Délmagyarország, 1964. február (54. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-25 / 46. szám

Eredmény csak kollektív Sz MSZMP Központi Bizottságának munkával érhető el tót határozata Tanácskoztak a faipari szocialistabrigád-vezetők A Szeged városi pártbizott- és a "Nívó* ktsz — ahol, kcdnak. A ládagyárból Szatság és az Építő Fa- és Építő- még egyetlen szocialista bri- mári Mihály is a brigádélet anyagipari Dolgozók Szak- gád sem alakult. visszaesését próbálta elemezszervezetének kezdeménye- A legtöbb brigád — 27 — ni. A brigádok elé kitűzött lésére, tegnap délután ta- az Ecset és Seprű Válla- perspektíva évek óta nem nácskozást tartottak a szege- latnál van. változik, a gazdasági vezetés di faipari üzemek szocialista- Bár a megalakult brigádok nemtörődömsége miatt csökbrigád-vezetői az MTESZ többsége valóban jói tíolgo- ken a mozgalom intenzitása, Széchenyi téri helyiségében, zik, bizonyos fokú visszaA brigádvezetők tanácskozá- esés, elfásultság tapasztalhasán megjelent Balogh ístván, tó az egész mozgalomban, a városi párt-végrehajtó- Ennek fő okát abban látom, bizottság tagja, a városi párt- hogy bizottság osztályvezetője, és a brigádok nem kapják Kiss István, az Építő-, Fa- és meg munkájukhoz a kellő Építőanyagipari Dolgozók támogatást. Szakszervezetének területi Kncipfel József rövid előtitkára. adása után a brigádvezetök A tanácskozás vitaindító szólaltak fel. Tóth Istvánné előadását Dani János, a Fa- a Falemezgyár lemezgyár igazgatója tartót- brigádvezetője ta. Elemezte a város faipari szocialista brigádjainak jelenlegi helyzetét. Ezután Kneipfel József, a Tisza Bútorgyár főmérnöke, számolt be üzeme export-termeléséről és néhány szóban megemlítette a ciklusos termelés előnyeit Szegeden hozzávetőleg 5900 faipari, fizikai dolgozó él. Ennek csupán 8,5 százaléka — 382 ember — dolgozik brigádban. hogy náluk is tapasztalhátó egy eléggé nagyfokú visszaesés. S megjelölte ennek okát is. A múlt év május elsején kellett volna értékelni első évi munkájukat. Ehelyett csak ősszel foglalkoztak velük. Ez nagyon lerontotta az első év lelkesedését. Hajdú Dezső, ugyancsak a Falemez* gyár egyik brigádjának vezenem alakulnak új brigádok. — Az egyes brigádvezetők jól ismerik és értik a szocialista brigádok feladatait, mégis az utóbbi időben a vállalások kicsit elcsúsztak a közös szórakozások javára. A jelszó: Szocialista módon élni és dolgozni. A jelszó első részét nagyszerűen telje"Május 1* sitik mindenütt. De nem szaelmondta, bad elfeledkezni a második tője arról beszélt, hogy naAz iparágban itt helyben 49 gyon hiányzik nekik a patrobrigád szerezte meg és küzd nálás, és a szocialista címért — mond- sérelmesnek tartják azt ta Dani János, vitaindító elő* is. hogy hónapok óta adásában. — A brigádok mű- senki nem ellenőrzi briködésének pozitív tényezői gádnaplójukaf. mellett, bizonyos negatív je- Nem törődnek velük a gazlenségekkel is számolnunk dasági vezetők. kell. Elsőnek említeném, hogy A Tisza Bútoripari Válla- lemzőjeként említhetjük, három olyan faipari üze- lattól Csúri Mihály beszélt, hogy az értekezletre nagyon münk van •— Falemez* az ottani öt brigád jó mun- kevesen jöttek el, s az éringyár fűrészüzeme, a Gyufa- kajáról. Ök elsősorban a tett vállalatok gazdasági veipari Vállalat szegedi telepe; törzsgárda tagokra támasz- zetői közül szinte senki sem. részéről sem. A gazdasági vezetőknek pedig mindenütt többet kell foglalkozniuk a szocialista brigádokkal. Ha nem tartják szem előtt, nem segítik, nem értékelik a brigádok munkáját, valóban színtelenné válik, visszaesik a mozgalom. Az eredményt csak kollektív munkával, a pártszervezet, a szakszervezet és a gazdasági vezetők összefogásával lehet elérni, — mondta többek között felszólalásában Balogh István. A faipari dolgozók szocialista brigádvezetőinek tanácskozása a jelenlevőknek sok tapasztalatot jelentett. S talán az egész mozgalom jel A határozat szigorú rendszabályokat ' tartalmaz azokkal szemben, akik ncin tartják be a törvényt. A .mezőgazdasági rendeltetésű földek védelmét sértő Kormányhatározat a mezőgazdasági földek hatékonyabb védelméről A Forradalmi Munkás-Pa- és a távlati tervek kialakítá- tényezőként kötelesek kezelraszt Kormány legutóbbi sánál, majd a tervek terű- ni. Ugyanezek a rendelkezéülésén határozatot hozott a leti és üzemi bontásánál eze- sek érvényesek azokra az mezőgazdasági művelésre al- ket az előzetes kijelöléseket engedély nélküli terület-kikalmas földterületek hatéko- figyelembe kell venni, s vonásokra, illetve művelési nyabb védelméről. telepítést vagy beruházást ág-változásokra is, amelyekA mezőgazdasági rendelte- csak előzetesen kijelölt te- re ezentúl, a határozat életfésű földek védelméről két rületre lehet engedélyezni, belépése után kerülne sor. évvel ezelőtt hozott törvény Ha belterületen levő mezőa többi között kimondotta, gazdasági művelésű terülehogy beruházást csak mező- tet akarnak más célra felgazdasági termelés céljára használni, ugyancsak meg nem alkalmas vagy gyen- kell szerezni a megyei tanács gébb minőségű területeken végrehajtó bizottságának enlehet megvalósítani, s a me- gedélyét. 20 holdnál nagyobb cselekmények "miáttlíeköver rögazdasági termelésből terű- terület esetében az engedély- kezett Károkért felelősségre letet kivonni ületve a fold hez a foldmuvelesugyi és az keH vonni mindazokat a szemuvelesi agat megváltoztat- építésügyi miniszter hozzaja- mélyeket) ^ a károkat inra csak hatosagi engedely rulasa is szükseges. tézkedésükkel előidézik, tolPJaAJf \ , u Az .fpgedely nélküli fel- váb5á azokat i8 akik törA földek vedelnie azon- hasznalas es az ebből szar- vénysértően engedélyt adnak ban mindeddig nem veze- mazo nepgazdasagi karok a művelési ág-változtatásátett kellő eredmenyre, megelozese erdekeben a te- hoz,.illetve a mezőgazdasági elsosorban azért, mert a tor- lepitesek, letesitmenyek bevény rendelkezéseit különbö- ruházási programjának elkézőképpen értelmezték, s az szítésére, a terület kisajátíegyes állami szervek, illet- tására és a beruházás megve különböző időpontokban valósításának megkezdésére hozott intézkedéseik között csak akkor kerülhet sor, ha nem volt meg a szükséges a területnek a mezőgazdasági összhang. Ennek következté- termelésből való kivonására, ben a mezőgazdasági terme- illetve a művelési ág meglésből továbbra is jelentős változtatására vonatkozó enterületek estek ki. s a szán-' gedély rendelkezére áll. Ilyen larr>i szerveknek, hogy azontóterület indokolatlanul to- engedély hiányában a ban- ní)1 jelentsék az általuk észvább csökkent. kok nem folyósíthatnak leR> földvédelmet sértő eseEz tette szükségessé, hogy pénzt a beruházáshoz vagy tekét és vonják felelősségre a kormány hozzon a földek védelméről szóló törvény végrehajtásának hatékonyabbá tételéről. A határozat első pontja kimondja, hogy a mezőgazdasági rendeltetésű földek megfelelő hasznosítása, e'sösorban a szántó, rét és legelő határozatot telepítéshez. A kormány határozata kimondja, hogy a járási tanácsok kötelesek felülvizsgáni az 1962. január 1. óta megvalósított valamennyi erdő-, szőlő- és gyümölcsöstelepítést és az egyéb beruhi''ásókat. céljára alkalmas területek Ha ezeket engedély nélkül indokolatlan csökkenésének hajtották végre, az engedémegakadályo7ása végett lyezésre jogosult szervek köa területfelhasználással já- telesek elrendelni az eredeti ró tervelőirányzatokat állapot helyreállítását. A összhangba kell hozni a helyreállítási kötelezettség földvédelmi törvény ren- alól indokolt esetben a földdelkezéseivel. művelésügyi miniszter íelEnnek megfelelően a megyei mentést adhat. Ha viszont tanácsok végrehajtó bizott- elrendelik az eredeti állapot ságainak számba kell venni- . helyreállítását, az ezzel kapuk és ki kell jelölniük azo- csolatos költségeket az üzekat a területeket, amelyek mi, illetve vállalati eredmény erdő-, szőlő- és gyümölcsös terhére kell elszámolni, s a telepítésére, valamint ipari vállalatok felügyeleti szeres egyéb beruházások céljai- vei és a pénzintézetek a ra felhasználhatók. Az éves költségeket eredményrontó területek kivonásához. Azoknak a dolgozóknak, akiknek ezirányü felelőssegét megállapították prémiuma, illetve nyereségrészesedése megvonható vagy csökkenthető. A határozat' végül kötelességévé teszi az illetékes álaz ilyen irányú bejelentések elmulasztóit (MTI) Áz építőiparról Á mezőgazdaságról H

azánk tájait, városait járva, léptennyomon új építményekkel — lakóházakkal, űj utcasorokkal, ipari létesítményekkel, kulturális és egészségügyi intézményekkel, a falvakban tetszetős, városias családiházakkal, gazdasági épületekkel — találkozunk. A közelmúlt esztendők fokozott ütemű építkezési tevékenységének eredményei ezek. Sokat építünk és jobban, korszerűbben is. mint a múltban; új lakó- és középületeink esztétikai megoldása, tetszetős külső formája, ugyancsak fejlődésről tanúskodik. Ám mindezek az eredmények nem takarhatják el az építőipar "homlokzata* mögött fellelhető hiányosságokat. S ezúttal nemcsak az építkezések minőségi hibáira — a rosszul záró ajtókra, ablakokra, a feltüremlő parkettára, a beköltözés után nagy költséggel kijavítandó számtalan apró mulasztásra — gondolunk, hanem az építőipar módszereinek, szervezettségének azokra a fogyatékosságaira, amelyeket a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá-gának február 20—22-i kibővített ülése az építőipar munkájáról szóló határozatában elemzett. Az építőipar fejlettsége nem »magánügye-i ennek az iparágnak. Korszerűségeaz építkezések üteme, időtartama és önköltsége — közvetlenül hat népgazdaságfejlesztési terveink megvalósítására. Ha korszerűen, gyorsan és olcsón termelő építő iparunk van, minden tervidőszakban több gyárat, lakást, kommunális létesítményt építhetünk, s ennek arányában gyorsulhat fejlődésünk mind a termelés, mind pedig a fogyasztás területét. A Központi Bizottság határozata a magyar építőipar ilyen irányú fejlesztésének feladatait is konkrétan megjelölte. A feladat gerincét az alkotja, hogy építőipart — szerelőiparrá kell átalakítani. A korszerű építkezési tevékenység csaknem valamennyi követelményét — a magasabb . termelékenység, alacsonyabb önköltség, a kivitelezés gyorsasága, megfelelő minősége — ki tudja majd elégíteni építőiparunk, ha meghonosítja a tömegszerű gyártást, s a lakóházak és gazdasági épületek tipizált alkotóelemeit nagy sorozatban, előregyártó üzemekben állítja elő, s a helyszínen elvégzendő munkálatokat — az alapozást, az elemek és a szerelvények összeállítását, a festést stb. — messzemenően gépesíti. Az ilyesfajta — s napjainkban egyedül lehetséges —, építési módszerek alkalmazásának természetesen az is feltétele, hogy az építőipar termelésszervezetét ugyancsak korszerűsítsék. A Központi Bizottság határozata ennek kapcsán a szalagrendszerü építésszervezés módszerének általános alkalmazását, s a nagy termelékenységű gépek és berendezéselv több műszakos hasznosítását írja elő. A magyar építőipar korszerűsítése elsősorban gazdasági, műszaki és iparszervezési feladat, amit az iparág vezetőinek kell megoldaniuk. A Központi Bizottság határozata a konkrét feladatok megjelölése mellett azzal is elősegíti a korszerű építőipar mielőbbi megteremtését, hogy az építőipari dolgozók párt- és tömegszervezeteit és az egyéb iparágak vezetőit is a határozat végrehajtására mozgósítja. M ég két esztendő és bevégződik második ötéves tervünk. Éppen ezért az MSZMP Központi Bizottsága megvizsgálta a magyar mezőgazdaság helyzetét és azt is, hogy mezőgazdaságunk milyen eredményekkel segítheti az ötéves terv sikeres befejezéséi. A KB határozata megállapította, hogy-a mezőgazdasági termelés növelésének alapja a növénytermelés fejlesztése«. Fontos célkitűzésünk, hogy az ország kenyérgabona szükségletét teljes egészében a hazai termelés elégítse ki. Ezért a nagyhozamú búzafajták arányát 80 százalékra kell növelni. Ehhez a mezőgazdaság több műtrágyát kap, és gondoskodás történik a kenyérgabona termelés gépesítésének befejezéséről. A takarmányhiány elleni küzdelemben a kukoricatermelés hozamának további fokozása a fontos feladat. Hazánk éghajlati viszonyai lehetővé teszik; hogy viszonylag rövid idő alatt elérjük a legfejlettebb kukoricatermelő országok színvonalát. Nagyon sok a tennivaló a takarmánytermelés legelhanyagoltabb ágában, a rét- és legelő gazdálkodásban. Néhány év alatt mintegy 600 ezer holdon kell megvalósítani a korszerű rét- és legelőgazdálkodást. Bőségesen van teendőnk az állattenyésztésben is. Sürgető feladat a termelőszövetkezetek tehén- és kocaállományának növelése, s egyidejűleg az, hogy ne csökkenjen tovább az állatlétszám, és az árutermelés a háztáji gazdaságokban. Alacsonyak az állattenyésztés és hizlalás országos átlagai és nagyok a termelés költségei. Ezen a helyzeten úgy tudunk javítani, ha gazdaságosabbá tesszük a takarmányozást, szélesebb körben elterjesztjük az alapvető és a jól bevált új tenyésztési, hizlalási módszereket, valamint sokkal jobban eleget kell tenni az állategészségügyi követelméyeknek. Mindebben kiemelkedő szerepe van a szakmai ismeretterjesztésnek, s annak, hogy a mezőgazdasági kutatóintézetek még szorosabbá tegyék kapcsolatukat a termelő üzemekkel. Államunk minden rendelkezésre álló eszközzel támogatja a mezőgazdaságot. Az idén több mint 10 milliárd forint értékű beruházás valósul meg a mezögaz. daságban. A második ötéves terv időszakában a mezőgazdasági beruházásokra fordított összeg 11 milliárd forinttal lesz nagyobb az eredetileg tervezettnél. Ez a néhány adat jól bizonyítja, hogy az állam messzemenő támogatásban részesíti a mezőgazdaságot, mindenekelőtt a termelőszövetkezeteket, amelyek további erősödésétől elsősorban függ a mezőgazdasági termelés fejlődése. A Központi Bizottság határozata, amely ennek a központi kérdésnek minden lényeges részletével behatóan foglalkozik, megerősíti azt a meggyőződést, hogy ha az eddigi biztos úton haladunk tovább, akkor az ország és a szövetkezeti parasztság javára meg tudjuk valósítani a kitűzött célokat. Szovjet—magyar baráti est a kupavnai finom posztógyárban Hétfőn este a Moszkvától együttműködési és kölcsönös negyven kilométerre fekvő segélynyújtási szerződés alákupavnai textilgyárban ünnepséggel emlékeztek meg a szovjet—magyar barátsági, Újabb százmillió forint a ,,falusi bankokban99 Az ország 362 községében digi eredményekből a szakműködik takarékszövetkezet, emberek úgy ítélik, hogy a Ezek a "falusi bankok* né- februári betétállomány nővén ismert szövetkezetek vekedés meghaladja a januásokoldalú segítséget nyújta- ri rekordot is és legalább 100 nak a termelőszövetkezetek- millió forint lesz. A stalisznek a zárszámadásoknál. A tika szerint a betétállomány szervezetileg és gazdaságilag növekedése Heves, Baranya, legfejlettebb, leggazdagabb Bács, Csongrád és Győrtermelőszövetkezetek a pénzt Sopron megyékben a legnaegyszerűen ' átutalják a falu gyebb arányú. Nyilvánvalóan "bankjába*, s a kifizetések a szőlő- és az intenzív kertémár oli történnek meg. A szeti termelés hatása feje362 takarékszövetkezet be- ződik ki a magasabb jövedetétállománya január hónap- lemre mutató gyorsabb beban több mint 80 millió fo- tétállomány-növekedésben, rinttal gyarapodott. Az ed- (MTI) Koszorúzást ünnepségek Szegeden A szovjet hadsereg megalakulásának 46. évfordulója alkalmából vasárnap délelőtt koszorúzási ünnepség volt Szegeden a Széchenyi téri szovjet hősi emlékműveknél, valamint a. Dugonics-temetőben nyugvó szovjet katonák sírjainál. Délelőtt 10 órakor katonai díszszakasz sorakozott fel a Széchenyi téren. A szovjet , , , , hadsereg ideiglenesen haumoban tartózkodo magyar . . . . . . , ,. , , , fe- zankban tartozkodo alakulapartkuldöttseg tagja köszön írásának 16. évfordulójáról. Az ünnepi esten Viktor Karaszjov, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnökhelyettese mondott beszédet , A meghívott magyar vendégek nevében Aczél György, a művelődésügyi miniszter első helyettese, a Szovjettötte a magvar textilgyárakkal sokrétű kapcsolatot fenntartó kupavnai gyár dolgozóit. Az SZKP XXII. kongreszszusa idején Kádár János látogatást tett a gyárban. Az ünnepi estet követő . baráti találkozón a gyár vezetői meleg szavakkal emlékeztek meg a látogatásról. (MTI) ta, valamint a honvédség, a társ fegyveres alakulatok és a KISZ képviselői koszorút helyeztek el a Széchenyi tér szovjet emlékműveinél. A Széchenyi téri koszorúzási ünnepséggel egyidőben helyezték el a kegyelet virágait a fegyveres alakulatok tagjai és az ifjúsági szervezet képviselői a Dugonicstemetőben, a szovjet hősök sírjaira. Kedd, 1964. február 25. OíL-MAGYARORSZAG 3