Délmagyarország, 1964. február (54. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-25 / 46. szám

Butler genfi N BT Butler brit külügyminiaz- A kormányhoe közelálló ter hétfőn Genfbe utazott, sajtó eleve óvja a közvó­lföfiy Voiulon félhivatalos leményt „nehogy túlságosan magyarázata szerint „«•- sokai várjon" a külügymi­mHves megjelenésével" nigzter genfi útjától, ösztönzést adjon a leszerelő. Az obzeroer megállapítja: ai értekertét munkájúnak. rövJd gelvfl lgtoga_ A brit jninlsaterelnök e«y ^ ^^ fogJa életre kgl. parlamenti felszólalásában a közvélemény értésére ad- *** * törgyaiáao­ta, hogy kormánya szeretné ^t. Nagy-Britanniának le­küUigyminisrteri szintre hetósége lett volna, hogy emelni a leszerelési tanács- részleges megállapodások * Hozásokat és így előkrézite- kezdeme_nyea^vel ni az utat egy újabb kelet­nyugati csúcstalálkozó felé. Az általánosságban han­goztatott „békcvágvtól" el­tekintve azonban az angol egyen­gesse a közeledést, de a komtónynak az a döntése, hogy a „független" nukleá­ris elrettentő erő kérdését A Szovjetunió sarkvi­dékén. az örökös fagy területén kísérleti ki« atomerőművet építenek. A kis atomerőmű villa­mos teljesítménye csak 75Q kilowatt, Uőteljesít­ménye azonban ennek háromszorosa lesz. Az Echo—8 amerikai mes­terséges hold wegíUégével február 2i-töl 84-ig hét íz­ben létesítettek nagy távol­ságú nemzetközi kozmikus rádióösszeköttetést az angliai Jodrell Bank és a Gorkij közelében levő zimenki ob­szervatórium között. A Roz el Jussnef eí­HAJDÚ JÁNOS - NEMES JÁNOS: RAJNA, MAJNA, R UHR ii. Történelemórán kormány egyetlen kézzel- választási programjába ik­fogható Javaslatot sem ter- tatja, eltorlaszolja az angol jeeztett elő a lesserelosi tár- kezdeményezések útját Sj-aláspk előmozdítására,' (MTI) A harmadik nekifutásra bútoraival kifejezetten mégiscsak sikerült... E sorod; egyik írója 19Ö0­ban, majd 1961-ben nyugat­németországi tartózkodása idején nyomatékosan kérte a bonni kormány sajtóminisz­tóm,imát hurfH Ini^s^n vetemenyunKct, tainkat. Után kialakult közláraasas. Tulajdonképpen még kifo­gásolni sem igen lehet ezt a bírálatot, hiszen a weimari állam igazán nem volt maga ele- a tökély. De Hitler "harma­gáns. Dr. Sehuster igazgató dlk birodalmához- képest barátságosan fogad bennün- még mindig lehetne egy és ket és rögtön átad Neuge- mást a mentségére felhoz­bauer történelem tanárnak, ni... Weimar nem kapja de a lelkünkre köti, hogy az meg a mentséget — Hitler óra után mondjuk el neki is nem kapja meg az elnrarasz­tériumát hadd látogasson meg egy középiskolai törté­, ... nelemórát, ahol a legújabb mű egyiptomi hetilap kor% ^^^ a j "t ha­tapasatáU­értesülése szerint Paul Adnms amerikai tábor­nok utasította a 7. flot­ta' néhány egységét, hogy tartózkodjék Ke­let-Afrika partjai köze­lében. A hívatlan ven­dégek házigazdájának szerepére a Dél-afrikai Köztársaság kormánya vállalkozott. Guantanamo, felforgatás, kereskedelem Castro nyilatkozata angol újságírónak Fidel Castro kubai nviniv-- kapcsolatokban általános Ja- egyezményekről és ki jelen­terelnék hétfőn fogadta Ju- válásról lehetne beszélni, tette: kitűnő kereskedelmi lián Hatost, a Keuter iroda először az amerikai kor- feltételeket nyújthat bár­cszak-an(erikái osztályának mánynak M kell ha^vnia mely országnák. s egyszar­Kzorksaetőjét ós valósáult mindenfajta felforgató tévé- srnind vásárolhat is tőlük. kenységgeL kubai területen, Az újságíró ezután arra meg kell szüntetnie az ügy- kérte Castrót nyilatkozzék nötkotk és fegyverek becsem- az Egyesült Államiaknak ar­pészését Kubába. ról a lépéséről, amellyel meg. A következő kérdés arról szünteti katonai segélyét a szólt, helyreállítja-e Kuba Kubával kereskedő orsaá­Guantanamo vízellátását.' goknak. Castro válasza: — Most, hogy a kubai ha- _ Ez téves politika, nyil­vánvalóan rontja az Egye­sült Államok tekintélyét, s ború közti időszak eseme­nyeit oktatják és értelme­zik a gyerekeknek. "O, en­nél mi sem eay.szei-Cibb — mondották a sajtóhivatal­ban. — Csak egy iskolát kell I keresnünk, s bejelenteni önt!­Saéles német, honban nem találtak iskolát, vagy vala­mi más akadály tornyosult? Ki tudja! Tény azonban, hogy többszöri ígérgetés, _ kölcsönős telefonhívások és ^^ tárgyalások után végül is utan csak az elutazás utánra lett anvag 0 üj«g­kérd égőire. H 0 guant'namói támaszpont Az első kérdés az volt, ra­gaszkodik-e a kubai kor­mány a Guantanamo hadi­tengerészeti támaszpont sta- T^f ^őon hocsatot­tusának ti wgváltaztatá sáhon, trtk, mnes különleges ok a J JMj | meg mielőtt tárgyalások in- vízellátás továbbá felfüggesz. n<lha keU gaj)dulaomi dúlnának, miként lehet meg- ^^ ~ ™"We«a CaEt,"°- ho®- Johnson elnök nem lavitaxü Kuba es az Egye- ^ _ . k ^ , , süjt Államok viszonyát 1= • gerOSKBOBIin! castro kijelentette: egyezmények Az amerikai kormánynak kellene Kezdeményeznie eze- Castro beszelt az Anglia­it I, tanácskozásokat. Nem val es mas kapitalista onw* Neugebauer tanár úr 38— 40 éves lehet, energikus, tem­peramentumos és közvetlen ember. Láthatóan jó kapcso­latot alakított ki a kilence­dikesekkel, a rnaturandu­szokkal. (Nyugat-Németor­szágban négy elemi iskola után 9 középiskolai, gimná­ziumi tanévet kell vegeznie annak, aki érettségizi akar.) Igaz, irigylésre méltóan jó a helyzete: 17 fiú van az osz­tályban: az ifjak patkóalak­ban felállított asztalak mö­gött ülnek ezekeken, tehát iskolásán- sorban egy­A feleltetés, az megbeszélésének volna terminus az ujsag- módja fesztelen, csevegő jel­írónak. legü. Dc most, harmadszorra el- Az adottságok, a külső kő­jutottunk egy történeleim- ritlmények tehát ideálisnak órára, talán mart félreért he- mondhatók. S a tartalom, a tetlen tendenciával emleget- tanítás szelleme, iránya? • tük a sajtóhivatalban a két Rafinált — csak ez a szó eiőzö próbálkozás kudarcát, lehet alkalmas a jellemzes­A történelemóra színhelye: re. Rafinált, mert szó sincs Ernst Moritz Arndt Gymna- nyilvánvaló történelmi hami­táum Bonn, Endenicher Aliee sításról és még kevésbé gyü­1. lölködő revansista szólamok­ról, Inkább ellenkezőleg: Nem. Soha? hangsúlyozottan tárgyilagos ás tényszerű, amit a tanár hinnem, hogy gyakorlati ha- gotckal kötött azonnal járna, ha bármilyen i»—— előfeltételeket támasztanánk, mint például a guantanamoí ! öböl ügyét, logikus az a kí­vánságunk, hogy egy napon ez a földdarab visszatérjen | hazánkhoz. kereskedelmi Bégét. Az Iskola maga aO éves, de mond és a diúkmegiegyzések mai, modern, tetszetős és fó- is. Az egyetlen nyíltan, dúr­leg nagyon célszerű formája- vád taszító és visszataszító ban I9á3-har épült újjá. dolog a katedra felett a fa­Nagy előcsarnok, tágas zsi- ,on három részre "szakított­azért nyúl ezekhez az eszkö- bongók, széles folvosók, min" Németország kepe (Nyugat­tökhöz. mert hasznosaknak I denütt kitűnő világítás, kor- Németország. NDK és az "el­véti őket, hanem azért, hogy szerű felszerelés, ízlésesen szakított német Kelet-) alal­az Egyesült Államokon be- elrendezett képzőművészeti ta az olyan ismerős és rossz sára. így, szépen csomagol lül csökkentse politikai el- i alkotások — kellemes, barát- hangzású felírással: "Marad- va, formális jogi csürés-csa­lenfeleinek zavaró tevékeny- sagos Iskola. A tanári és igaz- hat ez így? N«n, solial­talást. Csak szép tárgyilago­san, tényszerűen, pártatla­nul... Sok szó esik persze a de­mukráciáról, a népképvise­letről is, De e vonatkozásban is hűvös okossággal tartóz­kodnak minden "propagan­dától-. Dehogy beszélne ar­ról a tanár, hogy mitől de­mokratikus egy állam, mi­lyen osztályok érdekei érvé­nyesülnek, kik döntenek az ügyekről, és kiknek nincs — va©- legalább: kiknek "ki­sebb"- — a beolyásuk. Osztá­lyok, pártok, elnyomottak, uralkodók — ezek nem olyan kategóriák, amelyeket egy 19 éves fiatalembernek tud­nia kell. Minek is, hiszen akkor a pártosság bűnébe eshetne a történelemoktatás! Viszont tudnia kell a ta­nulónak a választást rend­szer mibenlétét. Az óra nagy része azzal telik el, hogy skolasztikus aprólékcssággal ée németes módszeresseggel elemzik, mi a különbség a többségi választási mód és az arányos választási rend­szer között. Weimar persze megint a rövidebbet húzza: megbélyegzik, ho©- arányos választási • rendszere nem volt alkalmas a "kermány­képee parlament- kialakítá­Igatói szoba modern vonalú Ü Iz amerikai­viszony -kubai A Reuter Iroda szerkesz­tője ezután azt kérdezte Castrótól, hogyan látja az amerikai—kubai viszony to­vábbi átnkulását? Castro kijelentette, mi­előtt az amerlkaitökubai Titkos szövetség az amerikai kormány képviselői -Tragikomédia-, -cirkusz <, "burleszk-, "örültek háza- — ezek az állandóan visszatérő • . t, jelzők az angol sajtó dallasi e$ RuDV VCOOI kOZOtt tudósításaiban a Ruby-per l esküdtjeinek kiválasztása kö. rül folyó maoska-egér játék jellemzesére. A Sunday Telegraph kon­wrvatív vasárnapi lap dal­lasi különtudósítója, Do­rothy Kilgallen Száz lengyel vegyipari üzem a Szovjetuniónak A vasárnapi lengyel la­puk első oldalon számolnak be l^ngyelország legnagyobb komplett ipari berendezése­ket szállító exportjáról. A lapok moszkvai »/erint a Szovjetunió . ezáz vegyipari üzem berendezőiét rendelte meg Lengyelország­ban. A lapok megállapítják, hogy e példátlan mennyiségű rendelés hosszú évekre biz­ielcnrtio t0"ítj® a vegyipari berende-! J rések gyárainak munkáját és gyors fejlődését Lengyelor­szágban.' (MTI) Megnyílt az afrikai külügyminiszterek értekezlete Lógósban. Nigéria fő váró- afrikai egységkormány, iUet­s/.onzai'iós leleplezéseket vesebbet kórt, mintho©* közöl bocsássák rendelkezésére a a bírósági komédia kulisszái Warren-bizottság birtoka- A foglalkozás tárgya a mögött szövődi) baljóslatú ban le Vő salamennyi je- nyugatnémet alkotmány ösa­összeesküvésről. lentést. . , "A washingtoni igazság- je©-zőköni-vet és biaonyíté-17 ügyminisztérium a maira nemében páratlan Legnagyobb meglepetésre j ország alkotmányával, szövetséget kötött Ruby január 28-án Herbert Miller ügyvédeivel, igazságügymtniszter-helyettes a védelem kötegszám kapott közölte: utasította az EB l-t, Olyan hasznos információ- bocsássa a védelem rendel­kst, amelyeikhez a kormány kezesére mindazoknak a sza­embereinek közreműködése mélyeknek a nevét és címét, nélkül sohasem juthatott akik ismerték Rubyt, akik volna hozza. Ezt a segítse- valaha is találkoztak vele, get azzal a feltétellel kap- véleményt mondtak Ruby ról, tak, hogy a védelem vagy emlékeznek olyan cse­nem tesz fel kérdésoket tökre, amelyeket a védelem liuby áldozatának szemé- felhasználhat az ügyben, lyére, Lee Oswaldra vonat közöl ag. varassal a "kormányképes parlament- nagy hátrányai­ról beszélnek. A világért sem mondaná ki a tanár a lényeget, amit gondol, amiért kárhoztatja Weimari: sek volt a párt, hatékonyabb a parlamenti ellenőrzés. # kom­munisták is hallathatták a tömegek hangját; nem úgy* mint most, a bonni minta­államban, ahol az Adenauer­párt fölénye és a szociálde­mokraták készséges "ellen­zékisége- biztosítja a pissze­nésmentes -demokráciát". Milyen az .,élő múlt,,? Igv folyik az óra. csende­; hát a Hitler előtti Német- Sen és izgalommentesen. Az Minthogy meglehetősen unal­csak természetes (!), hogy az <« terméketlen, szórako­Hol van tehát a rafinéria, a tendencia, a burzsoá osz­tályszemlélet és a retrográd pártosság ebben a hűvös "tendencianélküliségben T* A formális logikában, abban, hogy a külsőségek, a megje­lenési forma gondos us bő­beszédű elemzésével eltakar­ja és ködbe borítja a lénye­get. Hitlernek van mentséa<=> Herbert Miller válasza ezzel a mondottal zárult: »Az el­Űgy tűnik — folytatja a tu- "ök ellen Oswald által el­dósító —, hogy Washington követett merényletre vopat­valami olyasmit tud vagy kozó információk gyanít Lee Oswaldról, amit nem vehetők igenybe, saban hétfőn Abubakar Tu­fa wa Ralewa nigériai mi­niszterelnök beszédével meg­nyílt ar. Afrikai Egysegszer­i 'ezet külilgynmnisziereinek ülése. "A nigériai miniszterelnök beszédében hangsúlyozta, ho©- a lagosi értekezlotnok mindent meg kell tennie a tagállamok határproblémái­nak végleges rendezése, to­vábbá annak tanulmányozá­sa végett, ho©- miként nyújt­hatna segítséget a tagállamok alkotmányos kormányainak. Az afrikai külügyminisz­terek lagosi értekezletének naptrendje meglehetősen zsú­foltnak ígérkezik, politikai megfigyelők szerint fej tétle­nül napirendre kell tűzni az ve az afrikai katonai főpa ranesnokság megteremtésé­nek az afrikai egység to­vábbfejlesztése szempontjá­ból döntő fontossági! kérdé­aét. nem akar sem Dallas, sem a I világ tudtára adni«. ! "Mindenesetre tény. hogy Joe Tonhill texasi jogtaná­csos január 9-én nagymero­szen levélben szólította fel Edgár Hoovert, az FBI igaz­gatóját és Lee Rankint. a Kennedy elnök ellen elköve­tett merénylet kivizsgálására kiküldött elnöki különbizott­ság főtanácsosát és nem ke­mivel azok láthatólag nem tartoznak a tárgyhoz*. (MTI) összehasonlításban mindig a weimari köztársaság húzza a rövidebbet, holott minden korlátja ellenére az mégis­csak sokkal demokratiku­sabb és haladóbb volt, mint a bonni állam. Dc ami a fő: az egész órán át egyetlen sző sem esik a hitleri időkről. A náei2nnus államberendezése, intézményei nem válnak bí­rálat tárgyává. Iga?; nem is dicsérik őket Hallgatnak ró­la... A kritika tárgya n Hit­ler előtti, az 19!f)-as össze­omlás, a császárság bukása Felveszünk szövőnőket, szövőtanulókat, női segédmunkásokat, lakatosokat és esztergályosokat valamint négyórás foglalkoztatásra fiatalkorú lányokat. Jelentkezés a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat Szegedi Jutaáru­gyára munkaügyi osztályán. K 88 Lakás takanUit porszívó padlókafélű sáppal, teljes (e­lelósséfgel vaúalunk. Kös­sttn szerződést állzndó ta­karításra. Óránként 10 *?. Gyors! Olesó: Mnablzhatól UNIVERSAL KTSZ Goaat u. -L r*la(on: íl-zi, 31-00. S. 13232 T. hó tó-an este I disznótoros vacsora a Felsővárosi FUeremlien Maratkái a Dankó Pisla ze­nekar. Lakatos Géza veze­taai.vel. 3. 13419 SZEGEDI TEXTILMŰVEK fonó szakmában ipari tanulók felvételét megkezdte. Jelentkezhetnek szegedi, vagy a közúti for­galomba bekapcsolt Szeged környéki lakosú lányok, akik 1964. március l-ig 15. életévüket betöltik, s a 18 éves életkort nem haladják meg. Továbbá 8 általá­nos iskolai végzettséggel rendelkeznek. Vidékieknek tanácsigazolá* iwükséges: Az ipari iskola 1964. március i-én indul­Jelentkezni lehet a Textilművek Munkaügyi Osztályán K 166 zottan belelapozunk az egyik fiú tankönyvébe, amely a kezünk ügyébe esik. Törté­nelemkönyv, a cím: "Loben­dige Vergangenhejt* — élő múlt, A 115. oldalra téved a szem. "1933-ban egy olyan ember (Hitler) kerüli a hata­lomra, akinek vasból volt az ökle, aki bátran a vörösük szeme közé vágott, aki képes volt az országon belül ren­det teremteni. és a népnek munkát adni, kifelé pedig az ország területét és tekintélyét visszaállítani* — olvassuk. Hát igen, de most nem Hit­lerről, hanem az alkotmány­ról van szó... Óra után barátságosan el­beszélgettünk az igazgatóval és a történelem <anárrai. Tar­tózkodó és szelíd megjegyzé­sünkre, hogy kicsit szenvte­lennek találjuk a tanítás mód­ját, az volt a válasz: "Igen, mi a. teljes objektivitásra törekszünk. A diák ismerje meg a tényeket és taaga ítéjen.* A gaadasagi csoda ked­venc jelszava a bonni kor­mánynak. Erhard kancellár ezzel a jelszóval akarja meg­nyerni még a jövő évj vá­lasztásokat js. Á na®- poli­tikai pártok azt magyarázzák az embereknek, hogy a gaz­dasági fellendülés olyan mé­retű, ami már a tőkés és a munkás közti osztályellenté­tet is megszüntette. Lássunk hát néhány villanásnyit eb­ből a »népj kapitalizmusból*. Következik: Eiirópaj színvonalon 2 DÉL-MAGYARORSZÁG Kedd, 1964. február 25.

Next

/
Oldalképek
Tartalom