Délmagyarország, 1964. március (54. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-01 / 51. szám

A korszerű iskola megteremtéséért Mint arról lapunkban beszámoltunk, az MSZMP Szeged városi bizottsága összehívta a szegedi általánosés középiskolák kommunista pedagógusainak aktívaértekezletét A jelenlévőkkel ismertették a városi pártbizottság egyik korábbi ülésének az oktatási reformmal, az iskolai oktató-nevelő munkával kapcsolatos napirendjét és az erre vonatkozó határozatot. A beszámoló — melyet Papp Gyula elvtárs, a városi pártbizottság póttagja, a városi tancs vb elnökhelyettese tartott — élemezte az oktatási reform végrehajtásában szerzett eddigi tapasztalatokat és összzefoglalta a további legfontosabb feladatokat. Az alábbiakban Papp Gyula beszámolójának tartalmi ismertetését közöljük. A? oktatási reform napirendre tűzése óta öt esztendő telt el, s azóta végrehajtásában nagy lépést tettünk előre Szegeden is. A reform gondolata az egész társadalom ügyévé vált, sok munkát végeztek megvalósításáért a társadalmi és tömegszervazetek, üzemek és intézmények is. A nevelők áldozatkész és kezdeményező munkája nyomán országosan is kiemelkedő eredmények születtek Szegeden, különösen a munkaoktatásban ós a politechnikai képzésben. Nagy pedagógiai erjedés indult meg a korszerű oktatás, az új módszerek bevezetése érdekében, s eközben változott, fejlődött a nevelők pedagógiai szemlélete. Iskoláink közelebb kerültek az élethez, a tanulók szemében megnőtt a fizikai, termeld munka becsülete. Napvilágot látott a reform szellemének megfelelő tanterv és nevelési terv, amely ma már a korszerű oktatás és nevelés alapját képezi. í3| Tegyük általánossá 0 tapasztalatokat! E minőségi változásokkal párhuzamosan nőtt az iskolahálózat is. A középiskolákba például Szegeden már valamennyi jelentkezőt fe] tudnak venni és néhány éven belül kialakulnak annak féltételei, hogy a középiskolák népiskolai jellegeit öltsenek. Sokat tettünk az oktatás és nevelés tárgyi és személyi feltételéinek további gyarapításáért új iskolák, tantermek építésével és a pedagógus gárda számszerű növelésével is. Most az a legfontosabb, hogy az elért eredményeket tegyük általánossá és küzdjük le ti pedagógusokban és a társadalomban a konzervatizmus ittrekedt megnyilvánulásait. Értessük meg, hogy a reform nem független a társadalom általános fejlődésétől, minthogy a változásoknak rendkívül nagy szerepük van a tudatformálásban, az ifjúság nevelésében. Ezek szabják meg az igényt az oktatással és neveléssel szemben, és ezek jelentik a keretet, a környezetet a felnövekvő nemzedék számára. A végbement változások hatottak a gyermekekre, a szülőkre és a pedagógusokra egyaránt. A televízió, a könyvek, a filmek világában nőnek fel gyermekeink, politikailag érettebbek és öntudatosabbak, szókimondók. Igen nagy a lehetőségük a spontán ismeretszerzésre is. De műveltebbek, iskolázottabbak a szülők is, nő az igényük a könyvek, a nagyobb tudás iránt, sok esetben maguk is tanulnak. S minthogy az általános műveltség egyre magasabb a pedagógus igen sok vitapartnerre talál a szülök között is. Ezért a vezetőszerepét meg akarja tartani a pedagógiai műveltségben, szüntelenül tovább k<dl képeznie magát. Hí Fogalmak áj értelmezésben A körülmények együttes hatására új módon kell értelmezni néhány fogalmat is. Az iskola például a társadalmi igénynek megfelelően otthonná és n""SlőoithQnná válik a tanulói imára. Egész napos széliére s testi igényük kielégítés, e kell berendezkednie, amihez felszerelésében is alkalmassá kell tenni. Tükröződniük kell a megváltozott társadalmi igényeknek a tananyagban is. Valamennyi tantárgy szolgálja az új embereszmény