Délmagyarország, 1964. február (54. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-02 / 27. szám

To vábh tan ulási lehetőségek 16 gimnázium, 18 szakközépiskolai osztály 12 technikum — Közel 100 szakma A Csongrád megyei Pálya­választási Tanács az idén végző fiatalok továbbtanulá­si lehetőségeiről tájékozta­tót adott ki. Ennek adataiból kiderül, hogy a fiatalok az idén is nagyon sokféle hiva­tást választhatnak: Szegeden és Csongrád megyében — az egyetemeken és a főiskolá­kon kívül — tizenhat gim­názium, tizennyolc szakkö­zépiskolai osztály, tizenkét technikum és közel száz szak­ttia várja a végzett fiatalokat. A Pályaválasztási Tanács tájékoztatója a többi között hangsúlyozza, hogy a falusi fiataloknak érdemes minél nagyobb számban a hozzájuk közelálló mezőgazdasági szak­munkásképző tanfolyamokra jelentkezniök. A lányok pá­lyaválasztásával kapcsolat­ban pedig arról is beszél a tájékoztató, hogy e tekintet­ben szükséges az érdeklődési kör bővítése. A lányok eddig jórészt bizonyos hagyomá­nyos leényfoglalkozásokat vá­1 osztottak, pedig sok olyan más foglalkozás is van, amely a női alkattal és mun­kabírással nem áll ellentét­ben. © Uj gimnáziumok a járásban Az általános iskolát végzett tanulók Csongrád megye és Szeged régóta működő gim­náziumain kívül újabb gim­náziumokba is jelentkezhet­nek. Űj első osztályok nyíl­nak szeptemberben több Csongrád megyei községben, egyebek közt Csgnyteleken és Szőregen is. A csanyteleki ál­talános iskola mellett műkö­dő gimnáziumba a szegedi já­rás községei közül a baksi, a szőregibe pedig a helyi, új­szentiváni, tiszaszigeti, desz­ki és kübekházi fiatalok je­lentkezetnek. A szegedi gimnáziumokba a járás következő községeiből vesznek fel tanulókat: Algyő, Domaszék. Pusztamérges, Röszke, Gyálarét, Rúzsa, Sán­dorfalva, Tápé, Forráskút, Zsombó, valamint Kiskundo­rozsmáról a Madách iskola kivételével és Zákányszékről azokat a tanulókat, akik nem tudnak bejárni Móraha­lomra. A szakközépiskolák az érettségin kívül szakmunkás­bizonyítványt is adnak. Ezek­nek az iskoláknak a száma — az idén tizennyolc ilyen osztály nyílik — egyelőre még kevés. Ezért valószínű­leg nem tudnak minden je­lentkezőt felvenni. Az általános iskolát végzet­teket a gimnáziumokon és szakközépiskolákon kívül még tizenkét technikumban várják. Ezek közül hét Sze­geden van. A jelentkezés mó­dozatairól olvasóinkat lapunk több, korábbi számában már tájékoztattuk. ® Továbbképző iskolák Az általános iskolát vég­zett, rendszeres iskolai okta­tás keretében tovább nem tanuló, valamint 36 óránál kevesebb munkaidőben foglal­koztatott és szakmai oktatás­ban nem részesülő gyerme­kek 16. életévük betöltéséig továbbképző iskolában foly­tatják tanulmányaikat. A szü­lők kötelesek, gyermeküket az általános iskolából való ki­lépést követő szeptember 1­ig a továbbképző iskolába beíratni és a 16. életév be­töltését követő augusztus 31­ig folyamatosan és rendsze­resen iskolába járatni. @ Szakmunkásképzés Mind az általános, mind a középiskolát végzett fiatalok részt vehetnek a szakmun­kásképzésben, amelynek ta­nulmányi ideje általában há­rom év, könnyebben elsajá­títható szakmákban 1—2 év. Néhány szakma kivételével az általános iskolát végzettek három, az érettségizettek pe­dig másfél évig kötelesek ta­nulni. Szakmunkás-tanulónak február 1-től lehet jelentkez­ni. Felvételi vizsgát nem kell tenni. A szakmunkás-tanulók kö­zel 100 szakma közül választ­hatnak. Csongrád megyében és Szegeden többek között asztalosnak 43, autószerelő­nek 37, lakatosnak 190, esz­tergályosnak 96, kőműves­nek 85, hegesztőnek 24, szoba­festőnek 27, vízvezetékszere­lőnek 37. villanyszerelőnek 120, fodrásznak 30, géplaka­tosnak 1.20 fiatalt vesznek fel a vállalatok és intézmé­nyek. Kozmetikusnak csak két érettségizett fiatal jelentkez­het, órásnak egy. szállópor­tásnak 2, hasonló végzettség­gel. A fényképész szakma há­rom szakmunkás-tanulót vár. A következő szakmákra csak lányok jelentkezhetnek: ven­déglátóipari eladó (tízen), zöldségtermelő (nyolcvanki­lencen), baromfitenyésztő (huszonnyolcan). A pályaválasztó fiatalok minden kérdésükkel, problé­májukkal bizalommal fordul­janak osztályfőnökükhöz, az iskolák, vállalatok és intéz­mények igazgatóihoz, vala­mint a Pályaválasztási Ta­nácshoz. A vállalati összevonás eredményei az első év tükrében A len-kenderipari vállalatok átszervezése lassan első év­fordulójához közeledik. Az eddig eltelt idő választ ad néhány alapvető fontosságú gazdasági kérdésre, amelyek megoldását a vállalati ösz­szevonásoktól várjuk. Meg­állapíthatjuk: a kenderi pari Vállalatok összevonása külö­nösen azért kedvező, mert az ipar bázisa Szegeden van. Csak egy kisebb gyáregység van Pécs mellett. Ez számot­tevő előny a szervező mun­kában. A szocialista építés megkö­veteli a vezetés színvonalá­nak emelését, mint a további fejlődés alapvető feltételét, a rendelkezési-e álló termelő erők jobb, céltudatosabb fel­használásához. E két alapve­tően fontos feladat mellett valóra kell váltani az egy­séges profil kialakítását, az eredményesebb gyártmány­fejlesztést, a termékek minő­ségének javítását és általá­ban a technológiai, műszaki fejlesztés színvonalának eme­lését. E feladatokat keretbe foglalja az, hogy javulnia kell a termelés gazdaságos­ságának és emelkednie a ter­melékenységnek. Magasabb színvonalon Az átszervezés rendkívül bonyolult gazdasági esemény, amelyhez hoszabb idő szük­séges. Jelentőségben talán az államosításhoz lehet hasonlí­tani azzal a különbséggel, hogy itt mindenek előtt szín­vonalemelésről van azó, amely egyúttal a további fej­lődés feltétele is. Az össze­vonás óta eltelt iuő alatt csak az első lépéseket tettük meg, és még jelentős szerve­ző munka előtt állunk. A vezetés színvonalának emelését azzal részben meg­alapoztuk, hogy a termelést irányító szellemi,erőket kon­centráltuk, a vezetésben lé­nyegesen több a mérnök, a technikus és a magas képe­sítésű gazdasági szakember. Ez azonban csak előfeltétele a színvonal emelésének, amelyből célratörőbb, ütőké­pesebb vezető garnitúra fej­lődhet. Ez az első kétségkívül pozitív jelenség. A termelő erők koncentrá­lása terén is vannak kezdeti sikerek. A termelési terv tel­jesítése a közelmúlt, ismert kedvezőtlen időjárási és mun­kaerőellátási viszonyai mel­„lett csak úgy volt lehetséges, hogy a gyáregységek között a feladatokat az adottságoknak megfelelően, gyorsan átcso­portosíthattuk. Így vált le­hetővé, hogy számos nehéz­ség ellenére, mindenekelőtt a szeszélyes időjárás okozta gondok nem okoztak kiesést a terv teljesítésében. Felöl­Nagyobb érdekeltség, nagyobb haszon A Földművelésügyi Minisztérium javaslatai a szövetkezeti jövedelemrészesedés új módszereire A termelőszövetkezeti köz­gyűlések országszerte mos­tanában döntenek arról, hogy milyen módszer sze­rint részesedik az .idéri a tagság a közös jövedelem­ből, milyen módon díjazzák a közös gazdaságban végzett munkát. Az eddigi tapaszta­latok összegezése alapján a földművelésügyi Minisztéri­um nyilvánosságra hozta ja­vaslatait a munkadíjazási és jövedelemrészesedési mód­szerek továbbfejlesztésére. Tavaly már a termelőszö­vetkei-eteknek csak néhány százalékában alkalmazták kizárólag a hagyományos munkaegységrendszert. Olyan szövetkezet is alig volt, ahol csak egytéle újabb módszert vezettek volna be, mivel az egyes üzemágakban általában más-más munka­díjazási forma felel meg.. A legelterjedtebb, főleg a kapásnövények termesztésé­nél, az úgynevezett nádud­vari módszer, azaz a mun­kaegység-jóváírás és az össz­termelésből való részesedés kombinációja. A kukorica, burgonya és cukorrépa ter­mesztésénél ezt a módszert a szövetkezeteknek mintegy 40 százaléka alkalmazza. Az elmúlt évben igen sok közös gazdaságban, illetve azok egyes üzemágaiban vezették be a pénzbeni munkadíjazás valamilyen formáját. Külö­nösen elterjedt ez a mód­szer, Tőleg a közvetlen pénz­beni munkadíjazás, a trak­torosoknál. A Földművelésügyi Mi­nisztérium javaslatai megál­lapítják, hogy az anyagi ér­dekeltség elvének érvényesí­tésére az előző években tett javaslatok helyesnek bizo­nyultak, s ezért szükséges a jól bevált módszerek minél szélesebb körű elterjesztése, a termelés feltételeiben be­következett változások miatt pedig azok továbbfejlesztése is. A javaslatok szerint a ter­melőszövetkezetek mindenütt aszerint válasszák meg az alkalmazandó munkadíjazá­si formákat, hogy azok a termelés növelése mellett an­nak gazdaságosságára is fo­kozottabban ösztönözzenek. A növénytermesztésben úgy kell kialakítani a munkaegy­ség mennyiségét és a ter­mészetbeni részesedés ará­nyát, hogy az elősegítse a legfejlettebb termesztési el­járások alkalmazását. Mivel az állattenyésztésben alkal­mazott munkadíjazási és jö­vedelemrészesedési módsze­rek jelenlegi formái nem eléggé hatékonyak, ezeket úgy helyes módosítani, hogy jobban ösztönözzenek a ter­melés fokozására, minőségé­nek javítására, önköltségéi­nek csökkentésére. A Földművelésügyi Mi­nisztérium javaslatai végül leszögezik, hogy a munkadí­jazási módszerek megválasz­tása a termelőszövetkezeti közgyűlés hatáskörébe tarto­zik. dódtak az önállóság okozta merevségek a gyáregységek Icapcsolatában. Az érintkezés könnyebb és gyorsabb lett. Lehetővé vált, hogy a zárt vertikumon belül a félkész termékeket a kész termelés szükségleteinek megfelelően állítsuk elő, illetve használ­juk lel. Új gyártmányok Igen jelentős az a munka, amely a gyártmányfejlesztés­ben tapasztalható. Hosszú évek után sikerült megvalósí­tani a vegyileg feltárt ken­derfonalak üzemszerű gyár­tását, amely karakterban é3 használhatóságban vetekszik a lenfonallal. Ebből és más alapanyagokból számos új gyártmányt konstruáltunk. Az összevonás nyomán lehe­tővé vált, hogy intenzíveb­ben vegyünk részt a KGST munkájában, s vállalatunk jelentősen hozzájárul a mű­szaki szövetek egységesítésé­hez. ' A kétségkívül előnyös, po­zitív jelenségek mellet van­nak nehézségeink is: létszám és bérpótlékproblémák. Az egyik már általánosan is­mert, a másik kifejezetten az átszervezés következménye. A minisztérium irányítása mellett nem volt lehetőség a bérek és fizetések megfelelő koordinálására. Korábban az adott kereteken belül a gyá­rak különféleképpen ítélték meg ugyanazt a munkát. Ezért most a különféle szak­munkák bértételeit nivellál­ni kell, bár erre nem áll rendelkezésünkre külön bér­fedezet. Ugyanez a helvzetaz alkalmazottak bérezésében is, ahol ugyancsak naey szóró­dást tapasztalunk. Kézenfek­vő dolog, hogy az említett problémák igen nehéz hely­zetet teremtettek s gátolíák az' átszervezés aloovető cél­kitűzéseinek mielőbbi meg­valósítását. Nem lesz visszaesés . Mindemellett az ls felada­tunk, hogy az átszervezés le­hetőleg ne okozzon kiesést a termelés gazdaságosságában. Ez komoly gondot okoz az új vezetőségnek. A dolgozók leg­inkább azon mérik le áz át­szervezés sikerét, hogy a nye­reségrészesedéssel milyen eredményeket tudunk elérni. Ez azonban a kérdésnek csak a praktikusabb oldala. Nyil­vánvaló ugyan, hogy a ter­melés szerkezetében végbe­menő változások elsősorban a gazdaságosságban mutat­koznak meg az átmeneti idő­ben, kezdetben talán még negatív előjellel is. Előzetes számaink szerint nem lesz számottevő visszaesés. Világosak a feladatok Az első háromnegyedév munkája tapasztalataink, té­nyeink tükrében sokkal vi­lágosabban látjuk a még előttünk álló jelentős felada­tokat. Mindenekelőtt megál­lapíthatjuk, hogy a munka nehezén túljutottunk. A szer­vezet felépült és most már a keretek tartalommal való megtöltése a feladat. Ez azonban részletekbe menő el­mélyülést,' csiszoló, finomító munkát jelent. Az 1964-es esztendőben már olyan kö­rülmények között dolgozha­tunk, amely kétségbevonha­tatlanul bizonyítja az átszer­vezés lehetőségeit, indokolt­ságát. A Könnyűipari Mi­nisztérium kollégiumának határozata szerint már ebben az évben ki kell használnunk azokat a gazdasági előnyöket, amelyeket az átszervezés alapgondolata tükrözött. Eh­hez rendelkezünk mind a személyi, mind a politikai feltételekkel. Bízunk benne, hogy a műszaki és ügyviteli dolgozóink, akik az összevo­nás első évében megteremtet­ték a szervezeti formát, le­rakták az alapokat, meg tud­ják -oldani a finomítás, a felemelkedés problémáját is. Marosi János Kenderfonó­és Szövőipari Vállalat Szovjet gazdasági és műszaki küldöttség érkezik kazánkba M. A. Leszecskónak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyettesének vezetésé, vei a magyar—szövet gazda­sági és műszaki tudományos együttműködési bizottság ala­üuló ülésére vasárnap szov­jet küldöttség érkezik ha­zánkba. A küldöttség tagjai között van V. D. Lebegyev, a Szovjetunió népgazdasági tanácsának elnökhelyettese, A. V. Korobov, a Szovjet­unió tervhivatalának elnök­helyettese, M. J. Rakovszkij, a Szovjetunió tervhivatala mellett működő műszeripari ós automatizálási állami bi­zottság elnöke és N. I. Sztro­kin, a Szovjetunió tervhiva­tala mellett működő mező­gazdasági gépgyártási, autó­és traktoripari állami bizott­ság elnöke, valamint számos vezető beosztású gazdasági szakember. A közös kormánybizottság ülésén a két országot érintő gazdasági és műszaki tudo­mányos kérdésekről folytat­nak tárgyalásokat. Ismét javul Szegeden a betegellátás Tizennégy gyermekgyógyász kezdi meg működésit Idén ismét jelentősen ja- Az orvosi ellátás minősege is vult Szegeden a betegellátás, jelentősen javul, ezenkívül Dr. Széli Éva, a városi ta- a lakóhelyhez is közelebb ta­nács egészségügyi osztálya- Iáinak orvosi segítséget. Így nak gyermekgyógyász-főor- például eddig a Marx téri vosa a következőket mondta új bérházak lakói beteg el: Holnaptól, február 3-tól gyermekeiket a Korda sori tizennégy gyermekorvos kez- rendelőbe vitték, most fjedig dl meg működését. Tavaly a Párizsi körúton fogadjak kilenc körzeti gyermekgyó- őket. gyász volt. Egy körzet ellá- A gyermekgyógyászati kör­tására még nincs jelentkező, etekről, valamint a pontos Az igényeket figyelembe rendelési időről a gyermek­veve osztotta el a városi ta- gyógyászok adnak felvilágo­nács Szeged területén a ti- sítóst Elmondotta még Széli zennégy gyermekgyógyászati föorvosnó, hogy körzetet, úgy, hogy a lakos­ság minél közelebb találjon orvost. Korábban gond volt a dél­utáni és esti szakrendelés. A sürgős esetekben bármelyik körzeti gyermekgyógyász ellátja a beteg gyermeket. Ha lesz jelentkező orvos, körzeti gyermekgyógyászok akkor az egészségügyi osz­ugyanis legkésőbb délután 6 tály tervei szerint Üjszege­órakor befejezték a rende- den újabb körzetet alakíta­lést. Február 3-tól a város- nak ki. ban három helyen lesz délutáni inspekció. A Kossuth Lajos sugáruti gyermek poliklinikán dél­után 12 és 6 között rendel az orvos. A Takaréktár utca és a Lenin körút sarkán levő orvosi rendelőben 3—7 óra között, s ugyancsak ez idő­ben az Oskola utcai rendelő­ben. Ezenkívül a felsővárosi, valamint a Párizsi körúti gyermekgyógyászati szakren­delésen is mindennap dél­után 3—4 óra között vizsgál­ják a beteg gyermekeket. Dr. Széli Éva föorvosnó arról is tájékoztatott ben­nünket, hogy az új orvosok munkába állításával lényegesen kisebbek lesz­nek a körietek, egy orvos­ra kevesebb gyermek jut. Ezzel kettős célt érnek el. Szakképesítéshez kötik a népművelési munkaköröket A művelődésügyi miniszter rendeletben szabályozta a népművelési munkakörök betöltésének feltételeit. A rende­let szerint a jövőben népművelési munkakörben csak olyan dolgozót lehet foglalkoztatni, aki legalább középiskolai vég­zettséggel rendelkezik, a művelődésügyi szakfeladatokat el­látó vezetői és ügyintézői munkaköröket pedig valamennyi szakigazgatási szervnél képesítéshez kötik. Népművelési szakképesítésnek minősül a tudomány­egyetemeken szerzett népművelési szakos végzettség, vagy bármely más egyetemi végzettség a kiegészítő népművelési szakmai vizsgával együtt. Ilyen képesítés szükséges a Nép­művelési Intézet, a megyei népművelési tanácsadók, megyei tanácsi és szakszervezeti művelődési házak egyes vezető­és ügyintéző munkaköreinek betöltéséhez, ideértve a kör­zeti művelődési otthonok főhivatású igazgatóit. A tanítóképző intézetek népművelő-könyvtáros szakán szerzett oklevélhez köti a rendelet a fővárosi és megyei jogú városok bemutató filmszínházainak üzemvezetői tiszt-' ségét, a fővárosi kerületi, járási éí városi művelődési házak ügyintéző munkaköreit, kiemelt községi és körzeti művelő­dési otthonok igazgatói beosztását, járási művelődési házak hiányában a népművelési munkára függetlenített dolgozók munkakörét. A népművelési munkaköröket a jövőben pályázat útján töltik be. A pályázati kiírást a Művelődési Közlöny teszi közzé. Mit határoz a medve? Február második nap­ja gyertyaszentelő. Száz­esztendős kalendári­umokban tavaszkezdő ünnepként szerepel. E napon a néphit szerint a medve felébred mély téli álmából, határoz ab­ban a fogas kérdésben: vajon érdemes-e ébren maradni, vagy célsze­rűbb volna néhány he­tet még csendes alvás­sal tölteni. A medve gondjai minket is érde­kelnie. Ez a medve nem bízik abban, ha gyer­tyaszentelőkor túl szép, napsütéses az időjárás. Ilyenkor sietve vissza­bújik téli meleg odújá­ba. Érzi, hogy a gyer­tyaszentelői szép időt rövidesen fagyos hóvi­har követi. De ha hi­deg, szeles, borús időt tapasztal, az nem veszi el a kedvét a további kinttartózkodástól. Csakugyan ilyen okos-e a mi' bozontos bará­tunk? Az állatok sok m; nden t megéreznek előre, amit mi, emberek még csak nem is sej­jük. A medvében is ki­alakulhatott az a helyes ösztön, hogy ne higyjen a látszatnak. Azt a bölcsességet, ami a mackót útbaiga­zítja, mi ls elleshetjük! Ha szép, meleg idő van, akkor arra számítsunk, hogy a tél néhány hét­re még könnyen vissza­térhet. Ha viszont télies még az ido, akkor ne panaszkodjunk, mert bi­zonyos, hogy nem lehet már messze a tavasz új­jászületése. Csizma/ja György Vasárnap, 1964. február 2. DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom