Délmagyarország, 1964. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-31 / 25. szám

Az idei költségvetésről tanácskozik az országgyűlés (Folytatás a 3. oldalról.) •Béfiótteteat lehetőség. Mindeméi nehezítik a dolgozók munkáját es eontlot okosnak • vezetőknek. El Ikell mondanem, hogy szociális célra éveken át jel onnan alig kaptak beruházást a mitssegedl üzemeink. Pedig a munkásnk különösen amióta több új, korszerű, kitűnő aaociália ellátót téágú üzem épül. azóta mind jobhan igénylik, s íofivük hozzá jogosan igenvlik, a ezociális helyzet javítását ia az üzemekben. Nem akarok lehetetlent kérni népgazdaságunktól. Háziasszony vagyok és tudom, hogv magam is csak annyit kelthetek otthon, anion nyi penzem van. Ugyanígy van vele a népgazdaság is, amelynek erőforrásai nem engedik meg. hogy túllépjük, s minden^réggől ránk maradt problémát azonnal megoldjunk. Felszólalásomnak éppen ezért ebben a részében csupán azt kérem, hogv az illetékes minisztériumok vizsgálják felül Szeged szociális ellátottságának, aa üzemek szociális berendezéseinek helyzetét ée a lehel ősegeknek megfelelően. a rendelkezésre álló erőforrásokról nyújtsanak segítséget. Több bölcsődére van szükség A szegedi asszonyok egy részének kérését is tolmácsolom felazólalásombmn. Több felmérés és az általános gyakorlati tapasztalat azt tanúsltja ugyanis, hogy szép számmal vannak Szegeden olyan háziasszonyok, akik ürömmel vállalnának termelőmunkát, ha gyermekeiket a munkaidő alatt megfelelően el tudnák helyem!. felügyeletre tudnák bízni. A szegedi üzemek ia szívesen vennék az. új munkásnőket, éppen ezért véleményem saeMMQ* D*NTGM rint sürgősen meg kell teremteni annak lehetőségét, hogv a dolgozni kívánó aszszonvoknak megoldjuk ezt. a problémáját. Ez viszont csak új bölcsődék, napközi otthonos óvodák építésével lehetséges. Jelenleg Szegeden az óvodás korlian lévő gyermekek 65 százalékát tudjuk napközi otthonban elhelyezni. A hőlcsődés korhan levő gyermekek elhelyezésére azonban még mindig nagyon kevés a lehetőség. Külön nehézségeit jeleni a három műszakban dolgozó szülők gyermekeinek elhelyezése. amely egészbetes bölcsődéket igényelnek. Tisztelt Országgyűlés! Megelégedéssel láttam a költségvetésből, hogy szocialista államunk sokat törődik a gyermekes családok gondjainak csökkentésével. Ezt mutatja az is, hogy 40 ezer 300 bölcsődei férőhely fenntartását biztosítja az év végéig Azt szeretném, ha Szegednek is minél több bölcsődei férőhely jutna, minél több gyermeket tudnánk napközben egészséges, megfelelő körülmények között elhelyezni, szakszerű felügyeletre bízni, s ezáltal is még több asszonynak biztosítani a termelőmunkában való elhelyezkedést. Az elmondottak figyelembe vételével is reálisnak tartom az 1964. évi költségvetést. F.nnek alapján általánosságban és részleteiben a magam és a Csongrád megyei képviselőcsoport nevében elfogadom, s a liszfelt országgyűlésinek is elfogadásra ajánlom. Iácsán Mihályné felszólalása után Mázi József budapesti és Seregélyi József Pest mecyei képviselő kapott szót, majd Nagy Dániel, megyénk képviselője volt a következő felszólaló. mezögazdasagi oeztalyai rend- !veretesekkel tarvesgetéoekkivül elfoglaltak és bonyolult kel és egyebbel foglalkozm unkát végeznek, engedé- nak. Gyorsítsuk meg a mezőgazdasági építkezéseket! Még egy kérdést szeretnék megemlíteni, ez pedig az hbgy véleményem szerint a háztáji állatállomány osökkenéae nem áll arányban azzal. ahogyan meg tudjuk szervezni a termelőszövetkezetekben az állattenyésztést. A közös át lat tenyésztés fejlesztése összefügg a mezőgazdasági beruházások problémájával. Seregély képviselő elvtárs előttem hosszasan beszélt beruházási problémákról. Én itt mondanám meg, hogy bizonyos intézkedésekre volna szükség, hogy meg tudjuk gyorsítani, elő tudjuk segíteni a mezőgazdasági építkezéseket. A földművelési tárcánál a termelőszövetkezeti beruházásokra 1964-ben mintegy 2274 millió forint van előirányozva építés; keretként és ebből az Építésügyi Minisztérium vállalatait csak 435 millió forint értékű építkezésre jelölték ki. Ebből a 435 millió forint értékű építkezésből 72 mullto forintértékűt még nem vállaltak eL es Csongrád megyében is 31,5 millió forint olyan mezőgazda sági bernháaaeí keret van, amelyre pillanatnyilag nincs kivitelező. Befejezésül tehát a7. a ké* résem, hogy az illetékes szervek vizsgálják meg ezt a kérdést és mint mondtam, a mezőgazdasági termelés szervezését. a mezőgazdasági beruházások ügyét fontos kérdéssé kell tenni. Merném azt mondani, hogv a mezőgazdasági termelés megszervezését társadalmi üggyé kellene tenni, olyan fontos politikai jeJentőnégű kérdés. Az 1964. évi állami költség'tetóst a magam és a Csongrád megyei képviselőcsoport nov-ében elfogadom, és a tisztelt országgyűlésnek elíogadasra javaslom. CZINEGE L&JOS; Korszerű színvonalon tartjuk néphadseregünket A mezőgazdaság szervezése társadalmi ügy Twtóclt OMBáegjittéat A tárgyalás alatt allo 1964. évi allami kólteegvetes számadatai aa előirányzatai megszabjak azokat a nagy feladatokat, amelyeket 1964-ben meg kall oldani. Felszólalásomban néhány mezőgazdasági probléma val szereének foglalkozni. Három ewH ezelőtt fejeződött be hazánkban a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Az eltelt három ér alatt nálunk, Csongrád megyében is sokat fejlődtek a termelősaövetkrzetek ia az állami gazdaságok termelési színvonalát megközelítő nagyüzemek jöttek létre, mint például a szegedi Felszabadulás, a szegedi Haladás, a szentesi Árpád, a szentesi Űj Barázda Termelőszövetkezet, a jól működő négy makói termelőszövetkezet. Termelőszövetkezeti parasztságunk az eltelt három év alatt egyre inkább megszerette a termelőszövetkezeti gazdálkodást, bízik pártunk és kormányunk helyes politikájában. A felemelkedés útján haladnak termelőszövei kezet ein k. A termelőszövetkezeti termelést nagyban elősegíti, hogy termelőszövetkezeteink is felismerték az alapvető agrotechnikai eljárások. így a gondos tala(előkészítés, az optimális időben végzett szántás, a gondosan elvégzett őszi mélyszántás jelebtöségét, ami a tavaszi munkálatoknál nagy könnyebbséget és jelentős terméshozamokat ls jelent. Csongrád megyében például a korán beköszöntő tél ellenére is, a homokterületek kivételével 97 százalékra elvégezték az őast mélyszántást. A szervestrágya-kezelés és felhasználás mellett gyors ütemben növekszik az egy katasztrális holdra jutó mútrágyafelhasználás is. Az 1P6U. évi 50 kilogrammról 123 kilogrammra emelkedett egy katasztrális holdon a műtrágya-felhasználás megyénkben. Mit tükröznek a felvásárlás adatai ? Szeretném megemlíteni országosan es megyei szinten ia az öt legfontosabb cikk felvásárlásával kapcsolatos problémákat. Meg kell mondani, hogy a termelőszövetkezetek 1Ö0 katasztrális hold szántóira vetítve három év alatt is jelentős eredményeket értek eL Például 1961ben hízott sertésből száz katasztrális hóidra 20,1 mázsa, 1963-ban 20.1 mázsa esett, vágómarhánál 17,0 mázsáról 23,4 mázsára, baromfiból 240 kilogrammról 460 kilogrammra. tojásnál 340 darabról 856 darabra, tejnél 4T,8 hektoliterről 82 hektoliterre emelkedett a felvásárlási eredmény. Megyénkben ugyanennek az öt cikknek a felvásárlása néhány cikknél igy sikerült; hízott sertésnél 16,1 mázsáról 30,7 mázsára, vágómarhánál 11,9 mázsáról 16,5 mázsára, haromfiból 290 kilogrammról 420 kilogrammra, tojásból 248 darabról 1437 darabra, tejből 26,6 hektoliterről 53.6 hektoliterre emelkedett. Szeretném megmondani. hogy e legfontosabb mezőgazdasági termekek és cUckek felvásárlásánál — mént %azt Friss latvan képviseff)társunk előadót beszédében is említette —, rendkívül nagy szerepe és jelentősége van a hóltan gazdasagoknak. Bz. különösen megyénkben nagy jelentőségű, ahol nagy a tanyavilág, és fontos erről a kérdésről beszélni. A háztáji gazdasagok kérdéséről, szerepéről és feladatairól pártunk és kormányunk illetékes vezetői az elmúlt években többször nyilatkoztak, hivatalosan és helyesen foglaltak állást. Felhívták a figyelmet a háztáji gazdaságok, a háztáji állatés baromfitenyésztés fontosságára. Ezt a kérdést azért is szeretném vizsgálni, mert 1962. október 1-től 1963. október l-ig vizsgált egy év alatt jelentősen csökkent a szarvasmarha-állomány és a sertésállomány is. A sertésállomány egy év alatt 730 ezerrel csökkent Ezt két oldalról szeretném megvilágítani: egyik az. hogy kialakult a vidéken 24—25 forintos hízott sertés ár, a vá lasztási malac kilója pedig 60 forint körül van. A másik probléma amit már az előbb emlitettem, a vágóborjú felvásárlásával kapcsolatos. Nagyon fontosnak tartom, hogy lehetőleg minden borjút neveljünk fel és helyesek a Földművelésügyi Minisztériumnak és az országos szerveknek azok az intézkedései, amelyek most már — hogy úgy mondjam —, kímélet alá vették a szarvasmarha-állományt, gondoskodnak védelméről. Igen, de akkor felmerülhet az; hogy jelentkeznek mégis ilyen húsellátási' problémák es nehézségek, mint amilyenek vannak? Véleményem szerint az adottságokat figyelembe véve a megoldásra nálunk két fontos járható út volna. Az egyik az, hogy a három évig növek'vő vágómarha helyett a gyors húshozamokat biztosító sertéstenyósztési ágazatokat kell fejleszteni. Az elmúlt években sok sr.ó esett arról az országgyűlésen is, hogy erősítsük meg a járási tanácsok mezőgazdasági osztályait. E/^ei kapcsolatban történték intézkedések, m«grriar49m azonban, bog;.- tud api ásom ezerint a janási tanácsok Nagy Dániel után Csabai Mihály Heves megyei, majd Kollár József budapesti képviselő kapott szót, akinek felszólalása után az elnöklő Beresztoczy Miklós szünetét rendelt el. Szünet után Polyák Jánosnak, az országgyűlés alelnökének elnökleiével folytatódott a tanácskozás. Czinege La.ios vezérezredes, honvédelmi miniszter hozzászólásában a védelmi kiadások, a fegyveres erők céljaira 1963-ban előirányzott összegek felhasználásáról és az idei előirányzatok rendelteteáéról tájékoztatta az országgyűlést. Beszámolt arról, hogy tavaly tovább folytattuk hadseregünk korszervittteeét Fegyveres erőink jelentős mennyiségű korszerű fegyverzetet. harcj technikai eszközt. kaptak. Fejlesztettük a korszerű kiképzéshez, szükséges anyagi-technikai bázisainkat, s gondoskodtunk a fegyveres erők tagjai szociális, kulturális és egyéb ellátásának további javításáról. Mindezeknek hatására fegyveres erőink ütőképessége, erkölcsi, politikai értéke tovább növekedett. összefoglalva: a védelem céljára az 1863. évi költségvetésben megszavazott öszszeget rendeltetésének megfelelően, eredmetiyesen használtuk feL Csökkentjük a fegyveres erők költségvetését Az 1964. évi költségvetés parlamenti tárgyalásának előkészítése során a kormány határozatot hozott, hogy a fegyveres erők 1964. évi költségvetését a népgazdasági tervekben előzetesen .jóváhagyott előirányzatokhoz képest mintegy 300 millió forinttal kell csökkenteni úgy. hogy az alapjában ne érintse védelmi képességünk, harckészültségünk színvonalát. E határozatnak megfelelően az. eredeti költségvetési tervhez viszonyítva a képviselőtársaim között, szétosztott állami költségvetési javaslatba már mintegy 300 millió forint. csökkenéssel került be a védelmi előirányzat. A költségvetés további előkészítése során azonban úgy ítéltük meg a helyzetet, hogy a kormányhatározatban megszabott 300 millió forintos csökkentésen túlmenően mintegy további 150 millió forinttal lehet még az 1964. évi költségvetési előirányzatot csökkenteni. A fenti csökkentést a következő szempontok figyelembevét ele vei javasoljuk: 7. A csökkentés ne befolyásolja a fegyveres erők és testületek harckészültségét, ütőképességét, az 1964-re tervezett fejlesztés fö tételeihez tehát ne nyúljunk. 2. Ne befolyásolja hátrányosan a kiképzést és a katonák anyagi, kulturális ellátásának színvonalát3. A megtakarítások közvetlenül a fogyasztói árualapok növelését segítsék. Katonai szolgálat tizennyolc évtől Az Elnöki Tanács — folytatta beszédét Czinege Lajos — két ülésszak között hozott határozatairól szóló jelentésben szerepel az 1964. évi 1. számú törvényerejű rendelet, amellyel az Elnöki Tanács módosította az 1960. évi 4. számú honvédelemről szóló törvény egyes rendelkezéseit. A módosítások közölt a legjelentősebb, hogy a bevonulási alsó korhatárt a korábbi 19 évről 18 évre szállította le. A honvédelmi törvény 3 évben szabja meg a sorkatonai szolgálati időt. ténylegesen azonban ma is éppen úgy, niint a korábbi években. 2 évre hívjuk be a fiatalokat. A hadsereg felszerelése viszont egyre korszerűbb, bonyolultabb, s ennek megismerése, kezelése — különösen a technikai fegyvernemeknél —vagy a katonai szolgálati • idő felemelesél kívánja, vagy pech F • zt, hogy az ilyen fegyve •iieVűsz magasabb nü\e sr- biaenyos technikai Uniti elekkel rendelkező fiatalok venul jartak be. A tényleges szolgálati időt nem volna célszerű felemelni — sót, ha lehetne, szeretnénk oaökkenteni —. ezért az a célszerű megoldás, hogy a középiskolát és technikumot végzett fiatalok is teljesítsenek katonai szolgálatot főiskolai tanulmányaik megkezdése előtt. Gyakorlatilag azok. akiket felvesznek a főiskolára, illet-' ve akik középiskola elvégzése után szakmát tanulnak, a középiskola elvégzésével nagyjából egyidöben sorozásra kerülnek. Azoknak, akik tovább tanulnak és egyetemre, illetve főiskolára felvesznek, a Művelődésügyi Minisztérium rendelkezése biztosítja a következő év őszén induló évfolyamon a helyet. Tehát bevonulnak katonai szolgálatra, s ha egy esztendőt leszolgálnak, olyan időben szereljük le őket, hogy egyetemi tanulmányaikat rendben megkezdhessék. További katonai kiképzést reszban az, ejsretamí tanulmányok alatt, reszben az egyetem befejeeése trtán kepnak. Jelentős részük tartalékos tiszti kiképzést kap. • Fontos része az új rendelkezésnek annak az elvnek az érvényesítése, hogy tanulást nem szakítunk meg. Felmerülhet ol.van kérdés, hogy fizikailag alkalmasak-e fiataljaink, egészségi szempontból érettek-e 18 éves korban katonai szolgálatra? Ha azonban valaki Ilyen okok miatt 18 éves korban nem tud hevonulni, akkor szolgálathalasztást káP. E nagy jelentőségű iavaslal benyújtása előtt sok érdekelt veteményét kértük ki. Szinte egyöntetű volt szülők, pedagógusok, ipari, gazdasági vezetők, meghallgatott fiatalok véleménye: Helyeslik a bevonulási korhatár 13 évre történő leszállítását. A 18 éves bevonulási korhatárra való áttérés természetesen nem történhet meg egyszerre. Az új bevonulási korhatárra való áttérést már ebben az évben megkezdjük, de több éven át, folyamatosan hajtjuk végre. Czinege Lajos honvédelmi miniszter beszéde után Ollári István Borsod megyei. Mohácsi Imre Szolnok megyei, és dr. Schnitzier József Hajdú-Bihar megyei képviselők szólaltak fel, majd az elnöklő Polyák János az országgyűlés csütörtöki üiesát berekesztette: A költségvetési tervezet vitája ma, péntekén délelőtt 19 órakor folytatódik. (MTT) 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Ja™ár 3.