kialakítását, a helyes világnézetre nevelést! Kapcsolódjék ejrősebb szálakkal az élethez! Nem szabad a reform gondolatát korlátozni, s mint az néhányszor tapasztalható volt, a politechnikai oktatásra szűkíteni. A célok megkövetelik, hogy a továbbiakban is küzdjünk a tanulók túlterhelése ellen és arra törekedjünk, hogy az anyagot elsősorban a tanítási órán sajátítsák él. Ennek több oka és útja van. Még mindig sok a tananyag, de az oktatás módszere is elavult. Súlyosbítja a dolgot, hogy egyes szaktanárok még a tantervnél is többet követelnek vagy a kitűnő tanulókhoz mérik a követelményeket produkciós szemléletből. A szülők sokszor szükségtelen túlórákkal terhelik meg gyermekeiket, s a megterhelés néha meghaladja mefe a felnőttekét is. Mindez pedig káros a gyei-ekek egészségére, munkaerkölcsére, ráadásul nem nyújt teljes és mégbízható tudást. Enyhítene ezeken a gondokon is, ha a korszerű tananyaghoz illő korszerű módszerekkel dolgoznának pedagógusaink, hiszen a jelenleg alkalmazott • módszerek eklektikus képet nyújtanak, megtalálhatók közöttük a középkori, a polgári és a szocialista pedagógia elemei, jóllehet az utóbbiak mindinkább erősödnek. Ugyanakkor nagy gondot kell fordítani a körszerű oktatási eszközök alkalmazására. Segítségül kell hívni a modern technikai eszközöket, mint például a televíziót, magnetofont, filmet és a nyelvi laboratóriumot Állami szerveink a kővetkező években ehhez a törekvéshez az anyagi feltételeket is biztosítják, de maguk az iskolák is többet törődjenek ilyen eszközök beszerzésével saját anyagi eszközökből. A szubjektív feltételek közé tartozik a tanár-díák-viszony értelmezése, amit különösképpen indokolttá tesz az, hogy a gyermekeket nemcsak tanítani kell, hanem valamennyi igényük kielégítésében feladat hárul a tanárra. Azért is felelős az iskola és a tanár is, hogy a gyerekek életét széppé tegyük. De új viszonyt kel' kialakítani az iskola és a szülői ház között is, s a szülőkben pedagógiai segítőtársakat kell tisztelni, velük együtt kell dolgozni. Ugyanez vonatkozik a társadalmi és tömegszervezetekkel történő együttműködésre. 3 4 reform és a kommunisták Ezeknek a feladatoknak a megvalósításában rendkívül sok munka és nagy felelősség hárul minden nevelőre, s közöttük is elsősorban a kommunistákra, akik az oktatási reform következetes végrehajtásában élen járnak. A harc a reformért nemcsak gyakorlati, eszmei síkon is folyik. Régi előítéletekkel, beidegzett szokásokkal kell leszámolni, hogy megteremthessük a korszerű iskolát. Ezt az eszmei harcot az iskolák pártszervezetein ék kell irányítaniuk. Támaszkodhatnak az ifjúsági és tömegszervezetekre, kiváló pedagógusok sokaságára. Támogassák az űj, korszerű kezdeményezéseket, keressék, miként szolgálhatják leghatékonyabban az oktatási reform megvalósításának, a korszerű iskola megteremtésének feladatát Papp (1937 A hír megdöbbentő, a fájdalom mély és tragikus: február 28-án, pénteken hajnalban Szegeden, az I. számú Belgyógyászati Klinikán meghalt Papp István, a hódmezővásárhelyi KlSZ-iskolá előadója, a megyei KISZ-bizottság tagja. Sokan szerették, sokan gyászolják most a szerény, haikszavú fia'talembert aki rövid életében annyit, de annyit tett a fiatalokért, a szocialista társadalomért. Papp István elvtárs 1837ben született Mindszenten. Édesapja kubikos volt, s nehéz munkával keresi meg a kenyerét ma is. Papp elvtárs a Szentesi Közgazdasági Technikumban érettségizett, majd a Szentesi Gépállomáson és a Mindszenti Földmúvesszővetkezetnél dolgozott. 1057-től 1962-ig a KISZ Csongrád megyei bizottságának gazdasági vezetője volt, tragikus hirtelenséggel bekövetkezett haláláig a vásárhelyi KlSZ-iskoián működött, mint előadó. Az ifjúsági mozgalomban végzett munka töltötte ki életének legnagyobb részét: úttörővezető, majd DISZfunkcionárius volt, később már mint függetlenített politikai munkatárs dolgozott. Egész mozgalmi tevékenységét, helytállását jól mutatja az a tény, hogy az ellenforradalom idején fegyvert fogott a községi pártház védelmében és az elsők között kerté felvételét az MSZMPbe. ,„ Papp István kivalo ifjúsági munkájáért már évekkel ezelőtt megkapta á Súgván Érdemérmet és éopen a halála előtti napokban István - 1964) terjesztették fel a KISZ Érdemérem kitüntetésre. Mikor az emberségét, munkáját méltató javaslatot Budapestre, a KISZ Központi Bizottságához elvitték, még élt... Papp István elvtársat a KISZ Csongrád megyei Bizottsága saját halottjának tekinti. Március 2-án, hétfőn délután 3 órakor szülőfalujában, Mindszenten temetik. erednek a balesetek fioyetmetlenscgböl , üzeml parl.e6greh„„úlMMlhdg etm KapleÉSiif | a mrmkásvédelem A múlt év negyedik ne* Ivókat, azt akkor i* felelős- ezzel akadályozzák folyagyedében csak egyetlen bal- ségye kelj vonni, ha a mun- rnatos munkájukat eset volt a Szegedi Ruha- kahelyen baleset nem törté- Több gondot kell fórdígyárban. Csak egyetlen, mert nik — mondja a rendelet, tani az újonnan belépők balmindenki fokozott gonddal Ilyenre, már volt példa a ru- eseti oktatására. Erre a cégügyeit, saját magára,, munka- hagyárban, de ezt az intéz- ra biztosítani kell egy oktátótársaira, műhelyére is. .Hagy kedést csak .alkalmazzák. termet. tét forgott kockáh. Könnyen Azt mondják, hogy .a bal- Az üzemben mindenfelé lemondhattak volna az él- esetek jegyzőkönyvezése, falragaszok hívják fel a doluzem címről. nyilvántartása a rendelet- gozók figyelmét a balesetireAz első háromnegyed év- nek megfelelő. De ugyanak- 6Zélyre. Evek óta ugyanazon ben olyan sok baleset volt az kor sző esett arról is, hogy a helyen találhatók, annyira üzemben, hogy az utolsóra a dolgozók apróbb sérülő- megszokottá" váltak hpgy egyetlen egy »maradt.« Ezért seknél sok. esetben nem ke- szinte már elvesztették eróvolt szükség a nagy óvatos- resik fe! az orvosi rendé- ^eti rendeltetésüket. A falSágra. lót. Az ilyen balesetekről te- ragaszokat, a figyelmezteti — Mrért nem lehetett ezt hát jegyzőkönyv sem készül plakátokat jó lenne már féLmár az első negyedévben el- Ez tehát annyit jelent, hogy frissíteni, kicserélni kezdeni? hivatalos bejegyzéseikben Az üzemi párt-végrehajtó- kevesebb balesetről adnak bizottság ülésén hangzott el számot, mint amennyi valóa kérdés. Most az év elején jában történik afc üzemben, tűzték napirendre az üzem munkásvédelmének megbe- Amin még szélé5ét változtatni kelt 316 munkanap ki esés A gazdasági vezetők sokszor magfeledkeznek munkásvédelmi feladataikról Több esetben előfordult; hogy műszakkezdés előtt nem tartottak biztonsági ellenőrzést, hogy geptisztításkor nem úramta tanítják a Az üzemben jól megszer- termet. Igaz, hogy munkájuk 1962-ben még 036 munka- veaett munkásvédelmi őrség nagyon sokrétű, de a muKnapdqesrést okozott a §0, há- jt , ., „„ , .. , _ , , kásvédelemrél semmiképpen rom napon tűi gyógyuló ba]>, doI2özik. Munkájukat a bal- ném szabad megfeledkezni, eset. 1963-ra ez a 'szám feléi esetek számdiiak csökkenő- A balesetek elkérüLéíénefei re csökkent, A múlt évben 31 se'kíséri. Az •igazság azon- legjárhatóbfo útja azonban ilyen baleset fordult, elő. és' baT1 = , hoev a termenként az' ha mindeRki körültekin316 napot töltöttek betegál- ™ ^,, f tőbben' figyelmesebben dollományban ezek miatt. Há- választott munkasvedejma gozikj saját te«ti épségének rom napon belül gyógyuló őröket gyakran áthelyezik és megvédése érdekében, baleset Íft62-bem