Délmagyarország, 1964. február (54. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-07 / 31. szám

\ BUlutiHágl Tanura saer­ria« est* folytatta <« kasmíri kérdra vitáját. Itóktsstán külügyminisztere. Imiiül pe­dig oktatásügyi nitimstere képviselte SK ülésen. \* Indiai küldött fetwó­tatasaban kijelentette, hogy kormanya --semmiképpen sem egyesbe! bele egy ka*- Lapunk tegnapi számában mlrt népssavaaáa megtarla- áéaőltük azt a tanenhal pont­sába-. ! álló okmányt, amelyat a - X * _ , _ . _ Gátak, megkülönböztetések nélküli kereskedelmet! SlOVJtt fúlflólalós az ENSZ világkareskedehnl konferenciája előkészítő bizottságának ülitén górni olyan Indítványokat é« blrtosítaniok ezeknek az or* intézkedéxekei, amelyek az szagoknak * nemzetközi " jetteen atraasí át vtlágkamkedalml konferen­n uta, etájlt elökéoailo btaottaaga­v.. .Hl balauat. A i t#rlw,twt. r, jelene. kubai halassok ellen -vádat- emellek aaon a címet, hogy állítólag meflsertették Florida ál­lam töményét. mert en­gedély nclkiíl halasztók területi vizein, U Thant. az F-gyesüll Nem­ietek Szervezetének főtitkára csütörtökön megvakította afrikai titjal e» Twnátlábol Itnmán kerewlül viaamanta­snl| Nen Yorkba, A főtitkár a tuntisl repülőtéren újság­íróknak adott nyilatkozatá­ban beszelt a elpriisl kérdés­ről. Kijelentette, a ciprusi probléma áaaaarü rendes Cse­nek a* aa elófeltélele. hogy ehhe* a ciprusi kormány bossájarnljon. I A MIFSJÉL MÍLLW ÓÍTAMT mm hogy a nagyusaháaú értekezlet elókéssitése hefeieao sza­kaszához érkezett. A most folyó harmadik üleaaaak szerdai illésén fel­xaólalt Arkttayev, a Szovjet­unió kapviseló.ic. s mintegy magyarázatot fűzött a tizen­haíponloa okmanyhoa. Atkagyev a többi knaött megjegyezte: — a szovjet küldöttség megérti a fejlődd országok­nak «*t a lörek vesét. h<«y meg akarják találni n kon­ferencián a aazdaaáguk fej­lesztésé* gátló alapvetd prob­lémák megoldásúnak útjait, A saovíet küldöttségnek ásottban wülúrd meggyötódé­*e, hogy a fejlődd országok tiazdatató és külkereskedelmi szerdán epéir nap ewk-1 problémáik nem roeflhénitniMi Olasz-, nem vUsgálhatja a konfe­orsjnp életét. A setrújk renel* elssakllva a világ­" " " F*Í­ecyenjoguság ós kölcsönős előnyük, a más országok bel­ügyeibe való be nem avat­kozás elvei alapján megkülönböztetések és mrstersés esőn teremtelt gátak nélkül a keroskede­lrm fejlesztésére Irányul­nak a világ minden országa kö­zött. — A Szovjetunió, Lengyel­ország és Csehszlovákia kül­döttsége, kiindulási alapként fogadta el aat. az álláspontot, munkamegosztásban —- foly­tatta beszédét Arkegyev, majd hangot adott annak a reményének, hogy a három küldöttség által előterjesztett dokumentum alapján dolgoz­za maid ki a konferencia a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok éa kereskedelmi politika elveit, A konferenciának azt is biztosítania kell, hogy ezpk aa elvek meg is való­suljanak. A san'jet küldöttség véle­hogy a javasolt elveknek ménye szerint, ennek a fel* megfelelően elő kell segíteni- adatnak a nemzetközi keres­ők a nemzetközi kereskede­lem altalános normalizálását, esen belül szolgálniok kell a fejlődd országok kereskedel­mi érdekeit, exportjuk bő­vítéséi és jogos helyet kell kedelim szorvezelre kell há­rulnia Ez, a áttervezel hiva­tott arra, hogy « nemaetköz.i kereskedelem kérdéseinek teljes komplexumával foglal­kozzék. Moat mtír hivatalosan i* rendtartllí síkrrrel járt, sok helyíiM