Délmagyarország, 1964. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-31 / 25. szám

Az idei költségvetésről tanácskozik az országgyűlés Nézésnél fokozott mértékben érvényesíteni a felhasználók szerepét, akár belkereskedelmi, külkereskedelmi szervekről vagy beruházóról van Szó. Valószínű, hogy régóta érvényben levő tervszerződési rendszerünkön egy és tnás változtatás válik szükségessé. Célszerű megvizsgálni azt is, hogy hol kell kell hogy tovább fejlesz- kításával. Ennek tevékenyszűk termelői árrendsze- sége elő fogja mozdítani a rünket. Olyan további intézkedésekre is szükség van. amelyek fokozzák az anyagi érdekeltség ösztönző erejét. E célt szolgálja a bérrendszerünk továbbjavítása. a legkiválóbb munkaerők kiímelt fizetési lehetőségének biztofeloldani anyaggazdálkodó- sítása útján, valamint nyesünk egyes túlzott kötöttségeit Elemzésre szorul beruházás-tervezés; és bonyolítási rendszerünk is, hogy egyrészt a fokozott koncentrációt biztosítsuk, másfelöl a létrejött nagyvállalatok hatáskörét szélesítsük — a tervszerűség sérelme nélkül. Az elmúlt években kialakult elveknek megfelelően reségrészesedési rendszerünk továbbfejlesztése. Ez utóbbi irányban hatnak a már említett árkiegészítéseik és az eszközlekötési járulék is. Szükséges, hogy a vállalatok és üzemek, számolva nyereségrészesedés; lehetőségeikkel, önköltség csökkentő, tenuekülkereskedelem bővítését, növeli a pénzügyi kapcsolatok szerepét a szocialista tábor méreteiben és remélhetőleg a kapcsolatok szélesítését szolgálja majd a tőkés országokkal is. Feladataink nagyok. Az ország népe világosan látja, hogy a termelés növelése, a minőség emelése, a gazdaságosság fokozása mindannyiunk érdeke. Munkásosztályunk, termelőszövetkezeti parasztságunk, értelmiségünk munkalendülete és eredményei növekedlékenységnövclő, műszaki nek. Alátámasztja mindezt fejlesztést előmozdító, az életszínvonal, a kultúra és konkrét intézkedési terve- iskolázottság általános emelket dolgozzanak ki. A nemzetközi együttműködés szerepe — Soron levő feladataink megoldásában nagy Igen fontos feladat az Ipari termelés és a külkereskedelmi munka közelebb van a nemzetközi együttmúhozása, az ipar "piacérzé- ködösnek, a Kölcsönös Gazkenységének* fokozása, az dasági Segítség Tanácsa keegyüttműködés szorosabbá retében folyó munkának, válása ipari ós külkereske- amely valamennyi részt vedelmi vállalataink között — hangsúlyozta a pénzügyminiszter, majd így fejezte be beszédét: FRISS ISTVÁN: vő szocialista ország érdeke. Az 1963. év hozott enedmékedése, a képzettség, az öntudat egyre magasabb foka. Pártunk politikája iránt megnyilvánuló bizalom hozzájárul eredményeink fokozásához. Ezeket az erőket kell tovább gyümölcsöztetnürik a gyárakban, termelőszerope szövetkezetekben, az államapparátusban és intézményekben, a gazdasági és társadalmi élet minden területén. Kérem a tisztélt országgyűlést, hogy a kormány 1964. évj állami költségve* * K wmmrnm^ Apró Antal, Németh Károly, Nyers Rezső, Kállai Gyula és Szirmai István a ment tanácskozásán parlanyeket e téren, nem utolsó- téséről szóló törvényjavaslaeorban a közös bank kiala- tot fogadja el Takarékosabban9 gondosabb szervezéssel Tímár Mátyás nagy taps- fogadták el a javaslatban A legtöbbet azonban a sal fogadott expozéja után foglalt előirányzatot. jobb szervezés révén nyeraz ejnök Friss Istvánnak, a A továbbiakban Friss Ist- hetünk, terv- és költségvetési bízott- ván a kormány által kitú- Egyes üzemekben minden ság elnökének, az 1964. évi zött takarékossági féladatok- beruházás nélkül, vagy igen állami költségvetésről szóló ról szólt, és hangsúlyozta: csekély beruházással, magatörvényjavaslat előadójának azt csak akkor tudjuk sike- sabb színvonalú szervezéssel adta meg a szót resen teljesíteni, ha dolgozó- és vezetéssel 20—30 százaFriss István felszólalása ink széles tömegei is megérelejém megemlítetté, hogy a tik azok fontosságát. A tajavaslatot előzőlég az ország- karékossági intézkedések sogyűlés kilenc bizottsága vi- rán kisebb arányú lesz az eredetileg tervezett létszámemelkedés: a 112 ezer fő helyett 96 ezer főt tesz kt A munkaerővel való takarékosság nem csupán pénz kérdése, mert az elmúlt évben népgazdaságunk több fontos területén jelentett