Délmagyarország, 1964. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-26 / 21. szám

KGST-ülés Moszkvában Moszkvában két napon át ülésezett a KGST Külke­reskedelmi Állandó Bizott­sága. Megvitatták a apeeia­liíált termékekkel való ke­reskedelem további kiszéle­sítésének problémáit, tár" gyaltak az átszámítási rube­lekkel történő sokoldalú el­számolási rendszerre való áttérésééi összefüggő kérdé­sekről­A kölcsönös megértés és barátság szellemében lefoly­tatott megbeszéléseken meg­figyelői minőségben jelen voltak a Kínai Népköztársa­ság, a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság, a Ku­bai Köztársaság és a Vietna­mi Demokratikus Köztársa­ság képviselői is. (MTI) • • Ülésezett a TIT IV. közgyűlésének előkészítő bizottsága Júniusban tartják a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Tár­sulat IV. országos kongr*sz­szusát. Minden megyében Já­rást, városi, illetve megyei küldöttközgyűlések előzik meg a kongresszust. Szege­den tegnap, szombaton dél­előtt a TIT Kárász utcai székházában ülést tartott a megyei küldöttközgyűlést előkészítő szervező bizott­ság Csenke László, a megyei tanács' művelődésügyi osztá­lyának helyettes vezetője, á bizottság elnöke isimertette a következő hetekben elvég­zendő feladatokat. Ezeknek központi kérdése a szakosz­tályi plenáris ülések és a te­rületi küldöttgyűlések előké­szítése. A bizottság tagjai felosztották egymás között a megye területét és vállalták egy-egy járá6, illetve váro6 küldöttgyűlésének előkészí­tését. Legelőször február 22 —28 között a Szeged városi, illetve járási küldöttgyűlést tartják meg. Március 10 ós 31 között kerül sor a szákosztá­lyok plenáris üléseire. A IV. küldöttközgyűlést előkészítő bizottságok is megkezdték munkájukat. A jelentés készítő bizottság első ülését már megtartották. Dr. Ormos Pál elnökletével albi­zottságot hoztak létre. Enhék feladata aZ eszmei offenzívát és a termelést segítő isme­retterjesztő "tevékenység "vizs­gálata. A bizottság legköze­lebbi ülésén megtárgyalja a beszámoló téziseit. Pusztuló értékek a szegedi irodalmi múzeumban MIKOR RENDEZIK UJJA A KIÁLLÍTÁST? Miskolci Gábor veszprémi De más bajok is vannak, tanár a nyáron Szegeden Annak idején ezeknek a járt, s a látnivalók megte- nagy értékű kéziratoknak egy kíntése közben megnézte a részét — ki tudja, miért? — szegedi múzeum irodalmi úgy állították ki, hogy egy­kidlUtásút is. Amit látott, szerűen a falra ragasztották megdöbbentette. Olyan ez a őket. A többi között így lgt­múzeum — számolt, be ta- ható. például Juhász Gyula tapasztalatairól a Tiszaiái Hulldogál a fa levele című hasábjain ,— mint egy te- verse is. A ragasztás miatt metö. Klasszikus íróink ere- aztán ezek a kéziratok most deti kéziratai, pótolhatatlan már örökre a falon marad­újságpéldányok pusztulnak, nak. Vagy talán majd leté­rorrüanak benne. Nem egy pik, leszakítják és ezzel kézirat olvashatatlanná fa- azonnal tönkre is teszik kult már, s több tárlóban őket? vastag por lepte be a kiál- Hajopló állapotban van a litott anyagot kiállított újságok jó része is. Ennek lassan fél eezten- Ezeket is kiszívta, a , nap, deje. De a múaeum irodai- ezek is megsárgultak, töré­mi kiállítása változatlanul kénnyé, kötésre alkalmatlan­olyan ,(roskatag -állapotban rvá válták- A felszabadulás van ma • is, mint akkor, után Szegeden először meg­Eleg egy rövid sétát tenni jelent újság, » Szeged* Nés­a kiáttttáson, « a látogató akarat példányai is erre a meggyőződhet