még 28, a múlt évben pedig 10 volt. A statisztikai lúmutatások szerint a leggyakrabban ->21 alkalommal — gépi balesetek fordultak elő. Ezt a gyakoriságot nem a védőberendezések hiánya okozza. Legtöbb esetben szabálytalan géptisztítás, figyelmetlen munka — főként a speéiálgépeken — következménye a baleset A baleseti fegyelmi tárgyalások alkalmával a bigott" ságok részletesen, elemzik a balesetet előidéző okokat. Észrevételeiket közlik a sérülttel, művezetőjével, sőt közvetlen- munkatársaivá} is. Az elemzésekből Következtetnek arra,, högy a balesetek okozója általában a játék, a figyelmetlenség, a kapkódás, a technológiai fegyelem megsértése. Biztonsági szemlék A legfontosabbnak nein a megtörtént balesetek elómaését tartják hanem azokat az intézkedéseket, amelyeket a balesetek megelőzése érdekében tesznek. Törvényerejű rendelet értelmében minden hónapban tartanak biztonsági szemlét. Ezen r&szt vesz u vállalat igazgatója vagy főmérnöke, az üzemrészek vezetői, a szakszervezet képviselője és az üzem orvosa. A tapasztalt munkavédelmi hiányosságokat — a múlt évben 66 ilyent találtak — jegyzőkönyvben rögzítik. Megállapítják, a kijavítás határidejét és felelősét is. Néhg előfordul még; hogy az újonnan beállított gépeken nincsen megfelelő biztonsági felszerelés. Aki nem tartja be a biztonsági szab|LÖregek napja Kübekházán Már hagyomány Kübekházán, hogy minden esztendőben megrendezi nyugdíjasai részére az öregek napját a Sarló Kalapács Tsz, karöltve nyugdíjas között 16 nit később megkéra községi tanáccsal., ezer 80ö forintot osz.. deztem, hogy hány Ez a nap ünnepnek tottak szét, ezenkívül gyermeke volt. számít a faluban. Ez 244 kilogramm cukv Feri fiam a tizenazon is meglátszott, rot, e korábban, még harmadik — monhogy tegnap délelőtt a télen hazavitték a dotta. — De én nean ünneplő ruhába öltő- részükre 3900 kéve vagyok babonás. Látzött fejkendős néni- kukoricaszárat, hogy ja. hogyan szeret kék ées nagysípkás ki ne aludjon ott- bennünket, bácsikéit iparkodtak hónaikban a tűz. a művelődési otthon- A pillanatok nagyIsten benneteket, ba. Még a százesz- ságát nehéz néhány ^ndti NaV^ Antal fejkendős néniket és íendős özvegy Tóth sorban visszaadni. A monata lNacsa Ant3i~ V-WU-OÍ Ireznyafc Paékuli Mihály ezek- 3 k0atógl vt> Pétprné unokája, Miháiyné Bab illái kel a szavakkal léIlona karján. pett a tsz elnöke, Nehéz elfogódottság Köpösdi Ferenc elénélkül szólni erről a kis ünnepségről. Nem elnökének, Fiám, büszke f"^" feledkeztek meg' ró- í4nak 73 jWtenéőa mert ők a győztesek hangsúly, nieg 1 brigádvezetője pedig a múló idő felett: ar ajándékon, a ez®- u^Lotokb^ nem öreg*k ho& Mosolyognak, cialis gondoskodáson dolgotokban nem ... — • " volt itt a hanem azon, hogy a , Mrazmyicza János fiaikban, lányaikban 70—80 éves emberek S néztem az elnö- párttitkár kezét azo- ott élnék majd a jöközel érezték magu- köt, amikor idős any- rengette: vőben, utánuk pedig kat a mához, a fia- ját illette forró eső- — Jani, a fene hit- az unokák öröklik talsághoz; azon, hogy kokkal. Nem is tud- te volna valamikor, jussukat — a te^es a tsz róluk sem fe- tak szólni, a torkuk- hogy tényleg a gon- eletet, ledkezett meg. 87 ra forrt a szó. A né- dunkat viselitek majd. p. L. Közgyűlést tartott a TIT szegedi szervezete Megválasztották az űj elnökséget A Tudományoa Ismeret- meg az ismeretterjesztésben terjesztő Társulat szegedi — mint például a munkáészervezete tegnap, szombaton és tsz-akadémiák vagy az délelőtt rendezte meg vá- üzemekkel, való azerződéstörosi közgyűlését, a Tánár- tós rendszere- — » ezeknek képző Főiskola djazíermé-1 bővítésére a jövőben még kőben- Részt vett a közgyű- molyabb lehetőségek igéiken lésen Papp Gyula, a városi ueiu tanács végreiiüj tó bizottsá- Á beszámoló alapján szé• gátiak elnökhelyettese, Szabó les körű vita, bontakítóbtt ki Q. hú»W, a városi páztbi- a társulat tevékenységéről és zottság művelődésügyi fele- jövő terveiről, melynek során lőse, dr. Koch Sándor Kos- felszólalt Gönczi László, a sutb-tiíjas egyetemi tanár, a Kenderfonó és Szövőipari TIT Csongrád megyei elnök r Vállalat képviselője, dr. Kaségépek elnöke, dr. Greguss nyó Béla egyetemi tanár, dr.' Pál Kossuth-díjas egyetemi Nagljrniháty Sándor, a szetanár, továbbá több szegédi gedi járásbíróság elnöke, dr. üzem, intézmény képviselő- Keresztes IVfeityáe bíró, dr, je, a TIT számos szegedi Koch Sándor egyetemi tatisztségviselője és előadója, hár, dr. Makai Lajos egye" A közgyűlésen dr. Oláh Fe- temi adjunktus, dr. Németh renc főorvos, a TIT szegedi István főiskolai adjunktusi elnökségének elnöke számolt Turay Géza tanár ée Lube az ismeretterjesatés ered- dényi István, a MÁV igazményeiről, arról a szélea kö- gatóság képviselője. A hoarű tevékenységről, melyet a aászólásokban érintett kérdészegedi üzemekbőn, termelő- sekre Bécs Ernő és dr. Neszövetkezetekben, művelő- mes Csaba, a TIT megyei désd otthonokban ée egyéb titkárai és dr. Oláh Ferenc fórumokon végzett a társu- válaszoltak, majd az elnök lat. bejelentette a korábbi elAz elmúlt három eszfen- nöl^ le^^tót 9 a Wölő bizottság beterjesztette jadobeu megsoliszorozodolt as vaslatot az új, 17 tagú eluzemekben tartott előadások ntjksegre, melyet titkos szaszáma és gyarapodott a hall- yazáseal választottak meg. gatóság is. Számos új mód- ugyancsak megválasztott^ szerét^ vezették be az isme- azt a 46 küldöttet, aki a TIT retterjesztegnek, s eZáltanőtt megyei közgyűlésén képviseaz egész városban a társa- u a hegedi szervezetet, dalom es a tei-meszettudo- A közgyűlésen eiíogadíák manyok inmti érdeklődés. ^ előterjesztett határozati Több új fortna honosodott javaslatot is, mely kőrvema~ ~ : re--—. ,. , , • hízza a. következő évek legfontosabb faladatait gz ismeretterjesztésben. E szerint tovább fejlesztik a társulat tömegszervezeti jellegét és a tevékenység kiterjesztésével ösztönzi a szervezet a tudományos eredmények megismertetését és azok gyakorlati alkalmazását. A mezőgazdasági és műszaki tudományok eredményeinek elterjesztését egyik legfontosabb faladatának tekinti áz elnökség. s ugyanígy a tarmélőszövetkezetl gazdák képzését. Az eddiginél fokozottabban kíván részt venni a társulat az eszmei offenzívában és ennek érde.kében számoe vitát is rendez időszerű társadalmi, filozófiai és egyéb kérdésekről. Nagyobb gondot fordítanak az előadások szemléltetésére, a társadalmi és tömegszervezetekkel történő együttműködési®. A közgyűlés után az újonnan megválasztott elnökség megtartotta első ülését & ezen megválasztotta tisztségviselőit. A TÍT szegedi elnökségének elnökévé drl Németh István főiskolái adjunktust, alelnökévé pedig dr. Csongor Győző muzeológust és dr. Nacsddy József egyetemi adjur.ktüát választották. Tudod, fiam, én nem is tudóik szépet mondenif mert a ti saívdtekben még több szépség lakozik. S a párttitkár, aki oly Bok nehéz helyzetben kivágta magát, most nem, tudott szólni. Mintha elszorult volna a torka. A fenéi ásztel, á? öregeket, illatozó biricápapri<3tessen • kés mellett sokáig figm elnéztem még az Idős "raMJwui JV , 7-M&- Andrá*r,»k nagysipká® bácsikat. eljött 73 esztendős idős f ^^ Beszélgettek, tróí'ál. Hát köztak, nevetgéltek. Arcukon tónyleg az örökünk- f™"™" a léptetek, mégse wa otthagyta mély áztunk hiába. btóMdait, a W vükkel viszont őszintén Szél Antal, a tsz- ragaszkodnak a máVasárnap, 1964. március 1. DlL-MA.GYÁRQRÍ>£A<3 1