Délmagyarország, 1964. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-31 / 25. szám

Az idei költségvetésről tanácskozik az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) 1,9 milliárd forint jut. A közületi intézmények kiadásainak emelkedése 3,1 milliárd forint, amiből a szoeiákiilönüHcn a termelékeny, lönösen fontosak a kivitelre pán a vegyipar három nagv seg növelését jobban elő- termelt cikkeknél beruházását: a Borsndi FVCterbe állítsuk. A külkereskedelmi érdek- üzem bővítését, a Tiszai VeGazdasági fejlődésünknek bői fontos és sürgős beruhá- gyi Kombinát nitrogén mű)ru .„,.,„. „mioo. „ _„„.,„. ugyanis olvan fokára jutót- zásoknak megkülönböztetett trágya gyárat és a BVK bőliá oüöl/s -üeT és I ulU.rilis tünk el. amikor a munkaerő- helyet kell biztosítani az elo- vítésenek második ütemet nr. q. ' numuoun ,, , .... , , , k-éc7Ítré a iőváhaavás an a nézzük minden egyes hónap késedelem több tucat millió devizaforint értékű termék importjának fenntartását teszi szükségessé. Szükséges, hogy valamenynyi érdekelt gyárunk külön intézkedési tervben is felcélokra 1,9 milliárd forint jut. , Államháztartásunk 1»<>1. évi előirányzatai reális, de gazdálkodásban új helyzet készít*, a Jóváhagyás es a bontakozik ki A mezögaz- megvalósítás tekinteteben. A daságból nyerhető utánpot- Magyar Nemzeti Bank es a tás lehetőségei sokkal kiseb- Beruházási Bank az elmúlt ládi pótlékának emelése és sor kerül egyes közalkalmazotti kategóriák bérrendezésére is. 5,1 százalékkel emeljük a kereskedelem áruforgalmát. A fogyasztás növelésében évről évre nagyobb mértékben játszanak szerepet a költségvetés közületi kiadásai. Ezek kőzött a szociális es az egészségügyi kiadások 0,5 százalókkal, a kulturális kiadások 10,4 százalékkal haladják meg az előző évit. Az igazgatási kiadások 1,1 százalékkal nőnek. nem könnyű tartalmaznak. feladatokat bek az eddiginél. A termelő- év során széleskörűen meglcladutokal ...... cazíiálkodaisá-* vizsgált nehany olyan jelenszüvetkezelek gazdálkodású A "beruházások és a közületi nak Javulásával, a jövedcl fogyasztás növekvő igényeivel az elmúlt évben nem mek növekedésével egyidejűleg szómos dolgozó megy tös beruházást, amelynek célja importanyagok termelése, illetőleg exportcikkek gyártása. A jó tapasztalatok mellett feltárták, hogy ezeknél a mérje a lehetőségeket és a fontos beruházásoknál is leendőket. Különösen fontos .. , . . . ...... , gyakori a kivitelezés nagy- a kapcsolat szorosabbá tétele költségvetés e legfontosabb to.regek színien szuKuitek. mérvű elhúzódása. Ha csu- a kutatás és termelés között, bevételi forrását terveink- m™*} ifh.sögunk egyre naA művelődés és az egészségügy növekvő kiadásai tartott lépést állami vóllala- vií"sza a,faJuba * va,rasi laink befizetéseinek omol ke- munkahelyekről. A fiatalokdése. Szükséges, hogy a ból adódó utánpótlási lehenek megfoleióen maradéktagyobb része tanul hosszabb u-biK icmeii iiiMi«HieiM«- . , . . . , lanul realizáljuk. Szükséges Alapjaban veve ezek az is, hogy a beruházások- P°zlt,v J*"en*egek. nál, valamint az intézmények gazdálkodásában az eddiginél szigorúbban alkalmazzuk a takarékosság elvét. Ezért a kormány takarékossági intézkedéseket határozott el, amelyek szerint tékét redukálni kell és a beruházásoknál, a kqzuleti A legfontosabb beruházásokra koncentráljuk az erőnket I ue azt jelentik, hogy a termelés növekedését a létszámemelés helyett egyre inkább csak a termelékenység növelésével bizto- "ez megköveteli, sitnatjuk. hogy erőnket a legfontosabb A nemzetközi összehasonll- pontokra koncentráljuk. K a vállalatoknál es a közüle- tasok art bizonyítják, hogy téren a helyzet nem kielégítő féknél a létszámnövelés mér- számos iparágunkban ala mondotta Tímár Mátyás. csonv a termelékenység