problémát a kevés és nem megfelélő walaroennyiem egyhangúan munkaerő. tattá meg s 71 országgyűlési képviselő sok, az állami szervek munkájának javítását, tökéletesítését célzó és feltétlenül megszívlelendő javaslatot, bírálatot és észrevételt mondott el. A bizottságok vitáin szó esett a mezőgazdasági kérdésekről, egyebek között pedig a háztáji gazdaságok jelenéről és jövőjéről. A felszólaló képviselők hangsúlyozták: figyelembe kell venni a háztáji gazdaságok nagy szerepét a mezőgazdasági árutermelésben és a termelőszövetkezeti parasztság természetbeni ellátásában. A mezőgazdasági gépek alkatrészellátásának kérdése — folytatta Friss István — változatlanul problematikus. Elmondták képviselőtársaink azt is, hogy a zöldségtermesztést kedvezőtlenül befolyásolta a nagy áringadozás, s hogy a mezőgazdasági gépek árai a mezőgazdasági termékek áraihoz viszonyítva nálunk magasabbak, mint a legtöbb más szocialista országban. Felhívták a képviselők a figyelmet a járulékos beruházások nagy fontosságára, amelyeikre a mezőgazdaságban legfőképpen az újabb A vidék iparosításáról Hazánk egyes vidékei túlnyomóan mezőgazdasági jellegűek, s hogy ezeken a területeken a lakosság egy része nem talál megfelelő foglalkozást Ez a helyzet minden erőfeszítés ellenére is csak viszonylag lassan változik. Ez részben elég mélyen fekvő okokra vezethető vissza, azért nem is orvosolható könnyen. Mégis van létjogosultsága egyes bizottságokban elhangzott azon megállapításnak, hogy most a külékkáí sikerült emelni a termelést. Ezért mindent meg kell tennünk, hogy vezető állásba a lehetőség szerint csak tehetséges és rátermett emberek kerüljenek, szem előtt telepítésű szőlőiknél ós gyütartva, hogy mölcsösöknél van szükség, a vezetést és a szervezést de fontos kellékei a járulétanilani és tanulni ls lehet kos beruházásoknak az új és kell. lakótelepek is. Tíz és fél milliárd a mezőgazdaságnak A beruházásokra — ame- majd aláhúzta: a tudománytyek összege a szocialista nak kimagasló szerepe, hogy szektorban 46 milliárd forint a tömegtapasztalatot szorolönbözo területeken jelentke- — a legtakarékosabban kell san nyomon kövesse, számon tartsa, tanulmányozza, elezo munkaerőhiány is egyik felhasználni. A mezőgazdaság ösztönzője lehet a magyar vi- színvonalának emelését jól dék iparosításának. Egyes al- szolgálja az itt felhasználföldí megyékben ugyanis a ható 10,5 milliárd forint, az munkaerő-ellátás többféle összes beruházások 23 százaiparágban biztosítható vol- léka. na, A legnagyobb tartalékokat azonban a munkaerőellátás és különösen a férfi munkaerő-ellátás szempontjából a legtöbb iparágban a belső szállítás, az anyagmozgatás gépesítése, a nők foko- deltetésú építkezések időben zott munkába állítása jelen- történő elvégzésének, a múti. szaki fejlesztés fontosságáról, Ez több, mint amennyit eddig ilyen rendeltetéssel egy év alatt bármikor felhasználtunk. Szólt a mezőgazdasági renA költségvetés vitája A törvényjavaslat feletti vitában elsőnek Bakos István Veszprém megyei képviselő szélalt fel. Felszólalása után az elnök szünetet rendelt ei. Szünet után az országgyűlés Polyák János1nak, az országgyűlés alelnökének elnökletével folytatta tanácskozását. Martin János budapesti, Kaszás Imre Tolna megyei, Gonda György Vas megyei és Valaska László Borsod megyei képviselők szólaltak fel ezután. A képviselők egyöntetű helyesléssel fogadtak az 1964. évi költségvetést és a maguk és képviselőtársaik nevében elfogadták azt. Az elnök ezután ebedszünetet rendelt el. Szünet után dr. Beresztoczy Miklós, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg az ülést es dr. Varga Painé Hajdú- en Lacsan Mihályné, meBiljar megyei képviselőnek gvénk országgyűlési képviadta meg a szót. Ezt követő- selője emelkedett szólásra. LACSÁN MIHÁLYNÉ: A jobb életkörülmények útján Tisztelt Országgyűlés, kedves képviselőtársaim! Jóleső érzéssel hallgattam a pénzügyminiszter elvtárs beszámolóját népköztársaságunk idei költségvetéséről — kezdte felszólalását. Azért fogott el ez a jóérzés, mert világosan látható az előterjesztésből hogy népgazdaságunk egészségesen fejlődik és lépésről lépésre haladunk előre a még jobb életkörülmények útján. Most a költségvetési előterjesztés meghallgatása után még nyugodtabban tehetek eleget annak a megbízatásnak, amelyét igen sok szegedi asszony adott nekem. Választókerületemben, de üzemünkben a szegedi cipőgyárban is, ahol dol górom, fiatal asszonyok és leendő anyák kerestek fel. Arra kértek, mondjam el az országgyűlésen, mennyire örülnek az irántuk megnyilvánult gondoskodásnak. a szülési szabadságidő meghosszabbításának. Ez a megbízatás késztetett elsősorban a felszólalásra és ezúton tolmácsolom a szegedi asszonyok köszönetét. Ügy érzem, hogy az idei költségvetésünk ugyancsak találkozni fog a szegedi aszszonyok, de általában városunk lakosságának megelégedésével. A költségvetésből tükröződik népgazdaságunk fejlődése, amellyel az utóbbi hét esztendőben együtt fejlődött Szeged városa is. Igen jól mutatják ezt a szegedi iparnak, mezőgazdaságnak és kereskedelemnek az eredményei Szeged költségvetése is emelkedett Nem kívánok itt részletekbe bocsátkozni, de néhány adat szemléletesen mutatja ezt a fejlődést. Tavaly a váras ipara 6,5 százalékkal termelt többet, mint 1982-ben. A város mezőgazdasági termelése ugyan nem ekkora ütemben, de mégis szépen növekedett. A város kommunális ellátottsága is javult, s büszkék vagyunk amikor épülő új városrészünket látjuk, amelyet szovjet testvérvárosunkról, Ogyesszáról nevestünk el. A felszabadulás utáni első tíz évben átlagosan évenként 21 lakást építettünk, tavaly viszont már 310 család költözött állami, vagy szövetkezeti lakásba. Ez a lakásépítési ütem még korántsem elégít ki minden mutatkozó igényt, de az elmúlt évekhez képest lényeges a fejlődés. Akárcsak országosan, ugyanúgy Szegeden is, jobban élnek az emberek. A munkások és alkalmazottak átlagbére nagyobb a korábbinál, s jobban öltöznek, jobban táplálkoznak, szebben rendezkednek be otthon. A kiskereskedelem forgalma is mutatja ezt, amely tavaly 9,2 százalékkal volt nagyobb a korábbinál. Szeged város idei költségvetése, az országos előirányzatnak megfelelően, három százalékkal emelkedett a tavalyihoz képest. Ennek is köszönhető, hogy mindenekelőtt a lakásépítést jobban fejlesztettük: idén 421 új állami, illetve szövetkezeti lakást kell befejezni a városban. Tovább fejlesztjük a város úthálózatát, vízellátását, javítjuk a közlekedést, szépítjük parkjainkat, rendezzük utcáinkat. Feltétlenül a lakosság örömével találkozik, hogy az idei költségvetés új lakások, óvodák építésére is lehetőséget ad. Megnyugtató, hogy két üzemünk, a konzervgyár és a kéziszerszámgyár szociális körülményeit is sikerül javítani. mezze, a hibákat feltárja. Javasolta végül, hogy az országgyűlés a költségvetésről szóló törvényjavaslat általános és részletes vitáját együttesen folytassa le, A képviselők elfogadták az előadó indítványát. Eszerint az országgyűlés az állami kölségvelésről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben együttesen tárgyalja. Nagyobb gondot az üzemek szociális ellátására Tisztelt képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy néhány szót szóljak arról az üzemről is, amelyben már negyven év óta mint munkás dolgozom. Ennek az üzemnek, a szegedi cipőgyárnak a fejlődésén, eredményein ls szinte tükröződni látom kicsiben mindazt, ami nálunk országos méretekben folyik. A mi munkásaink is igen szorgalmasan, lelkiismeretesen dolgoznak, minden évben teljesítik a tervet, jelentős exportot bonyolítanak le. Nagy' örömet jelentett mindannyiunknak, hogy tavaly elnyerhettük a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját. Ezt a kitüntetést az idén sem akarjuk elveszteni és reméljük, hogy további jó munkánk elősegíti a mi gyárunk fejlődését épp úgy, mint az egész országét Termelőmunkánkkal segítjük elő a költségvetés megvalósítását, amely kihatással van a mi városunk, a mi gyárunk jövőjére, javuló viszonyaira is. Tisztelt Országgyűlés! Szóin; szeretnék még városunkkal kapcsolatosan a szegedi üzemek szociális helyzetéről. Sajnos, varinak problémáink. Egyelőre még kevés korszerű üzem van a városban. Igen sok vállalatunk régi épületekben, öreg gépparkkal dolgozik és szociális ellátottságuk sem felel meg a korszerű követelmén elmek. Nagy gondet okoz még sok üzemnél a zsúfolt öltöző, a fürdő, néhány helyen a rossz (Folytatás a 4. oldalon.) Eéotek, 1964. január 31. DEL-MAGYARORSZAG %