teőzsMíelé­ko« t'oft. A francia vaa- fa géplpar­han eeymást követik a sstrájkok. tttnteléeek. Ked­den a küsép-franclaersságl Nláv ret>en háremeaer fém­munkás tüntetett a prefek­lúra előtt, Toulonhan 'a re­pülőgépgyár hateeerálaaáe dolgozója tiltakozó sztrájkba lépett Nyugat-Berlinben egy­re erösebben hallatsza­nak olyan hangok: Krü­ger volt bonni mene­kültügyi miniszternek és elődjének Oberlén­dornek botrányos buká­sából egyet len ésszerű tanulság vonható te, mégpedig az, hogy fel kell oszlatni a mene­kültügyi minisztériu­mot. A saoeláldemokra­ta Telegraf esütörtökl aaámának -Hivatal fel­adat nélkül?- e. vezér­cikke la ezt követeli. kereskedelem Iesetésének égető kérdései­től. egyebek körött s seoeiallata ós fejlett kapitalista orszá­gok közötti kereskedelem kérdéseitől. — A konferencia fd fel­adata — hangoztatta a továb­biakban Arkapw — kidől­Ciprus elutasítja a NATO „gyámkodását >9 A eipruai kormány vála­sza hanggúJyowui: A Ciprus szigetén állomá­sozó fegyveres erőknek a Biztonsági Tanács ellenőroé­hogy Ciprusra se atott koll állnlok, Ast is NATO-alakulato- meg kell jegyesni, ltogv az Nicosiában aserdán este hivataloson 1« kösáéteiték a eipruai kormAny válaszát ar­ra az angol és amerikai kö­vetelésre, fegyveres kat küldjenek és Londonban úgynevezett -kormányközi biaottságot- hassanak létre. Az USA visszahívta ghanai nagykövetét Wajötoptosbas hivatalo­san bejelentették, hogy ag Eayeaült Ajlarnok visszahív­ta gkenái nagykövetét. Bár a hivataloi verzió asartnt a vtaazahíváa -koníultártó­mlatt történt, ea a diplomá­ciai lépés feltshetden ösaae­függ aa aecrai nagykövetaég eldtt tartott újabb amerika­ellenes tüntstésael. Ae »g>'áéülL Államok nagy­követének vjaazahíváaáró) szóló hivatalos közlemény szerint egyébként ea a lépés nem jelenti a kapeeolatok megszakítását Ghanával, esu­pán a ghanai kormánnyal szembeni "elégedetlenség­kifejezése. íMTjj ll anqnlnK MMlvnttit >t » giotiin irtmoroá leánya elbeszélgette az időt Valja 2» percet késett izsrdán aa ebédről, de Amery léRügyi miniszter, Quintin Hogk turiományosügyi minisz­ter ÓS HZ eldkcld tarsnság megértő moeollyal várako­zott. az angolok királynője ée a szovjet trakáoiua leánya a protokolláris menetrendet túllépve, elbesaélgették aa Iddt — A* űrhajórásról és máa kölcsönös érdekű dolgokról beszélgettünk — mondotta Tyerc«kovH, s mivel a Bu­chlngham-palota fogadóteeme az újságírók eldtt bezárul, a riporterek találgatásokra vannak utalva, hogy a két leendő mama - a klrálynd márciusra várja negyedik gyermekét — milyen kölcsö­nös érdekű témákról tárgyal­hatott. Este zsúfolásig megtelt a Pleoadllly Hotel nagyterme. A leglrlg,Véltebb ember a te­remben ar. Shephard. a tár­saság elnöke, az aranyérem átadója volt, uki viszonzásul csókot kapott Vállától és egv jelvenvt, amely -feljogoaitja­d't világürutazáara. A forrón ünnepid köiönsóg egyallalán nem csodálkozott, amikor az átszellemülten ragyogó She­phard doktor tüstént hejelen- ! lette — Valentyina, saíveaen lennék az utasa •.. MoR nagyobb volt a derült­ség amikor egv kérdésre j válaszolva Tyereakova eat , mondotta: — Természetesen örömmel indulnék világűrutazásra férjemmel, jobb, ha ax asz­ssenyok még * világűrbe se engedik egyedül a férjüket... Egyetértő taps válasz/üt Tyere8kovának akkor is, amikor komolyra fordítva a asos, ast mondotta: — Számtalan ország fölött elrapülv* az volt a legsrő­ssbb érzés bennem, hogy