szín- Az állami építőiparban az Ez utóbbiak is megkívánvonala. A termelekenyséS elműlt évben például több jak élelmiszeriparunk bőví Népgazdaságunk fejleszté- sósorban a kedvező kiviteli sének legfőbb eszközei, a be- lehetőségek érdekében 1964-ben fokoznunk kell — nicg az előző évi kedvezd eredményekhez, képest Is — a cukorrépa-, a gyümölcs- es zöldségtermelést. kiadásoknál megtakarításra- növelésében döntő szerepe mint 6500, az előző évinél 13 iését, modernizálását, raktávun a beruházásoknak, a százalékkal több munkahe- rozási, valamint szállítási műszaki fejlesztésnak. Azok lyen végeztek munkát. Az egy kapacitásaink szélesítését, dotta a miniszter, majd így a hatalmas összegek, amelye- építkezésen .dolgozó átlagos hogy állítassuk a versenyt a folytatta: ket az ipar és a mezőgazda- létszám 13.8 fő. kevesebb, világpiacon és növeljük deAllamhaztartásunk bevéte- ság beruházásaira fordítunk, mint az előző évben. Nem vizabevételeinket, leinek 81.2 százalékát a vál- éreztetik is hatásukat. Nem jobb a helyzet a tanácsi épít- E téren az elmúlt évben lalatok befizetései adják, kisebbek azonban azok a kezeseknél sem. Nem egy értünk el eredményeket, de ígv * terv és a költségveles tartalékok sem. amelyek a megyében 2—300 helyen fo- a növekedés néni cllensúlyozvécrehajtásának egyik leg- jobb üzem- és munkaszerve- beruházás egvidöben. E ta a kenyér- és takarmányfontosabb előfeltétele, hogv zétóen, a technológiai és szétaprózódás .növeli az gabona-importot. Lehet ősée bevételeket fokozzuk, hogy munkafegyelem erősítésében anyagellátási és a munkaerő- geink. természeti adottsága «... ::.„!.: u. i. z - i - . v rí-/-, rs/-I cxl.-ci F TT r*<ól1 'ac i Ttt 1 my L-oH r»_ 4 »-. 1 - l.-rt/4i7a<rr\L- izic fl'/ol* kat kell elérni az eredetileg tervezettel szemben, — monaz önköltségcsökkentést és rejlenek. gondokat. Erélyes intézkedé- jnk folytán kedvezők és ezért — a sek szükségesek az egvidöben szükséges az ezzel kapesolafolyó építkezések számának tos feladatok áttekintése és csökkentésére, a gyorsabb beépítése terveinkbe. Korszerűbb adminisztrációt, nagyobb munkafegyelmet! Sokat tehetnénk például szervezésére, az ügyvitel-**- ^íg^H^SS^ M^Tj^Sé^ a termelekenyseg növelésé- pestiesre, már csak azért is, fcözré.érdek a kevesebb hebefejezésre. A beruházóknak mind a minisztériumoknál, mind a tanácsoknál fokozott A mezőgazdaság központi célja termclöszövetkezeteint további erősítése, . , ,I . I ' ' ."." — - —' KOZOS eraea a NEVESC-UU NV- feltétele A költségvetés a ür^iarvss: bs telyó éwt- ^aS .ieíeiúékeny' SS Í&ÍB3M" Változatlanul fontos cél „ ff kőinek l. Az ilyen rakodó, üi, modem üzemeinknél az *"«^nves2t« ^hozamainak es középlejáratú hitelt, s cipekedő munkára w-re ke- irodai munkát ÍS korszerűen „ Mezegaadasagunk «r«b luttatast «rany<» et* vérebben vállalkoznak. A gra kell szervezni bÜttWes fejlődére. a igkos- 1> miUtíéd forinttal tebNehany szot a munkafe- fogyasatasa cs nem utol- bet az előző ésnnel. gvelemről. A dolgozó embe preítés viszont messze van attól a színvonaltól, amely altalanos fejlődésünknek rak nem egyformák. Egyemegfelelne, hololt * gépek sek önmaguktól maximális nem tartoznak a lrahonyolul- teljesítményt nyújtanak, mátahbak köaé. Érdemei erre a sok átlagosan dolgoznak, feladatra a KGM területén vannak azonban olyanok is, nagyobb oröt összpontosítani, akik a munkavégzés terén A kö/.lakcdéshen c probléma nem dicsekedhetnek valami előtt kiadott új 3004-es ren talan még nagyobb jelentőKiemelt körzetek a mezőgazdaságban A néhány hónappal 40 ezer komplex Ennek kereleben katasztrális hold nagy öntudattal Ez utóbbi- delet löbb tekintetben tra javítását aknái a veretesnek határra vábbfejleszti azokat az ösz- tervezzük elsősorban Vas, eljárnia: tönzö módszereket, amelyek Zala. Borsod megyék erózióha a nevelő munka. a» eddig is sok eredményt hoz- nak kitett területein, anyagi előnyök megvonása lak a gazdálkodásban. lg.v el- Döntő jelentősége van a néni vezet eredményre, sosorban a beruházási ked- termelőszövetkezeti termelés végső soron aa elbocsátás- vezmények növelése teremt fellendítésében a szubjektív (ol sem szabad visszari- nagyobb ösztönző erőt. Nö- tényezőnek, az embernek, adni. i ekedet! a vissza nem téri- számos példa mutatja, hogy A munkafegyelem erősítése telld° állami támogatás a „ gyengén gazdálkodó szöa dolgozók döntő többségé- Nzai-vasmarha-tenyesrtes fej- vetkezel ben egy-két éven boállásídök az Kssanunkaiflé iien pozitív hatást iáit ki- « '®sztese[ biztojnto letesitme- jqi néhány, vagv éppen egy 35—311 saáaalékát lellek ki. munkások es alkalmazottak nyaknel, A ccl az, hogy, vezető, aki megfelelően rézzöme nem nézi jó s/ommei «• szövetkezetek ne idegen- szefogja az emberek joszánsegu. A munkawőhiény ar, el- zottahban kell mult évbnn elsösnrban az építőiparban mutatkozott, s a tervezetthez képest a létszám évi átlashan 4—5 százalékkal volt alacsonyabb. Ugyanakkor a nem megfelelő szervezés, anyaghiány és egyéb okok miatti Ezek az előirányzatok lehetőséget nyújtanak az egészségügyi, szociális és kulturális intézmények hálózatának további növelésére, valamint a társadalombiztosítási feladatok ellátására. Így a gyógyintézeti ágyak száma Jfi 7011-ra nő, az óvodai feröhelyek száma 194 ezerre. Tovább bővül a kedvezményes szakszervezeti üdültetésben résztvevők köre. Az év folyamán az összes nyugdijasok szama körülbelül 40 ezerrel nő. Nem lehet elég nagyra értékelni annak a jelentőségét, hogy a tanulólétszám csaknem valamennyi oktatási formában meghaladja a második ötéves terv végére számításba vett mértéket. A középiskolai hallgatók száma 27 ezerrel, a felsőfokú oktatási intézményeké pedig az esti és levelező hallgatókkal együtt több mint 14 ezerrel emelkedik. A tudományos kutatások céljait szolgáló eszközöket műszaki fejlesztési alapból rendelkezésre álló összegen félül — a költségvetés a kiadások általános növekedési ütemét; meghaladó mértékben 10,9 százalékkal bővíti. Tanácsaink előirányzata az átlagosnál jobban emelkedik. A fővárosi tanacs költségvetése mintegy 4,7 milliárd forint. Lenagypbb \ödéki varosaink közül Miskolc 435, Debrecen 375, Szeged 363, Pécs 344 millió fonnto6 ke•aettel gazdálkodik. E nagyvarotok — ide le,4iet sorolni Győrt is — egyre inkább komi-éküknek társadalmi és gazdasági centrumává válnak. Ezt elősegítik az olyan létesítmények Ls, mint például a gvőm egyelem, a Debreceni Orvosi Műszergyár, továbbá a Pécsi Hőerőmű bővítése, a •Szegedi Textilművek fejlesztése, stb. Több helyütt bővítik a csatornahálózatot és vízműveket építenek. Jelentős eszközöket irányoz elő a költségvetés e városokban is óvodák, iskolák. egészségügyi intézmények hálózatának bővítésére. A községfejlesztési alapok részege körülbelül a tavalyi szinten van. Itt js a leaíontosabb feladatokra kell összpontosítani az erőt, orvoslakósok, kis-vízművek, út, járda építésére, csatornázási célokra, s kerülni kell a sok őseiben tapasztalható, kevésbé hasznos, csak látványos megoldásokat. Az egészségügyi, szociális,' kulturális, gazdasági, igazgatási szervek és intézmények gazdálkodására rendelkezésre álló összeg több mint 12 ezer intézmény között oszlik meg. Számításba véve a lehetőségeket, a kormány e szerveknél 1,5—2 százalékos megtakarítást írt elő. Különösen az állami szervek és intézmények létszámgazdálkodása az, ahol a gazdasági és szakadminisztráció helyenkénti túlzásainak csökkentésével fel lehet tárni olyan tartalpkokat, amelyek a szakfcl-. adatok ellátásának javítására fordíthatók. Fegyveres testületeink költségvetése biztosítja honvédelmünk és belügyi szerveink szükségleteit es fejlesztését. A végrehajtott takarékossági intézkedések következtében a kiadásokon belüli részarány itt az olőzu évinél alacsonyabb. Timar Mátyás ezután gazdaságvezetésünk néhány módszerbeli kérdéséről beszélű majd vázlatosan ismertette a fontosabb gazdasági intézkedeseket, s többek között rámutatott: az árrendszer: htanyossagainsk athidalasára már széles körben alkalmazzuk aa eredményszabályozó árkiegeartteseket. A cél az. hogy ott. ahol a vállalati ra népgazdasági érdek egeszf, éktelenül ütközik, biztosítsuk c kettő összhangját. Ha egy vállalat az árrendszer aránytalanságai folytan — amelyek máról holnapra nem küszöbölhetők ki — érdektelen az olyan termék termelésében, amely export, vagy korszerűségi szempontból az országnak érdeke, ez esetben árkiegészítéssel cs e/.on keresztül többletnyereség-részesedéssel ösztönözzük a vermelés fokozására, vagy a minőség javítására. Khtuil 12 Hzá/alrk körüli az úpryncveíitt elkerülhető » -lógosokat VESZI OK tigiriö. A munkát kevesebb helyre A szervezettség é* a fagyelem javításában nagy szerepe van aa kell rés/.ppntpsitani, az egvéh "alsó parancsnoki karnak", r)őnv«k mellett a folyamatos a részlegva/alóknek, művemunkavégzést is Jobban biztosítja. Nagyobb figvelnvet kell fordítani az adminisztráció lükhöz. ködjének a korszerű es clökhl. milyen eredményeket tartós létesítmények meg- tud elérni, valósításától akkor sem, ha A feladatok sikeres végreazok költségigény esebbek- hajtásúban nagv szerepe van A müti'ágvaellátiisban is „ járási, a megyei és a félrelöknék. csoportvezetőknek, jelentős lépést teszünk előre. S<sbb irányító szervek segítakiknek minden segítséget Az egy holdra jutó mennyiség Hegének. Erőforrásaink haténvsg kell adni e tevékenysé- az. előző évihez képest csak- konv felhasználása azonban Az ipari átszervezés kamatai nem 30 százalékkal nő. Meg kell jegyezni, hogy a hazai gyártás gyors kiszélesedése mellett is jelentős mennyiséget importálunk tőkés orszáA népgazdasági terv ere- hangsúlyig hogy . váll.dotilcg a tarcak igényeialap. lati gazde'kodasban ee a ter- ,„w/; w,wPr,tóban ha«jan a létszámok növelésére mcles iranyitasában No a foglalkoztatottak száma lehető legésszerűbben hasz náljuk fel. Mezőgazdasági fokozottan figyelembe kell irányító szerveink és a terienni a á»ük»egleleket, » mcK>, lek gondos- Hl •••^Hi felhasználók a vovok cr- kodjanak róla. hoay a helyen- lemelo6ztas. A jelenleg fra tfekeit. ' kint tapaszt alható pazarlást lyó zárazámadó, majd hafelszámolják. és hogy a ga- maropap következő tervjóvámindenekelött attói függ, hogy ez milyen mértékben párosul a termelőszövetkezeti tagok, allami gazdasagi és gépállomási dolgozók szorgos, hozzáértő munkájával. Ezért alapvető népgazdasági erdwk a helyes* munkaszervezés. munkadíjazáa. jövede112 ezer főt, irányzott elő. A jétszam ilyen méretű emelése azonban azt jelentené, hogv a termelesf el futás nem BÜBÜH kozria a termilckenysog nra Elsősorban a termekek .fo hevetett területek hagyó közgyűlések fontos pominoseiío es korsrerusege jg 111eiJfelel(S mennyiségű mű- Etikai fórumai annak, hogv teree/erződé. tra«'Vat k«P'a"ak- szellemben fogjanak - - - lemezest es tervezel z<me- A lBPmoU.s természeti fel- hozzá az 1984. évi feladatok Mkínunk kell. Ezen hataro- s. randstörunkbon a lelenle- jav,t<-, beruházások végrehajtásához. ZOH a kormány ugy, hogy gmel . guU támouatásara a tervben ki- A szántóföldeket sok he\ eleséből, Az. ismert munkaerőhelyzet is alatámaszta, hogv e téren lakarékosaz ő-zlétszaui fél szazsIgkával meraekclm kell » felfutást. Es szerény követelmény. MefgyőaődésUnk, hogy ennél lényegesen nuRVobh terfelé- rtigalmasahhan igazt<ljók a kok rejlenek vállalatainknál szükségletekhez É/. lónvee« erőket mielőbb fMgginre ges eleme annak, hogy azokell hozni, A foglalkoztaiot- kat a negatív tendenciákat, tak száma igv is mintegy amelyek a készletek felduzkilencvenhatezer fővel nő. zasztásáhan mutatkoztak és A .VÍOCUUSU munkabrigá- bar csökkenő mértékben, de dok ragyo, i példái bizonyít- még ma is mutatkoznak, jált. ho ;y milyen teljesülné- mielőbb megszüntessük, rr aWet folv.H elemi a munka Mival gdotUagaink olratz»r\ erei.t.sfcgobon, « terme- rusk. hog*' aranylag nagy kullalnnyaég nó\tele»«ben. kúra-kddslmi forgalmat boA pencugimumizte; eaután nyelitunW le, e Verdesek küUe!-rakredclminÍS^rvek ^ ®m®Hük a meg ^ritja. a tava„•\rznk Hte.iÉh!« l felhal Vet. amelyek komplex tglgj- Wi munkák ideje azonban védelemre szorulnak et a közeleg. A mezőgazdasagj Rizlréitatü münkák kólfeágeii allam- munka az részel megfelelő termelés haztartaabol biztosítjuk. ütemben és minőségben folyt. ruházok, általában a felhas/. n a fok követtlmányeinek «rvenyeaíteeáre. kell art. hogy Intézkedések a lakosság jövedelmének növelésére Az 1981 ovi tervünk és is teszünk néhány lépest a költségvetésünk célja nép- lakosság jövedelmének nögazdasagunk crusiluse, az velésére. Január elsejével életszínvonal novelese es a nőtt a MÁV és a poüt4 doltovabbi fejlődés elófaltióte- epzóinak fizefese. Tervijnkleinak niegtaremUse. A le- ben szerepéi, hetoseghat martan u td»n a kttffj'«ruieka(> yrulők a»aMeg kell említeni a január elsejével bevezetett eszközlekötési Járulékot. Vállalataink általában beruházott vagyonuk és forgóeszközeik után a költségvetésbe 5 százalék járulékot fizetnek. Ha eay vállalat termelését, gazdasági eredményét, viszonylag kevesebb géppel, épülettel, készlettel éri cl, kevesebb járulékot fizet, mint az. amelyik ugyanezt több állóeszközzel, készlettel állította elő. A járulékot a költségek között számolják el, ezért, a lekötött eszközök viszonylagos csökkenésével a nyereség és a nyereségrészesedés fokozódik. Helyesnek látszik a továbiakban a termelői árak megállapításánál az eszközlekötési Járulékot már mint árképző tényezőt is figyelembe venni- így ez az intézkedés előmozdítja árrendszerünk fejlódeaet. a felhasználok ösztönzéséi i* takarékosabb megoldásokra. A miniszter beszélt az iparirányítás átszervezéséről, s hangsúlyozta, a cél az volt, hogy annak a lendenciának megfelelően, mely a világon mindenütt tapasztalható, nagyobb termelési és gazdálkodási egységeket hozzunk létre, közvetlepebb együttműködést biztosítsunk a vállalatok között az eddiginél. Ez a munka az elmúlt évben jelentős erőket kötóti le. A tertpeleé kc*ioept,raqiója, a profilok kialakítása és tisztázása lerén a munka nagv része, még az új nagyvállalatok előtt áll. Az alapvető szervezési kérdések megoldása után felszahaduló erőket most már minden szinten a gazdálkodás javítására kell fordítani, Ügy véljük, hogy a gazdasági irányítás fejlődése alapjában véve egészséges volt, de korántsem hisszük, hogy a jelenlegi gazdálkodási módszereink a legtökéletesebbek. Ügy véljük, hogy c szervezeti és módszerben! formákat közgazdászainknak alaposan elemezniük kell. Helytelen lenne, ha túl sűrűn változtatnánk c formákat. Egy-egy változtatás helyességének megítéléséhez hosszgb idő kell, mérlegelni kell eredményeit és hibáit, mielőtt a további változtatás szandékával nyúlnánk hoztöAz iparirányítás átszervezésével. az új szervezeti formák következtében szükségessé vált. a gazdaságirányítási módszerek felülvizsgálata. Meg kell nézni az irányítást végző minisztériumoknál, hogy a jogszabályok által megengedett keretek között a kötelező iervmutalok köre a valóságban hogyan alakult, hol Tannak túlzások e fekantetb«n. Meg kell vizsgáim, hogyan lehet a tar£ 0£t«MA©MffcOA9SMfi Bentok, 19&E Január 51.