arról,, hogy a sorsra jutottak. múzeum valóban siralmas állapotban van, s felfrissíté­sért, újjárendezésért, felújít fásért kiált ott minden. Elzárva a kutatók e/ő/ Egy kiállítás megöregszik Bonyolítja a helyzetet, dé még sürgősebbé taszi a mú­zeum félújítását, újjárende­zését, hogy á kiállított anyag egy része — kéziratok, új­Az irodalmi múzeum az ságok, könyvek — nem a idfeii kilencéves. Jóval öre- Móra Ferenc Múzeum, ha­gebb, mint a legtöbb hozzá nem a Somogyi-könyvtár tu­lvaaónló úgynevezett állandó lajdonábg tartósnak. Érthe­kiállítás. Ezek ugyanis — tő, hogy a könyvtár félti bármennyire is állandó ki- ezeket az anyagokat a pusz­állitás a nevük — öt-hat év tulástól, De nemcsak azért alatt általában elavulnak, szeretné visszaszerezni őket, túllép rajtuk az idő. Ez tör- hanem azért is, hogy végre tént a szegedi irodalmi mű- a kutatók, tudósok rendel­zeutnmal is. Kilenc óv aiatt kezesére bocsáthassa. A alaposan elmaradt az élet- könyvtárnak végtére iá ez a tői, anyaga elavult, korsze- feladata. rútlenné vált, megöregedett. Szabó Imrei, a könyvtár A Szovjetunióban például pártszervezetének titkára. Tömörkény István novelláit miközben együtt végignéz­örnáfió kötetben is kiadták tük az irodalmi kiállítást, már. Ez a könyv azonban sorra megmutatta azokat a nem látható a kiállításon, fontos, az egész országban csak egy olyan orosz nyel- sehol sem található, a tudö­vú kötet, amelyben más ma- mányos munka számára te­gyár elbeszélőkőn kívül Tö- hát felbecsülhetetien értékű mörkény is szerepel. Ugyan- kiadványokat és kéziratokat, ez történt." Mórával is. Mű- amelyekhez kilenc esztendő anyagaikért. De az eredmény semmi: anyagaikat nem köp­ték vissza. Beszéltem dr. Bálint Ala­jossal, a Móra Ferenc Mú­zeum igazgatójával is. Elis­merte, hogy a könyvtár kéré­se jogos és közölte, hogy a könyvtár rövidesen vissza­kapja kéziratait, újságait, folyóiratait, könyveit. Hogy mikor? Az irodalmi múzeum felújításának terve már el­készült. A- határidőket azon­ban még nem állapították meg. ... . .,, Ennek valóban itt a leg­főbb ideje. A' tizenkettedik órában vagyunk. Ojjá kell rendezni az irpdalmi múzétj­mot, a kéziratokat - másola­tokkal fettt kicserélni, a hl" ányzó új ányágot bte kell sze­rezni. Ha most nem cselek­szik gyorsan ós határozottan a múzeum, pótolhatatlan ér­tékek Vesznek kárba. ökrös László Világszínvonal Sűrűn esik róla szó. Emlegetik a rádióműsorban, ol­vashatunk róla áz újságck-ban, vitatkoznak fölötte az iro­dákban. Napjaitokban valahogy >.vonalba* vág. Elsődleges feladatunk, hogy elérjük — gépi berendeaéseinkkel, tech­nológiánkban, gyártmányainkkal. — a Világszínvonalat Világszínvonal. Ki, mit tud róla? Cipőgyár: Hasonlítható adatokra volna szükség — Világszínvonal? — és egy nagy sóhaj — fogas kér­dés. Nem ismerem annyira a helyzetet, hogy egyáltalán beszélni tudjak róla. A szegedi cipőgyár főként külföldre termel. Magyar tű­sarkúban kopognak végig többek között Finnország, Nigéria, Svédország, Norvé­gia, Hollandia. Dánia utcáin. A magyar cipőipar termékel ízlésesek, szépek, tartósak.' — En mégsem tudom meg­határozni, hogy megütik-e a világszínvonal rhórcéjét. — Gremin.ger Dezső, a cipő­gyár főmérnöke nyilatkozik Textilművek: Kicsit automatizálás — Mi már sokat vitatkoz- pei tunk erről. Végső következte- újvonalúsága tést nem tudtunk levonni, említhetjük Nem, mert országonként és korszerűségét követelményenként nuisnak •• .... ,. . , és másnak 'látszik ez a bizo- rövidített eljárással nyos világszínvonal. Gumigyár: Anyagi kérdés jAlig két éve még kukori­catábla terebélyesedett a he­lyén. S a gumigyárból te hi­ányzik még minden, ami va­lódi gyárrá tenné. Még nem népesült be gépekkei, mun­kásokkal. De a nagycsarnok falai már tanúskodnak: ha­talmas üzem születik itt. — Lépést tartani az újjal, mindig a legújabb technoló­giával úgy. hogy az esztéti­kailag is jobb és szebb le­gyen. — Rainer Károly a gumigyár műszaki vezető­je már üzemnek látja az üres termeket. — A mi fe­ladatunk ebben az esztendő­ben elsősorban az lesz, hogy a pesti üzemet, amennyire lehet, tehermentesítsük. De emellett már előre gondo­lunk, — Talán néhány példát: A tömlőket régen csak gumiból készítették. A ma követel­ménye: igyekezzünk mű­anyagból ugyanolyan, vagy , jobb minőségűt gyártani. A erkeznek. Ls a géppark hevederszövet a másik pél­mellé méltán dám. Kizárólag pamutból ké­technológiánk Bzüit. Ma már műselyemből is. Fonalaink ig. A jövő perspektívája a műanyag volna. Es itt kell megemlíteni: egy laborétóri­így. — AB, hogy exportálunk, szerintem nam mérce. Az ex­port nagymértékben az ela­dási áron múlik. Mi, mint vállalat, elkészítjük a cipőt, bemutatjuk a külkereskede­lemnek, ők ismerik a vevők igényeit, megrendelik a tí­pust, vagy nem. A világszín­vonalról a külkereskedelem szakemberei tudnának bő­vebb és precízebb felvilágo­sítást adni. Minket nem tá­jékoztatnak árról, hogy tulaj­dohképpen hol állunk. Pedig szükségünk volna összemér­hető, hasonlítható adatokra, tájékoztató előadásokra. készül­fk. Alkalmazott, .technológi- ^"SitlS^fX datát: a gumi és a műanyag kötésének kikísérletezését. — Világszínvonal!., Nagy A textilművek most., épül- ónknál rövidebbet a világon Az' tizem régi része, a fonó* sehol sem ismernek. Su^SrrSS: - A világszínvonal kicsit egység a szöváűé épülete pe- automatizálás is. Es ahol ka- területet ölel fel. Rengeteg dig, tavaly külföldi seajie.m- vés g . munkaerő, a kényszer tényezőből tevődik össae. Azt rászorít az automatizálásra, hiszem anyagi kérdés ls. a földből". Hozzátehetjük: világszínvonalon. Konstruk- T'T. _ • , — , ... dójában felépítésének mun- újszegedi kender: Speciális katempójában is. Nagy SAn- felkéSZÜléS dor, az ünemóriás főmérnö­ke: ők — Mostanában téma, de lágszínvonal raéreéjét nem olyan egyszerű, hogy szabják meg. — Az épület valóban nagy- könnyen meg tudjam hatá- — A világszínvonal előré­szen!. A berendezése ? No, « rozni. Nemcsak attól függ, séhez speciális felkészülés kínai eének nem érik el már hogy növekszik-e az export, kell és műszaki tájékozott­. gepeK 61 k Ez még nem jelenti, hogy ság. Külföldi utazások, ide­rmu szemmel mérve sem, a elértük a világszínvonalat gen nyelvű folyóiratok rend­világszínvonalat A vetülék- Pedig sokan gondolják: az azenes olvaaáea. És ezt a célt váltós gépeknél rpár egy jó export a legjobb mérce. De szolgálja a most alakuló mú­1 epéssel modernebbek az an- IHJ^?^0^^^ "tíí ft*,*0™* yy, ... , ..., 61 lehet adni, az kiallja a Világszínvonal. Sűrűn eek gol gyártmányú csévevaltós szaz százaiékos kritikát róla szó gépek. Az iparág gépparkját — Itt van a mi ponyvánk. Ki. mit. tud róla? Mert ha amervé*'-mégis aM »éfl! mon- A Kenderfonó- és Szövő- csupán esek emlegetjük, eaak dánom hogv nekünk már ez ipari vállaiat úJ^todi sző- beszélünk létezéséről, hanem nOKy nE ' K ' vőtalBoén doltrrwrtk- RalcZ ttiHlulr LJ is világszínvonalat jelent A fonoda, a régi üzem- Ezzel vötelepén dolgozik Bakó tudjuk konkrétan