nincs hely nukleáris háború számára, amely halált és pusztulást hozna gyönyörű földgolyónkra. ENSE alapokmányának cikkelye a vitás kérdések lárgj'aláaok útján való ren­de«Éeéi írja elö, Az ENS2 alapokmányának 37. cikke­lye viswwl leszögezi, abban az esetben, ha az érdekelt feleknek nem sikerült meg­állapodásra jutniuk, akkor a Biztonsági Tanácshoz keli folyamodniuk. A válasz szerint a eiprusi kormán v álláspontját a kö­vetkezőképpen lehet öeaze­ÍALFLL: • • A kormány hozzájárul ahhojl hogy a szigeten nemzetközi erők állomásoz­zanak. nfl Ezeknek a* erőknek a I D I Biztonsági Tanács el­lení'i'zéee alatt kell állniuk, [7*1 E fegyveres alakyla­ty 1 tokhan a görög fa tö­rök fegyveres erftk nem kép­rrieUelhetik magukat, írST] A nemzetközt erűk Ülj feladata: a köstáraa­sáa lerületj intagntá*á«iak védelme, « normális viszo­nyok helyreállításának elő­mozdítása. Cipruson a hivatalos be­jelentéssel szinte ogyidőben újabb fegvveres összecsapá­sokra került «or a löröfc és a görög nemaotiaégü lakos­ság között. Harminc négyzetcentiméter hazugság Levó) fekszik az aszta­lomon. Közönsége* sárga boMták. Rajta a címzés: „Endig'' kiadoválHilatnak, rue Tangei 18, Algír, AlgéV Ha. A feladó címe: Moszk­va, G—800, íázmcüenszkaja* Szennaja 38—34, V O „Mezsdungrodnaja Knvi­ga". A borítékon pagtahi­valgli búlyegzúlenyomaiok. felj*Ryzé,sek láthatók. Am ezt a levelet goha senki nem adta I'eí MOSZK­vából. Algírban nem kapta meg senki, A rye Tanger 12 alatt az algcrigj posta nem találta a ..Zadig" ki­adóhivatalt és a borítékot visszaküldte a feladónak, hiszen címe ott szerepelt a borítékon. így került a le­vél a ..Mezsdunaradnaja Knyiga"-hog, ameljmek munkatársai aztán cljutlpl­•ták hozzánk. a Novojé Vrcmja szcrkcsatöaégchea. Nos, * levél itt van a szerkesztőségben, Írói szán­dékosan durva, provokációs kifejezésekkel illetik Mao Ce-tung egyik müvét amef) állítólag nemrég jelent meg Pekingben. A levél írói uta­HÍtják a „Mezsdunarodnaja Knvlga" külföldi ügyfeleit, hogv tartózkodjanak c mű reMámosésátol fa 1 erjesztő, sétől. A ..Mezsdunarodnajn Knyiua" zohaxzm küldött gzét üyen körlevelet. Durva hamisítási ól van szó, Sok országba — Algéri­ába. Kubába, Argentínába, Mexikóba, Kolumbiábú, Olaszországba, Svédország­ba, Szomálíba, Marokkóba, Ausztráliába — érkeztek a „Mgzsdunarodnaja Knyiga" hamit bélyegzővel ellátott lévaiak Am er. a f#!foro»tó célokból clőáUílctt háziké­sgitményü bomba nem rob­bant fel. Békésen hever íróasztalomon ez a 30 négy­zetgentiméternyj hazugság, ár nem több. se nem ke­vesebb. Rendkívül «Uápy hamisítvány, mert a sstlhs­•mosok, ily kíepi. területen is töfeb nyewt hasvtak ma­guk U'án, A papír, amely­re a hamtlitványt nyom­tatták, külföldi, 6 nem pe­dig szovjet eredetű. A ter­minológia fa a kifejezlek pierőben különböznek a gzovjet lnté»mónyek levele­lésében é» okmányaiban szokásos kifejezésektől, A hamiaítvány kéazítői reez­szul tájékozott személyek: még azt sem tudják, hogy a „Mezadunarodnája Knyi­ga" sohasem foglalko»*l es nem te foglakozik gfnai könyvek kültoldi terjeszté­sével. A borítékot szemügy­re véve még az is pontosan megállapítható, hogv hol kfagült e hamiiítvány. A hamis moszkvai bé­lyegzőlenyomatok é* az al­gériai posta feljegyzései mellett a borítékon rajta van Frankfurt am Main nyugatnémet város posta­hivatalának pecsétje. A Mo*7kvából Algériába küldött levél természetei útnn nem kerülhftett Frankfurt am Mainba, Csákig akkor nyomhatták rá e nyugatnémet város pecsétjét, ha magát a leve­let, is ott fabrikálták. Nom meglepő, hogy a »MezstlunarpdnaJa F^nyiga-* nevében gaótküldött hami­sítványra Frankfurt am Main-i pecsét kejrüli. Csu­pán ar a meglepő, hogy a provokátorok ilyen baklö­vést követtek el. Egyébként egyetlen hamisítvány sem lehet meg mellékíogások ée baklövések nélkül. Nem­rég a „lélektani hadviselés" raerveaűi az éterben pró­bálkoztak: Moszkva hullém­hoeaaán provokatív rádió­adásokat kezdtek sugározni Kubának. A kubaiak azon­ban gyorsan fasrevették. hogv „Mósgkve hangja" hamis, amerikai kiejtésű! A hidegháború nyugati »(tervezői, akik képielonek a Szovjetunió politikájának igazságával bármit is szem­beállítani, az Utóbbi időben ismét hamifítáaolthpz kézd­tak folyamodni. Nem a jó dolguk készteti őket ar­ra, hogy ohhez ai eaaköz­höj o fúljanak V. I. NOVIJ •db­Amerikai javaslat Genfben A genfi tlzennyolehatalmi leszerelési értekezlet csütör­tökön 10 30 érgkor Marian Nuszkvwski lengye! külügy­mintazterróelyettes olnökle­tfa-el plenáris ülésre ült ö#z­sze. Willlam Foster, az ameri­kai küldöttség vezetője öt pontból álló javaslatot ter­jeszteti elé er atomfegyve­rek fa ntnmtitkek tovább­adásának megakadályozásá­ról. A javaslat hangoztatja: kezdjenek amerikai—szovjet podást a katonai célokra szánt hasadó anyagoknak békés célokra történő felhasználá­sáról. Állítsák le a katonai célokra szolgáló hHsadó anyagok gyártását. Az Egye­sült Államok kész négy Plu­tonium-reaktort laállítani és korlátozni az urán—gyár­tását. Az Egyesült államok kész nemzetközi ellenérzés mellett. végrehajtani első plutónium-reaktorának a le­állítását. Szemjon Cnropkitt, a Szov­jetunió képviselője felzzóla­tárgyaláeokat atomfegyverek lásáhan a/. NDK kormgnyá­fa atomtltkok külső hntaL nak nagv fontosságú nyilgt­mak részére történő tovább- kozatával és az NDK kor­adását megtiltó egyezmény- mánya által készített szerző­ről. Dolgozzanak ki megálla- dfatorvezettel fo8lalkogott. Az államigazgatás társadalmasításának útján P ARTUNK VIII, kongresszusa meghatároz­ta az állam erősítésének feladatait, melyek teljesítése a zzoeializta demokrácia kiszélesítésén kerezztül érhető el, A kongrezazus határozata ki-' mondja: ~A tanáesok a lakosságot közvetlenül érintő kérdéseket — a társadalmi érdekek és a szakszerűség betartásával — a lakosság közvet­len rétivátelévél döntsék el Küzdeni kell a szo­rielista dentnkréeid fejlődését akadályozó, a la­kosság öntevékengtéf/ét korlátosa bürokratikus szemlélet és ügyintézés ellen * A kongresszus utá" az államigazgatási dolgo­sok köréhen a leginkább tárgyalt kérdés az ál­lam ero«jiesére vonatkozó határozat gyakorlati végrehajlasa volt és fő probléma ma is. A tán­sadalmasitas egyrészt ugyanis olyan folyamat, amelv a* Sllami szervek és a tömegek közötti kapcsolat különféle formált jelenti, a tömegek széles körű részvételét az állami feladatok helyt méghalárosásában és annak gyakorlati megvaló­sításában. s vógiil á fejlődés későbbi szakaszán a társadalmi önigazgatásban­A kongresszus óta Szegeden is számos gyakor­lati tapasztalat áll előttünk, amelyek azt ered­menyezik. hogy ma már az állami munka társa­dalmasításáról nemcsak ájtaláhan beszélhetünk, hanem konkrét feladatok társadalmi megoldásá­ról is. A tanácsok tevéken "gégében ez úgy tükrö­ződik. hogy a lakosság széles körét bevonják egy­egy feladat felmérésébe és maghatározáséba, va­lamint az ennek kapesan hozott határozatok vég­rehajtásába, gz állami feladatok megvoíóíitóiá­ba. A SZOCIALISTA demokrácia kiszélesítésével bővül államszervezetünk társadalmi alapja, s ezáltal az állami munka erősebbé é* hatható­sabbá válik- Az állami munka tömegbázisának megteremtéséhez, annak kiszélesítéséhez két út vezel. Egyik: a jelenlegi állami szervezeti kere­tek között, tehát a tanácsrendszeren belül mi­nél töhb dolgozó bevonása a konkrét állami munkába; a másik: az egyes, jelenleg állami szenek által gyakorolt feladatok átadása a kü­lönböző társadalmi szen-ezeteknek. E cikk keretében az előző formáról szeretnék szólni. Városunkban az elmúlt év során nagy erőfeszítések történtek a cél érdekében. A múlt. év elején elfogadott tanáosi intézkedési terv g kongresszus határozatait igyekezett a gyakorla­ti életben realizálni. Ebben az intézkedési terv­ben megállapította tanáesunk, hogv a társada­lom bekapesolasa az állami tevékenységbe nem csupán a FANRIÉSNAK feladata; nem csupán az állandó bizottságokon keresztül szélesedhet a ta­nács tömegkapcsolata. Ez a megállapítás abból a tételből ered. hogv az állami szervezetek ösz­szessége. következésképpen nemcsak a tanáes, hanem a tanácsi állandó hizottságok. a végrehaj­tó bizottság és a különböző szakosztályok ls a péphatalpm részei, s ennélfogva a társadalmi erők bekapesolá'a valamennyi állami szervnek kötelessége. Az elmúlt évben a megyei iogú vá­rosi tanács —? dé az irányítása alatt allé három kerfllaH tanárs is — munkaprogramját úgy ál­lította össze, hogv kgliően kifejezze a társada­lom egyes részeivel való RZOJ-OS együttműködést. Ezt bizonyítják a megtárgyalt témakörök, ame­lyek előkészítésében a lakosság széles rétege részt vett. Az elmúlt évben karült napirendre a dolgozó nök helyzete 3zeged városban és a mun­kásosztály helyzetének megjavítására vonatkozó párthatározat végrehajtásának vizsgálata. E két igen fontos terület vizsgálatát á társadalmi szer­vek végezték el. A vizsgálatban több száz dol­gozó nő aktívan rés*t vett A munkásosztály helyzetével kapcsolatos témakört a szakszerveze­tek szakmaközi bizottságának Iránvftásával ugyancsak töhb száz aktivista végeste E két vizsgálatban mintegv 3—85(10 ember véleménye jutott kifejezésre n tanács elé terjesztett anyag­ban. A lársadalmi bázis kiszélesítéséhez azon­ban ez csak az egyik út, A kínálkozó másik módszer: különböző bizottságok létrehozása a társadalmi stervek altal delegált sí amelyekből. esetleg új társadalmi szervek működése a tanács mellett. E tekintetben a tanács végrehajtó bi­zottsága a választások óta nem tétlenkedett, fetezinre kerültek hglyes gondolatok ilyen szer­vak létrehozására, szervezésére Ezek működési korgteinek. tarsadgimi munkájuk lényeges voná­saingk kidolgozása jolenleg is folyamatban van. Célszerű lenne pl., ha közvetlen a tanács alá rendelten tevékenykedne a városban a Hazafias Népfroni szervezésében és delpgájásábap egy új társadalmi szerv, n városfejlesztési tanács, amely rendkívül sok segítséget nvu.hhatna a várpsfej­leszlési feladatok felmérésében és azok realizá­lásában. Emellett még egv egész sor társadalmi szerv létrehozásának snndolata vetődik fel, amelv a közeli-tavol! jövőben magvalósítasra kerülhet. Ilyen szervek létrehozási egetéfj azon bán széles dél-magyarország Wntek. ima február T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom