedig közelebb hozza a szocializmus világméretű békés győzelmét. A békés egymás mellett élésért, a békéért vívott küzdelem szű­kíti az imperializmus bázi­sát. a világra gyakorolt be­folyását és fokról fokra el­szigeteli az imperializmust. A leszerelésért azért küz­dünk, hogy ne legyen fegy­ver az imperialisták kezé­ben, ne tudjanak fellépni a függetlenségükért küzdő né­pek ellen, ne tudjanak be-i avatkozni a népek függet­lenségi harcába. Osztályharc, mert ha érvényesül a békés egymás mellett élés politi­kája, ha normális a viszony a különböző társadalmi rend­szerű országok között, ha a burzsoázia kénytelen lemon­dani a háborús készülődés­ről, akkor meg lehet gátolni a kapitalista országok köz­életének militarizálódását, fasizálását, és lehetővé vá­lik, hogy demokratikus erők. az osztályharc erői szaba­dabban mozogjanak. És vé­gül a békés egymás mellett élés politikája: a béke teszi lehetővé, hogy támogatni tudjuk a gyarmati népeket nemzetj függetlenségi har­cukban, önálló gazdasági lé­tükért folytatott küzdelmük-: ben. A szocializmus képes ar­ra, hogy békés ver­senyben legyőzze a kapitalizmust. Ehhez azon­ban az kell, hogy a szocia­lista társadalom minden te­rületen bebizonyítsa fölé­nyét, de mindenekelőtt le­győzze a legfejlettebb kapi­talista országokat az egy fő­re eső termelésben. Ez az, ami vonzóvá teszi a szocia­lizmust, ez ösztönzi a kapi­talista országok munkásosz­tályának a szocializmusért vívott harcát. A szocialista országoknak az utóbbi évek­ben elért gazdasági eredmé­nyei bizonyítják, hogy ez a cél teljes mértékben reális. A békés verseny politikáját csak azok tagadják, akik nem bíznak abban, hogy a szocializmus békében is le tudja győzni a kapitalizmust, nem bíznak magában a szo­cializmusban. A békés egymás mellett élés politikája az elmúlt években számos fényes győ­zelmet aratott. Az emberi­ség háború nélkül vészelt át számos súlyos, olykor már­már végzetesnek látszó nem­zetközi válságot. Minden jó­zanul gondolkodó ember tudja, hogy ezt a Szovjet­unió. a szocialista országok , sikeres, következetes béke­politikájának köszönheti. A Szovjetunió Kommu­nista Pártjának XX. kongresszusát, a kom­munista és munkáspártok 1957. és 1960. évi moszkvai / nyilatkozatát az élet teljea mértékben igazolta. Ha ma enyhültebb nemzetközi hely­zetről beszélhetünk, akkor ezt a nemzetközi erőviszo­nyok helyes elemzésének és az ebből eredő helyes gya­korlati politikának, a békés egymás mellett élés mai vi­szonyokra alkalmazott poli­tikájának köszönhetjük. Vasárnap, 1961, május 24. DÉL-MAGYARORSZA(i 3 > I

Next

/
Oldalképek
Tartalom