megfofha­Lészló a festődé vezetője. - tóan meghatározni, üres szó alapanyaggal, így . . • s rész új berendezést kap. Ide aöcgy mi gyártjuk, keresett niarad" tartalom néIW1­mar a világ legkorszerűbb - 82 ® Pf1^8" °f • ** minden' nem ^ • , v. lágplacon már megjelentek a lagszmvonal. jelenleg legkorszerűbb — ge- szintetíkús ponyvák, s a vi- m. É. vetnek sorozatos kiadásában már a nyolcadik kötetnél járunk. A kiállításon viszont cígfc három látható belő­lük. Ami a legjobban fáj A hasonló példák szamát óta nem juthatnak hozzá kutatók. Néhánv példa a sok közül. A Pirttörténetí Intézet egyik munkatársá­nak a Szegedi Népakaratra lett volna szüksége- Nem kaphatta meg. A Legújabb­kori Történeti Múzeum egvik MMMHHÉÉMM^Ü'teecú'U lehetne még szaporítani.'dé Jggh ^^ nyozni.. A könyvtár kényte­tolöeleges. A Lényeg annyi­ból is kiviláglik: a múzeum anyagának felfrissítésére, új­jártndezésére, bővítésére — már csak emiatt is — ége­tően szükség van. A legfájóbb azonban ez, hogy ezen a kiállításon pá- . - .. tolhatatlan értékek mennek mogvi-konvytar munkatársai rönkre. Minden múzeumnak 7u,• len volt ürés kézzel elbocsá­tani. Dr. Péter László, az, Is­mert irodalomtörténész es Tóth Béla, a népszerű szege­di író i— mindketten a So­állitott kéziratok lassan olvan állanotba kerülnek, hogy már fényképet sem le­het és nem is érdemes ké­szíteni róluk. ' As elhalvá­nuült hetük ugvanis nem — a szegedi irodalmi mú­zeumnak is — az lenne a feladata, hogy mentse, meg­őrizze az értékeket. Itt, saj­nos, bármennyire is megdob­Krór^r A ^ Utsza.ának a másamon. cwá! ezelőtt kirakott kéz- A tizenkettedik órában iratok a napfény hátasára kifakultak, megsárgultak, tö­rékennyé válták, s ha ez így megy tovább, féló, hogy tel­jesén tönkremennek és úgy szétmállanak, mint a lángok közé vetett papír hamuja. Tett-e valamit a Somogyi­könyvtár ..azért,, hogy anya­gait visszaszerezze? Sokat tett Bézerédy István, a könyvtár igazgatója elmond­ta, hogy öt év óta harcolnak A valutaigénylés új rendje Az Országos Takarékpénz- Nemzeti Bank külön igér­tár és az IBUSZ felhatalma- vénye nélkül bonyolítják le. zást kaptak a magyar állam- A Magyar Nemzeti Bank polgárok utazást ' valuta- a nem szocialista országokba igényléseinek lebonyolításé- irányuló turistaforgalomban ra. Bzt a feladatot kijelölt az erre rerldelkezésre 'álló budapesti és vidéki fiókjaik valutaösszegből' az idén el­útján látják eL A Magyar sősorban azóknák az ige­Nemzeti Bank és fiókjai va- nyét fogja kielégíteni, akik lutalgényléseket "nem vesz- 1963-ban egyéni raggánuta­nok át zásban nem vettek részt. Az utazások' szempóntjá- Az IBUSZ, Express és a ból elsősorban számbaj övő SZOT által szervezett tar­közeli szocialista országokba sasuiazásokban részvevők (Bulgária, Csehszlovákia, Ju- valutakiutalásának rendje gosizlávia, NDK, Lengyelor- változatlan marad, szág, Románia, Szovjetunió), Az utazási forgalommal és áz egyéb szocialista or- kapcsolatban felmerülő bár­szagokba kiutazók válutéris milyen valutáris kérdésre ellátása az eddigi mérték- részletes tájékoztatást az ben, a fenti szervek útján fog történni. A nem szocialista orszá­gokba irányuló utazási for­galomban az 1984. évi egy személynek juttatható valu­taellátás a múlt évi mérték­nek -megfelelő lesz. Valutg­ellátásra es valutában fel­merülő utazási költségek fe­dezésére az tarthat igényt, aki a Magyar Nemzeti Banktól az OTP ós az IBUSZ flókJál útján benyúj­tott ilyen irányú valuta­igénylésre előzetesen úgyne­vezett leérvényt kapnak. A turistacélra benyújtott útle­vélkérelmeket az IBUSZ 1984. február 1-től csak a Nemzeti Bank valuta! Bér­vényének egyidejű benyújtá­sa esetén fótfadta el. Tátoga­tó és más célú útlevéligény­lések az előző időszaknak megfelelően történnek. Az 1964. február 1. előtt turista jelzéssel, kiadott út­levelek valutgeJlátáeát, az útlevél érvényességi időtar­tamán belül, áz OTP és az IBUSZ fiókjai, a Magyar Országos Takarékpénztár és az IBUSZ fiókjai nyújtanak. (MTI) - •. ' i| M ÍS II RÉ6I Pillanatképek a gázgyárból A gázmű telepén hatalmas keresztül. Megszűrik a kát­szénhegyek mögött magaslik ránytol. az ammóniáktél, a » a- naftalintól és kéntelenítik ls. Nagy épület, hatalmas ter­mek. Óránként 50(k—550 köb­a gáztartály. Az épületekben pedig a géz "szülőszobája* van. Otthon kinyitjuk a csapot, azután szidjuk, hogy kicsi a láng. Itt a telepen pedig most a téli hidegben hősieg erőfeszítéssel dolgoz­nak az emberek. Füst, szálló korom mln'de- eljárással nü%t Hatalmas, erpcletig Jóval kisebb új épülc:. szökő re torták. Egybép-egy- Tisztaság, rend. Néhány em ben 120 kiló szenet égetnek ber kezelt a berendezést. Itt méter, négy-ezer kalórtájú gáz kerül ki innen a nagy tartályba. Egy napon tehát 12—13 ezer köbméter gázt nyernpk kőszéntechnorógiaj "el hat óra alatt, a levegőtől elzárt térben, A 72 retortá­ban termelt gáz különböző tisztítóberendezéseken megy Megkezdődött a mezőgazdasági könyvbóoap Ásofcthalmon rendapte meg azervagpt székházaban a köz­tegnap, szombaton délután a ség é» a Lermelószövetkezé­Könyvherát- éa Olvaeómoz- ttrk veaetóí fogadták ét, be­galom Csongrád megyéi ak- saélgettek a m«zóga»da<ság cióbiüsoítíága a hagyomá-iyos időszerű kérdéséiről, mezőgazdasági könyvhónup A könyvhonap megnyitása megnyitó üpnepgáfcéi. A köz- glkalmából az aaotthalmi ség művelődési otthonában könyvtárban mezőgazdasági i-endezett kónyvankéton Hor- szakkönyvekből kiállítás váth Sándor, a Magyar rne- nyíit, a 'Falu*! látó Könyves, zőgazdaaág cíniú folyóirat bolt pedig "házfól házra* főszerkesztője tartott elö-' könyvárusítást szervezett, adást A szakkönyvek és a Könyvankétot, kőnyvklállí­folyóiratok srerepe a mező- táet rendeztek szombaton gazdaság fejlesztésében cím- Mórahalmon is. Itt Vis­mel. Az glóadás után gyíi- nyovszki Zsigmond, a liél­niölcs- és zöldrégtermesztési alföldi Mezőgazdasági Kísér­ktsfilmekét mutattak be. letl Intézet kutatója tartott A megnyitó ünnepségre ér- filmvetítéssel kísért előadást kezelt vendégeket a párt- az őszibarack termeléséről nyerik a földgázból a keverő­gázt Öfánként 1200 köbmé­tert. Egy köbméter föld­gázból 5 köbméter keveró­gáz lesz. Egy része nyers ál­lapotban kerül a városi ke­vert gaz ereibe, másik ré­sze meg egy levegőbontóa berendezésen megy keresz­tül. mielőtt a nagy tartályt* jutna. Normális körülmé­nyek között ebból a három gázkomponensből állítják élő a városi gázt Naponta 30—34 ezer köb­méter gáz a város igénye. Ennek nagyobb része tehát a kis épületben készül. A hatalmas gépeket -*- ahol 100 év előtti rnódssarakkal és berendezésekkel 'rangetag szénből, komplikáltán, hos­szú folyamatokkal állítják aló a gázt — cirádás, mintá" zott vasdobozok fadik, Az új berendezés — 30 ezer köbméterre redukáló, ezüstö­sen kígyózó csövek — nem kevélykedik a magasban, nem terebélyesedik hatalmas termekben, csak éppén -enni kér* es dolgozik csendben, becsülettel. Vasárnap, 1994. január 39. DEl-MAGYARORSZAG 1|

Next

/
Oldalképek
Tartalom